Számítógépes játékok hatása az egyén fejlõdésére

[Darkstar]

A GTA: SA-ban a karddal és a rakétavetõvel lehet jó bohóckodni + az ejtõernyõvel. Valaki meg tudta csináli a modellrepülõs feladatot? Egyébként a korhatározással egyetértenék, de viszont teljesen felesleges, mert ha akarja, már egy 10 éves gyerek is beszerezhet a netrõl bármilyen játékot. Itt lenne a szülõ dolga, hogy odafigyeljen, mivel játszik utóda.

[L.Mole]

Egyébként a korhatározással egyetértenék, de viszont teljesen felesleges, mert ha akarja, már egy 10 éves gyerek is beszerezhet a netrõl bármilyen játékot. Itt lenne a szülõ dolga, hogy odafigyeljen, mivel játszik utóda.

Ez eléggé lokális probléma. Úgyértem nem sok olyan ország van (arányaiban persze) rajtunk kívül, ahol ennyi írható adathordozót adnak el évente. Mellesleg, akkor elõbb tiltsák be a pornófilmeket!

(Bocs ha ezt valaki zokon vette, csak egy példa volt. Dehogy akarom én betilttatni az erovizuális kultúrát. Már rá is csaptam a kezemre, hogy jut eszembe ilyeneket írni, ejnye. )

[Pr3d4k1ng]

Ilyen problámák megoldásában Németország van a toppon. Ugyanis oda bese megy a game. Habár nem mint tudjuk nem csak boltokban lehet megszerzni a gameket.
nem hiszen hogy 1 Gta egy 10 éves gyerek kezébe való.

[Lothandar]

emléxem amikor kijött a tombraider, gyakorlatilag napi 22 órában nyomtuk. koleszosok voltunk, azon a héten 1 órára sem mentünk be
a kajálást valahogy megoldottuk, ahoz gyakorlatilag nem kell felálni a gép elől
az mmorpg-k különösen függővé tesznek főleg ha igényesen vannak megcsinálva. egy gyengébb szervezetű embernek sztem simán megárthat.

Kijavitalak, egy gyengebb embernek siman megarthat.

Nem a szervezettel van a baj, az onfegyelem hianyaval.

Korunk embere nagyon gyenge, minel erosebb a kisertes annal inkabb behodol neki. A napokban (inkabb mar hetekben) hagytam abba az mmorpg-zest 3 ev utan mert egyszeruen tul sok idot zabal fel, sot, az ingererzetem is elmult, nem is szeretnek mmorpg-kel jatszani tobbet, egyszeruen nem igenylem, ezt en csodalatos fejlodesnek tartom az en geeksegem lebontasanak szempontjabol. Tehat nem megvonom magamtol, egyszeruen nincs ra szuksegem. Haladok

A legtöbb ilyen baj arra vezethető vissza, hogy a szülők vettek a gyereknek egy gépet/tvt, mer addig legalább kussol, és nem kell vele foglalkozni. Pont amikor kellene.

Detto, 3 eves korom ota a gep elott rohadok. 20 eves koromra mar labalok kifele belole, lassacskan. Ennek ellenere nem vagyok tulsulyos/egeszsegtelen ami elottem is rejtely mert eletem nagy reszet ulve toltottem, a gerincem is csak nagyon mersekelten ferde (balra+elore, szakszo nem jut az eszembe, ha kihuzom magam eszre se lehet venni, tartashiba, vagy mi a szosz). Jol erzem magam a boromben de nem bantam volna ha neveltek volna. Sajat kezembe kellett vennem a nevelesemet ami egy kicsit nevetseges ha egy 14 eves gyerekrol van szo. 16 eves koromig egy idegeskedo, karomkodo, sertegeto frater voltam, nem mutatott senki utat. Szerencsere ekkor megismertem egyik legjobb baratomat aki, furcsan hangzik de, megnevelt.(itt ne a korbacsra tessenek gondolni ! ) Azota nem vagyok feleslegesen merges (mint peldaul egyesek amikor lelovik oket akciojatekokban, szomoru hogy nem mindenki tud ebbol kinoni, nekem is evekbe telt), nincs igenyem arra hogy ha nekem nem jo a masiknak se legyen jo, nem mutogatok a masikra ha en is hibas vagyok, stb stb. Tehat probalok ertekesen elni. De nem mindenkinek adatik meg ilyen szerencse hogy valaki megmutatja nekik a helyes utat, ezt tobb szemelyrol tudom akit ismerek es habar idosebbek mint en meg mindig gyerekcipoben jarnak onfegyelem teren, ha velt vagy valos serelem eri oket azonnal tamadnak, igy az ertelmes kommunikacio lehetosege elveszik. Vegsosoron ez mind a szeretetteljes nagy N betus Neveles hianya miatt van, mint a quoteolt kollega is irta.

Tv-t veglegesen megutaltam a sok szar miatt ami omlik belole (poke/digimon [demonocskak, a satan ott rombol ahol tud. Most pedig lehet kovezni],valosagshowk, felhaborito szinten erkolcstelen szorakoztato musorok (otokor, wtf?)  bugyuta hollywoodi filmaradat[10 fekete+feher zsaru komedia, 15 amerikai kommando/szuperzsaru vs orosz terroristak akik elloptak egy atombombat/halalos virust/utasszallito repulogepet es a vezetojuk szabadonbocsatasat /100 millio dollart/ a miniszterelnok mondjon le/ engedjek szabadon tarsaikat az amerikai bortonokbol akciofilm havonta). Ennyit hollywoodrol


Ha egy dolgot tanultam a gyermeknevelesrol az az hogy ne vegyel tv-t es szamitogepet a lakasodba amig a gyerkoc nem talalkozott kezzelfoghato, igazi ertekekkel. Na meg aktiv szeretettel amit csak az apu, anyu adhatott volna meg, a terror helyett (peldaul) vagy a nemtorodomseg helyett (eredj nezd a tv-t/ulj a gep elott azt jovan), esetleg a tulzott engedekenyseg helyett ami ol, butit es nyomorba dont. EEeegen mint az alkohol, tulzott alkoholizalas ~ tulzott engedekenyseg.


Aztan meg amikor a gyereknek rosszak az osztalyzatai le van cseszve, hisz elvegre o nem tanul, nemdebar ?!

[Lothandar]

A legtöbb ilyen baj arra vezethető vissza, hogy a szülők vettek a gyereknek egy gépet/tvt, mer addig legalább kussol, és nem kell vele foglalkozni. Pont amikor kellene.

Detto, 3 eves korom ota a gep elott rohadok. 20 eves koromra mar labalok kifele belole, lassacskan. Ennek ellenere nem vagyok tulsulyos/egeszsegtelen ami elottem is rejtely mert eletem nagy reszet ulve toltottem, a gerincem is csak nagyon mersekelten ferde (balra+elore, szakszo nem jut az eszembe, ha kihuzom magam eszre se lehet venni, tartashiba, vagy mi a szosz).

Tv-t veglegesen megutaltam a sok szar miatt ami omlik belole (poke/digimon [demonocskak, a satan ott rombol ahol tud. most pedig lehet kovezni],valosagshowk,bugyuta hollywoodi filmaradat).

[Fazék]

Detto, 3 eves korom ota a gep elott rohadok. 20 eves koromra mar labalok kifele belole, lassacskan. Ennek ellenere nem vagyok tulsulyos/egeszsegtelen ami elottem is rejtely mert eletem nagy reszet ulve toltottem, a gerincem is csak nagyon mersekelten ferde (balra+elore, szakszo nem jut az eszembe, ha kihuzom magam eszre se lehet venni, tartashiba, vagy mi a szosz). Jol erzem magam a boromben de nem bantam volna ha neveltek volna. Sajat kezembe kellett vennem a nevelesemet ami egy kicsit nevetseges ha egy 14 eves gyerekrol van szo. 16 eves koromig egy idegeskedo, karomkodo, sertegeto frater voltam, nem mutatott senki utat. Szerencsere ekkor megismertem egyik legjobb baratomat aki, furcsan hangzik de, megnevelt.(itt ne a korbacsra tessenek gondolni ! ) Azota nem vagyok feleslegesen merges (mint peldaul egyesek amikor lelovik oket akciojatekokban, szomoru hogy nem mindenki tud ebbol kinoni, nekem is evekbe telt), nincs igenyem arra hogy ha nekem nem jo a masiknak se legyen jo, nem mutogatok a masikra ha en is hibas vagyok, stb stb. Tehat probalok ertekesen elni. De nem mindenkinek adatik meg ilyen szerencse hogy valaki megmutatja nekik a helyes utat, ezt tobb szemelyrol tudom akit ismerek es habar idosebbek mint en meg mindig gyerekcipoben jarnak onfegyelem teren, ha velt vagy valos serelem eri oket azonnal tamadnak, igy az ertelmes kommunikacio lehetosege elveszik. Vegsosoron ez mind a szeretetteljes nagy N betus Neveles hianya miatt van, mint a quoteolt kollega is irta.

ööö skizofrén lennék? na mindegy, azért csak ideteszek egy macskakörmöt " (esetleg 2-3 év különbséggel)

[Ramiz]

Hmmm... rám csak annyiban illik a leírás, hogy 16 éves korom kezdõdött a számítógép-függõ korszakom, viszont én még nem lábalok ki, valamint - sok, erélyes és erõszakos nevelés ellenére(?) - még mindig egy idegeskedõ, káromkodó, sértegetõ fráter vagyok. Sõt. (Védelmemre csak annyit hoznék fel, hogy néha azért sajnálom. ) De az mindig aggresszívvé tesz, ha azzal jönnek, hogy milyen káros a számítógép és hogy miért nem csinálok "rendes" dolgokat. Nem érzem úgy, hogy kisiklott az életem, mert sosem láttam síneket, de egyszerûen nincs más, amiért jobban érezném magam a reggeleken és a hosszú napokon, mint hogy utána bekapcsolhatom a barátom, elernyedhetek, ellazulhatok, kikapcsolódhatok, a net úgy áramlik bennem, olyan felfrissítõn, ahogy a vérem sosem, és akár filmet, akár animét nézek, olyan élénk érzéseket érzek, amit máskor sosem. Tudom, hogy ez "csak" egy film vagy anime volt, ami "nem valódi", de egyszerûen nem érdekel. Nincs semmi olyan cél, amiért érdemes lenne törtetnem. Nem fogok sokáig élni. Nem lesz utána semmilyen szebb világ, ahol testetlenül, örökké élhetek. Akkor meg hagyjanak békén az "igazi" élettel és élményekkel!

[katz]

...

és a Sör?

[Ramiz]

és a Sör?

SÖR:

De azt (sajnos) nem lehet mértéktelenül élvezni, pénzügyi, egészségügyi és biológiai okokból.

[Bruce]

Ha egy dolgot tanultam a gyermeknevelesrol az az hogy ne vegyel tv-t es szamitogepet a lakasodba amig a gyerkoc nem talalkozott kezzelfoghato, igazi ertekekkel. Na meg aktiv szeretettel amit csak az apu, anyu adhatott volna meg, a terror helyett (peldaul) vagy a nemtorodomseg helyett (eredj nezd a tv-t/ulj a gep elott azt jovan), esetleg a tulzott engedekenyseg helyett ami ol, butit es nyomorba dont. EEeegen mint az alkohol, tulzott alkoholizalas ~ tulzott engedekenyseg.


Aztan meg amikor a gyereknek rosszak az osztalyzatai le van cseszve, hisz elvegre o nem tanul, nemdebar ?!

Egyet kell hogy értsek. Tessék, középsuliig nem is láttam számítógépet, nem volt TV este nyolc után... manapság már sokan túlzónak mondanák ezt, de nekem nem is hiányzott... És sztem jobban jártam, mint akit le se sza... sza... sz... szagoltak. Na ezt a szót kerestem szvsz minden szülõnek kötelezõ lenne komolyan venni Maksa Zoltán Vidióta címû mûvét. Elõszörre könnyesre röhögtem magam, de mikor másodszor hallgattam, már sírni volt kedvem, annyira igaz benne minden szó...

[Moha]

szvsz minden szülõnek kötelezõ lenne komolyan venni Maksa Zoltán Vidióta címû mûvét. Elõszörre könnyesre röhögtem magam, de mikor másodszor hallgattam, már sírni volt kedvem, annyira igaz benne minden szó...

100% egyetértek! Fõleg a legutolsó mondat volt lesújtó és nagyon igaz! Ahhoz képes, hogy igazából humor mûsor lenne, nagyon sok - sajnos szomorú - igazság van benne!
És sajnos hasonló dolgokat tapasztalok saját környezetemben is... szegény keresztfiamat komolyan sajnálom néha a szülei miat...

[Ramiz]

Furcsa, hogy egy ilyen számítógép-freak társaság ennyire elítéli a gyermek ilyentén módon való nevelését... de talán nem véletlen... egyébként a Cartoon Network tényleg idiótává tesz, ez nekem már bebizonyosodott. Szóval már annak is van értelme, amit az anyám a tesómnál bevezetett, hogy csak Spektrum és National Geographic. Igaz, hogy folyton olyanokat kérdez, amirõl lövésem sincs... (hogy szaporodnak a polipok, hogy keletkeznek a korallok meg ilyenek)

[L.Mole]

Furcsa, hogy egy ilyen számítógép-freak társaság ennyire elítéli a gyermek ilyentén módon való nevelését...

Mióta az eszemet tudom, gép elõtt ülök. Ezt apámnak köszönhetem, aki anno fanatikus módon vetette rá magát minden elektronikus játéklehetõségre, és mindebbe bevont engem és az öcsémet is. Heteken át nyüstöltünk olyan játékokat a végigjátszás reményében, melyeknek minden egyes pályája egy tízperces LOADING-ot jelentett a magnókazettáról, beleszórtunk vagy 1000Ft-nyi huszast a Space Harrier automatába (az akkor még komoly pénz volt), mire végre eljutottunk a végére. Néha éjszaka arra ébredtem, hogy apám teljes erõvel írtja a "Vipera seregeket" a Golden Axe-ban. Odáig voltunk a gyönyörûségtõl mikor megszereztük az elsõ konzolunkat, a kis SEGA Master Systemet, vagy a kezünkbe vettük az egyik elsõ kézikonzolt, az Atari Lynxet. Ezekben az eseményekben jóapámmal mind együtt vettünk részt, így nem torzulhatott el értékítéletem, nem vontam le hibás konklúziókat, mert végig mellettem volt valaki, aki segített, hogy az élményeket megfelelõen dolgozzam fel. Apám jól tudta, hogy semmi bajom nem lehet abból ha tizenegynéhány évesen megnézem a Predatort, vagy az X-aktákat; csak az a fontos, hogy ott üljön mellettem és kommentálja az eseményt. Ki mondta azt a hülyeséget, hogy a gyereknek ki kell párnázni egy saját kis világot, amit elzárunk mindenféle "káros" dologtól, hogy majd aztán 16-18 évesen kirángassuk onnan, bele a valóságba. Egy felnõtt ugyanúgy szenvedhet lelki sérülést, ez nem korfüggõ. A felnõttéválás túl van mitizálva, a 18 éves korba lépés nem valami varázslat. Az embert be kell vezetni az életbe, és azt mondani, hogy 18-ig mindentõl megóvom, aztán már úgyis mindegy, egy nagyon kényelmes megoldás.

[Fazék]

Mióta az eszemet tudom, gép előtt ülök. Ezt apámnak köszönhetem, aki anno fanatikus módon vetette rá magát minden elektronikus játéklehetőségre, és mindebbe bevont engem és az öcsémet is. Heteken át nyüstöltünk olyan játékokat a végigjátszás reményében, melyeknek minden egyes pályája egy tízperces LOADING-ot jelentett a magnókazettáról, beleszórtunk vagy 1000Ft-nyi huszast a Space Harrier automatába (az akkor még komoly pénz volt), mire végre eljutottunk a végére. Néha éjszaka arra ébredtem, hogy apám teljes erővel írtja a "Vipera seregeket" a Golden Axe-ban. Odáig voltunk a gyönyörűségtől mikor megszereztük az első konzolunkat, a kis SEGA Master Systemet, vagy a kezünkbe vettük az egyik első kézikonzolt, az Atari Lynxet. Ezekben az eseményekben jóapámmal mind együtt vettünk részt, így nem torzulhatott el értékítéletem, nem vontam le hibás konklúziókat, mert végig mellettem volt valaki, aki segített, hogy az élményeket megfelelően dolgozzam fel. Apám jól tudta, hogy semmi bajom nem lehet abból ha tizenegynéhány évesen megnézem a Predatort, vagy az X-aktákat; csak az a fontos, hogy ott üljön mellettem és kommentálja az eseményt. Ki mondta azt a hülyeséget, hogy a gyereknek ki kell párnázni egy saját kis világot, amit elzárunk mindenféle "káros" dologtól, hogy majd aztán 16-18 évesen kirángassuk onnan, bele a valóságba. Egy felnőtt ugyanúgy szenvedhet lelki sérülést, ez nem korfüggő. A felnőttéválás túl van mitizálva, a 18 éves korba lépés nem valami varázslat. Az embert be kell vezetni az életbe, és azt mondani, hogy 18-ig mindentől megóvom, aztán már úgyis mindegy, egy nagyon kényelmes megoldás.

no tessék ezzel már egyet tudok érteni

persze a gond továbbra is ott van, hogy mint írtad a nevelés lényege az ottlét... vagyis melletted igen ott volt a szülő, nálam nagyon kevés esetben sajnos. Apám, hogy rendesen megéljünk kiment Ausztriába dolgozni, szinte csak hétvégéken és ünnepekkor láttam 3-5 éves időszakon keresztül, Anyám ithton gürcölte agyon magát. Nem igazán volt szülő-gyerek kapcsolat családi nyaralások kivételével... Én meg csak ütöttem a billentyűzetet határok nélkül és lásd mi lett belőlem, egy rettentően lusta, folyton számítógépező ember. középiskolát szerencsére megúsztam tanulás nélkül (pontosabban csak azt voltam hajlandó tanulni, amit szerettem) és semmilyen hegyi beszéd nem segített a meggyőzésemben, hogy nekem életemben valaha is olyan dologért kell erőfeszítést tennem, amit nem akarok. persze mára már sikerült egy kis értelmet magamba vernem, de továbbra is a gép élvezi a prioritást, mindenféle tanulás satöbbi ellen. És valahogy ugyanúgy vagyok vele, mint Ramiz, hogy rohadtul nem érdekel, hogy tudom hogy haszontalan, az idő, amit a gép előtt játékokkal eltöltök, nem a való világ része, de én rohadtjól szórakozok közben, hát elegánsan magasról letojom ezt az érvet a szgép ellen és persze ez egyelőre nagyon az egyetem rovására megy, a végén még mehetek ügyfélszolgálatosnak... vagy inkább éjjeli őrnek megyek és akkor tudok esetleg játszani/filmet nézni akkor is

hmmm... reggel... fogalmaz nehéz. bocsánat

[sirtomi]

Én mióta végeztem suliban kezdek leszokni a tv-rõl, de a gépet még mindig ugyanannyit használom mint eddig csak más célokra. Sajnos egyre kevesebbet játszom idõhiányában és sokkal többet dolgozom.
Mostanában játékot is alaposan választok és csak azzal játszom ami tényleg érdekel, nem mint régoen, hogy szinte mindent végigtoltam Tv-ben is már csak azt nézem meg ami érdekel.

Szüleim sosem szóltak bele hogy mivel játszok vagy hogy mit nézek tvben. Mondjuk tv nézés közben ott voltak velem, mivel saját tvm nem volt

[Lothandar]

Furcsa, hogy egy ilyen számítógép-freak társaság ennyire elítéli a gyermek ilyentén módon való nevelését

Kerlek szepen ez nem neveles, pontosan a hianya, ha a kisgyereket a gep/tv ele ultetem amikor otthon vagyok az a neveles kikerulese.

Azert vagyok ellene mert nem orulok hogy ilyen lettem, mostmar rajtam all hogy ki tudok-e maszni a godorbol, de kisgyerekkent nem rajtam allt, nem mindegy milyen alapra akarsz varat huzni.

Sokan felreerthettek a mondandom (vagy en ertem felre a reakciokat). Nem a gep ellen vagyok csak az ellen hogy gepbuzit/tvzombit csinaljanak az emberbol mielott megerik arra hogy kepes legyen eldonteni mi a jo neki.

Igenis a szamitogep egy rendkivul hasznos eszkoz hisz lehet rajta dolgozni, szorakozni, jatszani. DE nem mindegy hogy ki ul elotte. Egy 3-12 eves gyerekre nem ugyanugy hat egy akciojatek mint, teszem azt, egy 16+ evesre.
Vagy peldaul az ellenorizetlen internet hasznalat.


Ijesztonek, furcsanak fog hangzani, de amikor a karomkodo ocsmany szaju 9 eves kisocsemet szavan fogtam (Dodo te rohadt geci! Dodo= nagyobbik kisocsi) hogy na mi az a geci?


Szorol szora elmagyarazta nekem hogy mi az es honnan jon.


A porno talan meg karosabb a gyerekekre mint a jatekok hisz meg nagyon keplekeny  mercevel merik az emberi ertekeket (pelda eseteben, a noket).

Addon: Mielott meggyanusitotok, nem tartok pornot a gepemen , kinottem belole, habar az is megerne egy 3 oldalas hozzaszolas sztorit.

Tovabba nem itelem el egyikotoket sem aki ugy gondolja hogy ebbol nincs kiut, en is sokaig igy gondoltam, ez csakis rajtatok all hogy mikor ertek (erunk!) meg arra hogy helyreallitsuk a prioritast. Hiszek abban hogy meg messze nincs veszve minden, soha nem keso valtozni. A legkevesebb, ezzel kell kezdeni, hogy le kell vonni a tanulsagot a szuleink es a mi hibainkbol. Ergo meg kell vizsgalni az utat ami ide vezetett es ha majd megajandekoz minket az elet 1-2-3-sok csemetevel akkor szepen ki kell ezt az utat kerulni, sot, mereszebbet mondok, ezt az utat el kell torolni es a helyes uton nevelni a kis porontyainkat.

Amikor az ember a szorakozasa rabjava valik, akkor van gond, hiaba nem karos az amivel szorakoztatja magat.

Addon2: Ha mar felmerult a tema, en a police es king quest sorozatokbol, az ufo hidden enemybol, civilisation 1 es colonisation 1-bol tanultam angolul rengeteget, na meg dosban esz is kellett hogy tudjak varialni

Ennek kapcsan eszembe jutott hogy a szamitogepes jatekok fejlodese a kialakulatlan szemelyek (lasd, gyerek) ellen van, a duke nukem 3d is veres volt, de egy fable gonosz hos mellett elbujhat, megijedtem hogy milyen gonosz lehet az ember abban a jatekban, mindenfele buntetes nelkul (irtsd ki a falut, 8 perc es megbocsajtjuk). Sorolhatnam meg a mindenfele fantaziat nem tartalmazo jatekokat, counter-strike, a half-life tobbi modja, akciojatekok 90%-a.

Amig erett gondolkodasu ember jatszik veluk addig nincs baj, de jatszik vele a kisgyerek is...

Nekem nem volt 15126892168129861289128569 haromszogbol osszerakva a hosom a king quest nemtudomhanyban amikor az orias sas elol kellett valahogy megmenekulnom.

Ugyanez a mutacio ment vegbe a tv-vel is. Mostmar nem Ludas Matyi, Szaffi(sp), Iko a bator lovacska, Macskafogo(ebbol mennyit lehet tanulni!)  Mekmester, Lolka es Bolka, A kockas fulu nyul, A nagy hohoho horgasz a meno.

Harom vegletben szokta'k jol elcseszni az egeszet a tv adok (most mesekrol beszelek itten, mivel a csoppseg ezekre tapad ra)


1. A mese hamis ertekeket mutat fel, artatlannak latszik, de nem az, lasd: a napisten a fohos, demonokkal baratkozik az ember, varazsol mindenki jobbra balra (hogy egy peldat emlitsek amivel biztos nem leszek tul nepszeru, a Slayers sorozat nagyon jol palastolt wicca propaganda. Lehet hogy a keszitok nem erre gondoltak, dehat a tudatlan emberek a legveszelyesebb alkotok), et cetera! Ha elismeritek hogy vannak magasabb erok mint mi, a tokeletlen egymast legyilkolo emberek, ha nem, en nem kivanok tudattalanul balvanyimadova valni (eleg nekem 1 balvany amit le kell dontenem, a gep).
Na most egy, a vilag dolgairol tudattalan gyerek ezeknek a meseknek a halojan fennakad. Biztositalak benneteket hogy nem pozitiv iranyban befolyasolja a fejlodeset.
2. A mese nem gyerekeknek szol. ( pl. pokember, nem adnam 14 eves kor alatt)
3. A mese bugyuta, erkolcstelen, egyszeruen digitalis szemet, hanyingerkelto (pl. ren and stimpy show) embernek nem ajanlhato, nemhogy kisembernek

Az egyes ponttal nem lenne gond HA NEM GYEREKEKNEK KESZITENEK OKET. Hisz ok meg elenk fantaziaval rendelkeznek, befolyasolhatoak. Azert valasztottam kulon a kettes ponttol mert nem ugyanaz az eroszak mint a hamis hiedelmek elplantalasa a meg ki sem fejlodott emberben.

Most meg nehezebb gyereknek lenni mint 10-15 evvel ezelott..

Ezzel azt szeretnem mondani hogy lehet hogy legtobbunk nevelese teljesen elhibazott volt de a mi felelossegunk meg nagyobb, egyre mocskosabb es gonoszabb a vilag, ne hajtsuk onkent a kolkeink fejet a nyaktilo ala. (tehat ha csak ugyanazt tesszuk mint szuleink, megis sokkal rosszabb helyzetbe kerul a gyerekunk)

[L.Mole]

A mese hamis ertekeket mutat fel, artatlannak latszik, de nem az, lasd: a napisten a fohos, demonokkal baratkozik az ember, varazsol mindenki jobbra balra

De akkor hová sorolod pl. a Fehérlófiát a János Vitézt a Magyar Népmeséket?

Most meg nehezebb gyereknek lenni mint 10-15 evvel ezelott..

Azért gondolod így, mert felnõttél, és felelõs emberként látod a veszélyt, a gyarlóságot, a nehézségeket. A gyerekek nem élik meg nehezebbnek a világot most annál, mint ahogy mi megéltük anno.

Ezzel azt szeretnem mondani hogy lehet hogy legtobbunk nevelese teljesen elhibazott volt de a mi felelossegunk meg nagyobb

Óvatosnak kell lenni, mert az ember hajlamos végletekben vergõdni: Ha úgy gondoljuk, hogy a szüleink hibáztak, és mi erõszakosan igyekszünk nem elkövetni ugyanazokat a hibákat, akkor könnyen átesünk a ló túloldalára, ami megintcsak rosszat tesz szegény gyereknek. Érdemes elgondolkodni azon, hogy míg kissrácok voltunk, a szüleink rosszul voltak attól, hogy milyen szemetet olvasunk, nézünk, milyen ruhában járunk. Azóta felnõttünk, de továbbra is hisszük, hogy a világszemléletünk helyesebb, mint a szüleinkké, és közben rosszul vagyunk tõle, hogy a mai kissrácok miket olvasnak, néznek, milyen ruhában járnak.

Summa-summarum: Veszélyes dolog az elképzeléseinket beleplántálni a gyerekeinkbe. Miért? Mert elavultak vagyunk, mert tévedünk, mert felnõttkorunkra elhülyültünk. Nem feltétlen jó, ha bebetonozott elveket adunk csemetéinknek. Inkább nyitottságra, és befogadásra kell õket nevelni; Arra, hogy figyeljenek, lássanak, halljanak. Hogy maguk jöjjenek rá, hogyan boldogulhatnak egy olyan világban, melybõl mi magunk addigra már kiöregszünk.

[Lothandar]

Summa-summarum: Veszélyes dolog az elképzeléseinket beleplántálni a gyerekeinkbe. Miért? Mert elavultak vagyunk, mert tévedünk, mert felnőttkorunkra elhülyültünk. Nem feltétlen jó, ha bebetonozott elveket adunk csemetéinknek. Inkább nyitottságra, és befogadásra kell őket nevelni; Arra, hogy figyeljenek, lássanak, halljanak. Hogy maguk jöjjenek rá, hogyan boldogulhatnak egy olyan világban, melyből mi magunk addigra már kiöregszünk.

Felreertettel, ne probalj kijavitani mert nem azt mondtam mi a megoldas

En csak az iranyelvet probalom megtalalni ami mindenkepp jobb mint amit az atlag szulok elcsesznek.

Amint mar megmondtam a terror (ez nem jo, hidd el) a nemtorodomseg (ez sem jo) a tulzott engedekenyseg (ez meginkabb nem !)


Nem azzal van a bajom hogy mit nevelnek a gyerekbe hanem hogy egyaltalan nem nevelik. Remelem ertheto. Nem tudom hogy most akkor szerinted mi a helyes, csinaljon amit akar? (ezt szidom egy ideje, a "csinaljon amit akart")

Ha hiszed ha nem, en jobban tudom mi a jo egy 3 evesnek mint egy 3 eves. Ez nem azert van mert en olyan nagyon okos vagyok.

Azért gondolod így, mert felnőttél, és felelős emberként látod a veszélyt, a gyarlóságot, a nehézségeket. A gyerekek nem élik meg nehezebbnek a világot most annál, mint ahogy mi megéltük anno.

Soha nem firtattam hogy a gyerekek mikent elik meg. En sem ereztem semmifele hibara utalo dolgot 16 eves koromig (korulbelul, meg nem mondom mikor talaltam magam szembe a fallal )

Egy most elhanyagolt gyerek szarabb allapotban fog szembesulni a falaval amit kenytelen felepiteni ha nem akar megorulni. Ezt alaposan sikerult felreerteni, nem baj, elmondom mire is gondoltam.

Ebben a vilagban mar tobb a veszely, a nehezseg nem feltetlenul, de a lelki veszely, az tobbszorose mint amikor en voltam kicsike picike. Tizszer annyi a szemet, mocsok amit rankzudit a media, a reklamok tudatalatti modszerek bevetesevel nevelik belenk a vegyel-kolts-pazarolj elvet. Meg a vegyel-szart-dragan, ha minoseget keres az ember, a mediara nem szamithat, a mediat a butaknak csinaljak, es sajnos, mukodik. A jatekok is tobbszorosen romboloak ha egy magara hagyott gyerek ul elottuk. (mint 10 eve)

Joszerivel be sem szabad kapcsolni a tv-t ha nem akarjuk hogy a lelkunk hamarosan egy mocskos budos 3 hetes zokni allagat kepezze.

Na igen a peldamutatasban nem jarunk elen, az atlag szulo cigarettazik, karomkodik a gyereke elott, onuralom szonak meg a hiret sem hallotta. A csaladi program meg hogy mindenki ul a tv elott, yeee

De akkor hová sorolod pl. a Fehérlófiát a János Vitézt a Magyar Népmeséket?

Ha kielemzed nekem hogy milyen pogany kulturak dicsoiteset talalod meg bennuk akkor elfogadom az ervelesedet, de nem feltetlenul kene egy lap ala venni egy tutensteinnel vagy egy pokemonnal oket. A baj nem az hogy bemutat, megismertet a nezovel egy hitet/kulturat hanem amikor egyoldaluan az informaciokozles legkisebb hanyadosa nelkul ugy mutatja be hogy a nezo osztonosen a host lassa benne.

Igaz, nem vagyunk egyformak, lehet teged nem zavar meg az a hatso jelentes ami egy napistent fohoskent abrazolo meseben testesul meg, vagy amikor a gyerekek demonok segitseget hivjak(ettol mindig beszarok :<). Ezt nem sertesnek szantam csakhat mindenki maskent el meg mindent, lehet ezert nem ertunk egyet.


Szamomra a napisten imadata es a demonok(jo, legyen demonocskak) nem eppen pozitiv jelensegek, ez azert van mert bebetonoztam magam (ebbe nem feltetlen muszaj belemenni, elvegre az anyuka amikor otthagyja a gyereket, orokre, a tv elott egy "a, csak mese!" felkialtassal, igaza van, csak mese! Vagy esetleg?.... Na hagyjuk mar Lothandar eszmefuttatasait )



Tovabba ne gondold hogy en eroszakoskodni akarok a gyerekeimmel majd, tolerancia, onuralom nelkul ez nem sikerulhet. A peldamutatas is a neveles resze, es ha ezt nem tesszuk meg, az ostor sem segit.

Lehet most testet oltottem mint "atomszigoru" szulo? Nem ez volt az uzenetem. Az sem, hogy en tokeletes vagyok. Inkabb az, hogy habar en most benne vagyok a lekvarban nyakig, megprobalom majd ennel helyesebben rendezni a kisfiam/lanyom eletet. Gyk. nem fogom feltenni az ozsdi poros lemezt hogy visszajatszast lathassak az elhanyagolt eletemrol. (ez az en szubjektiv velemenyem az eletemrol, )

Ha beleszakadok is ottleszek a gyerekemnek amig felno es ereztetni fogom vele hogy szeretem.  Ugy velem, ez nem kivetheto.

Addon: Erdekes egyebkent hogy emlited a Janos Vitezt mert szamomra az inkabb a kis ember torekvese a tobbre, a jobbra, az ertekesebbre. Kukorica Jancsibol cimeres János Vitézig. Nem eppen megvetendo pelda, en azt mondom.

Addon2: Beleolvastam a Feherlofiaba is hogy mikepp mutatnak be nem-eppen-jo-de-mi-azert-is-host-csinalunk-belole szereplot, kellemesen csalodtam! (Irto reg olvastam)

"Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki:
- Látod fiam, azt a nagy fát?
- Látom.
- Eredj fel annak a legtetejébe, húzd le a kérgét. A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni.
Akkor az anyja megint szoptatta hét esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fiú le is húzta. Erre azt mondta neki a fehér ló:
- No, fiam, már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj el a világra, én meg megdöglöm.
Azzal megdöglött."

A gyerek szeretetteljes nevelese amig szuksege van ra, miutan mar eleg eros hogy megalljon a laban, a szulo szepen felreall (itt: megdoglik )

Addon3: Varjunk csak, ebben is van ordog!

Amint továbbmentek, mendegéltek, rájok esteledett. Ők is megtelepedtek, kunyhót csináltak. Másnap azt mondja Fehérlófia Fanyüvőnek:
- No, te maradj itt, főzz kását, mink elmegyünk vadászni.

   Elmentek. De alighogy tüzet rakott s a kásafőzéshez fogott Fanyüvő, ott termett egy kis ördög, maga nagyon kicsi volt, de a szakálla a földet érte. Fanyüvő nem tudott hova lenni ijedtében, mikor meglátta, hát még mikor rákiáltott:
- Én vagyok Hétszünyü Kapanyányimonyók. Add ide azt a kását, ha nem adod, a hátadon eszem meg!


Fanyüvő mindjárt odaadta. Hétnyüszü Kapanyányimonyók megette, azzal visszaadta az üres bográcsot.
Mikor hazajöttek a cimborák, nem volt semmi ennivaló. Megharagudtak, jól eldöngették Fanyüvőt, de az nem mondta meg, hogy miért nincs kása.


Na latod latod azert mindjart nem lesz jo velemenyen az ember, jelen esetben az ordogrol

(ha esetleg valaki nem olvasta, erdemes, mar csak azert is hogy ha esetleg atsiklottam valami felett amit csalva, jonak tuntetnek fel ebben a meseben [de a gyakorlata nem eppen a josagat, hosiesseget mutatja be])

Lehet jo ertelemben is tevedni, mint peldaul jo vezetonk, Matyas eseteben, ezt elemeznem a magyar nepmesek helyett, szemleletesebb pelda.

A rola keszult mesek josagos, igazsagos, bekes, az orszagot alruhaban jaro emberkent mutatja be.

Tudjuk, hogy a tortenelmi ismereteink alapjan ez nem pontosan igy volt. DE teny, hogy magyarorszagnak:

- kiegyensulyozott anyagi helyzete volt
- eros zsoldoshadseregunk volt
- Matyas odafigyelt a magyar kultura fejlesztesere (reneszansz)
- A parasztok erdekei vedve voltak (ha nincs fu, hogyan tudnank a birkagyapjut begyujteni?)

Emellett szigoru volt, igen, kemeny adok voltak, fustado, seregado, mittudomenmilyenado.

De kerdezem en, jol csinalta? Igen.
Volt utana kiraly aki folytassa a felfele torekvesunket? Nem.

Azt sem hiszem hogy korrupciot korrupciora halmozott volna, arra ottvolt Ulaszlo akirol az orokkevalosag sem mossa le a gyalazatot, nem is ertem hogy lett kiraly, mindenesetre jol elbaltazta, rola is kene meset csinalni, zabalnak a gyerekek, nem ?

[L.Mole]

En csak az iranyelvet probalom megtalalni

Én is.

Nem azzal van a bajom hogy mit nevelnek a gyerekbe hanem hogy egyaltalan nem nevelik. Remelem ertheto. Nem tudom hogy most akkor szerinted mi a helyes, csinaljon amit akar?

A tiltás pusztán egy tökéletlen próbálkozás arra, hogy kiváltsuk a gyerek felügyeletét (nem tudjuk kiváltani)

Ebben a vilagban mar tobb a veszely, a nehezseg nem feltetlenul, de a lelki veszely, az tobbszorose mint amikor en voltam kicsike picike. Tizszer annyi a szemet, mocsok amit rankzudit a media, a reklamok tudatalatti modszerek bevetesevel nevelik belenk a vegyel-kolts-pazarolj elvet. Meg a vegyel-szart-dragan, ha minoseget keres az ember, a mediara nem szamithat, a mediat a butaknak csinaljak, es sajnos, mukodik. A jatekok is tobbszorosen romboloak ha egy magara hagyott gyerek ul elottuk. (mint 10 eve)

A reklámok 99%-a a felnõtt nézõnek készül, õrá hat. Hat arra is aki azt mondja, hogy "rám ugyan nem", és hat akkor is ha látod az átverést benne. A reklámcégek már 10 éve megállapították, hogy a fiatalabb generáció immunissá vált az akkori reklámokra. A gyerek nem attól épül be a fogyasztói társadalomba mert elárasztják a reklámok, hanem mert látja, hogy anyu agyvérzést kap, hogy megint itt a karácsony és vásárolni kell egy csomó mindent, mert apu üvölt vele, amiért játék közben leverte a vadiúj-méregdrága televíziót, mert az a legnagyobb családi ünnep, mikor alacsony törlesztõrészletre veszik meg az új autót. A szülõktõl tanulja meg a gyerek, hogy nincs nagyobb boldogság az anyagi javak megszerzésénél.

Joszerivel be sem szabad kapcsolni a tv-t ha nem akarjuk hogy a lelkunk hamarosan egy mocskos budos 3 hetes zokni allagat kepezze.

Na igen a peldamutatasban nem jarunk elen, az atlag szulo cigarettazik, karomkodik a gyereke elott, onuralom szonak meg a hiret sem hallotta. A csaladi program meg hogy mindenki ul a tv elott, yeee

Ezt nem tudom, régóta nincs tévém.

A peldamutatas is a neveles resze

Sõt, talán az egyik legfontosabb része.

Igazából nincsenek messze egymástól a véleményeink. Én nem akartam kiszállni ellened, bocs ha mégis ezt éreztettem volna. Jómagam már nem állok túlságosan messze az apaságtól, és fenemód be vagyok tojva, hogy mit is fogok csinálni. Tanácstalan vagyok és tapasztalatlan; fogalmam sincs a gyereknevelésrõl, de abban majdnem biztos vagyok, hogy nem szabad majd rugalmatlannak lennem, és kõbe vésett elvek alapján nevelni leendõ gyermekeimet. De ez mind csupán vélemény, elképzelés; Nem hiszem, hogy okosabb lennék nálad, vagy akárkinél. Hidd el hogy nem ellened beszélek, hanem magamért.

Addon: Sok kultúrában a démonok egyáltalában véve nem csak negatív szerepet töltenek be, és öszintén szólva nekem kifejezetten taszító a jó és a gonosz éles elválasztása a gyermektörténetekben.

Addon2: A másik problémám, hogy sok "gyermekbarát mese" bûnnek állít be olyan dolgokat, melyek az én értékítéletem szerint nem azok. Ezzel felesleges lelkiismeret furdalást keltenek a gyerekben.

[Ramiz]

Ki mondta azt a hülyeséget, hogy a gyereknek ki kell párnázni egy saját kis világot, amit elzárunk mindenféle "káros" dologtól, hogy majd aztán 16-18 évesen kirángassuk onnan, bele a valóságba. Egy felnõtt ugyanúgy szenvedhet lelki sérülést, ez nem korfüggõ. A felnõttéválás túl van mitizálva, a 18 éves korba lépés nem valami varázslat. Az embert be kell vezetni az életbe, és azt mondani, hogy 18-ig mindentõl megóvom, aztán már úgyis mindegy, egy nagyon kényelmes megoldás.

Ez értelmesnek hangzik.

vagy inkább éjjeli õrnek megyek és akkor tudok esetleg játszani/filmet nézni akkor is

Sokan felreerthettek a mondandom (vagy en ertem felre a reakciokat). Nem a gep ellen vagyok csak az ellen hogy gepbuzit/tvzombit csinaljanak az emberbol mielott megerik arra hogy kepes legyen eldonteni mi a jo neki.

Értjük, hogy nem, de néha olyanokat mondasz, amik inkább az amerikai elvakult tévéégetõ szülõk szájába való volna. (A kis butusok... minek elégetni? Ha nincs, nem lehet nézni, kész. El is lehet adni, és venni belõle piros almát, mogyorót.)

Addon: Mielott meggyanusitotok, nem tartok pornot a gepemen , kinottem belole, habar az is megerne egy 3 oldalas hozzaszolas sztorit.

Hmm... erre nekem is van egy szép kis reakcióm, de talán kicsit off itt... de ha nyitsz neki egy topikot, kitárgyalhatjuk. Röviden: szerintem ez nem "ki"növés kérdése.

Amikor az ember a szorakozasa rabjava valik, akkor van gond, hiaba nem karos az amivel szorakoztatja magat.

Hatalmas bölcsesség. Sajnos már állást foglaltam ellene (gond, nem gond, engem szórakoztat, örömmel vagyok rabja ), de azért tetszik.

Ennek kapcsan eszembe jutott hogy a szamitogepes jatekok fejlodese a kialakulatlan szemelyek (lasd, gyerek) ellen van, a duke nukem 3d is veres volt, de egy fable gonosz hos mellett elbujhat, megijedtem hogy milyen gonosz lehet az ember abban a jatekban, mindenfele buntetes nelkul (irtsd ki a falut, 8 perc es megbocsajtjuk). Sorolhatnam meg a mindenfele fantaziat nem tartalmazo jatekokat, counter-strike, a half-life tobbi modja, akciojatekok 90%-a.

Az igények kiszolgálása, ugye. Én gonosznak indultam a Fable-ben, de nem volt gyomrom hozzá. (A néger csajt kinyirtam, azóta is lelkiismeret-furdalásom van.) Lehet, hogy a gyerekjátékokban is megnyilvánul ez az erõszakosság, de nem csak ott! Könnyû a játékokra fogni, hogy ma már nincs erkölcsi súlya egy játékban(!) annak, hogy levágsz egy falut, amikor az utcákon autókat gyújtogatnak, késelnek, rabolnak, a metróban felrobbantják magukat az emberek, a világpolitika nem más, mint tömény, gennyes gyûlölködés, marakodás olajon, pénzen, dúsitott uránon... Amig a gépen csinálja valaki, addig legalább csak a saját lelkét rombolja...

Nekem nem volt 15126892168129861289128569 haromszogbol osszerakva a hosom a king quest nemtudomhanyban amikor az orias sas elol kellett valahogy megmenekulnom.

És? Örültél volna, ha annyiból van, nem? Mi itt az összefüggés? Régen, gyerekként is szerettük a szép grafikájú játékokat (Doom rulez! ), persze akkor máshol volt a léc...

1. A mese hamis ertekeket mutat fel, artatlannak latszik, de nem az, lasd: a napisten a fohos, demonokkal baratkozik az ember, varazsol mindenki jobbra balra (hogy egy peldat emlitsek amivel biztos nem leszek tul nepszeru, a Slayers sorozat nagyon jol palastolt wicca propaganda.

Ezzel biztos nem leszek népszerû, de szerintem ez hülyeség. Ráadásul a következõ postban már a magyar népmeséket hozod elõ, amiben ugyanúgy vannak varázslatok, bûbájok, szörnyek, fajtalanság, stb. A Fehérlófia az nomád propaganda, a János vitéz meg militarista propaganda a katonaságnak, a Toldi meg az izomagyú testépitõk propagandája (malomkõlóbálás, mindenkit lezúzás, aki beszól stb) Na neee...

Az egyes ponttal nem lenne gond HA NEM GYEREKEKNEK KESZITENEK OKET. Hisz ok meg elenk fantaziaval rendelkeznek, befolyasolhatoak.

Az élénk fantáziájukat pedig nem elégiti ki egy parlamenti tudósitás, és akkor már inkább Pokémon, mint cafatokra robbant iraki, fejbelõtt palesztin, levágott fejû izraeli, megerõszakolt New Orleans-i stb stb stb

Egyébként azért nézem mostanában a "ne játsszon a gyerek, ne tévézzen a gyerek" kérdést a gyerek oldaláról is, mert egyre erõsebb támadásokat kapok otthon a játékok, filmek és "agyatlan japán rajzfilmek" ellen, és kezdek együtt érezni a gyerekekkel, akik csak meg akarnak nézni pár istenverte mesét a staneclifejû rajzfilmfigurákkal, mielõtt véget ér a láblógatós koruk, és elkezdik õket egyre eszetlenebbül szivatni, mig el nem érik a kifáradt, kivénhedt felnõttkort, amikor már az sem nyújt örömet, hogy ledögölhetnek a tévé elé.

[Rounin]

És? Örültél volna, ha annyiból van, nem? Mi itt az összefüggés? Régen, gyerekként is szerettük a szép grafikájú játékokat (Doom rulez! ), persze akkor máshol volt a léc...

Doom randa volt Fõleg egy Loomhoz képest.

Mellesleg egész értelmes apák lesztek ti, ha a világ felkészül rátok ;> (na de komolyan ígéretesnek tûntök. Csak be is tartsátok.. a legnehezebb az lesz )

[Ramiz]

Mellesleg egész értelmes apák lesztek ti, ha a világ felkészül rátok ;> (na de komolyan ígéretesnek tûntök. Csak be is tartsátok.. a legnehezebb az lesz )

Szívd vissza rám nézve ezt a sértést!
Különben meg, back to komoly: rám nem hogy a világ, de a nõk sincsenek felkészülve. Amúgy meg nemhogy egy gyerekhez, de egy pirítós kenyérhez sincs elég felelõsség bennem (állandóan odaégetem).

[Moha]

lásd mi lett belőlem, egy rettentően lusta, folyton számítógépező ember. középiskolát szerencsére megúsztam tanulás nélkül (pontosabban csak azt voltam hajlandó tanulni, amit szerettem) és semmilyen hegyi beszéd nem segített a meggyőzésemben, hogy nekem életemben valaha is olyan dologért kell erőfeszítést tennem, amit nem akarok. persze mára már sikerült egy kis értelmet magamba vernem, de továbbra is a gép élvezi a prioritást, mindenféle tanulás satöbbi ellen. És valahogy ugyanúgy vagyok vele, mint Ramiz, hogy rohadtul nem érdekel, hogy tudom hogy haszontalan, az idő, amit a gép előtt játékokkal eltöltök, nem a való világ része, de én rohadtjól szórakozok közben, hát elegánsan magasról letojom ezt az érvet a szgép ellen

Akárcsak magamat látnám. A tanulással én is mindig így voltam, sosem bírtam azt tanulni, ami nem érdekelt (történelem pl.)
Annyi a különbség, hogy én játékok helyett jobban szeretek mindig alkotni valamit (AMV, képek, programok, stb). És ha már a lelki dolgok is szóbajöttek: mikor lehurrogják egy-egy munkámat, az persze rendesen letöri a lelkesedésemet...
Viszont én is teljes mértékben "computer kid" vagyok - nemhiába lett Moha a nevem...
Amúgy tényleg, a szülők szempontjából az egyensúly és a gyerekkel való törődés a lényeg. Nem feltétlen kell mindig a gyerek mellett lenni, de pl. legyen valaki, aki tud válaszolni, ha a gyereknek kérdése van. L. Mole esete szerintem ritka, de szerintem is ilyen esetben semmi probléma nincs a számítógépes játékokkal. A lényeg, hogy a gyerek fel tudja dolgozni az egészet. Pl. egy FPS játék esetében azért fontos különbséget tenni a játék és a valóság között. Ha viszont ott van egy felnőtt, hogy ezt segítse, akkor semmi gond.
Aztán (könyezetem "példája" alapján) a legrosszabb megoldás, amit szülő tehet az az, hogy ha valami rosszat tesz a gyerek, meg sem próbálja elmagyarázni neki a dolgokat, hanem egyből jön a pofon. De ez már így kezd kicsit off lenni.

Edit: Nem volt türelmem végigolvasni mindent (meg fáradt is vagyok), de azzal egyet kell, hogy értsek, hogy mostanában sokkal több szemét van, és sokkal rombolóbbak. A régi játékokban pl. sokkal több ötlet volt és egyik-másiknak tanító jellege is akadt. A mászkálós játékok pl, ahol az volt a lényeg, hogy gyűjtögetni kellett valamit, kikerülni az ellenségeket, stb.. . na ez a műfaj szinte teljesen kihalt. De pl. igazán színvonalas stratégiai játékot is régen láttam.
A TV-ről meg ne is beszéljünk...

[Ramiz]

Amúgy tényleg, a szülõk szempontjából az egyensúly és a gyerekkel való törõdés a lényeg.

Ne csak gyerekekrõl beszéljük. Van itten egypár 18-2x év közötti computergeek generation is, ugyebár... Ebbe már a szülõ nem igazán szólhat bele, igaz? És a haverok? Pl ha hívtak (kocsmázni), általában mentem, de azért így visszanézve, õszintén, jópárszor azért hagytam ki az ilyesmi összeficcenéseket, mert otthon épp meg kellett mentenem a világot... Egyébként én általában komolyan veszem a játékokat, hiába raktam ki az elõbb egy vigyorit. Jöhetnek a psziholók azzal, hogy nem tudom megkülönböztetni a valóságtól meg minden, pedig csak arról van szó, hogy engem jobban érdekel, hogy abban a világban, ami akkor nyílik meg és válik valósággá, amikor bekapcsolom a gépet és elindítom a programot, sikereket érjek el, mint hogy jobb jegyet szerezzek egy tárgyból vagy elvigyem a kutyát sétálni és szívjak egy kis friss levegõt (cigarettát ). Ezért is szeretem annyira a szerepjátékokat. Én tényleg megállítottam a szupermutánsokat a Falloutban! És tényleg meghódítottam szívem hölgyét, mint Manny Calavera! stb stb stb

[Kvikveg]

Ramiz hozzaszolasa: -"- reszemrol.

Originally Posted by L.Mole
Ki mondta azt a hülyeséget, hogy a gyereknek ki kell párnázni egy saját kis világot, amit elzárunk mindenféle "káros" dologtól, hogy majd aztán 16-18 évesen kirángassuk onnan, bele a valóságba. Egy felnõtt ugyanúgy szenvedhet lelki sérülést, ez nem korfüggõ. A felnõttéválás túl van mitizálva, a 18 éves korba lépés nem valami varázslat. Az embert be kell vezetni az életbe, és azt mondani, hogy 18-ig mindentõl megóvom, aztán már úgyis mindegy, egy nagyon kényelmes megoldás.

Egyetertek. Valamiert meg mindig sokan azt hiszik, hogy 18 eves korukban hipp-hopp megvilagosodnak.

A gyerek mellett kell lenni szerintem. Ennyi. Ha tulzasba viszi a gepezest/tv-t, elszall az agya, visszateriteni, slussz. Eltiltas nem er, foleg ha az egesz haveri kor ua jatekot nyomja.
A jatekok viszont szerintem sokkal erdekesebbek a gyereknek, mint valami ertelmeset csinalni a geppel, inkabb ez a ciki. :eeek:
Ugynugy, mint ahogy tvzni vonzobb, mint konyvet olvasni, ha az ember meg nem rzett ra az izere.

[Ramiz]

Ugynugy, mint ahogy tvzni vonzobb, mint konyvet olvasni, ha az ember meg nem rzett ra az izere.

Na ez is egy érdekes kérdés. Én mindig is könyvmoly voltam, már óvodában is inkább félrehúzódtam a Wienettouval ( ), mint hogy fakockákkal csépeljem a haverjaimat és a lányok haját húzogassam (azóta is alig van barátom és nincs barátnõm... talán nem kellett volna kihagynom a szocializálódás elsõ lépcsõit...), a tesóm pedig alig olvas, az unokatesóm (15) szintén, évi egy-két(!!!!!!!!!!!) könyvet ha elolvas! Hihetetlen! Én gyakorlatilag eddig az egyetem mellett heti minimum 2-3 könyvet elolvastam, most kezdek visszavenni. Gimnáziumban ennél talán kicsit többet, pad alatt. ( Egyetemen már nem kell pad alatt. ) A kérdés: próbáljam rávenni a kistesómat (negyedikes), hogy olvasson, vagy ne? Jó könyvekbõl nincs hiány, kiraktam neki a polcra Rejtõt, Stephensont, Aszlányi Károlyt (-típusú (igazi, rendes, tisztességes, vér-& szexmentes gyerek)könyvei vannak), Karl Mayt... de nem olvas. És ez engem zavar, mert amúgy baromi jó fej, vele van a legjobb kapcsolatom a tesóim közül, Jackie Chan-fanatikus , már most be van oltva a szerepjátékkal (az Igazival, Live Action RPG, penendpéjpör rpg-vel!!!). Ugyanakkor miért szóljak bele az életébe? Én sem Jókait és Dosztojevszkijt olvasok, mint a szüleim anno (most már alig olvasnak ). A világ változik, és én nem akarok 19 évesen egy vén csont lenni, aki nem érti meg, hogy nagyobb buli filmeket nézni és játszani, mint olvasni... csak félek, hogy nem fogja tudni, hogy mekkora kincs olvasni tudni - nem fizikailag, hanem lelkileg, mert 10 felnõttbõl 1 az, aki nem idegesen toporog vagy kint bagózik, ha várni kell az orvosra/buszra stb, hanem OLVAS (és nem magazinokat nézeget, hanem OLVAS, mármint könyvet)...

[Moha]

Hmm.. tényleg. Az olvasás. Szégyen szemre be kell vallanom, nem nagyon szoktam olvasni. Régebben  azért olvasgattam (a 80 nap alatt a Föld kürül pl. a kedvencem volt), de a középsuliban ez kezdett lehanyatlani. Valahogy azóta inkább alkotni szeretek. De mivel kézügyességem az gyakorlatilag nulla, rajzolni nem tudok, így a géppel kreálgatok ezt-azt. Az ilyesmi valahogy sokkal jobban leköt.
És úgy néz ki, öcsikémnek valamelyest példakép vagyok. Pl. elkezdett Photoshop-ban meg Flash-ben ügyködni és nem is rosszul.
Szerintem ez egyéni kérdés, hogy ki mit szeret, csak semmit nem szabad(na) túlzásba vinni.
Meskét pl. nem értem, hogy bír annyit tanulni és miért olvas olyan könyvet, ami nem érdekes, csak azért, mert kötelezõ vagy ajánlott olvasmány? És ráadául sok mást meg, amit szeretne, kihagy miatta. Hát, különbözõek vagyunk, na. Én sosem tudtam így 110%-osan tanulni, mint õ...

[Kvikveg]

JAh, nehez ugy. En egyetemen soktam le kb. Nem tudom miert. Gimiben meg ujitottam, konyvtar miatt, azota sokkal kevesebbet olvasok. Egy resze nem erdekel, mert mar sok hasonlot olvastam. Az utolso nagy felfedezes asszem Asimov volt gimi alatt. par eve meg Roald Dahlt vettem, de azt meg 99%ban tvben lattuk (meghokkento mesek..). Meg meg volt par, de egyik sem olyan nagy durranas, hogy most kapasbol emlekezzek ra. (Mint amilyen anno a Vegtelen Tortenet volt pl.)
Szoval... en is imadtam olvasni, de azert Szolzsenyicin egyszer eleg volt. Olyat ritkan talalni, ami nem depi, hanem megmozgatja az ember agyat. Ami friss valahogy. Vagy izlesemnek megfelelo - angolszasz remtortenetek pl. Pont a megfelelo sotetsegi fok.
Finnyas lettem.
Es rajottem, hogy a konyvek nem valtoztatjak meg annyira a vilagot. Az enyemet. (Most egy utikonyv fulszovege jutott az eszembe: Ez a konyv blabla utazas elott, alatt helyett ) Ha kis eletem rendezodik valoszinuleg megint rakapok. De most nem tudnek egyet sem nyugodtan elolvasni, mert az idegesitene, hogy nekem most ehelyett eztmegazt kene csinalnom a tuleles erdekeben. Ugyanezert nincs kedvem jatszani sem. Erted, amig gimis voltam, konyvtar 10 percre, estem szabad, akkor nem volt gond.

Most kapok a fejemhez: Ramiz oviban Winettou? Azta!

[Ramiz]

Oké, megmentettétek a tesómat...

[Kuroi Tenshi]

már óvodában is inkább félrehúzódtam a Wienettouval ( ), mint hogy fakockákkal csépeljem a haverjaimat és a lányok haját húzogassam (azóta is alig van barátom és nincs barátnõm... talán nem kellett volna kihagynom a szocializálódás elsõ lépcsõit...)

Hoppá...
Szóval nem csak én maradtam ki a szocializálódásból?
Testvér!

[SIZE="1"]Mondjuk valszeg még mindig kevésbé vagy antiszoc, mint én - én máig se igazán tudtam beilleszkedni normális, valós emberi társaságba.[/SIZE]