Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Makos]

Ismét sikerült elköltenem az ösztöndíjam egy részét:

Tad Williams: MásVilág - Az arany árnyék városa I.,
Tad Williams: MásVilág - Az arany árnyék városa II.,
Tad Williams: MásVilág - A Kék Tűz folyója I.,
Tad Williams: MásVilág - A Kék Tűz folyója II.

Bár egész olcsón megúsztam, az egész sorozatért 5910 HUF-ot fizettem
Remélem holnapra ideér

[Puru²]

Kevin J. /Brian Herbert féle Düne könyvekről valaki ?Jók ? Felejtősek ?

[noriko]

Sajnos pont az a két könyv az, amit már évek óta hiába vadászok a magyar könyvpiacon, külföldről behozatni meg... jó lenne, jó lenne, ha lenne pénz a zsebbe', dehát ugye nincs.

Ha még aktuális a dolog, és zsebben is csörög pénzmag, akkor ajánlom Bp-n a Váci utcán található idegennyelvű Librit. Ma vettem ott egy Smoke and Mirrors-t 2070 Ft-ért, és emellett volt nekik Good Omens-ük is. A boltban hátul kell keresgélni, a sci-fi/fantasy szekciónál.

[Ramiz]

Sajnos pont az a két könyv az, amit már évek óta hiába vadászok a magyar könyvpiacon, külföldről behozatni meg... jó lenne, jó lenne, ha lenne pénz a zsebbe', dehát ugye nincs.

Ha még aktuális a dolog, és zsebben is csörög pénzmag, akkor ajánlom Bp-n a Váci utcán található idegennyelvű Librit. Ma vettem ott egy Smoke and Mirrors-t 2070 Ft-ért, és emellett volt nekik Good Omens-ük is. A boltban hátul kell keresgélni, a sci-fi/fantasy szekciónál.

Mindkettő megvan angolul, nagyon vigyázós kölcsönbe' tudom adni, ha gondolod.

[Próféta]

Kevin J. /Brian Herbert féle Düne könyvekről valaki ?Jók ? Felejtősek ?

Nem egészen felejtősek, mert voltaképp izgi kis futurisztikus fantasy kalandregények. De az olvasásuk közben próbáld elfelejteni, hogy bármi közük lenne az igazi Dűnéhez. És megbocsátani, hogy az előzményregények jó pár fordulata a rendes Dűne könyvek poénjainak előre lelövése csupán.

Az általuk írt befejezés (Dune 7 - Sandworms of Dune) azért esetleg érdekelne. Van, aki olvasta?

[Zsiga]

Az általuk írt befejezés (Dune 7 - Sandworms of Dune) azért esetleg érdekelne. Van, aki olvasta?

Nem bírtam még rávenni magam. Ha kell kölcsönadom.

[Makos]

Az Eragon c. könyvet olvasta már valaki innen?

[Xzone]

Az Eragon c. könyvet olvasta már valaki innen?

Az nem valami gagyi LotR/Star Wars utánérzés?

[Makos]

Fogalmam nincs, születésnapomra kaptam bnőmtől xD
Majd elkezdem olvasni ha befejeztem a Másvilág-ot.
Csak gondoltam megkérdezem hogy milyen.

[SaiyaGin]

Az Eragon c. könyvet olvasta már valaki innen?

Az nem valami gagyi LotR/Star Wars utánérzés?

Ja. A szereplők se nagy számok (élükön Eragonnal), meg rosszul is van megírva.

[Zen]

Az Eragon c. könyvet olvasta már valaki innen?

Az nem valami gagyi LotR/Star Wars utánérzés?

Kb egy időben íródott LotR-el, sőt, az írok haverok voltak, uh az h utánérzet imo túlzás.

[Zsiga]

Kb egy időben íródott LotR-el, sőt, az írok haverok voltak, uh az h utánérzet imo túlzás.

Lol?
http://en.wikipedia.org/wiki/Eragon

[Makos]

Na mind1. Elolvasom és majd meglássuk

Amúgy ami készült belőle film, azt nagyon szarozták. Viszont a könyvről nem sok rosszat olvastam.

[Próféta]

Kb egy időben íródott LotR-el, sőt, az írok haverok voltak, uh az h utánérzet imo túlzás.

"Az oroszlán, a boszorkány, és a ruhásszekrény", alias Narnia, amire gondolsz

[kikuchiyo]

Philip K. Dick: The Penultimate Truth

A Mester egyik kevésbé ismert, nálunk még nem kiadott regénye. Már az alaphelyzete olyan, amit más írók egy trilógián keresztül feszegettek volna, ő viszont egyszerűen csak elénk tárja, hogy aztán továbbléphessen. A regény keretét ugyanis az képezi, hogy a Földön dúl a nukleáris 3. Világháború - legalábbis a föld alatti bunkerekbe zárt százmilliók ezt hiszik. Valójában a háborúnak rég vége, és a radioaktivitástól megtisztuló területeket a felszínen maradt elit osztotta fel a tagjai között. Az ő napjaikat az tölti ki, hogy hamis háborús propagandát barkácsolnak a föld alatti tömegeknek: a Védelmező (aki valójában egy mechanikus szimulákrum) által előadott lelkesítő beszédeket írnak, nemlétező vegyi fegyvereket találnak ki, és a városok elpusztításának trükkfelvételeit állítják elő.
A gond ott kezdődik, amikor az egyik bunker vezetőjének fel kell jönnie a felszínre egy mesterséges szervért, és ezzel egyidőben odafent is felborulnak a hatalmi erőviszonyok.

Dick könyvei gyakran járnak úgy, mint a nyugati téri felüljáró építői annak idején: nem ér össze a két végük. Itt nem ilyen súlyos a helyzet, csak az zavaró egy kicsit, hogy a cselekmény mozgatórugóját képező bonyodalom egy kicsit túl ööö... bonyodalmas, és van egy pont, ahol az olvasó felkiált, hogy "ennek már végképp semmi értelme!". Egyébként viszont kitűnő olvasmány, ami főleg Dick nyelvi leleményeinek és sziporkázó ötleteinek köszönhető. Mai szemmel érdekes persze olvasni az 1964-es jelenből extrapolált 2025-ös jövőt, ahol mindenkinek tucatnyi robotja lehet, de számítógépből csak néhány van a világ központjaiban - de nyilván akkor ez tűnt reálisnak.

Mindent egybevetve ajánlott olvasmány.

[Próféta]

Saját példányt olvastál? A kedvemért megszegnéd esetleg Adama vonatkozó intelmét? 

[Solid Snake]

Jelenleg Palmer Eldritch három stigmája van az étlapon, még ~30 oldal van hátra (Mayerson Ét-R hallucináció checked). Hát durva, az biztos. Buszról leszállva támolyogtam egy kicsit. 

[kikuchiyo]

Saját példányt olvastál? A kedvemért megszegnéd esetleg Adama vonatkozó intelmét? 

Úgy érted, ajándékozzam neked? 

[Próféta]

Saját példányt olvastál? A kedvemért megszegnéd esetleg Adama vonatkozó intelmét? 

Úgy érted, ajándékozzam neked? 

Mondom megszegnéd... de nyilván ajándékba is elfogadom 

[Makos]

Végigolvastam az Eragon-t. Egész jó, ahhoz képest hogy egy 15-éves írta.

Viszont megnéztem a filmet is. Az egy szar.

[Cloud]

Végigolvastam az Eragon-t. Egész jó, ahhoz képest hogy egy 15-éves írta.

Viszont megnéztem a filmet is. Az egy szar.

Ez komoly? 

Filmet láttam az egyszernézhető volt.

[Makos]

Amikor elkezdte írni, akkor volt 15 éves.

Amúgy a filmnek teljesen más a története. Nagyon megváltoztatták a könyvhoz képest is. Ja és a sárkány...most komolyan képesek voltak egy tollas sárkányt belerakni a filmbe. Most komolyan a sárkányok mióta tollasok?

A könyv jóval izgalmasabb. Jó, igaz hogy LotR/Star Wars utánzat, de engem megfogott a történet. Bár meglátszik a szintkülömbség az írónál.

[Nakedape]

Quetzalcoatl ?

[Makos]

A könyvben nagyon nem ilyennek volt leírva. Vagy csak én vagyok leragadva annál hogy a sárkányokon nincs toll xD

[Ramiz]

Nakedape-nek:

http://www.amazon.com/gp/product/1594743347/ref=s9_pmwsh_gw_tr01?pf_rd_m=ATVPDKIKX0DER&pf_rd_s=center-4&pf_rd_r=1JPSCN25G93PSD9DDY1W&pf_rd_t=101&pf_rd_p=470939031&pf_rd_i=507846

Pimping classical books with zombies since...

[Nakedape]

Nakedape-nek:

http://www.amazon.com/gp/product/1594743347/ref=s9_pmwsh_gw_tr01?pf_rd_m=ATVPDKIKX0DER&pf_rd_s=center-4&pf_rd_r=1JPSCN25G93PSD9DDY1W&pf_rd_t=101&pf_rd_p=470939031&pf_rd_i=507846

wow!!


amúgy most olvastam az éjszakai őrséget.
jó

[Fazék]

Neil Gaiman "könyvespolca"

[Ramiz]

Nem tudom, írtam-e már a Dr Vérdíjról, de ha nem, majd megírom egy kalap alatt a Figyel az éggel, "PDK - The guy's fuckin' overrated" címmel. Hadd tudja meg az internet.

preview: őrültnek lehet, hogy őrült, I'll give him that, de a szó klasszikus átvitt értelmében nem tud írni, és ez tény. Akárhány díjat nyert is el sci-fi-ben, nem lehet arcpirulás nélkül még csak mellé sem állítani Lemnek, Asimovnak, Clarke-nak. Egyszerűen rosszul ír: a jellemeket illetően kizökkentően következetlen, mégis típusreakciókat vagy jellemző szituációkat illetően gyakran unalmasan kiszámítható (kicsit úgy érzem ilyenkor, hogy megkönnyebbül ezeken a fogódzókon, mint ahogy Dexter is megörül, ha ismerős helyzetet lát, ahol tudja a tánclépéséket, hiába szociopata és kívülálló és értetlenségre kárhozhatott...). (Azért is haladok gyorsan a könyveivel, mert (1) fárasztó nagyon, és várom már a végét, illetve (2) a csavaros, "minimális információ alapján tippeld meg a valóságot, úgyis elrontod" részek kivételével általában minden sor elején pontosan lehet tudni, hogy mi fog történni a következő 2 sorban: ki mordul fel dühösen, ki néz fel sunyin és ki röhög hangosat.) Történetileg pedig egysíkú a faszi (ugyanazt meséli el mindig máshogy - azóta erről ön-tanulmányt is írt). Bár az a vicces, hogy vannak más szerzők (nemcsak könyv-szerzők), akik szintén egy-két témát piszkálgatnak egész életükben, őket meg bírom, sőt: pont azért bírom, mert annyira koherens az életművük. Szóval ez nem kéne baj legyen, mármint hogy Dick is ilyen szerző, csak engem meglepett, ha már ennyire felkapták Hollywoodban* és ha már ennyire sok könyvet írt.

Még szerencse, hogy a legjobbakat aránylag korán olvastam (Ubis, P.E.3.st.), mert azokat a tényleg remek para-élményeket az újra és újra bekövetkező csalódásaim (igazából kicsit az Androidok elektromos is, de azóta a Fellegvárban, a Kizökkent idő és főleg a Dr Vérdíj mindenképpen ide tartozik) sem tudják elmosni. De így utólag látom, hogy azok a könyvek is mennyire sablonosak és sematikusak**, amennyiben közelről nézi az ember a cselekményt. (Azért forszírozom ennyire ezt a dolgot, mert nem tudom jól megfogalmazni, és ez zavar. Szóval kis egyértelműsítő hasonlat-magyarázat: ezt a gyomorszorító történet-béna cselekmény dolgot úgy értem, hogy ez olyan, mintha a Twin Peaks zseniális David Lynch(R) sztoriját egy brazil szappanopera-rendező forgatná le a stábjával. Minden mozdulat, dialógus és gesztus hamis lenne, az összhatásban mégis lenne valami nyugtalanítóan kultra érdemes, visszafelé^2 beszélő törpe és vörös bársonyfüggönyök. Meg véletlenül belekeveredett kellékesBob. Szóval értitek, ugye? )

PS. Na jó, nem írom meg. Ennyi rant elég lesz.

----------------------
* és ** : ez a két dolog vszeg összefügg... de most komolyan: az Alapítványt vagy az Úr hangját öngyilkosság filmre vinni...



PS. #2. : Aki olvasta Az ember, aki csütörtök volt-ot (még Dicknél is sokkal korábbi para-mű, és 100%-ig biztos vagyok benne, hogy erősen ihlette Dick-et), annak kíváncsi lennék a véleményére. Számomra Dick vadabb és gonoszabb és kiábrándultabb, de ponyvább és furamód porosabb (habár 50 évvel későbbi, mint amaz). És Dick ponyvaíze és zavarossága lehangol, mint egy elrontott húsleves, míg Chesterton - nem bánom azt se, ha hülyén hangzik ez, de - intellektuálisan felvillanyoz. Mint egy tökéletesre pirított kacsacomb valami szokatlan ízpárosítású szószban. Szóval értitek. És fura, mert nem szerettem volna ennyire (sem) lehúzni Dicket, de valahogy ez jött ki. Mintha eddig féltem volna belátni a véleményemet. (Féltem is, egyrészt kicsiny fórumunk olyan szellemi fáklyahordozóinak szigorú tekintete miatt, mint kiku és Próféta, másrészt a barátnőm PDK-mániája miatt, amit kihasználva épp ma rendeltem meg amúgy a P.E.3.stigmáját... )

[kikuchiyo]

Tegyük fel, hogy nem trollkodsz. (Az elírások miatt gyanítom, hogy igen.)
Én, mint kicsiny fórumunk szigorú tekintetű szellemi fáklyahordozója  , készséggel elismerem, hogy Dick a szó klasszikus értelmében nem jó író (ez amúgy mit jelent? Pontosan hogy definiáljuk a jóíróság klasszikus értelmét?). Tovább is hajlandó vagyok menni: a jóíróság elképzelhető definícióinak többségét alapul véve sem jó író Dick. Amit felhoztál ellene, annak egy részével is egyetértek.

De mégis, összességében másként, sokkal pozitívabban értékelem. Egyrészt azért, mert a regényeiben és novelláiban néha (gyakran) a zsenialitásnak olyan szikrái jönnek elő, amilyen kevés más írónál, és ez nálam ellensúlyozza az általad említett történetvezetési, karakterkezelési és egyéb alapvető írói hibákat.

Olvastam valakinél*, hogy kétféleképpen nyújthat jó teljesítményt valaki: vagy egész életében végig, egyenletesen jól csinálja azt, amit csinál, vagy pedig csak néha-néha képes kiugrót, zseniálisat alkotni, de akkor igazán - és én is úgy vélem, hogy az utóbbi magasabb rendű (lehet). Szóval lehet, hogy alapértelmezésben Dick könyvei - a szó klasszikus értelmében - rosszak, de amikor zseniálisak, akkor nehezen felülmúlható módon azok.

Továbbá pár szót szólnom kell PKD mentségére, már ami a munkastílusát és annak a következményeit illeti.
Az élete nagy részében nem volt sikeres író: hogy megéljen valahogy, sokat kellett írnia és gyorsan. Volt olyan időszak, hogy napi egy novellát. Ezt a tempót nem lehet ép ésszel bírni: Dick azért (is) drogozott, hogy bírja. Persze a drog-használatát és a részben ebből fakadó elmebajait nem mentegetni akarom, engem amúgy taszít a személyiségének ez az oldala, de az biztos, hogy ez a munkastílus rányomta a bélyegét a műveire is. A sablonos vagy kiszámítható karakterek a tempóból erednek, én sem tudnék minden novellára kitalálni valami falrengető újdonságot, ha futószalagon kéne gyártanom őket. A történeteinek egyenetlen volta pedig abból következhet, hogy az igazán zseniális ötletei azután születhettek, amikor éppen belőtte magát, amikor pedig "lejött a szerről", akkor meg küzdenie kellett, hogy kikerekítse a történetet. Ezért lehet, hogy sok esetben a rövid novellái jobban "ülnek", mint a regényei.

Érdekes, hogy pont Lynchet hozod fel, aki szerintem bizonyos szempontból pont olyan, mint Dick.
Őbenne is van egyfajta zsenialitás, ami ki akar törni, és az egész életműve valahol arról szól, hogy megpróbálja valahogy kifejezni, formába önteni, vagy akárcsak megérteni azt, ami ki akar jönni belőle. Aztán hol sikerül, azok a filmek (vagy jelenetek csak) borzongatóan jók, hol meg nem, azok a filmek pedig kínosan rosszak.
A Twin Peaks pont jó példa: alapvetően egy rossz szappanopera a 80-as évek amerikai sorozatainak stílusában, de vannak benne (szerencsére elidegeníthetetlenül, ahogy mondod) zseniális elemek.

A kontrasztul állított sci-fi-írók (Lem, Clarke, Asimov) megint csak nem túl jó példák szerintem.
Jó, Lem az más, nekem (is) ő a felülmúlhatatlan idol, de neki is vannak alig vállalható dolgai, és (legalábbis egyes kevésbé népszerű műveiben) a sablonosság is előfordul nála...
Clarke, annak ellenére, hogy én szeretem és nagyon sokat olvastam tőle, mégiscsak egy mérnök, a regényei olyanok, mint egy műszaki rajz. (Ez a 60-as évek után íródottakra vonatkozik, azokból sem mindre; a korai regényei inkább a Stapledon-féle monumentalista, líraioid vonalat követik.)
Asimovot a klasszikus értelemben vett jó írók közé sorolni pedig kifejezett hiba szerintem. Nála egyszerűen arról van szó, hogy írt vagy 500 könyvet, ezek között vannak pocsék, Leslie L. Lawrence-szintű, sorozatlövővel készült regények, de az életművére illeszthető Gauss-görbe szórása elég nagy, hogy a görbe felső szélén lévő művek nagyon jók legyenek, és az életmű terjedelme miatt kellő számú is van ezekből.

Az pedig, hogy Hollywood "felkapta", meg végképp nem az ő hibája. Különben is, kevés kivétellel nem az igazán jó regényeihez nyúltak hozzá, hanem vették egy-egy marginális novelláját, és a címét megtartották.

* Azt hiszem, Széchenyi Zsigmond, kitűnő magyar vadászíró egyik könyvében.

másrészt a barátnőm PDK-mániája miatt

Lucky fucking bastard

PS:

Átgondolva a dolgot, nekem nem is feltétlenül az őrültsége vagy a para-élmények miatt jönnek be Dick írásai: leginkább a hangulatok, amik erősen rezonálnak nálam, azokat tudja nagyon - nem is tudom - plasztikusan, velőig hatolóan átadni.

Középiskolában a magyartanárunk sokszor csináltatta velünk, hogy miután elolvastunk egy könyvet vagy verset, be kellett csuknunk a szemünket, felidézni egy képet az adott műből, és leírni.

Nekem, ha Dick regényeire és novelláira gondolok úgy általában, egyiket sem kiemelve, akkor az alábbi kép jön be: egy szürke, szinte teljesen üres szobában, ahol mindent belep a szürkés-barnás por, egy nyúzott arcú, nem túl fiatal férfi áll és szinte az arcára van vésve a tehetetlenség és a félelem.

[Próféta]

PDK

He?

Ubis

Insolence! Ezek után még jó, hogy nem vetted a szádra a Mester nevét!


Amúgy viszont részben egyetértek veled; amiben meg nem, azt kikuchiyo hű fáklyás szellemként sokkal jobban megválaszolta, mint amire én képes lettem volna.

Ez a szemét Agave valami érthetetlen oknál fogva Dick legjobb regényeit kezdte először kiadni, amik jól rászoktattak; az utóbbi időben megjelenők (Dr. Vérdíj, Várjuk a tavalyi évet, Isteni invázió) minőségben többnyire elmaradtak a várakozásaimtól, és az újdonság varázsa nincs meg már bennük. Dick valóban nem úgy jó író, hogy a szövegeinek az anyaga, mintázata különösebben kiemelkedő lenne. A szereplők talán tényleg kiszámíthatóak, bár én ezt inkább úgy fogtam fel, hogy általában meglehetősen kicsinyesre akarja festeni őket.

Én is úgy érzem, hogy bár talán a két-három legjobb alkotása (Valis ) regény, a nálunk kiadott novellái sokkal magasabb átlagszínvonalat nyújtanak a hosszabb történeteknél. Egyrészt ezeket be tudta fejezni, mielőtt elmúlt volna a drog , másrészt itt nem érződik az, hogy részletesebben/mélyebben kellene jellemeket rajzolnia, és elég az őrült ötleteire és a közvetíthető érzésekre, hangulatokra támaszkodni. 20-30 oldal elég, hogy felkavarjanak az őrült gondolatai: a születés utáni abortusz, az elektromos hangya kísérlete a tudattal, a bizánci hibákat mutató hétköznapi tárgyak támadása, az agymosott város hideg és borzongató közönye egy felakasztott emberrel szemben, a kukások miatt a kertben megőrülő kutya, a lakatlan bolygón hajótörött elmegyógyintézeti ápoltak őrült társadalma, a polgárokat engedelmes rabszolgává alacsonyító kapitalista magánlégvédelem, a cáfolhatatlan kémvádakkal szemben tehetetlen kutató, az ufóinvázióhoz használt vallás felsőbbsége a földi létünkhöz képest, stb. Nem mondanám, hogy ezek közt olyan sok hasonlóság vagy sablontörténet lenne; ötlete volt bőven, az előadásmódja erőteljes és hatásos, legfeljebb nem egy eposzíró.

Van egy IRL ismerősöm, aki hozzá hasonlóan mindig a negatív végét látja meg a dolgoknak, és bármilyen döntés/esemény/vita után fel tud világosítani, hogy ő vagy mi mindnyájan hogy fogjuk ezt megszívni Míg a kortárs scifi írók mind egy szebb jövőről álmodtak, ahol a telepátia révén már megértjük egymás gondolatait és béke honol, Dick csak azt látta, hogy nem fogunk tudni szabadulni a sok agyunkba pumpált reklámtól.

A Csütörtök még hátra van, de a Deus Ex óta tudom, hogy egyszer még sort kell ár keríteni

Asimovot a klasszikus értelemben vett jó írók közé sorolni pedig kifejezett hiba szerintem. Nála egyszerűen arról van szó, hogy írt vagy 500 könyvet, ezek között vannak pocsék, Leslie L. Lawrence-szintű, sorozatlövővel készült regények, de az életművére illeszthető Gauss-görbe szórása elég nagy, hogy a görbe felső szélén lévő művek nagyon jók legyenek, és az életmű terjedelme miatt kellő számú is van ezekből.

+1
Az öt, jó vastag Encyclopedia Galactica kötet végigolvasása még rendben volt, bár abból se brillírozott az összes regény úgy, mint a Caves of Steel (lassan úja kéne olvasni azt is...). De az ilyen régi szürke-barna kötéses könyvtári könyvekben, ill. az EG mellékleteiben azért jó pár minőségmentes története is volt.

Lemet meg én sose szerettem úgy igazán, az a két-három tőle olvasott regény (pl. az Úr Hangja) intelligens volt, de nem igazán érdekes. A Kiberiáda persze egy gyöngyszem.

másrészt a barátnőm PDK-mániája miatt

Lucky fucking bastard

+1000