Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Ramiz]

J.T.Dhipendale: A nagy világ - Regatta. Gyerekek mentik meg a világot a tudtokon kívül...  Nagyon jó könyv    A fõszereplõ ugyan nem gyerek, ha jól emléxem, de gyerekekrõl szól.

Kár, hogy utálom a gyerekeket, fõleg könyekben, filmekben, képeket meg élõben.

Igen az szerintem is nagyon jó!!! Egyik kedvencem  

Ezt viszont szeretném elolvasni.

[syeren]

http://slp.dwalin.ru/
Ezt most találtam, úgy tünik elég sok dolog van itt is

Ezt is ismerem, csak épp nem volt kéznél anno...  

[Ramiz]

De a Tizenegyezer vesszõ itt sincs fent.

[Djinn]

De a Tizenegyezer vesszõ itt sincs fent.

Antikváriumban  690-ért lehet venni asszem. Valamelyik netes helyen láttam. ha annyira szereted, akkor ez nem nagy ár.

[Ramiz]

Tényleg nem, csak utálok feleslegesen antikváriumokban egy-egy könyvet keresni, mert általában elköltöm minden pénzemet az elsõ kettõben, a harmadikban pedig, ahova csak kíváncsiságból megyek be, meglátom tök olcsón a keresett könyvet.
Egyébként is, Boris Vian-t még sehol sem láttam! Semmit tõle! Ez egyszerûen sz.r!

[Kvikveg]

Emilio Salgari: A fekete kaloz /dwalinrol/
Istenem ments meg a pocsek konyvektol. Mert ez az. Az alapotlet tokjo, de ahogy megirta... Igy mar kb en is iro vagyok. Tipikus sablon kaloztortenet, sablon nemesi dumakkal, hosi becsuletes kalozokkal, stb. A kozepebe beszurva egy kis szarazfoldi uldozes tobb fejezeten keresztul, kacagtatoan bugyuta es szinvonaltalan allatleirasokkal. Raadasul a vegen nem fejezi be, hanem huzza az olvasot a kovetkezo konyvig. Anyaja. Brrr. A folytatas meg persze csak olaszul van fent a neten. Sokat erek vele.
Anyam, de jo, hogy nem a Sandokannal kezdtem. Tiszta mazli. Ezek utan bele nem nezek! :eeek:
A film egyebkent ma megy aaaa a Cinécinéma Famiz francia adon. Valaki igazan belenezhetne, ha tud, hogy az is ilyen sikitanivaloan idegorlo, vagy meg a nezheto kategoria? Bar ennel csak jobb lehet. Link ld alairasban.

Reszkessetek, a sci-fi konyvesboltos hozzamvagott nehany hete par krimit. Ingyen!!! Ez is mar nagyon gyanus volt. Eddig csak egybe olvastam bele, de ledobbentett a konyv szinvonaltalansaga. Az ember egy ilyen konyv utan tudja igazan elvezni Maigre-t, Poirot-t, es Sherlock Holmes-t. Mert az o iroik tudtak irni. Megvan: J D Carr: A gyilkos ora. Hat gyilkos ora volt. Nem szoktam konyveket kihajigalni, de ezzel ez fog tortenni. Vagy elsozom antikvariumba. Aztan ugy jarunk vele, mint a mergezett sutivel, ami tovabb utazik...

[Djinn]

Egyébként is, Boris Vian-t még sehol sem láttam! Semmit tõle! Ez egyszerûen sz.r!

Szerintem azért ha körülnézel pl. itt , lehet találni Vian-t   Pl ezeken a helyeke van:
Régikönyvek.hu
Bookline.hu
Többet nem néztem meg, de tuti, hogy lehet többet is találni!!!!  

[Orion]

Régikönyvek.hu

Imádlak drága hölgy! Egy már oly régóta keresett könyv köszönt vissza az ajánlott oldalról. Jövök neked egyel (bár nem tudom, hogy mivel), de ezer köszönet!

[Orion]

Csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a jó thrillereket. Az ötlet nem 100%-osan eredeti, de aki nem ismeri a "régi" klasszikusokat, azoknak nem fog feltûnni. Összeségébe véve így is tökéleteset alkotott az író. Egy lebilincselõ történet néhány nyaralni vágyó párról, családról, barátokról és egy rejtélyrõl...

[Ramiz]

Szerintem azért ha körülnézel pl. itt , lehet találni Vian-t   Pl ezeken a helyeke van:
Régikönyvek.hu
Bookline.hu
Többet nem néztem meg, de tuti, hogy lehet többet is találni!!!!  

Imádlak, drága hölgy!!!  

[Djinn]

Nahát, hogy megnõtt a népszerûségi indexem  
Örülök, hogy tudtam segíteni.

[Ramiz]

Megrendeltem 3 Vian-t.
(És nektek is csak ezt tudom javasolni. )

[RE@L]

Olvastátok a Szarvasvadászt? Vagy a Hú nemjuteszembe a címe,  Amiben nitroglicerint szállítanak nulla körülmények között a semmi közepén egész éjjel, asszem klumbia söpredékei.  Mind2 bõl film is készült, régen olvastam már õket de kíváncsi vagyok mi a véleményetek rólu ha olvastátok..

[Ramiz]

Én nem olvastam, csak filmen láttam, ahogy a Keresztapát is, amit szeretnék bepótolni (Mario Puzo). Valaki olvasta?

[RE@L]

Csak a rövidített 1részt angolul, amikor még 9. es voltam
De érdekes mert engem az ilyen maffiatörténetek nem a Keresztapától fogtak meg, lehet azért mert nem ezt láttam 1x hanem a Mafia nevü játékkal jáccotam
Apropó BTW, eszembejutott a második könyv címe csak a szerzõ nemtiszta még: A Félelem Bére... ezis 1960 akárhányas film/könyv nagyon jó, elég elborult.
Sajnos ez OFF, mert nememléxem az író nevére : http://www.imdb.com/title/tt0046268/  de ez a nitroglicerines film.

[Fenrir]

Én nem olvastam, csak filmen láttam, ahogy a Keresztapát is, amit szeretnék bepótolni (Mario Puzo). Valaki olvasta?

Igen, nagyon-nagyon jó. Egy az egyben ugyanaz a zseniális hangulat. De próbálld ki ugyanattól az írótól A szicíliait is. Nem fogod megbánni.

[Fenrir]

Ez a Hyperion elég furcsa könyv lehet. Történet alapján.
Elkezdtem egy könyvet: Larry Niventõl a Gyûrûvilágot. A stílusa elég egyszerû, néhol zavarnak a nem túl érthetõ megfogalmazások. A történet kicsit erõltetetten indul.

Nem írtam körül valami jól...olyan mintha az NGE-rõl akartam volna írni egy rövid történet-összefoglalót...a sztori legalább annyira mély és bonyolult.

[Ramiz]

Nem írtam körül valami jól...olyan mintha az NGE-rõl akartam volna írni egy rövid történet-összefoglalót...a sztori legalább annyira mély és bonyolult.

Ez rossz példa volt. Kezdek rájönni, hogy az NGE nem is olyan mély és bonyolult.

[Fenrir]

Ez rossz példa volt. Kezdek rájönni, hogy az NGE nem is olyan mély és bonyolult.

Akkor átfogalmazom.
110-es IQ alatt nem ajánlom.

[.Attila]

Keresek alábbi témájú könyveket:
- Japán legendák, istenek történetei
- Japán történelem
- Ragnarok, ill. északi istenségek történetei
- Chtulthu legendák (elnézést, tuti rosszul írtam)

Ilyen sorrendben.

[RE@L]

Culthulu asszem =) H.P Lovecraft vonatkozik ide, de nemolvastam még sajna tõle....

[Pirula]

Vizsgaidõszak lezárultával ismét belevetettem magam az olvasásba és rá kellett döbbennem hogy Katona László (Akela "énekes") tévedett amikor a következõ sorokat írta: "Disznóságot nem közvetít a világirodalom..."
Következõ mûvek döbbentettek rá:
Robert Merle: Mesterségem a halál
Gabriel García Márquez: Száz év magány
John Steinbeck: Édentõl keletre
Ennyi kurvát, perverziót, szadizmust, hideg és számító gonoszságot egy helyen, egy hét alatt...
Ha kicsit összeszedem majd a gondoloataimat - különben is utolsóból van még pár oldal - leírom majd az élményeimet. Addig is ajánlom ezeket. Ha meg netán olvastátok akkor lehet nekiesni a következõeknek Émile Zola: Tisztes Úriház valamit Állat az emberben c. mûveit. Viráglelkek kerüljék, jó kis dekadens mocsokban gázolós hangulat jellemzi mindkettõt.

[.Attila]

Kezdésnek...

Aha, tehát Cthulhu hívása az elsõ.
Btw. azért érdekel, mert a másik topicban említett játék (Persona2: Eternal Punishment) az egyik kedvenc játékom, és van benne jópár a Cthulhu legenda (vagy micsoda) körbõl, arról ugyebár nem is beszélve, hogy Nyarlathotep a fõellenség a játékban
Hátha maga az eredeti történetek is lekötnek, bár õszintén szólva az antik istenségek (fõleg a japán és a germán) történetei jobban érdekelnének, de arra még senki nem reagált

[Ramiz]

Következõ mûvek döbbentettek rá:
Robert Merle: Mesterségem a halál
Gabriel García Márquez: Száz év magány
John Steinbeck: Édentõl keletre

A fenti Merle könyvet abbahagytam nagyon hamar, mert tipikusan az a 2. vh-s németkép jelent meg benne, amit nagyon utálok.
Márquez tõlem nagyon távol áll, a "mágikus realizmus" elsõre (~20 oldal) érdekes, de aztál teljesen leül, az "idõ körbeforog, a történelem ismétli önmagát" üzenet/hangulat meg annyira szájbarágós, hogy az már sok. Márqueznek különben is olyan kedvenc témái vannak, mint öreg cigány kurva bevezeti a fiút a szex titkaiba stb. A karakterek elég szélsõségesek: csak harcol, vagy csak tanul, vagy csak kefél stb. Azt hiszem, ezzel a könyvvel egyszerûen nem bírjuk egymást. Nem kérek érveket, nem lehet meggyõzni. Amúgy furcsa, mert az Egy elõre bejelentett gyilkosság krónikája és Az ezredes úrnak nincs, aki írjon c. rövid regényei kifejezetten tetszettek.
Zola meg szerintem értéktelen szar (elnézést a kifejezésért). Nem értem, miért olyan híres, azon kívül, hogy a naturalizmus nagy képviselõje, aminek magában (mármint a naturalizmusnak) szerintem semmilyen mûvészi értéke nincsen, és nyomokban fellelhetõ szerintem sokkal jobb írók könyveiben. Ja, közben eszembe jutott, miért olyan híres: a szocialista eszméi miatt.

Bonci: akármilyen Lovecraft-hoz kapcsolódó játék érdekel! Majd meet-en kikérdezlek.

[Pirula]

A fenti Merle könyvet abbahagytam nagyon hamar, mert tipikusan az a 2. vh-s németkép jelent meg benne, amit nagyon utálok.

Igen, ez nekem is nagyon piszkált de kordokumentumnak nagyon is jó, bár nem igazán a németeket mutatja be, hanem a VH gyõztes nációit hogy hogyan gondolkodnak róluk. A másik hogy nekem sokkal sötétebb képet festettek volna ha nem emberteleníti el ennyire a figurát. Mert így szinte más fajnak tûnik. Mennyivel gyomorbavágóbb lett volna ha van pár szimpatikus vonása is és azt súgja hogy igen, bárki lehet ilyen és nem is kellenek hozzá nagyon szélsõséges körülmények. Egyébként második világháború témájában az Oroszlánkölykök óta nem tudnak nagyon újat mutatni nekem.

Márquez tõlem nagyon távol áll, a "mágikus realizmus" elsõre (~20 oldal) érdekes, de aztál teljesen leül, az "idõ körbeforog, a történelem ismétli önmagát" üzenet/hangulat meg annyira szájbarágós, hogy az már sok. Márqueznek különben is olyan kedvenc témái vannak, mint öreg cigány kurva bevezeti a fiút a szex titkaiba stb. A karakterek elég szélsõségesek: csak harcol, vagy csak tanul, vagy csak kefél stb. Azt hiszem, ezzel a könyvvel egyszerûen nem bírjuk egymást. Nem kérek érveket, nem lehet meggyõzni.

Pár éve én is a sarokba vágtam ezt a könyvet, de úgy gondoltam nem mondok róla véleményt ha nem olvasom végig. Megtettem és nem bántam meg. Az egyetlen dolog ami most is komolyan bosszantott az a nevek folyamatos ismétlõdése. Én megértem hogy ez fontos eszköz a mû szempontjából, de amikor már az isten tudja hányadik José Arcadió született meg akkor bizony vertem a fejem a falba. Amiért tetszett: hihetetlenül emberi, esendõ karakterek és gyönyörû halálok vannak benne. Jó, ezzel engem mindig könnyû volt megfogni, de tényleg ha valaki eljut az elsõ José Arcadio a városalapító életének végéig, hát elég kérges lelkûnek kell lennie ha nem szorul össze a torka legalább egy kicsit.

Zola meg szerintem értéktelen szar (elnézést a kifejezésért). Nem értem, miért olyan híres, azon kívül, hogy a naturalizmus nagy képviselõje, aminek magában (mármint a naturalizmusnak) szerintem semmilyen mûvészi értéke nincsen, és nyomokban fellelhetõ szerintem sokkal jobb írók könyveiben. Ja, közben eszembe jutott, miért olyan híres: a szocialista eszméi miatt.

Amiért én értékesnek érzem: sokkal inkább megmutatja hogy hogyan befolyásolják az egyének a történelem vagy csak egyáltalán a történetek és élethelyzetek lefolyását mint egy törikönyv vagy bármi más amit az iskolában bemutatnak nekünk. Nincsenek erkölcsi korlátok amiknek meg kell felelni, maximálisan fel lehet tárni a legeltakartabb szándékokat, tetteket is. Egyébként meg ez is korszellem kérdése. A XIX. század vége tele volt elfojtással, fõleg szexuális jellegûvel ami az irodalomban is kiütközött. Nem véletlen hogy Freud is ekkor bukkant fel elméletével.

[Ramiz]

Egyébként második világháború témájában az Oroszlánkölykök óta nem tudnak nagyon újat mutatni nekem.

Az is egy nagyon unalmas, elvárásoknak megfelelni akaró könyv. A németek céltudatossága és precizitása olyan nagyon németes, az amerikai fickó túl lazára és cinikusra van véve stb. Jó, ezekben van valami, és van, hogy jól sikerül elõadni (pl. Azok a csodálatos férfiak c. film... valaki látta?), de az Oroszlánkölykök nekem csak szenvedés volt.

Amiért tetszett: hihetetlenül emberi, esendõ karakterek és gyönyörû halálok vannak benne. Jó, ezzel engem mindig könnyû volt megfogni, de tényleg ha valaki eljut az elsõ José Arcadio a városalapító életének végéig, hát elég kérges lelkûnek kell lennie ha nem szorul össze a torka legalább egy kicsit.

Hát ez az, hogy ezek a szélsõséges karakterek nekem egyáltalán nem "emberiek". Esendõnek esendõk, de ki nem, ezzel nem fogott meg a könyv. Gyönyörû halálok: én inkább úgy mondanám, túlságosan is gyönyörûnek szánt és túldramatizált romantikus halálok => nem élethû, ergo nem is kézzelfogható, átérezhetõ (ez mondjuk szerintem szándékos, mármint ez a fajta elidegenítés... bár nem biztos). És nekem nem szorult össze a torkom. Annyira bosszantott a bénasága a szereplõknek, hogy direkt örültem (olyan jó kis érlelt-érett kárörvendéssel ), amikor sorra elbuktak.

Zola és elfolytás: nekem ez már magas volt, nem tudok hozzászólni. Amúgy én a Germinalt olvastam. A tanár azért ajánlotta nekem, mert szerinte nekem majd tetszeni fog, hogy a megvadult asszonyok letépik a boltos heréit. Ez engem nem fogott meg. (Azért olvastam el, mert ötöst kaptam rá. Amúgy szerintem ez jó módszer magyarból, mármint ötösöket osztogatni az ajánlott olvasmányokra. Nálunk csak így lehetett javítani. Eleve a lista felét már olvastam, így 6 ötössel indítottam az utolsó évet. )

[Pirula]

Hát ez az, hogy ezek a szélsõséges karakterek nekem egyáltalán nem "emberiek". Esendõnek esendõk, de ki nem, ezzel nem fogott meg a könyv. Gyönyörû halálok: én inkább úgy mondanám, túlságosan is gyönyörûnek szánt és túldramatizált romantikus halálok => nem élethû, ergo nem is kézzelfogható, átérezhetõ (ez mondjuk szerintem szándékos, mármint ez a fajta elidegenítés... bár nem biztos). És nekem nem szorult össze a torkom. Annyira bosszantott a bénasága a szereplõknek, hogy direkt örültem (olyan jó kis érlelt-érett kárörvendéssel ), amikor sorra elbuktak.

Fenetudja, én eleve úgy tekintettem rá már az 50. oldal után mint egy mesére, tehát nem zavartak a valóságtól elrugaszkodott dolgok. A szereplõk azért szélsõségesek mert archetípusokat képviselnek. Ursula az Anya, Pilar a Szeretõ, a nõk különbözõ aspektusait mutatják be. Õk akik stabil alapot teremtenek, nemhiába húzzák legtovább a regényben. A férfiak között is megtaláljuk a Varázslót, Harcost, satöbbi satöbbi. Egy nagyon klasszikus, több kultúrában is megjelenõ felfogás alapján vannak megjelenítve a szerepek. Gondoljunk csak a Yin-Yang ellentétpár tulajdonságaira, a könyvben megjelenõ alkímiai utalásokra, a legtöbb nép vallásában megjelenõ férfi és nõi istenképek tulajdonságaira (görögöknél pl.: Héra az Anya, Aphrodité a Szeretõ, Arész a Harcos, Hermész a Varázsló, de ugyanezek megvannak a viking és a kelta mitológiában is), Jungi pszichológiára (ez inkább csak felfedezte ezeket), tarokk kártya nagy arkánumának 22 lapjára. Én legalábbis ezt láttam meg benne és ezért nem tûnt túldramatizáltnak és elidegenítettnek, hiszen az én fogalmaim szerint éppen hogy a legmélyebben fekvõ gyökereket mutatják be. Persze ahány ember annyi olvasat.

[Ramiz]

Mindent bele lehet magyarázni, de hát ettõl szép az irodalom.
Mesének lehet éppen mese, ha úgy tetszik, de nagyon gusztustalan egy mese...

[Fenrir]

Mindent bele lehet magyarázni, de hát ettõl szép az irodalom.

Olvastad Poe :Belzebubé a fejem-tanmese c. short story-ját?
A bevezetõben részletesen kifejti mennyire...legurultam a fotelból, úgy röhögtem.

[Ramiz]

Olvastad Poe :Belzebubé a fejem-tanmese c. short story-ját?
A bevezetõben részletesen kifejti mennyire...legurultam a fotelból, úgy röhögtem.

Még nem. Melyik kötetben van? Vagy önállóan kiadták?