Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Damnatus]

Ramiznak kérését, hogy Damnatus látta
elkezde agyalni, ihletét nem várva.
Tudja hogy õ nem tud, alkotni remeket
nem alkalmas bíz õ, faragni rímeket.

[Ramiz]

És mégis megy! Önellentmondásos vers, király!

Alistair MacLean: Kémek a Sasfészekben
Rég szórakoztam ilyen jót egy könyvön. Háborús környezetben játszódik, de mégsem háborús könyv. Egyes részleteiben valósághû, másrészt meg egy olyan tökéletesen kimunkált, agyonbonyolított kémtörténettel jön elõ (egyes-, kettõs- stb kémekkel), ami még egy matekkönyvben is megállná a helyét. Ugyanakkor izgalmas, de még éppen nem ponyvaszerû, akciófilm-hangulatú (na jó, a vége kicsit igen, de aztán ez is helyrebillen a profi cool befejezõ csavarral). Ez az a könyv, amit az ember gyakran leereszt, miközben olvassa, és ilyen képet vág: .

[Damnatus]

Nekem a filmváltozata is tetszett.

[Ramiz]

Nekem a filmváltozata is tetszett.

Nem volt szerencsém hozzá. A könyv furcsa humora átjön? Kik játszanak benne?

[Damnatus]

Nem, egy 2. vh-s "kommandós" film lett belõle. Olyasmi, mint a Piszkos Tizenkettõ. Legalábbis hangulatában.

[Ramiz]

Sven Hassel: Kárhozottak légiója

Érdekes könyv... A fickó ugye egy dán kényszersorozott a német seregben, dezertál (innen játszódik ez a könyv), elkapják és lágerbe csukják, aztán egy büntetõ hadtestbe dugják. Asszem ez az elsõ könyve. A cselekmény rövid történetekre van osztva, amiket gyakran megszakítanak töprengések, erkölcsi elítélések és mentegetõzések, szóval látszik, hogy a saját bõrén érezte a dolgokat. Viszont a komor, kilátástalan hangulatot rendre megtörik a Svejkbe vagy A 22-es csapdájába illõ vidám, humoros sztorik, anekdoták, és néhol a történelmi hitelességet illetõen is voltak kétségeim. Ettõl eltekintve tetszett.

[Ramiz]

Philip K. Dick: Kizökkent idõ

Érdekes sci-fi történet, bár a "csavar" után kicsit elsieti a könyv befejezését, "hiszen a meglepõ rész már úgyis megvan", és ez furcsán vette ki magát szerintem. Viszont majdnem biztos vagzok benne, hogy a Truman show c. film sztoriját egy az egyben innen nyúlták le.

[Ramiz]

Orson Scott Card: Múltfigyelõk

Ezt az idealista mesét a világot jobbá tenni igyekvõ tudósokról, avagy rituális bocsánatkérést az Új Világ meghódításakor lemészárolt indiánok felé Djinn ajánlására olvastam el. Örülök, hogy így tettem, mert érdekes könyv, hasonlót még nem olvastam. Ötletes az alaptörténet és a kivitelezés is, ez utóbbi ráadásul elegáns (igényes) is. Mégis volt pár dolog, ami eléggé zavart. (Pontokba szedem, hogy értekezhessünk róla.)
1. Az emberek nem ilyenek! Ha meseként vagy idealista történetként, legendaként kezeljük, akkor ez nem baj, de a valóságban ilyen soha nem történhetne meg (az utópikus, békés jövõ is túl idillikus, mint ahogy az is, hogy a sok pénzt nemcsak hogy rászánják a múlt kutatására, de úgy is érzik, hogy a múltbeli szenvedés ugyanúgy szenvedés, mint a jelenbeli; az pedig egyenesen lehetetlen, hogy az emberek elfogadják (megszavazzák) a Föld várható keserû sorsa miatt, hogy töröljék el a saját jelenüket. Márcsak azért is, mert akinél pénz van, annál hatalom, és az az utolsó pillanatig élvezni tudja majd a javakat, hatalmával pedig megakadályozhatja a szavazást - vagy az egész tervet. Arról nem is beszélve, hogy mindössze 3 ember visszaküldése iszonyatosan nagy kockáztatás...)
2. Ez nem hiba, csak én nem így látom: a "Nagy Ember Megváltoztatja a Történelmet Teória". (Mint Madáchnál.) Szerintem ez nem így van, lehet, hogy rendkívülit visz végbe valaki, de itt Kolumbusz és a jövõbõl jött hármas hatalmát is rengetegszeresen túlbecsülik. Mondjuk ezt egészen megszoktam a végére, ahogy beleéltem magam az izgalmas végkifejletbe, de akkor sem fogadom el.
3. Furcsa, hogy a jövõben is vannak vallások, holott a PastWatch-csal mindennek utána lehetne nézni: volt-e Jézus/Mózes/Mohamed/akárki... Különben is: a vallásosság eléggé ellentmond annak a hatalmas önhittségnek (vallásos szempontból beszélek), hogy megváltoztatják a múltat, sok embert "feláldozva", és egy hosszú távon teljesen kiszámíthatatlan jövõt kreálva.
4. Egy kis drámát bele akart vinni a mester, pedig Diko és Hunahpu simán együtt élhettek volna egy házasságban a jövõben és késõbb a múltban is.
(Egyébként is elég furcsa volt, hogy a hipermodern jövõben, abban a kutatóközpontban, ahol múltbeli körülmények között, egy kunyhókból álló faluban élnek, az erkölcsiség a ma elterjedt általánosnál régebbi (csak férj és feleség élhet együtt, különben "kiveti õket a társadalom").

[Djinn]

4. Egy kis drámát bele akart vinni a mester, pedig ...

Ezt én sem értettem, de különösebben nem is zavart a dolog.
Dráma szerintem enélkül is volt benne.  

1. Az emberek nem ilyenek! Ha meseként vagy idealista történetként, legendaként kezeljük, akkor ez nem baj, de a valóságban ilyen soha nem történhetne meg (az utópikus, békés jövõ is túl idillikus, mint ahogy az is, hogy a sok pénzt nemcsak hogy rászánják a múlt kutatására, de úgy is érzik, hogy a múltbeli szenvedés ugyanúgy szenvedés, mint a jelenbeli; az pedig egyenesen lehetetlen, hogy az emberek elfogadják (megszavazzák) a Föld várható keserû sorsa miatt, hogy töröljék el a saját jelenüket. Márcsak azért is, mert akinél pénz van, annál hatalom, és az az utolsó pillanatig élvezni tudja majd a javakat, hatalmával pedig megakadályozhatja a szavazást - vagy az egész tervet. Arról nem is beszélve, hogy mindössze 3 ember visszaküldése iszonyatosan nagy kockáztatás...)

Egyetértek abban, hogy az emberek nem  ilyenek. Szerintem sem. De egyrészt ez - mint írtad - egy idealista mese (részben), másrészt megvannak az indokaik:
1. az emberiség fejlõdése megállt, lendületét vesztette.
2. a népesség nagyrésze kihalt, és a látszólagos béke ellenére maguk az emberek ugyanolyanok maradtak
Tehát-->Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy zsákutcába futó jövõ, és ezt többen felismerték.
Igazából én se tudom, elképzelni, hogy ez megtörténhet, de a legtöbb könyvben vannak olyan dolgok, amiket nem tudok elképzelni.  

2. Ez nem hiba, csak én nem így látom: a "Nagy Ember Megváltoztatja a Történelmet Teória". (Mint Madáchnál.) Szerintem ez nem így van, lehet, hogy rendkívülit visz végbe valaki, de itt Kolumbusz és a jövõbõl jött hármas hatalmát is rengetegszeresen túlbecsülik. Mondjuk ezt egészen megszoktam a végére, ahogy beleéltem magam az izgalmas végkifejletbe, de akkor sem fogadom el.

Talán van benne egy kis túlzás, de szerintem igenis igaz, hogy egy-két ember is sokat tud változtatni a jövõn. Ez hosszútávon még inkább igaz.
Jelen esetben Kolumbusz igenis elég sokat változtatott a történelmen. Gondold csak el, ha nem fedezi fel amerikát. Igen talán megteszi más, de ki? mikor? kinek a "zászlója alatt"...? Szerintem nem mindegy.
A másik két egyénnek pedig azért lehetett nagy "hatalma", mert tudatosan változtattak a dolgokaon. Tudták mit kell csinálni, ahhoz, hogy hatással legyenek a jövõre.

3. Furcsa, hogy a jövõben is vannak vallások, holott a PastWatch-csal mindennek utána lehetne nézni: volt-e Jézus/Mózes/Mohamed/akárki... Különben is: a vallásosság eléggé ellentmond annak a hatalmas önhittségnek (vallásos szempontból beszélek), hogy megváltoztatják a múltat, sok embert "feláldozva", és egy hosszú távon teljesen kiszámíthatatlan jövõt kreálva.

Amíg vannak megmagyarázatlan dolgok és az embereknek problémáik, addig vallás is lesz. Márpedig ismeretlen dolgok és problémák mindig lesznek.
Mégha tudnak is kutakodni a múltban, egyszerûen képtelenség, hogy az egészet végnézzék ráadásul az össz. aspektusból.
Ezt az "önhittség"-et is több módon lehet nézni. Igen lehet, hogy önhittség, és igen tényleg istent játzsanak a múlt és a jelen megváltoztatásával, de nem mondhatod, hogy ez egy önzõ dolog, hiszen, közvetlenül nem származik belõle hasznuk. Sõt!

Végülis ez a dilemma volt az egyik fõ kérdés a könyvben: Van e joguk az embereknek istent jázszani? Ez vonatkozik a rabszolgaságra (ami O.S.C.-nak több könyvében is jelen van), a jelenlegi emberiség eltörlésére vagy a történalam megváltoztatására...egyaránt.
Nekem nagyon tetszett a könyv Ugyan én sem értek egyet (ideológiailag) mindennel, de érdekes volt már maga az ötle(ek)t is  és olyan dilemma(k) elé kényszeríti az embert, ami igencsak elgondollkoztató.

At hittem ennél naghyobb támadás jön, mert még be is harangoztad. Ez inkább elemzés volt.  

[Ramiz]

Egyetértek abban, hogy az emberek nem  ilyenek. Szerintem sem. De egyrészt ez - mint írtad - egy idealista mese (részben), másrészt megvannak az indokaik:
1. az emberiség fejlõdése megállt, lendületét vesztette.
2. a népesség nagyrésze kihalt, és a látszólagos béke ellenére maguk az emberek ugyanolyanok maradtak
Tehát-->Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy zsákutcába futó jövõ, és ezt többen felismerték.

De a valóságban a nagy válságok alatt, kilátástalan jövõk elõtt állva az emberek kis része adta fel, nagy része erõlködött, küzdött, amíg tudott. És még egyszer: akinek pénze és hatalma van, az minden ilyesmit megállíthat.

Jelen esetben Kolumbusz igenis elég sokat változtatott a történelmen. Gondold csak el, ha nem fedezi fel amerikát. Igen talán megteszi más, de ki? mikor? kinek a "zászlója alatt"...?

A spanyolok és a portugálok voltak akkor abban a helyzetben, hogy gyarmatosítani tudtak sokat, és azért nagyrészt a spanyolok mentek Amerikába, mert a portugálok kelet felé gyarmatosítottak (ha jól emlékszem). Szóval ha nem Kolumbusz, akkor más. Ha nem akkor, késõbb...

Azt hittem ennél naghyobb támadás jön, mert még be is harangoztad. Ez inkább elemzés volt.  

Azért intéztem így, hogy rosszabbra számíts, és megkönnyebbülj.

[Zanador]

Valaki ki tudna segiteni? R. A. Salvatore-tól olvasom a Drizzt-sorozatot (jelenleg éppen kis szünetet tartok a Vendéglõ a világ végénnel, aztán a Dûne jön). Sikeresen kezdtem a Vadászpengékkel, és már a Sötételf-trilógiát is elolvastam, de itt megakadtam. Melyik könyv jön utána a sorban? És hol lehet beszerzni(BP-en)? Egyébként nagyon jó könyvek, de látom, hogy ajánlgatni nem kell, már sokan olvasták.

[Ramiz]

Nick Sagan: Idlewood

Alapjában véve nem sok újat hoz, "részleteiben már láttuk" típusú, de jól van összerakva, és most pont ennyit vártam tõle. Alaphelyzet: egy virtuális valóságban létezõ iskolában tanul 10 diák. Az egyikükkel egy kis baleset történik, ami miatt részleges amnézia szakad rá és rövid ideig nagy fájdalmak. Rögeszméje lesz, hogy meg akarták ölni, pedig ki akarna megölni egy átlagos "gimnazista" tanulót? És miért? Eleinte az sem tudja, hogy a válasz kívül vagy belül keresse. Mert mi van kívül? És azon kívül? ...

Ami tetszett a könyvben, az két dolog volt. Az egyik, hogy a srácot sok dologban magamhoz hasonlónak éreztem, és ezért könnyû volt beleélnem magam a helyzetébe. A másik, hogy volt egy régi gondolatom, valami, ami idõrõl idõre eszembe jutott, és elgondolkodtam, mint egy gondolatkísérleten, hogy én mit tennék, ha... És ez majdnem így a könyvben is benne van (ezzel viszont még így nem találkoztam, csak túlságosan másképp ahhoz, hogy az enyémnek érezzem). A helyzet pedig a következõ: egy városban vagyok, az utcán, teljesen egyedül. A magány tökéletes. A város teljesen üres. Sehol nincsenek emberek. Minden úgy van ott, ahogy ott hagyták. Össze-vissza kocsikáznék az üres városban, zenét bömböltetnék... Mirelitkaját hoznék el a hipermarketekbõl és azon élnék... Bárhova bemehetnék... és mégis, minek?... Ezt az érzést sajnos nem tudom szavakban átadni, olyan erõsen, ahogy néha én érzem, és a könyv sem (bár nálam jobban), de én összerezonáltam vele, és nagyon jólesett végül is.

[Lythis]

Valaki ki tudna segiteni? R. A. Salvatore-tól olvasom a Drizzt-sorozatot (jelenleg éppen kis szünetet tartok a Vendéglõ a világ végénnel, aztán a Dûne jön). Sikeresen kezdtem a Vadászpengékkel, és már a Sötételf-trilógiát is elolvastam, de itt megakadtam. Melyik könyv jön utána a sorban? És hol lehet beszerzni(BP-en)? Egyébként nagyon jó könyvek, de látom, hogy ajánlgatni nem kell, már sokan olvasták.

Húú, nekem ez elég rég volt, úgyhogy kb most csak azzal vagyok képben, h jelenleg a vadászpengék trilógia van futóban. Így kapásból nem ugrik be, de sztem nézd megy ITT.

[kikuchiyo]

John Wyndham három könyvét szeretném ajánlani a tisztelt közönség figyelmébe.

A triffidek napja/The day of the triffids

Egy különös, zöld meteorzápor kápráztatja el a Föld lakóit - és másnapra mindenki megvakul, aki csak látta.
Hõsünk csak azért ússza meg, mert egy szemmûtét után egy kórházban lábadozott. Türelmetlenségében végül leszedi magáról a kötést és szembesül a katasztrófával. A civilizáció összeomlik: a megmaradt néhány látó ember végül feladja a haldokló vakok hordáinak megmentését, és vidékre menekül. A kiürült, pusztulófélben lévõ London ábrázolása klasszikus, nem túlzás állítani, hogy az összes zombi- és apokalipszisfilm (28 nappal késõbb és hasonlók) ezt próbálják utánozni.
A cím onnan ered, hogy a regényben szerepelnek a triffid nevû, mozgásra képes, halálos mérget termelõ növények, amelyek az ember, mint uralkodó faj kiesésével elszaporodnak és veszélyeztetni kezdik a maroknyi túlélõt is.

(Készült belõle egy meglehetõsen pocsék film is.)

The Chrysalids/(hirtelennemtudommiamagyarcíme)

Sokszáz évvel egy totális háború után játszódik a történet: egy kis földmûvesközösség tengeti életét a halálzóna határvidékén. Az elsõdleges törvény az "óvakodj a mutánstól": a szabálytalan terményt elégetik, a torz állatokat leölik, és az Úr képmásától eltérõ gyermekek sem részesülnek kegyelemben. Ebben a kegyetlen légkörben követhetjük néhány különleges gyermek történetét: õk beszéd nélkül, a gondolataikkal tudnak kommunikálni egymással. Életük merõ színlelés, titkolózás és rettegés: hogy mikor derül fény a titkukra, mert akkor menekülniük kell. És amikor a fõhõs húgáról is kiderül, hogy rendelkezik ezzel a képességgel, az apja nem habozná megölni: így kénytelenek útjukat a sugárzástól leginkább érintett területek felé venni, a kiközösített, mutáns emberek közé.

Bár Wyndham szokás szerint nem tudja jól befejezni a könyvet, a fasisztoid, elfajzástól rettegõ társadalom és a telepatikus fiatalok belsõ világának leírása mégis felejthetetlenné teszik.

A midwichi kakukkok/The Midwich Cuckoos

Ez a könyv is a telepatikus gyermekek témájával foglalkozik, de más szemszögbõl.
Midwich, a jelentéktelen dél-angliai falu különös események helyszínévé válik: két mérföldes körzetben mindenki eszméletlenül rogyik össze. A jelenség magára vonja a fegyveres erõk figyelmét is, és a jelenség középpontjában ismeretlen tárgyat észlelnek. Ám másfél nap múlva mindenki magához tér, látszólag minden károsodás nélkül. Látszólag: ugyanis hamarosan kiderül, hogy minden asszony a faluban gyermeket vár. És kilenc hónap múlva egyforma, szõke, aranyszemû csecsemõk születnek. Mint kiderül, képesek az akaratukat másokra kényszeríteni, és telepatikusan kommunikálnak egymással.
Amikor a gyermekek megölnek egy falubelit, a helyzet pattanásig feszül.

Ahogy az elõzõek is, ez a könyv is felveti a kérdést, hogy valóban az ember-e a teremtés koronája, illetve mi történik, ha egy új kihívó jelenik meg a színen, hogyan képes az emberiség ezt az új helyzetet kezelni.

Ebbõl is készült film, Village of the Damned címmel (több is).

[Ramiz]

Remélem összefutok valamelyikkel a FSZEK-ben.

A MásVilág mindenféle SF-díjat besöpört, a virtuális valósággal (és annak veszélyeivel) foglalkozó trilógiáról hallottatok valamit?

[Ramiz]

Ooooo.... szerintem van, aki nem igy gondol ra... Ha meg igen, akkor a gyereket elore is sajnalom. Brrr...
Most itt rohogok: milyen muris lehet nezni: je mar van keze! Je mar nincs/ csak egy farka van!  

Már melyik gyereket? A Vian könyvben? Ott azért megváltoznak a dolgok (csak egy ideig érzi így a nõ + addig ecseteli csak)

[Djinn]

David Gemmell: Kallódó hõsök (Quest for Lost Heroes)
Ez a könyv 1990-ben lett megalkotva, de csak most adták ki itt nálunk. Kisség furcsa, de különösebben nem zavaró, fõleg, hogy a "Dreaina-saga" tagjai nem egyazon idõben játszódnak.
Még nem olvastam végig, de azt már így is elmondhatom, hogy nagyon tetszik! Kicsit mintha komorab lenne, mint a többi könyve (én azokat olvastam, amik magyarul megjelentek). Nem mintha azok vidámak lettek volna, de valahogy ezen fokozottabban érzem ezt a dolgot. Talán csak képzelõdön...
Ami még nagyon tetszik, hogy a szereoplõk célja/küldetése nem valami világmegmentés hanem egy kereskedõ lányának megkeresése. Ez is furcsa ízt az az egésznek.
Mindenesetre a fantasy és David Gemmell rajongóinak kötelezõ!!  

[Ramiz]

Fogok írni egy tanulmányt "Djinn hatása a családunkra" címmel. Anyám az Orson Scott Card könyvet olvassa, az öcsém meg harmadszor nézi meg az Istenek fegyverzetét.

[Djinn]

Fogok írni egy tanulmányt "Djinn hatása a családunkra" címmel. Anyám az Orson Scott Card könyvet olvassa, az öcsém meg harmadszor nézi meg az Istenek fegyverzetét.

Most már csak az a kérdés, hogy ez jó vagy rossz hatás...

[Ramiz]

Most már csak az a kérdés, hogy ez jó vagy rossz hatás...

Ez nem kétséges.

[Fazék]

azon belül: Signs of the Unicorn

sosem tudtam könyvajánlókat írni, én olvasni szeretem õket, szóval csak annyit mondanék, hogy egy nagyon jó írótól egy nagyon jó fantasy könyvsorozat. sajnos magyarul csak 2 könyv jelent meg a tízbõl, de sztem amúgy is eredetiben érdemes olvasni az ilyeneket

[Djinn]

azon belül: Signs of the Unicorn

sosem tudtam könyvajánlókat írni, én olvasni szeretem õket, szóval csak annyit mondanék, hogy egy nagyon jó írótól egy nagyon jó fantasy könyvsorozat. sajnos magyarul csak 2 könyv jelent meg a tízbõl, de sztem amúgy is eredetiben érdemes olvasni az ilyeneket

Tényleg jó könyvek! Csak egyetérteni tudok!

[Lythis]

ezt a topicot olvasgatva rá kell jönnöm, hogy mostanában hanyagoltam az olvasást (fórum nem számít bele).
 Nekem most az "Az Elátkozott Királyok" címû kétkötetes könyv van/lesz soron. Ezt úgy kell érteni, hogy lekotortam a polcról, és már ott díszeleg az asztalomon, de még sajna nem volt idõm elkezdeni. Valaki, aki olvasta esetleg megdobna valami ajánlással?

[Damnatus]

Paulo Coelho - Az alkimista
ajánlom mindenkinek, nagyon jó.

[kikuchiyo]

Zelazny-tól én csak egyet olvastam, a Lord of Light címût.

Nagyon érdekes, félig fantasy, indiai istenekkel, félig pedig sf, telepesekkel a távoli jövõben, egy távoli bolygón.

[Raggie]

ezt a topicot olvasgatva rá kell jönnöm, hogy mostanában hanyagoltam az olvasást (fórum nem számít bele).

A Vampire szabályt persze egybõl tudod fejbõl!    

[Lythis]

A Vampire szabályt persze egybõl tudod fejbõl!    

õõõ... izé.... (valaki valami kibúvót, GYORSAN!!:D)

[Fazék]

õõõ... izé.... (valaki valami kibúvót, GYORSAN!!:D)

Nem ér a nevem, káposzta a fejem

[Lythis]

Ezazz!! Fazéknak káposzta a feje, ezért... õõõ... mi is?

 Jah... hát az úúúgy vooolt, hogy annó nagyon sokat olvastam azt, meg englisül megvan pdf-ben az alapkönyv is, és ilyenek... (oksa, mit van mit szépíteni: annó ezt bifláztam be a Walesi Bárdok helyett:D)

[Ramiz]

Ezeket a könyveket mind megveszitek, vagy van valahol egy titkos fantasy/sci-fi könyvtár Budapesten? Vagy az angol nyelvû könyvtárban vannak ilyenek?