Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Ramiz]

Legjobb könyve? Gépen nem szeretek olvasni, de most találtam egy angol könyvesboltot, hátha nekik van.

[Lythis]

Na, ennek az édeskedves, szívetmelengetõ sorozatnak most olvasom a 3. kötetét. Az elsõ állatira naon tetszett, a másodikat meg sehol a búsfenébe nem találtam, szal az skippelésre került. Majd bepótlom. Ha nem zavar a néhol kissé leereszkedõ hangvétel (ez is olyan gyerekkönyv ami közbe nem is az, és jóóó nagy mentális torzulásokat okoz maj a kiskölköknek, de kit érdekel), akkor szerintem feltétlen megéri elolvasni!!! Ráadásul nem is valami nyögvenyelõs cucc, és egész rövid.

[Ramiz]

Stephen Hawking: Az idõ rövid története

Már vagy 10-szer kerestem ezt a könyvet* a FSZEK-ben (fészekben), de sosem találtam meg a francos 520 H 45 alatt (komolyan, már csukott szemmel mentem a polchoz, mint a Vianos polchoz...). Végre megalázkodtam és megkérdeztem egy fickót. Lenézõen közölte***, hogy a "fizika" címszó alatt van. A számozás? Hja, kérem, ott is van 520 H 45... Hát hány betû és szám kéne ezeknek, hogy egyértelmûen jelöljék a könyveiket?
Amúgy a könyv nagyon jó. Egyszerû, olvasmányos formában beszél kvantumfizikai és csillagászati törvényekrõl, kultúrtörténeti kitérõkkel sem spórolva. Mondjuk aki még nem tanulta az iskolában (vagy nem is fogja), annak nem ajánlom. Tapasztalat: egy ismerõsöm olvasta ezt a könyvet, ajánlja is, érti, hogy jó könyv, de eléggé kavarja a dolgokat. Persze ez nem a könyv hibája: ez nem egy tankönyv. De aki tanulta, és valami még rémlik is, az biztos megszereti a fizikának ezt az oldalát (is) (ha eddig nem szerette).

----------
* :  költõi** túlzás. valójában csak kétszer. elnézést.
** : fórumozói.
*** : valójában barátságos volt.

[Lythis]

Az a förtelem kétszer is ki lett adva, melyiket böngészed?
 mellékesen én még régebben olvastam, de nálam csak az elmegy kategóriába tartozik. Talán mer ki vagyok azon a tolószékes múmián?
 Ja, amúgy ha jól vágom, az abban közölt elméleteit suttbavágta a drágalátos legeslegújabbkedvenc bránjai miatt...

[Ramiz]

Az a förtelem kétszer is ki lett adva, melyiket böngészed?

Hát igen, elég sok a feltételezés ezekben a még ki nem taposott ösvényen kalandozó elméletekben. Ezért olyan érdekes.

[Raggie]

Ja, amúgy ha jól vágom, az abban közölt elméleteit suttbavágta a drágalátos legeslegújabbkedvenc bránjai miatt...

Hát azért ez nem így van teljesen... A bránelmélet is egy nagyon új és eddig teljesen mellõzött alapokon nyugvó elmélet(és ez is meg lett döntve már egyébként), de õ nem dobta sutba semelyik nézetét, mert az Idõ rövid története-ben nem elméletekrõl beszél(javarészt), hanem általános kozmológiáról, amit nem zavarnak az egymást sorban váltó TOE-k(szerény amerikai elnevezés: Theory Of Everything ).

És én nem szólnám le annyira a jó öreg Hawking-ot, mivel eléggé nagy koponya! És ráadásul a mai csillagfizikusok között az egyik legelismertebb alak. Nagy szerepe volt a húrelmélet(az egyel elõzõ TOE) elkészítésében, és az ezt leváltó bránelmélet egyik fejlesztõje is.

Edit: a könyvet én is naggyon ajánlom mindenkinek, még ha egy kicsit sem érdekel ez a téma akkor is érdemes legalább elkezdeni! A másik(újabb) könyve meg a Világegyetem dióhélyban, és az is naggyon jóóó! Ez sajna csak helyben olvasható példányban van neg a FSZEK-ben...  

[Lythis]

Az lehet h nagy koponya, meg az is h nagyon vágja a fizikát, de nekem akkoris egy belemgyarázós múmia marad, sry! Valahogy nem nagyon bírom azt amit csinál. A TOE elméletekkel meg mindösszesen annyi a bajom h mindenáron olyan dolgokat akarnak megmagyarázni mindenféle egyenletekkel, amikhez semmi, vagy szinte minimálisnak sem mondható fogódzójuk van csak.
 Edit: egyébként olvasménynak télleg nem rosz. És ha folyton azzal példálózol, akkor a fizikatanárod elõbb utóbb nagggyonnn úúútálni fog:D

[Raggie]

Az lehet h nagy koponya, meg az is h nagyon vágja a fizikát, de nekem akkoris egy belemgyarázós múmia marad, sry! Valahogy nem nagyon bírom azt amit csinál. A TOE elméletekkel meg mindösszesen annyi a bajom h mindenáron olyan dolgokat akarnak megmagyarázni mindenféle egyenletekkel, amikhez semmi, vagy szinte minimálisnak sem mondható fogódzójuk van csak.

Nna, mindegy. Nekem egész szimpinek tûnt a pacák... A TOE elméletekkel nem kell bajokat keresni, mert azok tényleg arról szólnak amirõl semmit sem tudunk! Azért elméletek. A már tapasztalt dolgok törvényszerûségei alapján próbálják azokat megjósolni, amikrõl fingunk sincs. Ez a feketelyukaknál mûködött(úgy tûnik egyenlõre), de a TOE-k nem ilyen egyszerûek... ennyi.

egyébként olvasménynak télleg nem rosz. És ha folyton azzal példálózol, akkor a fizikatanárod elõbb utóbb nagggyonnn úúútálni fog:D

[Ramiz]

Már nincs fizikatanárom. Egyébként õ is Hawking-fan volt.

[Raggie]

Nekünk nem, de egyszer jött a suliba valami egyetemi elõadó és õ "oltott" be minket Hawkinggal! Az elõadásának a harmada az õ könyveibõl volt és nagyon élveztük, mert értettük is!

[Ramiz]

Nekünk egy téridõrõl szóló elõadás volt tartva, és az is tetszett, bár keveset értettünk belõle (sztem tényleg kell az a pár elõismeret), annyit viszont mind, hogy ez valami egészen különös és érdekes dolog.
Életem kevés tanulmányi témájú igen emlékezetes élménye között van, amikor látogatás tehettem (Szilárd León való indulás (sajnos nem jutottam tovább) + némi angol nyelvtudás kellett) a KFKI-ban (Központi Fizikai Kutatóintézet) Budán. Elõadásokat hallgattunk magfizikai kérdésekrõl, részecskékrõl, amikrõl addig keveset tudtunk, valamint "hogyan jöttek rá? hogyan találták ezt ki? hogy nevezték el?" típusú, tulajdonképpen kultúrtörténeti dolgokról, aztán a CERN részecskegyorsítójában különbözõ detektorokkal készült felvételeket elemeztük (páros munka). Közben kajáltunk a tudós kinézetû tudósokkal , meg megnéztük a reaktort. Végig kollegának szólítottak, és nagyon tetszett az egész.

[Raggie]

JaJa! Errõl nekem már meséltél, de télleg ttélleg tuti lehetett!

[noriko]

Gépen nem szeretek olvasni, de most találtam egy angol könyvesboltot, hátha nekik van.

bocs, hogy visszaugrok erre, de hol találtad?

[Fazék]

bocs, hogy visszaugrok erre, de hol találtad?

Én az utóbbi pár hónapban a Pendragon-ban szoktam megrendelni az angol nyelvû könyveimet, és teljesen korrekt áron le is szállítják azokat. Én csak ajánlani tudom a helyet. A Margit híd pesti hídfõjénél van, észak felé kb 3-4 utcányi séta a Jászai Mari tértõl.

[Ramiz]

Amit én ismerek, az pedig a Rákóczi térnél van, a Duna irányába kell besétálni egy kis utcába, pont a villamosmegállónál, és ott van.

[Raggie]

Nos. A könyvrõl alkotott véleményemet elég jól összefoglalja a   smiley. Egyébiránt nem fogok sokat regélni róla, mert minek, meg mert nem akarok poénokat gyilkolni belõle, mert azért vannak benne rendesen. Hosszú ideje(az elõzõ W.Gibson óta ) ez az elsõ igényes cyberpunk regény, amit olvastam. A jól(nemjól)ismert világban, egy(több) újabb lecsúszott hõs, és a jó öreg feeling amik a könyv fõ erõsségei. Egyébiránt, azt híresztelték, hogy ez a Neurománcnak () a folytatása. Ezt nem tudom teljes mértékben megerõsíteni, mivel én csak egy-két kisebb utalást találtam a könyvben a Neurománcra ( ), de lehet ám, hogy én vok a hülye, mert én angolul olvastam. Így nem biztos, hogy minden apró jelzést észrevettem. Nna szóval szvsz jóóóó!...

(nna ilyen redva egy véleménnyilvánítást is rég láttam! )

[Ramiz]

(nna ilyen redva egy véleménnyilvánítást is rég láttam! )

Szerintem azért mondják a Neurománcos trilógia második részének, mert ugyanabban a (lehetséges) jövõben játszódik, és ezt írta másodszorra.

[Djinn]

Egyébiránt, azt híresztelték, hogy ez a Neurománcnak () a folytatása. Ezt nem tudom teljes mértékben megerõsíteni, mivel én csak egy-két kisebb utalást találtam a könyvben a Neurománcra ( ), de lehet ám, hogy én vok a hülye, mert én angolul olvastam.

Gondolom azért "híresztelik", hogy folytatás, merhogy mindenhol egybetartózónak tüntetik fel õket. Például itt.

Más:
A Vallások... topicban nagyon belemelegedtetek az idõutazás témába. Tudom, hogy errõl 1000 könyv van, de egyet ajánlanék. Egész pontpsan már megtettem korábban itt, most csak ismért szeretném felhívni a figyelmet Orson Scott Card Múltfigyelõk címû könyvére! Szerintem mindenképpen érdemes elolvasni, ha valakit érdekel a téma.

[nite]

most csak ismért szeretném felhívni a figyelmet Orson Scott Card Múltfigyelõk címû könyvére! Szerintem mindenképpen érdemes elolvasni, ha valakit érdekel a téma.

sõt többet mondok, Orson Scott Card-tól rossz könyvet még nem olvastam. Mindet érdemes elolvasni!

[Kairakuda]

Poul Andersontól az Idõjárõrt olvasta valaki? Nekem mindkét kötet bejött, akár többször is olvasható könnyed sf...

[Ramiz]

Ha összefutok egy könyvével, kiveszem.

[Meske]

Mivel úgy megtetszett A fizikusok, ezért elolvastam Dürrenmattól A meteor-t is, és röviden a véleményem róla:
Kicsit hosszabban: Nagyon

Csak a vége nem tetszett anyirra, mert akkor nem lehetett megtudni, hogy most valóban mi is történt, azaz végül meghalt e Schwitter?


Valamint elolvastam Szabó Dezsõtöl a Feltámadás Makucskán címû írását, ami eléggé érdekes volt, és szerintem nagyon poénos... (mellesleg jó öreg könyvecskébõl olvastam, ugyanis 1957-es kiadású. )

[Raggie]

Gondolom azért "híresztelik", hogy folytatás, merhogy mindenhol egybetartózónak tüntetik fel õket. Például itt.

Jó, végülis lazán összefûzött trilógiának nagyon is jó. Majd most úgyis elolvassa Ramiz is, és majd lehet, hogy többet mond majd...

Következõ sci-fi(mostanában ilyen hangulatban vagyok):

Philip K. Dick: Do android dream with electric sheep?(Álmodnak-e a robotok elektromos bárányokkal?) avagy Blade Runner(Szárnyas Fejvadász)

Nos, elõre szólok, hogy még nem láttam a filmet(de már folyamatban van), és szintén angolul olvastam, ugyhogy ebben is lehetnek megértés beli eltérések. Elsõ blikkre egy "hagyományos" jóó sci-finek mondanám, akkor ha nem lenne sokkal több ennél! A történetvezetés nekem nagyon tetszett benne, mivel itt is(mint WG-nél) párhuzamosan indulnak meg a szálak és csak a végén, a csúcspontnál, taklálkoznak össze. A világégés utáni világképek között nálam ez vezeti a listát a Fallout(egy számítógépes RPG) féle világgal egyetemben. Nagyon erõs hangulatot sugárzó leírások, és a mostani világban elképzelhetetlennek tartott problémák(például, hogy lenézik az embert a szomszédaik, ha nincs valódi élõ állata vagy, hogy nem vagyok-e csak egy android akinek kitörölték az emlékezetét, és azt rakták a helyére, hogy õ egy normális ember) azok amik a könyv fõ gerincét adják, és a történeti szál csak a ráadás, a kis(nagy) fricska benne(hasonlóan A Rózsa nevé-hez). A történet csavarait és poénjait most nem lövöm le, mert olvassátok el, de mindenesetre ajánlom...
(ez a sok zárójel... )

[Pirula]

és sikeresen befejeztem Irvine Welsh pórias egyszerûséggel Pornónak keresztelt regényét. Az úriember neve leginkább a Trainspotting címû klassiker kapcsán kerül szóba. (Nem, nem õ volt a harmadik kiadás tördelõje.)
A könyv cselekménye 10 évvel a TS után játszódik, fõszereplõje ezúttal a Beteg Srác. Ebbõl és a címbõl már könnyen következtet a gyanakvó olvasó hogy itt bizony rengeteg khm... intim pillanattal lesz kénytelen szembesülni.
A Pornó viszont nem sokat õrzött meg elõdje sötétségébõl, ez egy könnyed hangvételû sztori, sok bazmeggel, mivel a heroinos létforma a szereplõk számára már csak múlt idõben létezik. Ugyanúgy vannak naaaagy, filozófikus és társadalomkritikus eszmefuttatások, azonban ezek mögül valahogy hiányzik a valódi tartalom. A sztori viszont sodró, egy modern gengszteresdi történetnek pompásan beillik. Nem spanyolviasz viszont jó látni a régi arcokat az új környezetben, fõleg az új rendbe történõ beilleszkedésük sikertelenségét.
Egynek jó.

[Ramiz]

Elsõ blikkre egy "hagyományos" jó sci-finek mondanám, akkor, ha nem lenne sokkal több ennél!

Szerintem semmivel sem több, mint egy hagyományos (jó kérdéseket vet fel, de azért a téma nem annyira új) jó sci-fi. Konkrétan két dolog nem tetszett benne. Az egyik, hogy a végét nem érzem egészen következetesnek. Lezárás, de vannak elvarratlan... nem is szálak, inkább témák. A másik, hogy annyira túlsúlyban vannak az elmélkedõ gondolatkövetések, töprengések, hogy a cselekmény kicsit olyan "halad, mert elõbb-utóbb véget ér a könyv"-típusú. Lehet, hogy csak azért érzem így, mert a filmet elõbb láttam (és elég sokszor, legalább négy-ötször), és az elég jól ívelõ cselekménnyel rendelkezett. Igaz ugyan, hogy ott meg az eleje túl sietõs, és csak a könyv alapján értettem (tudtam) meg pl, hogy a fickó, akit a filmben az elején szétlõ az android, Deckard (H. Ford) munkatársa, aki a zsíros melókat kapta. Érdekes az is, hogy mire megy ki a játék a könyvben akkor, amikor a Tyrell Corp feje tesztelteti Deckard-dal a titkárnõjét - ez pl a filmbõl ki lett hagyva.
Viszont hangulatilag egyértelmûen a film nyer, és nálamm ez döntõ. Igaz, hogy egy könyv nem tud "látványos" lenni, de Dick nem is erõlteti meg magát leírásokkal (igaz, szándékosan). De néha a hangulat fontosabb a tudálékosságnál, fõleg a fiatal Ridley Scott (mer' mostanra béna lett) és Vangelis kezeiben.

[Raggie]

A másik, hogy annyira túlsúlyban vannak az elmélkedõ gondolatkövetések, töprengések, hogy a cselekmény kicsit olyan "halad, mert elõbb-utóbb véget ér a könyv"-típusú. Lehet, hogy csak azért érzem így, mert a filmet elõbb láttam (és elég sokszor, legalább négy-ötször), és az elég jól ívelõ cselekménnyel rendelkezett.

Sztem meg pont hogy nem. A filozofálgatások pont a hangulatot vannak hivatva létrehozni, ami nálam sikerült is. A cselekményszál azért megy akadozva, mert a szereplõi is tanácstalanok, nem tudják, hogy mi a tököt kezdjenek a helyzetekkel. Egy nukleáris por hintette, elhagyatott földi nagyvárosban nem olyan egyszerû nyomozni, mint ma. Én még direkt szándékot is látok a szaggatás mögött!

Érdekes az is, hogy mire megy ki a játék a könyvben akkor, amikor a Tyrell Corp feje tesztelteti Deckard-dal a titkárnõjét - ez pl a filmbõl ki lett hagyva.

Az a könyvben a Rosen Association, és nem titkárnõ, hanem a fõmufti "lánya".

Viszont hangulatilag egyértelmûen a film nyer, és nálamm ez döntõ. Igaz, hogy egy könyv nem tud "látványos" lenni, de Dick nem is erõlteti meg magát leírásokkal (igaz, szándékosan). De néha a hangulat fontosabb a tudálékosságnál, fõleg a fiatal Ridley Scott (mer' mostanra béna lett) és Vangelis kezeiben.

Még nem láttam a filmet, de nekem elég magasra van téve a mérce a könyv után!(mondjuk kíváncsi is vagyok rá már naggyon!!!! )

Nekem nem tûnt a könyv tudálékosnak!

[Ramiz]

Az a könyvben a Rosen Association, és nem titkárnõ, hanem a fõmufti "lánya".

Tudom, oké, ezt rosszul fogalmaztam meg: a filmbeli verziót írtam le, a végére meg odaírtam, hogy ez nincs benne a filmben. Szóval benne van, csak máshogy. Nna.

[Yakumo]

Hali! Olvasta valaki Murakami Rjú "Nyakig a miszóban" c. könyvét? (Japán pszicho-thriller    )
A borítón Asuka (NGE) látható (persze az egyik hentai képe)
Tényleg jó kis thriller a javából, nemegyszer kikerekedett a szemem :eeek:
Éppen ezért sztem nagyon izgalmas és számomra szokatlan élmény volt, de jó
Vélemény?
-Frank  :gevumezs:

[Damnatus]

Elovastam Arany Toldi-trilógiáját, és most rigmusokban gondolkodom.

[Ramiz]

Elovastam Arany Toldi-trilógiáját, és most rigmusokban gondolkodom.

Akkor rigmitizálj nekünk valamit!