Melyik mangát olvastad legutóbb? Hogy tetszett?

[NLZ]

Mikor megvédte Sylphi-t? most mangából csak ez ugrott be v mikor le akart lécelni vele tanulni .. végül is mind1 sztem kicsit előbbre kell raknom a to do list-en ha szabin leszek

Jaja, arra gondolok, hogy utána az apuka hogy nekiesett és alig tudta helyre tenni a fejét.

[Megmurdel]

Mikor megvédte Sylphi-t? most mangából csak ez ugrott be v mikor le akart lécelni vele tanulni .. végül is mind1 sztem kicsit előbbre kell raknom a to do list-en ha szabin leszek

Jaja, arra gondolok, hogy utána az apuka hogy nekiesett és alig tudta helyre tenni a fejét.

Arra amúgy is kíváncsi vagyok. Baka-tsuki-n meg elég sok fenn is van úgy hogy lesz mit olvasni, bár DxD-vel se haladtam mostanában. xD

[chilip]

Mushoku Tensei és Tate no Yuusha novellák elmentve könyvjelzők közé... hál istennek meg tudtam állni hogy ne kezdjek bele, 5 vizsgám van még hátra -.-"

[NLZ]

Mushoku Tensei és Tate no Yuusha novellák elmentve könyvjelzők közé... hál istennek meg tudtam állni hogy ne kezdjek bele, 5 vizsgám van még hátra -.-"

Ha azokkal megvoltál, nézd meg a Re:Translators csapat munkásságát: https://docs.google.com/document/d/1ljoXDy-ti5N7ZYPbzDsj5kvYFl3lEWaJ1l3Lzv1cuuM/pub
Sok hasonló novellába belekezdtek, de egyikből sincs sok.
Slime Tensei meg a Yuusha Party érdekes, előbbinél egy Poringgá született újra a főhősünk, aztán próbál a porból felküzdeni, utóbbiban pedig démonnak, de próbálja egy ember csajnak csapni a szelet.

Igen, az a Google Docs gusztustalan.

[Selmo]

01 - Zero One

A jó rákért nem nézem én meg olvasás előtt, hogy egy mű félbehagyott-é? Pont kezdett beindulni.

[LuckyDingo]

nem is tudtam hogy folytatták a Mahou Sensei Negimát o_O UQ Holder néven, és már 64. chapternél járnak. Eva és Negi unokájának a szotija. Fate Averruncus is feltűnt. és alapjáraton magasan indul a powerlevel. főhős lvl1től tolja a magia ereberiát

Vicces, hogy én úgy kezdtem olvasni, hogy halovány gőzöm nem volt róla, hogy ennek van előzménye is.. xD Asszem van mit pótolni.

[chilip]

nem is tudtam hogy folytatták a Mahou Sensei Negimát o_O UQ Holder néven, és már 64. chapternél járnak. Eva és Negi unokájának a szotija. Fate Averruncus is feltűnt. és alapjáraton magasan indul a powerlevel. főhős lvl1től tolja a magia ereberiát

Vicces, hogy én úgy kezdtem olvasni, hogy halovány gőzöm nem volt róla, hogy ennek van előzménye is.. xD Asszem van mit pótolni.

magical highschool echi comedyből lett battle manga echi elemekkel amúgy nekem tetszett, bár a végére a sok sameface (mindenki ugyanúgy vigyorog ÁLLANDÓAN ) nu mind1. jó olvasmány

[Megmurdel]

nem is tudtam hogy folytatták a Mahou Sensei Negimát o_O UQ Holder néven, és már 64. chapternél járnak. Eva és Negi unokájának a szotija. Fate Averruncus is feltűnt. és alapjáraton magasan indul a powerlevel. főhős lvl1től tolja a magia ereberiát

Vicces, hogy én úgy kezdtem olvasni, hogy halovány gőzöm nem volt róla, hogy ennek van előzménye is.. xD Asszem van mit pótolni.

magical highschool echi comedyből lett battle manga echi elemekkel amúgy nekem tetszett, bár a végére a sok sameface (mindenki ugyanúgy vigyorog ÁLLANDÓAN ) nu mind1. jó olvasmány

Negima végével volt asszem egy kis gondom, de azt leszámítva nekem is tetszett.

UQ-ról meg annyit, de csak így halkan megjegyzem, hogy nekem Eva már kicsit hiányzik.

[NLZ]

Itt van még egy MMORPG-ben ragadós manga, ha valakinek hiányérzete lenne: Overlord.
Csak itt (egyelőre) nincs más ember, meglepő módon éltre keltek az NPCk és főhősünk egy megaerős "sötét" guild (szörnyek és élőhalottak) vezére.
Jah, és ebből is csak 2 fejezet van, ráadásul havi mangának néz ki. Van novella is, ott állítólag jobban kidolgozottak a karakterek.

[Megmurdel]

Kicsit akkor még várok ezzel, de jól hangzik.

[NLZ]

Kicsit akkor még várok ezzel, de jól hangzik.

Jah, inkább blackroninnak szólt, válaszul arra, hogy nincs sok ideje.

[blackronin]

Kicsit akkor még várok ezzel, de jól hangzik.

Jah, inkább blackroninnak szólt, válaszul arra, hogy nincs sok ideje.

Köszi az ajánlást, de már találkoztam ezzel a sorozattal.
Az első fejezetet is elolvastam, de egyelőre nem követem tovább.
Valamiért a felvezetés nem annyira ütős, mint a Re:Monster-nél és természetesen ott van az a dolog is, hogy megint egy online játék világában barangolunk... 
Szóval nálam felejtős, de az art eléggé igényes és a humora is bejövős néha.

[NLZ]

Nyilván tucat ebben a műfajban, itt is lesz hárem, meg a főhősünk a legerősebb, ezt nem is tagadtam.   Mondjuk kicsit aggasztó, hogy a második rész végén igazság harcosa módon elindult, majd meglátom, mi lesz belőle. Vagy nekikezdek a novellának, még nem döntöttem el.

[blackronin]

Nyilván tucat ebben a műfajban, itt is lesz hárem, meg a főhősünk a legerősebb, ezt nem is tagadtam.   Mondjuk kicsit aggasztó, hogy a második rész végén igazság harcosa módon elindult, majd meglátom, mi lesz belőle. Vagy nekikezdek a novellának, még nem döntöttem el.

Re:Monster-ben a fokozatosság tetszik (röhejes hogy az Overlord-ban a főhősnek már mindene megvan: szexi feleség, alattvalók hada, elképesztő erő, stb.), meg az hogy a főhős nem az igazság bajnoka akar lenni.
Azt teszi, amit "helyesnek" tart.
Valamint nálam sokat nyom a latba, hogy Rou nem egy "játékban" él.

[NLZ]

Nyilván tucat ebben a műfajban, itt is lesz hárem, meg a főhősünk a legerősebb, ezt nem is tagadtam.   Mondjuk kicsit aggasztó, hogy a második rész végén igazság harcosa módon elindult, majd meglátom, mi lesz belőle. Vagy nekikezdek a novellának, még nem döntöttem el.

Re:Monster-ben a fokozatosság tetszik (röhejes hogy az Overlord-ban a főhősnek már mindene megvan: szexi feleség, alattvalók hada, elképesztő erő, stb.), meg az hogy a főhős nem az igazság bajnoka akar lenni.
Azt teszi, amit "helyesnek" tart.
Valamint nálam sokat nyom a latba, hogy Rou nem egy "játékban" él.

Mert Rou nagy hiányokban szenved.   Megvan neki mindene, amiket te felsoroltál, továbbá ha épp valamire szüksége lenne, akkor meglepő módon pont úgyalakulnak az események, hogy az ölébe pottyan a megoldás. Jó, persze, volt némi bevezető, de az csak egy pillanat volt, a manga lassúsága miatt érezheted többnek.

Ám nem azt teszi, amit helyesnek tart, hanem azt, amire szüksége van. De mivel az elbeszélő stílusa, mnit ha a naplóját írva hencegne, így nem lehet teljesen megítélni a személyiségét.

Ám mi a különbség a fantasy világban újraéledés és a játékban ragadás külső halállal között? Simán lehet, hogy Rou is csak be van dugva a Mátrixba, de nem tud róla. Szerintem ez lényegtelen.

[blackronin]

Nyilván tucat ebben a műfajban, itt is lesz hárem, meg a főhősünk a legerősebb, ezt nem is tagadtam.   Mondjuk kicsit aggasztó, hogy a második rész végén igazság harcosa módon elindult, majd meglátom, mi lesz belőle. Vagy nekikezdek a novellának, még nem döntöttem el.

Re:Monster-ben a fokozatosság tetszik (röhejes hogy az Overlord-ban a főhősnek már mindene megvan: szexi feleség, alattvalók hada, elképesztő erő, stb.), meg az hogy a főhős nem az igazság bajnoka akar lenni.
Azt teszi, amit "helyesnek" tart.
Valamint nálam sokat nyom a latba, hogy Rou nem egy "játékban" él.

Mert Rou nagy hiányokban szenved.   Megvan neki mindene, amiket te felsoroltál, továbbá ha épp valamire szüksége lenne, akkor meglepő módon pont úgyalakulnak az események, hogy az ölébe pottyan a megoldás. Jó, persze, volt némi bevezető, de az csak egy pillanat volt, a manga lassúsága miatt érezheted többnek.

Ám nem azt teszi, amit helyesnek tart, hanem azt, amire szüksége van. De mivel az elbeszélő stílusa, mnit ha a naplóját írva hencegne, így nem lehet teljesen megítélni a személyiségét.

Ám mi a különbség a fantasy világban újraéledés és a játékban ragadás külső halállal között? Simán lehet, hogy Rou is csak be van dugva a Mátrixba, de nem tud róla. Szerintem ez lényegtelen.

Most nem kötözködni akarok, de azért egy kicsit elfogult vagy a Re:Monster-rel kapcsolatosan.
A történet eleje, alapfelállás és a pacing:
[spoiler]Az emlékein és a különleges képesség kívül (ami lehetővé teszi a dolgok megevését és a tanulást) semmije sincs.
Egy gyenge testben született, de az előbbi dolgokat felhasználva viszonylag gyorsan tud alkalmazkodni az új feltételekhez (gondolom, hogy ezt tekinted az "ölébe pottyan a megoldás" féle olcsó húzásnak, de a narráció jól elmagyarázza, hogy egy átlagos goblin túl ostoba, hogy megfelelően kihasználja ezeket a helyzeteket).
Az is fontos, hogy Rou-t nem rögtön Demon King-ként látjuk, körülötte a szolgák hadával, stb.
Ezt az állapotot MAJD eléri, de az majd később lesz.
Én pedig a mangát olvasom, így természetes hogy nem a light novel tempóját veszem alapnak. Ha az túl gyors volt, akkor igazad van. Nekem eddig bejön ez a pacing.[/spoiler]
Rou személyisége:
[spoiler]Szerintem semmi gond sincs vele.
Természetes, hogy számító és arra törekszik, hogy megkapja azt, amit akar. Ezért raktam a "helyesnek" szót idézőjelbe az előző hozzászólásban. Az embereket megkímélte, míg a rivális hobgoblint végül megölte, mert akadályozta volna később az előrehaladásban. Ő ezeket a lépéseket "helyesnek" érzi, mert a közösségének védelmét és saját boldogulását szolgálja.
Hülye lenne, ha nem becsülné meg az új "családját".[/spoiler]
Mátrix:
[spoiler]Egyelőre ilyesmiről szó sincs, szóval kár ezt felhozni.
Egyébként engem zavar az a tudat, hogy a főhős tisztában azzal, hogy ő egy játékban ragadt... [/spoiler]

[NLZ]

Azért novella forítása sincs annyira előre, kb 2x annyit haladt, mint a manga (nehéz megitélni, mert fejezetek helyett csak a napokat írja, azok meg változó hosszúak).
Kb 3 chapteren belül előjön egy látványos példája az ölbe pottyanásnak.
Arra akartam utalni, hogy ez a kis bevezető az elején az semmi, mert aztán arról szól az egész, hogy miként menedzseli a birodalmát.

És ne mond azt, hogy olyan nehéz dolga volt. A cheatje miatt (a szakirodalmon belül mindig így hivatkoznak erre a tropera, szal tegyük mi is azt) kb az első nyúl megölése óta nem volt nehéz dolga. Jó, következő fejezetben ott a vörös medve, de
[spoiler=köv fejezet ízelítő]ott se merül fel, hogy bármi mással végződne az egész, mint azzal, hogy további előnyökre tesz szert.[/spoiler]
Szal bárhol valami nehézség merülne fel, megeszik valamit (vagy már hetekkel ezelőtt megevett, csak elfeledkezett róla) és előjön valami csoda képesség, ami pont kapóra jön. Vagy balra fordítja a fejét, mert amúgy eddig csak kényelmesen jobbra tette. Képesség listája lazán 100 felett van, és még csak a második novella elején járunk, hol vagyunk az eddig kijött ötödiktől (és kb most kéne jönnie a következőnek).

Jah, a csajokat megkímélte. *kacsint*  Igen, a kis birodalmát fejlesztgeti, de nem azért, hogy nekik jó legyen, hanem hogy az ő érdekét szolgálja. Kötve hiszem, hogy felmerülne benne olyan gondolat, hogy a közösségért feláldozza magát. De persze valsz nem is fog ilyen irányba menni a történet, hisz akkor hátrányos helyzetbe kerülne, ha fel kéne adja az embereit.

Nyilván nincs szó a mátrixról, csak felhoztam, hogy nagy különbséget nem szoktam látni a kettő között, de lehet persze csak azért, mert nem láttam még olyan magas szintű művet, ami jól kiemelte volna a különbséget.

[blackronin]

Arra akartam utalni, hogy ez a kis bevezető az elején az semmi, mert aztán arról szól az egész, hogy miként menedzseli a birodalmát.

Nekem ezzel nincsen bajom.

És ne mond azt, hogy olyan nehéz dolga volt. A cheatje miatt (a szakirodalmon belül mindig így hivatkoznak erre a tropera, szal tegyük mi is azt) kb az első nyúl megölése óta nem volt nehéz dolga. Jó, következő fejezetben ott a vörös medve, de
[spoiler=köv fejezet ízelítő]ott se merül fel, hogy bármi mással végződne az egész, mint azzal, hogy további előnyökre tesz szert.[/spoiler]
Szal bárhol valami nehézség merülne fel, megeszik valamit (vagy már hetekkel ezelőtt megevett, csak elfeledkezett róla) és előjön valami csoda képesség, ami pont kapóra jön. Vagy balra fordítja a fejét, mert amúgy eddig csak kényelmesen jobbra tette. Képesség listája lazán 100 felett van, és még csak a második novella elején járunk, hol vagyunk az eddig kijött ötödiktől (és kb most kéne jönnie a következőnek).

A megszokott shonen formula:
A mangák főhőse általában pont olyan képességgel rendelkezik, ami alkalmas az első komolyabb ellenfelek legyőzéséhez. 
Utána pedig a főhős előhúz/kap/ellop/stb. egy asspull képességet, ami éppen kapóra jön.
Szerintem az ilyen dolgokon nem kell annyira fennakadni. 
Ha élvezetesen lesz megcsinálva, akkor én nem panaszkodok.

Jah, a csajokat megkímélte. *kacsint*

Rou-nak nem az volt ezzel a szándéka, hogy akkor "legyetek ti a gyerekeim anyjai"... ez az inger csak később tört elő a csajokból, mert hát Rou az alfahím. 

[NLZ]

Arra akartam utalni, hogy ez a kis bevezető az elején az semmi, mert aztán arról szól az egész, hogy miként menedzseli a birodalmát.

Nekem ezzel nincsen bajom.

És ne mond azt, hogy olyan nehéz dolga volt. A cheatje miatt (a szakirodalmon belül mindig így hivatkoznak erre a tropera, szal tegyük mi is azt) kb az első nyúl megölése óta nem volt nehéz dolga. Jó, következő fejezetben ott a vörös medve, de
[spoiler=köv fejezet ízelítő]ott se merül fel, hogy bármi mással végződne az egész, mint azzal, hogy további előnyökre tesz szert.[/spoiler]
Szal bárhol valami nehézség merülne fel, megeszik valamit (vagy már hetekkel ezelőtt megevett, csak elfeledkezett róla) és előjön valami csoda képesség, ami pont kapóra jön. Vagy balra fordítja a fejét, mert amúgy eddig csak kényelmesen jobbra tette. Képesség listája lazán 100 felett van, és még csak a második novella elején járunk, hol vagyunk az eddig kijött ötödiktől (és kb most kéne jönnie a következőnek).

A megszokott shonen formula:
A mangák főhőse általában pont olyan képességgel rendelkezik, ami alkalmas az első komolyabb ellenfelek legyőzéséhez. 
Utána pedig a főhős előhúz/kap/ellop/stb. egy asspull képességet, ami éppen kapóra jön.
Szerintem az ilyen dolgokon nem kell annyira fennakadni. 
Ha élvezetesen lesz megcsinálva, akkor én nem panaszkodok.

Jah, a csajokat megkímélte. *kacsint*

Rou-nak nem az volt ezzel a szándéka, hogy akkor "legyetek ti a gyerekeim anyjai"... ez az inger csak később tört elő a csajokból, mert hát Rou az alfahím. 

Nekem is csak azzal van bajom, hogy úgy állítod be, mint ha valami hűha de nagy erőfeszítések történnének itt, vérrel és verítékkel.
Minden shonen ilyen, továbbá minden reinkarnációs manga pont ugyanilyen. Persze megértem én, nekem is ő volt az "első", de ettől nem lesz különleges.

[blackronin]

Nekem is csak azzal van bajom, hogy úgy állítod be, mint ha valami hűha de nagy erőfeszítések történnének itt, vérrel és verítékkel.

Bocsi, de én mégis hol írtam ilyet? 
Én csak arról írtam, hogy Rou kihasználja a helyzetét, te említetted azt, hogy

megeszik valamit (vagy már hetekkel ezelőtt megevett, csak elfeledkezett róla) és előjön valami csoda képesség, ami pont kapóra jön. Vagy balra fordítja a fejét, mert amúgy eddig csak kényelmesen jobbra tette. Képesség listája lazán 100 felett van, és még csak a második novella elején járunk, hol vagyunk az eddig kijött ötödiktől (és kb most kéne jönnie a következőnek).

Vagyis hogy szerinted túl könnyű dolga van Rou-nak.
Én pedig azt írtam erre, hogy csak a megszokott formula van itt is, tehát ebben nem tér el a megszokott menettől.
Ez pedig lényegében ugyanaz, mint amit te is írtál.

Minden shonen ilyen, továbbá minden reinkarnációs manga pont ugyanilyen. Persze megértem én, nekem is ő volt az "első", de ettől nem lesz különleges.

Ezt a mondatot se tudom nagyon értelmezni.
Nekem nem a Re:Monster az első ilyen jellegű történetem/mangám, csak arról írtam, hogy nekem eddig valamiért bejön.

De hagyjuk ezt az egészet, inkább élvezzük ezt a sorozatot.
Gondolom, hogy neked valamelyik másik a kedvenced ebben a témában, akkor inkább arra fókuszálj, a Re:Monster-t pedig pihentesd egy kicsit...

[NLZ]

Igazad van, a végére hanyag lettem, te nyertél.

[Megmurdel]

Sore ga Kanojo no Seigi nara Nekem kifejezetten tetszett a story az art és még a karakterekkel se volt gondom ... egyedül ezzel a lezárással. 
still 7/10

[Bicskei]

uq holder-t valaki követi??
nem olvastam az előzmény mangát(tudom hiba majd bepotolom) d eviszont elég jó kis manga sül ki belőle..
heti pár olalnyi dara és ecchi pont a megfelelő mennyiségben

[Megmurdel]

uq holder-t valaki követi??
nem olvastam az előzmény mangát(tudom hiba majd bepotolom) d eviszont elég jó kis manga sül ki belőle..
heti pár olalnyi dara és ecchi pont a megfelelő mennyiségben

Természetesen, bár a legfrissebb fejezetet még nem olvastam. Az előzmény meg az elején szerintem nagyon unalmas volt, de szépen lassan beindult.

[Junchi]

Yokohama Kaidashi Kikou

No, hát úgy esett, hogy a végére értem és most mondanám, hogy követelek még ugyanennyit ebből, de asszem, kénytelen vagyok ennyivel beérni (illetőleg a gondolattal, hogy épkézláb anime-adaptáció valsz sosem készül belőle).

Végig egy nagyon egyedi, érdekes és kikapcsoló manga, szerethető karakterekkel, az olvasót erősen beszippantó világgal és az általa közvetített üzenetek is nagyon megállják a helyüket. Itt van is egy lényeges pont, amiben IMHO különbözik azért kicsit az Ariától: bár nagyjából végig pozitív kisugárzású, mégis volt egy enyhe, ám jelentős pesszimista vonala, amit persze azért igyekeztek nem depresszív módon előadni. Igen, az idő múlására gondolok. Ahogy Alpha és Kokone állandó marad, ám körülöttük az emberek, a környezet, a világ folyamatos változásban van, az idő könyörtelenül múlik, a kezdetben gyerkőc karakterek felnőnek, a Földet is lassan elönti teljesen a víz, miközben az emberiség az utolsókat rúgja. Ez a vonala kimondottan tetszett; adott az alapból iyashikei-vonalnak egy kellemes toldalékot.

Magáról a Világról szintén csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni. Külön tetszett, hogy szinte semmit nem magyaráztak meg külön, rengeteg mindent a néző fantáziájára bíztak, ami sokat hozzátett a felfedezés öröméhez (maguk a robotok, a víz terjeszkedése, az emberalakú gombák, a rejtélyes kőkockák a dombtetőn, a Misago és még lehetne hosszasan folytatni). Alphához hasonlóan mi is lassan ismertük meg a vízzel borított, emberek által már alig lakott Földet, de annak szigorúan csak morzsáit, éppen annyit, amennyi egy emberöltőbe még belefér.

A karakterek közül természetesen Alpha vitte a hátán az egész mangát, akit egyszerűen képtelenség nem imádni. A belőle áradó életkedv, kíváncsiság és "sztoikusság" felejthetetlen szereplővé emelik, ahogy az interakciói a többi karakterrel, a határtalan szabadsága és optimizmusa sem elhanyagolhatók. Valamilyen szinten kedvelhetőbb is, mint az Aria Akarija; mindezt mondom úgy, hogy egyébként érte is oda, meg vissza vagyok. A többiek jelenléte is okozott nem is egy kellemes meglepetést - fölösleges karakterrel nem sűrűn fogunk találkozni, néha pedig azt fogjuk kívánni, bárcsak többet is megtudnánk erről, meg arról a szereplőről (gondolok itt elsősorban a levegőben röpködő bandára).

Nem esett még szó az artworkről, ami az eltelt évek során komoly változásokon ment át. Az elején több részlettel, viszont csúnyácska karakterdesignnal operált, ami a közepére-végére már megcserélődött. Különösebben lehengerlő képekkel nem sűrűn találkozunk, de ennek a mangának pont az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége.

Long story short, a YKK-nak egyértelműen helye van a kedvenc mangás listámon, még úgy is, hogy az utolsó 3-4 kötetben azért sokszor előkerültek korábban már látott szituációk, gondolatok és üzenetek, amikben egy kicsit az alkotó ötleteinek apadását véltem felfedezni, emiatt -1 pont a verdiktből.

9/10

[NLZ]

1/2 Prince
Shoujo manga ugyan attól az írótól, mint a Legend of Sun Knight, úgyhogy jókat reméltem tőle, sajna vegyesek az érzelmeim.
Egy könnyed VRMMORPG-nek indul, ahol főhősnőnk kreál egy bishit és nekiindul meghódítani a világot. Najó, igazából csak összesodorja az esemény őt néhány alakkal, aztán hirtelen a trónszékben találja magát. Alapvetően nem vette magát az elején, akár lehetett volna venni a mai tryhard wish fulfillment sztorik paródiája is, de aztán egyre jobban lecsúszott. Jobban és jobban komolyan vette magát, erőltette a nyomoronc romantikus drámát, reverse harem döntésképtelen leányzóval, amit csak el tudtok képzelni. Ráadásul annyi logikai bukfencugrással van tele, hogy csak fogtam a fejemet, főleg ahogy haladtunk a fő konfliktus fele. Hasraütés szerűen kitalálva is koherensebb lehetett volna minden.
Egyébként már kvázi vége, cska az utolsó fejezetből hiányzik néhány rész lefordítása, de az már ilyen néhány évvel későbbi sztori, ahogy az új generáció felfedezi a világot, szóval semmi érdekes.
Kár érte, 6/10. 7-et akartam, de hogy elkezdtem ezt írni, rájöttem, hogy nem ér annyit.

[LuckyDingo]

Soul Catcher(s)

Zenei téma, egy fiúról szól, aki látja az emberek szívét (lelki állapotát). Na most ez a csávó teljesen depressziós, kerüli az embereket, mert hiába tudja, hogy mi a bajuk, ha segíteni próbál, általában rosszul sül el a dolog. Egy alkalommal viszont összefut egy szaxofonos emberkével, akinél észreveszi, hogy képes az emberek szívét a zene segítségével megváltoztatni, megnyugtatni, boldoggá tenni őket stb. de van valami bibi és ezt szóvá teszi neki. Életében először valaki nem zavarja el a sunyiba, hanem komolyan veszi a segítő szándékát. Eztán történik pár dolog, de a lényeg, hogy előbb utóbb addig jut a story, hogy a főszereplő csávóból megpróbálnak karmestert csinálni, mivel ehhez tökéletes a képessége. 24 chapter van kint belőle. Érdekes darab.

[NLZ]

Qualia the Purple
Végre véget ért az őrület. Sajna nem lett semmi extra a végére, csak happy end.
8/10

[Zelda]

Sword Art Online up to volume 14.
Tudom, ez nem manga, de azért van az LN-ben is egy csomó illusztráció. 
És csak egy gyors mondat: az Alicization project eddig fergetegesen jó, kíváncsi vagyok, hogy ebből még mi jön ki, már alig várom a 15. fordítását. Azért az a cliffhanger a 14. végén... Ahogy megláttam azt a 3 szót a végén, hát kicsit átkoztam a világot. Érdemes nekifutni, nekem munka mellett egy hét alatt lement belőle 1500 oldal.

Yowamushi az in-high végéig
Végülis nem volt rossz, egészen váratlanul lett vége, nem húzták nagyon, és nem is lett annyira klisés. Elégedett vagyok vele.

[Megmurdel]

Qualia the Purple
Végre véget ért az őrület. Sajna nem lett semmi extra a végére, csak happy end.
8/10

Még nem sikerült elolvasnom a végét, de én happy end-re számítottam, szóval nálam is jó pontot fog kapni.