Main Menu

Álmok

Started by Meske, 2004-08-30, 13:46:43

Previous topic - Next topic

kisvirag

nem tudom mi van mostanában velem... minden éjjel álmodom, de az ébredés utáni féléberségnél tovább nem marad meg belõlük semmi...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Beren

NA, ez elég filmszerû igényes álom volt végre:)

Kezdõ snitt: állok az akasztófa alatt (legalábbis gondolom, én lehettem az a figura, mert utána rajta keresztül láttam a sztorit). Közben hozták a többieket is, és kezdtem morcos lenni, hogy "azt a csajt minek"... a köv részben már egy marha nagy meggymagköpõvel (kéziágyú) durrogtatom a hóhért (elég jellezgetes figura volt ... de nem hasonlított se a Fõnökre, se a számvitelanárra:)), és azon csodálkoztam, hogy miért nem dobja már fel a pacskert, amikor beleeresztettem a fél árat (lõszerpazarlás...). Ekkor jött az ötlet, hogy kapjam elõ a köpõcsövet, és tegyek bele ezüstöt. Na, ettõl már befircolt a mondró, viszont a segédje elmenekült, márpedig félmunkát nem végzünk, úgyhogy meg kellett találni... a levegõben szárnyalgatok, a lábam alatt elterülõ tájat vizslatom, hátha kiszúrom a figurát (nos, a szárnyaim érdekesre sikerültek - mintha villámból lennének, vagy szikrából, szóval szép vaktóan kékek voltak, határozatlan, de szárny körvonallal)...egy nõi meg férfi szörnypofa nézte magát a tv-ben, jókat nevetve magukon (vámpír tv:)). Leszálltam és leköpõcsöveztem mindkettõt, de mire belelmerültem volna a dologba, csörgött a teflonóra:(
Az Életben nincs csak Fekete vagy csak Fehér - a Világ színes
Éljen a nehézlovasság!

Amióta megjelentek az elsõ hópelyhek, ismét erõs késztetést érzek arra, hogy a szobám padlóján fellelt gyanúsan makk-alakú szelídgesztenyét ilyen-olyan résekbe gyömöszöljem-tartalékoljam...

kisvirag

Beren eszembe jutatta, hogy az én álmombol most maradtak meg foszlányok...
nem tudom mennyire fogom tudni visszaadni, hangulatom elég padlóalatti, ezért lehet kicsit negativabban irom le, mint volt...

a lényeg, hogy már nem tudom hol hogy miért voltunk
de két kisbaba volt. egyik sem az enyém, de közeli ismerõs/rokoné lehetett. Az egyik egy kisfiu, a másik nem tudom, ill nem emlékszem, talán kislány.. .de nem készpénz.
Tudom, hogy mikor felvettem a kisfiút, az meztelen volt, és hogy majdnem elejtettem... valahogy kicsúszot a kezembõl, illetve ugye nem tartotta magát... ami fura volt, mert korra akkora volt, hogy már kellett volna...
de nem is ez volt a lényeges mozzanat. hanem a másik baba
õ tényleg picike volt még 1-2 hónapos max. az arca furán piros volt, mintha megégett volna, vagy valami gondja lenne, és olyan kortalannak tûnt, amellett, hogy tényleg babaarc volt...
és basszus. megszólalt. csodálatos, tiszta magyarsággal, úgy,ahogy esetleg még egy felnõtt sem. már nem emlékszem mit mondott, de tudom, hogy megrémitett (vagy csak most gondolom azt, hogy megrémitett volna) de mindenesetre nagyon furcsáltam... nem egy átlagos "normális" gyerek volt, az biztos...
a többi csak homályos emlék, megfogalmazhatatlanul, értelmes fotmába önthetetlenül...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Keelhaul

Egy megjegyzésem lenne. Mi a véleményetek a déjá vu -rõl? Engem szörnyen idegesítenek...
Kedvenc film: A Hetedik Pecsét, Stalker, Nagyítás, Dr.Caligari, Brazil, Az Élet Értelme
Zene: Skinny Puppy, Laibach, Rammstein, Stan Getz, Al di Meola, SoaD, ilyesmik, jó sok minden :)
Játék: már nem játszom, de BG és Monkey Island fanatikus voltam korábban. A Heroes sorozat első 4 tagjával még most is játszom + King's Bounty :)
És szeretem a belga sört.

Relunx

Déja-vu? Attól függ mi az ami mégegyszer megismétlõdik...:D
A múltkori álmom:
Egy uszodában vagyok több ismeretlen emberrek, akik mint késõbb kiderült az osztálytársaim. Úszó tanárunk, kitalálja hogy most a mûügrást fogjuk gyakorolni, aztán miután a bízbe érkeztünk, usszunk le 100 hosszt....ehh szép...
Aztán egy kis idõ elteltével odahív magához és közli hogy most vizsgáztat, elémtõl egy papírköteget és mondja hogy keressem meg a a 2db 23-as bejegyzést...kb 2 perc alatt megtaláltam és azt mondja 2-es, de ahhoz hogy jóváhagyhassák a jegyet, le kell mennem az iskolaorvoshoz, akinek a rendelõje a földszint alatt 30 emelettel van...nah szép...elindulok a liftel, megérkezek a -30.dik elemetheh kinyilik az ajtó és látom hogy fura monsterkék lepik el az egész emeletet..nah erre elkezdek desszant akcióba kezdeni és levadászom az összes szörnyet, ami elég sok idõbe telt...aztán odaérek a doki ajtajához, de ekkor meg felébredtem...

Relunx

Pr3d4k1ng

lehet, hogy egyes álmok tényleg a közel jövöbe mutatnak. ezért volna az embernek Déja-vu érzése nem? Elvégre mi maga az álom?? Miért álmodik az ember?? és ha álmodik az ember, hol jár a gondolata???

,,Egy férfi sok jó ügyért harcolhat: az országáért, az elveiért, a barátaiért, egy bájos gyermek orcáján megcsillanó könnycseppért. Ami engem illet, egy rakás pénzért, egy gyönyörű óráért, és némi szaftos francia pornóért a saját anyámat is eladnám."

kisvirag

álom deja-vu:

az álom feldolgozó szerepe miatt lehet... szerintem egyes álmok nem a jövõbe mutatnak, hanem nemrégi multbéli dolgokat dolgoznak fel...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Sidney

Quote from: BerenKezdõ snitt: állok az akasztófa alatt
Igazán jó kezdés :__devil:
Quote from: BerenKözben hozták a többieket is, és kezdtem morcos lenni, hogy "azt a csajt minek"... :(
Érdekelne, hogy melyik csajt :)
Quote from: Beren...egy marha nagy meggymagköpõvel...
 köpõcsövet, és tegyek bele ezüstöt...
Mégis melyik században játszódott?
Quote from: Berende mire belelmerültem volna a dologba, csörgött a teflonóra:(
Ejnye, hát nem tanultad meg a leckét? A jó alvásban gátló tényezõket tessék kidobni az ablakon! :ejnye:
Quote from: KeelhaulEgy megjegyzésem lenne. Mi a véleményetek a déjá vu -rõl? Engem szörnyen idegesítenek...
Velem történt pont ma, hogy azt álmodtam, a kedvenc pékségemben összefutok egy sráccal, akit már kb. 1 éve nem láttam. Ma reggel tétovázva léptem be a pékségbe, és nem ott volt a csávó?! Kicsit sem volt ám déjá vu-érzésem... Szóval a gondolat hatalma túl sok mindenre képes!

kisvirag

#638

 eszembe jutott, hogy megint sikerült álmodnom mindenféle hülyeséget...
of coz már megint a felére sem emlékszem.

de tudom, hogy valami nyaraláson vagy kiránduláson vagy min voltam egy sráccal, aki mintha a barátom lett volna, de tudtam, hogy valójában nem az, illetve, ha mégis, már nemsokáig lesz az, mert engem valaki más nagyon vár, akit én is legalább anyira várok...

mondjuk elég xar éjszakám volt, megint persze olyankor nem tudok aludni, amikor lehetne...
ráadásul 9 környékén betörtek valami villanyszerelõk a szobámba, hogy megnézzék, a lámpám, meg hol és hány konnektor van, majd távozzanak... nagy élmény volt...

edit: beugrott még egy álomrészlet, de az nagyon 18+os, szóval, inkább nem irom le :hehe:
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

Nah, Necrid tegnapi Gratulációkbeli postja inspirálóan hatott rám, és sikerült nem elfelejteni azt amit álmodtam.

nézzük
elsõ

nem tudom leírni a helyet, kicsit nehéz szavakba foglalani. a lényeg, hogy "fenn" vagy "kinn" volt egy vasútállomás szerú, meg ilyen nagy üres tér, jó poros, lefelé pedig ilyen barlangszerû lakás akármi, de ha végigmentünk, "lent" is ki lehetett menni, és ott meg rét és erdõk voltak.
még két férfi volt ott, az egyik idõsebb, nagydarab, olyan 190 körül, széles vállak, kopasz fej (bár ha jol emlékszem, a feje búbján meg volt hagyva egy varkocs, ami be volt fonva, de erre nem esküszöm), a másik pasi már nem emlékszem hogy nézett ki, nem is õ volt a lényeg. Én nem egészen olyan voltam, mint most... kicsit magasabb, hosszú hajam volt, befonva.. kicsit idõsebb és kicsit erõsebb voltam.
Már arra sem emlékszem, hogy hogyan vagy miért, de párbajba keveredtem a kopasszal. Tegyük hozzá, hogy valamiért gyûlöltem, és életre-halálra ment a dolog. Õ rendkívül kárörvendõ volt, és kicsit lenézõ, még azt sem hitte, hogy egyáltalán képes leszek a nálam lévõ kardot (vagyrövidkard volt, vagy tõrkard, de a markolata elég fura volt, zavart is kicsit...). Amikor kinn az említett üres téren nekiálltunk, bizony igencsak meglepõdött.
Meglepõdésének hangot is adott, elvégre a koromnál fiatalabbnak nézett, és az akkori nõkhöz (olyan kicsit 1900 évek eleji vadnyugati feeling volt) képest sokkal intelligensebbnek (tanultabbnak) bizonyultam, és jártas a fegyverforgatásban, ja és erõsnek. :) :rolleyes:
Nahm. Eleinte nem sokat értem azzal, hogy a kard talált, átment a ruhán, de ecsúszott. (ja igen, szúrófegyverként használtam, és a végén már inkább hasonlított egy kihegyezett piszkavasra, mint kardra -.-" ) ilyenkor mindig nagyokat röhögött. Elõször azt hittem, hogy páncél van rajta, de nem, csak jól kidolgozott izmai voltak. Nah, akkor taktikát változtattam, és az elsõ szúrás, ami ugy igazán erõbõl volt, az jobb oldalon, vállmagasságban a kulcscsont alatt érte, és ugy szépen át is lyukasztotta... akkor mondjuk én is majdnem le lettem vágva, mert nem akart kijönni elsõre :) egyébként fura volt, mert õ nem sebzett meg, persze persze, mert kisvirag kicsi és mozgékony :) nahm. ezen felbuzdulva (fura volt, korábban talán soha nem láttam vért álmomban, de itt gyönyörûen folyt, és a kard is sikamlós lett tõle... na mindegy, lényeg, hogy még jópár szúrást sikerült bevinnem, emberünk kezdett megroggyanni, majd fejbevágtam. akkor teljesen lerogyott, és úgy tûnt, meghalt.
Én ekkor bementem és asszem összeszedtem a cuccom, hogy majd megyek valahova... kijöttem a vasútállomás szerûséghez,de ott feltûnt valami nõ, akivel tudtam, hogy nem lenne jó találkozni... valahogy felrémlett, hogy neki 200 km es jegye van, ezért gondoltam magam, hogy elindulok "lefele" gyalog, és akkor talán nem sikerül majd összefutni.
közben viszont észrevettem, hogy emberünk valójában nem halt még meg...
innen kicsit homályosak az emlékek, nem tudom megfogalmazható formában összeszedni.

a köv álmom arról szólt, hogy katz jött hozzánk :D
kicsit fura volt ez is, mert álmomban az a szobám volt, ami már lassan 5 éve anyámék hálószobája (kicsi, és a legcsendesebb és nyugodtabb szoba a házban), azzal a berendezéssel, ami akkor volt ott nekem. (talán a függönyök azok mr nem azok a rószaszin-kék virágos gyerekfüggyönyök voltak) nem is ezért lényeg, hanem a régi két szekrényem volt ott, amil nemsokkal magasabbak nálam, és már elmultak 20 évesek, sõt, jólbelegondolva 30 is elmultak... nahm, és mutattam, ill mondtam neki ezt, és (hû, ezt le merjem irni?) pontosan nem tudom megfogalmazni, mit csinált velük, de fogalmazzunk úgy, hogy nekiállt a szekrények teherbírását tesztelni... kicsit pislogtam, meg imádkoztam, hogy csak maradjanak szerencsétlenek egybe, de szerencsére nem lett (komolyabb) bajuk :D

aztán ehhez kapcsolódóan még volt valami éjszakai hazabiciklizés egy jól ismert útvonalon, de az is elég homályos...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Necrid^

Igy nem szeretnék találkozni azzal az ipsével almaimban. komoly volt :jee:
Sry For my Bad Hungarian. I'm Not Magyar!

kisvirag

Quote from: NecridIgy nem szeretnék találkozni azzal az ipsével almaimban. komoly volt :jee:
melyikkel, amelyiket lekardoztam, vagy katz-zal? :hehe:
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Necrid^

Quote from: kisviragmelyikkel, amelyiket lekardoztam, vagy katz-zal? :hehe:
:lol:
Sry For my Bad Hungarian. I'm Not Magyar!

Kvikveg

#643
kisvirag, azert nem semmi miket almodsz...

Lagutobbi amire emlekszem: total stresszes vagyok, uj munkahely, kb eloszor vagyok ott, valami irodahelysegben. Asztal, szokasos berendezes, titkarno? Ajto melle kihiv a fonok, angol nyelvteruleten vagyunk, elkezd nekem beszelni, de nem angolul. En megmondom kicsit zavartan, hogy dehat ez nem angol, nem ertem, mire kozli, hogy jol van, ezt varta valaszkent, mert nem akarta, hogy ugy tegyek, mintha ertenem. Mire en meg mindig stresszes maradok, de valahogy latom, hogy ok a ficko, nem hulye.
Na remelem, ez is az egyik onmegvalosito almom, mert akkor megyek ki! :D

Meg mostanaban valami "kocsit vezetek es kisse para vagyok" almom is volt.
WARNING: module "coffee.exe" did not run correctly. Brain running in limited mode.
Do not meddle in the affairs of dragons for you are crunchy and taste good with ketchup.

Beren

Quote from: SidneyIgazán jó kezdés :__devil:
Érdekelne, hogy melyik csajt :)
Az arcát láttam elõször, de nem aradt meg bennem... utána viszont határozottan többen voltunk, de nem láttam a többi embert...
Quote from: SidneyMégis melyik században játszódott?
Hát, a nyitóképen rajtam valami koszos fehér zsolcsszerû ruhaféle volt, szóval szerintem középkor, vagy elõtte... amúgy, különben lángszóróval és tankkal mentem volna... bár, mondjuk, akkor nem értem, mit keresett a keremben a golyószóró... a hasonló igénytelenségeket máskor lángoló pallossal iktattam... romlik talán a stílusom?? De a szárny a megszokott - amikor korábban álmomban leszakadt a lift velem együtt, akkor is hasonlót nyitottam ki, hogy felküldjem a dobozt a tizedik emeletre...  
Ejnye, hát nem tanultad meg a leckét? A jó alvásban gátló tényezõket tessék kidobni az ablakon! :ejnye:
Quote from: SidneyVelem történt pont ma, hogy azt álmodtam, a kedvenc pékségemben összefutok egy sráccal, akit már kb. 1 éve nem láttam. Ma reggel tétovázva léptem be a pékségbe, és nem ott volt a csávó?! Kicsit sem volt ám déjá vu-érzésem... Szóval a gondolat hatalma túl sok mindenre képes!
Ez én is meg szoktam érezni - mihelyt elkezdek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy jó volna összefutni xy-nal, egybõl összefutok vele, akár a leglehetetlnenebb helyzetekben is (bezzeg, ha szándékosan keresek valakit, na akkor...)
Az Életben nincs csak Fekete vagy csak Fehér - a Világ színes
Éljen a nehézlovasság!

Amióta megjelentek az elsõ hópelyhek, ismét erõs késztetést érzek arra, hogy a szobám padlóján fellelt gyanúsan makk-alakú szelídgesztenyét ilyen-olyan résekbe gyömöszöljem-tartalékoljam...

kisvirag


tegnapi álmomból csak egy halványka emlékkép maradt meg

valahol kinn voltam "terepen" (valami titoksügynökféle, vagy egyéb titkos nyomozõs mászkálós gyilkolászós valaki voltam, de már pontosan nem tudok ki/mi), és aztán jól "hazavittek" de én nem akartam odamenni, vissza akartam menni ki a nagy szabadásgba, ahol senki nem mondja meg, mit és hogyan tegyek.
És álltam a ház elõtt (olyan amcsifilmekbeliféle, kétoldalról felhajtó, szép nagy, meg a kertben ápolt fû, etc. ) jobban mondva, ültem egy gyönyörû pónin, aki az enyém volt. jobban mondva ültem a pónin, ÉS álltam a póni elõtt (valahogy mind2 én voltam.... ezt kicsit nagyon nem értettem :D ) aztán megfogtam a pónit, kiakasztottam a karikából, ami egy oszlopon volt a "kantárt" (ilyen láncból való volt, kicsit olyan, mint a kutyák lánca, és elég rövid), és elkezdtem vezetni a pacit. szép barna volt, és imádnivaló. De õ meg nemnagyon akart jönni... a poén, hogy úgy éltem meg, hogy én még mindig rajta ülök a pónin, megyek elõre, és próbálom magam után vezeti _ugyanazt_ a pónit.... hátnagyon érdekes volt :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

nah
a menekülõs álmaim kezdenek átalakulni harcolós álmokká.
ebben az álmomban is harcoltam...
kicsit ez is homályos, de arra emlékszem, hogy az elején valami utcaszerûségen sétáltam, ahol voltak ilyen mindenféle árusok, és én a szoknyákat, meg a fehérnemûket nézegettem. egyik fehér kisruhám volt rajtam, meg egy nemrég vett (még nem volt rajtam, mert azota nem volt annyira jo idõ) szoknyám, és jó idõ volt, nem fáztam.
aztán a ház nagy volt.
most nem láttam kivel harcoltam... az ablakon keresztül jött, az olyan szép nagy volt, nyitva volt, és ilyen muszlinszerû könnyû hosszú függöny volt rajta, amit fújt a szél :) két bambuszbot volt nála, hamarosan aztán nálam is, és azzal gyaktuk egymást...
persze õ engem nem tudott eltalálni... nagyon gyors volt, de kisvirag azért ügyes... egyszer azért asszem kiverte az egyik botot a kezembõl, de sikerült visszaszereznem... nem lehet leírni azt az érzést... dinamikus, gyors, villágyors mozgás, ésszel szinte alig felfogható. és az egész közben harmóniaérzés... egyfajta magabiztosság. ha jól emlékszem mondjuk nem sikerült legyõznöm, de õ sem engem, csak elment aztán (vagy én ébredtem fel?)
tetszett :)

volt egy másik is, lenn voltunk Marosparton valami rendezvényen, és sok sok víz volt, szóval áradt a Maros, de nem csak az, hanem korábban iszonyú sok esõ is volt, és így elég kevés rész volt szárazon. a töltés felé sétáltam, indultam volna hazafelé, és mikor kiértem a töltéshez, igy kb akármerre néztem, nagy víz volt, szóval fogalmam nem volt merre induljak. végül egyenesbe döntöttem, mert arra tûnt a legkevesebbnek. ott az út vonalán tényleg nem volt víz, csak két szélen amig a szem ellátott, és igy sétáltam, mikor megjelent elõször egy kicsi kutya, már az is agressziv volt, de azt még el tudtam kergetni a lábammal való rugdosással, de aztán jött egy nagy kutya, derekam fölöttig ért, és az is nekemjött, és magam elé kaptam a kezem, õ meg megharapta, és jött mögöttük két ember, én segítségért kiabáltam, mert tudtam, hogy ekkora kutyával már nem tudok elbánni, bármennyire is küzdöttem, de azok nem akartak segíteni... végülis a segítség ébredés formájában érkezett :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Djinn

Tegnap Animallal a lélekvándolrlás "rejtelmeirõl" beszélgettünk. Ennek eredményeként egy eszement álmom volt tegnap.

Úgy kedõdött, hogy meghaltam (nem fájt meg seemi, egyszerüen csak tudtam, és kész). Azon kezdtem gondolkodni, hogy mi szeretnék lenni köv. életemben mire valami iroda féleségbe jutottam. Rengeteg ablak volt fölöttük számokkal meg különbözõ fajok(állat, növény, egyéb) neveivel. hatalmas sor ált mindegyik elött, de nem tudtam megállapítani, hogy kik/mik azok pedig a letöbbnek volt valami alakja. MIndenki nagyon türelmetlen volt, mintha sietne valahová. (lövésem sincs hová!)  Beálltam a "11. ember" feliratú sorba, gondolotam eddig az voltam, ez az én sorom. nagy sokára odaértem, egy öreg rikácsoló nõ volt az ablak másik oldalán. "Szóval ember akar lenni?" Mondom "Nem eddig ez voltam, azért vagyok itt. Eldonthetem, hogy mi leszek?" Erre a nõ elkezdett mogyogni az orra alatt (esküszöm emlékeztetett a DK okmányirodában az egyik nõre  :haha: ), hogy nem igaz, hogy még ezt sem tudom és hogy csak a baj van a halotakkal....
A kezembenyomott egy köteg papírt, hogy töltsem ki és ha rájöttem, mit szeretnék (5-öt kellett megjelölni prioritás szerint), akkor álljak be az 1. sorába.
A papírok tele voltak idióta kérdésekkel. Pl. hányszor hegyezetem ki a ceruzáimat mielött eldobtam õket, a szomszédnak hanyas lába volt vagy mennyit késett a reggeli busz általában. :wtf: nem is járok busszal már vagy 3 éve...
Kitöltöttem a papírokat, ami nem is ment olyan könnyen szilárd test nélkül. Merthogy az nem volt csak azt nem tudom, a papírok miért nem estek ki a kezembõl csak a ceruza?? SZóval valahogy csak összejött. És beálltam a "11. elefánt" (úgy tûnik álmomban nem sok számot ismerek :D) sorba. Pedig nem is emléxem, hogy az 5 választott fajt beírtam volna valahová egyszerûen csak odaálttam. Lassan haladt a sor és egyszer csak megszólalt egy csangõ, mire mindenki elkezdett rohangálni össze vissze, meg jajveszékelni, hogy "elkéstünk, elkéstünk most mehetünk vissza a régi testbe"... aztán felébredtem, de addigra már nem szólt az óra.

Szóval ezt álmodtam, tudom, hogy nem sok értelme van, de legalább emlékeztem rá.  :lazza:
"If you want the rainbow, you gotta put up with the rain"

kisvirag

dehogynem volt értelme, megtudtuk, hogy elefánt szeretnél lenni :hehe:
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

nah ma éjjeli álmomból sikerült megmenteni valamennyit nektek :D (hajnali 5kor felébredtem, és gyors tollat ragadtam, biztos ami biztos, mostanában folyamatosan úgy jártam, hogy felkelés után elfelejtettem...)

Nah egyik rész az volt, hogy exem (mondjuk tegnap pont szóba került ismerõssel, és jólelszidtuk, mekkora bunkó volt :D ) na szóval, elhivott hogy beszélni akar velem, és sétáltunk ilyen vízpart, inkább tó szélén, már tél felé volt, hideg, meg a nádas már barna volt, meg a vízben ilyen szotyi meg tökmaghéyszerû valamik voltak, meg madarak, amiken csodálkoztam, mert olyan fajták voltak, amiknek már el kellett volna repülniük... na itt a srác elõadta, hogy hát, így meg úgy, hogy rájött, hogy õ mégis nagyon szeret engem, és hogy nemlehetne hogy újrakezdjük, etc etc, és a szónoklata végén meg akart csókolni, meg átölelni... hát kiszabadítottam magam, és igy a szokásos stílusomban elõadtam, hogy elmehet a fenébe, az én gyomrom valahogy nem veszi be ezt az egyszer azt mondom, hogy nem szeretlek, aztán meg rájövök, hogy mégis dumát, és lesszives békénhagyni... :)
volt valami vonat/HÉV is az álomban, de azt már nem tudom hogymint...

aztán valahogy apámmal találkoztam, vagy akartam találkozni, vagy volt megveszélve találkozó... valami cikkekrõl is álmodtam (kicsit el vagyok maradva, 1x cikk vár feltöltésre...) meg hogy így jött egy párocska, én igy feküdtem a földön vagy mi, õk mintha észre se vettek volna, elkezdték valahonnan kiszedni az ágynemût, és ezt igy rám dobálták (azért volt fura, mert olyan volt, mintha egy macskaköves utcán lennénk...)...

aztán voltak valami lovak is, meg érdeklõdõ újságírók, de ebbõl tényleg nem tok semmit felidézni, csak annyi ami itt a papíron van...

ja, meg a köv az ilyen 18+ volt... mamáméknál voltunk, és ott aludtunk (barátommal, aki nem hasonlitott katz-ra, de valahogy mégis õ volt... szokásos kettõsség), és mamám azon az éjszakán egy szobába aludt velünk, de aztán úgy volt, hogy köv éjszaka már nem, én meg már teljesen be voltam zsongva, és nem akartam magammal birni, és alig birtuk csititgatni egymást, hogy na, csak kibirjuk valahogy köv estéig, de miért kell a mamámnak most itt aludni, mikor most is alhatna odaát és etc etc... nem részletezném azért különösebben :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

ma megint többet álmodtam, de egyre emlékszem igazán...

ugyanaz az exem, akit elõzõ álmomban említettem, lejött hozzám, kicsit olyan volt, mintha együtt lennénk, de legalábbis jóba... naszóval, pénteken valami szombati koncert miatt lejött, én meg kínba voltam, mert ma ugye meg jön katz... és hogy hát a srác kicsit útba van emiatt... szombat reggel végülis besokalltam, fõleg, miután a gépemen miden szart eláligatott a maga szája íze szerint, és iszonyatosan leüvöltöztem a fejét, hogy mégis hogy képzeli ezt, és mekkora bunkóság, hogy az õ gépén, ha a betûméretet megváltoztattam, leszólt, õ meg itt önkényeskedik az én gépemen (háttérkép, ikonok, amit el lehetett, elállitott...) és hogy egy mekkora f*sz egyébként is, és takarodjon innen, mert jobb dolgom is van, mint õt pátyolgatni, meg elviselni, fõleg, hogy elizélgette a gépemet is....
nah, fogta is magát, és rövid úton távozott :hopp:

menekülõs, harcolós, másfejétleordítós álmok rulz... :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

nahm megint itt vagyok
most sikerült elõször ilyen kicsit Fantasys-lovagkoris valamit álmodni :D

kicsit eklektikus lesz lehet, de mindegy.

Nem egyedül voltam, hanem volt velem 3-4 másik emberke is, ilyen szerepjátszós feeling, kard az ember oldalán, etc.
nahm, megyünk, közeledik gy falu, megyünk arrafelé
egyszercsak elénk ugrik egy csapat falusi paraszt, mindenféle tákolt fegyverekkel a kezükben. MI mingyárt elõkaptuk a kardjainkat, és "harcállásba" fejlõdtünk (azaz kb körbe álltunk, hogy tudjuk egymás hátát védeni) és morcosan néztünk farkasszemet. Én kérdeztem, hogy most miért támadnak ránk, õk meg azt hitték, hogy mi akarunk rájuk támadni, (ja, persze konstatáltuk, hogy bár kb 10en voltak, elbántunk volna velük), de hogy lényegében igazából segítséget akarnak tõlünk kérni, mert hogy gonosz rossz bácsik zaklatják õket, mondtam kicsit fura dolog így karddal nekünk támadva segítséget kéri, de végül helyükre kerültek a kardok, és megigértük hogy segítünk. Ilyen kis kõerõdszerûség volt ott, benne néhány lovagszerûség. az egyik nagyon okosnak hitte magát, és õ akart mindenféle parancsokat és egyebeket osztogatni, de egyébként elég luzertipus volt, de azért erõs :D
naszóval, mértük fel körben, hogy milyen a védelem, hol támadható könnyen, etc, mikor találtunk a várfal alatt ilyen kicsit máshogy füves helyet, gyanús volt, lovagunk felpiszkálta, és két ládát találtunk.
lovagunk felfeszegette mindkettõt, két szobor volt bennük. már nemegészen tudom, milyen, de álló emberalakok voltak (kicsit a Diablo II. V. világában lévõ 3 szobor közül 2re hasonlitottak) nahmost, felderengett, hogy van gy ilyen 3. is (én tudtam is hogy hol) és emlékeztem valami legendára vagy törénetre, hogyha ez a 3 szobor együtt van valahol, akkor történik valami (valaki megidézõdik, vagy vmi hasonló, de hogy pontosan mi, arra már nem emlékszem), nos, egyébként aranynak néztek ki, vagy legalábbis nemesfémnek, lovagunk teljesen meg is örült neki, és bevittük a várba :D
na kb itt szakadtam.

köv álom.
kiderült, hogy nemesi családból származom. hümm, nemjuteszembe, pedig álmomban még tudtam, hogy milyen ágról, hogy hívják az illetõt (namost, nincs is olyan rokonom :D) nahm, és ez úgy ment, hogy ha kiderült valakirõl, hogy ehhez a nemesi családhoz tartozik, akkor meghívták a család kastélyába, hogy lakjon ott. nahm, mentem is, aztán kinn az "udvaron" ücsörögtem egy asztalkánál és épp valamelyik jegyzetemet bújtam, mikor megjelent egy fess fiatalember, ilyen nemesi ingben, nadrágban, karót nyelt tartással, a haja is ilyen stílus szerint volt levágva, én meg ugye ilyen szokásos cuccban voltam. nahmost, szóbaelegyedtünk, elõször magáztuk egymst, aztán nem birtam tovább, letegeztem :D a srác kicsit csodálkozott, hogy én is a családhoz tartozom, meg nem akarta elhinni, de mutattam ondtam neki, hogy milyen ágról :D egyébként szép terebélyes családfánk volt, a srác egy teljesen más ágról való volt, szóval igazából közös vér nemnagyon volt bennünk.
sétágattunk, akármi, a jegyzeteim közben szétfújta a szél, összeszedtem, aztán megmutatta a kastáélyt, meg mesélt egyes családtagokról, fõleg az öregerõl, meg hogy az egyik ilyen öreg az nagyon nem szereti, hogy már minden jöttmentet, akinek köze van a családhoz, meghívnak, de hogy az az öreg, akinek a révén én rokon voltam, kellõ ellenpontot jelent még, és hogy azért is csodálkozott rajtam, mert hogy ugye én eddig egy egyszerû polgárlány voltam, és most is úgy nézek még ki, és hogy ezért is ellenkezik az a öreg... és akkor jött a hír, hogy az akinek a révén én rokon vagyok meghalt és akkor kezdhettem tartani tõle, hogy esetleg kigolyóztak, de a srác azért biztatott, hogy ne aggódjak, talán engem már nem raknak ki, csak a késõvvi, hozzám hasonló rokonok nem biztos, hogy meghívást nyernek :)

na kb ennyi. a kastély gyönyörû volt egyébként, azért el tudnám viselni hogy egy olyan helyen lakjak (persze a megfelelõ személyzettel :) )
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Moonshiner

#652
:3x3: Az élet álom.
Amúgy az már előfordult valakivel, hogy csak lebegett a nagy semmi közepén, és egyszercsak hirtelen elkezdett görbülni a tér? A közeli bolgok távolinak tűntek, a távoliak közelinek. Minden összemosódott. És mire felébredsz nagyon, de nagyon beleszédülsz az egészbe. Pedig csak egy álom volt. :3x3:

Zanador

#653
kisvirag: Családfáról álmodni? :eeek:  ilyet se hallottam még. Persze az elveszett rokonok mindig vicces dolgok, de olyat, hogy ez legyen a fő téma, még nem láttam. :)

Moonshiner: A semmi közepén sokszor voltam már, de általában valamilyen "büntetésből", és akkor az álom nem is szólt másról, minthogy kivagyok dobva a nagy semmibe aztán jól elgondolkodhatok ameddig valaki fel nem ébreszt...
De nálam álomban a tér mint ilyen csak egy relativ fogalom, nincsen olyan korlátozóhatása mint a valóságban. Simán láthatok messze arrébb lévő dolgokat és olykor a közelemben is észrevehetek valamit, ami ott volt, csak nem látszódott (a legtöbb titkos folyosó és csapda az álmaimban igy működik). Meg van néha olyan álmom, amiben a teleportálás úgy működik, hogy el kell kezdeni forogni, és ha olyan gyors vagy már, hogy látod szemből a hátadat, akkor ha megállsz, ott leszel, ahol akartál. Viccesen néz ki, amikor egy egész csapat ember teleportálni akar ezekben az álmokban. :lul:

U.I: irigylek mindenkit, aki az elmúlt napokban álmodni tudott. nekem még elaludni is kemény munka volt mostanában...
Following the tracks of an angel.
Csak az életét hosszabbitja meg az aki ébren tölti az éjszakáit.
A pohár lehet félig tele, de a tár mindig félig üres...

kisvirag

nyiha

megint összevissza álmodgattam...
elõször volt valami betörõs sztori talán? valami ilyesmi rémlik...
aztán valami könyvtáras... hogy azt hittem a gyulai könyvtárból vannak nálam könyvek, és mentünk oda, és hogy vissza kéne vinni, de az istenért nem találtam, és a végére kiderült, hogy nincs is nálam már olyan könyv, maik vannak, azok szegedi könyvtárasak...
de ott turkáltam mindenféle könyvek közt...

aztán aztán... jahmigen
valami szerepjátékféle. egy igen fura/erõs jellem csajszi. valamiért kicsit nem volt szimpi, de valamiért mégis vonzott...
nah a lényeg, hogy baratnõm huga is benne volt a partiba, meg minden. a játék nagyon furi volt. nem csak egy sima szerepjáték... hatással volt a valóságra, lényegében megelevenedett, és a mesélõ csajszinak, mintha "hatalma" lett volna, vagy képes lett volna varázsolni, vagy valami ilyesmi. Mesélt nekem a játékról, én is szerettem volna beszálni, pedig tudtam hogy veszélyes, mert ha megteszem, nincs visszaút, ha elveszteném a hitem vagy a kedvem a játékban, és ki akarnék lépni, csúnya vége lenne, vagy vmi hasonló, elég bsszúállótipusnak tünt a csaj, az a féle, akit barátodnak szivesen, de ellenségednek semmiképp, és mondom, valami miatt nem volt 100%szimpi...
nah, valami hatalmas templomszerüségben ültünk, iszonyatos tömeg, mi hátrafelé, a szélén, barátnõm huga valahol elöl középen... a játék könyve (nem a szabálykönyv volt, hanem mindig, mikor játszottak, a kaland leíródott egy nagy kódexszerû könyvbe, na az volt nállam, ill mint késõbb kiderült, abból egy... a nõ megengedte, hogy én olvassak fel belõle... asszem azért is volt összegyûlve ott a nép... nahm, és hiába hatalmas templomszerûség, ahogy olvastam, az bezengte az egészet, és mindenütt tökéletesen lehetett hallani a szavam... már nem emlékszem mit olvastam... de aztán barátnõm huga átvette az olvasást, és onnatól kezdve az a rész eltûnt a könyvembõl!
elõtte ott volt, és nem tudtam elõször mi van, de nagyon gyszerû, varázslat, vagy mi, az adott még fel nem olvasott rész csak a felolvasó könyvében jelenik meg, mert mint kiderült több ilyen könyv is van (talán minden játékosnak 1, én asszem a 7. játékos voltam)... egyébként nagyon szép cirkalmas betûkkel volt írva... azt hiszem azt is valami mágikusan csinálták...
aztán barátnõm hugának ki kellett menni, ahogy vefejezte a sztorit, és a tömeg igy felkapta, és kiszörföztette, nemnagyon tetszett neki :D
aztán beszélt nekem a csaj a játékról, hogy  mikor szoktak, mondta a világ nevét is, de már nem rémlik, de még nem halottam ilyen világról IRL, hétfõn meg pénteken játszottak, ja és hatvani vagy akörnyéki a csaj... és én meg azt hittem elõször, h a péntek délelõtt játéknak gáz lesz, emrt h akkor van az angolorám, de aztán rájöttem, hogy nem, akkor szintaktika órám van, és az elõadás :D
kb valahol itt ébredtem

Moonshiner: lebegni lebegtem már, de csak egy teljesen kiszikkadt puszta fölött, vörösen izzó/vibráló (éppen megy le a nap) levegõben, de a nagy semmi közepén még nem...

mikor az álom határán vagyok, szoktam úgy érezni, hogy zuhanok, zuhanok a nagy semmibe, és amikor már majdnem leesnék, hirtelen felriadok... nahm, általában ilyenkor valóban a zuhanástól mentem meg magam (le az ágyról :D )
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

na
ma éjjel megint alkottam :)
megint több volt, de egyre emlékszem részletesebben.

Fogalmam sincs, hogy hol lehetttünk. egy biztos, nem Magyarország volt, de nem is Európa... talán Afrika, nem tudom. a lényeg, hogy egy magasabban fekvõ területen voltunk, és közeledett egy hatalmas szökõár... az emberek rohantak eszüket vesztve a másik irányba. Én kisgyerek voltam, talán 10-12 év körül. azt hamar felismertem, ha én is agyamenten rohanok elõre, elõbb utóbb letipornak, ezért oldaltfelé futottam, kifelé a tömegbõl, meg így láttam ,h épp valaki nagyobb sebességgel közeledik felém, és ki tudtam térni... egyébként félelmetes volt látni, ahogy az a hatalmas víztömeg közeledik, és ahogy a bepánikolt emberek megvadult csordaként rohannak... elõször ilyen pusztában futottunk, de aztán egy városhoz értünk... alapban magasabban feküdt, elég egyenetlen részen, de volt egy nagy fala.... nahm, közben sikerült társnak összeszednem egy másik kölyköt, és vele rohangáltunk, majd megláttunk egy szép nagy sokemeletes (3 vagy 4 emeletes lehetett, plusz volt két ilyen toronyszerûsége) házat. hátranéztünk, és láttuk, hogy ha tovább futunk az emberekkel, még annyi esélyünk sincs... menjünk, ott fenn a ház tetején talán lesz esélyünk. nya, mentünk is, igen ám, de a ház lakott volt, mi meg rendesen utcagyerekeknek néztünk ki, ráadásul házlakók még nem tudták h mi van... volt egy üzlet a ház elején, aztán végig a verandán a lakások elõtt öreg nénik/bácsik ücsörögtek... leghátul egy nõi ruhaüzlet volt, és hát néztük, sehol nem tudunk így fellógni. Aztán valakik szóltak vagy akármi, lényeg, evakuálták a várost, ekkor a víz már át át csapott a falon... (ekkor döbbentem rá, hogy kár volt ennyire parázni, az, hogy a víz ideér, még nem jelenti azt, hogy mindent mingyárt azonnal és teljesen elönt a víz), nah, szóval kiüresedett a ház, mentünk másik kölyökkel, hogy felmegyünk oda... igenám, de jött egy bácsi, aki szétnézett, hogy senki se maradte a házba... féltünk hogy minket is elvisznek, meg akármi, ezért jól elbujtunk. Már majdnem  észrevett a bácsi, mikor felébredtem... de közben/utána, még félálomban tudtam, hogy igazábol nem lett volna jó ha maradunk, mert le akartak mindent dózerolni, már nem tudom miért... meg ha mágsem, akkor igy eszembe jutott, hogy kaja, egyebekkel gondba lettünk volna, ha a víz sokáig marad.
nahm, kb ennyi :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

teljesen vicces, az elsõ álmomat még itt reggel elmeséltem katznak, de aztán visszaaludtam kicsit, és most iszonyatosan nem emlékszem mi volt az... hátha majd õ...

viszont álmodtam helyette másikat.

na, az egyik az volt, hogy nõvéremék nyertek egy Ladát, kéket. benzineset, de ami kicsit meglepett, hogy valamiért kellett hozzá dió is... ez teljesen agyament dolog... nahm, a Lada a víztornyunk elõtti téren állt, én beültem, és elindultam vele, isszonyú messzire mentem, átálltam az utca túloldalára :D
aztán nálunk voltunk hirtelen, és kérdeztem nõvéreméket, mit csinálnak vele (valamiért abban reménykedtem, nekemadják :haha: , de mondta, hogy nem, eladják, emrt valójában szutyok, a dió is mindig beleszárad :wtf: (jamerhogy, a dió a mûködéséhez kellett... talán kenõolaj helyett dióolajjal ment volna? :fejvakar: ) namindegy, szóval hogy eladják (ja, kihagytam, hogy nekik egyébként is egy kék Ladájuk van)

Másik
ilyen evezõs táborszerû valahol voltam, keveredtek az általános iskolai osztálytársak az evezõs barátokkal, és még néhány usteamesre is mernék esküdni... nah, nekem ott volt az a kis "patkánybiciklim" (elnevezés evezõsöktõl származik, ilyen kis kempingszerûség volt), amit két vagy három éve loptak el Szegeden... azt hiszem szombat vagy vasárnap lehetett, és esett az esõ, és ilyen sátorozós party volt, és mindenki menekült be fedél alá, ilyen sörsátor szerûség lett gyors felállitva, ilyesmi, aztán jött valamelyik ismerõs, hogy keresni kéne rendes boltot, mert a büfé nagyon drága,és hogy nekem van biciklim, azzal gyorsabban menne, mondtam, ok, kimegyek, de ekkor eszembe villant, hogy nem Hódmezõvásárhely mellett vagyunk ( azt hittem egyáltalán? :wtf: , hanem Abádszalókon, és fogalmam sincs, hol lehet itt bolt (a hely egyébként közel sem hasonlitott Abádszalókra), de gondoltam majd megoldjuk :D

harmadik...

én megint általános iskolai magam voltam, katz meg ott volt tesitanár már egy ideje (tegyük hozzá, hogy a korom azárt megmaradt, vagyszóval, nem éreztem magam 13-4 évesnek... meg ugyanúgy együtt voltunk... a tesióra a másik tornateremben volt (régen két épülete volt sulinak, egy az alsótagozatnak meg egy a felsõnek, de az alsót elvette az önkormányzat, de mindkét épületnél volt tornaterem, az megmaradt. na, ott volt tesióránk, én meg kicsit késve indultam át, és kicsit kerülve is mentem, mert szomjas voltam, és a sarkon lévõ büféhez elslattyogtam, és kértem üdítõt, meg valami sósat, ropit, és a nõ ropi címán egy croassonszerû bukta-akármit adott, és ez nekem tök természetes volt, de mikor a pénztárcát keresve kinyitottam a táska oldalzsebét, ott volt egy fél zacskó régi ropi (az rendes ropi). namindegy, megittam, elpakoltam, mentem tesiórára. Volt egy fiatal tanár, aki még a betanulós idõszakban volt, de már korábbról ismerte katzot, és viszonylag jó barátok voltak, na és most mellette volt "gyakornok" vagymi... szóval átmentem, áltam neki átöltözni, akkor eszembe villant, hogy a tesis edzõcipõmet a másik épületbe hagytam, most majd mehetek vissza érte (eredetileg nem akartam, utolsó óránk vol, innen már hazaindulni gondoltam)... épp a zoknim húztam át, mikor bejött a lányöltözõbe ez a tanárnövendék (ismerõs volt, de már nem emlékszem hogy ki) és odajott hozzám, és elkezdett simogatni, meg ki akart kezdeni velem, én meg nem gyõztem elhesegetni, és teljesen le voltam döbbenve, hiszen tudta hogy katz barátnõje vagyok, meg õ milyen, meg az állása is, hoszen még csak most kezdte, akármi... alig bírtam lerázni, de aztán felébredtem, és nem derült ki, katz mit reagált volna, ha megtudja a dolgot :D :rolleyes:

aztán még ehhez kapcsolódott, sõt, asszem ez elõtt volt, de erre már csak homályosan emlékszem, itt is általános suli, akkori jó barátnõm, Tünde, vele lógtam együtt (már álmomban, de egyébként is ), és minden nap mentünk Zsuzsihoz (õt én nem birtam annyira, de Tündével nagyon jól megvoltak), és már azon poénkodtunk, hogy minden nap az a program, h találkozom Tündivel, és megyünk Zsuzsihoz... ez olyan kicsit jelentéktelen, meg annyira nem is tiszta, emrt még volt vmi, de mindegy :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

itt vagyok megint ma egész kis összetett álmom volt, már ilye n többrészes, kicsit olyan, mint egy folytatásos TV sorozat, de a "fõszereplõje" is kb az volt, ilyen TVhõs szerû, amolyan McGywer, Magnum, Országutak õrangyala és hasonlo agyamentségek keveréke, nagyon magas, ívelt szemöldökkel... alapvetõen azért egész jóképû volt... a sztori elsõ felében olyan volt, mint egy "fõnök" aztán a második részben már mint "apa" szerepelt... furra...

na, scene 1. a pasasnak valami iszonyatos sportverdája volt, és valaki kihívta valami mégjobb sportverdával egy "párbajszerûségre" és tudta, hogy elveszti, hacsak nem szerzi meg a mittom én kinek a milyen szuperübertáp autógumijait. namost, ez valami terrorista vagy maffiafõnök volt, ilyen saját kis államszerûséggel, ahol az volt a törvény, amit õ mond, persze vastagon körbekerített, kutyákkal, õrökkel stb védett kis terület, erdõsáv, akármi. nos, bejutni teljesen ügyesen sikerült, eljutottunk a gumikat tároló/örzõ akármiig, feltörtük a kódot, kinyált szépen, megvolt mind a 4 gumi, felpakoltuk ilyen kis dzsipszerûségre, és go! na, ekkorra leleplezõdtünk, innentõl olyan volt az egész, mintha videojátékot néznék felülnézetbõl. az erdõsáv ugy nézet ki, hogy fák - füves sáv-fák-fák (azaz 2x olyan szélesen fák mint a szélén) - füves sáv - fák. mondom menjünk szélén, nem menjünk középen. kerülgetük a fákat, utánunk ugyanilyen dzsipeken üldözõk, útközben meg terroristacsoportosulásk, lõttek ránk, kb amivel csak lehet lõni.... de persze nem találtak el, de már nagyon a sarkunkban voltak, de köztel volt a kijárat, tepertünk.... a kapun túl úttest. tudtuk, ha elérjük az úttest túlsó felét, nem lehet gond, mert az már nem a maffiafõnök területe, ott már nem puffanthat le minket :D
szóval szóval, persze sikerült elérnünk, igaz ilyen last minute módon, golyók záporában, de aztán jól a pofájukba röhögtünk, õk meg rázták ránk az klüket :) ghihihi

második scene
valami szép nagy villaszálloda
valami nagyfejesek összejövetele
itt már nem emlékszem mi volt a küldetés...
volt velünk egy kicsi aranyos kutya is.
és hatalmas parkja volt a szállónak, és lehetett lovagolni, sõt volt lovasfogat is, és ez nekem nagyon tetszett, meg gyönyörû fák...
ez már kicsit zavarosabb, hogy s mi történt. a lényeg, hogy mindenki ilyen 19. századi, meg korábbi ruhákba voltak, fûzõ, nagyszoknya, ilyesmi... rajtam meg volt egy kapucnisfölsõ, meg egy melegítõnaci, és az elején nem akartak velem szóbaállni az emberek, na mondom, jól nézünk ki, várhatom meg, mig megjön a ruhám, mert azt a márnememlékszemanevére de valami rokon/barát hozta késõbb. jól le is toltam, emrt késett. de nem tetszett a ruha ami aztán rám került.
amire konkrétan emlékszem annyira, hogy értelmesen meg is tudom fogalmazni, az az volt, hogy a bejárat elõtt volt leejtve egy újság, amin egy döglött macska képe volt, és amire a kutyus nagyon morgott ugatott, és cincálta.... jött egy nõ, és felvette a kutyát, hogy majd õ megnyugtatja! de az csak mégjobban morgott, alig birtam megértetni a nõvel, hogy tegye már le, mert a kutyának nem tetszik!
na, letette... megyek be, kutya is akar jönni, de tudom hogy tilos, de aztán mondom, hogy szobatiszta, és akkor azt mondják, hogy akkor nyugodtan.. és kérdeztem melyik az én szobám, hogy megint átöltözzek (mert a melegitõ helyett a másik ruha fogalmam sincs hogy került rám, de egyszer csak már az volt rajtam), de mivel az "apám" azaz ez a TVhõs pasas foglalta le a szobát, és én azóta nem voltam itt, de õ sem mondta melyik szoba, nem tudtam, és mondták, hogy a 4es szoba, na megtaláltam, és ekkor rontottak be vadul a lakásajtón a srácok, hogy felverjék a szobatársaimat :grrr:
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Meske

Látom, hogy ez a thread is telt a sok szép álommal, csak most lusta vagyok végigolvasni őket... :p De így olvasatlanul is grat kisvirag a sok szép álomhoz! :) Ugye tényleg szép is volt? (bocs, de most valahogy nincs kedvem azt a 2-3 oldalt elolvasni amit az elmúlt egy hónapban írtatok, így nem tudom milyen stílusu álmok ezek... :p) De ígérem, hogy amint több időm lesz elolvasom mind a 2 oldalt! :)
De most én írok valami jó hosszút: :hehe:


A mai nap...., vagyis este...., szóval értitek (remélem:rolleyes: ) egy jó kis álmom volt.
Az egész úgy kezdődött, mintha valaki elmesélné ezt a történetet, s valójában is megtörtént volna régebben, de az biztos, hogy valamikor régebben is megálmodtam már ezt az álmot, csak akkor még ez az egy mondat nem szerepelt még benne, amivel most kezdődött az egész:
Valami hang ezt mondta:
-Emlékszel, hogy...
És ez után kezdődtek a történések, amiket régebben is álmodtam már, szóval ez biztos valami olyasmi, hogy éppen magamnak meséltem el újból a történetet, felidéztem az álmomban egy régebbi álmomat vagy ilyesmi...

Na, de mostmár tényleg kezdem:
Egy kempingben voltunk a családdal. Ennek 2 bejárata volt: egy főbejárat, ami előtt egy kis bolt volt és egy hátsó bejárat, ahol autóval lehetett közlekedni. Ki akartunk innen menni, hogy menjünk valahova kisárndulni. Én és anyukám öregasszonyoknak öltöztünk be, a fiúk pedig mind a 3-an (apukám, az öcsém és Moha) rövid barna hajú, nagy bajuszú ficsúroknak, mert leakartunk rázni néhány emberkét, mert mindenhova követtek. Anyukámmal el akartuk teretlni a figyelmüket (egyébként ők 3-an voltak), hogy közben a fiúk a kocsihoz tudjanak menni, s nehogy kiderüljön, hogy melyik a miénk. Csak sajnos a hátsó bejáratig követtek minket, ezért azt találtam ki, hogy megkérdezem tőlük, hogy hol találok itt egy boltot, s erre ugye ők elkezdték magyarázni, hogy merre menjek de persze én szándékosan nem értettem, így lassan indultunk abba az irányba (már a kempingen kívül), így közben a fiúk és anyukám a kocsihoz tudtak menni, s óvatosan jöttek utánnunk, mert kikerülni nem tudtak, s más út meg nem volt, így a következő kereszteződésig (ami majdbnem a boltnál van) így kellett mennünk. Az volt a tervem, hogy elkísértetem magam a boltig, s ott már pofon egy szerű lesz lerázni őket, s elmehetek gyorsan a kocsihoz.
ÁM közbejött egy apró dolog, ami majdnem el gázolt... Szembejött egy autó a szűk utcán eléggé nagy sebességgel, éppen, hogy csak elsuhant a lábam mellett a kereke, s a mi autónkat is éppen is, hogy csak ki kerülte, vagyis inkább anyukámék kerülték ki őt... De ezek után egyre több autó jött, amik szintén éppenhogy csak nem ütöttek el. Így kénytelenek lettünk félrehúzódni az út másik oldalán lévő kis dombra, s érdekes módon ez után egyszerüen eltünt az a 3 ember, akik eddig mindenhova követett... (biztos elütötte őket egy autó... :__devil: :hehe: ) Az út pedig egy valóságos sártengerré változott, mivel földút volt, s előtte nemrég eshetett, mivel egy kicsit eddig is sáros volt, de most, hogy kijárta az a rengeteg autó, egy nagy összefüggő pocsoja lett, s néhány autó ki is csúszott. Az egyik ilyen autóból előkerült egy kislány és (valószínüleg valamilyen rokona), egy idősebb nőszemély is, akinek vörös haja volt. Ám volt valami sátáni tekintet a szemében...
De mielőtt ők ketten előkerültek volna, már akkora a jelmezünktől is megváltunl, s ezt a sok autót, ami valami autóverseny-szerűség lehetett, az egész család videózta, még öcsémnél is volt egy kiskamera, s azzal vette, meg Mohánál, anyukámnál és természetesen apámnál is volt 1-1 videó különböző méretben és típusban. Nekem is volt kamerám, de nem akartam én is elővenni, mert a többiek ezt úgy is felveszik, majd valami mással kezdek. Amikor meg már megjöttek a lányok, akkor meg már nem tudtam elővenni, pedig akartam...
Hogy miért nem tudtam? Mert odajöttek mellém, s mint már mondtam, valahogy nem tetszett az idősebb csaj nézése, féltem, hogy ellopná tőlem.
Nem tudom hogy, de elémkerült egy francia tankönyv is, s azt nézegettem, amit a lányok rendkívül érdekesnek tartottak, s az idősebb valamit beszélt is hozzám, amire már nem igazán emlékszem, hogy mi volt, de ez is valam rosszat selytető szöveg volt. Én unalmamban már pálcikaemberkéket rajzoltam a tankönyvbe, mikor egyszer csak a vöröshajú csak kikapta a kezemből, s egy nevetéssel megtoldva valami varázsszót mondot és a könyvre mutatott, ahol egy érdekes pózban lévő pálcikaember jelent meg. Ezt töbször is megismételte... Ezt szívesen felvettem volna kamerára, csak féltem, hogy a videót is kikapja a kezemből és ellopja, volt egy olyan bennem, mintha kifejezetten csakis erre utazna...
Ekkor világosodott meg előttem, hogy a csaj valójában egy boszorkány. Szerencsére a könyvet ez után visszaadta, s mivel megjegyeztem azt az egyszerű szót, (ami még ébredés után is az emlékezetemben volt, de sajnos mostanra már kiment a fejemből) ezért én is kipróbáltam ezt a pálcikaember-varázslást, s sikerült nekem is!
Erre ő csak nagyot nevetett, és sajnos ez volt az utolsó amire emlékszem, valószínüleg nem is nagyon történt több, mert nemsokára csörgött az ébresztőórám, így sajna nem tudtam meg mi lett volna a vége...
De ha esetleg valakit érdekel, akkor ezt is megcsinálhatom úgy, hogy kitalálok valami jó kis befejezést, meg egy kicsit letisztázom a szöveget, mert ez így eléggé kicse-kusza... :P (Tudjátok, mint réggebben, akkor is csináltam már ilyet. :))

Bocs az összevisszaságért a helyesírási és a gépelési hibákért, remélem azért valamennyire meg lehetett érteni... :rolleyes:

The secret to concentration is the acceptance of endless distractions.

kisvirag

hejhaj

ma éjjel megin alkottam, és most megint alkalmaztam a papír tollas modszert, nehogy elvesszen :D (backup rulez :rolleyes: )

naszóval
valami világverseny volt.
jobbanmondva, vízenfutás világbajnokságának a selejtezõje. de lehet hogy döntõ, mert csak 6an voltak, illetve, eh, hogy is fogalmazzak, ilyen "elõkör" amikor minden szereplõ egyedül futott, csak idõeredményért, hogy aztán azalapján felállitsanak egy sorrendet és mittom mi legyen utána. nah, volt egy magyar csaj is, elméletileg ismerem, gyakorlatilag már nem tudom megmondani, ki volt. a bemondó egy magyar faszi volt (leginkább a kéziválogatottunk edzõjére hasonlított) és of coz magyarul beszélt. az elsõ két-három emberkénél amig az futott, addig mesélt mindenfle érdekeset, ha jól emlékszem mindig az adott illetõrõl...
a magyar lány nekem ugy tünt, hogy nagyon "lötyög" nem fut teljes erõbõl, és még le se futotta, mikor inditották a 6. emberkét, na akkor elkezdett belehuzni a magyar csaj, és a végén egy hatalamas ugrással, aminek fejes lett a vége, "ugrott be" a célba. addig a lábától eltekntve tök száraz volt...

aztán jött a férfiselejtezõ. ja mint mondtam, bemondo bácsi elhallgatott ugy a 3. 4. után, a srácoknál visszatért, és elnézést kért és megint nekiállt dumálni.

aztán esteledett, én hátrafelé elnéztem, ahol a tó másik oldala volt (mert ez nem uszoda volt, hanem egy tó ahol volt az egész) és láttam, hogy a kajakosok készülõdnek (akkor egy kicsit pont ugy nézett ki, mint a szegedi Maty-éri evezõspálya), és én is elábrándoztam, hogy hátha lesznek evezõsök is, de tudtam hogy juli 7-8 van, és hogy ez még korán a evezõs OBhez, egyébként is, épp világversenyen vok... :D
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.