Álmok

[kisvirag]

nyami

nos, a 666.dik postomat most arra használom fel, hogy sajnos ma éjjel nem sikerült emlékeznem az álmomra... csak az témlik, hogy benne volt anyu, talán a fórum, és még isten tudja mi

persze lehet hogy jobb is, hogy most nem emlékszem

[Necrid^]

most nem emlékszem

[kisvirag]

mmm
Necrid, engesztelésül az éjjeli elfelejtettért, itt egy ebéd utáni

Kaptam Pesten albérletet. igazábol nemtom minek nekem az, de valami hasonló felkiálltással, hogy mert ugyis ott dolgozom, és néha jóljön, etc.
namost, fenn voltam, valami barátnõmmel ,aki kárpátaljai, és én úgy tudtam már egy jó ideje it él, (netrõl valahonnan ismertem, és talán akkor találkoztunk elõször?) de a sztori folyamán kiderült hogy nem.
na lényeg a lényeg, mentünk valahova... embereket láttunk, ahogy igy szépen sorban menetelnek, és mittom micsinálnak, mentünk utánuk velük, beszélgettünk. hegyeken dombokon erdõkön át, akármi, már úg yelég szép távot megtettunk, mikor a csajnak eszébe jutott, hogy szalagavatóra vagy szerenádra vagy hova kell mennie, de otthon maradt az énekeskönyve, azaz, el kell menni vissza érte. Elértünk egy ilyen pontot, ahol emberek álltak kis sátor, vizosztás etc, volt egy nagy lepedõre kivetített net is, ahol a lepedõ az olyan volt, mintha érintõképernyõ lenne, és amig a lány beszélt az ottani csajjal, hogy hogy is tudnánk hazajutni, én behozta a forumoldalt, és azt akartam olvasgatni, de hamar végeztek, igy csak a fõldalig jutottam (hm, kezdek föggõ lenni? )
nah, a lényeg, hogy onnan fél 2 kor ment volna egy busz, addig még volt fél óránk, de ment HÉV is, ami talán hamarabb jön, és igen, hamarabb jött, és ugy nézett ki, mint a (asszem katz) általpostolt fapados de egyébként nagyon jól nézett ki. nah, mint kiderült nem az Örsre megy, hanem a kisföldalatti végállomásához ? akkor hogy hova is megyünk?
most a csajnak tán nem volt otthon a könyv, vagy nagyon messze lakott, vagy mi de valamiért arra jutottunk, hogy hozzám kellene menni, mert nálam elm. volt ilyen könyv. nah jó
de ekkor nem tudtam, hova... egyszerüen elfelejtettem, hogy hol a albérletem. valamiért az derengett, hogy 4-6ossal biztosan kell utazni, de valamiért arra a következtetésre jutottam elõször, hogy az Örsre kéne kimenni és vlamiért HÉV, de aztán rájöttem, hogy nem, naszóval, akkor bevillant, hogy valami troli....
ekkor eszembe jutott, hogy felhivom haveromat, de felhivtam, anyukája vette fel, és a srác nem volt elérhetõ, meg a barátnõje sem, és teljesen kezdtem kétségbe esni, ráadásul közben valahonnan elõkerült a kezembe egy ilyen földön huzigálhatós bõrönd is....
szóval, nagy nehezen végülis felfejtettem a kódot, hogy valami busszal oda, valami Fehérvári utca, vagy út vagy mi... és onnan még egy troli, na elindultunk. jött egy cukrászda, amikor a csaj kitalálta, hogy menjünk oda be, õ mingyárt jön, mert itt lakik a közelben, vagy valami ismerõse? szóval, mingyárt jön.
Én bementem, és nagy meglepetésre a keresztszüleim épp benn sütiztek, ami azért vicces, mert lassan... talán 6 éve nem találkoztam/beszéltem velük.
na, odamentem, mintha semmi se történt volna, és szóba álltunk, mondták hogy menjek válasszak egy sütit,de barátnõm is eztmondta, szal, vicces volt.
na válasták az nem volt nagy, meg csak ilyen fura sütik voltak, végül valami kék-zöld-rózsaszin szinü érrdekese kinézetü frank sütit kértem, és nem azt mondtam hogy frank sütit kérek, hanem azt, hogy fran sütit és a cukrász meg tett erre valami megjegyzést...
na mindegy, közben elõkerült barátnõm leültünk, bemutattam õket egymásnak, kicsit bajban voltam, mert persze a csaj rendes nevét nem tudtam, csak amit neten használ de megoldották egymást közt, ekkor derült ki a számomra, hogy csak egy hete jött el Magyarországra, ami azért volt meglepõ, mert a korábbi beszélgetések során az derült ki, hogy nagyon jól ismeri Budapestet... én ettem a sütit (nem is volt annyira szörnyû íze ) és kb asszem itt ébredtem fel...

[Relunx]

Legutóbbi álmom:
Ismét álom az álomban volt. Amikor felébredtem (vagyis azt hittem hogy felébrettem) az ágyamban voltam és vmi láthatatlan bégjó miatt mozdulni sem tudtam, bárhogy is próbálkoztam...aztán kihagyás és felébrettem...

Relunx

[kisvirag]

sajnos csak most jutottam odáig, hogy le tudjam írni, mit álmodtam...

emiatt sajnos kicsit elhalványodtak a dolgok, pedig mostanában reggel, mikor felébredek, megpróbálom még felkelés elõtt elismételgetni, mit is álmodtam, hogy késõbb minél jobban le tudjam írni.

annyi bizonyos, hogy valami varázshasználóféle voltam, varázslónõ, vagy boszorkány, már nem tudom igazán
Tudtam repülni, ez fantasztikus volt!
Valami megint harcoljunk scene volt, de a részletek homályosak... csak egy magas épület rémlik, aminek a tetejérõl szálltam én le...meg hogy varázsolgatni próbáltam ezt azt... de voltak dolgok, amik nemegészen úgy mûködtek... de összességében pozitív felhangja volt az álomnak, tehát jól jöttem ki a dolgokból

[Zanador]

Legutóbbi álmom:
Ismét álom az álomban volt. Amikor felébredtem (vagyis azt hittem hogy felébrettem) az ágyamban voltam és vmi láthatatlan bégjó miatt mozdulni sem tudtam, bárhogy is próbálkoztam...aztán kihagyás és felébrettem...

Relunx

Van egy elég gyakori álom-helyszínem, egy kastély jellegû hatalmas épület, széles lépcsõkkel, titkos folyosókkal (ahogy annak lennie kell ), és általában ugyan azokkal a szereplõkkel vagyok ott. Néhány napja megint volt ott egy álmom. Szeretem a helyszínt, és már a kisebb "hibáihoz" is hozzászoktam... Egyik ilyen hiba, hogy él benne valahol valamilyen szörny jellegû állat, nem veszélyes, nem ijesztõ, csak megvan az az idegesitõ tulajdonsága, hogy ha úgy dönt akkor egyszerûen kihajít a saját álmomból. Ilyenkor kivétel nélkül paralízisben ébredek fel, azonnal.. Amikor még kicsi voltam, nagyon féltem tõle.

[Djinn]

Pár napja - miután több, mint 50 órája nem ettem - azt álmodtam, hogy kilukadt a gyomrom. De nem ám csak a gyomrom, hanem az egész törzsem (mint abban az idióta Bruce Willis filmben, aminek nem jut eszembe a címe). Mikor a hasamra néztem, láttam ami mögöttem van...  :eeek:
Egyébként össz 66 óra után jutottam kajához. Nem is olyan vészes, de a szervezetet eléggé kifárasztja.  

[kisvirag]

mmm
ma is 3 felvonás volt!

és most kicsit részletesebb tudok maradni, mert mikor felébredtem, eszembe jutott, mit tehetnék a felejtés ellen, a melettem lévõ kis szekrényen pedig pont ott figyelt egy papir meg toll... gyorsan pár szóban felskicceltem a dolgokat

nézzük elsõt.
Exemmel mentünk egyik nagyon rég látott ismerõsömet meglátogatni. (korábban írások topicban emlitettem róla ezt azt, õ az, akit kitilotottak vizumgondok miatt az országból) Szóval õ valami gyárban dolgozott, és megbeszéltünk, hogy találkozunk. Na, mentünk, és igy ácsorogtunk az épület elõtt, és rossz helyen vártuk. Õ erre rájött, és kicsit mérgesen jött át emide, mert milyen már, h nem értettük
Aztán elég hosszan vezetett... a gyár elég lerobbant volt... le kellett menni ilyen lépcsõszerûségen, aztán végig egy hosszú, sötét, kicsit nyirkos, málladozó, magas, széles (folyosónak már nem nevezném) szakaszon, aztán kijutottunk a felszínre, és ott meg teljesen más volt, fák, téglablokkos lakásszerûségek... mintha nem is egy gyárban lennénk... MIndenesetre az oda vezetõ út kellõen hosszú volt ahhoz, hogy ne legyek biztos abban, hogy majd képes leszek visszatalálni (az exem közben valahogy eltûnt mellõlem). szóval bementünk valami szobába, hogy dumálunk (ekkor elõkerült ex), Ottó (mert igy hivták akihez jöttünk) valamiért kiment egy pillanatra, akkor ex elkezddett balhézni a kockáiért (egy d6ja meg egy d10e még nálam van, és ugy hisztizik a valóságban is értük, mintha nem lenne még 20 másik kockája), n meg elõkaptam õket a táskámból, és hozzávágtam, majd elindultam kifelé, már egyébként is menni kellett, mert Ottónak nem volt több ideje... a hosszú sötét szakaszon elég kellemetlenül éreztem magam, de nagy nehezen a végére jutottam. bementem az ajtón, tudtam hogy balra kell fordulni, néhány lépcsõt fel, de utána nem voltam biztos, merre kell menni (általában jó a tájékozódó képességem, de ha vezetnek, hajlamos vagyok nem figyelni, merre mentünk) akkor ott voltak emberkék, és azoktól megkérdeztem, megmondták. na most valami iszonyatos tömeg áramlott azon a keskeny csigalépcsõn!
Megpróbáltam elindulni rajta, de szinte lehetetlen volt feljebb jutni, mert mindenki a másik irányba jött, és senki nem állt volna arrébb, kicsit tömegfóbiás lettem, pedig nem is vagyok az, elég szörnyû volt... nahm, jó, valami más út kell. Nah, ez viccesen nézett ki "hûtõlift". szóval volt egy hûtõ, kellemesen lejegesedve belül, ami ilyen liftszerûségként üzemelt. Már épp "lezárták" teljesen poén, két sült csirke/pulyka volt a "zár". de kértem az ott lévõ emberkét, hogy engem még csak engedjen már fel rajta. sikerült meggyõznöm, kinyitotta, mentem. fent viszont egy kétajtós szekrény "észkombájn" biztonsági õr elkapta a grabancom, minden áron meg akart büntetni, pedig mondtam, hogy engedéllyel használtam a hûtõt, errõl a lenti emberke is megerõsítette, akkor meg valami mást talált ki, hogy miért. kiabálta, meg ütögettem, hogy engedjen el, mert nem csináltam semmit, meg akármi, és elég sokáig tartott, mire ez el is jutott az agyáig, és végre elmehettem. összességében nyomasztó álom volt, nyomasztó helyekkel, nyomasztó emberekkel...

nam, következõ.

Fify barátnémmal találkoztam szerda délután, valahol összefutottunk, (még legalább 1 srác volt velünk, de rá nem emlékszem, hogy ki, de ismertem) és eldöntöttük, megyünk, kajálunk valahol. OK, be is ültünk egy étterembe, én arra biztosan emlékszem, hogy valami csirkéset kértem, mert csirkeszárny az volt a tányéron, meg paradicsom, és ott eszegetünk, mikor a fejembe villan, hogy én szerda estére fél 7re Attilával beszéltem meg találkozót az Egri borozóban! Ekkor már háromnegyed volt, gyorsan elõkaptam a telefonom, hogy rácsörgök, amikor hirtelen felbukkant, már épp akartam volna nek isajnálkozni, etc, mikor azt mondta, hogy látja, hogy én sem érek mégse rá, jó is, mert õ sem, és rohannia kell, szokásos két puszi után rohant is el... jam, az étterem a Kárászon volt, az Egribõl nem tudom hogy keveredett pont arra (ezt mondjuk ugyis csak a szegediek értik, de mindegy )

Aztán valahogy már nappal volt, és Fifyvel Makón sétáltunk (Fify még sosem volt nálam Makón...), vagy bicajoztunk? ja, bicaj, legalábbis nálam, és igy hatalmas 8as az elejében (nagyon vigyázom a biciklimre, szivinfarktust is kapnék, ha élõben látnám ezt meg..) szóval egy csapat ovodás kerekezik el mellettünk, át a zebrán, és az egyik kis vásott kölyök igy rugott egyet felém, hátha elesek.. nem jött neki össze, mondjuk nekem sem a visszarugás...
aztán a gyerekek nem messze a zebrától lerakták a bicajokat, és beviharzottak az ovodába (az utca másik oldalán van valóságban az ovoda, én is oda jártam...), én meg a ovobácsit, mert "bácsi" volt, kezdtem el faggatni... mondta, hogy rendszeresen bicajoznak, meg evezni is szoktak a kicsik, kérrdeztem hogy kajak vagy kenu, esetleg rendes evezés, mondta, hogy rendes, bár asszem még csak túrahajóba ( ovisok eveznek? azt 10 év körül szokták és ajánlott elkezdeni....) na és valami ilyen kisebb versenyt is nyertek már, amásik amin csodálkoztam, hogy van Makón evezés, és hogy a már nem emlékszem, de valami nagy fejestõl kapták a cuccot, és hogy igen van, másik kérdés hol, mert a Maros szerintem túl gyors és örvényes az ilyesmihez, állitolag van valami holt ág... MIközben így mi errõl beszéltünk, valahogy ott az épület elõtt lett egy nagy medence, és valahogy egy kenuszerûség is került rá, és Fify barátném abban ügyeskedett oda vissza, elég viccesen nézett ki... aztán a végén, direkt, nem direkt, beborult, és ugye tiszta víz lett, kijött, és akkor kérdeztem, hogy bemenjünk e (hova?  :eeek: de akkor tudtam), míg megszárada haja tévézni. mondta h OK.
ez is kb idáig tartott.

Köv scene.
csongárdon vagyok (bár a hely inkább Makóhoz hasonlított) tél van. ülök a koliszobámba (ami meg olyan mint a mostani) és tavalyi szobatárs (aki teljesen nem ugy néz ki, mert a bodor haja teljesen egyenes meg rövid lett,meg arca is kicsit más) van velem.... valahogy tudtam, hogy 3an kellene lennünk, de csak két ágy volt benn, a harmadik eltünt a másik tavalyi szobtárssal együtt. szóval, még reggel 11 környéke volt, mikor aztán ránézek az órára 23:1x-et mutat... kinézek és sötét van, és nem értem, hova lett a nap többi része... kinn pedig hihetetlenül zuhog a hó... valahol már teljesen sok meg magas van, másutt meg még éppenhogy... lemegyünk az utcára, ilyen saroképület, forgalmasabb, szélesebb utca
halad egy autó, rádudál az elõtte lévõre, és ahogy megpróbálja megelõzni, (ilyen hatalmas autó volt, már személyautó viszonylatban) kicsit öszekoccantak, a másiknak el kellett kapnia a kormányt, emiatt nekiment egy robogósnak, akinek igy a nadrága beakadta biciklikerék küllöi közé ( mikor elütötte, robogós volt, aztán hirtelen biciklis lett), és a mérges autós meg elkezte rázni, vagy tekerni vagy mit csinálni a kerékkel, én meg mérgesen szaladtam oda hozzá, hogy mit gondol, még eltöri valamilyét igy szerencsétlen embernek... szerencsére csak a ruha volt beakadva, és nem lett semmi baja az illetõnek... közben a rendõrök elõkerítették a másik autót is... egy ülés volt benne elöl, az anyósülés helyén meg nagy technika, monitor, TV, hifi, ilyesmi, ablakon laig lehet kilátni... jam, a kocsi kék/pirosra volt csinálva, kicsit mint a versenyautók, és Emac volt... érrdekes.
Aztán ahogy ott álltunk (ja, poén azon az úton nem volt hó, csak nedves volt, és csúszott kicsi... egy régi és utált motívum az álmaimban... mondjuk most legalább nem szétmállot, csak simán elkezdtek kipotyogni a fogaim... egyszerre 3-4 maradt a kezemben... ez nagyon rossz érzéseket meg kétségbeesést kelt bennem, és most is elég rossz volt, mert egyik oldalon igy egészen a metszõfogamig kihullt mind, és annyira lazák voltak, hogy ha bármelyikhez hozzáértem, már jött is ki... és ott forgattam õket, és látszottak, ha kicsit erõsebben összeszorítanám, szétroppannának... ez vajon mit akarhat jelenteni? mert ez a fugkihullós dolog elég sokszor visszatér, és mindig nagyon kellemetlen érztéseket hagy bennem...
na, de sikerült felébrednem, konstatálni, hogy minden fogam a helyén van (jam, mert a fogkihullós rész mindig annyira realisztikus, hogy bár szoktam tudni, ott sosem tudom, hogy álmodok...), aztán alhattunk is vissza, hogy jöjjön egy újabb álom.

valami kiránduláson voltunk, talán a Balaton partján? már nem tudom. a történet bizonyos részei teljesen homályosak, ugyanis valami egészen másra figyeltem. Az égen egy sárkányt láttam... gyönyörû hatalmas szárnyai voltak, kicsit hosszúkás kígyószerûbb teste, nyilszerûen végzõdõ farka... sötét volt, illetve olyan volt, mintha csak az árnyékát látnám, de biztos voltam benne, hogy egysárkány repül az égen... mikor ezt mondtam a tanárnak, nem akarta elhinni... nah, nem is erõltettem, de aztán késõbb ismét láttam. hosszabban... és tudtam, hogy a sárkány boldog lehet, mert "táncolt" az égen. csodálatos látvány volt!
Aztán meg valami buszon mentünk hazafelé, és én meg elõ akartam venni a telefonom, hogy megírjam ismerõsnek (Ewil nickre hallgat), hogy láttam sárkányt!
nagy nehezen végülis sikerült, és kaptam is választ, mindenféle örvendezõ smileyban
Aztán köv rész... kicsit kapcsolódik ehhez... van/volt valami ilyen kesztyû-csukóvédõ szerû valami, amit megszerezve... mondhatni megangyalul (hudehülyén hangzik, szal anygallá, vagy vmi ilyesmi válik... de legalábbis varázserõt/hatalmat kap) nahm, volt egy emberke, és uh, milyen nevet kapott..... grr namindegy, lényeg a lényeg, hogy õ a "jó", viszont abban a pillanatban, hogy õ "megszületik", életre hívja az ellenpólusát is, aki mindenben az ellentéte... amolyan Fallen angel... nekem mondjuk ez volt szimpatikusabb, amaz olyan kicsit nyálasnak tûnt (biztos vagyok benne, hogy erre is hatással volt az, h Berserket olvasok, Griffithtõl tud hasonlóan kirázni a hideg, ez a srác is valami ilyen szõke akármi volt, mingyárt kotrok is egy képet, hogy lényegében hogy nézett ki) naszóval, ekkor úgy tûnt, mintha felébredtem volna itt a koliban ,és teljesen elkezdtem örömködni, hogy milyen jó MAGUS kaland alapot (ez az angyalos sztori, hogy jön a két angyal, és itten végigpusztitják a földet, meg egymásnak akarnak esni, de ugye nem birnak egymással, és hogy van mégegy ilyen emberke valaki, aki pályázik a "jó" csuklóvédõire, mert annyira nem is jó (már emberi szemmel, mondjuk egyik se, akiazt a stuffot akarta, ezért mondtam, hogy sokkal szimpibb volt a "vöröske" a kicsit ördögkinézetû Fallen angel), na és hogy egy magasabbszintû csapatnak ebbõl egész jó kalandot lehetne csinálni, és mentem, hogy ezt barátnõmnek (aki valahogy a nõvéreim is volt, de igy kicsit fura volt az egész...) meg ismerõsöknek elörömködjem, de akoliban épp volt valami ünnepségre szervezkedés, és épp pakolásztak valamit, ez itt kicsit zavaros, inkább nem erõlködöm vele, a lényeg, hogy ezt a nõvér/barátnõmet (közben beugrott, hogy a valóságban ki is lehet, mindegy, fura) megcsókoltam, ill megcsókoltuk egymást, nem is tudom már miért, de a nyelve szúrt, szõrös volt vagy mi, és nagyon kellemetlen volt.... Emellett még eszembe jut az is, hogy a szobám padlóján feküdt egy doboz gyógyszer, valami olyasmi, amibõl egy évben max 2-t lehet bevenni, valami nõgyógyászati nyavajára... errõl villant be, hogy én valamiért voltam nõgyógyásznál, és õ adta, hog vegyek be egyet belõle... egyébként vicces, mert ilyen ritkán lehet csak, meg esetlegesen bevenni, mégis 10 volt egy dobozban....
egyébként kicsit fura volt, mert az utolsó 3 rész a koleszos-hóesésestõl kezdve valamilyen formában kapcsolatban állt egymással, ezt éreztem... egy nagy eseményfolyam volt.

[Necrid^]

Ismét õrõm volt el olvasni. kisvirag.

[katz]

egy régi és utált motívum az álmaimban... mondjuk most legalább nem szétmállot, csak simán elkezdtek kipotyogni a fogaim... egyszerre 3-4 maradt a kezemben... ez nagyon rossz érzéseket meg kétségbeesést kelt bennem, és most is elég rossz volt, mert egyik oldalon igy egészen a metszõfogamig kihullt mind, és annyira lazák voltak, hogy ha bármelyikhez hozzáértem, már jött is ki... és ott forgattam õket, és látszottak, ha kicsit erõsebben összeszorítanám, szétroppannának... ez vajon mit akarhat jelenteni? mert ez a fugkihullós dolog elég sokszor visszatér, és mindig nagyon kellemetlen érztéseket hagy bennem...

Az istentelenek szerint:
Krúdy Álmoskönyv: Fogad, ha kihull: egy atyádfia meghal; fogaid, ha mind kifutnak: egészségesnek gonosz, betegnek egészséget jegyez; fogaid nyelveddel kitolva: dolgaidnak jó vége; fogaid ha elédbe esnek: gyermekeid halála (<=nem ezt álmodtad ugye?)

Álomfejtõk nagylexikona: Az álmokban elõforduló fogak szexuális szimbólumként értelmezhetõek, de lelki bajainkra is utalhatnak. Ha álmunkban kihullik az összes fogunk, bánatra, boldogtalanságra, esetleg betegségre számithatunk. Ha csak elsõ fogak esnek ki, feltehetõen egy szomorú élményt nagyon nehezen tudunk elfelejteni.

Ha bõvebb infó érdekel kérdezd anyámat, õ ilyen okkult és õ hisz az ilyen istentelen baromságokban, mint pl minden álomnak van vmi jelentése.

[kisvirag]

az álomfejtõk lexikonával az a baj, hogy minden második szócikk benne szexuális szimbólum, és csak azt mondja, hogy bánat vagy öröm fog érni...
az álom szerintem is hordoz jelentést, de én inkább a feldolgozó álom elméletét vallom, azaz az álmaink nem a jövõbe mutatnak, hanem a velünk múltban történt dolgokat dolgozzák fel valamilyen formában.
Ezekre szoktam is utalni (Berserk olvasása, a vállam elfekvése, etc... de vannak kevéssé megfejthetõ motívumok is) emelett az álmok szerintem azért is vannak, hogy a tudatalattink "kitombolja" magát... ilyenkor az agyunk nincs "ellenõrzés" alatt, és azt csinálhat ott, amit akar... jobb esetben ilyen szép álmokat

[Relunx]

Nah mozgalams éjszakám volt tegnap, vagy 5 álmom is volt, legalábis enniyre emléxem:
1.
Titkos ügynök vagyok. Egy nap közli a fõnõköm hogy a fejemben lévõ micro-chip kellene egy ügyhöz, én tudom hogy csak így akrnak kivonni a forgalomból, ezért megszökök tõlük és ellenük forulok, anniyra még emléxem hogy mikor az irodaházból (ahol a fõnököm közölte velem a hírt) megszökök, egy teherliftel szökök meg és hogy ne jöjjenek utánam egy nyák lappal   (hogy hogy került a kezembe azt nemtudom) rövidre zárom a lift elektronikus rendszerét...

2.
Éjszaka van, vmi hídhoz közeli parkólóban vagyok, és épp kocsikat adok el a maffiának...

3.
Õserdõben vagyok és vietkongokra lövöldözök célbalövést gyakorolva...

4.
Régi sulimban vagyok, és vmi találkozó volt...

5.
Álmomban találkoztam Reverie Metherlance-el (Ren, az EG animébõl), ez voltmindközül a legjobb álom

Relunx

[kisvirag]

hm, elfojtott és kitörni vágyó agresszió?

[Kvikveg]

[kisvirag]

nohm

elõljáróban ajánlom a Fotopicben postolt képek megnézését, a fejemet merem rá tenni, hogy a ma éjjeli álmom e miatt volt...

NOh: szitu: Föld, atomvilágháború vagy támadás vagy mi után, teljes pusztulás, mindenfele romok, nagyon kevés ember, központosított hatalom (errõl majd lesz szó késõbb, hogy hogy mint)
A lényeg, hogy én nem errõl a bolygóról, vagy országból, vagy akárhonnan voltam, mint a velem lévõ két másik ember sem. ez azért lényeges, mert tudtuk, hogy illegálisan tartózkodunk a területen, és csúnya vége lesz, ha bárki is felfedez minket. Szóval egy ilyen épületromot vettünk"megszállás alá" volt egy csomó cuccunk. De pl a kaja az ilyen rendszeres probléma volt, nagyon kevés volt, és nagyon sok, ma alapnak számító dolog hiánycikk volt. Tudtuk, hogy nem messze, pár10 kilométerre áll még egy Tesco (az tulzás hogy áll, inkább mûködik, ahol viszonylag lehetett mindent kapni... persze ha volt mibõl. Pénz asszem nem is nagyon volt... Szóval valahol sikerült fellelnünk egy adag leveszöldséget, és feltettük fõni... álmomban már elõre utáltam az ízét, mert nagyon hosszú ideje csak a krumpli és a répa különbözõ fajtáit ettük. Són kívül nemnagyon volt más fûszerünk, de a srác (a másik velem lévõ az csaj volt) valahonnan talált vagy kerített egy szórónyi borsot, aminek nagyon megörültünk (tudom, hogy itt megjegyzésre került, hogy a Tescoban asszem borsot még pont lehet kapni) akkor halottunk hangokat, mindenki el/le bújt. a házaknak nemnagyon volt teteje, de nemisigen volt rá szükség, az idõjárás standarden mindig meleg és száraz volt (megmondjuk még nem indult el ilyen újraépítés féle, tehát a romok kb úgy voltak, ahogy a támadások idején összezuhantak... max csak a használható dolgok voltak elhordva, de ha az ember egy kis ásásra adta a fejét, még találhatott ezt-azt. még nagyon az elején voltunk az újraindulásnak, és nagyon kevés ember volt, legalábbis ezen a környéken, aki túlélte...) szóval, ezért is mertünk kicsit nyíltabban ott garázsdálkodni. de halottunk két hangot közeledni, szóval elbújtunk.azok elmentek, mikor már kezdtünk fellélegezni, hogy megint minden OK, mikor a szomszéd ház tetejére kijött egy idõsebb nõ, teljesen úgy nézett ki, mint az angoltanárnõm, csak kicsit öregebbnek... éppen telefonált, valószínûleg valami kormánytaggal, vagy valami nagy fejessel, mert elég ideges volt, és valamit egy troliról beszélt. Késõbb kiderült, hogy volt neki egy trolija, és azt el akarja venni tõle a hatalom, pedig még papirja meg minden egyébje is van, amit korábban már elfogadtak hitelesnek. Na szóval, õ a maga háza vagy mije tetején olyan pozícióban volt, hogy elkerülhetetlen volt, hogy ne vegyen észre minket. Át is jött mingyárt, de teljesen jófej volt. Ekkor mondta el, hogy mi van a trolival, meg azt is "megmutatta" hogy ez az egész úgy mûködik, meg pl áram is úgy van (ez kivételesen ingyen asszem) hogy van a közelben egy tábor, ahol török vendégmunkásokat (jó sokat, ennyi embert egy helyen!) dolgoztatnak elég kemény, és õk fejlesztik az áramot, meg még egyéb más dolgokat is csináltatnak velük, és hogy ezért van, hogy a környéken élõ embereknek nem kell annyi mindent csinálni, meg ezzel fogják be a szociális munkások száját, szóval, hogy azzal zsarolják õket, hogyha nem lesznek kedvesek, meg naggyonnaggyon segítõkészek az itteni emberekkel (azaz lnyegében nem ilyen szolgai szinten mûködnek vagy valami ilyesmi) akkor a török munkásokkal még csúnyábban fognak bánni... szóval érdekes volt... az is, hogy amikor errõl beszélt, láttam a tábort, ahogy szerencsétlen emberek ott dolgoztak, és jójó hogy törökök, meg akármi, de valószínûleg legtöbbje ártatlan... ha még lehetett ott értelmezi ezt a szót.
Nahm, viszont akkor jött a füles, hogy a bûnügyi rendõrség a nyomunkra bukkant, és a betloakodóság mellett valami csecsemõgyilkosságot is mingyárt ránk akarnak verni. a nõ nagyon rendes volt, mondta hogy bújjunk el, van lenn a pincében ilyen általa kialakított kis búvóhely, poén egyébként, hogy a nõ "lakása" nagyon rendezetten nézett ki, mintha nem is történt volna semmi... a csavar az egészben, hogy ekkorra az a két ember eltünt, és helyette az egyik exem volt ott akkor már... már bujtunk volna, mikor eszünkbe jutott, hogy jó lenne, ha a cuccainkat is levinnénk, mert ha azokat megtalálják, nem nyugszanak, míg minket nem, mert vannak dolgok, amiket a nõ nem tudna kimagyarázni. na szóval, volt egy utazótáska, nagyobbféle, ruhákkal, egy nagypárna (koleszos huzattal) egy pokróc (szintén kolesz style), egy paplan (detto), kispárna (szintén), egy nagy piros mázas vájling, benne néhány kisebb edény, meg mindenféle evõeszköz és egyéb konyhai eszköz, na ezeket jól felpakoltuk, és lerohantunk vele, pont idõben. a lenti rész ilyen rendezett raktárszerûségnek tûnt, de inkább ilyen mûvészeti cuccok, szobrok hasonlóak voltak lenn. na, az egyik sarokba leraktam cuccokat, nem mertem hirtelen semmihez se nyúlni, nehogy zajt csapjak, erreföl a pasi meg elkezdett nyavajogni, hogy fázik a lába, akkor kotortam neki a utazóból egy zoknit, de az nem volt jó, neki vastagféle kell, akkor odaadtam azt, és akkor nekiállt valamit a csapnál baromkodni, és hiába integettem, meg kalamolásztam, hogy azonnal hagyja abba, mert akkor már halottam a rendõrök hangját, nem tette, és ahogy felnéztem, át lehetett látni a padlón, és láttam, hogy egyenesen a csapóajtó felé jönnek ekkor már, és elkezdtem befelé menni. a helyiség L alakú volt, a külsõ része volt a hosszabb, bementem az L részéhez, ott egy darabon volt fal, de csak derékmagasságig, elõtte polcok voltak, gyorsan bebújtam mögéjük, ekkor már hallottam, hogy lenn vannak, át akartam mászni, bár fogalmam nem volt, mi lehet a fal másik végén (mindenféle iszonyatos állatokat vizionáltam, meg egyéb félelmetes dolgokat).
Nem tudom, elkaptak e, mert felriadtam, igencsak kalimpált a szivem mondjuk, szal, meg voltam ijedve
érdekes volt.

[katz]

...meg pl áram is úgy van (ez kivételesen ingyen asszem) hogy van a közelben egy tábor, ahol török vendégmunkásokat (jó sokat, ennyi embert egy helyen!) dolgoztatnak elég kemény, és õk fejlesztik az áramot...

"Õk fejlesztik az áramot..." Bányásszák az áramot vagy ? bööööölcsééész

Te megint menekültél álmodban...

[kisvirag]

"Õk fejlesztik az áramot..." Bányásszák az áramot vagy ? bööööölcsééész

Te megint menekültél álmodban...

hátbocs, azt nem mutogatták meg, hogy konkrétan hogyan csinálják, csak mondták, hogy onnan jön az áram....
         :beken:

[kisvirag]

na, csakeljutottam idáig is

persze megint álmodtam mindefélét, de hogy eddig nem volt idõm irni, kicsit ki is mentek a fejembõl....

az egyik az volt, hogy katz mindenáron ki akarta (még jobban) szivni a nyakam, és én nem akartam hagyni neki, és ebbõl így vicces helyzetek adódtak (én a magam 45 kilojával meg kiálló csontjaival vs izmoserõs férfiember).

aztán, volt valami olyan (még hétvégén, hogy nagymamáméknál voltunk...
jah, beugrott!

ilyen nagy, sokemeletes, talán négy, nagy téglaépület szerû, ami már teljesen így a kastélyra emlékeztetett. valami filmstúdiószerûség volt, és az enyém!
na, valami szappanoperát forgattak épp (basszus, hogy hogy adhattam ilyenre fejem nem tudom), nah, és úgy volt, hogy hétvégente nem volt meló, akkor bejöhettek civilek csoportosan szétnézni. szóval hétvége volt, katz épp meglátogatott... mutogattam neki a stúdiót, akármi. aztán valamiért el kellett szaladnom, a másodikon hagytam, aztán mentem vissza, oda ahol hagytam, de ne mvolt ott, és nekiálltam keresni, persze mint kiderült, õ is ezt tette, de végülis megtaláltuk egymást, és keresés közben hívott nõvérem, hogy nagyon beteg, mégsem ünnepeljük szombaton (vagy vasárnap? ) unokahugom szülinapját, és ennek kicsit megörültem (persze azért aggódtam miatta h beteg) de azért, mert igy azt a napot is csak együtt tölthettük

ma meg...
ilyen régi városrész macskaköves utcák... egyik helyen vitrinben kiállitott (fura cucc volt, mert igy össze lhetett csukni, vagy mi, szóval, ha óvatlanul lökted meg, összecsukott....) nagyon régi könyvek, ezüstdolgok (serleg, hasonlók) és ilyen régi sokatérõs cuccok. na én nézegetem õket nagyban, persze sikerült meglökni, akkor hogy eldõl, dutánakapok, a másik is akkor elindul és nagy nehezen sikerült elkapni mindkettõt, hogy ne boruljon fel, és törjön össze... néni nagyon mérges volt rám, én meg rá, hogy hogy lehet ilyen szutyokba tenni az ilyen értékes cuccokat....

aztán Szeged sétáltam, és egy épület/lakás lángolt, azt oltották nagyban, én meg megálltam bámészkodni...

aztán
nõvérem anyósa kitalálta, hogy nõvéremék adják el az utójukat, hogy õ tudjon magának venni egyet, mert valami ilyen kabrió kocsit nézett ki magának... ami egyébként szörnyen nézett ki, és nem is volt semmilyen teteje.... brr.

hirtelen ennyi jutott az eszembe.

[Zanador]

Na, a végére értem. (kisebb hézagokkal, de azért valami segitség most már kellett)
Az elmúlt 1-2 napban majdnemhogy meglepõ módon volt álmom (újabban megint nincsen túl gyakran):
Az egyikben egy labairintus szerû épületben kellett versenyezni. Repülni minden versenyzõ tud, de a keskeny folyosókon néha jobban lehet a falon futva venni a kanyart. Az egyik falra (nevezzük padlónak) voltak felfestve a különbözõ szinû vonalak, amiket követni kell. Idõnként ezek össszeértek, aztán kicsit le lehetett lassitani a többieket, persze figyelve, hogy nehogy én maradjak le emiatt (pl mint arra hamar rájöttem, repülõ embert nehéz elgáncsolni...) Menet közben ahogy annal lennie kell, van egy csomó lassitás is beépitve. Hogy ennek az egésznek mi volt a célja, azt már talán sose tudom meg, mert mint mindig, felébresztettek.  (idõnként van egy olyan érzésem, hogy álomból sose kelnék fel, ha nem ébresztenének fel néha)

A másikban pedig Kraderonban mászkáltam (ez a legnagyobb város az álomvilágomban, 3 fõ részbõl áll és mindegyik akkora, hogy hosszabb álmok is eltelhetnek anélkül, hogy áttévednék egy másik részébe). Igazából nagyrészt csak sétálás volt, abból a célból, hogy egyszerûbben le tudjam rajzolni, amikor végre belekezdek. A baj csak az, hogy egyáltalán nem tudok rajzolni, és ha megcsinálom a térképet, rajtam kivül akkor se jelent senkinek semmit.. attól még talán megcsinálom.    Ami meglepett ebben az álomban az az, hogy be tudtam menni a kedvenc játékom termébe. Ez egy pince, ahol körben elhelyezve 12 kezelõfelület van, személyre szabva. Virtuális valóságban megalkotott stratégia (máskülönben nem is én lennék ). Az én felületem olyan, hogy lekapcsolja a testem irányitását az agyamról, és beviszi a jeleket a játékba. Bent a vezérlõfelületem egy része pedig a pajzsom belsején van (ha legalább a páncélomat le tudnám rajzolni.. ). 5 éves korom óta a a kedvenc álmaim közé tartozik, ha ide kerülök. Ebben az a nehézség, hogy még az álmom módositásával se tudok bejutni a terembe. Ha megpróbálom, akkor egyszerûen átrepülök rajta, mintha a tömör fal lenne az ajtó mögött.

[kisvirag]

hú
teljesen régen irtam ide...
az igazság az, hogy bár folyamatosan mindig álmodtam, mindegyikbõl csak foszlányok maradtak meg...
az egyikbõl pl, ami egy egész hosszú álomfolyam volt, csak annyi, hogy egy csaj, akit aggyon de naggyon nem szeretek, szólás nélkül kivett egyet a fültisztítópálcikáimból, és használta is és én teljesen fel voltam háborodva, hogy milyen dolog ez, hogy kérdés nélkül belenyulkál a cuccaimba...

más igy hirtelen nem jut eszembe, majd....

[kisvirag]

nem tudom mi van mostanában velem... minden éjjel álmodom, de az ébredés utáni féléberségnél tovább nem marad meg belõlük semmi...

[Beren]

NA, ez elég filmszerû igényes álom volt végre:)

Kezdõ snitt: állok az akasztófa alatt (legalábbis gondolom, én lehettem az a figura, mert utána rajta keresztül láttam a sztorit). Közben hozták a többieket is, és kezdtem morcos lenni, hogy "azt a csajt minek"... a köv részben már egy marha nagy meggymagköpõvel (kéziágyú) durrogtatom a hóhért (elég jellezgetes figura volt ... de nem hasonlított se a Fõnökre, se a számvitelanárra:)), és azon csodálkoztam, hogy miért nem dobja már fel a pacskert, amikor beleeresztettem a fél árat (lõszerpazarlás...). Ekkor jött az ötlet, hogy kapjam elõ a köpõcsövet, és tegyek bele ezüstöt. Na, ettõl már befircolt a mondró, viszont a segédje elmenekült, márpedig félmunkát nem végzünk, úgyhogy meg kellett találni... a levegõben szárnyalgatok, a lábam alatt elterülõ tájat vizslatom, hátha kiszúrom a figurát (nos, a szárnyaim érdekesre sikerültek - mintha villámból lennének, vagy szikrából, szóval szép vaktóan kékek voltak, határozatlan, de szárny körvonallal)...egy nõi meg férfi szörnypofa nézte magát a tv-ben, jókat nevetve magukon (vámpír tv:)). Leszálltam és leköpõcsöveztem mindkettõt, de mire belelmerültem volna a dologba, csörgött a teflonóra:(

[kisvirag]

Beren eszembe jutatta, hogy az én álmombol most maradtak meg foszlányok...
nem tudom mennyire fogom tudni visszaadni, hangulatom elég padlóalatti, ezért lehet kicsit negativabban irom le, mint volt...

a lényeg, hogy már nem tudom hol hogy miért voltunk
de két kisbaba volt. egyik sem az enyém, de közeli ismerõs/rokoné lehetett. Az egyik egy kisfiu, a másik nem tudom, ill nem emlékszem, talán kislány.. .de nem készpénz.
Tudom, hogy mikor felvettem a kisfiút, az meztelen volt, és hogy majdnem elejtettem... valahogy kicsúszot a kezembõl, illetve ugye nem tartotta magát... ami fura volt, mert korra akkora volt, hogy már kellett volna...
de nem is ez volt a lényeges mozzanat. hanem a másik baba
õ tényleg picike volt még 1-2 hónapos max. az arca furán piros volt, mintha megégett volna, vagy valami gondja lenne, és olyan kortalannak tûnt, amellett, hogy tényleg babaarc volt...
és basszus. megszólalt. csodálatos, tiszta magyarsággal, úgy,ahogy esetleg még egy felnõtt sem. már nem emlékszem mit mondott, de tudom, hogy megrémitett (vagy csak most gondolom azt, hogy megrémitett volna) de mindenesetre nagyon furcsáltam... nem egy átlagos "normális" gyerek volt, az biztos...
a többi csak homályos emlék, megfogalmazhatatlanul, értelmes fotmába önthetetlenül...

[Keelhaul]

Egy megjegyzésem lenne. Mi a véleményetek a déjá vu -rõl? Engem szörnyen idegesítenek...

[Relunx]

Déja-vu? Attól függ mi az ami mégegyszer megismétlõdik...
A múltkori álmom:
Egy uszodában vagyok több ismeretlen emberrek, akik mint késõbb kiderült az osztálytársaim. Úszó tanárunk, kitalálja hogy most a mûügrást fogjuk gyakorolni, aztán miután a bízbe érkeztünk, usszunk le 100 hosszt....ehh szép...
Aztán egy kis idõ elteltével odahív magához és közli hogy most vizsgáztat, elémtõl egy papírköteget és mondja hogy keressem meg a a 2db 23-as bejegyzést...kb 2 perc alatt megtaláltam és azt mondja 2-es, de ahhoz hogy jóváhagyhassák a jegyet, le kell mennem az iskolaorvoshoz, akinek a rendelõje a földszint alatt 30 emelettel van...nah szép...elindulok a liftel, megérkezek a -30.dik elemetheh kinyilik az ajtó és látom hogy fura monsterkék lepik el az egész emeletet..nah erre elkezdek desszant akcióba kezdeni és levadászom az összes szörnyet, ami elég sok idõbe telt...aztán odaérek a doki ajtajához, de ekkor meg felébredtem...

Relunx

[Pr3d4k1ng]

lehet, hogy egyes álmok tényleg a közel jövöbe mutatnak. ezért volna az embernek Déja-vu érzése nem? Elvégre mi maga az álom?? Miért álmodik az ember?? és ha álmodik az ember, hol jár a gondolata???

[kisvirag]

álom deja-vu:

az álom feldolgozó szerepe miatt lehet... szerintem egyes álmok nem a jövõbe mutatnak, hanem nemrégi multbéli dolgokat dolgoznak fel...

[Sidney]

Kezdõ snitt: állok az akasztófa alatt

Igazán jó kezdés

Közben hozták a többieket is, és kezdtem morcos lenni, hogy "azt a csajt minek"...

Érdekelne, hogy melyik csajt

...egy marha nagy meggymagköpõvel...
 köpõcsövet, és tegyek bele ezüstöt...

Mégis melyik században játszódott?

de mire belelmerültem volna a dologba, csörgött a teflonóra:(

Ejnye, hát nem tanultad meg a leckét? A jó alvásban gátló tényezõket tessék kidobni az ablakon!

Egy megjegyzésem lenne. Mi a véleményetek a déjá vu -rõl? Engem szörnyen idegesítenek...

Velem történt pont ma, hogy azt álmodtam, a kedvenc pékségemben összefutok egy sráccal, akit már kb. 1 éve nem láttam. Ma reggel tétovázva léptem be a pékségbe, és nem ott volt a csávó?! Kicsit sem volt ám déjá vu-érzésem... Szóval a gondolat hatalma túl sok mindenre képes!

[kisvirag]

hû
 eszembe jutott, hogy megint sikerült álmodnom mindenféle hülyeséget...
of coz már megint a felére sem emlékszem.

de tudom, hogy valami nyaraláson vagy kiránduláson vagy min voltam egy sráccal, aki mintha a barátom lett volna, de tudtam, hogy valójában nem az, illetve, ha mégis, már nemsokáig lesz az, mert engem valaki más nagyon vár, akit én is legalább anyira várok...

mondjuk elég xar éjszakám volt, megint persze olyankor nem tudok aludni, amikor lehetne...
ráadásul 9 környékén betörtek valami villanyszerelõk a szobámba, hogy megnézzék, a lámpám, meg hol és hány konnektor van, majd távozzanak... nagy élmény volt...

edit: beugrott még egy álomrészlet, de az nagyon 18+os, szóval, inkább nem irom le

[kisvirag]

Nah, Necrid tegnapi Gratulációkbeli postja inspirálóan hatott rám, és sikerült nem elfelejteni azt amit álmodtam.

nézzük
elsõ

nem tudom leírni a helyet, kicsit nehéz szavakba foglalani. a lényeg, hogy "fenn" vagy "kinn" volt egy vasútállomás szerú, meg ilyen nagy üres tér, jó poros, lefelé pedig ilyen barlangszerû lakás akármi, de ha végigmentünk, "lent" is ki lehetett menni, és ott meg rét és erdõk voltak.
még két férfi volt ott, az egyik idõsebb, nagydarab, olyan 190 körül, széles vállak, kopasz fej (bár ha jol emlékszem, a feje búbján meg volt hagyva egy varkocs, ami be volt fonva, de erre nem esküszöm), a másik pasi már nem emlékszem hogy nézett ki, nem is õ volt a lényeg. Én nem egészen olyan voltam, mint most... kicsit magasabb, hosszú hajam volt, befonva.. kicsit idõsebb és kicsit erõsebb voltam.
Már arra sem emlékszem, hogy hogyan vagy miért, de párbajba keveredtem a kopasszal. Tegyük hozzá, hogy valamiért gyûlöltem, és életre-halálra ment a dolog. Õ rendkívül kárörvendõ volt, és kicsit lenézõ, még azt sem hitte, hogy egyáltalán képes leszek a nálam lévõ kardot (vagyrövidkard volt, vagy tõrkard, de a markolata elég fura volt, zavart is kicsit...). Amikor kinn az említett üres téren nekiálltunk, bizony igencsak meglepõdött.
Meglepõdésének hangot is adott, elvégre a koromnál fiatalabbnak nézett, és az akkori nõkhöz (olyan kicsit 1900 évek eleji vadnyugati feeling volt) képest sokkal intelligensebbnek (tanultabbnak) bizonyultam, és jártas a fegyverforgatásban, ja és erõsnek.
Nahm. Eleinte nem sokat értem azzal, hogy a kard talált, átment a ruhán, de ecsúszott. (ja igen, szúrófegyverként használtam, és a végén már inkább hasonlított egy kihegyezett piszkavasra, mint kardra -.-" ) ilyenkor mindig nagyokat röhögött. Elõször azt hittem, hogy páncél van rajta, de nem, csak jól kidolgozott izmai voltak. Nah, akkor taktikát változtattam, és az elsõ szúrás, ami ugy igazán erõbõl volt, az jobb oldalon, vállmagasságban a kulcscsont alatt érte, és ugy szépen át is lyukasztotta... akkor mondjuk én is majdnem le lettem vágva, mert nem akart kijönni elsõre egyébként fura volt, mert õ nem sebzett meg, persze persze, mert kisvirag kicsi és mozgékony nahm. ezen felbuzdulva (fura volt, korábban talán soha nem láttam vért álmomban, de itt gyönyörûen folyt, és a kard is sikamlós lett tõle... na mindegy, lényeg, hogy még jópár szúrást sikerült bevinnem, emberünk kezdett megroggyanni, majd fejbevágtam. akkor teljesen lerogyott, és úgy tûnt, meghalt.
Én ekkor bementem és asszem összeszedtem a cuccom, hogy majd megyek valahova... kijöttem a vasútállomás szerûséghez,de ott feltûnt valami nõ, akivel tudtam, hogy nem lenne jó találkozni... valahogy felrémlett, hogy neki 200 km es jegye van, ezért gondoltam magam, hogy elindulok "lefele" gyalog, és akkor talán nem sikerül majd összefutni.
közben viszont észrevettem, hogy emberünk valójában nem halt még meg...
innen kicsit homályosak az emlékek, nem tudom megfogalmazható formában összeszedni.

a köv álmom arról szólt, hogy katz jött hozzánk
kicsit fura volt ez is, mert álmomban az a szobám volt, ami már lassan 5 éve anyámék hálószobája (kicsi, és a legcsendesebb és nyugodtabb szoba a házban), azzal a berendezéssel, ami akkor volt ott nekem. (talán a függönyök azok mr nem azok a rószaszin-kék virágos gyerekfüggyönyök voltak) nem is ezért lényeg, hanem a régi két szekrényem volt ott, amil nemsokkal magasabbak nálam, és már elmultak 20 évesek, sõt, jólbelegondolva 30 is elmultak... nahm, és mutattam, ill mondtam neki ezt, és (hû, ezt le merjem irni?) pontosan nem tudom megfogalmazni, mit csinált velük, de fogalmazzunk úgy, hogy nekiállt a szekrények teherbírását tesztelni... kicsit pislogtam, meg imádkoztam, hogy csak maradjanak szerencsétlenek egybe, de szerencsére nem lett (komolyabb) bajuk

aztán ehhez kapcsolódóan még volt valami éjszakai hazabiciklizés egy jól ismert útvonalon, de az is elég homályos...