SEMESTREET
Bert fáradt volt, forgatás után jól esett neki kinyújtani az elgémberedett végtagjait. Valaki megint elcsórta a sütijét… Ez az Ernie. Bert évek óta dolgozott vele együtt, és az évek során közel kerültek…talán túl közel, gondolta Bert, megrázva a pamacsszerű, csillogó haját. A Mai betű az U volt… U mint Uke. Ernie… Bert köré két, narancsszínű kar kulcsolódott, hátulról átfogva őt. Bert nem tudta, hogy Ernie mikor lépett a szobába, de ösztönösen tudta, hogy ő az, a meleg biztonságérzés, a plüsskarok ölelése, ami semmihez sem fogható… Ernie.
-Fáradtnak tűnsz, Bert. - Lehellte halkan Ernie, a lélegzete lassan borzolva Bert hajpamacsát.
-Elkellne egy masszázs, Ernie. - Nyögte Bert, Bűntudattal gondolva vissza arra, hogy sütilopással gyanusította barátját.
-Megkapod, Bert. -Ernie lassan elengedte Bertet. Bert Ernie csillogó gombszemeit érezte a hátán, amint levetkőzött. Bert hagyta, hogy Ernie az ágyhoz vezesse, és hátára fektesse, miközben a fejében úgy mocorgott a gondolat, mint bábúban a kéz: Ernie vajon mire készül megint? U mint uke… Vajon Bert Is arra gondol, amire ő?
- Lazíts, Bert. - Ernie lassan masszírozni kezdte Bertet, a statikus elektromosság halkan pattogott a keze nyomán, lassan követve Bert testének körvonalát, a fallikus felétől egyre lejjebb és lejjebb… Bert nem hitte el, ami történik vele.
- Ernie, hagyd abba. - Bert Nem bírta tovább, a lelkében egyre nőtt a forróság, úgy érezte, mintha valakinek az izzadt keze ökölbe szorult volna a mellkesában. - Ernie! Hagyd abba, Ernie… valamit mondanom kell neked!
Comment too long. Click
here to view the full text.