Vallás, filozófia, ezoteria

[Ramiz]

... egy "játék" aminek csak értelmét, a kimenetelét és a szabályait nem ismerjük, de azért mi csak játszunk, ha akarunk, ha nem.  

Aki az életét egy játéknak tartja, annak nem okozhat problémát kiszállni belőle. Ez is mutatja, hogy nem más(ok) játszanak velünk.
Graffitinek jó, de mit értesz azon, hogy "szabályai"? A kimenetelét meg végül is ismerjük.

[Komplikato]

Aki az életét egy játéknak tartja, annak nem okozhat problémát kiszállni belőle.

Pedig nem lehet kiszállni belőle  

[poharka]

Yo!

Bocsi, hogy beleszólok, talán nem kéne, de nagyon érdekes a téma..
Az ember szerintem egy olyan lény, aminek kell legalább egy dolog amiben hisz..Akinek nem Isten, annak egy cél, egy eszme, egy ember. Azok akik hisznek Istenben nem lesznek angyalok, nem lesznek se jobbak se rosszak. Ez egy mankó az embernek, hogy tovább kuszhasson az életben elõre. Minden ember egy sajátos, kifinomult lélekkel rendelkezik, ezért nem lehet mindet egy nyájba beterelni. Ha ez sikerülne..megtagadnánk emberi mivoltunkat..inkább elvennék.. Az aki vallásos szerintem minden bajára talál egy írott választ ezért nem kell döntenie. Ez az élet legkönnyebb útja. Meg van írva mit kell tenned. Ezt nem tartom normálisnak.. Egy ember túl összetett ahoz, hogy mindig olyan választ találjon, ami neki teljesen megfelelõ.. Ha ennek ellenére az Úr útjához ragaszkodik megtagadta magát egy olyan dolog miatt, ami nagy valószínüséggel ha létezik is most biztosan vegetál..
Persze lehet az ember "egészséges" vallásos is, ami gyakoribb. Az ember ember marad. A vallás megpróbálja az emberben a romboló ösztönt gyengíteni álltalában sikerrel. Aki ebbe a kategóriába tartozik hamis képekkel megnyugtatja magát, vesz egy mély levegõt és halad tovább. Nem azt mondom, hogy hinni kell bene, de ha nincs valami más amiben hiszel megállsz és lássuk be, azonnal eltaposnak.
A másik amit érdekesnek találtam, az a bárátok szüksége. Kell, egy isten nem segít az életben, egy barát szerintem hatékonyabban végig tud rugdosni az akadályokon, mint egy isten. Számomra Istennek is nagy szerepe van az életben, de Õ másképp segít, mint egy ember. Ha nincs valaki az életedben, akire jó ránézni, rágondolni, beszélni vele lényegében nincs semmid. Még a hit se képes ezt a lyukat betömni. Még a legelvetemültebb gyilkosnak is van valakije, akinek nem akar ártani. Akinek nincs..hát talán ezért gyilkos..
Ezzel az elsõ löketnek vége...bocsi, ha valakit megsértettem

[Damnatus]

Hali!

Poharka
"Aki ebbe a kategóriába tartozik hamis képekkel megnyugtatja magát"
Te tudod mi az igazság? Mert szvsz aki ebben hisz, annak az. Aki nem, annak más.

"Azok akik hisznek Istenben nem lesznek angyalok, nem lesznek se jobbak se rosszak."
Szvsz aki HISZ Istenben, nem csak vallásos, azon igenis látszik, hogy jó ember.

"Ez egy mankó az embernek, hogy tovább kuszhasson az életben elõre"
Így igaz, de megnézem azt az embert, aki bármiféle mankó nélkül végig tud haladni ezen az úton.

"Meg van írva mit kell tenned. Ezt nem tartom normálisnak.."
Szvsz ha hiszel, akkor egyetértesz a parancsokkal is. De pl. a 10 parancs csak irányvonalat ad ki, írásban rögzíti a normális emberi alapértéket. Van olyan, amelyikkel nem értesz egyet?

"Ha nincs valaki az életedben, akire jó ránézni, rágondolni, beszélni vele lényegében nincs semmid."
Ja.

[Komplikato]

Érdekes dolgokat találni néha a neten.
Mostanában érdeklõdéssel fordultam bizonyos dolgok irányába (személyes okokból) és a Kryon-hiszti után kutatva megdöbbenve találtam rá egy szervezetre, amit S.E.A.T.-nek hívnak.Ez egy szervezet, ami  ... ööö ... spirituális dolgokkal foglalkozik az ENSZ(!!!) keretein belül. És ott találkoztam a nevükkel, amikor olvastam a Kryonkönyvek szerzõjének a velük való találkozásairól.
Ez a szerv 1980 óta létezik, a Kryon könyvek pedig (még nem olvastam õket) nagy vonalakban angyalokról szól, akik segítik az emberiséget egy következõ evolúciós szintre emelkedni ...
Tisztára Anti Neon Genezis Evangelion, nem?
"Új emberi faj születik..."
Igazából nem sok alapját látom az egésznek, csak teljesen ledöbbentem, hogy:
1. Van ilyen szervezet az ENSZ-ben  
2. Képesek foglalkozni a Kryon balhéval hivatalosan.
Mivel már nálunk is erõteljesen nyomják a Kryon krónikákat, és mert már kijött a 10-ik kötetük, természetesen van már kryon.hu ... ha érdekel valakit.

[Damnatus]

Hali!

Szerintetek létezik a szabad akarat?
Szerintem nem, mert az elõéletünk (neveltetésünk, minket ért hatások stb.) és a genetikai állományunk elõre meghatározzák azt, hogy milyen helyzetre hogy fogunk reagálni (pl. hogy én ezt a kérdést most felteszem).

Hisztek-e a véletlenben, illetve ti hogyan értelmezitek a véletlen fogalmát? Én csak úgy ismerem el, mint emberi képességekkel elõre még nem látható, de biztosan bekövetkezõ eseményt.
Nos, vélemények?

[Dragon]

Azt elfogadod, hogy (ha nem is biztosan pont úgy, ahogy a könyvekben olvashatod, de elméletileg valami legalábbis hasonló módon) a fizika irányitja mondjuk egy fogaskerék-pár mûködését?
És egy számítógépét? Az csak egy picit komplexebb...
És az emberi agy? Nem elektromos impulzusok és biokémiai folyamatok zajlanak le ott? Azt nem a fizika, magfizika, mittomén-mi-van-még-ezalatt irányítja? Egy-egy impulzus az idegsejtjeid között tulajdonképpen csak a fizika mûve, semmi több, ha ezt ennyire alacsony absztrakciós szinten nézzük. Magasabbról nézve ez egy komplex rendszert alkot, amit gondolkodásnak hívunk. De ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy a rendszer alapjaiban véve fizikai kölcsönhatások összessége, amik semmiképp sem nevezhetõk "akaratnak". Azaz, már az õsrobbanásnál (vagy elõtte) eldõlt, hogy mi fog történni, te, mint "egyén" vagy "akarat" nem létezel abban a formában, ahogy azt te most felfogod, ezek csak szavak arra az igen bonyolult rendszerre, ami a világ összes molekulájának (meg ami alatta van) a kölcsönhatásából következik.


u.i. Ez nagyon elvontra sikeredett, mi?

[Damnatus]

Hali!

Nem, én is hasonló következtetésre jutottam, csak inkább "filozófiai" oldalról.
Mert ha elfogadjuk, hogy a világ szabályok szerint mûködik, akkor a dolgok egymásból következnek. Az hogy mi fog történni a következõ pillanatban, az megjósolható lenne, ha ismernénk mindent a mostani pillanatban. Mivel azonban az ember erre sose lesz képes, így mindíg lesznek nem várt dolgok, azaz véletlenek, s mivel sajátmagát sem fogja tudni sosem megismerni, így "szabad" marad az akarata is.

[Meske]

Hali!

Nem, én is hasonló következtetésre jutottam, csak inkább "filozófiai" oldalról.
Mert ha elfogadjuk, hogy a világ szabályok szerint mûködik, akkor a dolgok egymásból következnek. Az hogy mi fog történni a következõ pillanatban, az megjósolható lenne, ha ismernénk mindent a mostani pillanatban. Mivel azonban az ember erre sose lesz képes, így mindíg lesznek nem várt dolgok, azaz véletlenek, s mivel sajátmagát sem fogja tudni sosem megismerni, így "szabad" marad az akarata is.

Pontosan. Szerintem is valami ilyesmi a dolog. Véletlenek léteznek. Mert végülis minden véletlen, ami nem szándékos, magyarul pl. ha eltörsz egy vázát mert úgy lendült a kezed, s a könyököd szélével leütöd, akkor az már véletlen, mert nem akartad szándékosan eltörni. De persze más értelemben is vannak véletlenek, mert pl. amikor most voltam nyaralni, Veszprémben összefutottam az egyik tanárommal, s ez is véletlen, mert nem tudhattam, hogy õ is ott van, s ha elõtte máshogy döntök, hogy ne arról menyjünk le a hegyrõl, akkor nem is találkozok vele. Egyszóval ebben az is belefoglaltatik, hogy szabad akarat is létezik, s mivel szabadon eldönthetjük mit akarunk tenni, így a véletlenek is az élet velejárói lesznek.

[Komplikato]

Azaz, már az õsrobbanásnál (vagy elõtte) eldõlt, hogy mi fog történni, te, mint "egyén" vagy "akarat" nem létezel abban a formában, ahogy azt te most felfogod, ezek csak szavak arra az igen bonyolult rendszerre, ami a világ összes molekulájának (meg ami alatta van) a kölcsönhatásából következik.

Nem is tudom. Ez azért picit bonyolult. Ahogy valaki leírta, a Bumm után (kb. 3 másodperccel) asszimetria keletkezett (hõmérsékleti?), ami nagyban befolyásolta az egész kialakulását. Ha elöbb vagy késöbb következik be, akkor vagy nem lennének csillagok (se) vagy csak pár elem létezne a periódusos rendszerbõl. Egyik esetben se lenne élet. Ha feltételezzük, hogy a rendszer szimetrikus volt, amikor "beindult", akkor elvileg semmi oka nem lett volna, hogy megváltozzon, de ezt tette. Onnantól kezdve szerintem akár Damnatus akarata (és tán milliószor kisebb dolgok is) valahol meghatározzák a rendszert.

[Dragon]

Világos, én is ám valami ilyesmit mondok, csak nehezen fogalmazom meg.
Minden befolyásol mindent, kisebb-nagyobb mértékben, az egész egy nagy kölcsönhatás. Viszont sztem. minden egy (általunk nem feltétlenül ismert) fizika törvényeinek eredménye. Még addíg is mennék, hogy egyetlen egy egyetemes törvény létezik valahol abban a mélységben, ami az univerzum alapját, az igazi oszthatatlant képezi (már ha van ilyen, és nem végtelen lefelé is az univerzum), és ez a törvény érvényesül végtelen sok formában a felsõbb szinteken.

[Damnatus]

Hali!

Én úgy értettem, hogy csak azért véletlen, mert emberi eszközökkel elõre nem látható, de egymásból következõ.

Én azt mondom, hogy igazán "szabad" akarat nincs.

[Meske]

Én azt mondom, hogy igazán "szabad" akarat nincs.

Én meg azt mondom, hogy van.  
De ha már ez a szabad akarat dolog felmerült, én megkérdezném, hogy hisztek-e abban, hogy sorsunk elõre meg van írva, s ezen semmi nem változtathat. Én egyértelmûen nem, mert különben nem lenne szabad akarat sem, s mivel szvsz van szabad akarat, így saját magunk formáljuk a sorsunkat, magyarul nincs olyan, hogy elõre meg van írva a sorsunk, mert, ha egy adott pillanatban eldöntünk valamit, s az után a döntés alapján megy tovább a sorsunk. Ha akkor másképp döntünk teljesen másfele is elmehet a sors. Egyszóval szerintem mi formáljuk a sorsunkat, s nincs olyan, hogy végzet.

[Dragon]

De mi dönti el, hogy te mit döntesz?
Nem az agyaddal döntesz?
Én úgy hallottam a biológia órán, meg ilyen ismeretterjesztõ cuccokból, hogy az agy is engedelmeskedik a fizikának, és pl. ha megtalálnák azt a részt, amivel mondjuk a szerelmet érzed, meg ami a párosodásra ösztönzõ hormonokat bocsájtja ki, és azt el tudnák távolítani, akkor nem merülnének fel benned az említett érzések.
Persze lehet, hogy ez nem ennyire egyszerû, de én azt mondanám, hogy alapjaiban ilyen lehet az igazság.
Tudom, tudom, alapjaiban a test megléte nem elgendõ ahhoz, hogy életre keltsd, de szerintem csak épp valami apró hozzávaló hiányzik, amit még nem találtak meg. Talán ez a valami az ún. "lélek", ami így kimondva természetfelettinek és misztikusnak hangzik, de ha itt van, és része a földi életnek, hisz minden emberben megvan, akkor az teljesen természetes, és ugyanúgy a fizikai valóság részét képezi, mint az elektromosság például, amit sokáig hatalmas misztikus dolognak tartottak az emberek. Ekkor pedig érvényes kell, hogy legyen rá valamiféle fizikai törvény, csak épp nem feltétlen az az ága a fizikának amit ismerünk.

[Komplikato]

És akkor visszértünk megint oda, hogy valóban csak a fizikai részünk létezik e?
Vagy mit tekintünk fizikai résznek?
És ha nem csak fizikai rész van, akkor mekkora hatással lehet a "többi" egymásra és a fizikaira?
Most amikor a fizika is túlmutat már azon, ami a "józan paraszti ésszel" megmagyarázható lenne, merész bárminek is a pártjára állni.
Ha egy rohadt elektrpn vagy foton képes az idõben visszafelé hatni, akkor had legyen már valami minimális beleszólásunk a dolgok folyásába nekünk is  

[Dragon]

Hát pont ezaz, manapság eljutottunk oda, hogy természetesnek vesszük, ha valamit nem tudunk megmagyarázni.
Egyébként ha belegondolsz abba, hogy vannak ugye végtelen részei a "jól meghatározható" világunknak (pl.: természetes számok halmaza -> ún. "megszámlálhatóan végtelen", valós számok halmaza -> ún. "megszámlálhatatlanul végtelen" mert minden két szám közt végtelen sok másik szám van) akkor miért lehetne a korlátos emberi ésszel törvényeket alkotni/felfogni amik mindent de mindent megmagyaráznak? Miért ne lenne az egész világ maga a végtelen? És ha már itt tartunk ez a végtelen = Isten (nem feltétlenül abban a formában, amit az emberek a saját kedvenc vallásaikon belül annak neveznek, de például egy olyan megnyilvánulása is lehet, hisz a végtelen magába foglal mindent és semmit egyben)


Szóljatok, ha túl erõs kezd lenni....

[Damnatus]

ha egy adott pillanatban eldöntünk valamit, s az után a döntés alapján megy tovább a sorsunk. Ha akkor másképp döntünk teljesen másfele is elmehet a sors.

Hali!

Én azt mondom, hogy az eddig leélt életed és a biológiai felépítésed miatt ugyanabban a helyzetben hiába dönthetnél másképp, mindíg ugyanazt a döntést hoznád!

Én nem tudom, hogy létezik-e lélek, de nagyon reménykedem benne. Tragikomikus lenne, ha a halállal együtt teljesen megszûnne a létezés. Nem látom így értelmét a világnak.

[Fazék]

Hali!

Én azt mondom, hogy az eddig leélt életed és a biológiai felépítésed miatt ugyanabban a helyzetben hiába dönthetnél másképp, mindíg ugyanazt a döntést hoznád!

nekem is hasonló elképzeléseim vannak a dologról. hiába van meg a teljes szabadságod, rengetegféle cselekvési lehetõséged, korábbi tapasztalataidból, kialakult személyiségedbõl következõen EGY megoldást fogsz választani, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy fúú az életünk eleve elrendelt, hogy létezik egy sors nevezetû vacak, vagyis sztem TE éled az életed, csak bizonyos következetességi, várhatósági faktorral történnek cselekedeteid, mely ha valaki tökéletesen(!) ismerne, nagy valószínûséggel elõre megmondható lenne.

Én nem tudom, hogy létezik-e lélek, de nagyon reménykedem benne. Tragikomikus lenne, ha a halállal együtt teljesen megszûnne a létezés. Nem látom így értelmét a világnak.

ez a baj az emberben... mindennek értelmet akar adni, nem képes élni, anélkül hogy ne keresné az értelmet mindenben, ami csak körülveszi, különben hogy tudná kiválasztani mire érdemes pocsékolnia kérészéletét...
én is szeretnék hinni a lélekben és sok más egyéb baromságban is (valamennyire a magam módján hiszek is), de azt is könnyen elhiszem, hogy csak egy biológiailag szerencsésen összeállított atomhalmaz vagyunk, mely elõbb-utóbb teljes bomlásra ítéltetett

[Fazék]

nekem is hasonló elképzeléseim vannak a dologról. hiába van meg a teljes szabadságod, rengetegféle cselekvési lehetõséged, korábbi tapasztalataidból, kialakult személyiségedbõl következõen EGY megoldást fogsz választani, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy fúú az életünk eleve elrendelt, hogy létezik egy sors nevezetû vacak, vagyis sztem TE éled az életed, csak bizonyos következetességi, várhatósági faktorral történnek cselekedeteid, mely ha valaki tökéletesen(!) ismerne, nagy valószínûséggel elõre megmondható lenne.

bár némileg önellentmondásosnak tûnik, amit írtam, de azért remélem érthetõ és nem lesz szétcincálva, ilyen "kora reggel" ennyi telik tõlem

[Damnatus]

Hali!

ez a baj az emberben... mindennek értelmet akar adni, nem képes élni, anélkül hogy ne keresné az értelmet mindenben, ami csak körülveszi, különben hogy tudná kiválasztani mire érdemes pocsékolnia kérészéletét...
én is szeretnék hinni a lélekben és sok más egyéb baromságban is (valamennyire a magam módján hiszek is), de azt is könnyen elhiszem, hogy csak egy biológiailag szerencsésen összeállított atomhalmaz vagyunk, mely elõbb-utóbb teljes bomlásra ítéltetett

Értelmünkkel tûnünk ki az állatvilágból, s ezt az értelmet keressük mindenben. De most gondoljatok bele! Hosszú távon is, mi értelme van a létnek, az én létemnek, az  emberiségnek, a Földnek, a világnak? Ha mindennek a vége a totális megsemmisülés, és egy új, világ születése, ami majd megint összeomlik, akkor a természeti, fizikai törvények ugyan a legkorrektebbek, de a legnagyobb fölöslegességet szolgálják. Nem azt mondom, hogy az egész világ miattunk jött létre, de OK nélkül nem történik semmi. Fõleg nem öncélúan.

[Meske]

Értelmünkkel tûnünk ki az állatvilágból, s ezt az értelmet keressük mindenben. De most gondoljatok bele! Hosszú távon is, mi értelme van a létnek, az én létemnek, az  emberiségnek, a Földnek, a világnak? Ha mindennek a vége a totális megsemmisülés, és egy új, világ születése, ami majd megint összeomlik, akkor a természeti, fizikai törvények ugyan a legkorrektebbek, de a legnagyobb fölöslegességet szolgálják. Nem azt mondom, hogy az egész világ miattunk jött létre, de OK nélkül nem történik semmi. Fõleg nem öncélúan.

Pont ez az egésznek a lényege, ez adja meg az emberben a mozgatókövet, hogy keressük a világban a célunkat, hogy legyen értelme élni. Mert, ha nem keresnénk, akkor semmi értelme nem lenne a létnek.

Nekem speciel megvan a célom!  

[Damnatus]

Hali!

TurboK
Nem tartom helyesnek, ha hit kérdésben a véleményével valaki megbánthatja a másikat. Az, hogy te nem hiszel abban, ami a Bibliában le van írva, nem hatalmaz fel téged arra, hogy minõsítsed. Én sem hiszek már benne, de akkor sem állítom róla, hogy mese. Ugyanez igaz a buddhizmus, a hinduizmus, tanításaira, és a Koránra is.

[Fazék]

azt hiszem ide talán már illik a téma, tényleg elég nyomorultul off-olva lett szegény "mit tanultam..." topic. szóval onnan átmásolva, még törlés elõtt:

Egyébként csak egyszer láttam
Viccet félretéve, ez a kérdés néhány éve érlelõdik bennem, nézve és hallgatva az embereket. Sajnos az a gyanúm, hogy az emberek inkább élnek illúzióban, választva a könnyebb utat, mintsem hogy szembenézzenek az adott esetben akár nagyon kemény valósággal, és azt oldják meg. Mondjuk meg tudom érteni õket sokszor.

ha már ennyire filozofálgatunk, akkor mit értesz valóság alatt?
én abban hiszek, hogy nincs olyan hogy "biztosan". még abban a kijelentésben is kételkedem, hogy "Egy dolog biztos, a halál."
Olyat hogy kijelented, hogy "én most valóságban élek" sztem teljesen értelmetlen komolyan venni. ha mondjuk kijutsz tudatosan egy illúzióvilágból, kint vagy a valóságban, hurrá. mibõl gondolod, hogy tényleg a valóságban vagy és nem csak egy újabb szimulációban? egyszerûen fölösleges ilyen témakörrel foglalkozni. mert soha sem tudsz eljutni a végére, legalábbis számomra úgy tûnik, hogy a korlátolt emberi képességek miatt ez egy teljesen elérhetetlen cél. inkább próbáljuk felfedezni ezt a világot, amit látunk (mert arra is épphogycsak képesek vagyunk...)

én például teljesen nyugodtan választanám az illúzió-világot, amennyiben úgy látom, hogy nem káromra történik a dolog (nem annyira egyszerû sztem ezt eldönteni). persze a Mátrix esetében nem fogadtam volna el, mert ahhoz túl bizalmatlan vagyok, hogy elhiggyem megéri nekik azzal szórakozni, hogy visszavigyenek gond nélkül abba a világba... de amint úgy látszik, hogy szabad akaratom van abban a világban, megtehetem amit az intelligenciám megenged, akkor nem tökölnék, mennék az illúzióba.

[Pirula]

Hm. A Mátrixban én a gépek helyében kicsit másképp csináltam volna, hogy jobban bebiztosítsam a rendszert.
Nyilván ott az illúzióvilág, amibõl néhányan kitörtek és megtaláltak egy olyan valóságot ahol rájöttek hogy a korábbi életük hazugság, az túl kényelmes stb. stb.
Viszont hogyha csinálok egy olyan szimulációt - gyakorlatilag egy másik valósághéjat ami magában foglalja az elsõt - ahol küzdhetnek a gépek által fenntartott világ felszabadításáért, miközben szabadnak hiszik magukat... Na az szivatás a javából. Ha valaki mondjuk küzdelmek árán ki is szabadul a belsõ magból, utána küzd a második szimulációban és mondjuk rájön hogy gyakorlatilag az is átverés és csak az erejét pazarolta, az elég kemény sokk lehet.
Ráadásként pedig soha az életbe' nem lesz biztos benne hogy amit észlel az valóság vagy csak egy program.
Persze filmnek ez már iszonyat vontatott lett volna.  

[.Attila]

Vááááá, Blimp!
A többiek most meg nem fognak válaszolni!
Szándékosan nem akartam ilyen filozófiai síkra terelni a dolgot. Tudom, hogy sokmindent bele lehet magyarázni, hogy ez a téma nem egzakt, de egy bizonyos szinten akkor is lehet választ adni rá, és én erre vagyok/voltam kíváncsi

[Fazék]

Vááááá, Blimp!
A többiek most meg nem fognak válaszolni!
Szándékosan nem akartam ilyen filozófiai síkra terelni a dolgot. Tudom, hogy sokmindent bele lehet magyarázni, hogy ez a téma nem egzakt, de egy bizonyos szinten akkor is lehet választ adni rá, és én erre vagyok/voltam kíváncsi

ok bocsi csak hirtelen nem tudom elképzelni, hogy melyik topic-ban fér el egy  "Te mit választanál illúzióvilág, vagy a valóság?" kérdésre várható félmillió igen/nem válasz, amit ne zárna le kb fél órán belül Shadowolf jogosan, többszörösen elõre megfontoltan elkövetett off-olás vádjával

[Mattanja]

Persze filmnek ez már iszonyat vontatott lett volna.  

Animének viszont kegyetlenül jó!

[Feldin]

Hm. A Mátrixban én a gépek helyében kicsit másképp csináltam volna, hogy jobban bebiztosítsam a rendszert.
Nyilván ott az illúzióvilág, amibõl néhányan kitörtek és megtaláltak egy olyan valóságot ahol rájöttek hogy a korábbi életük hazugság, az túl kényelmes stb. stb.
Viszont hogyha csinálok egy olyan szimulációt - gyakorlatilag egy másik valósághéjat ami magában foglalja az elsõt - ahol küzdhetnek a gépek által fenntartott világ felszabadításáért, miközben szabadnak hiszik magukat... Na az szivatás a javából. Ha valaki mondjuk küzdelmek árán ki is szabadul a belsõ magból, utána küzd a második szimulációban és mondjuk rájön hogy gyakorlatilag az is átverés és csak az erejét pazarolta, az elég kemény sokk lehet.
Ráadásként pedig soha az életbe' nem lesz biztos benne hogy amit észlel az valóság vagy csak egy program.
Persze filmnek ez már iszonyat vontatott lett volna.  

Öööö... Pirula, de hát ez törpént a Mátrixban is nem? Kiderült hogy a valóság is illúzió.

[Fazék]

Öööö... Pirula, de hát ez törpént a Mátrixban is nem? Kiderült hogy a valóság is illúzió.

most látom hogy mekkora spoiler-t írtam... :eeek: gyorsan ki is színezem és javaslom másoknak is (a filmet mondjuk már nem mert sztem az újabb részekkel óriási mértékben csökkent a színvonal a Mátrixnál)
szóval SPOILER:
 hát csak abból a szempontból, hogy az is megrendezett volt, irányított a gépek által. de az már elméletileg a valós világban volt tudtommal.
legalábbis nekem ez jött le

[Pirula]

Öööö... Pirula, de hát ez törpént a Mátrixban is nem? Kiderült hogy a valóság is illúzió.

NE MÁ!!! :eeek:
Jó mondjuk a 3. részt nem láttam úgy tépem ám a szám.
Ebben az esetben gratulálok a készítõknek.   Úgy látszik a téma jól el van temetve a kollektív tudattalanban.