Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Ramiz]

Az elírások oka az volt, hogy épp most jövök le a drogról. Há!

Amúgy a leírtakat tökéletesen el tudom fogadni, sőt olyan jól fogalmaztatok, hogy még azzal is egyetértek, amivel nem értek egyet. Annyi az annyi, hogy nekem kevés ilyen végigborzongós, hűbazmeg, örökre megmaradó olvasásélményt adott Dick, Lem meg például rengeteget (nyilván zseniális a Kiberiáda, de az én kedvenceim a Visszatérés meg a Szénanátha meg az Álmatlanság meg a Pirx kalandjai, és az Úr hangja meg olyan, hogy ahhoz fogható komolyságú sci-fi-t mástól még nem olvastam). De az Ubik és a PE3St vége ilyen felejthetetlen gyomros volt (érdekes módon semmire nem emlékszek a két könyv sztorijából, csak arra, hogy megyek az utcán, olvasom, és hirtelen nem tudom, hogy merre van az ég és merre a beton). Valis mindenképpen pótolandó még.

Clarke tényleg egy mérnök (az én fejemben Kubrick mellett ül az érdemesek polcán, bár utóbbit sokkal izgalmasabb kockaagyú mérnöknek tartom, mint az előbbit ), Asimovtól pedig vszeg sokkal többet olvastatok mindketten, mint én, szóval talán kár is volt előhoznom. Lynch nekem nagyonmás, mint PKD - a hasonlóságokat értem, csak nem érzem. Mármint Lynch leszarja az apróságokat, és annyi ötletet, fantáziát, művészetet* szór két marokkal, hogy nem is hiányzik, Dick meg olyan réseket is ki akar tölteni unalmas sablonokkal (pl a háttérszereplők jellemében), amik ott sincsenek, úgy értem, nem hiányoznának. (Pl a néger fickó a Dr Vérdíj elején nagyot sóhajt és tovább söprögeti a járdát, miközben amolyan tipikusan néger dolgokat gondol - nulla plusz információ, nem lesz életszerűbb a karakter sem, sőt, Dick mégis fontosnak érezte.) Tudom, ez már ízlés dolga, de én jobb szeretem, ha vagy fontos, ami valakiről elhangzik (lásd pl Douglas Adams zseniális karakter-bemutatásait - hogyan ismerhetnénk meg hamarabb és pontosabban Zaphod-ot, mint a házibulis sztorival vagy az első néhány lökött poénjával, vagy akár Arthur Dentet, mint a fogmosás közben későn észrevett buldózerrel ("Sárga.") meg a tócsás megmozdulásával?), vagy inkább nincs is róla semmi írva, csak a neve meg a dialógusok, és én hozzáképzelem a karaktert (Chandler nagyjából ezt alkalmazza).

A Csütörtök még hátra van, de a Deus Ex óta tudom, hogy egyszer még sort kell ár keríteni

Én is amiatt olvastam el. Meg a Sun Tze - The Art of War-t is. Mindkettő mászthev.

Lucky fucking bastard

+1000

Kicsit azért félek is. Túl gyorsan geekül! A Dr Horrible's Sing-Along Blogot már többször látta, mint én, és akkor is azt kell néznünk, ha beszereztem valami remek új filmet. A PKD-es megjegyzésemre (nem fejtettem ezt ki neki, csak valami olyasmit mondtam, hogy technikailag nem ír elég jól és ez mindig kizökkent engem) például némán rámmeredt, aztán közölte, hogy vonuljak félre és gondolkodjak el rajta, hogy most mit is mondtam...

Ja, amúgy tökmás: nálam rémálom-regényben Chesterton a király (nem hiába adta Az ember, aki csütörtök voltnak a "Rémálom" alcímet, pontosabban műfaji besorolást), posztap disztópiában viszont Wyndham (örök hála A triffidek napjáért, kiku! leszedtem a szerinted vacak tv sorozatot is, csak hogy legyen apropóm a Geekzen a közelgő posztap-hónap kapcsán ömlengeni a könyvről... ). Hiába, tudnak ezek az angolok.



Még egy tökmás, ha már így belejöttem a hosszú postok gyártásába: mostanában megint sokat olvasok filmezés helyett, szóval jöjjön pár egyperces ajánló!

Charles Bukowski: Tótumfaktum - Egy középkorú, totál igénytelen faszi minden munkából kirúgatja magát, miközben mindenkivel lefekszik, akivel tud, és néha erőszakos, néha meg higgadt. A stílus nem elég vicces ahhoz, hogy a figura (aki kábé maga az író) jópofa legyen, és nem elég komor ahhoz, hogy drámai. Fura könyv. Nem ragadott meg.

Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby - Részben társadalomrajz, részben romantikus történet, részben krimi. Rövid, jó a stílusa, a karakterei meg főleg. Kicsit olyan Casablanca könyvben-jellegű regény, és ez az én számból nagy dicséret. Meg kell vennem a polcra, ha lesz időm.

Cormac McCarthy: Vad lovak (All the pretty horses) - Modern westernbe oltott felnőtté válás-történet kevés párbeszéddel és sok lovaglással. Tetszett. Ezzel futott be a faszi, úgy tudom. Sorára vár a No country (angolul, emrt mindenhol azt hallani, hogy a fordítás a vesszők totális elhagyása miatt vacak lett - még az angolban sincs minden vessző elhagyva, és a magyarok még többet is használnak, úgyhogy fura (gyáva?) a döntés), és mielőbb kikölcsönzöm/megveszem a Blood Meridian-t is, mert a Wostry Feri olyat írt róla a könyvesblogra, hogy minden nyálam összefutott.

Jack Ketchum: A szomszéd lány - Kegyetlen, hideglelős, pozőren minimalista stílusban megírt, valós eseményeken nyugvó történet egy mostohaanyja, annak gyerekei és a szomszéd gyerekek által megkínzott lányról. Kőkemény horror, helyenként még nekem is sok volt (pedig a valósághoz képest finomított a sztorin az író és a befejezés is kicsit könnyít az olvasó terhén). Ecce homo!

William Gibson: Spook Country - Volt benne jópár Gibsonosan zseniális hasonlat (mint a Neurománc nyitó mondata a halott TV-színű égboltról), de nemcsak azért haladtam vele lassan, mert angolul olvastam és helyenként igencsak vakartam a fejem a választékos fogalmazásmódokon, hanem azért is, mert nincs benne az a húzás, ami Gibson korábbi, a messzibb jövőben játszódó regényeiben. Kicsit megfáradt és kicsit túl közel ért a jelenhez, emiatt túl sokat pepecsel a részelekkel. Azért nem bánom, hogy elolvastam.


---------------------------
* : itt a művészet szót abban az értelemben használtam, hogy megmagyarázhatatlan, nem feltétlenül logikus okokat szolgáló elemeket használ, amik mégis birizgálják az embert, örömet - vagy más érzelmeket - okoznak, és a szó legelvontabb értelmében SZÉPEK.

[Cloud]

Érdekel vkit az első Halo regény magyarul? Most találtam meg neten egy magyar srác fordítását.
Sajna a többinek nem állt neki.

[bimanc]

Érdekel vkit az első Halo regény magyarul? Most találtam meg neten egy magyar srác fordítását.
Sajna a többinek nem állt neki.

Mindenképpen.

[Cloud]

Halo-The Fall of Reach

halo-fan.extra.hu/forsteveq.doc
Jó olvasgatást. A hétvégén én is elkezdem.

[bimanc]

Halo-The Fall of Reach

halo-fan.extra.hu/forsteveq.doc
Jó olvasgatást. A hétvégén én is elkezdem.

Köszi! 

Az első mondat kicsit fura. Mindegy azért jó lesz ez, a többit meg akkor angolul. Nem is olyan rossz dolog, hogy tönkrement a vidkártyám, legalább olvasok.

[Damnatus]

Nekem Ray Bradburry is a kedvenc sci-fi íróim közé tartozik.

[kikuchiyo]

Amúgy a leírtakat tökéletesen el tudom fogadni, sőt olyan jól fogalmaztatok, hogy még azzal is egyetértek, amivel nem értek egyet.

Nagyon jó, Dmitrij! Te is egyetértesz velem, és én is egyetértek veled, tehát mind a ketten egyetértünk egymással!

De ne mondd, hogy te jobban egyetértesz velem, mert én is legalább annyira egyet tudok érteni veled, Dmitrij! (Ha már Kubrick szóba került...)

Clarke tényleg egy mérnök (az én fejemben Kubrick mellett ül az érdemesek polcán, bár utóbbit sokkal izgalmasabb kockaagyú mérnöknek tartom, mint az előbbit ),

Én Kubrickot egyáltalán nem tartom kockaagyú mérnöknek. Alapos volt és maximalista, de ez még nem baj szerintem.

(lásd pl Douglas Adams zseniális karakter-bemutatásait - hogyan ismerhetnénk meg hamarabb és pontosabban Zaphod-ot, mint a házibulis sztorival vagy az első néhány lökött poénjával, vagy akár Arthur Dentet, mint a fogmosás közben későn észrevett buldózerrel ("Sárga.") meg a tócsás megmozdulásával?), vagy inkább nincs is róla semmi írva, csak a neve meg a dialógusok, és én hozzáképzelem a karaktert (Chandler nagyjából ezt alkalmazza).

Itt most ízlésháborúra fog sor kerülni közöttünk, mert én meg Douglas Adamst nem tartom annyira nagyra.
(Érzem, inog az a szellemhordozói státusz )

Lucky fucking bastard

+1000

Kicsit azért félek is. Túl gyorsan geekül! A Dr Horrible's Sing-Along Blogot már többször látta, mint én, és akkor is azt kell néznünk, ha beszereztem valami remek új filmet. A PKD-es megjegyzésemre (nem fejtettem ezt ki neki, csak valami olyasmit mondtam, hogy technikailag nem ír elég jól és ez mindig kizökkent engem) például némán rámmeredt, aztán közölte, hogy vonuljak félre és gondolkodjak el rajta, hogy most mit is mondtam...

Azé' mégis csak azt mondom, becsüld meg az ilyet.

Ja, amúgy tökmás: nálam rémálom-regényben Chesterton a király (nem hiába adta Az ember, aki csütörtök voltnak a "Rémálom" alcímet, pontosabban műfaji besorolást), posztap disztópiában viszont Wyndham (örök hála A triffidek napjáért, kiku! leszedtem a szerinted vacak tv sorozatot is, csak hogy legyen apropóm a Geekzen a közelgő posztap-hónap kapcsán ömlengeni a könyvről... ). Hiába, tudnak ezek az angolok.

Szívesen, lassan nekem is újra kéne olvasni... Egy szintén PKD-rajongó barátomtól hallottam régebben, hogy Wyndham onnan tudta meg, hogy mekkora hatással volt a műfajra, hogy ült egyszer a kocsmában, és véletlenül meghallotta, hogy a két mögötte ülő, nem túl iskolázott fazon miről beszél.
"Kinőtt valami fura növény a kertemben, mi lehet?"
"Mittomén, biztos egy triffid."

BTW a BBC TV-sorozat nem olyan rossz, csak kicsit... fapados. Ami igazán rossz, az az amerikai 1962-es filmváltozat. (és most látom az IMDB-n, hogy lesz egy 2009-es sorozat is)

Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby - Részben társadalomrajz, részben romantikus történet, részben krimi. Rövid, jó a stílusa, a karakterei meg főleg. Kicsit olyan Casablanca könyvben-jellegű regény, és ez az én számból nagy dicséret. Meg kell vennem a polcra, ha lesz időm.

Ezt én nem bírtam elolvasni. Sok dícséretet láttam róla, hogy az amerikai irodalom egyik sarokköve, meg korszakalkotó remekmű meg minden, de pár fejezet után feladtam. Se íze, se bűze.

Cormac McCarthy: Vad lovak (All the pretty horses) - Modern westernbe oltott felnőtté válás-történet kevés párbeszéddel és sok lovaglással. Tetszett. Ezzel futott be a faszi, úgy tudom. Sorára vár a No country (angolul, emrt mindenhol azt hallani, hogy a fordítás a vesszők totális elhagyása miatt vacak lett - még az angolban sincs minden vessző elhagyva, és a magyarok még többet is használnak, úgyhogy fura (gyáva?) a döntés), és mielőbb kikölcsönzöm/megveszem a Blood Meridian-t is, mert a Wostry Feri olyat írt róla a könyvesblogra, hogy minden nyálam összefutott.

Ezekre én is fenem a fogam, majd egyszer...

William Gibson: Spook Country - Volt benne jópár Gibsonosan zseniális hasonlat (mint a Neurománc nyitó mondata a halott TV-színű égboltról), de nemcsak azért haladtam vele lassan, mert angolul olvastam és helyenként igencsak vakartam a fejem a választékos fogalmazásmódokon, hanem azért is, mert nincs benne az a húzás, ami Gibson korábbi, a messzibb jövőben játszódó regényeiben. Kicsit megfáradt és kicsit túl közel ért a jelenhez, emiatt túl sokat pepecsel a részelekkel. Azért nem bánom, hogy elolvastam.

Ez Gibson tragédiája: a jelen beérte és lehagyta azt a jövőt, amit elképzelt.


Akkor már én is néhány rövid megjegyzést:

Harry Potter 1-7 újraolvasás: Igazából nem volt túl elől az újraolvasási sorban, de a kirándulásra még a nyáron kellett valami, és ez volt meg txt-ben  Igazából a 6-7. kötetek miatt volt ez érdekes, mert azokat nem olvastam még többször. Meglepő módon most sokkal jobb olvasmánynak bizonyultak, mint először, közvetlenül a megjelenésük után. Persze, az ásító plot hole-okat (vagy a plot hiányát) most is látom, de valahogy olvastatták magukat.
Ami igazán zavaró volt most, hogy hideg fejjel olvastam őket újra, az - a gyermekeknek szánt menekülésregényből a felnőtteket célzó horrorba való göröngyös átváltozáson kívül -  szerzőnő szadista hajlama volt, komolyan, az utolsó könyv egyes fejezeteiben minden második szó az, hogy "halál" vagy "halálos".
Azt továbbra is kérdésesnek vélem, hogy maradandó klasszikus válna a könyvsorozatból (lám, most is alig beszélnek már róla), de azért nem rossz könyvek.

Kim Stanley Robinson - A só és a rizs évei: Úgy tudom, megjelent magyarul is, de én még eredetiben olvastam vagy fél éve. Vegyesek a benyomásaim ezzel a könyvvel kapcsolatban: az alapötlete olyan, ami szinte minden esetben letehetetlenül izgalmas cselekményt garantálna (a középkori pestisjárvány nem csak a lakosság egy részét, hanem mindenkit kiirt Európában, így az onnan kiinduló reformáció, gyarmatosítás, ipari forradalom nem történik meg, az űrt a kínai, az iszlám, az indiai és az amerikai indián civilizációk töltik be), és a könyv valóban végtelenül érdekes, intellektuálisan izgalmas is, de sajnos unalmas is.
KSR úgy tűnik, csak évtizedeken-századokon átívelő cselekményt és több száz szereplőt képes elképzelni egy regényben (az RGB Mars-trilógia is ilyen), kár, hogy nem tud igazán bánni azzal, amit felépít. (Igaz, itt csak három főszereplő van, de minden fejezetben máshogy hívják őket és más karakter személyesíti meg őket.) A bennem szunnyadó fizikuskocka és alternatívtörténelem-nerd ugyan nyerített a gyönyörűségtől, amikor pl. az egyik fejezetben a főszereplők, szamarkandi kovácsok képébe bújva (újra-)felfedezték Newton törvényeit, de a könyv összhatását tekintve mégiscsak a szájbarágós, száraz.
Szóval vegyes érzelmekkel tudom csak ajánlani.

[Én]

Harry Potterből én is most olvastam újra a 2., 5. és 7. részt (1. és 3.-hoz nem volt kedvem, 4. és 6. nincs meg pedig azokat elolvasnám kiku txt-ben fel tudod valahova nyomni őket magyarul? ha nincs meg úgy, angolul is megköszönném ), érdekes a 7-est gagyinak találtam először, de most tetszett. Főleg egyes részek, pl az a fejezet, amikor Harry elmegy[spoiler]meghalni[/spoiler] fasza volt. Hatásvadász, de mégis nagyon tetszett valahogy. Utolsó két kötetben azt szerettem főleg, hogy mesél a 2 nagy alak hátteréről, bár Dupladurré helyenként elég shitty, mégis jó hogy nem az a tökéletes bölcs öreg faszi volt végig.
Plothiányt mire érted? Hogy az utolsó 2 kötetben találta ki, hogy végülis miről van szó?

[kikuchiyo]

Magyarul csak 1-3-ig olvastam, de az angol txt-ket eljuttatom mindjárt valahogy.

Plothiányon azt értem, hogy SNAPE KILLS DUMBLEDORE, izé, [spoiler]az ötödik kötet azzal az alaphanggal ért véget, hogy na most aztán el lesz eresztve a gyeplő, minden kérdésre megtudjuk a választ, mindennél izgalmasabb és mozgalmasabb lesz a folytatás. Ehhez képest a 6. könyv 80%-a azzal telik, hogy Harry lesi Malfoyt a térképen és nem jön rá, mit csinál. A 7. kötetben meg 300 oldalon át kempelnek az erdőben és nem csinálnak semmit.[/spoiler]

[Makos]

Nekem 1-6ig megvan magarul pdfben ha érdekel. 7. meg csak angolul.

[Én]

Nekem 1-6ig megvan magarul pdfben ha érdekel. 7. meg csak angolul.

a 4. és 6. érdekelne
(Nem azért mert nem tudok angolul, hanem mert nagyon tetszik a magyar fordítás )

[Makos]

Nekem 1-6ig megvan magarul pdfben ha érdekel. 7. meg csak angolul.

a 4. és 6. érdekelne
(Nem azért mert nem tudok angolul, hanem mert nagyon tetszik a magyar fordítás )

persze-persze

Majd délután feldobom vhova, mert most nem vagyok otthon.

[noriko]

Neil Gaiman: The Graveyard Book

Ha azt mondom, a könyvet Kipling Dzsungel könyve ihlette, a címmel összekombinálva már ki is lehet találni, mi az alaptörténet. Nobody Owens egy kisfiú, akit egy temető "lakossága" fogad örökbe. Nevelőszülei és legjobb barátai szellemek, ágya egy kripta.
A könyv az ő története.

Annyi Neil Gaiman könyv került már elő ebben a topicban, ezért is furcsállom, hogy erről eddig nem esett szó, és még csak meg sem lett említve! Tök jó kis könyv volt! Vannak benne Gaimantól megszokott furcsa karakterek és lények, és a sok furcsaságot teljesen természetesként mutatja be. A történet a könyv közepéig egészen izgalmas és fordulatos, és nem tudod, miket fog kihozni belőle, de aztán kissé belassul és kiszámíthatóbbá, kevésbé meghökkentővé válik a második fele sajnos, de azért összességében érdekes olvasmány.
Plusz pont jár azért a leírásért, amiben az egyik szereplő épp a legutóbb olvasott mangájából másolja a karaktereket.
Azt is tudni kell, hogy ez gyerekkönyv, de persze a Coraline is az volt és mégsem szokványos értelemben. Ennek a nyelvezete azért komolyabb már, inkább a Stardust-hoz hasonlítanám, csak ebben nincs 18-as karikás rész.

[Ramiz]

http://www.kulturpart.hu/irodalom/14584/index.php?

[Damnatus]

http://www.kulturpart.hu/irodalom/14584/index.php?

Azt hiszem, hogy pár még itt figyel a padláson.

[noriko]

http://www.kulturpart.hu/irodalom/14584/index.php?

Azt hiszem, hogy pár még itt figyel a padláson.

Nincs véletlenül köztük rész a Kaland-Játék-Varázslat sorozatból? Vagy valaki másnak? Én csak ebből a sorozatból olvastam az elsőt anno, és megnézném a folytatást.

[Próféta]

Hehe, ezek jók voltak.
Saját tulajdonban csak egy van, de az nem Jackson-Livingstone, hanem az egyik Harcos Képzelet klón (Shiwo, a Holtak Ura). Voltak is benne bugok.

Amúgy jól esett a cikk, köszi.

[Kvikveg]

Azt hiszem a Halallabirintust vegigporgettem anno... es nem jott be. Konyvre szamitottam, nem jatekra. 
Illetve maximalista modon megneztem az alternativ utvonalakat is, de persze igy nem lehetett tenylegesen teljesen vegignezni a konyvet. Es ez idegesito volt. 

[Én]

Lol, pont a tűzhegy varázslójával játszottam csak, nem gondoltam volna hogy az volt az első Nagyon szerettem de elhánytam valahol...
Halállabirintusnak a címe ismerős, de asszem nem kezdtem bele.

[Xzone]

Azt hiszem a Halallabirintust vegigporgettem anno... es nem jott be. Konyvre szamitottam, nem jatekra. 
Illetve maximalista modon megneztem az alternativ utvonalakat is, de persze igy nem lehetett tenylegesen teljesen vegignezni a konyvet. Es ez idegesito volt. 

A dead endeket az ilyenekben nem kell mind elolvasni

Én csak a Zagor legendáját találtam meg a könyvespolcon, pedig szerintem több is megvolt.

[Zsiga]

A szekér olyannyira futott, hogy még a Titán világáról szóló háttérkönyvet is megérte piacra dobni, pedig az 1991-es viszonyokhoz képest meglehetősen borsos, 279 forintos árat kóstált.

Na nekem meg ez van meg.

[Nakedape]

Neil Gaiman: The Graveyard Book

Ha azt mondom, a könyvet Kipling Dzsungel könyve ihlette, a címmel összekombinálva már ki is lehet találni, mi az alaptörténet. Nobody Owens egy kisfiú, akit egy temető "lakossága" fogad örökbe. Nevelőszülei és legjobb barátai szellemek, ágya egy kripta.
A könyv az ő története.

Annyi Neil Gaiman könyv került már elő ebben a topicban, ezért is furcsállom, hogy erről eddig nem esett szó, és még csak meg sem lett említve! Tök jó kis könyv volt! Vannak benne Gaimantól megszokott furcsa karakterek és lények, és a sok furcsaságot teljesen természetesként mutatja be. A történet a könyv közepéig egészen izgalmas és fordulatos, és nem tudod, miket fog kihozni belőle, de aztán kissé belassul és kiszámíthatóbbá, kevésbé meghökkentővé válik a második fele sajnos, de azért összességében érdekes olvasmány.
Plusz pont jár azért a leírásért, amiben az egyik szereplő épp a legutóbb olvasott mangájából másolja a karaktereket.
Azt is tudni kell, hogy ez gyerekkönyv, de persze a Coraline is az volt és mégsem szokványos értelemben. Ennek a nyelvezete azért komolyabb már, inkább a Stardust-hoz hasonlítanám, csak ebben nincs 18-as karikás rész.

azért mert ez a legújjabbja gondolom (captobv, vagy mi)

de én is nagyon szerettem

amúgy stardustban van 18+os rész?

[noriko]

Hehe tényleg, nem is néztem, mikori. 
Akkor annyit nem is késett a megemlítése

Stardust: aha, asszem az elején, amikor megfogant a főhős.

[kikuchiyo]

Az ember, aki csütörtök volt

Ramiz ajánlotta, ugye? Mint valami olyasminek a legnemesebb példányát, ami olyan, mint Dick, csak jobb?

[spoiler=Próféta, ha még el akarod olvasni, akkor ezt ne nyisd le]Én nagyot csalódtam ebben. Borzasztóan modorosan ír a szerző, unalmas és érdektelen. Volt, ahol kihagytam pár oldalt és csak utólag tűnt fel. Sehol nem volt a WTF-élmény, legfeljebb a WTF is this shit? formájában.[/spoiler]

[Ramiz]

Az ember, aki csütörtök volt

Ramiz ajánlotta, ugye? Mint valami olyasminek a legnemesebb példányát, ami olyan, mint Dick, csak jobb?

[spoiler=Próféta, ha még el akarod olvasni, akkor ezt ne nyisd le]Én nagyot csalódtam ebben. Borzasztóan modorosan ír a szerző, unalmas és érdektelen. Volt, ahol kihagytam pár oldalt és csak utólag tűnt fel. Sehol nem volt a WTF-élmény, legfeljebb a WTF is this shit? formájában.[/spoiler]

[spoiler=fuckin theoretical physicist]

[/spoiler]

[kikuchiyo]

Én kérek elnézést, hogy nem tetszett, tényleg.

[Kvikveg]

Ummm, valaki olvasta az Ezermester ujsagot? Retro-time!
http://oldradio.tesla.hu/em.htm

A múlt évezred Ezermester lapszámai

Elkészültünk az Ezermester régi lapszámainak digitalizálásával! A következő nagy lépés a tartalom "felcímkézése", melynek során gyakorlatilag tartalomjegyzéket készítünk a cikkekhez. Így a cikkek és a teljes tartalom kereshetővé, rendszerezhetővé válik. Várjuk önkéntesek jelentkezését, akik segítenének a tartalom felcímkézésében.

[Nakedape]

Ummm, valaki olvasta az Ezermester ujsagot? Retro-time!
http://oldradio.tesla.hu/em.htm

A múlt évezred Ezermester lapszámai

Elkészültünk az Ezermester régi lapszámainak digitalizálásával! A következő nagy lépés a tartalom "felcímkézése", melynek során gyakorlatilag tartalomjegyzéket készítünk a cikkekhez. Így a cikkek és a teljes tartalom kereshetővé, rendszerezhetővé válik. Várjuk önkéntesek jelentkezését, akik segítenének a tartalom felcímkézésében.

fúú, költözéskor nem hoztuk el nagyapának rengeteg volt, ezermester is volt, de durván, pár címlapot kimentettem, azok  a konyhámban poszterek
http://oldradio.tesla.hu/ezermester/1970.htm
1970ből három is, középen a legtökéletesebb ezermester címlap ever 1970/7: fürdőruhás jónő, lavórzuhany, tengerpart, trabant

[Kvikveg]

fúú, költözéskor nem hoztuk el nagyapának rengeteg volt, ezermester is volt, de durván, pár címlapot kimentettem, azok  a konyhámban poszterek
http://oldradio.tesla.hu/ezermester/1970.htm
1970ből három is, középen a legtökéletesebb ezermester címlap ever 1970/7: fürdőruhás jónő, lavórzuhany, tengerpart, trabant

Ok itt rohogok. En meg nem neztem meg oket, ugyhogy ez mellbevago elmeny volt. XD

[LiaLia]

Ummm, valaki olvasta az Ezermester ujsagot? Retro-time!
http://oldradio.tesla.hu/em.htm

Postázom apámnak a linket, lehet érdekelni fogja   Anno volt neki belőle jópár köteg, "antikok" is, és gyűjtögette a rádiótechnika évkönyveket is