Horrorjátékok

[Ramiz]

Horrorjátékok!!!  ( => :wtf => => =>  => => stb...)

Én gyerekként a Doomon paráztam sokat, aztán a Quake-en meg még sokkal többet :wtf . Utána jó darabig semmi, majd a Half-Life élethűsége és ijesztő, kilátástalan szituációi megint rám hozták a frászt. Legutóbb kifejezetten borzongató hangulatú, de nem hirtelen hanghatásokkal és ijesztésekkel operáló játékokat kerestem, a Silent Hill még talonban van (pedig talán...), a Call Of Cthulhu viszont remekül bejött. A Bioshockkal fél órát játszottam és társaságban, de jónak tűnt...

[Én]

Első játékom a DOOM 2 volt, azon volt hogy paráztam, de ott inkább a hentelésre mint a borzongásra mentem, szavazásban a 3.-ra szavaztam. Bioshockban is az akció fogott meg, de ott is van pár(sok) para rész. (Teljes kuss, aztán megfordulok, ott áll előttem valami mutáns dög :wtf )

[Zen]

Doom 10 évesen elég para volt (meg Corridor 7 is, ha ismeri azt valaki egyáltalán).
Meg Resident Evil 2 is (Őszinte leszek: kiskoromban olyan szinten fostam tőle h feltelepítettem, és egyből uninstall  ). Dino Crisis, Silent Hill 4 demó, meg biztos volt még pár amire nem emlékszek. Érdekes módon egy idő után a horrorjátékok elfelejtették kifejteni rám hatásukat. Amitől kiskoromban féltem, attól manapság max borzongok kicsit, vagy azt se, mai játékok meg egyáltalán nem hatnak meg. (pl Doom 3ban a recepciós pultnál (igen, az első 5 perc) féltem egyedül, mer előre fostam h milyen para lesz, aztán tessék..) Azóta horror játékhoz nem igazán volt szerencsém.

[chilip]

első játék amin paráztam az a Clive Barker's Undying volt. mész a fojosón és lekapcsolják a villanyt, majd a plafonról a nyakadba ugrott a dög, lizbethes katakombák voltak még nagyon durvák késő este, terjengett a köd és egyszercsak rádvetette magát valami, doom-on meg nemtom mit lehetett parázni színtiszta hent és kapcsolókeresés

[Zen]

doom-on meg nemtom mit lehetett parázni színtiszta hent és kapcsolókeresés

Egyrészt, írtam h kiskoromban játszottam vele (és helyesbítek, 7-8 évesen játszottam vele), másrészt ez volt az első olyan játékok egyike amihez elég idős voltam h emlékezzek is rá, és számomra nagyon para volt h rámveti magát pl 2 pinky demon, és MEGHALOK.

[Xzone]

Haha, gyerekként nekem is a Doom no meg az Alone in the Dark jelentették a félelmetes játékokat. De 10 évesen egy Starcraft vagy egy Mortal Kombat is félelmetes

[Én]

doom-on meg nemtom mit lehetett parázni színtiszta hent és kapcsolókeresés

Egyrészt, írtam h kiskoromban játszottam vele (és helyesbítek, 7-8 évesen játszottam vele), másrészt ez volt az első olyan játékok egyike amihez elég idős voltam h emlékezzek is rá, és számomra nagyon para volt h rámveti magát pl 2 pinky demon, és MEGHALOK.

Én is 10 éves voltam DOOM-nál, akkor még fosattak az óriás robotpókok és a tűzgolyót okádó zombik.
Viszont szégyenszemre 3-al még nem toltam, csak láttam. Attól még lehet most is megijednék este egyedül a sötétben...

[Zen]

Én is 10 éves voltam DOOM-nál, akkor mé fosattak az óriás robotpókok és a tűzgolyót okádó zombik.

Én "csak" annyira féltem h iddqd nélkül nem játszottam.
megjegyzés 1: így tanultam meg gyorsan írni bill.-el h Duke Nukem 3D (ja télleg, ebben is parák voltak a kis arctámadó zöld szmötyik) meg Doom kódokat írogattam minél gyorsabban.
megjegyzés 2:az imp nem zombi, hanem démon.

[Én]

Tényleg, az poklos gém volt...

[Zen]

Tényleg, az poklos gém volt...

Kicsit OFF: Doom miatt Tom Hallt tudtam sajnálni. Doom eredetileg Alienes játék lett volna, csak a jogdíj kicsit kva drága volt, főleg egy kezdő cégnek, uh kitalálták h legyen ilyen poklos izé. Tom papa (úr isten, th a monogrammja, most összeomlott bennem egy világ -.-) erre írt egy párszáz oldalas könyvet Doom Bible néven, amolyan játék tervnek..amit aztán ki is dobtak a kukába.

[hargharg]

VtMB-vel jatszottam utoljara, ami "ijesztgetos" meg "horror". : D
na nem, mintha annyira paras lenne a jatek vegig, de peldaul a kisertetszallo, meg a DMP-s pa*a, ahol a kis horgos szornyek ugralnak az arcodba, kifejezetten az.
szalloban nem ijedos haverom is ossze-osszerezzent a varatlan fejbedobasoktol... : D
mondjuk harom vegijatszas utan mar nem ijeszto, de a horgestol meg mindig felall a szor a hatamon. : D

[Zanador]

System Shock 2-t szerintem kifelejtettétek.
Nálam eddig ez volt a csúcs, igaz nem nagyon ismerem a műfajt. De akkoriban amikor játszottam vele, még akkor is ugrottam egyet, ha a fotelben ültem, és a TVből a national geographic-on egy majom elkezdett kiabálni.

[Ramiz]

System Shock 2-t szerintem kifelejtettétek.
Nálam eddig ez volt a csúcs, igaz nem nagyon ismerem a műfajt. De akkoriban amikor játszottam vele, még akkor is ugrottam egyet, ha a fotelben ültem, és a TVből a national geographic-on egy majom elkezdett kiabálni.

Ááá, tényleg kifelejtettem, pedig nem is olyan rég játszottam vele...

Nem ijesztő, de "horror"

[Tycho]

Én a másodikra pontra szavaztam, szeretem, ha egy játék félelmetes, vagy borzongató a hangulata, de a rámugrik és egy félmásodperces miniszívrohamot okoz klisét utálom, és pláne, ha erről szól minden sarok, az eléggé béna... Pont ugyanannyira, mint azok a filmek, ahol a sötétből rádugró visító szörnyek akarnak lenni a kemény para forrása... Az ember a végére azt próbálja kisakkozni, hogy mikor sikítanak rá, hogy ne szakadjon ki a szíve.

Ilyen szempontból idén a STALKER vitte a pálmát, ahol olyan atmoszférát sikerült produkálniuk, mint jó ideje senkinek: tudtad, hogy ott van az alagsorban a 'snork' vagy a 'poltegeist' de nem tudtad hol, nem megijesztettek vele, hanem elérték, hogy rettegj a pillanattól amikor megtalálod, de meg akard találni... Várod, keresed, közben a libabőr futkos a hátadon attól ahogy vízhangzik a folyosó minden egyes nesztől. De ezt szinte bármelyik pályarészen kihozta belőlem a játék, olyan jók a hangulatteremtésben...

A Doom3 pont ellenpélda... sötét van, váltogatsz a lámpa és a fegyver között és azt várod mikor spawnol mögéd egy démon. Elején megugrasz minden ilyen lescriptelt szartól, majd egy idő után felveszed a ritmust és pörögve, forogva a frissen spawnoló éppen felüvöltő démonok száját fogod be a fegyvercsővel, majd a száján belül húzod meg a ravaszt, hogy kéjes örömmel kiélvezd a feje hamuváporladásának minden egyes képkockáját, csak azért, hogy az ettől kapott újabb adrenalinfröccstől félistenként érezd magad és ugyanekkora hévvel ugorj a másik démon arcába a fegyveredel miközben a villogó torkolattüzek fényénél már tervezed az következő áldozat padlóra küldését, mert te vagy a főhős, akire ráugrik a sok szar kis imp, de neked maga a sátán kell, hogy kivégezhessed... - na igen. tényleg ijesztő a játék, mi?

A bioshock egyetlen félelmetes jelenete az fogorvosi rendelő, amikor deresedik a kamera, de azt isteni jó... De szerintem a többi helyszínt nem is tervezték ijesztőnek, ha ilyen jó, amikor ijeszteni akarnak...
A régi játékok kozöl az AVP1 volt olyan, hogy féltem tőle, de ott is csak a marine singleplayerben, pláne éjjel egyedül, a filmek megnézése után , vagy az Alone in the Dark... attól annyira rettegtem, hogy nem játtszottam végig végül

[Pr3d4k1ng]

Első gamem amitől paráztam az a Alone in the Dark 1  hohooo nem volt piskóta. A Doom 1-2tól sosem féltem a Doom3-tól csak a játék elején paráztam majd ez a folyamatos lámpaváltás kezdett unalmas lenni. Clive Barker's Undyng na ettél még ma is tudok parázni, hangulat+story combo.
AvP 1-2 Marinennal , na az is nagyon feelinges, pityeg a radarod, nézel körbe, sehol senki, de továbbra is jelez valamit.

[Puru²]

Már megemlítették jó pár kedvencemet SS2 ,Undying viszont csodálom hogy a Thief trilogy (LGS rulz) kimaradt abból is szigorúan az 1. és a 3. rész.

[Makos]

Nekem a kedvencem a Penumbra Overture bár ez nem horrorjáték de elég ijesztő
Mondjuk ha tizedjére viszed végig akkor annyira már nem

[chilip]

télleg, Thief 3 , az mekkora isten játék volt, hihetetlen hangulata volt a hajónak és az árvaháznak (inkább utóbbi hozta a frászt rám)

[hargharg]

...STALKER...AvP1

ezekrol teljesen megfeledkeztem, pedig teny, hogy mindegyiknek megvan a hangulata...  : D
AvP1: marine az allando pittyeges egy Alien kaptarban... : D STALKER-rel kapcsolatban pedig tenyleg a snorkok meg poltergeistok miatt lehetett rettegni, bar a snorkok elegge "arcodba ugrik es fraszt hoz rad" jelleguek, de elnezzuk nekik. : D

[Ramiz]

AVP, úristen, ez is kimaradt, pedig a Marine pályák éjsötétben villogó neonjától és hirtelen előtörő alienjeitől mindig frászt kaptam...

[Zen]

Thief 1, Return to the Catedral.. brr...imádtam utálni, annyira fílinges volt. Pislákolnak az alagsori lámpák, egyszer csak kialszik, majd meghallod a hörgést..
Thief 3ban az árvaház ugyanez. Meg kéne piszkálnom egy zárat, de tudom h rohangáló zombik járőröznek a környéken, uh elmegyek terepet tisztítani. Végzek velük, visszamegyek az ajtóhoz. Körülnézek, ránézek a zárra, megint körülnézek, semmi. Jólvan, akkor nekiállok. Félúton hallok valami zajt, félnézek, előkapom robbanó nyilat, semmi. Figyelek egy darabig, majd folytatom a zárat. alig kezdek neki, bumm, valami pofáncsap... Kicsit megugrottam.
Megjegyzem, Doom3ban a sörétesnke volt egy elég gáz tulajdonsága, mégpedig h 0 cmről is szórt. Nekinyomom az imp fejének a sörétest, és a golyónyomokon látom h a nyakát van 1 vér karika, szépen körbe. Mondom jó h pontos.

[Zsiga]

Szintén Thief 1. Még 14 évesen játszottam vele először, rögtön amikor kijött. Félre is tettem vagy 2 évre... Aztán megerőltettem magam, végigjátszottam, és azóta is a kedvencem. Viszont van egy olyan kellemetlen mellékhatása hogy azóta nem félek semmilyen játéktól (persze én is szívrohamot kapok ha valami dög az arcomba ugrik figyelmeztetés nélkül, de az más, azt nem is szeretem).

[chilip]

Thief 1el játszottam és aztán 2. pályán jól belebotlottam egy bugba, nem is tudtam továbbmenni, azóta hozzá sem nyúltam...

[Draconire]

Imádom ha egy játék meg tud ijeszteni. 

Régen AvP, Thief 1 és hasonlók voltak a fő para-forrás. Thief 1-re emlékszem a leginkább, 12 évesen az első komolyabb zombis pályán csak araszolni tudtam, és pár perc után fel is adtam 1-2 évre.
Alapjaiba véve egyaránt szeretem a hirtelen ijesztős és hangulatra alapozós játékokat is, előbbit viszont csak akkor, ha nem ismétli állandóan önmagát. Így a F.E.A.R., Doom 3 és tsaik max az első 1-2 órában hatottak rám, utána unalmasak lettek.
A Silent Hill sorozatot a mai napig tervezem, hogy elejétől-végéig kivégzem, csak hát nagyon hangulat függő játékok. De a nyomasztó, kilátástalan hangulat megteremtésében ászok, ez kétségtelen.

Másféle horror: a The Thing játék nagyon eltalált volt, aki még nem látta volna, de szereti a filmet, annak csak ajánlani tudom. A folytonos gyanakvás, hogy mikor fordul ellened egy társad sokat dob a játékélményen, a csapat-menedzsment pedig egészen ötletes volt anno.
A The Suffering pedig egy nagy pozitív csalódás volt, egy egyszerű hentes játékot vártam, ami végülis be is jött, csak ráadásként egy adag mindfuck is társult hozzá, nagy örömömre.

Hirtelen több nem jut eszembe ami emlékezetesebb volt.

Végezetül egy lista amit /x/ -en láttam egyszer, az értékelés a bricks-shitting factor-t mutatja (néhol ?-van, ott túlságosan megoszlottak a vélemények, de ettől még garantált egy-két tégla ):

[spoiler]Penumbra: Overture - PC [9/10]
Realms of the Haunting - PCDOS [8/10]
Doom Aliens TC by Justin Fisher - PCDOS [10/10]
Phantasmagoria (pt1) - PCDOS [7/10]
Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth - PC/Xbox [9/10]
Alone in the Dark (pt1) - PCDOS [8/10]
Fiend – PC [5/10]
System Shock 2 – PC [7/10]
Thief 1 – PC [6/10]
Silent Hill – PSX [10/10]
Fatal Frame 2: Crimson Butterfly - Xbox [8/10]
Doom 3 – PC [8/10]
Cold Fear - PC/Xbox [6/10]
Exmortis 1 – PC/Flash file [5/10]
F.E.A.R.: Director's Cut – PC [4/10]
Resident Evil 2 – PSX [4/10]
Exmortis 2 – PC/Flash file [?/10]
Silent Hill 2 - ? [?/10]
Bioshock – PC [?/10]
Resident Evil 4 - ? [?/10]
Thief 2 – PC [5/10]
Theif 3 – PC [5/10]
Eternal Darkness: Sanity's Requiem. [8/10]
Blackstone chronicles and Sanitarium [?/10]
Clive Barker's Undying [?/10]
Siren - PS2 [9/10]
Inherit the Earth: Quest for the Orb – PC/ScummVM [10/10]
Fatal Frame 1 [?/10]
Sherlock Holmes: The Awakened [?/10]
Harvester - PC [7/10]
Dark Eye - PC [8/10]
Darkseed 1 – PC [6/10]
Darkseed 2 – PC [5/10][/spoiler]
(az értékelésen felesleges flamelni, én se értek 100%-ig egyet vele, csak egy jó kiindulási alapot jelent, hogy miket kell beszerezni, ha erre vágyik az ember)

[Próféta]

Inherit the Earth: Quest for the Orb – PC/ScummVM [10/10]

 
Rajtam kívül tolta valaki ezt a játékot? Sajnos néhány kellemetlen bug, ami valószínűleg a cr*cknek tudható be, megakadályozta, hogy végigvigyem, nem is jutottam túl sokáig, de nem tűnt fel, hogy horror lett volna.

Az viszont tény, hogy eszméletlenül bizarr. Népmeseszerű környezetben élő beszélő állatok a szereplők, de a történet egyáltalán nem gyerekes. Ráadásul a háttérben ott vannak a jelei annak, hogy ez bizony a mi Földünk, csak az Ember lelépett, és a hóbortból beszélni megtanított állatokat otthagyta a pácban.
(a cím amúgy kicsit félre van fordítva, a német eredet Erben der Erde, vagyis a Föld örökösei)

Majd ha a Beneath a Steel Sky című zseniális játékot valaha végigtolom, akkor talán ez lesz a következő ScummVM áldozatom, mert már komolyan kíváncsi vagyok, miért tartják ijesztőnek.

[Zen]

Thing jó játék volt, de nem volt ijesztő. Hangulatos, nagyon, de nem ijesztő. Mikor fordulnak ellened a társaid? Néha hátranézel, azt látod h "zombul", elég lassan és hangosan teszi ahhoz h időben észrevedd. Ez a "félek h fertőzött" fíling nagyon nincs benne, leszámítva Pierce karakterét. Bele lehetett volna rakni, de ehhez az kellett volna h beszéljenek az emberek. Ott volt társaknál pl a bizalom. Adsz nekik egy fegyvert meg 2 tárat, aztán mindjárt maxon a "szeretet mérő". De a félelem hiányát leszámítva tényleg egy nagoyn jó és fílinges játék volt.
Edit: Azt kifelejtettem h a vérteszt is folyamat hazudott..-.-
Edit2: "The best gameplay style for The Thing in my view, is an online RPG game." Vicces gondolat, de nem lenne sok értelme. :/

[Ramiz]

Köszi a tippeket! A Penumbra máris felkeltette az érdeklődésemet.

[Draconire]

Thing jó játék volt, de nem volt ijesztő. Hangulatos, nagyon, de nem ijesztő.

Egy szóval sem mondtam, hogy olyan nagyon ijesztő lenne, bár azért voltak részek amikor pár lépésenként körbenéztem. Mondjuk nekem gyerekkori kedvencem a film, és sok kellemes rémálmom fűződik a Dolgokhoz, szóval lehet, hogy ezek miatt élveztem annyira.

Mikor fordulnak ellened a társaid? Néha hátranézel, azt látod h "zombul", elég lassan és hangosan teszi ahhoz h időben észrevedd. Ez a "félek h fertőzött" fíling nagyon nincs benne, leszámítva Pierce karakterét.

Na igen, ezt így kb mindenre rá lehetne fogni. "Jön az Alien? Bah, majd ha ideér lelövöm, nagy ügy."
Én állandóan azt figyeltem, mikor ki fog egy harc előtt/közben átalakulni és hátbatámadni. Persze ez csak első végigjátszásnál van jelen.

Azt elismerem, hogyha pl. RPG lett volna, akkor sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, de szerintem így is élvezhető volt.

[Én]

Múltkor kihagytam: Return to Castle Wolfeinstein. Néhány dög talán még ma is a frászt hozná rám, nem beszélve arról, hogy még mindig király egy játék. 

[Ramiz]

Gyerekek, ez a Suffering - Ties That Bind sokkal (kb 12 és félszer) jobb, mint vártam! Majdnem olyan ütős, durva hent van benne, mint a Painkillerben, csak pluszban még gyomorszorítóan brutális hangulata is van az egésznek, nyomasztó sztorija és végre egy tökös, király főhőse, aki nem is pofázik állandóan hülyeségeket. Azonkívül ez a második játék a százból, ahol nem idegesít ez a tipikus "nem tudsz semmit a múltadról, de lassanként megtudod, rövid, töredezett flashbackekben, amik mindig befosatnak, hiszen nem tudod, mi a jelen és mi a múlt, mi a valóság és mi a látomás", és ez nagy szó! (Az első a Max Payne volt. Nem, a Silent Hillt még nem próbáltam. A Sanitarium meg kurva jó, de úgysem túl ismert meg ott nem hirtelen villannak be az emlék-töredékek, hanem lassanként, de megállás nélkül csúszol beléjük.)