Vallás, filozófia, ezoteria

[Damnatus]

Az udvariasság, a másik ember tisztelete mindenkinek jár. Az öregeknek szolidaritásból adjuk át az ülõhelyet: nekik nagyobb szükségük van rá, mint nekünk.

[Ramiz]

Az udvariasság, a másik ember tisztelete mindenkinek jár. Az öregeknek szolidaritásból adjuk át az ülõhelyet: nekik nagyobb szükségük van rá, mint nekünk.

Szerintem is. De ez úgy is igaz, hogy csak azért, mert öreg, szerintem nem érdemel több tiszteletet, mint akárki más.

[Damnatus]

Nem tiszteletet, szolidaritást!

[Rounin]

Nem tiszteletet, szolidaritást!

Azt alapvetõen meg is kapja (tõlem) mindenki, amíg rá nem szolgál az ellenkezõjére.

[kisvirag]

cikk
na ez a cikk szerintem tartalmaz néhány naggyon jó gondolatot, igazábol ritkán szoktam elolvasni a szerkesztendõ cikkeket, mert csak copy-paste, de ezt nem bánom
a csaj egyébként csoporttársam kommunikáción, a másik szakja valllástudomány

[katz]

cikk
na ez a cikk szerintem tartalmaz néhány naggyon jó gondolatot, igazábol ritkán szoktam elolvasni a szerkesztendõ cikkeket, mert csak copy-paste, de ezt nem bánom
a csaj egyébként csoporttársam kommunikáción, a másik szakja valllástudomány

Ez jó. Csináljunk egy anime vallást és vámmentesen tudunk nagy tételben anime cuccokat importálni!

[Damnatus]

A vicc az, hogy tényleg meg lehet csinálni!

[Kuroi Tenshi]

Ha jól tudom, kétszáz ember kell hozzá? Valahol nemrég ezen viccelõdtünk néhány ismerõssel  

[Damnatus]

Nem tudom pontosan a számot, de pont vettük a civil szervezõdési formákat, és ha ügyesen csinálja valaki, akkor életképes, törvényesen és szabályosan mûködõ egyházat létre lehet hozni, mely a tisztviselõit (papjait, szónokait) jól fizeti. De alapvetõen hitélettel kell foglalkozni, tehát csak ennek "mellékterméke lehet bizonyos anyagi haszonszerzés.

[Pirula]

Nem tudom pontosan a számot, de pont vettük a civil szervezõdési formákat, és ha ügyesen csinálja valaki, akkor életképes, törvényesen és szabályosan mûködõ egyházat létre lehet hozni, mely a tisztviselõit (papjait, szónokait) jól fizeti. De alapvetõen hitélettel kell foglalkozni, tehát csak ennek "mellékterméke lehet bizonyos anyagi haszonszerzés.

Mi van akkor ha én azt mondom hogy Colgate Dental A Leghatalmasabb Tiszta Létezõ szerint az élet célja az anyagi haszonszerzés?
Akkor a hitéletbe tartozik az is hogy minél több pénzre tegyünk szert nem?

[kisvirag]

ha elolvastátok a cikket, benne van, hogy 100 tag kell....  

[Damnatus]

elolvastuk, meg nem jegyztük

Hirdetheted, hogy minél több pénzt kell összeszedni, össze is szedhetsz a hívektõl. Ha szabályosan csinálod.

[Mirror]

Vicces cikk...

A vallások számomra meglehetõsen nagy rokonságot mutatnak az agymosással... Ki is fejtem, mi alapján gondolom ezt. Persze nem kell komolyan venni, én se teszem, csak olykor-olykor eljátszom a gondolattal... aztán ez lett a vége:

Mi történik, ha egy társadalom hanyatlik? Többnyire az, hogy az emberek csalódnak a közösségben (pl. államban), tehát zavar keletkezik a társadalmi kohézióban. Ez pedig válságot eredményez a kollektív identitástudatban - a korábban nagy összefogást tanusító társadalom atomizálódni kezd, megkezdõdik az egyének befelé fordulása, ami a késõbbiekben új típusú közösségek megjelenését eredményezi. Az identitás (ami minden ember tudatának alapja) alapját mindig a hit képezi, lényegtelen, hogy az most a görög városállam, Róma, a megváltás, a béke, a szabadság... iránt formálódik. Ez a folyamat szépen kirajzolódott az ókorban többször is: a görög városállamok társadalmi összeomlását követõen a tömegek mind inkább elfordultak a politikától (párhuzamosan a demokrácia hanyatlásával), és mind inkább az internalizálódás felé fordultak (amit a hellenisztikus kultúra is megjelenít). Innen már csak egy ugrás volt a kereszténységig. Róma erejét is az jelentette, hogy hittek benne. Mihelyt megkopott ez a hit, Róma úgy gyengült mind inkább. A folyamatos terjeszkedés csupán azt eredményezte, hogy az egykori városállam belsõ ellentétei kivetültek az egész birodalomra (ez amúgy a birodalmak fõ problémája...). De, a hatvanas-hetvenes évek amerikájában a hippi-mozgalom is hasonlóan írható le: a csökkenõ társadalmi kohézió (a második világháborútól napjainkig jelentõsen csökkent a társadalmi szervezetek létszáma legyen az egyház, politikai párt, vagy környezetvédelmi szervezet esetleg sportklub) és az állammal szembeni elégedetlenség hozott létre máig ható társadalmi formációkat. Véleményem szerint a keleti misztika újrafelfedezése (az orientalisták ezt egyszer már megtették az 1800-as években) is ide köthetõ, ami szépen elvezetett a New Waveig.

Más olvasatban: ha a hatalom azt akarja, hogy nagyobb hatalomra tegyen szert, akkor kikapcsolja a társadalmi kontrollt azzal, hogy gyengíti annak belsõ összetartását. Ezzel persze a saját sírját ássa, de az ilyen politika eleve rövid távon gondolkozik. Ahhoz, hogy sikeres legyen a társadalom elaltatása, kell valami, amivel elfoglalják, valami olyan, ami sokkal kényelmesebb a "tömegek" számára. Mert, végül is, meg tudja valaki mondani, honnan jönnek a legújabb divatáramlatok? Ma éppen marketingnek nevezzük, de a középkorban ugyanezt a célt az egyház játszotta el (nem csak Európában, ugyebár az indiai kaszt-rendszer, vagy a patriarchális konfucunizmus is hasonló szerpet töltött be: fogadd el, ahogy élsz, különben a) mész a kondérba b) nem jutsz el a Nirvánába c) a birodalom ellensége leszel). Szóval, valahogy pucolt csirke-szerû lesz a bõröm, ha eszembe jut, hogy miféle világban élek... (a tömegek manipulálása ma már jóval kifinomultabb módszerekkel lehetséges, szemben a korábbi - Sztálinos viccben elsütött - "önként és dalolva" helyett mára a "jaj de jó, ez hiányzott, erre van szükségem!" módszer terjedt el)

Olykor egészen nonszensz dolgkoat is le lehet nyomni az emberek torkán, anélkül, hogy felfognák, hogy ezzel az igazságot fedik el a szemük elõl. Na persze, nem vagyok én Neon, mert, azt, hogy mi is az igazság, senki se tudja, mivel a zavarás-agymosás oda-vissza mûködik, hála a modern társadalmak hálózatos szerkezetének:)

[Ramiz]

Azért minden vallásnak kell némi pénz a mûködéshez! Akkor is, ha õk komolyan gondolják, hogy az evilági gazdagság nem számít stb. Gondoljatok  a templomokra, mennyi pénzt felemészthetnek! Persze azt, hogy miért kellenek templomok, nem tudom...

[Damnatus]

Mert az az a hely, ahol Isten nevében összegyûlnek az emberek (közösségi tér).

[Kvikveg]

Mert az az a hely, ahol Isten nevében összegyûlnek az emberek (közösségi tér).

Raadasul be lehet szolni a szomszed falunak: a mienk nagyoooobb!

[Ramiz]

Összegyûléshez elég lenne egy nagyobb terem. A templomok marha drágák. Jó, biztos hagyomány, de elég drága hagyomány. Ráadásul egyre romosabbak, nincs pénz fenntartani a templomkerteket, nincs pénz fûteni sok helyen...

[Damnatus]

mennyire drágák a templomok? El tudod mondani milyen tételekből áll a fenntartása?

[Beren]

Mert az az a hely, ahol Isten nevében összegyûlnek az emberek (közösségi tér).

Mert az az az hely, ahol Isten nevében összegyûjtik a pízt.... (bocs, nem bírtam megállni, bár nem is nagyon szoktam)

[Beren]

mennyire drágák a templomok? El tudod mondani milyen tételekbõl áll a fenntartása?

értékcsökkenés
anyagi kötltségek
személyi költségek
igénybe vett szolgáltatsok
bérjellegû juttatások
adók, illetékek
adósságszolgálat
.
.
.

[Damnatus]

értékcsökkenés: idõvel éppenhogy nõ az értéke, de legalábbis állandó (mûemlék)
anyagi kötltségek: világítás, fûtés
személyi költségek bérjellegû juttatások: pap, kántor és sekrestyés
igénybe vett szolgáltatsok: ára az anyagi és személyi költégek összesítése
adók, illetékek: egyház adómantes

[Ramiz]

mennyire drágák a templomok? El tudod mondani milyen tételekbõl áll a fenntartása?

Takarítás, világítás, fûtés (legtöbb templom bazi nagy), mindezt elvégzõ személyzet fizetése, elektromos számla (orgona, zenék, hangszóró), ilyesmi. Relatíve sok, ahhoz képest, hogy nem sok pénzt szednek be.

[Damnatus]

Ha meg sok pénzt szednének be, az lenne a baj
Egyébként a gyertya, virágok, bor, ostya ki is maradt
Szvsz meg éppenhogy nem sok! (Nálunk az asszonyok takarítják a templomot, önként).

[Ramiz]

Ha meg sok pénzt szednének be, az lenne a baj
Egyébként a gyertya, virágok, bor, ostya ki is maradt
Szvsz meg éppenhogy nem sok! (Nálunk az asszonyok takarítják a templomot, önként).

No mindegy, szerintem mindenhol egy negyedakkora ház egy amolyan tárgyalóterem-szerûséggel praktikusabb lenne. Vagy olyan termekkel, mint a nagyelõadók az egyetemeken. A maradék hatalmas telekre meg felhúzhatnának egy-egy hajléktalanszállót, legalább nem unatkoznának a papok, ha éppen nem gyóntatnak, miséznek vagy boroznak.

[Mirror]

értékcsökkenés: idővel éppenhogy nő az értéke, de legalábbis állandó (műemlék)
anyagi kötltségek: világítás, fűtés
személyi költségek bérjellegű juttatások: pap, kántor és sekrestyés
igénybe vett szolgáltatsok: ára az anyagi és személyi költégek összesítése
adók, illetékek: egyház adómantes

helyess:)
De:
fizikai avulás igen is létezik, amit fedezni kell, elvégre ingatlanról van szó, tehát van értékcsökkenés...

Tényleg: visszaigényelheti-e az áfát az egyház?

[Mirror]

Jobb helyre nem fér be, de itt talán annyira nem is lesz off:

A múltkoriban jól megkaptam... Történt, hogy egész nap hajtottam, mint mókuscickány: reggel (hajnali nyolckor!!) felkeltem, tanultam, zh-t írtam, leadtam idõben a beígért anyagot az egyik fõnöknek, majd hazafutás, átvedlés pingvinbe, nyomás a másik fõnökhöz, utána meg este sokáig meló ott. Utána haza, és még készültem a következõ napra, mert eszembe jutott, hogy egy harmadik helyre is dolgoznom kell valamit másnap...
Szóval, az az igazi jófajta futós nap volt. Ez után megkaptam, hogy munkamániás vagyok... Na, most hová kaparjam magam?? :linsux:
Mást sem hallok, hogy a diplománk (ha nem is oly soká' kézhez kapom...) lófüttyöt sem ér, mert az számít úgyis, hogy merre-mekkora tapasztalatom van, voltam-e a Holdon, hányszor utaztam a Marsra, meg egyéb banalitások, amikor minden pályakezdõtõl megkövetlnek. Jó dolog persze úszni az árral: nyámmogni öt évig, hogy jaj de nehéz az egyetem, aztán pedig, amikor kikerülsz a munkapiacra nyíni, hogy miért nincs munka... Szóval, ezt akarom elkerülni. A szûkebb környezet számára gondoltam, eddig elég nyilvánvaló volt, merre is megyek. De, úgy komolyan. Pedig erõteljest pedzegettem. Jelenleg már konkrétan dolgozom két helyen plusz még az egyetem, emellé pedig nem dúrom ki a pénzt az ablakon, ahogy illenék. Szumma: ezerrel serénykedek, hogy minél kedvezõbb indulási pozíciót verekedjek mi magamnak, és, hogy minél stabilabb egzisztenciára tegyek szert. Ráadásul ezt minél több emberrel meg is osztom elég aktívan.
Mindezért csupán annak igényével lépek fel, hogy megválogathassam azokat, akikkel egy levegõt szívok. Mellé még azt is, hogy mindenkit az alapján minõsítsek, amit eddig letett az asztalra.

[Mirror]

Ráadásul a meló se túl gané: nem dolgkozok cigigyárnak, vagy "népsarcoló" banknak (bár, aki a bankokról ilyen véleményeket kapar össze, az vizsgáltassa ki az iq-ját, hátha olaj van a környékén...), tehát még csak arcon se kéne köpnöm magam. Gyakorlatilag teljesen közhasznú vagyok: segédkezek abban, hogy kedves szomszédaink a övõben ne nyírják ki egymást (és magukat) midenféle marhaság miatt; támogatom az oktatást; amit most egy új cég indítással meg is akarunk turbózni egy cimbivel...

Szóval, elvileg magam vagyok a 100% tündibündi, anélkül, hogy egyszer is kiálltam volna szónokolni a piac sarkára, miszerint milyen frankó csávó is vagyok... Röhely, de eddig mindössze pár gráciának állt össze a kép, egyedl õket érdekelte, mi is vagyok...

Az "otthoni" terpen ugyanis sikerült becumiznom egy olyasmit, miszerint "vak vagyok a világ dolgaira", valamint, hogy "rám vigyázni kell, nehogy spirituálisan is meghaljak". Fordítok: mivel én amolyan lelketlen evilági élõlény vagyok, ezért aztán nem fogok többet reinkarnálódni, hanem húzok vissza a pondrókhoz... Na, erre nyomjon valaki valamit...
Eleinte diszkréten meglódult a pumpa, de végül is jobb, ha az ember tudja, hogy az, aki elvileg közel áll hozzá, nagyjából nudlit se tud róla... Érdekes érzés tud lenni olykor ennek belátása...

Kérdés: mi a teendõ ezen esetekben???

[Beren]

Babbaaaa... Nem kell mellre szívni. Talán. Szerintem

[kisvirag]

Eleinte diszkréten meglódult a pumpa, de végül is jobb, ha az ember tudja, hogy az, aki elvileg közel áll hozzá, nagyjából nudlit se tud róla... Érdekes érzés tud lenni olykor ennek belátása...

Kérdés: mi a teendõ ezen esetekben???

alapvetõen, a rokonok nudlit sem tudnak rólunk... és ez igy van. nem csak veled... szerintem szinte mindenkivel... persze, jó esetben nem így van.. .de tapasztalásom szerint a nagy átlagnál (ismeretségi körben) de...

a munkamániáról:
alapvetõen a mostani szülöknek (40-50 éves korosztály) még elég volt lehuzni 4-5 évet az egyetemen/fõiskolán, és aztán szép kényelmesen elhelyezkedni... épp ezért fogalmuk sincs arról, hogy ez ma már édeskevés, fõleg egyes szakmákban...

anyám engem is rá akart venni, hogy hagyjam ott a munkahelyem, és legyek szives csak és kizárólag az egyetemre koncentrálni, mert ha nem lesz meg a diplomám, akkor senki sem fog alkalmazni, vagy max éhbérért... naccerû mondom, azért kicsit térjünk már észhez! egy tanárnál lehet h müködik, az én szakmámban nem...

egyébként meg a teendõ: magas ivrol nem foglalkozni a rokonokkal, azzal az egyel pedig, akit te választhatsz meg, minél többet megosztani magadról...

[Mirror]

alapvetõen, a rokonok nudlit sem tudnak rólunk... és ez igy van. nem csak veled... szerintem szinte mindenkivel... persze, jó esetben nem így van.. .de tapasztalásom szerint a nagy átlagnál (ismeretségi körben) de...

a munkamániáról:
alapvetõen a mostani szülöknek (40-50 éves korosztály) még elég volt lehuzni 4-5 évet az egyetemen/fõiskolán, és aztán szép kényelmesen elhelyezkedni... épp ezért fogalmuk sincs arról, hogy ez ma már édeskevés, fõleg egyes szakmákban...

anyám engem is rá akart venni, hogy hagyjam ott a munkahelyem, és legyek szives csak és kizárólag az egyetemre koncentrálni, mert ha nem lesz meg a diplomám, akkor senki sem fog alkalmazni, vagy max éhbérért... naccerû mondom, azért kicsit térjünk már észhez! egy tanárnál lehet h müködik, az én szakmámban nem...

egyébként meg a teendõ: magas ivrol nem foglalkozni a rokonokkal, azzal az egyel pedig, akit te választhatsz meg, minél többet megosztani magadról...

Jófajta megközelítés Hadd borzoljam a kedélyeket: nem a rokonokkal van a probléma, õk fel sem fogják, mivel foglalkozom; nem is tudják; nem is érdekli õket; a fennmaradó populáció pedig lelkesen támogat...

Ami leginkább zavar, az a reinkarnációs nyim-nyám. Jó, biztos, a nagyfejûek megmondták, de, köztünk szólva: teljesen mindgy. A reinkarnációt alapvetõen arra találták ki, hogy támogassa a kasztrendszer fennmaradását (nyugi, ne akarj változtatni az "elõre elrendelt sorsodon", majd, halálod után szépen menetelsz feljebb. Vagy nem:). ) Komolyan, ennyél jobb agyzsibbasztást, el se lehet képzelni moralice. Ha eltûnik az egy és végleges élet lehetõsége, akkor máris jelentõsen csökken az egyén felelõssége (hiszen, úgyis újjászületik, legföljebb a következõ pár életben majd pondró lesz...); továbbá, akkor arra kell következtetni, hogy a ma fogyatékkal élõk valamikor valami csúnya karmikus bûnt követtek el, amit finoman gusztustalan dolog volna az orruk alá dörgölni (fõleg, ha TE egészségesnek mondhatod magad...).
Ezért nem dobok hátast az ilyen elméletektõl. Számomra csak egy számít: élni és éltetni úgy, hogy a végsõ mozizásnál tetszen a film, amit végig kell nézni. A többi már csak maszlag, a végsõ döntést úgyis a Fõnök hozza meg (márpedig õ egyszerre ügyvéd, vád és esküdtszék, tehát no para az esetleges nyiflancolásokkal...).