Írások

[Rounin]

Igazából eredetileg, tényleg rím alapján keletkeztek, de mégis minden egyes szónak van egy háttér jelentése, ami miatt mégiscsak belepasszol a versbe, ígyhát engedelmeddel nem nagyon írnám át...

Így viszont engedelmeddel/anélkül nem fogjuk érteni Vagy csak sejdíteni fogjuk

[Sumire]

Két egymás után született írás... Értelmük nem sok van, de hát oda se neki...  

Sarokba szorított...

...Izzadó arcán
--vöröslõ fáklyafényben--
izzik a vicsor...

Számûzetés

...Homokba süppedt
lábad emeld..! Menj! Apad
a veríték. Menj...

[Meske]

Így viszont engedelmeddel/anélkül nem fogjuk érteni Vagy csak sejdíteni fogjuk

De nem fogom elmondani, mert akkor leleplezõdök... (inkább maradjon csak titok a jelentésük, persze lehet fejtegetni... )

[Tiaro]

Rounin: öööö... nem tudtam, h ez ilyen komoly vétség...    sorry

Meske: ezért kérdeztem. Mindenesetre még mindig magas nekem a misztikum homályába burkolózó mögöttes tartalom...  

[Damnatus]

Hali!

"Azért mert nem ért meg senki, még nem vagy mûvész!"  

[kisvirag]

Soha és örökké

Gyûlölöm ezt a két szót, melynek mélységes tartalmát felfogni szinte lehetetlen, mert az elmúlást, és gyarlóságunkat juttatja eszembe. Ahogyan küszködve úgy teszünk, mint aki él, és küzd a túlélésért, hogy aztán a felesleges vágyálmok, és hamis célok kergetésébe beleõrült öregségünkben megfásuljunk, és megadóan, szinte megváltásként érjük meg minen ember közös sorsát, a halált. Most mégsem e múlandóság miatt mar ismét belém ez a két megérthetetlen szó, olyan élességgel, hogy a fájdalom immár elviselhetetlen, és belül csak ordítok, üvöltök, míg kifelé kisírt szemeimmel bámulok a világba, mely oly kegyetlen. Mikor a hónapos boldogság végén immáron szinte várván hogy valami rossz is történjen velem visszaimádkozom azt a több mint 30 gondtalan, elégedett napot, amikor éltem sekélyes kis életemet, azt hívén, hogy vannak fontos dolgok az életemben, de az igazán értékeseket mégsem vettem észre. A barátság szent aranyfonalába gabalyodva nem figyeltem rá, pedig tudtam, végigkövettem az egészet, és mégis naivan hittem abban, hogy nem fog bekövetkezni. Az ész ismét alkalmatlannak bizonyult mint diktátor, és ezen vereségét most szinte képtelen elviselni, csak üvölt, és üvölt...
Keserédes találkozás, egy forró csoki gõzölgõ illata mellett, témakerülés, majd nyílt szóváltás errõl az egészrõl. Én naivan még mindig hiszek valami csodában, pedig tudom, hogy most nem nekem van igazam. A fonál lazul, foszladozik, elszakítja egy hatalom, mely hisszük jót hoz, de bár szaggatott vonalat rajzolt kicsiny országunk északi határvonalán, azokat a festékpöttyöket, miket innen elvett, újra felrajzolta déli szomszédaink és miközénk, kettõs, vastag, átszakíthatatlan vonalat képezve... Felállunk, és távozunk, még sírással küszködõ út egy buszig. Két búcsúpuszi, szomorú, de büszke szemek, ami azt sugallja, hogy nyugi, semmi baj nem lesz, de látod mögötte, hogy õ is össze van törve. A kiszakított, és be nem fogadott lélek távozni készül, hogy hazatérjen egy olyan helyre, ami egyszer már "kitaszította"... a hajós elhajózik, és ebbe a kikötõbe talán már soha nem tér vissza....

[kisvirag]

Talán így is elég érthetõ, de azért egy kis magyarázat: valószínûleg tegnap találkoztam utoljára egy jóbarátommal, akit bátyámként szerettem.
Aradi, és vagy 3 hónapra, vagy két évre kitiltják az országból, mert 2 napot késett a vízumengedélyének leadásával... ha 2 évet kap, nem jön vissza... én próbálom hinni, ha csak 3 hónap, még visszatér, de érzem benne, hogy talán akkor sem... ha megteszi, csak azért, mert nem akarja elveszíteni azt a 4 évet, amit eddig itt eltöltött az egyetemen...

[Damnatus]

Hali!

Remélem azért nem olyan borús a helyzet, és csak 3 hónapig nem jöhet vissza.

[Tiaro]

kisvirag: Lsd Damnatust.

Ettõl függetlenül nagyon jó, amit írtál...  

[Sumire]

Kereszt, szembefényben...

Ki volt..? Megváltó,
vagy kitaszított..? Mindegy.
Megfeszíttetett.

[Rounin]

Elõször egy újabb címtelen haiku

Oly fájdalmasan
szép, mikor együtt sírunk -
az esõ és én.

[Sumire]

Oly fájdalmasan
szép, mikor együtt sírunk -
az esõ és én.

!!!

[Kvikveg]

Talán így is elég érthetõ, de azért egy kis magyarázat: valószínûleg tegnap találkoztam utoljára egy jóbarátommal, akit bátyámként szerettem.
Aradi, és vagy 3 hónapra, vagy két évre kitiltják az országból, mert 2 napot késett a vízumengedélyének leadásával... ha 2 évet kap, nem jön vissza... én próbálom hinni, ha csak 3 hónap, még visszatér, de érzem benne, hogy talán akkor sem... ha megteszi, csak azért, mert nem akarja elveszíteni azt a 4 évet, amit eddig itt eltöltött az egyetemen...

Hat remelem csak 3 honap. Mert annyi utan biztos visszajon. Ha az ember 4 evet lehuzott, a maradekot mar fellabon is, de feladni vagy meg egy egyetemet elkezdeni...  :eeek:
Tipikus burokratizmus. Ket nap miatt. Nem normalisak.
Na lesz egy kis ido mire ezen tulteszem magam. Grrrr...      :hogyaza:    :nagyere:

OFF off

[Damnatus]

Hali!

Elõször egy újabb címtelen haiku

Oly fájdalmasan
szép, mikor együtt sírunk -
az esõ és én.

Tetszik nagyon a párhuzam!

[Moha]

Elõször egy újabb címtelen haiku

Oly fájdalmasan
szép, mikor együtt sírunk -
az esõ és én.

Ez tényleg jó!

[Mattanja]

Oly fájdalmasan
szép, mikor együtt sírunk -
az esõ és én.

:beken:
...
...
...
 

[Tiaro]

Rounin:

      ( )

[Sumire]

Nesze neked, emelkedett lelkiállapot...

Gyilkosság-szinopszis

...Vörös vércsepp hull.
Koppanása lágyítja
az éles csendet...

[Mattanja]

Gyilkosság-szinopszis

...Vörös vércsepp hull.
Koppanása lágyítja
az éles csendet...

...vagyis...szóval...akkor is

[Rounin]

Nesze neked, emelkedett lelkiállapot...

Gyilkosság-szinopszis

...Vörös vércsepp hull.
Koppanása lágyítja
az éles csendet...

Én akartam véreset!!!!! De ez -abb

Éjféli párbaj
-----------
A telihold lágy
fénye ezüstté festi
kiömlõ vérem.

[Sumire]

Rounin, a haikud... !

A fürdõszobai élményeim...

Kettõs (II.)

Néma víz tükrén
ragyog a mécs képe -- ám
meleget nem ad...

Irónia...

Csodálja magát,
s elolvad (a látványtól..?)
kis viaszgyertyám.

[Moha]

Irónia...

Csodálja magát,
s elolvad (a látványtól..?)
kis viaszgyertyám.

Hehe, ez jó! Tetszik!

[Rounin]

Aztamindenit...de pofátlan vagyok. Még csak meg sem köszöntem a sok-sok pozitív visszajelzést

Alássan megkövetlek Titeket, és ezúton mondok köszönetet (nem, nem a családomnak ) kedvességetekért

Aleyne: viszont

[Suszi]

Gyilkosság-szinopszis

...Vörös vércsepp hull.
Koppanása lágyítja
az éles csendet...

Vampire jutott róla az eszembe. Szóval nagyon  

[Bruce]

Vampire jutott róla az eszembe. Szóval nagyon  

Hmm... sok minden eszembe jut róla, csak az nem hogy  

[Rounin]

Reggel

Halovány árnyak
kísérnek; a Nap ezüst
lámpás a ködben.

Huh.
Érdekes. Íróilag/költõileg teljesen magam alatt vagyok, szinte válságban, ha nagyon színpadiasan akarok fogalmazni. De ez teljesen olyan érzés, mintha hernyóból bábbá válva pillangóvá készülõdnék: újabbnál újabb ötletek merülnek fel bennem, és érzem, hogy jó leszek, jobb, mint valaha. Azt hiszem nemsokára extra hosszú irományokkal jövök, remélhetõleg a többség számára élvezhetõ formában, s nemcsak magamnak fogok tetszeni

Na megyek tovább lebegni a félálomszerû ködben

[Sumire]

...jó leszek, jobb, mint valaha. Azt hiszem nemsokára extra hosszú irományokkal jövök...

Én személy szerint nem kételkedem Benned..! Mint eddig is, várjuk; és örömmel fogadjuk majd mûveid..!
A haikud ismét .

Vöröslõ napkelte

Jötte sebet ejt:
az ég alján vér serked --
és mi  ezt vártuk..!

[kisvirag]

Rounin:

remélem hamar kibontod szárnyaid
egyébként meg, azt hiszem, pont erre várunk.

[Meske]

Erre is elég régen jártam. (Ezért ezer Bocsi! )

Na, de azért angol órákon ez úttal is alkottam, csak most nem rajzot, hanem verset. Íme:

Gyûlölettel élni,
Napról napra félni.
Mégsem ez való,
Egy tanárnak nem jó!

Mégis ezzel élnek,
S egy kicsit sem félnek.
Míg mindenkit gyûlölnek,
S mások csak szenvednek.

Még lehet, hogy folytatom, de az angol óra alatt csak eddig jutottam el, s most pedig nincs ihletem hozzá, hogy folytassam...

[Marfy]

Erre is elég régen jártam. (Ezért ezer Bocsi! )

Na, de azért angol órákon ez úttal is alkottam, csak most nem rajzot, hanem verset. Íme:

Gyûlölettel élni,
Napról napra félni.
Mégsem ez való,
Egy tanárnak nem jó!

Mégis ezzel élnek,
S egy kicsit sem félnek.
Míg mindenkit gyûlölnek,
S mások csak szenvednek.

Még lehet, hogy folytatom, de az angol óra alatt csak eddig jutottam el, s most pedig nincs ihletem hozzá, hogy folytassam...

Szép Versike!