Filmek (minden, ami nem japán)

[csacsa]

Da Vinci Kód

Egyértelmű hogy a világvallásos témája miatt nyerő. Amúgy tele van téveszmével, logikátlansággal és olyan véletlenekkel amik hihetetlenek... Érződik rajta a kitaláció, pedig valósághűen akarja eladni magát. Annyira nem volt rossz mint számítottam, viszont ígyis két részletben néztem meg. Valahogy nem tudott odaszögezni, annak ellenére hogy tényleg izgalmas volt néha.

Nekem a képi megoldások és a zene volt a legérdekesebb a filmben. Amikor a templomba mennek Londonban a múltbéli és a jelen képeit összemosták és ez annyira jól sikerült, plusz a zenei aláfestás, amikor nyitja ki a criptex-et a Newton sírjánál, az vmi fenomenális volt.

[Lythis]

Egyáltalán nézhető? Mert a könyv után annyira nem volt kedvem csak úgy találomra megnézni...
Egyébként nemértem miért nem az Angyalok és Démonokat vitték filmre. Jó, annak a vége sokkal meseszerűbb, de szerintem élezetesebb volt, mint a DaVinci kód (részben azért mert a benne szereplő "hihhetetlen összeesküvéselmélet"-ek többségével már egyéb ilyen-olyan könyvekben találkoztam jóval korábban, ezért korántsem tűnt olyan mesterien összerakotnak, mint azt sokan hangoztatják)

[RE@L]

Nem tudom én a könyvet alapból elvből nem olvastam el. Filmet is csak azért mert gondoltam kissé fáziskésésben csak kostóljunk már bele mi ez az agyonhypeolt vmi. [SPOILER]Viszont Jézus korában I.E. 4 körül Franciaországba menekül Mária Magdolna... könyörgöm nem is létezett akkor még Franciaország. És még lehetne sorolni...[/SPOILER]
Képi világ tényleg nem volt rosz és a zene is kellőképpen elérte a hatását

Egyetértek úgy hibádzott az egész ahogy van. Pl. a végén is amikor [spoiler] Langdon megtalálja a sírhelyet, könyörgöm Da Vinci Korában nem így nézett ki a Louvre, a hatalmas nagy kristálypiramis meg minden na persze... Nekem az egész stroyval olyan Nostradamus mesék feelingem volt. [/spoiler]

[csacsa]

Én a filmet néztem előbb és ha volt is eltérés nem volt annyira feltűnő, hogy élvezhetetlen legyen a film. A techinkai megoldásokért már érdemes megnézni.

a mostani fr. területére ment, akkor ott gallia volt.

[Pr3d4k1ng]

Egyáltalán nézhető? Mert a könyv után annyira nem volt kedvem csak úgy találomra megnézni...
Egyébként nemértem miért nem az Angyalok és Démonokat vitték filmre. Jó, annak a vége sokkal meseszerűbb, de szerintem élezetesebb volt, mint a DaVinci kód (részben azért mert a benne szereplő "hihhetetlen összeesküvéselmélet"-ek többségével már egyéb ilyen-olyan könyvekben találkoztam jóval korábban, ezért korántsem tűnt olyan mesterien összerakotnak, mint azt sokan hangoztatják)

Nézhető jó kaland film, nekem nagyon tetszett . (ugyan a könyvet nem olvastam)
Amit csacsa mondott az mind igaz . 

[Lythis]

Re@l: alapból elvből nem, de a filmbe belenéztél, h mi ez a hype? err... nemazért, de az is kb ekkora hype-ot kapott, nem lett volna célszerűbb elolvasni, ha már a film érdekelt? Mármint mégiscsak az a forrás....
btw: ha utánaolvasol, akkor tudnád, hogy DaVinci korának köze nincs a mostani Louvre-hez, a maradványokat utólag vitték oda. Azért egy picit tájékozódj, mielőtt belekötsz

[RE@L]

Igen, és persze  az [spoiler] Alapkőbe (criptex) a szöveget is utólag vésték.... lófaszt. Már megbocsáss. Főleg hogy azis kerek 100 hogy nem Sophie nagyapja csinálta azt a criptexet amit a széfben őriztek.[/spoiler]
Nem nem akartam elolvasni, és ehez tartom magam továbbra sem akarom elolvasni. Ugyanúgy Passiót se akarom megnézni. Tényelg, nem tudom hogy nekem kéne-e tájékozódnom vagy neked a filmben vagy könyvben odafigyelni.

[via_mala]

Igen, és persze  az [spoiler] Alapkőbe (criptex) a szöveget is utólag vésték.... lófaszt. Már megbocsáss. Főleg hogy azis kerek 100 hogy nem Sophie nagyapja csinálta azt a criptexet amit a széfben őriztek.[/spoiler]
Nem nem akartam elolvasni, és ehez tartom magam továbbra sem akarom elolvasni. Ugyanúgy Passiót se akarom megnézni. Tényelg, nem tudom hogy nekem kéne-e tájékozódnom vagy neked a filmben vagy könyvben odafigyelni.

Nyugi-nyugi! Igenis Sophie nagyapja csinálta a cryptex-et, de tényleg ne írjál semmit addig, amíg a könyvet nem olvastad, abban sokkal értelmesebben le van írva minden, a film meg csak egy zanza, amit csak azok értenek igazán, akik a könyvet is olvasták.

[RE@L]

Igen? Akkor miért utal rá az angol tudor hogy tipikus Da Vinci vonás hogy a tükörírás tipikus da vinci vonás? De igazatok van 1 kicsit elvetettem a sulykot. /me Lenni elfogult és laikus Dan Brown témában.

[Ramiz]

T0rren1...

én nem találtam hozzá olyan torrent-et, amihez lenne seed... szóval ha te találtál, akkor légyszi tedd közkinccsé

www.torrentharvester.awardspace.com

Ütközések: nem rossz, de nagyon tömény, sok benne a kiszámítható fordulat... nem tudom, szerintem is kicsit naiv és erőltetett. Amerikai ízlésnek készült: kiszámított, megrágott. Azért egyszer érdemes megnézni, ha az embert érdekli az előítéletek témája, de többször szerintem nem, mert semmit nem tesz hozzá az unalomig ismert tézisekhez, "csak" elmond néhány történetet (azt azért elég ügyesen, rutinosan teszi), amik viszont kellően valószerűek ahoz, hogy nézhető az eredmény, és elég valószerűtlen az összes egybeesés, hogy kicsit zavaró legyen.

[Lythis]

Re@l: láttad a filmet, és az alapján osztod az észt. Nem arról van szó, hogy amit D.B. írt az hétszentség és megváltja a világot, próbáld már meg érteni is amit leírtunk légyszives, nemhiszem, hogy nehéz. Nekem sem tetszett a könyv - lévén a filmet nem is láttam, ezért arról nem áll módomban érdemben nyilatkozni, pusztán a bemutatóhoz volt szerencsém. Ugyanakkor ha olvastad volna a könyvet, amiben - ahogy már via_mala is megjegyezte korábban - leírják, hogy hogyan és miért,  akkor esetleg nem hordanál össze olyan sületlenségeket, amivel csőlátónak állítod be magad. És újfent leszögezném, hogy ennek köze nincs ahoz, hogy ki mennyire dobja ki a taccsot a hype miatt, kinek mennyire szimpatikus, vagy éppen apatikus az író, és hogy kinek mennyire és miért sérti a vallási meggyőződését.
Az h elfogult vagy és laikus, nem ment fel az alól, hogy hülyeségeket hordassz össze. Még akkor sem, ha lovak nemiszervét emlegeted felháborodásodban.

[Ramiz]

Megnéztem a Piszkos Harry-t, az Egy marék dollárért-ot és az Egy maréknyi dollárral többért-et, és egyre jobban lelkesedem Clint Eastwood-ért. Nem láttam a Million Dollar Baby-t és nem tudom, hogy megnézzem-e, de ez a fickó Bruce Wilils-hez hasonlóan egyszerűen kihagyhatatlanul fontos szereplője a filmek történelmének: nélkülük ma egy csomó dolog nem olyan lenne a vásznon, amilyen.

edit: cinematikon Fritz Lang Metropolis DVD-t sokan seedelik! továbbá van még Jan Svankmajer korai rövidfilmjeit tartalmazó 2 dvd is a listán

[Raggie]

Ja,tálleg: Dirty Harry és a For a fistful of dollars RULZ !!

"Do I feel lucky?!"

[Nakedape]

nos, miután emésztettem a filmet, arra jutottam h ami  a sokkoláson kívűl átjött az egy kis korrajz szösszenet 3 korrol (tisztiszolgás háború előtti, szoci, mai) kissé keményen,  nem kifejtve, képileg túlozva, mondjuk vagy nem  de rá kell jöjjek h örülök h láttam azé..

érdemes tájokozódni azé nézése előtt

videó  spoilerek (részletek stb, dúrvábbak nincsenek benne ahogy nézem)
[spoiler][18+]is van köztük a film meg az!!:)

pl...
http://www.videoplayer.hu/videos/play/8521

http://www.freevlog.hu/main/index.php?play=2570

http://www.youtube.com/watch?v=rNfyGHTQXu4

http://www.youtube.com/watch?v=aL9JPDtjP0s

http://www.youtube.com/watch?v=2OfF58wFA3U

plussz a filmzeneklipp, részletekkel szintúgy 18+ is talán meg ilyenek (lehet h legtöbbet ez lövi le)
http://www.youtube.com/watch?v=37eQW9aqRZE


[/spoiler]

[via_mala]

The American Astronaut (2001)
Ennek a filmnek 2x kellett nekiugranom, de végül leteperetük egymást. Nem szoktam kedvelni a művészfilmeket, és bár az imdb szerint ez Musical / Comedy / Sci-Fi főkategóriákba van besorolva, mégis inkább érzem jellemzőnek rá a Independent Film / Surreal / Absurd besorolást. A fekete-fehér megvalósítás, a narratív előadásmód egy nagyon markáns atmoszférát kölcsönöz a filmnek, ami viszont megfelelő befogadóképes nézőt igényel. Ha ez megvan, akkor nagyon el tud varázsolni a film, a feltűnően low-budget megvalósítás is kifejezetten zamatos ízt ad neki, és amikor másfél óra múltán végetér, úgy érzi az ember, hogy ennyi nem volt elég - persze nincs is igazán lezárva a film.
Az film felépítése emlékeztet egy klasszikus görög drámára, a szereplők bemutatása, legelőször is a mindenféle ezotikus , akár élő áruk bolygóközi kereskedelmével foglalkozó Samuel Curtis (McAbee) bemutatásával, majd elkezdődik az eszelős Prof. Heiss ámokfutása, ami során mindenkit elporlaszt, akivel Curtis találkozik. Később kiderül, hogy mi a kapcsolata Curtis-szel, és miért teszi mindezt, de az ok rendkívül abszurd, mint ahogy minden más is. Például a főhős űrhajója nagyjából úgy néz ki, mint egy kopott lakókocsi, és a belső műszerei, kezelőszervei leginkább egy gőzmozdonyéra hasonlítanak. 
A film gerincét egy bonyolult kereskedelmi manőver lebonyolítása adja, aminek során a Ceresről a Jupiterre, onnan a Vénuszra, végül pedig a Földre kell Curtis-nek eljuttatnia cserekereskedelemmel a következőket. Kiindulásképpen egy klónozógépet, amiben már egy félkész lány van, ezt a nőket csak mítoszból ismerő Jupiteren el kell cserélni a "Fiúra, aki valóban látta egy nő mellét", akit aztán a Vénuszon el kell cserélni a néhai Johnny R. korpuszára, hogy ő töltse majd be a mindenkori tenyészcsődör szerepét a kizárólag nők által benépesített bolygón. A holttestért pedig a Földön a hozzátartozók jelentős összeget szándékoznak átadni.
Mint említettem a történet lezáratlan, és rengeteg kérdést megválaszolatlanul hagy Prof. Heiss-szel kapcsolatban is, de nem ez senkit nem fog zavarni, mert bőven van annyira elvont a film, hogy máson is gondolkozhasson a néző.

A főhőst játszó, író-rendező-zeneszerző Cory McAbee nálam letette a névjegyét, úgyhogy mivel a korábbi zenés ff rövidfilmjeit valószínűsíthetően lehetetlen lenne beszerezni, ezért a talán esélyesebb Charlie the Ox (2004)-ra pályáznék, de ahogy nézem sajnos az sem érhető el sehol, így ha valaki tud hozzá forrást, mindenképp szóljon róla.
A másik bánatom, hogy a film OST-jét sem találom sehol, de más semmit sem Cory McAbee-től, pedig elhallgatgatnám ma-holnap és holnapután is.

Szerk.: találtam trailer-t itt, és egy pár számot az OST-ről. Sovánka, de több a semminél. Na gyorsan le is rántom az MP3-makat...

[Ramiz]

Ezt elkezdem szedni. Érdekesen hangzik.

[Fazék]

Ezt elkezdem szedni. Érdekesen hangzik.

engem is meggyőzött, még este elindítottam, és már csak 3 óra és lent van

[kikuchiyo]

In which case you may enjoy a surprize buttse visit from a certain someone.

[Próféta]

Jégkorszak 2 - Ice Age: The Meltdown
ZH utáni aggyal ideális film.
Sajnos nem ér az elődje nyomába, pedig nekem az se épp a kedvencem.
De azért aranyos, vicces, meg minden.

The Phantom of the Opera (2004)
Mivel a zenéket már évek óta nagy élvezettel hallgatom, és nemrég filmre is vitték a darabot, végül rászántam magam a megtekintésére. Így már a történettel is képben vagyok
A sztori egyszerű, de szép. A film látványa pazar, a színészek korrektek, de az énekléssel nem mindig voltam megelégedve. Sajnos kihagytak pár jelenetet, onnan vettem észre, hogy a musical zenéi között pár kimaradt, pl. a Don Juan Triumphant próbájában egészen biztos vagyok.
A muzsika továbbra is

[Feldin]

taxidermia kikerült netre?

5x2 ost-t hol tudnék szerezni?

[Ramiz]

Magyar film, tessék moziban megnézni!
Egyébként is élmény figyelni, hogy hányan kimennek közben... hát igen, nem egy randifilm.
Nekem nagyon tetszett! Be is sorolt a második legjobb magyar film helyére. (Első a Tizedes... )
Majd írok bővebben talán. Mindenesetre nagyot ütött, pár vetülete személyesen is megérintett... tényleg olyan állati ösztönös természetességgel tud az ember az abszolút testi dolgok felé fordulni, ha lelkileg kielégítetlen vagy kiegyensúlyozatlan, márpedig unalmas és nehéz dolgokat tanulva/dolgozva és magánélet nélkül hogyne lenne az valaki...
Szerintem a Taxidermia félig-meddig arról is szól, hogy miért ment ki róla annyi ember...

[Nakedape]

Magyar film, tessék moziban megnézni!
Egyébként is élmény figyelni, hogy hányan kimennek közben... hát igen, nem egy randifilm.
Nekem nagyon tetszett! Be is sorolt a második legjobb magyar film helyére. (Első a Tizedes... )

jaja, én nem mentem ki, de egy darabig "emésztettem" de elégedett voltam vele aztán , mint ahogy írtam is, s valóban mozit kíván

[Solid Snake]

The Phantom of the Opera (2004)
Mivel a zenéket már évek óta nagy élvezettel hallgatom, és nemrég filmre is vitték a darabot, végül rászántam magam a megtekintésére. Így már a történettel is képben vagyok
A sztori egyszerű, de szép. A film látványa pazar, a színészek korrektek, de az énekléssel nem mindig voltam megelégedve. Sajnos kihagytak pár jelenetet, onnan vettem észre, hogy a musical zenéi között pár kimaradt, pl. a Don Juan Triumphant próbájában egészen biztos vagyok.
A muzsika továbbra is

Nekem is tetszett ez a zenés film. Van benne misztikum és hangulat. Egyedül Gerard Butler (A Fantom) éneke volt egy kicsit akcentusos és furcsa, de nem volt vele probléma.

[Ramiz]

A 300-at sokan várják a fórumról, viszont erre a témára (készülő filmek) van egy új topik, vélhetőleg egy modi át is fogja tenni a postodat oda.

[Solid Snake]

A 300-at sokan várják a fórumról, viszont erre a témára (készülő filmek) van egy új topik, vélhetőleg egy modi át is fogja tenni a postodat oda.

Áttettem én, köszönöm, hogy szóltál. 

[Ramiz]

Szívesen.

Rififi (Du rififi chez les hommes, 1955)

Régi klasszikus a Rififi (az akár a legjobb nem-mainstream filmeket is lehúzni hajlamos imdb-n is nagyon jó értékelést kapott): egy fekete-fehér, francia film noir hangulatú krimi, cselekményét tekintve pedig heist film (azaz egy rablás megtervezését, kivitelezését és következményeit mutatja be). Egy elegánsan előadott, de kemény és sötét történetet mesél el remek színészekkel és érdekes fordulatokkal.
A főszereplő Stéphanois, a középkorú bűnöző, akit korábban elengedtek börtönbüntetéséből. Kiszabadulva azonban rájön, hogy barátnője otthagyta egy gengszterfőnökkel, és bár elismerik a nevét alvilági körökben, kártyázni hitelre még neki sem lehet. Bár a börtönben a visszavonulást fontolgatta, be kell látnia, hogyha nem vállal legalább még egy  nagyszabású melót, soha nem lesz rá lehetősége. A lehetőség nem is várat sokáig magára, és hamar összejön egy megbízható és profi csapat, akikre rá lehet bízni a fizikai munkát, Stéphanois rutinjára pedig nagy szükség van a gondos és aprólékos terv kidolgozásában: Párizs egyik legnagyobb bankjának legbiztosabb széfjéből nem lehet csak úgy kivenni a benne tárolt gyémánt ékszereket...
Már a tervezgetés és a rablás lebonyolítása is nagyon izgalmas (fél órás jelenet egy sornyi párbeszéd nélkül!), azonban a dolgok még csak azután kezdenek bonyolódni: a gengsztervezér, akitől Stéphanois-nak még a nőjét is vissza kell szereznie, megsejti, hogy kik állnak a rablás mögött, és a rendőrség háta mögött macska-egér játék indul meg, zsarolással, emberrablással és gyilkosságokkal, mindkét fél részéről az összes lehetséges módszert bevetve, hogy megszerezzék a gyémántokat és lehetőleg minél többen élve jöjjenek ki az egészből...
A film hangulatát remekül eltalálták: egyrészt tárgyilagos, nem túl elfogult a saját hőseivel szemben sem, és mindegyik szereplőnek vannak gyengéi, negatív jellemvonásai, másrészt bár a humort sem nélkülözi, mégis egyfajta elegáns piszkosság jellemzi, egy negatív, kesernyés szájíz, egy elkeseredett fintor, az igazi film noir-ok leírhatatlan érzése, amely a film vége felé csak egyre erősebb lesz. Emlékezetes jelenetekben sem szűkölködik a film, mindenképpen ide tartozik például a címet adó Rififi című sanzon (a dal szövege alig leplezett utalás a szereplők jellemére vonatkozóan), az a jelenet, ahol még csak próbálják ezt a számot, a leszámolások mindegyike (gyönyörűen megtervezett és felépített  jelenetek), no és persze maga a rablás. A befejezés pedig olyan, amilyennek lennie kell: logikus, de mégis van benne az élet tipikusan előadódó véletleneiből. Az utolsó jelenetet szinte durván megszakító "vége" főcím pedig mintha csak egy vállvonás lenne a nézőnek címezve: ez csak egy történet volt, semmi több, csak egy rablás története, csak néhány ember sorsa...
Csak egy fekete-fehér, mégis nagyon színes történet.

[Zsiga]

Szívesen.

Rififi (Du rififi chez les hommes, 1955)

Régi klasszikus a Rififi (az akár a legjobb nem-mainstream filmeket is lehúzni hajlamos imdb-n is nagyon jó értékelést kapott): egy fekete-fehér, francia film noir hangulatú krimi, cselekményét tekintve pedig heist film (azaz egy rablás megtervezését, kivitelezését és következményeit mutatja be). Egy elegánsan előadott, de kemény és sötét történetet mesél el remek színészekkel és érdekes fordulatokkal.
A főszereplő Stéphanois, a középkorú bűnöző, akit korábban elengedtek börtönbüntetéséből. Kiszabadulva azonban rájön, hogy barátnője otthagyta egy gengszterfőnökkel, és bár elismerik a nevét alvilági körökben, kártyázni hitelre még neki sem lehet. Bár a börtönben a visszavonulást fontolgatta, be kell látnia, hogyha nem vállal legalább még egy  nagyszabású melót, soha nem lesz rá lehetősége. A lehetőség nem is várat sokáig magára, és hamar összejön egy megbízható és profi csapat, akikre rá lehet bízni a fizikai munkát, Stéphanois rutinjára pedig nagy szükség van a gondos és aprólékos terv kidolgozásában: Párizs egyik legnagyobb bankjának legbiztosabb széfjéből nem lehet csak úgy kivenni a benne tárolt gyémánt ékszereket...
Már a tervezgetés és a rablás lebonyolítása is nagyon izgalmas (fél órás jelenet egy sornyi párbeszéd nélkül!), azonban a dolgok még csak azután kezdenek bonyolódni: a gengsztervezér, akitől Stéphanois-nak még a nőjét is vissza kell szereznie, megsejti, hogy kik állnak a rablás mögött, és a rendőrség háta mögött macska-egér játék indul meg, zsarolással, emberrablással és gyilkosságokkal, mindkét fél részéről az összes lehetséges módszert bevetve, hogy megszerezzék a gyémántokat és lehetőleg minél többen élve jöjjenek ki az egészből...
A film hangulatát remekül eltalálták: egyrészt tárgyilagos, nem túl elfogult a saját hőseivel szemben sem, és mindegyik szereplőnek vannak gyengéi, negatív jellemvonásai, másrészt bár a humort sem nélkülözi, mégis egyfajta elegáns piszkosság jellemzi, egy negatív, kesernyés szájíz, egy elkeseredett fintor, az igazi film noir-ok leírhatatlan érzése, amely a film vége felé csak egyre erősebb lesz. Emlékezetes jelenetekben sem szűkölködik a film, mindenképpen ide tartozik például a címet adó Rififi című sanzon (a dal szövege alig leplezett utalás a szereplők jellemére vonatkozóan), az a jelenet, ahol még csak próbálják ezt a számot, a leszámolások mindegyike (gyönyörűen megtervezett és felépített  jelenetek), no és persze maga a rablás. A befejezés pedig olyan, amilyennek lennie kell: logikus, de mégis van benne az élet tipikusan előadódó véletleneiből. Az utolsó jelenetet szinte durván megszakító "vége" főcím pedig mintha csak egy vállvonás lenne a nézőnek címezve: ez csak egy történet volt, semmi több, csak egy rablás története, csak néhány ember sorsa...
Csak egy fekete-fehér, mégis nagyon színes történet.

Egy hete töltöttem le és épp ajánlani akartam neked meg Raggie-nek, ezek szerint elkéstem.

[Ramiz]

Egy hete töltöttem le és épp ajánlani akartam neked meg Raggie-nek, ezek szerint elkéstem.

[kikuchiyo]

(mit csináljak, Zsiga ezt írta a DVD-re... )

Az első pár percben úgy voltam, mint anno a 7-1-re elvesztett jugoszláv-magyar meccs alatt. Ez már a film, vagy csak valami előzetes? Kik ezek az emberek, és miért kéne, hogy ez engem érdekeljen?
A helyzet később sem javult sokat. A recept, úgy látszik, az volt, hogy összeszedtek néhány szakadt alakot, beöltöztették őket katonaruhába, és eljátszattak velük poénosnak szánt jeleneteket. A koreai háború idején játszódik a történet (ill. film, mert története nem nagyon volt), egy tábori kórházban. A főszereplők a sebészek, akik nagyon kúl csávók, két - csuklóból letudott - műtét között golfozással és mindenféle csínyekkel múlatják az időt. És ez - biztosan - nagyon vicces kéne, hogy legyen.

Sajnos a legtöbbször nem tudtam, min kéne szórakozni, tán négyszer vagy ötször nevettem fel az egész film alatt, ami nem túl jó teljesítmény egy vígjátéktól (vagy mi ez). A poénok szintje legtöbbször olyan, mint a történeteké, amiket az ember apukája szokott mesélni a saját katonaélményeiről, ha egy kicsit felenged a társaság.

A kontraszt érdekes volt a nemrég megtekintett Band of Brothers legapróbb részletekig menő realizmusa és már-már a giccsbe hajló hazafias pátosza és ennek a filmnek a félvállról vett attitűdje között.
Az előbbi jobban tetszett.

[Próféta]

Nem éppen film, de ebbe a topikba tartozik.
Szóval van ez a mély hangú muksó, aki szinte minden hollywoodi trailer narrációját végzi. Na ő az.

Erről pedig eszembe jut még valami, ami meeten került szóba: Hitchhikers Guide to the Galaxy metatrailer.