Filmek (minden, ami nem japán)

[Ramiz]

Miller's Crossing

A Coen filmeket már csak azért is könnyű szeretni, mert nagyon hálás dolog kritikát írni róluk. Egyrészt gyakran helyezik történeteiket zsánerfilmes keretek közé, ami eleve egy csomóféle nézőpontot és összehasonlítási alapot kínál, másrészt előszeretettel tömik meg filmjeiket rejtett utalásokkal, újra és újra felbukkanó motívumokkal, groteszk jelenetekkel, fekete humorú viccekkel és egyéb nyalánkságokkal. Véresen egyszerű, Fargo, Az ember, aki ott sem volt vagy éppen A Nagy Lebowski - mind teljesen különböző hangulatú és stílusú, mégis félreismerhetetlenül "Coen film".

A Miller's Crossing már a nyitó jelenettel azt hangsúlyozza, hogy egy igazi maffiafilm lesz: egy megbundázott bokszmeccsről beszélget két nagykutya gengszter, az egyikük a város legnagyobb főnöke, ő irányít mindent. Johnny Casper, a másikuk, aki nagy pénzben fogadott a bundázott meccsre és elvesztette azt, a jó hírén esett foltot szeretné jóvá tenni, azaz megölni a fickót, aki felrúgta a megállapodást és átverte őt. Leo, a nagyfőnök azonban nem enged. Jobbkeze és jóbarátja, Tom Reagan, hiába próbálja meggyőzni, hogy nem érdemes ilyen kis ügy miatt harcot szítani a városban, a két hataloméhes gengszter között egyre nő a feszültség. A helyzetet tovább bonyolítja Tom viszonya főnöke, Leo barátnőjével. Tom azonban mindent megtenne barátjáért, még akkor is, ha szerinte az hibás döntéseket hozott, és hajlandó emiatt a trükközések, hazugságok és ármánykodás szövevényes hálójába is nyakig belebonyolódni.

A történet tehát első pillantásra egy maffiaháborúról szól, azonban az már gyanús lehet, hogy a forgatókönyv alapja két Dashiell Hammett könyv volt (The Glass Key, Red Harvest), aki Raymond Chandler mellett a másik "irodalmi noir" nagyágyú, többek között a Máltai sólyom című detektívregény szerzője. Valóban, a történet sokkal inkább koncentrál Tom veszélyes játékára és arra, hogy mi az, amit megtenne, mi az, amit nem, és egyáltalán miért, mint a "családokra", a Keresztapából ismert leszámolásokra és más tipikus maffia toposzokra. Megjelenik ezeknek a sötét hangulatú detektívregényeknek sok szokványos motívuma, mint például a főhős alapos elverése sok mindenki által, az állandó italozás és dohányzás, a nőkkel és a zsarukkal való bánásmód, a laza és cinikus beszólások és így tovább. A romantikus szál is végig lebegtetve van a filmben, a néző pedig bizonytalanságban tartva, hogy mekkora jelentősége lesz annak. A csavaros történet végére pedig kiderül, hogy tulajdonképpen minden Tom nagyon is szigorú becsületkódexéről szólt, és minden szereplőt és sorsát ennek fényében nézve értelmet nyer a furcsa befejezés. (Ettől függetlenül persze zseniális Tommy gitáros tűzpárbaj is van a filmben, mint ahogy mulatók felrobbantása és szétlövése vagy éppen dühös férfiak ökölharca.)

A stílusok keverése mellett érdekes hangulatot kölcsönöz a filmnek a Coen fivérekre jellemző fekete humor és helyenként váratlanul felbukkanó alaposan megmutatott "on-screen" erőszak is, a lágy instrumentális zene, valamint a visszatérő álomjelenet, amely a főcím alatt látható - egy kalapot fúj a szél végig egy kihalt erdőben -, és amely jelenet visszatérésére a néző végig számít. A kalap egyébként is szimbolikus jelentőségű dolog a filmben. Tom szemében például ez a legfontosabb ruhadarab egy férfi számára, a becsületnek egyfajta megjelenése. Akárhányszor bemosnak neki egyet, az első dolga az, hogy felveszi a kalapot a földről. Mások teljesen máshogy kezelik a kalapjukat: a Tom becsületkódexe szerint erkölcstelen emberek gyakran elhajítják vagy nem törődnek vele, amikor a szél lefújja a fejükről, mint például az a gengszter, aki a film vége felé a rendőrökkel együtt lövi az ellenséges banda tagjait két hatalmas pisztollyal (ezt a cameo szerepet egyébként Sam Raimi, a híres horrorfilm-rendező játssza el!). Azt is érdemes megfigyelni, hogy Tom melyik jelenetekben igazgatja a legtöbbet a kalapját, mert ezek általában becsületbeli kérdéseket illető döntéseket tartalmaznak.

A Miller's Crossing egy igazi gyöngyszem, amely visszafogott, harmónikus felépítésével és rejtett erényeivel még a jobb Coen filmek közül is kimagaslik. Mindenképpen ajánlott, és nem csak a maffiafilmek kedvelőinek!

Számszerű értékelés: 9/10.

[Nakedape]

Miller's Crossing

.

asszem kéne:) a többit én is láttam és kedveltem is:)

[Solid Snake]

Cobra 11 -ben volt egyszer ilyen fps szerű jelenet Mentek be a házba és valamelyik rendőr szemszögéből láthattuk, vicces volt, ráadásul ami most megy rtlklubon asszem már hat éves epizódok

Na jó. Cobra 11 

Az általam még mindig nagyon sajnált Faceless pilot-jában is volt egy FPS jelenet, amelyben a főhős szemszögéből láthattuk, amint kirángatják a kocsiból és fejbelövik.  Ezen a linken láthatjátok.

Minek történet egy ilyen filmbe? A bunyó tényleg hülyeség volt bele.

Az is igaz, hogy maga a játék sem rendelkezett olyan Oscar-szintű történettel. 

Májusban Karib Tenger 3!!!!!!!!

Meglátjuk, hogy mi vár majd hőseinkre a világ végén.

Chow Yun Fat (egyik kedvenc távol-keleti színészem) szerepére leszek kíváncsi, valami kínai kalózkapitány lesz.

[Fazék]

Az általam még mindig nagyon sajnált Faceless pilot-jában is volt egy FPS jelenet, amelyben a főhős szemszögéből láthattuk, amint kirángatják a kocsiból és fejbelövik.  Ezen a linken láthatjátok.

azt a pilot-ot én is láttam, tényleg nagy kár, hogy egyik csatorna se harapott rá a témára

[Solid Snake]

Az általam még mindig nagyon sajnált Faceless pilot-jában is volt egy FPS jelenet, amelyben a főhős szemszögéből láthattuk, amint kirángatják a kocsiból és fejbelövik.  Ezen a linken láthatjátok.

azt a pilot-ot én is láttam, tényleg nagy kár, hogy egyik csatorna se harapott rá a témára

Pedig micsoda siker lehetett volna belőle. Amolyan Max Payne/The Punisher-szerű sorozattal gazdagodott volna az utókor.

[Ramiz]

Azért annyira nem volt különleges vagy kirívó az a jelenet, amennyire szerte a neten bálványozzák... o.o A történet pedig szokványos bosszútéma... persze, engem is érdekelt volna a sorozat, de sok alapunk nincs feltételezni, hogy kirívóan jó sorozat lett volna szerintem.

Punisher: ez jó film? Érdemes megnézni? (Paybacket legalább távolról megközelíti?)

Májusban Karib Tenger 3!!!!!!!!

Légyszi postolás előtt legközelebb olvasd el & értelmezd a topik címét. (Vö.: "Készülő filmek, amik érdekelnek" topik.)

[Fazék]

Punisher: ez jó film? Érdemes megnézni? (Paybacket legalább távolról megközelíti?)

az újabb változat sztem egy egész korrekt akciófilm, nekem és Nakedape-nak is bejött (azt hiszem), de azért a Payback-et nem éri utol

[Ramiz]

Chinatown (1974)

A Chinatown egy összetett és bonyolult film. A történet klasszikus film noirokat idéz és Chandler detektívregényeket, a háttérben egy nagy rejtéllyel (ami valamiképpen összefüggésben van a város vizével), hazugságok szövevényébe burkolt hatalmi játékkal és persze más elmaradhatatlan film noir kellékekkel: csípős, cinikus dumák, csábító femme fatale, életveszélyes helyzetek, nagy pénzek ígérete látszólag kis munkákért és így tovább. Azonban a főszereplő magánnyomozó itt közel sem egy ösztönösen jó irányba tapogatózó főhős, sokszor vannak rossz tippjei, nem a megfelelő emberekben bízik és nem azokat zsarolja vagy szorongatja meg, akit kéne, végül a nyomozás végi nagy finálét is elcseszi, amit ő maga hívott össze, hogy dicsekedhessen ügyességével. A címet adó városrész, Los Angeles kínai negyede is csupán ködös utalásokban bukkan fel a film legvégéig és ott sem olyan hangsúlyos helyszín, amire végig számítani lehet. Ez elsőre furcsa lehet, de valójában segítség: Chinatown nem egy helyszín, hanem egy szimbólum, egy nehezen körülírható és megfogható, de nyomasztó, legyőzhetetlen és a múltból kitörölhetetlen szimbólum. Roman Polanski, a rendező múltját ismerve rögtön világosabbá válik a helyzet: várandós feleségét Los Angelesben egy sorozatgyilkos (Charles Manson, ha jól tudom) brutálisan meggyilkolta. Polanski vissza sem akart menni abba a városba, azonban rábeszélték, hogy rendezze meg a Chinatown-ot. A kész film erősen magán viseli Polanski lelkiállapotának nyomát... A film legnagyobb erőssége ezen a nyomasztó, sötét atmoszférán kívül (amely sokkal inkább lelkileg, mintsem látványilag jelentkezik) a főszereplő, Jack Nicholson. Játéka zseniális, karaktere pedig kellően érdekes: Jake Gittes, a magánnyomozó, akit rossz emlék köt a kínai negyedhez. A kerületi ügyésznek dolgozott itt régen, és tudta, hogy nincs hatalma és a legjobban teszi, ha igyekszik kimaradni minden zűrből. Ez a film során többször is előjön, ráadásul általában éppen Gittes hozza fel, így amikor a részben felbérelt magánnyomozóként, részben saját szakállára végzett nyomozásai a végükhöz érnek, a kínai negyednek újra fel kell bukkannia, hogy megfoghatatlan fenyegetése megütközzön Gittes tervével, aki azt hitte, hogy komolyan képes érdemben befolyásolni a történéseket és mindenkit olyan sorshoz juttatni, amit az megérdemelt.


Hangulatos és emlékezetes film ez, ami számomra (a Taxisofőrhöz hasonlóan) csak napokkal a megnézése után érett be igazán. A Kínai negyed olyan legendás filmeket idéz, mint A máltai sólyom vagy a Szédülés, és rengeteg későbbi film tartalmaz rá utalásokat. Izgalmas krimi és társadalmi korrajz egyszerre, és mégis működik. Kell ennél több?

Számszerű értékelés: 10/10.

[sirtomi]

Punisher: ez jó film? Érdemes megnézni? (Paybacket legalább távolról megközelíti?)

az újabb változat sztem egy egész korrekt akciófilm, nekem és Nakedape-nak is bejött (azt hiszem), de azért a Payback-et nem éri utol

Egyetértek! Szerintem is korrekt kis akciófilm némi humorral is fűszerezve, de Paybacktól azért messze van

[Nakedape]

Punisher: ez jó film? Érdemes megnézni? (Paybacket legalább távolról megközelíti?)

az újabb változat sztem egy egész korrekt akciófilm, nekem és Nakedape-nak is bejött (azt hiszem), de azért a Payback-et nem éri utol

Egyetértek! Szerintem is korrekt kis akciófilm némi humorral is fűszerezve, de Paybacktól azért messze van

ja bejött, de totál más mint a payback, s persze nem is olyan jó
+ok: látvány,vicces kínzás, furcsa nemtom milyen oklból nem csináltak nyálas csávót belőle, v ilyesmi
-ok: nem rémlik h a story olyan lett volna, hogy sírjak hafelejtem..

a legnagyobb POZITÍVUM: a polója, jól néz ki, kéne  

[Nakedape]

http://index.hu/kultur/cinematrix/kritika/oszod0228/

volt pár jó filmük talán itt is említve(úristen@menny.hu, libiomfi) erre is kíváncsi vagyok

[Eberinu]

az úristen@ nagyon álllat XDDDDD

[Fazék]

http://index.hu/kultur/cinematrix/kritika/oszod0228/

volt pár jó filmük talán itt is említve(úristen@menny.hu, libiomfi) erre is kíváncsi vagyok

csak nekem nem tölti be a videót?

na mindegy, kíváncsian várom a filmet

Eberinu: ronda vagy!! valamiért teljesen megettem az utolsó mondatodat és gyorsan ellenőriztem, de se Spiderman 3, se Ghostrider nincsen kint még kamerás változatban sem, nem illik az ember érzelmeivel ilyen durván játszani

[sirtomi]

Hát de nem értem, itt a nem japán filmekről lehet beszélni nem? Ezek nem japánok és már kinn is vannak Bizonyítja, nekem is megvan XDDD Anyám rá van kattanva, hogy minden új filmet megszerez....van egy kiba hosszú dvd-divx listánk is

De nem a filmekről beszélsz hanem arról hogy neked már megvan A filmekről még semmit sem tudtunk meg tőled

[Eberinu]

Fogadunk kikuchiyo? Én benne vagyok Ezt az új Hannibált látta már valaki? 2006os. Nem a horror,hanem a történelmi..

[kikuchiyo]

Amint meghallottam, hogy ezt a filmet Douglas Trumbull, a 2001 speciális effektusaiért felelős ember rendezte, azonnal elindítottam a letöltést.

A (talán nem is túl távoli) jövőben járunk, amikor a Föld erdei annyira megfogyatkoztak, hogy szükségessé vált biorezervátumokat telepíteni az űrbe, hogy majd azokból vissza lehessen telepíteni a flórát, ha odalent jobbra fordulnak a dolgok. A film egy ilyen geodetikus kupolákkal felszerelt rezervátum-űrhajón játszódik, amely a Szaturnusz térségében sodródik. Legénységéből egyedül Lowell (Bruce Dern) az, aki törődik a rábízott erdőkkel, a másik három ember érzéketlen seggfej, csak a hazatérésre várnak. A hajón van még három robot is, akik később nagyon fontos szerepet kapnak.
Rádióparancs érkezik: a kupolákat le kell kapcsolni az űrhajóról és fel kell őket robbantani - ekkor az addig is idegbetegnek tűnő Lowell bekattan és megöli három társát, majd ámokfutásba kezd az űrhajóval. Magányát csak a robotok enyhítik: elnevezi őket, megtanítja őket pókerezni, és szinte testvérekként szereti őket - talán ez az egyik legkülönösebb kapcsolat, amit valaha filmben ábrázoltak. Érző robotok, 6 évvel a Csillagok Háborúja előtt.

Ma már nem nagyon lehetne ilyen filmet csinálni. A főhős ideges, magának való típus, a játékidő nagyobb részében egyedül van, pontosabban három totyogó robottal, és a legfőbb izgalomforrás az, hogy vajon kiszárad-e az erdő vagy nem. Mégis, vagy talán éppen ezért egy olyan sajátos, melankolikus hangulata van a filmnek, ami miatt érdemes megnézni. Ehhez a hangulathoz járul hozzá a zene is, többek között két gyönyörű Joan Baez-számmal (a sok botfülű köcsög nagyon szidta az IMDB-n, nekem nagyon tetszett ez a két dal).

A speciális effektusok - bár meglátszik rajtuk, hogy nem ma készültek - nagyon látványosak, figyelemre méltóak. Az űrhajó belsejét egy kiszolgált repülőgép-hordozó szerelőfedélzetéből alakították ki, ez hozzájárult a ridegség, bezártság-érzés kialakításához.
A rendező ebben a filmben használta fel azokat a technikákat, amiket a Szaturnusz környezetének ill. gyűrűjének bemutatásához fejlesztett ki a 2001-hez (ott végül nem használták fel őket).
A legzseniálisabb azonban kétségkívül a kis robotok megvalósítása: igaz, hogy valójában színeszek voltak bennük, de mégis, hatalmas eredmény, hogy a rendező képes volt a nézőkben érzelmi reakciót kelteni néhány cseppet sem atropomorf fémdoboz iránt.

Nem éppen hibátlan film, de az igazi sci-fi kedvelőinek ajánlom.

[Ramiz]

Fritz The Cat

Mióta vágytam ilyesmire! A rajzfilm egy teljes jogú médium, és néha már kezdtem elhinni, hogy az animéknek tényleg olyan hatalmas része felnőtteknek szól, csak mert van benne meztelenség meg vér. Nos kellett egy rajzfilm, ami tényleg felnőtteknek szól, hogy tisztábban lássak. Kár, hogy manapság annyira pang a (készítők és nézők részéről is) komolyan vett rajzfilmek világa (tudom, jön a Macskafogó 2... de akkor is pang).

A Fritz The Cat a '60-as évek Amerikájának pezsgő világába visz, ahol egy egyetemista macska kalandjait követhetjük nyomon. Drogok, zenék, politikai eszmék, hippik, lázongások és minden más aktualitás összekeverve, kreatív és lenyűgöző látványvilággal ábrázolva és pszihedelikus szósszal bőven nyakonöntve. Magic Carpet Ride...

Trailer

[Kazenokizu]

Bábel

Nagy elánnal indultam a moziba kedden este, mert szinte mindenkitől csak jót hallottam róla, de a film közben a lelkesedésem fokozatosan alábbhagyott. A története alapvetően tetszene, de szerintem nagyon elcsúsztak néhol pl. hitelesség tekintetében. Pedig ki lehetett volna belőle hozni egy elég tartalmas alkotást is, de hát -mint oly sokszor máskor- az amerikaiak ezt is elrontották... Túlságosan mű lett a film. Tele van néhol -szerintem- hatásvadász, máshol minden realitást nélkülöző jelenetekkel, amik nagyon zavaróak. Isten bizony, nagyon pozitívan álltam hozzá, de egyszerűen a közepénél már alig vártam a végét. A címe mondjuk valóban találó, de tulajdonképpen ennyi volt, ami maradéktalanul tetszett benne. Na meg persze az a pár japán mondat, ami elhangzik méginkább elviselhetővé tette. (Hiába no, imádom hallgatni a japán beszédet, mégha vajmi keveset is értek belőle...  )
Amikkel bajom volt : nagyon vontatott, bizonyos jeleneteket irdatlanul elhúztak, amik szerintem lényegtelenek voltak, míg egy csomó mindenre meg egyáltalán nem maradt idő. Aztán a történet szálai is elég furán kapcsolódnak össze (én például zavarónak éreztem a kontrasztot aközött, hogy a mexikói szál túl szorosan, a japán szál pedig túl lazán kapcsolódott a fő eseményekhez, s emiatt én a tokiói történéseket nagyon erőltetettnek éreztem). Továbbá teljesen befejezetlennek tartom a végét a japán szálnak (a másik kettőben persze majdnem 100%-os a hepiend), arra, ami engem a legobban érdekelt volna, egyáltalán semmilyen választ nem kaptam. És végül, ami a legzavaróbb volt számomra: hihetetlenül életszerűtlen reakcióik voltak egyes szereplőknek! [spoiler]Legidegesítőbb volt szerintem a marokkói idegenvezető a végén, mikor erkölcsi hőst próbáltak csinálni belőle azáltal, hogy nem fogadta el a köteg papírpénzt Brad Pittől, holott mikor szerencsétlen amerikai telefonálgatott, még arra sem vette a fáradságot, hogy az ordító rádiót kikapcsolja 5 percre.[/spoiler]

A zenéje alapvetően szép, de 2,5 órán keresztül ugyanazt hallgatni kissé monoton volt, a végére már-már idegesítő is.
Egy szó, mint száz, én sokkal, de sokkal többet vártam tőle, nálam ez max. 4/10.

[Fazék]

Itt szippanthattok bele a film egy-két jelenetébe
Ez meg a trailer

egyik link-en se tölti be a videókat, pedig fölkeltetted az érdeklődésemet

[Ramiz]

Itt szippanthattok bele a film egy-két jelenetébe
Ez meg a trailer

egyik link-en se tölti be a videókat, pedig fölkeltetted az érdeklődésemet

Ez menni fog



Escape From New York

John Carpenter talán legismertebb nem horror filmje, a remekül eltalált antihős főszereplő karakterrel, Snake Plissken-nel híressé vált Menekülés New Yorkból (Kurt Russell játssza őt, akire mintha ráöntötték volna a szerepet, bár eredetileg Tommy Lee Jones és Charles Bronson neve is felmerült az esélyesek között). A történet a nem éppen optimista (akkori) közeljövőben játszódik: az USA-ban ijesztő mértékben megnőtt a bűnözés. A rengeteg embert már nem győzik börtönbe zárni, ezért Manhattan New York városának egy részét egy hatalmas börtönterületnek nyilvánítják, amelyet fallal, helikopterekkel és katonaságként funkcionáló rendőrségi vonalak vesznek körül. Ez után kilenc évvel, amikor bent már kialakult egy, a külvilág számára teljesen ismeretlen társadalmi-hatalmi berendezkedés, az Air Force One, az elnöki különgép lezuhan New York területén belül. Snake Plissken egy kiváló katona volt, akit azonban rablási kísérlet közben elkaptak és New York-ba akartak bedugni életfogytiglanra (aki oda rabként bemegy, többet nem jöhet ki). Mivel az elnököt a benti rabok túszul ejtették, a hadsereg nem mer bevonulni, inkább egy egyszemélyes akció mellett döntenek, amire a börtönigazgató félig rábeszéli és félig rázsarolja Snake-et. Ha ugyanis sikerül kimentenie az elnököt élve (és egy kis kazettát is, amit éppen egy fontos béketárgyalásra vitt az elnök), amnesztiát kap, illetve a nyakába injektált kis robbanótölteteket is deaktiválják neki...

A film elsőre egy B-kategóriás akciófilm és egy Mad Max-féle antiutópisztikus film keverékének tűnik, aminek igazi báját egyértelműen a karakterek adják, főként persze Snake. Ami miatt viszont igazán érdekes és élvezetes megnézni, az a film politikai állásfoglalása. Amikor Snake-nek először mondják meg, hogy az Elnököt kell megmentenie, Snake rögtön visszakérdez: "Minek az elnökét?". A film vége felé, amikor az egyébként végig elég beszarian viselkedő elnök fegyverhez jut, hisztérikus vihogás és kiáltozás kíséretében lövi agyon egyik korábbi fogvatartóját, az Amerikai Egyesült Államoknak egy hataloméhes, kontrollálhatatlan elnöki metaforájaként. Snake pedig a magányos hős, a westernek látszólag elvtelen és hidegen számító cowboya, aki azonban minden egyes ellene elkövetett áruláson megsértődik és számon tartja, az elnököt pedig rühelli, a misszióját is csak a túlélés miatt hajtja végre, azonban a szalagot, amin a béketárgyaláshoz (amit az USA Kínával és Oroszországgal folytat...) nagyon fontos anyag van, már egyáltalán nem tartja fontosnak eljuttatni az amerikai kormánynak... Az üzenet egyértelmű, Snake elutasítja az amerikai politikát és a háborútól sem mentené meg az országot, ha ezzel változást érhetne el.

A díszletek látványosak, a történet kellően izgalmas, ha nincsenek is túl meglepő fordulatok, a vagány szövegek és beállások pedig a helyükön vannak, vigyoroghat és röhöghet a néző eleget. Az akciójelenetekkel viszont nem voltam elégedett: annyira bénák voltak a lövöldözések és a bunyók, hogy már-már úgy éreztem, Carpentert egyáltalán nem is érdekelte ez a része a filmnek és szándékosan stilizáltra csinálta meg őket. Akár ez a helyzet, akár nem, ez tényleg elég zavaró volt. Viszont a zombifilmes utalások nagyon tetszettek, a stáblistán a kikacsintás Romero és Cronenberg felé nemkülönben. Egyszóval jó szórakozás a film, ha nem is tökéletes. Végül pedig egy kis érdekesség: a 3D-s jelenetet, amikor Snake berepül New Yorkba egy vitorlázó géppel, nem számítógéppel vették fel, mert akkor még nem volt elérhető a technika normális áron, hanem egy feketére festett és világos színű szalaggal négyzetrácsosra ragasztott makettvárossal vették fel.

Számszerű értékelés: 7/10.

[Fazék]

Itt szippanthattok bele a film egy-két jelenetébe
Ez meg a trailer

egyik link-en se tölti be a videókat, pedig fölkeltetted az érdeklődésemet

Ez menni fog

ez gyanúsan 18+
amúgy felkeltette az előzetes és a beszámolód az érdeklődésemet, majd ha nem felejtem el adok egy rw-t és majd többet között ezt is kérném rá

[Eberinu]

Ku*va jó volt a szellemlovas, csak ajánlani tudom Nicholas Cage oscart érdemel enyhe szellemi fogyatékos alakításáért! Minden a helyén volt, szóval futi a moziba Legjobb képregény adaptáció,ami csak készült eddig!Bár láttam a Fantastic four 2-nek a bemutatoját,és rosszul forditották a Silver surfer nevét, hát kész voltam O_O Gyökerek,nem tudják leforditani sem.

[Pr3d4k1ng]

Ku*va jó volt a szellemlovas, csak ajánlani tudom Nicholas Cage oscart érdemel enyhe szellemi fogyatékos alakításáért! Minden a helyén volt, szóval futi a moziba Legjobb képregény adaptáció,ami csak készült eddig!Bár láttam a Fantastic four 2-nek a bemutatoját,és rosszul forditották a Silver surfer nevét, hát kész voltam O_O Gyökerek,nem tudják leforditani sem.

Na végre a pozitív kritika a filmről.
Ugyan a képregényt nem olvastam, de remélem, hogy nekem is tetszeni fog a film.

FF2-ben Silver surfer?
Már Galaxis falónál tartunk???
Ez gyors volt.

Pedig Spidermannál eddig 3 film van készen és az uccsó végén, jelenik meg a legerősebb ellenfele.
(aki jártas a Spidermanban tőle kérdezem, hogy volt neki Homokember ellenfele? Folyadékemberre emlékszem, no de homok, nem rémlik semmi)

[Fazék]

(aki jártas a Spidermanban tőle kérdezem, hogy volt neki Homokember ellenfele? Folyadékemberre emlékszem, no de homok, nem rémlik semmi)

hát én kb 8-10 évvel ezelőtt, amikor még talán vettem a Pókember képregényt, garantáltan emlékszem, hogy volt ellenfele a Homokember sőt sztem a Pókember képregényben született

[kikuchiyo]

Maladolescenza

Kicsit félve írok erről a filmről.
Az ilyesmire szokták azt mondani, hogy "nem öncélú pornográfia, hanem a művészi önkifejezés céljából mutat be fiatalkorú szereplőket meztelenül", de nem tudok teljesen tiszta lelkiismerettel egyetérteni ezzel a magyarázkodással.

Összesen három (plusz egy) szereplője van ennek a nyilvánvalóan kis költésgvetésű, de a bemutatása pillanatától botrányokat kavaró, több országban betiltott filmnek. A gyermeki kegyetlenség és az ártatlanság elvesztése lenne a mondanivalója a rendező szándéka szerint.
Laura (Lara Wendel) egy 12 éves lány, nyári vakációra érkezik egy közelebbről nem meghatározott erdős-hegyes vidékre, ahol találkozik régi játszótársával, Fabrizioval.
A lány szeretne együtt játszani a fiúval, és szerelmes is bele, de az az odaadást agresszív, érzéketlen viselkedéssel viszonozza. Ordítozik vele, gúnyolja, ráuszítja a kutyáját, megöli a lány által befogott kismadarat. Durvasága akkor sem változik, amikor a lány odaadja magát neki (igen, mutatják). A fiút különösen az idegesíti fel, hogy a lány minden este hazamegy a szüleihez, míg ő az erdőben marad.
Egy nap megjelenik Sylvia (akit a meglehetősen ööö... figyelemfelkeltő külsejű, szintén 12 éves Eva Ionesco játszik), és csatlakozik a másik kettőhöz.
Nem okoz neki gondot a beilleszkedés, onnantól fogva már ketten kínozzák Fabrizioval Laurát. A játékok egyre durvábbak lesznek: vadászatot mímelve felajzott nyílvesszőkkel üldözik, úgy tesznek, mintha le akarnák lökni egy magas várfalról és kényszerítik, hogy végignézze, amint szeretkeznek (igen, mutatják). Laura ugyan féltékeny, de szereti is a fiút, így eltűri a további megaláztatásokat (igen, mutatják).
A nyár vége azonban elérkezik, és amikor a lányoknak haza kell mennie, Fabrizio végzetes őrültséget cselekszik...

Végig az volt az érzésem, hogy mindaz a fentebb említett mondanivaló, tehát a gyermeki kegyetlenség, az elveszett ártatlanság, a felnőttek világának betüremkedése az ő zárt és tiszta világukba - puszta kifogások, felszínes, ráaggatott panelek, csak azért, hogy kislányokat lehessen mutatni szeretkezés közben. Szinte nem volt olyan jelenet, hogy a kamera ne állapodott volna meg a lányok fedetlen combján vagy kivillanó bugyiján, nem is beszélve a számtalan alkalomról, amikor a főszereplőket meztelenül, vagy egyértelműen szexuális töltetű helyzetben lehetett látni. Mintha a rendező ki akarta volna élni a kislányokkal kapcsolatos összes, sokszor szado-mazochizmusba átcsapó fantáziáját. Erőltetettnek éreztem továbbá a szimbolizmust: a kutya a halált jelképezi, az eltört nyakú madárka meg a jóvátehetetlenül elveszett ártatlanságot - tudom, elsőre is megértettem.
További problámája a filmnek - amennyiben ragaszkodik ahhoz, hogy az említett témákhoz kíván művészi módon hozzászólni -, hogy nincsen kontextus, amibe a szereplőket és a cselekedeteiket elhelyezhetnénk, nincsenek a társadalmi összefüggések, vonzatok ábrázolva, ehelyett a film végig üres, absztrakt térben (az erdőben) játszódik. Ebből a szempontból jobbnak tartom a hasonló témákat bondolgató, de sokkal gazdagabb és érettebb Heavenly Creaturest.

Összességében nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel a filmmel. Művészfilmnek pornó, pornónak művészkedés. Önértéke miatt nem igazán tudom ajánlani sem, inkább csak a hozzágondolható témák és a kult-státusz miatt.

Íme egy összeszedettebb elemzés.

A filmet egy olaszra fordított Kosztolányi-vers zárja, íme a magyar eredeti:
[spoiler]Akarsz-e játszani

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?[/spoiler]

Kíváncsi vagyok, hány PM-et kapok azzal, hogy /r/ 

[Zsiga]

Maladolescenza

Aztakurva... 
Utánanéztem a neten, és a képek meg jópár ember kommentjei alapján nekem egy B-kat. softCP-nek tűnik...
Ja szerintem nem sok privit fogsz kapni mert a google kapásból kidob 2-3 élő torrentet...

[Kvikveg]

Szep a vers, nagyon szeretem. Regen lattam.
A film meg nem erdekel.

[kikuchiyo]

Kvikveg: szerintem is nagyon szép a vers, egy alvás után azt mondom, hogy többet is ér, mint a film. és nyilván nem rád gondoltam, amikor a lehetséges kunyerálók számát latolgattam.

Zsiga: be sure to get the uncensored edition (1.36 GB)

[Fate]

WTF, ezzel a verssel zárni ezt a sz..t?

Kosztolányi forog a sírjában.

[Kvikveg]

Kvikveg: szerintem is nagyon szép a vers, egy alvás után azt mondom, hogy többet is ér, mint a film. és nyilván nem rád gondoltam, amikor a lehetséges kunyerálók számát latolgattam.

Zsiga: be sure to get the uncensored edition (1.36 GB)

Gondoltam!