Filmek (minden, ami nem japán)

[kikuchiyo]

[SIZE="1"]bekopilom ide is...[/SIZE]

Manderlay

Lars von Trier mester legújabb ámokfutása.

Simán el tudom képzelni, hogy ez a film bármely egyébként teljesen normális amerikait fröcskölõ nyálú fúriává változtat, mert szándékosan áthág bizonyos, az amerikai filmekben szentnek tekintett tabukat.

Azonban ez a film jóval több, mint egyszerû odamondogatás Amerikának, és azok is tévúton járnak, akik az iraki háború egyszerû bírálataként értelmezik.

Valójában ez egy filozófiai értekezés az emberi természetrõl, egy Grace nevû lány történetén keresztül elbeszélve. Hasonlít a felállás a trilógia elõzõ filmjéhez, a Dogville-hez, Grace itt is belecsöppen egy közösségbe, amelynek szabályait egyáltalán nem ismeri. A Manderlay-ben azonban nem a megalázott, lealacsonyított pária helyzetében kell boldogulnia, éppen ellenkezõleg, a kis közösség vezetését veszi a nyakába, azaz a hatalom pozíciójából próbálhatja ki a naivitás és emberbarátság által indíttatott elképzeléseit.

Manderlay egy déli ültetvény, ahol a négerek még mindig rabszolgák, annak ellenére, hogy máshol már 70 éve eltörölték a rabszolgaságot. Grace, amint tudomást szerez a helyzetrõl, beviharzik az ültetvényre, és a papa gengsztereinak hathatós segítségével felszabadítja a rabszolgákat. Igen ám, de azok nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal, így Grace-ra hárul a feladat, hogy az ültetvény új életét megszervezze.

A film történéseibõl többet nem árulok el, fõleg nem kívánom lelõni az igen ügyes és csavaros végkifejletet (hint: az elsõ jelenetben minden mondatnak jelentõsége van!), csak annyit, hogy Grace döntései itt is rendre helytelennek bizonyulnak.

A Dogville-ban bejáratott stílus (minimális díszlet, a házakat a földre festett vonalak jelzik), itt is kitûnõen mûködik, a kamerakezelés és a világítás meg tudja teremteni a tágas ültetvény és a szûk belsõ terek illúzióját is. Egy dolog hiányzik ahhoz, hogy a Manderlay felérjen az elõdjéhez: Nicole Kidman, a helyébe beugró Bryce Dallas Howard, bár alakítása így is elismerést érdemel, mégsem ugyanaz.

Összesítve: 8/10, azoknak, akik nem riadnak vissza egy kis gondolokdástól. Ja, és 18+.

[Pr3d4k1ng]

Az Akarat Diadala? Triumph Des Willens vagy mifen? Arra az erõsen propagandisztikus Rieffenstahl filmre célzol, ami a 3.birodalom dicsõségét élteti? Én láttam egyébként.

 Underworld - Evolution az jan 20-ától megy külföldön.. remélhetõleg kevesebbet csúszik nálunk, mint az 1. rész :nembíromkivárni:

x-3: csak ne csesszék el, prettyplease ne csesszék el....

X-3 ról annyit hogy a bemutatója alapján szép kis sereget hoz össze Magneto és igen nem kis csatákat viv az X-kell.

[Ramiz]

Memories Of Murder

Egy sorozatgyilkos utáni nyomozásról szóló thrillerbõl nagyon sok készült, kiforrott módszerek vannak rá, hogy hogyan lehet olyan filmet készíteni, amik az ilyen thrillerek tipikus elemeit kötelességbõl és rutinból hozzák, a nézõ azt kapja, amit elvárt (és amit legutóbb...). A film végi csavart sem meri a legtöbb hasonlóan elkészített darab elkerülni, és sokszor beleerõltet valamit akkor is, amikor az igazából nem indokolt.
A fentiek fõleg a sablon alapján készülõ amerikai filmekre igazak (nem csak a thillerekre, más mûfajnak is megvannak az "elõírásai"), de hát ma ez az elterjedt hozzáállás mindenhez: egységesítés, uniformizálás, hogy mindig "ugyanazt" kapja az ember. Ezért olyan pokoli jó érzés, amikor az ember egy olyan filmmel fut össze, amelyiknek igazán eredeti íze van, és emellett profin meg is van csinálva.
A Memories Of A Murder egy ilyen film. A történet magja egyszerû: egy koreai vidéki kisvárosban sorozatgyilkosságok történnek, az áldozatok szokás szerint fiatal nõk (látszik, hogy a thrillereket alapvetõen férfiaknak készítik... bár lehet, hogy a nõknek meg így ijesztõbb). A helyi rendõrök mellé Szöulból egy városi nyomozó érkezik, akinek erõsen eltérõ módszerei vannak, mint helyi kollegáinak, ezért természetesen állandó súrlódások vannak köztük, de mégis lassan megtanulnak egymástól egyet s mást.
Eddig nem sok új elemet találunk, ezek mind megszokott elemek. De a lista itt véget is ér, és minden más a filmben egészen egyedi, és ami a legjellemzõbb az ázsiaiakra: sok olyan dolog is került a filmbe, ami egyáltalán nem szokványos eleme egy thrillernek. Egészen drámai részek, humoros jelenetek (de ez nem könnyed humor, hanem kicsit szomorkás-fájdalmas érett humor), és persze a hétköznapi élet apróságai, az emberek közti kapcsolatok, lelki történések megcsillanásai...
Eleve érdekes a környezet: 1986, Korea. A húsz évvel ezelõtti vidéki kisvárosban még hangsúlyosabbak a mai városi életmódhoz képesti különbségek. Mindennaposak a légoltalmi riadók gyakorlatai, az iskolában elsõsegély-tanfolyamokon és gáztámadás esetén végrehajtandó menekülési gyakorlatokon vesznek részt a gyerekek.
Az is érdekes, hogy a rendõri erõszak mindennapos, a kihallgatószoba egy pincehelység, ahol veréssel veszik rá a gyanúsítottakat a beismerõ vallomásra. Az egyik fõszereplõ, aki helyi rendõr, különösen bunkón viselkedik mindenkivel, erõszakos, és úgy érzi, hogy jó a munkájában, és szereti is azt. Mindenekfelett bízik abban, hogy jó emberismerõ, és bárkinek az arcába és a szemébe nézve meg tudja mondani, hogy bûnös-e. A másik fõszereplõ, a városból érkezõ nyomozó szörnyülködve figyeli a helyi módszereket, õ sokkal tapasztaltabb, gyorsabban forog az esze, és mindenek felett megbízik a leírt dokumentumok igazságában. Eleinte nagyon utálják egymást, néhányszor egymásnak is esnek. De a gyilkosságok nem állnak meg, a sajtó egyre követelõzõbb, ráadásul a gyanúsítottak ellen, akiket a nyomozás során elkapnak, nem tudnak erõs bizonyítékokat felhozni, és a rendõri erõszak elleni tiltakozás egyre nagyobb ereje miatt a hagyományos módszereket is kerülni kell...
A film arra is rámutat, hogy mennyire nehéz munka a nyomozás. Itt nem csak arra kellenek a nyomok, hogy elteljen a film játékideje, és a végén elkapják a rosszfiút: itt minden egyes apró nyom vagy ötlet egy kapaszkodó, és a nézõ a rendõrökkel és a nyomozóval együtt küzd, hogy elõrébb jusson. A film kíméletlenül bemutat minden nehézséget, minden holtvágány: figyelemmel kísérhetjük, amint újabb és újabb ötletek merülnek fel, és azt is, hogy amikor újra és újra elindulnak egy új szálon, hogyan jutnak zsákutcába. Mert errõl szól a nyomozás... és nem számítanak a kudarcok, mert elég egyszer célhoz érni. Csakhogy a gyilkos addig sem pihen...
A film vége abszolút nem egy szokványos pszihothrillerhez illõ.Memories Of A Murder Ne számítsatok csavarra vagy akciódús csúcspontra. (Bár az utolsó 3 perc, ami 2003-ban játszódik, valami ilyesmit sugall, de szerencsére nem mondja ki egyértelmûen, és szerintem még ennyi sem kellett volna. Ez a 3 perc az egyetlen, ami nem egészen tetszett a filmben.)
A Memories of Murder hû marad önmagához, és logikusan fejezi be a történetet. Ez egészen biztosan nem egy egyszer nézhetõ film! A karakterek összetettek és eredetiek, a színészek kitûnõen játszanak, a hangulat pedig nagyon jól elkapott. Igazi mestermû!

[kikuchiyo]

Na, majd lesz ez is, de elõbb az Into the Blue:
állítólag Jessica Alba a film háromnegyedében egy szál bikiniben flangál...

[Ramiz]

állítólag Jessica Alba a film háromnegyedében

Kevés aaaaz!

egy szál bikiniben flangál...

Sok aaaaz!

[kikuchiyo]

Into the Blue

Az elsõ dolog, ami megragadja az ember figyelmét ebben a filmben, az az, hogy Jessica Alba egy istennõ.
A második dolog, ami megragadja az ember figyelmét ebben a filmben, az az, hogy Jessica Alba egy istennõ.
A harmadik dolog, ami...
.
.
.
A négymillió-háromszázhuszonkétezer-hatszázötvennyolcadik dolog, ami... izé, szóval ha sikerült visszatenni szemünket a helyére és megtaláltuk az állunkat az asztal alatt, akkor talán feltûnhet, hogy a fenséges idomok mellett egy film is van, méghozzá nem is rossz.
Félreértés ne essék, világmegváltó gondolatokat meg filozófiát nem kell várni, ez egy sima egyszernézõs akciófilm, a zsáner legtöbb kliséjét elpufogtatják, [COLOR="LemonChiffon"]pl. rögtön nyilvánvaló, hogy a kékszemû fõhõsbácsi volt fõnöke a fõgonosz - olyan rossz arca van már eleve[/COLOR], és annak analógiájára, hogy ha elõkerül a pisztoly a színpadon, akkor el is kell sülnie, hát itt is sejthetõ elõre, hogy az elején még békésen úszkáló cápák is jól belakmároznak a film végére.
(Kincset keresnek egyébként a fiatalok, de egy kábítószert szállító repülõgépet találnak helyette.)
Szóval szellemi épülést ne várjatok, kikapcsolódásnak viszont kitûnõ ez a film. Most mondjátok, lehet jobban eltölteni egy amúgy szürke és unalmas délutánt, mint a bikinis Jessica Albát bámulni, amint búvárkodik? (Lehet, de ott nincs közbe képernyõ )
A rendezõnek is hasonló lehet a felfogása, mintha folyamatosan azt kérdezné, hogy "láttatok már ilyen popót, baszki?", miközben a kamera újra és újra végigpásztázza a nagyszerû idomokat, lehetõleg minél közelebbrõl.
És egyet kell értenünk vele, ez egy istennõ, ahogy errõl alaposan meggyõzõdhetünk, mert a film nagy részében egy szál, nem sokat takaró bikiniben búvárkodik a víz alatt.
A nõi nézõk is megtalálhatják a számításukat, mert hasonlóan alulöltözött férfiak is együtt úszkálnak Vele, bár erre -megmondom õszintén- nem nagyon figyeltem. A tenger alatti felvételek is szépek, vannak cápák, színes halak, korallok, meg minden, ami kell.
Összesen: 6/10, Jessica Alba pedig egy nagyon masszív 10/10-et érdemel.

ui.: nem tudom, említettem-e, hogy Jessica Alba egy istennõ...

[Ramiz]

Most mondjátok, lehet jobban eltölteni egy amúgy szürke és unalmas délutánt, mint a bikinis Jessica Albát bámulni, amint búvárkodik? (Lehet, de ott nincs közbe képernyõ )

[Pr3d4k1ng]

Jó hír: egyelõre még semmi híre nincs annak , hogy a Bloodrayne a közel jövõben a mozikban lehetne látni.
Enyhén nagyott bukott a film Uwe Boll a forgatás során 1 kis összetüzésbe is került a game felejtõivel. (kezdjük ott , hogy Raynek a fegyvere 2 kezére catolható penge nem pedig 2 gumibott aminek a végénre 1 kardot tettek)
25 milliós $ volt a költségvetése a filmnek, 2 $ szedett össze eddig film.
Állitolag a D&D csinálja/csinálta szégyen és gyalázat ami ezzel a névvel fog csinállni.
Az elezõ 2 filmje be se jöttbe kishazánkba akkor ezeksem fognak.
Bõveben itt : Szégyen és gyalázatt

[Lythis]

Csak azt nem értem, hogy miért kell annak a baromnak pénzt adni, hogy forgasson, ha rendre elcsesz mindent??
 Egyébként megint kapunk valami hentelõs sci-fi-s, enyhén cp-s filmet Mila Jovovich-csal. valami UltraViolet a címe... õõ a trailert megnézve.. háát... tök gáz a frizurája, és a csizmája sem jó....
 Viszont reméljük jó film lesz...

[Mirror]

Dick és Jane trükkjei

Jimy bátyó ismét fergetegeset alkotott, mindenkinek ajánlom. Jó, nekünk szakmailag külön poénos volt - és hasznos tudnivalókat biztosított arra az esetre, ha kirúgnának:). A végén külön tetszett a "külön köszönet" rész a stáblistán... Na szóval, a sztori jó lett, nem lassú és nem össze-vissza vágott, a színészek remekül játszanak (és a magyar hang is jóóól összecseng a karakterekkel), valamint a szokásos marháskodás is a Minden6óban megszokott keretek között marad (tehát köllemesen borulsz ki a székbõl olykor). Szóval, ajánlom mindenkinek, a moziban ezúttal nem volt röklám a film elõtt!!!

[sirtomi]

Csak azt nem értem, hogy miért kell annak a baromnak pénzt adni, hogy forgasson, ha rendre elcsesz mindent??
 Egyébként megint kapunk valami hentelõs sci-fi-s, enyhén cp-s filmet Mila Jovovich-csal. valami UltraViolet a címe... õõ a trailert megnézve.. háát... tök gáz a frizurája, és a csizmája sem jó....
 Viszont reméljük jó film lesz...

Egy darabig volt valami hülye szabályozás, vagy törvény németországban, aminek alapján az fimekre adott pénzt a befektetõk leírhatták adójukból vagymi, ha szinte biztosra lehetett venni, hogy bukás lesz a produkció és veszteséges. Tehát sokaknak a Boll filmek jól jöttek

[Kvikveg]

http://patrykrebisz.com/stills/FINAL_movie.html

Szal aki filmet akar csinalni... elo a fenykepezogeppel!

[Raggie]

Dick és Jane trükkjei

:eeek: Én errõl a filmrõl még csak rossz kritikákat olvastam! Lehet, hogy a PestiEst-be hülyék írnak.. ezek szerint legalábbis!
Nnajó, akkor midndenképpen adok neki egy esélyt(mert eddig nem terveztem).

[Fazék]

:eeek: Én errõl a filmrõl még csak rossz kritikákat olvastam! Lehet, hogy a PestiEst-be hülyék írnak.. ezek szerint legalábbis!
Nnajó, akkor midndenképpen adok neki egy esélyt(mert eddig nem terveztem).

én nem csak a kritikusoktól hallottam hogy borzalmasan gyenge film... szóval én kihagynám a helyedben továbbra is, van ezer jobb film amit megnézhetnél...

[Raggie]

én nem csak a kritikusoktól hallottam hogy borzalmasan gyenge film... szóval én kihagynám a helyedben továbbra is, van ezer jobb film amit megnézhetnél...

Hmmm... akkor megintcsak a harmadlagos listámra került ... akkor talán késõbb...

[Mirror]

Hmmm... akkor megintcsak a harmadlagos listámra került ... akkor talán késõbb...

Vagy lehet, hogy a Pesti Est-et íróknak nem estek le a diszkrét poénok... No mindegy, sose hittem voltan, hogy Jimy egyszer közgáz-specifikus filmet készít... (tényleg, gõzöm sincs, hogy amúgy mennyire ismertek idehaza a "köznép" (ilyen ugyebár nincs, de mindenki mondja...) között az ezredfordulós amerikai vállalati bukták (Enron, Worldcom, Andersen...), amikor az ügyes könyvelõk felturbózták a könyveket, ami a cégeket idõlegesen felértékelte a tõzsdén, ami miatt a vezérigazgatók szépen lehívták a részvényopcióikat, bezsebeltettek párszáz millát, majd a cég bebukott, a mindenkit kirúgtak, a befektetõk szaladtak a pénzük és a nyugdíjuk után (általában az alkalmazottak is befektetõk voltak és gõzük se volt semmirõl), a vezetõség pedig vitte a tejfölt - amíg az azóta hozott törvény értelmében le nem rácsozták õket. Ezóta tilos ugyanattól a cégtõl vásárolni könyvelõi és könyvvizsgálói szolgáltatást az új- és óvilágban (EU-ban a Parmalat szivatot ugyanilyet, ami hozzánk is begyûrûzött)). Szóval ennek állít méltó emléket a film, miszerint mit tegyél, ha gürcölsz éveken át, és egy szép napon a Fõnök kinevez a cég kommunikációs igazgatójává - hogy utána elõ egyenes tv-ben derüljön ki, hogy a cégednek kampó... A megtakarításaid és a nyugdíjad elúszott, és mivel rajtad kívül még 6000 magasan kvalifikált ember keres munkát, képtelenség az elhelyezkedésed, mert a tv-ben ugye mindenki látott   (van egy rész, ahol ezt figurázzák ki, a' la Sándor...), így aztán próbálkozol szupermarketben, mexikói vendégmunkások között, szépségfarmon, miközben lefoglalják a füvedet is a ház körül, sõt a házadat is lassan... és lõn a probléma Jim Carrey-féle megoldása...

[Fazék]

Vagy lehet, hogy a Pesti Est-et íróknak nem estek le a diszkrét poénok... No mindegy, sose hittem voltan, hogy Jimy egyszer közgáz-specifikus filmet készít... (tényleg, gõzöm sincs, hogy amúgy mennyire ismertek idehaza a "köznép" (ilyen ugyebár nincs, de mindenki mondja...) között az ezredfordulós amerikai vállalati bukták (Enron, Worldcom, Andersen...), amikor az ügyes könyvelõk felturbózták a könyveket, ami a cégeket idõlegesen felértékelte a tõzsdén, ami miatt a vezérigazgatók szépen lehívták a részvényopcióikat, bezsebeltettek párszáz millát, majd a cég bebukott, a mindenkit kirúgtak, a befektetõk szaladtak a pénzük és a nyugdíjuk után (általában az alkalmazottak is befektetõk voltak és gõzük se volt semmirõl), a vezetõség pedig vitte a tejfölt - amíg az azóta hozott törvény értelmében le nem rácsozták õket. Ezóta tilos ugyanattól a cégtõl vásárolni könyvelõi és könyvvizsgálói szolgáltatást az új- és óvilágban (EU-ban a Parmalat szivatot ugyanilyet, ami hozzánk is begyûrûzött)). Szóval ennek állít méltó emléket a film, miszerint mit tegyél, ha gürcölsz éveken át, és egy szép napon a Fõnök kinevez a cég kommunikációs igazgatójává - hogy utána elõ egyenes tv-ben derüljön ki, hogy a cégednek kampó... A megtakarításaid és a nyugdíjad elúszott, és mivel rajtad kívül még 6000 magasan kvalifikált ember keres munkát, képtelenség az elhelyezkedésed, mert a tv-ben ugye mindenki látott   (van egy rész, ahol ezt figurázzák ki, a' la Sándor...), így aztán próbálkozol szupermarketben, mexikói vendégmunkások között, szépségfarmon, miközben lefoglalják a füvedet is a ház körül, sõt a házadat is lassan... és lõn a probléma Jim Carrey-féle megoldása...

ez így tényleg korrektül hangzik, de nem hiszem hogy ennyi légy tévedne... mindenki azt mondja, hogy valami szánalmas a dolog kivitelezése, és ha 2 jó poén volt az egészben...

[Ramiz]

én nem csak a kritikusoktól hallottam hogy borzalmasan gyenge film... szóval én kihagynám a helyedben továbbra is, van ezer jobb film, amit megnézhetnél...

Jah... Ezer jó ázsiai film...
Nem mondom, hogy nem bízok Mirror ítéletében, de aki moziba nõzni jár, az nem csoda, hogy minden filmet élvez.

edit: Jim Carrey jó filmjei, amiket láttam: Ace Ventura 1 (akármit is mondtok! ), Truman Show, és fõleg: Ember a Holdon (ebben tényleg zseniális... ). Lemony Snicket-re vagyok még kíváncsi meg a nemtommilyen elme ragyogására, mert azt dicsérték sokan.

[Raggie]

Hát azért a minden6ó-t is meg lehet egyszer nézni. De evvel télleg kifújt.

[Mirror]

Jó, most is két babbaa senoritával voltam, de nekik is tetszett (bár, a poénok hátterét õk is fogták, elvégre az én lányaim...), úgyhogy lehet, hogy el kellene olvasnom pár kritikát, mert gõzöm sincs, mit lehetne amúgy izélgetni rajta azon kívül, hogy a kritikusnak gõze sincs a háttérsztoriról...
Az Ace Venturát volt nyár, hogy kétnaponta megnéztük... a Truman Show király volt, fõleg a Big Bráner és Faló Villák keltette nyakig takony idõszak közepén... szégyen és gyalázat, de az Ember a Holdont nem sikerült megnéznem... Viszont a Mindenhatót Dr Lacikával és Mc Muckyval néztem meg, és az is király volt (különösen a leves kettéválasztása - deswegen Shiroinak nem ajánlott:)), szóval olykor nem csajokkal megyek mozizni, de mit tegyek, ha a nõ nemet jobban komálom... (bár, a Kör 2 óta alaposan megnézik, mire jönnek el velem... pedig szerintem tök jó poénok voltak benne, jókat borultunk rajta, sokkal viccesebb volt, mint a csutka Átok, amin már kínunkban röhögtünk, vagy a Végsõ állomás, amin már a szék alá másztam a röhögõgörcs elõl...). Sõt, ha jó film van, azt általában kétszer szoktam moziban megnézni, egyszer a leányokkal utána meg a 806-os szoba egykori királyaival... valamint olykor Minden Idõk Legjobb Másodpilótájával (õ se csaj -szerencsére, viszont a lányok komálják:))is elnézünk nyilvános filmvetítésre...

No, ennyit a módszertanról:)

[Ramiz]

Mondom, hogy neki még a filmezés is a nõkrõl szól!

[kikuchiyo]

Elkezdtem nézni ezt a Memories of Murdert, az vicces, amikor [COLOR="LemonChiffon"]a mucsai nyomozó kiötli, hogy "azért nem hagy hátra szõrszálakat, mert nincs is ott szõre", és elmegy kukkolni a szaunába...[/COLOR]

[Ramiz]

Elkezdtem nézni ezt a Memories of Murdert, az vicces, amikor [COLOR="LemonChiffon"]a mucsai nyomozó kiötli, hogy "azért nem hagy hátra szõrszálakat, mert nincs is ott szõre", és elmegy kukkolni a szaunába...[/COLOR]

Tele van poénokkal az a film, csak nem azok a nyilvánvaló poénok. De így is végig voltak olyan jelenetek, amiken felnevettem, hiába a thriller atmoszféra.
(De miért hagytad abba a filmet? )

[kikuchiyo]

Mert végetért az elsõ CD, és lejöttem netezni, és mivel sikeresen elbasztam a gépemet (nagyon hangos volt már a videokártya ventije, ezért leszereltem, lefeszegettem a fejét, és megolajoztam a tengelyt - de közben letört az egyik lapát - /me ), nem mertem bekapcsolva hagyni. De fiatal még az idõ, lehet, hogy megnézem még ma.

[kikuchiyo]

Befejeztem végül.

A lényeget Ramiz elmondta pár bejegyzéssel feljebb: jó film. Én csak pár kiegészítést teszek.

Szóval egy pszichopata sorban öldösi a nõket egy istenhátamögötti, lerobbant kisvárosban, a helyi rendõrség tehetetlen, a fõvárosból jön egy naiv, idealista nyomozó segíteni.
Nagyon jól van ábrázolva a jellem(vissza)fejlõdés, ahogy az újabb és újabb hibás nyomok, ártatlannak bizonyuló gyanúsítottak és a média nyomása miatt egyre inkább összetörnek lelkileg a nyomozók: a szöuli fickó, bár az elején még töretlen bizalommal mondja, hogy a "dokumentumok nem hazudnak", a végén [COLOR="LemonChiffon"]lelõné az utolsó gyilkosjelöltet, ha a másik rendõr nem fogná le a kezét.[/COLOR]
Ezt hatást a precízen megírt forgatókönyv mellett a fõ- és mellékszereplõk kiváló alkotásai is erõsítik, és nagyon jól sikerült a lepukkant ipari városka ábrázolása is, a szocreál hangulatot árasztó gyárépületekkel, az omladozó, koszos iskola kockaépületével és a helyi lakók vályogviskóival.
Külön díjaztam a szimbolikus képeket, pl. amikor [COLOR="LemonChiffon"]a gyilkos éppen készül megölni az áldozatát a domboldalon, miközben alatta a város fényei lassan, egymás után kialszanak a polgári védelmi gyakorlat miatt, vagy a vége felé a verekedés az alagút elõtt.[/COLOR]

A koreai film jellegzetessége a bejáratott nyugati mûfajok merész keverése, néha nem sikerül eltalálni az egyensúlyt, ebbõl olyan nézhetetlen filmek születnek, mint a Save the green planet, de ezúttal az összhang tökéletes:
a nyomozók pontos lélekrajza és a nem szûnõ gyilkosságok által keltett tehetetlen, kilátástalan hangulat mellé pont a megfelelõ mennyiségben adagolták a (fekete) humort, amely azonban nem készteti otromba módon hangos röhögésre a nézõt, éppen ellenkezõleg, a feszültség fokozására szolgál. Emellett a nyolcvanas évek végének nem éppen demokratikus koreai társadalma is kíméletlen módon ábrázolásta kerül.

[Ramiz]

Hasznos kiegészítések. :kiraly:
[SIZE="1"](Kitehetjük az Ázsiafilmre? )[/SIZE]

[kikuchiyo]

Igen, ha a hejjesirássi hubákatt kilyavittyátok.

[Ramiz]

Igen, ha a hejjesirássi hubákatt kilyavittyátok.

Lécci regelj a fõoldalra, mert utána már a nevedben már közzé tudom tenni, amit írtál.

[kikuchiyo]

done.

(egész jó lett az oldal...)

[Ramiz]

done.

(egész jó lett az oldal...)

Igyekszünk... egyre jobb lesz.