Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Kvikveg]

Szuper lassú reakcióidővel:

Segítségeteket kérném, kéne valami olvasnivaló, ami hangos nevetésre késztetne

Rejtő Jenő munkássága megvolt?

Persze, azon nőttem fel.

xkcd konyv?

[Próféta]

Egyéni humorérzék függvényében a 22-es csapdája?

[frozenstein]

The Complete Works of H.P. Lovecraft
Ez elég érdekes élmény volt eredeti nyelven, mert egy kicsit régies angolt használ az író. Pl.: shew=show, betwixt=between, meg a gay-t teljesen más értelemben használja mint amit én ismertem, ez szövegkörnyezetből nem volt egyértelmű rá kellet keresnem. A magyar Szukits féle kiadást már olvastam régebben, de jó volt most angolul is, bár ebook olvasó szerint 1100 oldal most néztem vagy fél évembe telt mire a végére értem.

[frozenstein]

Terry Pratchett & Neil Gaiman: Good Omens
Nevettem rajta egy pár jót, de jobbra számítottam. Lehet túl a magasak voltak az elvárásaim.

[NLZ]

Annyi év után újra belevágtam a rendes regények olvasásába.
Rögtön nyitottam is azzal, hogy Brandon Sanderson összes Cosmere művét elolvastam:
Mistborn Trilogy, Wax & Wayne 1-3, Stormlight Archive 1-2, Elantris, Warbreaker, Arcanum Unbounded novellák, White Sand prose.
Úgy érzem jól haladtam, március elején kezdtem neki és Goodreads szerint volt ez vagy 8500 oldal összesen.

Ezek után most belekezdtem Robert Jordan - Wheel of Time sorozatába, de az első kötet (The Eye of the World) közepénél is már vakaródzok, annyira nem csúszik le úgy, mint Sanderson írása.
Még kicsit szenvedek vele azt lehet parkolópályára rakom, mert hallottam a későbbi könyvek még rosszabbak, csak kiváncsi voltam, Sanderson hogyan varrta össze a sorozatot.
Vagy opció még, hogy elolvasom az összefoglalókat
http://encyclopaedia-wot.org/

Végülis olvasni való van más dögivel, már csináltam listát, aminek lehet sose érek a végére:
https://www.goodreads.com/review/list/69997720-nolzi?shelf=to-read

[frozenstein]

Paolo Bacigalupi - The Windup Girl
Egész jó kis disztópia regény. Sikerült meglepő fordulatokat produkálnia egészen az utolsó oldalakig. Tetszett a biopunk szemléletmód, meg a mindenféle nehézségek, amikkel az emberiségnek szembe kell néznie. Ebben a jövőben az űrutazás bizony felejtős, pontos dátum viszont nem volt, egyszer felbukkant valami 500 éves időintervallum, úgyhogy legalább annyival később játszódik.

[frozenstein]

Joe Hill: Horns
Egész jó volt, bár a flashback részeket néhol unalmasnak találtam, jobban érdekelt a jelen, amikor már kinőttek Ig szarvai. Lehet a filmet is megnézem.

[frozenstein]

Max Brooks: World War Z
Egy realisztikus (már amennyire a témától elvárható) zombi apokalipszis regény. Egész jó volt, bár nem vagyok kifejezetten otthon a témában, a hollywood-i filmek, meg a walking dead nekem kimaradt, néhány zombis anime amit láttam. Érdekes volt ez az interjúk a világ minden tájáról felépítés, szerintem kifejezetten jót tett neki, hogy nem volt egy konkrét főszereplő.

[frozenstein]

Ernest Cline: Ready Player One
Érdekes volt az Easter Egg Hunt. Tetszett az OASIS idillje mögött megbúvó disztópia is. Nem biztos, hogy filmet is megnézem, szerintem a regény ismeretében csalódás lenne.

[Fazék]

Ernest Cline: Ready Player One
Érdekes volt az Easter Egg Hunt. Tetszett az OASIS idillje mögött megbúvó disztópia is. Nem biztos, hogy filmet is megnézem, szerintem a regény ismeretében csalódás lenne.

sztem ugyanolyan csalódás, mint a regény.
a filmben nyilván jócskán átszabták a könyvet, de alapvetően ugyanolyan egyszer fogyasztható valami.

sztem a könyv egy bénán megírt, túlhype-olt kockulás. ha papír formában vettem volna, akkor azonnal dobtam is volna föl jófogásra, de szerencsére csak leloptam elektronikusan.

[Leara]

Ernest Cline: Ready Player One

sztem a könyv egy bénán megírt, túlhype-olt kockulás.

EZ! Végre még valaki, aki nincs elájulva tőle. Számomra tipikus egyszer olvasós, felejthető könyv, nem is értem, miért van oda érte még a legkritikusabb ismerősöm is .

[frozenstein]

Susanna Clarke: Jonathan Strange & Mr Norrell
Kicsit lassan indult be az eleje, meg nem nagyon tudtam rájönni hova akar kilyukadni a történet, de a végén a csavar kifejezetten tetszett.[spoiler]Raven King just as planned.
Mondjuk a general happy end egy kicsit oda nem illőnek érződött, de nekem bejött.[/spoiler]

[frozenstein]

Umberto Eco: A rózsa neve
Angolul olvastam, mert annak idején az angol epub-ot sikerült beszereznem. A filmet valamikor régen láttam, de nem igazán emlékszem rá, úgyhogy voltak meglepő fordulatok benne. Meg a vége mintha más lett volna a filmben, de azt sem tudnám megmondani, hogy pontosan mi.

[frozenstein]

Takano Kazuaki: Genocide
Érdekes kérdéseket feszeget (Mi történne, ha megjelenne az emberi evolúció következő lépcsőfoka?), meg azt hogy erre hogyan reagálna az USA. Magyarul olvastam, mert csak így sikerült beszerezni, az eredeti japán, úgy voltam vele mindegy melyik fordításba kezdek bele.

[frozenstein]

Vladimir Nabokov - Lolita
Nem különösebben tetszett, de olyan rossz sem volt. A sztori nagyjából ugyanaz mint 1997-es filmben (azt hiszem azt láttam), persze a könyvben több a belső monológ. A főszereplőben nem túl sok szimpatikusat találni sajna, de mostmár elmondhatom, hogy ezt is olvastam.

[frozenstein]

Thomas Harris: Red Dragon + The Silence of the Lambs + Hannibal + Hannibal Rising
Az első hármat már olvastam magyarul, de az előzmény kötetet most először. A Red Dragon még nem tetszett, nem szerepelt eleget Hannibal. Az előzmények meg egynek jó volt, de a jelenkori Hannibal jobban bejött.

[frozenstein]

James Dashner: The Maze Runner trilogy
A Hunger Games-re emlékeztetett, de ez még kevésbé tetszett. Mindent a főhősön keresztül látunk, és nem igazán segít, hogy a harmadik kötetben minden info dump-ot következetesen visszautasít.

[frozenstein]

Lev Grossman: The Magicians Trilogy
Összességében tetszett, bár voltak benne unalmas részek. Először amerikai Harry Potter-nek indult, varázsló-gimi helyett, varázsló egyetemmel. Aztán mikor az első könyv felére a főszereplő kijárta a sulit, akkor ötletem se volt mi jöhet még, de gyorsan átment az egész Narniába.
Így leírva nem hangzik valami nagy számnak, de végül mindhárom kötet tartogatott egy-két váratlan fordulatot a végére. Végül nem bántam meg, hogy elolvastam.

[Selmo]

Ez ez?

[kikuchiyo]

Az.

Azt kell tudni a szerzőjéről, hogy sokáig a Time magazin vezető könyvkritikusa volt, a szerzők rettegték, mert nem finomkodott az ítéleteivel. Úgy tűnik, fejébe vette, hogy majd ő megmutatja a sok kóklernek, hogy kell ezt csinálni, és ennek az eredménye lett a Magicians trilógia.

Hát megmutatta. A nagy erőlködésnek, hogy leleplezze, pellengérre állítsa a mai egy kaptafára írott fantasy-irodalmat, egy kifejezetten ellenszenves, maga után rossz szájízt hagyó könyv lett a vége. Ahogy szisztematikusan végigmegy, vagyis hát végigviszi a főhősét a műfaj toposzain - felvétel a varázslóiskolába, különböző varázslatok elsajátítása, próbatételek, átkerülés és helytállás egy másik, mesés világban -, mindegyiket módszeresen megtapossa, lealacsonyítja, ahogy a főhős sorra éri el a csodásabbnál csodásabb álmait és sorra csalódik bennük.

Olyan érzés a könyvet olvasni, mint végiglátogatni egy, a fantasy műfaji kellékeit felvonultató múzeumi tárlatot - úgy, hogy közben a teremőr nem tágít mellőlünk, és minden tárlónál bizalmasan közel hajol, a fülünkbe recsegve olyasmiket, hogy "Látod, milyen lapos és sekélyes ez a motívum a Harry Potterben?" vagy "Ugye, milyen frappánsan dekonstruáltam a fantasy eszképista tendenciáit?"

Az a kiábrándító benne, hogy mindezt viszont képtelen anélkül abszolválni, hogy egész témákat, fejezeteket átemeljen, vagy mondjuk ki, lopjon, a szapult és megvetett forrásmunkáiból. A regény első fele egy az egyben a Harry Potter, a második tiszta Narnia. Van, hogy név szerint átvesz egy témát a Harry Potterből - hogy milyen ostobaság a kviddics a maga önkényes szabályaival, erőltetett bel-iskolai versenyével és az implauzibilis nemzetközi bajnokságával, és hogy milyen átlátszó, hogy a főhős nagy karriert fut be a játékban -, aztán a következő oldalon bemutat egy saját mágikus játékot, a maga önkényes szabályaival, erőltetett bel-iskolai versenyével és implauzibilis nemzetközi bajnokságával, amelyben a főhős nagy karriert fut be.

A vége, amikor a szerző kimutatja a foga fehérjét, és deklarálja a tézisét, miszerint a fantasy-irodalom alig burkolt gyermekbántalmazás (közvetett módon, azon keresztül, hogy a könyvbeli, fikciós, a Narnia-sorozatnak megfelelő könyvsorozat szerzőjéről kiderül, hogy egy pedofil gazember volt), pedig egészen gyomorforgató.

Csak az első könyvet olvastam el, de a fentiek után nem éreztem kedvet a folytatáshoz.

[frozenstein]

Ez ez?

TV sorozat is van belőle? Nem nézném meg, főleg hogy 52 rész és még fut. (American Gods-ot is a második évad után dobtam.)

@kikuchiyo Akkor azért érződött sok helyen erőltetettnek, mert szánt szándékkal erőltetett volt.

[NLZ]

The Magicians TV-vel csak óvatosan, a könyvhöz lazán kötődik, könyv olvasó ismerősöm nagyon kiakadt tőle hogy mennyire eltér.
Én nem olvastam úgyhogy nekem bejött, de csak mint guilty pleasure.

[frozenstein]

Dan Brown: Origin (az 5. Robert Langdon könyv)
Tetszett, Dan Brown hozza a szokásos formáját. Egész érdekes kérdéseket feszeget, mondjuk a végén a csavar nem ért váratlanul.

[frozenstein]

Mark Lawrence: The Broken Empire Trilogy
Egész jó volt, mind három könyv tartogatott meglepő fordulatokat. Nem tetszett mondjuk a sok flashback, mert az izgalmas dolgok legtöbbször a 'jelen'-ben történtek, viszont jól kiegészítették a sztorit. A vége is meglepő volt:[spoiler]Nem gondoltam volna, hogy Jorg meghal.[/spoiler]

[frozenstein]

Margaret Weis and Tracy Hickman: The Death Gate Cycle
Az első köteteket annak idején olvastam magyarul, most az egészet angolul. Végülis tetszett, csak kicsit meglepő volt a happy ending. Voltak ám szituációk, ahol simán el hittem volna, hogy a főszereplők meghalnak.