Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Fazék]

Leemeltem fater polcáról a DaVinci Kód-ot legutóbbi látogatásom alkalmával...
 Még nem sikerült befejeznem, de egyelõre nem nagyon adnék neki A-nál jobbat. Lényegében összegyúrtunk egy rakás összeesküvéselméletet, és akkor jólvan kategóriás mû, de legalább az elõadásmód tûrhetõ. Kíváncsi vagyok, h az Illuminatit mikor hozzák be a képbe...:S
  Valaki aki végigolvasta nem akar véletlenül dobni róla valami összegzõvéleményt?

Röviden: pocsék, fellengzõs mû és igencsak nagyképû az író.
A fordulatok 98%-a egyértelmû, a rejtvények 60%-át a szereplõk csak 10 oldallal utánad találják ki. Aki csak tudja kerülje el messzire ezt a könyvet és Dan Brown többi könyvét is. Aki akármilyen mûben/játékban találkozott már a templar-okkal, nem valószínû, hogy bármi újat tudna neki nyújtani a könyv. Szóval nem csak az elmélet elcsépelt, hanem az elõadási mód is rettentõen gyenge. "D"

[Raggie]

Hmmm... pedig éppen mostanában akartam elolvasni. De ezek szerint nem érdemes. Nem baj, tömérdek más jó könyv van még az ég alatt!

[Ramiz]

Hmmm... pedig éppen mostanában akartam elolvasni. De ezek szerint nem érdemes. Nem baj, tömérdek más jó könyv van még az ég alatt!

Az zavar a leginkább, hogy azzal akar sikeres lenni (sikerrel), hogy azt állítja, Jézus és Mária Magdolna elvették egymást, és úgy éltek, magyarul az Újszövetség hazudik. De hogy lehet ezt tudományosan bizonygatni? A vallástudomány nagyon régi "tudomány", és nincsenek bizonyító erejû "bizonyítékok", de ha vannak is, már rég elõ kellett volna bukkaniuk. A lényeg az, hogy a zsidó nézeteknek megfelel az, hogy Jézus nem volt Isten fia. A hype-olást, a könyvet megfizették, nem csoda, hogy "híres" lett.

[Raggie]

összeesk.elm.

[Ramiz]

összeesk.elm.

Ez nem titok, amit írtam, nem is "elmélet", és könnyû átlátni. De te csak ismételgeted a béna poénodat. Vagy nem mersz kiállni a véleményeddel, vagy csak nem tudsz hozzászólni - mindkettõ esetben felesleges volt idepostolnod ezt.

[Raggie]

Ez nem titok, amit írtam, nem is "elmélet", és könnyû átlátni. De te csak ismételgeted a béna poénodat. Vagy nem mersz kiállni a véleményeddel, vagy csak nem tudsz hozzászólni - mindkettõ esetben felesleges volt idepostolnod ezt.

Neked meg ezt! És egyébként még nem olvastam, ugyhogy azért nem írtam még le a véleményemet, miszter "figyelmetlen olvasó de vagdalkozik a levegõbe rögtön".

[Lythis]

Röviden: pocsék, fellengzõs mû és igencsak nagyképû az író.
A fordulatok 98%-a egyértelmû, a rejtvények 60%-át a szereplõk csak 10 oldallal utánad találják ki. Aki csak tudja kerülje el messzire ezt a könyvet és Dan Brown többi könyvét is. Aki akármilyen mûben/játékban találkozott már a templar-okkal, nem valószínû, hogy bármi újat tudna neki nyújtani a könyv. Szóval nem csak az elmélet elcsépelt, hanem az elõadási mód is rettentõen gyenge. "D"

Azé nem akartam naon lehúzni, mer még nem fejeztem be, de amit írsz, az nagyon igaz. Szal lehetett volna ebbõl sokkal jobb könyvet is gyúrni...
 A legjobb eddig az volt amikor elmagyarázta a grálosdit az angol fazon... DÖGUNALOM!!! Szal ezt a Leonardo-s húdetitokzatos-os dolgot már pármilliószor lelõtték... legjobb ilyen adaptáció szvsz - már azok közül, amikhez szerencsém volt - az A Fekete Madonna c. Shadowrun regény. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki még nem olvasta, és bírja a Shadowrun világát.

[sirtomi]

Én most a Trónok Harca sorozat elsõ kötetét olvasom. Eddig nagyon tetszik. Jó a történet, a világ amiben játszódik, és nagyon tetszik az elõadásmódja. Remélem a folytatás iy ilyen jó lesz, de még az elsõ kötetnek is csak a felénél tartok.

Ez elõtt fejeztem be a Galaxis Útikalauzt. Király volt   A végén néha már kezdtem megzavarodni, de nagyon jó a történet. A vége meg hatalmas  

[Djinn]

Én most a Trónok Harca sorozat elsõ kötetét olvasom. Eddig nagyon tetszik. Jó a történet, a világ amiben játszódik, és nagyon tetszik az elõadásmódja. Remélem a folytatás iy ilyen jó lesz, de még az elsõ kötetnek is csak a felénél tartok.

Már juli 17-én is ezt olvastad.   Nem vagy egy gyorsolvasó.
Egyébként a többi rész is nagyon jó. Bár valakitõl már halottam olyat, hogy "túl sok bene a fordulat meg a (halott) király", de nekem nagyon tetszett!  
Nagyon várom már a 4. könyvet!!!!!

[sirtomi]

Már juli 17-én is ezt olvastad.   Nem vagy egy gyorsolvasó.
Egyébként a többi rész is nagyon jó. Bár valakitõl már halottam olyat, hogy "túl sok bene a fordulat meg a (halott) király", de nekem nagyon tetszett!  
Nagyon várom már a 4. könyvet!!!!!

Közbejött a Galaxis Utikalauz, meg nem nagyon volt idõm sem. Most viszont olvasom ezerrel. Utána HP és aztán újra a Trónok Harca

[Djinn]

Közbejött a Galaxis Utikalauz, meg nem nagyon volt idõm sem. Most viszont olvasom ezerrel. Utána HP és aztán újra a Trónok Harca

Gondoltam, hogy megvolt az oka, csak adta magát a dolog.  
Galaxis utikalaúznak a többi részét is érdemes olvasni, ha eddig nem tetted!!!

[sirtomi]

Gondoltam, hogy megvolt az oka, csak adta magát a dolog.  
Galaxis utikalaúznak a többi részét is érdemes olvasni, ha eddig nem tetted!!!

Mind az ötöt elolvastam. Az ötödik végére írtam, hogy nagyon jó, meglepõ a vége

Edit: Egyébként tényleg nem olvasok túl gyorsan

[Ramiz]

Edit: Egyébként tényleg nem olvasok túl gyorsan

Ez magában nem baj, de ha idõben keveset olvasol, az... az sem lenne nagy baj, csak Djinn megdobál paradicsomokkal.

[Meske]

Edit: Egyébként tényleg nem olvasok túl gyorsan

Én se olvasok túl gyorsan... Valamelyik nap kiszámoltam, hogy ha egy nap egész 24 órájában olvasnék, akkor is csak egy kb. 720 oldalas könyvet tudnék kiolvasni...

[Djinn]

Ez magában nem baj, de ha idõben keveset olvasol, az... az sem lenne nagy baj, csak Djinn megdobál paradicsomokkal.

Így van. Méghozzá rohadt paradicsommal, mert én nagyon gonosz vagyok ám!

 Ha nekem tetszik egy könyv, akkor nem szoktam félbehagyni egy másik miatt. És a szóbanforgó könyv nagyon tetszett. Egyébként sem szokásom egyszerre több könyvet olvasni. Ha nagyon nem jön be, akkor abbahagyom (max késõbb elkezdem elölrõl.).
És én valóban elég gyorsan is olvasok.  

[sirtomi]

Így van. Méghozzá rohadt paradicsommal, mert én nagyon gonosz vagyok ám!

 Ha nekem tetszik egy könyv, akkor nem szoktam félbehagyni egy másik miatt. És a szóbanforgó könyv nagyon tetszett. Egyébként sem szokásom egyszerre több könyvet olvasni. Ha nagyon nem jön be, akkor abbahagyom (max késõbb elkezdem elölrõl.).
És én valóban elég gyorsan is olvasok.  

Sebességre olvasok lassan, nem idõben
Én sem szoktam egyszerre több könyvet olvasni, de ez most így alakult.

Én 24 óra alatt kb egy 1000 oldalas könyvet tudnék elolvasni, persze ha nem fáradnék el

[Ramiz]

Egyébként sem szokásom egyszerre több könyvet olvasni.

Fú, az "egyszerre-max-hány-könyvet" téma! A kedvencem a "fajanszon-olvas-e-kultúrember?" után. Én egyszerre 4-5 könyvet is simán olvasok, de általában 3 körül vagyok. Marha jó, hogy mindig hangulatnak megfelelõen tudok olvasni valamit! A legjobb párosítás: egy könnyû (vicces, romantikus, ilyesmi, pl Wodehouse, Rejtõ, Vaszary, esetleg Vian), egy fantasy/sci-fi (Stanislaw Lem, Arthur C. Clarke (bár nekem õ túl mesterkélt és túlegyszerûsített), Lovecraft, Douglas Adams, Terry Pratchett, Stanislaw Lem, Philip K. Dick, Stanislaw Lem, Ray Bradbury, Stanislaw Lem stb) és egy egyéb: háborús, krimi (Dürenmatt! ), ilyesmi.

[Lythis]

Abból már majdnem megvan egy Háború és Béke()
 Az hogy mennyire gyorsan olvasok valamit, azt általábban nagyban befolyásolja, hogy mennyire érdekel éppen. Pl amikor annó elõször olvastam a Gyûrûk Urát, akkor az elsõ 110 oldalt simán el tudtam olvasni kb olyan 60-68 perc alatt. Ellenben amikor a legutóbbi kötelezõt vettem a kezembe, akkor másfél hétig szenvedtem az elsõ két fejezettel, utána pedig letettem.

 Egyébként befejeztem a DaVinci Kód-ot, és.. nos hát... szal ez volt annyira felkapva? Mármint oksa, elmegy annak, akinek éppen könnyed, ámde terjedelmes olvasmány kell, illetve unalomûzõnek tökéletes, de ...
 A vége meg egyszerûen..... szóval amin kivoltam: végigmászatják felük franciaországot és angliát, h kiderüljön, hogy végig ottvolt, ahol az egész szar kezdõdött, ráadásul a szimbólumkutató burnyáknak rohadtul nem esett le a rakat egyértelmû jel, csaka végén. Mindemellé az ember legalább elvárná, hogy akkor már lássa is a hullát, de az is kilõve, és persze sztem a legtöbb embernek az elején leesett a nyomozókiscsajról, h Jézus leszármazottja, de a végén mégis úgy adják elõ, mintha senki sem számítana rá. Emellé a nyomorék lovag meg simán megzsarol mindenkit, és úgy kavarja a szart, ahogy soha senki... pfff.
 Szal olyan 14éves korosztálynak tudnám ajánlani, mert sztem az idõsebbeknek nagyon hamar leesne.

[Djinn]

Fú, az "egyszerre-max-hány-könyvet" téma! A kedvencem a "fajanszon-olvas-e-kultúrember?" után. Én egyszerre 4-5 könyvet is simán olvasok, de általában 3 körül vagyok. Marha jó, hogy mindig hangulatnak megfelelõen tudok olvasni valamit! A legjobb párosítás: egy könnyû (vicces, romantikus, ilyesmi, pl Wodehouse, Rejtõ, Vaszary, esetleg Vian), egy fantasy/sci-fi (Stanislaw Lem, Arthur C. Clarke (bár nekem õ túl mesterkélt és túlegyszerûsített), Lovecraft, Douglas Adams, Terry Pratchett, Stanislaw Lem, Philip K. Dick, Stanislaw Lem, Ray Bradbury, Stanislaw Lem stb) és egy egyéb: háborús, krimi (Dürenmatt! ), ilyesmi.

Ízlés dolga. Én úgy vagyok vele, hogy ha valami tényleg tetszik, akkor nem szeretek kizökkeni belõle. Meg ugye ha tetszik szeretném is tovább olvasni...merthogy jó.  

[Ramiz]

Viktor Pelevin: A rovarok élete

Orosz kortárs. Idõszerû, friss dolgokról ír (igaz, hogy ezek jó része már régóta idõszerû és friss), bár néhol elveszik a stílus és a fogalmazás szabadságában (igaz, hogy ez egy korai könyve (nem egy mai fickó)), de ezekért a részekért bõven kárpótolnak az egész egyszerûen brilliáns részek, amelyek néhol - komolyan mondom! - kafkai magasságokba szárnyalnak (Átváltozás): groteszk (sokkoló és humoros), fantasztikus, ugyanakkor filozófiai. Ez a kemény filozofálgatás erõsen benne van ebben a könyvben, de végig öniróniával és azzal a kiábrándult, gúnyos, cinikus, az életet teljesen értelmetlennek, nevetségesnek és tragikusnak ábrázoló hangulattal fûszerezve, a komoly és az ironikus hangvételt folyton úgy váltogatva, hogy az olvasónak ott kelljen váltania a "hozzáállásán" (mire számítson), ahol nem vár rá.
A történetrõl röviden: az emberek különféle rovarok, ha jobban megnézzük, de emberien viselkednek, hiszen tényleg emberek, amíg nézzük õket, és csak egy pillanattal az elfordulásunk elõtt vesszük észre a szemünk sarkából, hogy mégiscsak rovarok voltak. Ez az egész rovar-dolog nagyon átlátszó és könnyû trükk az emberi beképzelt méltóság és az élet-eszményünk lerombolására, de Pelevin ezt nem is próbálja tagadni, és éppen emiatt mûködik a dolog. Egyébként meg az ember-rovarok nagyobbak, mint a rovar-rovarok (pont annyival, mint egy ember egy rovarnál), egészen addig, amíg hirtelen úgy nem tûnik az elõbb még "nagy" ember-rovarról, hogy csak egy rovar-rovar, mert megintcsak megjelenik valaki (egy ember(-rovar?)), aki pont annyival nagyobb nála, mint egy ember egy rovarnál.

[kikuchiyo]

Fazék, ez a te hibád, beleolvastam abba a pdf-be, amit belinkeltél, aztán leszedtem pár könyvét, ahonnan tudtam, és azóta is azokat olvasgatom, most éppen a Stardust-ot.

Még korai ítéletet alkotni, de eddig egy igen magas szintû "escape literature"-nek tûnik. És csak én érzem úgy, hogy JK Rowling igen sokat nyúlt Gaimantól?

[Fazék]

Fazék, ez a te hibád, beleolvastam abba a pdf-be, amit belinkeltél, aztán leszedtem pár könyvét, ahonnan tudtam, és azóta is azokat olvasgatom, most éppen a Stardust-ot.

Még korai ítéletet alkotni, de eddig egy igen magas szintû "escape literature"-nek tûnik. És csak én érzem úgy, hogy JK Rowling igen sokat nyúlt Gaimantól?

Örülök, hogy így magával ragadott

Amúgy könnyen lehetséges ez a nyúlás, neked konkrétan mik tûntek föl? Mert emlékszem, hogy olvasáskor bennem is fölmerült a gondolat, de már nem ugrik be, hogy pontosan hol...

[kikuchiyo]

Konkrét példát nem tudok most így hirtelenjében. Egyes szófordulatok, cselekmény-elemek olvastán eszembe jutott, hogy "jé, ennek a lebutított változatát mintha már olvastam volna a HP-ben".

Azt nem állítom, hogy a cselekmény váza is lopás lenne, mert a HP is, meg Gaiman mûvei is (amennyire eddig meg tudom állapítani persze) ugyanazokat az univerzális mesei toposzokat használják.

[Ramiz]

Legjobb könyve? Gépen nem szeretek olvasni, de most találtam egy angol könyvesboltot, hátha nekik van.

[Lythis]

Na, ennek az édeskedves, szívetmelengetõ sorozatnak most olvasom a 3. kötetét. Az elsõ állatira naon tetszett, a másodikat meg sehol a búsfenébe nem találtam, szal az skippelésre került. Majd bepótlom. Ha nem zavar a néhol kissé leereszkedõ hangvétel (ez is olyan gyerekkönyv ami közbe nem is az, és jóóó nagy mentális torzulásokat okoz maj a kiskölköknek, de kit érdekel), akkor szerintem feltétlen megéri elolvasni!!! Ráadásul nem is valami nyögvenyelõs cucc, és egész rövid.

[Ramiz]

Stephen Hawking: Az idõ rövid története

Már vagy 10-szer kerestem ezt a könyvet* a FSZEK-ben (fészekben), de sosem találtam meg a francos 520 H 45 alatt (komolyan, már csukott szemmel mentem a polchoz, mint a Vianos polchoz...). Végre megalázkodtam és megkérdeztem egy fickót. Lenézõen közölte***, hogy a "fizika" címszó alatt van. A számozás? Hja, kérem, ott is van 520 H 45... Hát hány betû és szám kéne ezeknek, hogy egyértelmûen jelöljék a könyveiket?
Amúgy a könyv nagyon jó. Egyszerû, olvasmányos formában beszél kvantumfizikai és csillagászati törvényekrõl, kultúrtörténeti kitérõkkel sem spórolva. Mondjuk aki még nem tanulta az iskolában (vagy nem is fogja), annak nem ajánlom. Tapasztalat: egy ismerõsöm olvasta ezt a könyvet, ajánlja is, érti, hogy jó könyv, de eléggé kavarja a dolgokat. Persze ez nem a könyv hibája: ez nem egy tankönyv. De aki tanulta, és valami még rémlik is, az biztos megszereti a fizikának ezt az oldalát (is) (ha eddig nem szerette).

----------
* :  költõi** túlzás. valójában csak kétszer. elnézést.
** : fórumozói.
*** : valójában barátságos volt.

[Lythis]

Az a förtelem kétszer is ki lett adva, melyiket böngészed?
 mellékesen én még régebben olvastam, de nálam csak az elmegy kategóriába tartozik. Talán mer ki vagyok azon a tolószékes múmián?
 Ja, amúgy ha jól vágom, az abban közölt elméleteit suttbavágta a drágalátos legeslegújabbkedvenc bránjai miatt...

[Ramiz]

Az a förtelem kétszer is ki lett adva, melyiket böngészed?

Hát igen, elég sok a feltételezés ezekben a még ki nem taposott ösvényen kalandozó elméletekben. Ezért olyan érdekes.

[Raggie]

Ja, amúgy ha jól vágom, az abban közölt elméleteit suttbavágta a drágalátos legeslegújabbkedvenc bránjai miatt...

Hát azért ez nem így van teljesen... A bránelmélet is egy nagyon új és eddig teljesen mellõzött alapokon nyugvó elmélet(és ez is meg lett döntve már egyébként), de õ nem dobta sutba semelyik nézetét, mert az Idõ rövid története-ben nem elméletekrõl beszél(javarészt), hanem általános kozmológiáról, amit nem zavarnak az egymást sorban váltó TOE-k(szerény amerikai elnevezés: Theory Of Everything ).

És én nem szólnám le annyira a jó öreg Hawking-ot, mivel eléggé nagy koponya! És ráadásul a mai csillagfizikusok között az egyik legelismertebb alak. Nagy szerepe volt a húrelmélet(az egyel elõzõ TOE) elkészítésében, és az ezt leváltó bránelmélet egyik fejlesztõje is.

Edit: a könyvet én is naggyon ajánlom mindenkinek, még ha egy kicsit sem érdekel ez a téma akkor is érdemes legalább elkezdeni! A másik(újabb) könyve meg a Világegyetem dióhélyban, és az is naggyon jóóó! Ez sajna csak helyben olvasható példányban van neg a FSZEK-ben...  

[Lythis]

Az lehet h nagy koponya, meg az is h nagyon vágja a fizikát, de nekem akkoris egy belemgyarázós múmia marad, sry! Valahogy nem nagyon bírom azt amit csinál. A TOE elméletekkel meg mindösszesen annyi a bajom h mindenáron olyan dolgokat akarnak megmagyarázni mindenféle egyenletekkel, amikhez semmi, vagy szinte minimálisnak sem mondható fogódzójuk van csak.
 Edit: egyébként olvasménynak télleg nem rosz. És ha folyton azzal példálózol, akkor a fizikatanárod elõbb utóbb nagggyonnn úúútálni fog:D