Vallás, filozófia, ezoteria

[Dreamcleaver]

Nem mintha közöm lenne hozzá, de ha nem akartok személyesen beszélni , akkor is vannak privátabb módok, mint egy nyilvános fórum thread. Pl pm, email, valamilyen chat progi stb...Persze ha nektek direkt a nyilvánosság kell, akkor csak rajta, engem nem zavar.

[syeren]

Nem ide tartozik, de végül megoldódtak a dolgok, minden ok!

[Pirula]

Én csak egy pofátlan megjegyzéssel szállnék be: utálom az általánosításokat. Még eggyel nem találkoztam, ami igaz lett volna!

De. Épp most.

[Djinn]

Nem ide tartozik, de végül megoldódtak a dolgok, minden ok!

Ez jó hír, gratulálok!

[Ramiz]

De. Épp most.

Nem, mert nem általánosan mondtam, hanem minden egyes általánosítás esetében így vagyok vele. Ez most filozofálgatás egyébként?

[kisvirag]

Nem, mert nem általánosan mondtam, hanem minden egyes általánosítás esetében így vagyok vele. Ez most filozofálgatás egyébként?

Ha azt állitom egy általánositás keretében, hogy egyetlen általánositás sem igaz, akkor az sem igaz, hogy egyik sem igaz, de ha nem igaz, akkor kell lenni olyannak, ami igaz, és akkor ez ilyen szokásos soha ne mond hogy soha dologba fordul át

egyébként hülye dolog megmagyarázni, hogy "nem általánosságban mondtam, hanem minden egyessel igy vagyok..." ez csak magyarázom a bizonyitványom dolog....

[Pirula]

Ez most filozofálgatás egyébként?

Naná!
Egyébként kisvirag pontosan összefoglalta.

[Ramiz]

egyébként hülye dolog megmagyarázni, hogy "nem általánosságban mondtam, hanem minden egyessel igy vagyok..." ez csak magyarázom a bizonyitványom dolog....

Hát ez egy elég gyenge érv. Olvass vissza, kisvirAAAg: ott van, hogy "még eggyel nem találkoztam..."
Ha nem lennétek annyira elvakulva azon vágyotok által, hogy engem sarokba szorítsatok, észrevettétek volna Pirulával, hogy azokról, amikkel eddig találkoztam, nyilatkozhatok akárhogy, nem lesz általánosítás. Egyszóval a saját nyakatok hurkoltátok a kötél közé.

[Pirula]

Hát ez egy elég gyenge érv. Olvass vissza, kisvirAAAg: ott van, hogy "még eggyel nem találkoztam..."

De érzelmi viszonyulássoddal nekem úgy tûnt azt próbálod kifejezni hogy ilyen bizony nincs is.

Ha nem lennétek annyira elvakulva azon vágyotok által, hogy engem sarokba szorítsatok,

Ugyan kérlek! Egy próbát megért.  

[Zanador]

Ez a mondat hazugság.

[syeren]

Köszönjük mindenkinek!!!  

Ez a mondat hazugság.

...Ezt most mire írtad..?

[kisvirag]

a soha ne mond hogy soha, meg ramiz egyetlen általánositás sem igaz tipusu mondatára hozott egy újabb, gyönyörû példát

[syeren]

a soha ne mond hogy soha, meg ramiz egyetlen általánositás sem igaz tipusu mondatára hozott egy újabb, gyönyörû példát

Köszi szépen!
[SIZE="1"](Egyszer átugorhatnál már hozzánk, 4-en is itt vagyunk, persze csak ha ráérsz valamikor... )[/SIZE]

[Ramiz]

a soha ne mond hogy soha, meg ramiz egyetlen általánositás sem igaz tipusu mondatára hozott egy újabb, gyönyörû példát

kedves kisvirág, én azt mondtam, hogy még nem találkoztam igaz általánosítással. de lökjetek ide bármit és szétcincálom.

[Djinn]

Ez a mondat hazugság.

Errõl a Smullyan könyvek jutottak eszembe, mikor megpróbáltam kitalálni mire gondolsz.

[syeren]

kedves kisvirág, én azt mondtam, hogy még nem találkoztam igaz általánosítással. de lökjetek ide bármit és szétcincálom.

(off) Hát rendben!
Mit szólsz ehhez: minden Btk-snak van tarisznyája
[SIZE="1"](Beren hívta fel rá a figyelmemet, nem tudom tényleg így van-e)[/SIZE]

[Ramiz]

(off) Hát rendben!
Mit szólsz ehhez: minden Btk-snak van tarisznyája
[SIZE="1"](Beren hívta fel rá a figyelmemet, nem tudom tényleg így van-e)[/SIZE]

Öhm... az az igazság, hogy... hát tényleg mindnek van. Csak némelyik letagadja.
Na jó, csak vicceltem. Egy-kettõnek nincs.

[kisvirag]

nekem sincs
csak volt
de akkor még nem voltam bölcsész

bár a szõtt hátizsákomat ebbe a tarisznyamizériába szokták beletömködni....

[Pirula]

Nem vagyok bölcsész és van oldaltatyóm. Akkor velem most mi van?
Segítség, elnyel az identitászavar!!!

[Rounin]

Ez a mondat hazugság.

Ez véletlenül nem Shiroi "ennek örülök" mondatára ment?

Mert akár az is lehetne. Elvégre az überdepi angyalok szoktak örülni bárminek is?

[Zanador]

...Ezt most mire írtad..?

Csak láttam, mindenki jól elszórakozott az éppen kedvenc paradox mondatán, gondoltam hozzáteszem az én kedvencemet.

Edit: amúgy meg szeretek idõnként beleszólni valamit a levegõbe, és figyelni, hogy ki-mire asszociál róla. Próbáljárok ki, vicces játék néha.

[Rounin]

Az igény megvan rá, de hát ha nem lesz, biztos nem rontják el... De kockázat nélkül nincs siker...

Ennyit errõl, Ramiz-sama

[Ramiz]

Ennyit errõl, Ramiz-sama

Ez csak egy közhely (de annak orbitális). És azért sem szégyellem magam.

Kérdés: nem hivõ embereket miért zavarja az istenes káromkodás?

[kisvirag]

beidegzõdés?
egyébként ha tehetem, én is kerülöm Isten emlegetését káromkodásban, de inkább azért, mert ugy érzem, ha használnám, azzal elismerném a létezését... márpedig ezen kérdésben még nem döntöttem....

[Rounin]

No igen, úgy tartják, aki balsorsában is Istent káromolja, az tényleg hisz benne

[katz]

nekem sincs
csak volt
de akkor még nem voltam bölcsész

...de már akkor is készültél rá

Kérdés: nem hivõ embereket miért zavarja az istenes káromkodás?

Téged zavar, ha anyádat vagy egyéb felmenõidet szidják? A hívõk szerint Isten teremtette õket...

[Ramiz]

Téged zavar, ha anyádat vagy egyéb felmenõidet szidják? A hívõk szerint Isten teremtette õket...

Hát nemtom... még sosem szidták komolyan, a "k.anyád" meg nem szó szerint értendõ. Különben meg magamra sem veszem fel a sértéseket, akkor másra miért venném?

[Ramiz]

Viktor Pelevin: Számok. Olvastam egy érdekes gondolatot, amin elfilóztam hazafelé lógva a villamoson egy magányos kapaszkodón. A fogyasztás - magyarázza egy szereplõ a könyvben - már nem a termék tényleges fogyasztását, használatát jelenti, hanem kezd áttevõdni egy szimbolikus síkra: képeket fogyasztunk, amiken mi vagyunk, amint a terméket - vagy inkább annak valamiféle ideáját - fogyasztjuk (a hagyományos értelemben). Például ha vesz valaki egy Coca-Colát egy automatából, akkor nem az adott fajta (ízû) kóla fogyasztása a lényeges része, nem az adja a fogyasztás jelentõségét, hanem annak a képnek a fogyasztása, hogy õ most Coca-Colát iszik a pléhdobozból, ahogy a macsó reklámhímek, hogy õ most a jól kidolgozott és bejáratott piros alapon fehér felirattal jelzett márkát fogyasztja. És nem azért vesz Audi A6-ot, mert az a kocsit nézte ki sok közül, hanem mert õ járhat azzal a kocsival, megengedheti magának stb... Persze nem csak a márka számít, és a dolog többszintû. Például ha kaviárt egyik és pezsgõt iszik, akkor voltaképpen akkor is csak a jól ismert, szimbolikus "pezsgõ és kaviár" képeket fogyasztó önmaga képét fogyasztja, ha ízlik neki, amit eszik.
Mondjuk ez sem lehet semmiképpen "mindig és mindenkire" igaz, de az sem helytálló, hogy "persze, biztos van egy ilyen réteg, de én nem vagyok benne, mert nem adok a márkára/nincs pénzem/nem vagyok sznob/kultúrsznob vagyok" stb... Én elgondolkoztam magamon, és több dolgot találtam, mint vártam... Példának rögtön egy olyan kerestem, amit gyakran fogyaszt az ember, és van, aki márka alapján, de én a képet félretéve csakis a tartalmat nézem: a SÖR. Mindig az ízt figyelem és az alapján választok, módosítok stb. Gondoltam én. Igen ám, csakhogy ha már nagyon ízlik egy sör (Pilsner Urquell), akkor akkor is elkezdem a "Pilsner Urquell-t iszok!" képet fogyasztani, ha a sört élvezem és az finom marad. Azonkívül a megvásárolt Pilsner Urquell-es söralátét, toll, póló és sörnyitó által sem a sört fogyasztottam, hanem a Pilsner Urquell-t Birtokló Én képét...

[Dreamcleaver]

Viktor Pelevin: Számok. Olvastam egy érdekes gondolatot, amin elfilóztam hazafelé lógva a villamoson egy magányos kapaszkodón. A fogyasztás - magyarázza egy szereplõ a könyvben - már nem a termék tényleges fogyasztását, használatát jelenti, hanem kezd áttevõdni egy szimbolikus síkra: képeket fogyasztunk, amiken mi vagyunk, amint a terméket - vagy inkább annak valamiféle ideáját - fogyasztjuk (a hagyományos értelemben). Például ha vesz valaki egy Coca-Colát egy automatából, akkor nem az adott fajta (ízû) kóla fogyasztása a lényeges része, nem az adja a fogyasztás jelentõségét, hanem annak a képnek a fogyasztása, hogy õ most Coca-Colát iszik a pléhdobozból, ahogy a macsó reklámhímek, hogy õ most a jól kidolgozott és bejáratott piros alapon fehér felirattal jelzett márkát fogyasztja. És nem azért vesz Audi A6-ot, mert az a kocsit nézte ki sok közül, hanem mert õ járhat azzal a kocsival, megengedheti magának stb... Persze nem csak a márka számít, és a dolog többszintû. Például ha kaviárt egyik és pezsgõt iszik, akkor voltaképpen akkor is csak a jól ismert, szimbolikus "pezsgõ és kaviár" képeket fogyasztó önmaga képét fogyasztja, ha ízlik neki, amit eszik.
Mondjuk ez sem lehet semmiképpen "mindig és mindenkire" igaz, de az sem helytálló, hogy "persze, biztos van egy ilyen réteg, de én nem vagyok benne, mert nem adok a márkára/nincs pénzem/nem vagyok sznob/kultúrsznob vagyok" stb... Én elgondolkoztam magamon, és több dolgot találtam, mint vártam... Példának rögtön egy olyan kerestem, amit gyakran fogyaszt az ember, és van, aki márka alapján, de én a képet félretéve csakis a tartalmat nézem: a SÖR. Mindig az ízt figyelem és az alapján választok, módosítok stb. Gondoltam én. Igen ám, csakhogy ha már nagyon ízlik egy sör (Pilsner Urquell), akkor akkor is elkezdem a "Pilsner Urquell-t iszok!" képet fogyasztani, ha a sört élvezem és az finom marad. Azonkívül a megvásárolt Pilsner Urquell-es söralátét, toll, póló és sörnyitó által sem a sört fogyasztottam, hanem a Pilsner Urquell-t Birtokló Én képét...

hmmm...a Pilsner Urquell-t én is szeretem, de csak az üvegeset, a csapoltat nem...Ja bocs nem ez volt a lényeg? :eeek:

[Mirror]

Viktor Pelevin: Számok. Olvastam egy érdekes gondolatot, amin elfilóztam hazafelé lógva a villamoson egy magányos kapaszkodón. A fogyasztás - magyarázza egy szereplõ a könyvben - már nem a termék tényleges fogyasztását, használatát jelenti, hanem kezd áttevõdni egy szimbolikus síkra: képeket fogyasztunk, amiken mi vagyunk, amint a terméket - vagy inkább annak valamiféle ideáját - fogyasztjuk (a hagyományos értelemben). Például ha vesz valaki egy Coca-Colát egy automatából, akkor nem az adott fajta (ízû) kóla fogyasztása a lényeges része, nem az adja a fogyasztás jelentõségét, hanem annak a képnek a fogyasztása, hogy õ most Coca-Colát iszik a pléhdobozból, ahogy a macsó reklámhímek, hogy õ most a jól kidolgozott és bejáratott piros alapon fehér felirattal jelzett márkát fogyasztja. És nem azért vesz Audi A6-ot, mert az a kocsit nézte ki sok közül, hanem mert õ járhat azzal a kocsival, megengedheti magának stb... Persze nem csak a márka számít, és a dolog többszintû. Például ha kaviárt egyik és pezsgõt iszik, akkor voltaképpen akkor is csak a jól ismert, szimbolikus "pezsgõ és kaviár" képeket fogyasztó önmaga képét fogyasztja, ha ízlik neki, amit eszik.

Szólítottál, hát itt vagyok:)
Egyszer eljött hozzánk a Pepsi magyarországi marketing-igazgatója: kerek perec elmondta, hogy õk biza cukros vizet árulnak, ami 99,9%-ban ugyanaz, mint a többi "cukros víz" a piacon (pl Tecskós kóla, meg a többi), azonban a MÁRKA (inkább brand, de ebbe most ne túrjunk bele) kiépítettségének köszönhetõen képesek majdnem ugyanazt a x@rt kb kétszeres (háromszoros?? - bocs, de nem szoktam ilyesmit fogyasztani ... jó tükörnek csak a Cif, jaz Ajax meg a Sullicht kõ!!!:haha: - bár ha jól emlékszem, valamelyik ebbõl összeházasodott:bruhuhu: ) áron eladni. Hogy miért? Pont azáltal, hogy különbözõ - Ramiz (sok bódog elsõ vizsgaidõszakot!:)) által említett - identitásokat aggatnak a termékre, amivel a fogyasztó azonosulni tud. Amikor például a Coke "pedofil mikulása jön a marha nagy kamionjaival", az szokosan kapcsolódik a karácsonyhoz csatolt klisékkel. De ugyan ilyen a Tepsinél Bekem-bácsi, akinek már olyan falába van, hogy csak tyû, de a fejével még azért sok mindent el lehet adni (bár, mind inkább kezd megkopni az értéke...). A Schweppes (ez egyébként minden idõk legidõsebb idítõital-márkája!) esetében is meghatározó a miliõ, a tigris meg a többi sznob állat jelenléte (ezzé' iszok én Kinley-t:)).