Párkapcsolatok, avagy "Értsük meg az ellenkező nemet!"

[Member]

Veled ellentétben én úgy érzem, egyre kevesebb nőt érdekel, hogy van-e munkád, milyen az értékrended. Ennek egyik oka, hogy a többség még 25 felett is szórakozáskor ismerkedik, ahol eleve hamis kép alakul ki a másikról, másrészt a férfiak elég nagy része kiváló politikus, előadja magát, ami mögött nincs semmi, jól néz ki, de ez minden és csak várja, hogy majd lesz valami jól fizető melója. Harmadrészt, sok nő "kódolva van a szenvedésre" (ezt egy hölgy kollégám fogalmazta meg), vagyis olyan embert választ, aki mellett nem lesz kisebbségi komplexusa. Én sokkal több olyan párt ismerek, ahol a férfi szakmunkás, a nő diplomás, a fordítottjával még nem találkoztam.

Én el lehetek szúrva, nekem egyik alapkitétel, hogy az illető érettségizett legyen, a másik meg, hogy akarjon valamit kezdeni az életével. A falra mászom azoktól a nőktől, akik csak jól akarnak kinézni és kész. Hát még azoktól, akik csak megfelelni akarnak a másiknak, fujj.

[.Attila]

...

Az biztos, hogy érdekes tapasztalataid vannak, ugyanis többnyire egy diplomás nő elvárja, hogy a párja is diplomás legyen, magyarul egy nő nem választ lefelé. Kivételek vannak. Még akkor is, ha a statisztika szerint ma több nő szerez diplomát, mint férfi.

Én sokkal több olyan párt ismerek, ahol a férfi szakmunkás, a nő diplomás, a fordítottjával még nem találkoztam.

Ez valószínűleg a fentiből következik, egy idő után ugyanis azok a nők, akik diplomával rendelkeznek, de lecsúsztak a normális diplomás férfiakról, kénytelenek nyitni a diplomát nem szerzett férfiak felé. Vagy egyedül maradnak. Mivel sokaknak az utóbbi opció félelmetesebb, mint az előbbi, következhet az, hogy valóban ez a jellemzőbb ma már.

Én el lehetek szúrva, nekem egyik alapkitétel, hogy az illető érettségizett legyen, a másik meg, hogy akarjon valamit kezdeni az életével. A falra mászom azoktól a nőktől, akik csak jól akarnak kinézni és kész. Hát még azoktól, akik csak megfelelni akarnak a másiknak, fujj.

Mondtam én egy szóval is, hogy egyáltalán nem számít, honnan jön a nő és milyen értelmi képességei vannak?
Csupán azt mondtam, hogy egy férfit többnyire nem érdekli a konkrét szakma és hogy konkrétan milyen sikerei vannak a szakmában a nőnek.
Miközben sok nőnek fontos, hogy a férfinek presztízs szakmája legyen: orvos, ügyvéd, mérnök stb. Ismerek olyan lányt, aki gerjedt arra, ha a barátja neve előtt dr. állt (és persze arra is, hogy majd az ő neve előtt is lesz).
Csak gondolj bele, mi a reakció, ha egy férfi barátnőjéről kiderül, orvos. És milyen a reakció, ha a nő barátjáról derül ki, hogy orvos.

[Member]

Akiket én ismertem, szinte kizárólag vagyonőrökkel és rendőrökkel jártak, ma is többségükben ezekkel találkozom (szinte minden harmadik hölgy párja zsaru, úgy vettem észre, ők igazán nagy dumások), sokuknak gondolom az volt a vonzó, hogy a szakmunkás férfi már rendelkezik némi egzisztenciával, ugyanis a diplomás a végén többet kereshet, de az elején a semmiből kell elindulnia, lásd egészségügy, oktatás és szociális terület. Volt aki negyvenes fejjel azt mondta, hogy a diplomások között nem voltak jó pasik.

Lehet, borzasztóan keresek, de ezekre a papírra gerjedő lányokra eddig még nem leltem. Sőt, azt tapasztalom, hogy inkább taszítja őket a túlképezettség és a magasröptű célok. Kivéve, ha pénzről van szó. A nagy kutatók mintegy fele pl. agglegény maradt.

[.Attila]

Lehet, borzasztóan keresek, de ezekre a papírra gerjedő lányokra eddig még nem leltem. Sőt, azt tapasztalom, hogy inkább taszítja őket a túlképezettség és a magasröptű célok. Kivéve, ha pénzről van szó. A nagy kutatók mintegy fele pl. agglegény maradt.

Akkor ezek lokális jellemzők lehetnek.
Mert hogy itt Bp-en a nők között nem népszerűek a rendőrök, a vagyonőrök meg pláne, az tuti.

A nagy kutatók jó eséllyel nem a diplomájuk megléte, hanem a külsejük miatt maradnak egyedül.
A szakmunkás nőket talán zavarhatja a túlképzettség, de érettségitől felfele már nincs ilyen gond.

[Member]

A nagy kutatók jó eséllyel nem a diplomájuk megléte, hanem a külsejük miatt maradnak egyedül.

Ezzel már inkább egyetértek, mint a többivel. Meg gondolom nem is voltak túl izgalmasak, semmi kocsi, bulizás, mindig csak a hóbortos ötletek.

A szakmunkás nőket talán zavarhatja a túlképzettség, de érettségitől felfele már nincs ilyen gond.

Őket minden értelmes téma untatja.

[Kvikveg]

Uristen szakmunkas ferjem lesz? 

A nagy kutatók jó eséllyel nem a diplomájuk megléte, hanem a külsejük miatt maradnak egyedül.

Ezzel már inkább egyetértek, mint a többivel. Meg gondolom nem is voltak túl izgalmasak, semmi kocsi, bulizás, mindig csak a hóbortos ötletek.
...

Shi...  ja nem, en nem vagyok nagy kutato, meg van eselyem!

[Member]

Uristen szakmunkas ferjem lesz? 

Vannak közöttük normálisak, az ember úgyis magát műveli, nem az iskolában. Én a zsaruk iránti rajongáson lepődtem meg, főleg a gyorstalpalóval képzettek rendkívül... khmmm... Egyszerűek? Gondolom azért is bejövősek, mert vidéken az ő munkahelyük a legbiztosabb.

[kikuchiyo]

A nagy kutatók jó eséllyel nem a diplomájuk megléte, hanem a külsejük miatt maradnak egyedül.

Szerintem ez a következtetés nem állja meg a helyét; azok a "nagy kutatók", akik egyedül maradnak, inkább azért maradnak egyedül, mert szociálisan alulfejlettek, kiállhatatlan a természetük és hosszú távon nem lehet velük együtt élni.

Case in point: én is nagy kutatónak indultam... 

A külső amúgy viszonylag kisebb szerepet játszik a párválasztásnál, legalábbis annyiban, hogy más tényezők (személyiség, anyagi helyzet) simán ellensúlyozhatják.

[fema]

Ugyan nem ismerem ezeket az írókat, barátnőm sincs, mert kicsit töketlen vagyok, így első kézből nem tudok nyilatkozni, de azt hiszem, ti most pont azt rontjátok el, amit ezek az írók is. Általánosítotok. Ezekben a "bölcs" facebookra való idézetekben is azt utálom a legjobban, hogy általánosítanak. A férfiak ilyenek, olyanok, meg amolyanok. Ti azon vitatkoztok, hogy a nők így választanak párt, a rendőrök amúgy, a kutatók emígy. Szerintem ez rossz alapjában véve.
A párválasztásnál pedig szerintem az első lépcső majdnem mindig a külső, ugyanis amíg nem beszéltél vele, nem ismered meg, semmi mást nem tudsz róla, mint azt, hogy tetszik vagy nem a külseje. (Persze, akin látszik, hogy az öltönye többe kerül, mint a házunk, az más. )

[Member]

A tudomány sem más, mint mocskos általánosítás, csak reprezentatív mintával dolgozik, míg mi hétköznapi megfigyelések alapján mondunk véleményt. Amikor vki nagyon elveszik a részleteben és azt hangsúlyozza, valami nem megismerhető és mindenki más, az csak nem akarja tudni az igazságot.

A pszichológia azt állítja, hogy a férfiak a gyermek kihordására leginkább alkalmasabb hölgyeket keresik, a nők pedig azokat a férfiakat, akik képesek olyan biztonságot keresni, amely mellett a gyermek felnevelhető, de ez rögtön bukik, mert a többség csak szűkös mintákat ismer és abból válogat. Sok hölgy nem véletlenül ostorozza magát egy munkanélküli dumagéppel, hiszen gorillák közt nőtt fel.

A facebook-os deep gondolatokra az első dolgom, hogy valami megcáfoló őrültséget beküldök alá, főleg ha az illetőről pont tudom, hogy a kiírt dolog jellemző a legkevésbé rá.

[.Attila]

Ugyan nem ismerem ezeket az írókat, barátnőm sincs, mert kicsit töketlen vagyok, így első kézből nem tudok nyilatkozni, de azt hiszem, ti most pont azt rontjátok el, amit ezek az írók is. Általánosítotok. Ezekben a "bölcs" facebookra való idézetekben is azt utálom a legjobban, hogy általánosítanak. A férfiak ilyenek, olyanok, meg amolyanok. Ti azon vitatkoztok, hogy a nők így választanak párt, a rendőrök amúgy, a kutatók emígy. Szerintem ez rossz alapjában véve.
A párválasztásnál pedig szerintem az első lépcső majdnem mindig a külső, ugyanis amíg nem beszéltél vele, nem ismered meg, semmi mást nem tudsz róla, mint azt, hogy tetszik vagy nem a külseje. (Persze, akin látszik, hogy az öltönye többe kerül, mint a házunk, az más. )

Ha egy meghatározott embercsoportról beszélni szeretnénk, pl. a nőkről, kénytelenek vagyunk általánosítani. Ha nem általánosan beszélnénk, akkor lehetetlen lenne a nőkről beszélni, ergo nem beszélnénk róluk. Az meg szerintem károsabb lenne, mint maga az általánosítás. És ha így nézzük, akkor tkp. a feministák is általánosságban beszélnek a nőkről.
Nincs ebben semmi rossz mindaddig, amíg tudjuk, hogy az általánosítás az, ami. Nem abszolút érvényű, vannak kisebb-nagyobb kivételek.

Ez a "fujj, általánosítás, rossz" hozzáállás is elég vak, nem hajlandó észrevenni a lényeget. És elég népszerű lett az utóbbi időben.

A pszichológia azt állítja, hogy a férfiak a gyermek kihordására leginkább alkalmasabb hölgyeket keresik, a nők pedig azokat a férfiakat, akik képesek olyan biztonságot keresni, amely mellett a gyermek felnevelhető, de ez rögtön bukik, mert a többség csak szűkös mintákat ismer és abból válogat. Sok hölgy nem véletlenül ostorozza magát egy munkanélküli dumagéppel, hiszen gorillák közt nőtt fel.

Pontosabban az evolúciós pszichológia állítja.
Másik ága a pszichológiának azt állítja, hogy pl. a nők olyan férfit keresnek, aki külsőre és/vagy belsőre hasonlít az apjukhoz. Ill. általában elfogadott álláspont a pszichológiában, hogy amit gyermekkorunkban látunk, azt tanuljuk meg és azt reprodukáljuk felnőtt korunkban. Ennek pedig semmi köze a genetikához vagy ösztönökhöz. Pl. ha apa verte anyát, akkor előfordulhat, hogy az időközben felnőtt lány tudat alatt mindent megtesz, hogy ezt reprodukálja, azaz minden kapcsolatban igyekszik kiprovokálni a verést. És tényleg vannak ilyen történetek.

[fema]

Ez a "fujj, általánosítás, rossz" hozzáállás is elég vak, nem hajlandó észrevenni a lényeget. És elég népszerű lett az utóbbi időben.

Megpróbáltam megfogalmazni a válaszom, de kitöröltem már kétszer.
Szerintem félreértetted, hogy mire akartam kilyukadni. Én is általánosítottam, mikor azt mondtam, hogy ti általánosítotok.
Azt hiszem, inkább rossz csoportokat választottatok. Én szívesen lennék rendőr, mert szeretnék segítni az embereken (persze nem, mégse lennék, mert rohadtul rasszista vagyok, de az most mindegy  ). Nem azért, mert nincs kedvem tanulni, meg okos lenni.
Member jól mondja, "Vannak közöttük normálisak". Szerintem sokkal megfelelőbbek az olyan csoportok, hogy "elvált szülők gyermekei, ahol az apa egy állat volt", "prosti és drogos szülők gyermeke", stb.
Szóval nem szakma szerint osztanám be az emberi természetet.

De nem vagyok jó filozófus, meg pszichológus, nem is akarom ezért azt mondani, hogy hülyeségeket mondtok, mert valószínűleg sokkal jobban értetek ezekhez a dolgokhoz, mint én.

[.Attila]

Mondta itt most valaki, hogy a rendőrök nem normálisak?

A szakmai dolgot én hoztam fel, miszerint sok nő párválasztási szempontjai között szerepel, hogy a férfinek megfelelő (presztízs) szakmája legyen.
Erre reagált Member, hogy ő inkább azt látja, a nők inkább rendőröket vagy vagyonőröket választanak.

Szó sem volt arról, hogy a rendőr nem okosak, vagy hogy nem normálisak.

[Lythis]

Ha már így párválasztás, akkor semi-related: Eljegyezték a hugomat. Asszem túl vagyok a kezdeti sokkon.

[.Attila]

Miért karácsonykor van eljegyzés?
Unokahúgomat is most jegyezték el.

[Lythis]

Miért karácsonykor van eljegyzés?
Unokahúgomat is most jegyezték el.

Egy másik ismerősömet szintén ma, úgyhogy jah, ez valami tendencia. Ilyenkor biztos romantikusab, vagy mittom. Többet isznak, és nagyobb eséllyel mondanak igent? Tényleg passz.

[NLZ]

Könnyebb ünnepelni az eljegyzési évfordulókat.

[.Attila]

Szokás ünnepelni az eljegyzési évfordulót?

Szerintem gáz kicsit, egy eljegyzés megérdemli, hogy önálló esemény legyen, nem pedig egy másik eseményhez legyen kötve.

[NLZ]

Jólvanna, csak mondtam valamit.
Ám van benne reláció, hisz ilyenkor együtt a család, könnyebb bejelenteni az ilyesmit. És önmagában az eljegyzés az még semmi. Az újévi esküvő az már rosszabb.

[.Attila]

Azt nem tudom, hogy unokahúgoméknál mi volt, de a jelekből ítélve egyedül voltak.
Nagy család biztos nem, mert idén év elején volt a válás a szülők között.

[NLZ]

Akkor harmadik és utolsó próbálkozásként legyen az, hogy a legnagyobb ajándék a boldogság, ezért ejtették így meg.

[.Attila]

Elrontottad a játékomat, erre nem tudok kontrázni

[NLZ]

Méltó ellen fél voltál.

[Kuroi Tenshi]

Veled ellentétben én úgy érzem, egyre kevesebb nőt érdekel, hogy van-e munkád, milyen az értékrended. Ennek egyik oka, hogy a többség még 25 felett is szórakozáskor ismerkedik, ahol eleve hamis kép alakul ki a másikról,

Különböző bolygókon lakunk?
Sztem ha valaki nem síkhülye, rövid idő után rájön, ha valaki kamuzik neki.
Nem hinném, hogy már aznap jegyre kelnének.

Én el lehetek szúrva, nekem egyik alapkitétel, hogy az illető érettségizett legyen, a másik meg, hogy akarjon valamit kezdeni az életével. A falra mászom azoktól a nőktől, akik csak jól akarnak kinézni és kész. Hát még azoktól, akik csak megfelelni akarnak a másiknak, fujj.

Sztem evvel nem vagy egyedül. Nem érezném magam jól egy buta vagy
egy cél nélküli ember mellett.

A pszichológia azt állítja, hogy a férfiak a gyermek kihordására leginkább alkalmasabb hölgyeket keresik, a nők pedig azokat a férfiakat, akik képesek olyan biztonságot keresni, amely mellett a gyermek felnevelhető

Nem éppen

Ill. általában elfogadott álláspont a pszichológiában, hogy amit gyermekkorunkban látunk, azt tanuljuk meg és azt reprodukáljuk felnőtt korunkban. Ennek pedig semmi köze a genetikához vagy ösztönökhöz. Pl. ha apa verte anyát, akkor előfordulhat, hogy az időközben felnőtt lány tudat alatt mindent megtesz, hogy ezt reprodukálja, azaz minden kapcsolatban igyekszik kiprovokálni a verést. És tényleg vannak ilyen történetek.

Tudom, hogy én fura szerzet vagyok*, de 

Ha már így párválasztás, akkor semi-related: Eljegyezték a hugomat. Asszem túl vagyok a kezdeti sokkon.

Nálunk a hivatalos bejelentés kb. egy hónapja volt.
Nálam sokk nem volt, már évek óta érzem, hogy a család első unokája
a húgoméknál lesz; sőt, én addig valószínűleg még házas sem leszek.
A többit inkább le sem írom...

S hogy bekössek még egy ezelőtti postot a körbe, meg a csillagos részt:

Hm, amíg az embernek nincs barátnője nem nagyon figyelnek rá (rám) a csajok. Amint lesz neki, azonnal érdeklődni kezdenek érte többen is. Ki érti ezt...

Ez az ellenkező nemnél is így megy szerintem..   

[spoiler]Miért van az, hogy sokszor olyan lányok állnak le velem beszélgetni,
akikről vagy már eleve tudom, vagy közben derül ki, hogy van már
barátjuk. S mintha a kíváncsiság hajtaná őket, mert volt már egy-két
alkalom, hogy némi nyelvoldó ital után egy pl. kibökte, hogy elég
meglepődött, hogy milyen normális vagyok (mármint, hogy arra
számított, hogy valahogy nem vagyok az), egy másik szerint pedig
olyan vagyok, mint valami rajzfilmfigura, mesebeli lény; szóval azt
érzem, mintha sokan, akikkel először találkozok, nem is normál
emberként, hanem valami űrlényként tekintenek rám... Így ám még
nehezebb ismerkedni  [/spoiler]

[Xzone]

S hogy bekössek még egy ezelőtti postot a körbe, meg a csillagos részt:

Hm, amíg az embernek nincs barátnője nem nagyon figyelnek rá (rám) a csajok. Amint lesz neki, azonnal érdeklődni kezdenek érte többen is. Ki érti ezt...

Ez az ellenkező nemnél is így megy szerintem..   

[spoiler]Miért van az, hogy sokszor olyan lányok állnak le velem beszélgetni,
akikről vagy már eleve tudom, vagy közben derül ki, hogy van már
barátjuk. S mintha a kíváncsiság hajtaná őket, mert volt már egy-két
alkalom, hogy némi nyelvoldó ital után egy pl. kibökte, hogy elég
meglepődött, hogy milyen normális vagyok (mármint, hogy arra
számított, hogy valahogy nem vagyok az), egy másik szerint pedig
olyan vagyok, mint valami rajzfilmfigura, mesebeli lény; szóval azt
érzem, mintha sokan, akikkel először találkozok, nem is normál
emberként, hanem valami űrlényként tekintenek rám... Így ám még
nehezebb ismerkedni  [/spoiler]

Az elképzelhetetlen, hogy egy lány/nő azért álljon le beszélgetni egy sráccal/férfival, mert esetleg élvezi a társaságát vagy szeretné megismerni jobban? Azaz nem "bitch wants the dick" a szituáció?

[Kuroi Tenshi]

Az elképzelhetetlen, hogy egy lány/nő azért álljon le beszélgetni egy sráccal/férfival, mert esetleg élvezi a társaságát vagy szeretné megismerni jobban? Azaz nem "bitch wants the dick" a szituáció?

Jó, de mindig? Az esetek döntő többségében ez történik,
elkezdünk beszélgetni, aztán kiderül, hogy amúgy már van
barátja.

[Draconire]

[spoiler]Miért van az, hogy sokszor olyan lányok állnak le velem beszélgetni,
akikről vagy már eleve tudom, vagy közben derül ki, hogy van már
barátjuk. S mintha a kíváncsiság hajtaná őket, mert volt már egy-két
alkalom, hogy némi nyelvoldó ital után egy pl. kibökte, hogy elég
meglepődött, hogy milyen normális vagyok (mármint, hogy arra
számított, hogy valahogy nem vagyok az), egy másik szerint pedig
olyan vagyok, mint valami rajzfilmfigura, mesebeli lény; szóval azt
érzem, mintha sokan, akikkel először találkozok, nem is normál
emberként, hanem valami űrlényként tekintenek rám... Így ám még
nehezebb ismerkedni  [/spoiler]

[spoiler][/spoiler]

[.Attila]

Hát, ha mindig ez történik, az valószínűleg azt jelenti, hogy úgy érzik, veled nyugodtan lehet beszélgetni, nem jelentesz veszélyt.
Vagy egy másik verzió: hiába vannak kapcsolatban, azért más férfiaktól is igénylik az elismerést, udvarlást. És ha maguktól nem jönnek, akkor tesznek azért, hogy jöjjenek (azaz fals jeleket küldenek, majd visszautasítanak).

[Member]

Hát, ha mindig ez történik, az valószínűleg azt jelenti, hogy úgy érzik, veled nyugodtan lehet beszélgetni, nem jelentesz veszélyt.

Aztán ha már veszélyt jelentesz, odébbállnak.

Vagy egy másik verzió: hiába vannak kapcsolatban, azért más férfiaktól is igénylik az elismerést, udvarlást. És ha maguktól nem jönnek, akkor tesznek azért, hogy jöjjenek (azaz fals jeleket küldenek, majd visszautasítanak).

Vagy úgy érzek, éppen a kapcsolatukban ezt nem kapják meg és belőle töltődnek fel.

"Különböző bolygókon lakunk?"
Másféle emberekkel fúj össze a szél, én több egyszerű lélekkel találkozom. Egyrészt a klientúra, másrészt meg az átlag alulfizetett diplomás szakmában dolgozó hölgyek. Segítő területen különösen sok a felfelé nyitni képtelen nő.

[Cloud]

[spoiler]Miért van az, hogy sokszor olyan lányok állnak le velem beszélgetni,
akikről vagy már eleve tudom, vagy közben derül ki, hogy van már
barátjuk. S mintha a kíváncsiság hajtaná őket, mert volt már egy-két
alkalom, hogy némi nyelvoldó ital után egy pl. kibökte, hogy elég
meglepődött, hogy milyen normális vagyok (mármint, hogy arra
számított, hogy valahogy nem vagyok az), egy másik szerint pedig
olyan vagyok, mint valami rajzfilmfigura, mesebeli lény; szóval azt
érzem, mintha sokan, akikkel először találkozok, nem is normál
emberként, hanem valami űrlényként tekintenek rám... Így ám még
nehezebb ismerkedni  [/spoiler]

[spoiler][/spoiler]

Degonosz vagy.