Messages

Ráadásul amúgy azért sincs semmi értelme mert a vélemények között igazából nem sok eltérés van. Az hogy valami tetszik nekünk vagy nem igazából nem is visszavezethető olyasmire hogy középszerűség, jellemtelenek-e a szereplők avagy sem. Láttam már olyan filmet ami nagyon tetszett pedig a szereplők jellemábrázolása majdnem egyenlő volt a nullával.

Másik: amikor bármilyen filmet, animét nézel vagy olvasol egy könyvet, a szereplőkről automatikusan kialakitasz egy képet, és a rendelkezésre álló anyagból egy jellemképet is párositasz hozzá. Vagy nem?
nem tudom ki irta már azt az együtteses dogot, hogy mi a mondanivaló. Ennek ehhez nem tudom mi köze van? Itt arról volt szó hogyha szegényes a jellemábrázolás köss hozzá más dolgokat hogy szinesebbé tegyed. Én szoktam kitalálni ilyeneket. Most ugye persze az is benne van a pakliban hogy egész egyszerűen elmebeteg vagyok. Az együtteseknek meg nincs mondanivalójuk.

Meg mégvalami felmerült. Ez a dolog azzal hogy akinek tetszik avagy nem aszerint megitélni valakit. Ez más animéknél is előszokott jönni, sőt akkor is ha egyáltalán arról van szó hogy valaki szereti-e az enimét vagy nem. Ez egyszerűen hülyeség, sokan szeretik magukat mások felé emelni ezzel, pedig semmit nem jelent.

1.Ha nem látsz bennük személyiséget párosits hozzájuk egyet ami szerinted a legjobban illene hozzá.

2. Én látom pistit öt percig, amikor is egy fa alatt áll és nézi a leveleket. Pistinek eszerint nincs személyisége. Hiszen csak áll és nézi a leveleket.
A legtöbb szereplõnek nincs ideje hogy bemutassa a teljes személyiségét, azt mindenki maga rakja hozzá.
Lucy például más, szerintem vele semmi gond nincs ilyen téren.

Hogy is volt ez? hemingway jéghegy elv?

Hátha ezt te nem úgy tekinted mint hipotéziseket egy rajzfilmrõl akkor az nem a mi hibánk.
Nem tudom milyen életrõl szóló tanulságokat vontunk le. Talán hogy ne bántsd a szomszéd kisfiút azért mert vékony a lába? Ez egyértelmû volt eddig is. Hogy ha haragszol valakire ne tépd le a fejét? Ez is. Ezentúl csak megértésrõl volt szó.
Aki életre való tanulságokat akar levonni, olvasson Sven Hasselt!

Az egyéni ízlés tényleg sok mindent befolyásol.
Lehet hogy egy barátom megnézné azt mondaná ez egy komplett szar. Én nem haragudnék rá emiatt. Nekem viszont tetszett.

Az egészrél alkotott véleményem nekem magam elõtt kristálytiszta. De az összkép gondolom mindenkinél változik. Erõteljesen. Lehet tényleg újra kellene nézned.

Igen, a három gyerek csak azért kínozta a kutyát hogy ezzel okozzon fájdalmat. De egyébként nekem tetszett a történet.

A gondolatok összesûrítése egy bizonyos fokon túl tényleg rossz (ezért nem szeretem a lírát). Szerintem az Elfen Lied pont jól van megcsinálva. Több gondolatot is felvet (még most is beszélgetünk róla), megvan benne a katarzis is, mi kell még hozzá?
Egyébként amikor akarsz írni egy sztorit, megvan az ötleted és szeretnéd megvalósítani, akár többet is, természetes hogy összekötöd a szálakat (ha nem akarsz egy háború és békét írni).
Ja igen, elég sok véletlennek kellett történnie ha materialista szempontból tekintjük az élet keletkezését.

Szerintem aki az anime világát és a valóságot nagyon össze akarja hozni elég rossz úton jár. Elég valószínûtlen? Hát az. Persze. Alakulhatott volna ilyenképp is a történet. Lucy kinyirja Kouta családját, keresi hogy bocsánatot kérjen tõle de soha a büdös életben nem akad majd rá, hiába is sikerült elszöknie, nemsokára pedig már rá is akadnak és eliminálják. Kouta összejön Yukával és együtt járnak egyetemre, amit Yukának ideiglenesen fel kell függesztenie mert teherbe esik. Mayu árvaházba kerül. Nanán két év múlva már minden érdemleges kisérletet elvégeztek ezért kivégzik. Szerintetek ezzel így jobb lenne a sorozat?

Másik. Az a három gyerek akik a kutyát kínozták természetesen nem érdemel halált. Itt arról van szó hogy Lucy reakciójam mármint hogy megöli õket, érthetõ.

Mennyivel jobb Lucy mint a három gyerek? Egy osztálytársukat terrorizálják azzal hogy fájdalmat okoznak neki, megölik egyetlen barátját. Lucy pedig mondjuk egy gyerek mindkét szülõjét megrövidíti egy fejjel. Itt a tudatosságot, a szándékot lehet figyelembe venni. Nehéz kérdés.
Viszont mindenki változhat, Lucy is meg tud változni, lehet hogy az a másik három gyerek is megváltozott volna, az ember életét változtató hatások érhetik. Ha életben maradtak volna, lehet hogy tiz év múlva az egyikük sirva kért volna bocsánatot. Ki tudja?

Ami az érzelemvilágot illeti, valaki megnézi az Elfen Liedet és szórakoztatónak találja, a sztori izgalmasnak mondható, szép képi megvalósítás stb. Valaki többet lát benne. Ettõl még senki nem lesz rossz vagy jó ember. Ez is csak annyi hogy mások vagyunk. És ugyanazt a dolgot többféleképpen is meg lehet ítélni.

Most kicsit azért magunkat ismételjük szerintem. Ez az erõszak a katarzis megerõsítésének az eszköze, hogy ez kinél mennyire valósul meg egyénfüggõ azt hiszem. Nekem bejött. Most képzeld el az Elfen Liedet anélkül hogy Lucy bárkit is bántana, jó, egyetlen embert elintézne. Azért nem lenne ugyanaz a történet. Itt éppen az a lényeg hogy vajon mennyire lehet elítélni egy olyan valakit, aki EZEKRE képes volt. Hogy most a sztorit nem 56 részesre csinálták meg úgy hogy minden véletlenszerûnek tûnjön ez azért történt, mert meg lehet csinálni 13 részbe is és a mondanivaló nem fog változni.

Az erõszak pedig általában értelmetlen. Nem ez volt a lényeg.

Szerintem csak túl nagy elvárásokkal nézte.

Nana a legjobb.

Nem nevezném hirtelen felindulásnak azt hogy minden nap új alvóhelyet gyilkolok ki magamnak. Inkább egy állapot. Egy olyan állapot amiben a Koutával töltött idõ szinte szigetként áll meg. Aztán amikor abba is belezuhant a fájdalom meg a bizalmatlanság akkor aztán vége.

Én megértem hogy meggyilkolja az intézet katonáit (hiszen éveket töltött el ott kínok között, szinte természetes reakció lehet), megértem hogy meggyilkolja azokat akik megölték a kutyáját, és megértem még azt is hogy gyakorlatilag elborult elmével a fesztiválon az embereket. De nem magyarázható természetesnek a többi (a családok, lakók, stb.).

Valahogy Lucy gyermeki képe teljesen zavarodott lehet. Egyszerûen meg sem érti mit csinál. Akit szeret, azt szereti (megadja magát hogy az életét megmentse), és gyûlöletét mindenki másra kivetíti. Hidegen öl mert nála ez hozzá tartozik az élethez, szinte rátalál erre mint egy megoldásra. Lelkiismerete talán nincs is. Talán azért annyira megrázó neki a Koutás élménye, amikor az sírva kéri hogy hagyja abba, emrt az ébreszti fel benne a lelkiismeretet. Az biztos hogy az ottani tettét keservesen megbánja.

Most elkezdtem újra megnézni és a következõ szûrõdött le.

Igenis több személyiségük van, Nanának is. Amikor felbassza benne az ideget a kommandós csávó, vörössé válik a szeme, amit mondd vörössel van kiirva (ez persze csak az angol), és amit mondd sem egy bájos csevej (valami ilyesmi hogy ha nincs helyem az emberek között akkor kiirtom õket). Tehát ez az "én" még Nanában is elõjön.
Ezenkívül a vektorok igaz védekezésre használhatóak ösztönszerûen, de támadásra nem. Hiszen ha ez igy lenne akkor Yukát ösztönszerûen tépte volna szét Lucy, de igy csak a falhoz baszta.

Igaz hogy Lucy Yukát is meg akarta ölni (a következõ õ lesz), de Kouta rávetette magát és a "Hagyd végre abba" orditások valamit megváltoztattak Lucyben. Ez az emlék utána többször is elõtör belõle. Szerintem utána Lucyt már nem akarta bántani.

Az én véleményem szerint Kouta vétett egy apró hibát, ami elõhozta Lucy szabdalós énjét, és ez nem is csoda hiszen ezt "fejlesztette ki magában" mintegy védekezésképpen. Utána vérengzeni kezdett és Koutát is úgy akarta megbüntetni ahogy tudta. Aztán mikor gyakorlatilag "felébredt" (hagyd végre abba), utána õrületesen megbánta amit tett, hogy ilyet tett azzal az egy emberrel aki szerette. Ezért mondja neki késõbb hogy nincs joga vele lenni azok után amit vele tett, és ezért is kr bocsánatot a végén.

Mindenesetre amit tesz Lucy szörnyûség, és éppen azáltal válik szörnyeteggé amit tesz. (mert az aki ártatlan embereknek vágja le a fejét, az egy szörnyeteg). Nem látja át a saját tetteit. Azzal magyarázza hogy ezek az emberek kivetették õt, pedig talán éppen azt öli meg aki a barátja lehetne. A szeretete egyébként Kouta iránt viszont teljesen tiszta. És mindenki képes a változásra, Lucyt is csak ez a szeretet változtathatja meg. Kouta szelidsége pedig mindent elsöprõ fegyver, rossz szót nem lehet rá mondani, mindig a más fájdalmát nézi is nem a sajátját. Igy lesz ilyen szép ez a történet.

Lett volna egy-két mondanivalóm Lucynek ha találkozom vele. Már ha elõzõleg nem leszek rövidebb egy fejjel.

A vége igy jó ahogy van.

A doki szerintem nem volt személytelen, a karaktere nagyon dobott az egészen.

A Happy endnél marad utána egy kis boldog érzés, a nem happy endnél nagyobb a katarzis. A nem egyértelmû endingeknél meg lehet agyalni, hipotéziseket gyártani, de lehet idegesítõ is.
Itt nem volt semmi probléma. Akárhogy is csinálják (Kouta-Lucy/Nyuu, Kouta-Yuka stb.) az a lényeg hogy most már együtt élnek, szeretetben.
Lehetett volna az is hogy MINDENKI MEGHAL!

Most hogy mihez hasonlítjuk õket teljesen lényegtelen.
Valakit zavar a non-realitás, valakit nem; akit nem az örül, akit igen az kárpótolja magát az egyéb dolgokban.

Igen, valószínûleg végül én általánosítottam.

A nagy általánosságban a diplocudosok négy éves koruk környékén megölik a szüleiket. Ezt én természetszerûleg fogtam fel, de jobban belegondolva az is lehetséges hogy ekkorra fejlõdik ki az a képessége hogy a vektorait használni tudja, akár ösztönszerûen is (ezt az ösztönszerû használatot fejlesztik a repkedõ vasgolyókkal nem?). Egy átlagos négyéves gyerek néha mérges a szüleire (nem engedik le a játszótérre), és lehetséges hogy náluk ez a normális harag mûködésbe hozza a kezeiket.
A vérengzés gyorsaságát ösztönszerû illetve haragból használatkor én csak a hatás számlájára írtam. Igen, így ez értelmezhetõ.
Bár az a kislány aki ült a lakásba a szülei teteménél, és amikor jöttek a rendõrök széles mosollyal a száján tépte szét õket hogy õk a rosszak, az nekem nem tûnt ilyennek. Eslõfordulhat hogy az extrém eset volt. Meg úgy általában Nanán kívül az összesnek az alapvetõ viselkedésében benne volt a komorság, mi több, kegyetlenség (egyik oldalon persze...másik oldalon más érzelmek). Ez lehet persze az elnyomottság és kitaszítottság következménye is, meg csak pár ilyen szereplõt ismerünk ugye.

Igen így visszagondolva azt hiszem igazad van, a többi Homunculus is ábrándozott valami hasonlóról, elvégre bíztak a masterben hogy az majd valóra váltja az álmaikat.

Ami Lucyt illeti valami ilyesmi lehet, amiket leírtatok. (csalódás stb.)
Lythis-szel nem értek még teljesen egyet. Egyrészt sohasem volt hogy úgy ki lettem volna borulva hogy falhozkentem volna bárkit aki hozzámszól (a kollektivizálás talán nem erényem). Másrészt ez olyan mint a kutya a kerítés mögött. Ugat, hergeli magát, úgy néz ki ha esélye lenne rá széttépne, de ha valaki kinyitná az ajtót vagy eltûnne a kerítés meghökkenne és megállna. Tehát lehet hogy ha te úgy érzed hogy most mindenkit szétszabdalnál de ha meg lennének rá a feltételeid, azonnal leállnál. Bár én ezt csak gondolom.

Köszönöm mindkettõtöknek.

Ut-ál-juk a má-gi-át!!!!!!!!! :hahaha:

A mágus nem tûzgolyókat hajigál hanem tanácsot ad, a tudományok ismerõje, és ha nagyon muszály talán-talán elõszed valamit mint például egy kis fény. Mint Gandalf. ....A kezébe meg a kard.

A Berserk eleje nekem éppen azért tetszik nagyon, mert sima középkori környezet. Az az igazi.

Remélem Griffitht Gutts egy szál nadrágban, üvöltve, vérezve fogja kis kockákra felszeletelni. Ahogy azt kell.

Viszont továbbra sem megmagyarázható így hogy õk miért gyilkolnak egyértelmûen ÁRTATLAN embereket is. Lehet hogy ha nálad elszakad a cérna és van pár pótkezed kiirtod a kutyádat megölõ, téged basztató hülyegyerekeket, de nem fogsz az utcán sétálva ismeretlen embereket is feldarabolni, illetve csak azért ölni hogy legyen hol aludnod (persze minden nap újat).
Vagy olyan állapotba jutott hogy az egész emberiséget mint ellenséget fogja fel amely kivetette magából és így válaszol?
Egyébként az én szememben az emberi élet túlságosan értékes ezért nem is tudom lucy helyébe képzelni magam. Engem sokat szivattak általános iskolás koromban (pl. felgyújtották a táskámat, kishiján átfúrták a kezemet, a verekedés mindennapos volt és védeni kellett magam ahogy lehetett) de igy elképzelve hogyha lett volna hasonló erõm egyértelmûen vigyáztam volna nehogy valakiben maradandó kárt tegyek.
A ragaszkodás azokhoz akiket elfogadtak (az a kislány aki meghal amikor Lucyt elfogják, Kouta, Nana és Mariko az apjával) viszont igen megindító.
Egyébként éppen az hogy annyira ki vannak éhezve a szeretetre teszi õket emberivé.

Ne felejtsük el hogy a Homunculusok közül csak Sloth akart emberré válni (a többi inkább uralkodni vágyott nem?)

Az ájulás egy igen érdekes dolog. Gyakran meglepõ dolgok történnek.

A befejezésnek határozottan egyetlen elõnye hogy szép.

Valamilyen szinten emberként kezeljük õket valamilyen szinten nem.
Egyrészt egy ember 4 évesen nem mészárolja le a szüleit. Náluk ez hogy úgy mondjam általános (ahogy ezt mondják is).
Most mondjátok ha rosszul szûrtem le valamit de:
egy dicloniusban alapvetõen kialakul egy olyan életérzés hogy ölnie kell, hogy úgy mondjam van benne egy rossz másik én (lucyben ez tör ki a fesztiválos résznél meg vele beszél). Ezt a társadalmi kitaszítottság hozza elõ, de alapvetõen nem az hozza létre. Hacsaknem az emberi elfogadás és szeretet ezt teljesen el nem nyomja, kiöli belõle mint ahogy ez Nanánál történt.
Én így szemléltem a dicloniusokat. Mondjuk úgy hogy egyáltalán nem zavarna ha a csajom egy diclonius lenne (veszélytelen formában), bár tudnám hogy azért õ nem teljesen olyan mint a kislány a másik utcából.

OFF
A Full metal Alchemistben nekem a Homunculusok nagy része teljesen emberinek tûnt, érzéseket is lehetett bennük felfedezni. Egy Homunculussal azért viszont mégse járnék. (még ha bomba nõ lenne is)

Jó persze eleinte nem viszi magával, de aztán igen (az igazi journey alatt ott van vele). Elvileg Casca még visszaszerezheti az emlékeit.

Ja és egyetlen szörnygyereket szült Casca, de az mintha a kinézetén kívül nem lenne gonosz (igazából Gutts gyereke de Groffoth "behatása" folytán vált olyanná amilyenné). Tehát õ szól Guttsnak hogy Casca veszélyben van. Meg nemtom de mintha késõbb normális alakot öltene nem?
Már azért régebben olvastam.

Ha nézzük Kouta reakcióit. A csaj a szeme elõtt vágta le a huga fejét. De õ nem haragszik. Sõt. "Te talán ugyanannyit szenvedtél" (vagy mit mond). Aztán smárolnak. Ha ez nem hihetetlen emberi reakció akkor semmi.

Az anime nem is törekszik realitásra. Van egy bizonyos vér-brutalitás stb. ábrázolásmód amit az animék használnak (akár berserket, elfen liedet, gantzot, blade of the immortalt (ez manga), de akár kill billt (hiszen ez is azt használja) említjük meg. Realitáshoz nem is akarja hogy köze legyen.
Gondolom nem te vagy az egyetlen ember aki tudja hogy hogyan vérzik valaki, lehet keríteni orvosokat akik amputációkat végeztek, meg lehet egy rajfilmet csinálni úgy hogy reális legyen. De itt egész egyszerûen nem errõl volt szó. Szándékosan olyan amilyen. Aki elfen liedet néz valószínûleg nem azért nézi mert fröcsögõ vért és repülõ végtagokat akar látni. Ezek egyszerûen a katarzis erõteljesebbé tételének az eszközei.

Emberi ésszel megérteni az elfen lied szereplõit teljesen hülyeség. Még az ember szereplõi sem emberi reakciókkal válaszolnak. Nemhogy a többi.

Biológiai szempontból ez az anime nem dokumentumfilmnek készült.

Ha az ember néz egy filmet, animét, bármit, szerintem alapvetõen nem a hibáit térképezi fel, hanem megpróbálja élvezni. Volt két haver akivel egyszerûen nem tudtam filmet nézni. A legkissebb hülyeségnél elkezdték nyomatni hogy ez miért hülyeség, meg hogy ez miért lehetetlen stb. A legkisebb szarságokba belekötöttek és egyszerûen egy film megnézése is rémálomnak tetszett velük. Remélem te nem ilyen vagy mert magadat fosztod meg az élvezettõl.

Sajnos nem. Talán ez is linkin park volt talán (Faint???).

Mintha valaki azt irta volna hogy a berserk ami kint van angol szinkronos. Ott van a japán is csak audiósávot kell váltani.

Az eclipse alatt Gutts elveszti a karját és az egyik szemét (a karja helyébe egy eldugott ágyú vs nyilpuskát is szereltet ahogy az elsõ részben látni lehet). Casca is túléli, de elveszti a memóriáját, nem fog tudni beszélni, gyakorlatilag ösztöni szinten él. Egyébként Skull Knight menti meg õket, aki áttöri az eclipset. A Földet elárasztják a démonok és szörnyek az új godhand, Griffith születése alkalmából. Gatts elindul hogy felkutassa és megölje Griffith, illetve hogy visszaszerezze Casca emlékeit (ezért viszi magával).  

Hát ennyi lenne a manga elõzetes. Érdemes elolvasni. Skull Knight is nagyon érdekes karakter lesz. Mondjuk én annyira nem szeretem az ilyen szörnyes-mágiás (nyugi abból is kevés lesz), ilyesmi cuccosat, de én is szinte egyhuzamba olvastam végig a mangát.

Egyébként az utolsó résznél én azért aggódtam hogy vajon Casca ébren van-e vagy nem, most megerõszakolja Griffith vagy egyenesen élvezi (hiszen õ eredetileg Griffitht szerette). Ez a gonodolat felért egy fejbecsapással. Aztán a mangában azért jobban meg van rajzolva és megnyugodhattam. Gutts közben meg letépi a saját karját. Elég sokkoló volt az a vége.

Igen igen igen!!!
Erre gondoltam! Nagyon szépen köszi! . Most meghivnálak egy sörre.
Esetleg nem emlékszel egy másikra amiben többek között benne volt az a rész amikor narutoból kikel az "állat" miközben hakuval harcol, illetve az a rész is asszem amikor miután elindultak Konohából az öreggel (Zabuzás rész elõtt) megtámadja õket 2 ninja akik ilyen láncokkal harcolnak. (még a sorozat elején).

Szerintem a vérábrázolással semmi baj nincs.

Volna egy kérésem!
Még anno usteamrõl letöltöttem egy narutos amv-t (haku és zabuza; hidas jelenet stb.) ha jól emlékszem linkin park szám alatt. De azóta elveszett az usteamen meg már nincs ugye amv. Aki ismeri és tudja mi volt a címe, netán meg van neki az légyszi írjon. Köszi!