Filmek (minden, ami nem japán)

[Ramiz]

Összeesküvéselmélet(tanárodé)?

Nem. Ennyit azért mindenki tud, akit érdekel annyira a dolog, hogy belegondoljon, kiknek a kezében van ma a gyeplõ.

[Raggie]

Nem. Ennyit azért mindenki tud, akit érdekel annyira a dolog, hogy belegondoljon, kiknek a kezében van ma a gyeplõ.

Jólvanna, csak azért írtam be, hátha leírod egy oldalas postban! De nem dõltél be!

[Djinn]

Akinek esetleg tetszett a Szigorúan piszkos ügyek, most mindhárom rész-t 999-ért lehet kapni.  
Úgy látszik, a türelem 999 Ft-os DVD-t terem. Kár, hogy mi megvettük kb 5x ennyiért, mikor megjelent mert attól féltünk hamar bevonják (érdeklõdés hiányában...).

[Manu]

Akinek esetleg tetszett a Szigorúan piszkos ügyek, most mindhárom rész-t 999-ért lehet kapni.  
Úgy látszik, a türelem 999 Ft-os DVD-t terem. Kár, hogy mi megvettük kb 5x ennyiért, mikor megjelent mert attól féltünk hamar bevonják (érdeklõdés hiányában...).

Mindhárom 999,- ért, vagy össz: 2997,- ért? És hol? Vajon Szegeden is van?

[Djinn]

Mindhárom 999,- ért, vagy össz: 2997,- ért? És hol? Vajon Szegeden is van?

A 3 film össz. 2997,-.  Ne legyünk telhetetlenek!
Szerintem lehet kapni Tesco/Auchan/Cora-ban is, de ha nem, akkor lehet rendelni. (pl. //www.xpress.hu)
De én a helyedben megnézném az emített áruházakban, tuti, hogy van!!!

[Raggie]

Akinek esetleg tetszett a Szigorúan piszkos ügyek, most mindhárom rész-t 999-ért lehet kapni.  

Jeechaw! Kösz az infót! Rohanok valamelyik vótba megvenni(remélem Ramizzal karöltve!)

[Djinn]

Jeechaw! Kösz az infót! Rohanok valamelyik vótba megvenni(remélem Ramizzal karöltve!)

Nincs mit. Elvégre megkapom a százalékom.. (ez csak vicc)
Ezekkel a 999-es filmekkel csak az a baj, hogy az ember mindig talál még 2-3-4-5-6 filmet, ami jó lenne. És akkor már megint ott vagyunk, hogy egy 10-estõl meg kell szabadulni.  

Nem tudom, volt e már szó a The Usual Suspects (Közönséges bûnözõk) címû filmrõl. Már jó rég láttam utoljára, de a multkoriban letöltöttem valahonnan és most belenéztem. Nagyon jó film, mindenkinek csak ajánlani tudom. A sztoriról inkább nem mondanék semmit, mindenki nézze meg!
Én egyébként is szeretem Kevin Spacey-t, de ze különösen jó filmje!!  

[ReLax18]

Nem tudom, volt e már szó a The Usual Suspects (Közönséges bûnözõk) címû filmrõl. Már jó rég láttam utoljára, de a multkoriban letöltöttem valahonnan és most belenéztem. Nagyon jó film, mindenkinek csak ajánlani tudom. A sztoriról inkább nem mondanék semmit, mindenki nézze meg!
Én egyébként is szeretem Kevin Spacey-t, de ze különösen jó filmje!!  

Ezen a nyáron láttam elõször. Egy kicsit hallottam róla valamit, de nem vártam el semmit a filmtõl. Majd feltûnt, hogy Kevin Spacey, Gabriel Byrne játszik benne (fõleg a Spacey gyerek ). Mikor vége lett a filmnek nyíltan kinyilvánítottam a tetszésemet: Láttam a Kayser Sozét! (ejtsd: sözét)
Egyszerûen fenomenális...
...mellesleg még pozitívum a filmben, hogy magyarokat is használ

[Raggie]

Nna ezek után muszáj leszek megnézni!! Majd megkeresem a tékában!

[Ramiz]

Crying fist (Jumeogi unda)

A Crying fist egy koreai sportfilm, némi drámával fûszerezve. A két fõszereplõ története két külön szálon fut: megismerjük az életkörülményeiket, a múltjukat, azt, hogy miért küzdenek, mi az a cél, amiért beneveznek a könnyûsúlyú (európai típusú) bokszversenyre, ahol végül is a döntõ mérkõzésen találkoznak.
Az egyik fõszereplõ egy 40 éves volt bokszoló (Min-sik Choi , aki egyszer már döntõbe jutott, de csak ezüstérmes lett. Sok tartozása van, de kevés keresete. Anyagi gondjai miatt családja széthullik, feleségével összeveszik, de fiától nem tud elválni. Elindul a versenyen, és mindenáron bizonyítani akar...
A másik fõszereplõ egy 20 éves körüli srác, akit öt év börtönbüntetésre ítélnek, miután egy rablási kísérlet közben véletlenül agyonver egy uzsorást. A börtönben agressziója levezetése céljából bokszolni kezd. Az apja azonban meghal egy balesetben, és a srácot szabadon engedik, hogy gondját viselje öreg nagyanyjának, azonban még a kórházi számlákra sem telik neki. Így hát az egyetlen dologba kapaszkodik, ami megy neki, benevez a versenyre, és megkettõzött erõvel készül tovább...
Lenyûgözõ erejû alkotás. Veszélyes vizeken evez, de sehol nem válik szentimentálissá, túljátszottá. A film két emberrõl szól, akik elég erõs hozzá az akarata, hogy legyõzzék saját magukat. A film végén egymás elleni küzdelmük nagyon izgalmas, különösen azért, mert a nézõ mindkettejüket jól ismeri, mindkettejük helyzetébe beleélte magát, de szerencsére nem erre a harcra van kihegyezve a film, ezért nem unalmas a több mint 2 órája, és ezért újranézhetõ.

[kikuchiyo]

Kevin Spacey? 19. az IMDB-n? Hogy lehet, hogy én errõl még nem hallottam?

Le is ******, amint tudom.

(In other news, láttam mostanában a Kitano-féle Fivér c. filmet, amirõl nem is ide kéne írni, de mosmá' mindegy, nem nagyon fogott meg, illetve a Koyaanisqatsi c. -hogymongyam magának- audiovizuális költeményt, ami viszont bõvebb méltatást is érdemelne...)

[Ramiz]

Le is ******, amint tudom.

[Fazék]

sze*i, töl*i, stb

[Raggie]

Egy olyan koreai film, ami egyszerûen zseniális. Ötvözi magába a történelmiséget, az akciót, a kalandot és a mély drámát! Egy Koreai küldöttségrõl szól, akik a Ming-ekhez mennek, de ott kémeknek nézik õket, ezért számûzik õket. Ezután viszont számüzetésbe(a sivatagon át) vezetõ õreiket lemészárolja egy mongol horda, majd a következõ oázisnál találkoznak egy Yuan csapattal, akik egy Ming hercegnõt raboltak el és tartanak fogva. A hercegnõ személye ezután sokaknak hoz szenvedést és halált.

[Ramiz]

És simán veri a Gyûrûk Urát (ami mondjuk nem nehéz ). Jó, ez nem fantasy, de szintén van benne sok utazás, nagy harcok, hõsök, óvatos romantikus szál, és minden szempontból jobb.

[Manu]

Crying fist (Jumeogi unda)

Jah, ezek után Choi Min-Sik (Oldboy, Failan) most már tényleg a kedvenc kóreai férfi színészem.

[Raggie]

És simán veri a Gyûrûk Urát (ami mondjuk nem nehéz ). Jó, ez nem fantasy, de szintén van benne sok utazás, nagy harcok, hõsök, óvatos romantikus szál, és minden szempontból jobb.

Meg sok harc is. A harci jelenetekben az tetszett leginkább, hogy tényleg az akkori fegyverekkel küzdöttek, és pl a hõsök halála sem volt túldramatizálva!
Egyszerûen nem találtam rossz pontját a filmnek!

[Lythis]

A fent említett filmet nemrég láttam, és gondoltam hirtelen felindulásból elkövetett észosztással öregbítem filmkritikusi karrieremet:D
 Szóval lényegében Tim Burton neve garancia arra, hogy rendesen kitekert, meseszerû, ámde beteges, és elvont látványvilágot kapunk. Lényegében mesébe ágyazott horrort, ami csak arra vár h észrevegyük, és akkor szembesüljünk vele, h minden aranyossága ellenére ez bizony nem gyerekfilm, még akkorsem ha nincs kinn mellette a 16-os karika.
 A filmet összeszokott gárda hozta össze, és ezért minden megfelelõen klappol is benne. A zenére nem lehet panaszunk, D. Elfman bácsi keze - vagy inkább kottásfüzete - munkáját dícséri. Ugyanakkor a beágyazott umpa-lumpás éneklõs musicales részek olyan szinten cseszik el a kialakuló hangulatot, hogy én élbõl kivágatnám õket belõle (lehet h velem van a baj?)!!! Azoktól eltekintve nekem naon bejött a film.
 Ajánlom mindenkinek!

[sirtomi]

Sikerült tegnap megnéznem ezt a filmet.
A látvány világ érdekes, nekem nagyon tetszett. Baromi jó ez a 30-as 40-es évek hangulata, nagyon jó a film színvilága.
Ahhoz képest hogy az egészet zöld háttér elõtt vették fel és a fõbb szereplõkön kívül minden számítógép generált nagyon jól néz ki.
A történet érdekes, de annyira nem fogott meg. A léghajók, repülõk, robotok nagyon jók lettek.
A robotokról a Laputa robotjai jutottak eszembe.

Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik és szereti a sci-fi filmeket annak mindenképpen a jánlom.

[Ramiz]

(...) és pl a hõsök halála sem volt túldramatizálva!

Ne spoilerezz!

Lényegében mesébe ágyazott horrort, ami csak arra vár h észrevegyük, és akkor szembesüljünk vele, h minden aranyossága ellenére ez bizony nem gyerekfilm, még akkorsem ha nincs kinn mellette a 16-os karika.

Az a bajom az ilyen filmekkel (fõleg Tim Burton filmek), hogy a gyerekek úgysem fogják megérteni a háttérbeli üzenetet, a sejtetett, akár ijesztõ célzásokat, a legtöbb felnõtt pedig nem fog végigülni egy filmet, ahol végül is végig Depp majomkodik, gyerekek játsszák a tipikus unalmas gyerekszerepeket, a világ meseszerûsége meg nem viszi el egyedül a filmet (a Batman-ben sem vitte volna el, ha nincsenek ott a film egyéb érdemei).

Sky kapitány... : ezt a filmet aránylag dicséri a sajtó, mert jó sok számítógép van benne és "nagyon egyedi" (nosztalgia robotokkal nyakonöntve... nagyon egyéni... én inkább kínból kitaláltnak érzem). Ez is egy képregény-feldolgozás. Annyi ember dolgozik Hollywoodban, valaki végre megpróbálhatna kitalálni valami saját filmötletet vagy ilyesmi.

[Lythis]

Szvsz épp az benne a szép, h ennek ellenére ülik végig, a gyerekeikel együtt, max nem tûnik fel nekik, hogy amit látnak az több, mint aminek látszik.
 Viszonyításképpen elég sokan vannak, akiknek az anime sem több egy átlagos rajzfilmnél, és nem értik h mit lehet ezen ennyit nézni.

 A filmbe rejtett célzások meg nyílván nem mindenkinek szólnak, csak annak aki látja/érti õket. Ha az lenne a cél, h tényleg azt érzékeltesse, amit akar, akkor a csokigyárban embereket facsartak volna ki, és belezgetnének nyílt színen a hegyeskarmú, tûélesfogú vérivó zsoldos umpalumpák.
 Elsõsorban ez még mindíg egy gyerekfilm.... pusztán van benne több is. Valahogy úgy ahogy az anime sem csak egy egyszerû rajzfilm.

[Ramiz]

Viszonyításképpen elég sokan vannak, akiknek az anime sem több egy átlagos rajzfilmnél, és nem értik h mit lehet ezen ennyit nézni. (...) Valahogy úgy ahogy az anime sem csak egy egyszerû rajzfilm.

Rajzfilm és gyerekfilm között nagy (lehet) a különbség. Mint pl egyes animék és az olyan filmek között, amikre csak azért ülnek be a szülõk, mert a gyerek meg akarja nézni.

[sirtomi]

N
Sky kapitány... : ezt a filmet aránylag dicséri a sajtó, mert jó sok számítógép van benne és "nagyon egyedi" (nosztalgia robotokkal nyakonöntve... nagyon egyéni... én inkább kínból kitaláltnak érzem). Ez is egy képregény-feldolgozás. Annyi ember dolgozik Hollywoodban, valaki végre megpróbálhatna kitalálni valami saját filmötletet vagy ilyesmi.

Elég ritka za olyan Hollywood-i film ami valami újat mutat. Mindig valamihez nyúlnak, amit esetleg már elfelejtettek az emberek, vagy a mai generáció nem is látta/olvasta.

[Lythis]

Rajzfilm és gyerekfilm között nagy (lehet) a különbség. Mint pl egyes animék és az olyan filmek között, amikre csak azért ülnek be a szülõk, mert a gyerek meg akarja nézni.

A lényeg szvsz nem az h miért ülnek be megnézni, hanem az, h beülnek, és megnézik. Amit példának felhozol az javarészt tény és igaz, de míg én párhuzamot igyekeztem vonni az anime-ék megítélése, és egy filmben látható egyes tartalmi részek esetleges meglátása/meg nem látása között, hogy szolgáljak egy példával. Amit te mondasz az számomra két javarészt eltérõ dolog közt von párhuzamot, ezért nem igazán értem h mit akartál vele mondani (az is bennevan h halál fáradt vagyok, szal lehet h azért nem látok át valamit ami nagyon egyszerû, de ez van:D). Plíz expléjn!

[m46u5]

Elég ritka za olyan Hollywood-i film ami valami újat mutat. Mindig valamihez nyúlnak, amit esetleg már elfelejtettek az emberek, vagy a mai generáció nem is látta/olvasta.

Ez igaz, tipikus példa a nemrégiben bemutatott "Világok harca" c film.
Aki nem tudná annak mondom, hogy az eredeti film 1953-ban készült mely szerintem sokkal jobban átgondolt és részletekbe menõen, és több szempontból próbálja bemutatni a problémát. A mostani (2005) verziók (bezony) szerintem nyomába sem érnek az eredetinek, mégpedig szerintem ezért:
Az eredeti (1953) változat több szereplõ szemszögébõl mutatja be az idegen faj támadását, annak menetét. Itt nem csak a fõszereplõ szemszögébõl látjuk a cselekményt, hanem bemutatja részletesen a katonai alakulatok taktikai lépéseit, mit s hogyan próbálnak lépni a helyzet megoldásának érdekében. A közösség tagjai közötti összetartás pedig miként alakul, és hogy próbálnak együtt õk is megoldást taláni. Aztán még rengeteg mellékszereplõ sem csupán van, hanem bizony segíti a történet haladását. Megaztán a történet nem ugrik egyszerre bele a csatába, hanem fokozatosan eleveníti meg a furcsaságokat, amit az emberek egyre jobban észlelnek.
Ezzel szemben a 2005-ös "H.G. Wells' War of the Worlds" változat és a Spielberg által rendezett változat "War of the Worlds" hasonlóképpen kiemel egy fõhõst, s rajta keresztül mutatja be a megannyi szenvedést, amin keresztül megy az emberiség. Ami még nagyon nem tetszett a H.G. Wells féle változatban, hogy a bazi negy lények nem mechanikus szerekezetek, hanem valami batár rovarmutánsok.
Ami tetszett a '53-asban az az idegen lények védõpajzsa nagyonLOL, ugyanis nagyon látszik rajta, mi volt az eredeti funkciója a valós életben (órának volt az üvegbúrája - amolyan fordított U alakú )
A Spielberg féle változatot pedig csupán (szerintem) a vízuális effektek tették csak nézhetõvé, más nem igazán kiemelkedõ. /az a rész mondjuk tetszett, mikor a nagy tömeg megtorpan, mert jön a vonat, és a nép között átzakatol a lángokba borult szerelvény /A másik rossz hír számomra pedig az, hogy a H.G. Wells változat folytatódni is fog, márpedig ha az a szereplõgárda van benne ami a mostaniban hát akkor tuti nem fogom megnézni, mert ez az elsõ valami nagyon tré.
Végezetül ajánlom mindenkinek az eredeti 1953-as változatot, még a mai szemet megmosolyogtató technikai megoldások ellenére is. A másik kettõ feldolgozást pedig senkinek sem, hacsak nem akar valaki egy nagyon gagyi vagy egy effektdús és gagyi filmet megnézni
A végére néhány link:
1953 (eredeti): http://www.imdb.com/title/tt0046534/
2005 (H.G.W.): http://www.imdb.com/title/tt0449040/
2005 (Spielberg): http://www.imdb.com/title/tt0407304/

[sirtomi]

1953 (eredeti): http://www.imdb.com/title/tt0046534/
2005 (H.G.W.): http://www.imdb.com/title/tt0449040/
2005 (Spielberg): http://www.imdb.com/title/tt0407304/

Én csak a Spielberg féle filmrõl hallottam, a másikról nem hallottam semmit. Ennyire rossz lenne?

Edit: Az 1953-as eredetirõl hallottam még, de nem láttam.

[Djinn]

.....A másik rossz hír számomra pedig az, hogy a H.G. Wells változat folytatódni is fog
....
1953 (eredeti): http://www.imdb.com/title/tt0046534/
2005 (H.G.W.): http://www.imdb.com/title/tt0449040/
2005 (Spielberg): http://www.imdb.com/title/tt0407304/

Igazán nem   -ból, de ez a "H.G. Wells változat" böki a szemem. Elvileg mindhárom mû az õ irományából készült, tehát nem igazán helyes és félrevezetõ is ilyet írni.  Mondjuk legyen "David Michael Latt változat" a rendezõ után.

Egyébként én egyiket sem láttam, de majd igyelszem pótolni a dolgot.

[m46u5]

Igazán nem   -ból, de ez a "H.G. Wells változat" böki a szemem. Elvileg mindhárom mû az õ irományából készült, tehát nem igazán helyes és félrevezetõ is ilyet írni.  Mondjuk legyen "David Michael Latt változat" a rendezõ után.

Egyébként én egyiket sem láttam, de majd igyelszem pótolni a dolgot.

Igaz, és bocsi, de én a cím szerint próbáltam rá utalni, lévén a másik kettõnek ugyanaz a címe (a "The" szócskát nemszámítva), ennek meg elé van téve, hogy " H.G. Wells' ", megaztán éjfél után már nem fog annyira az agyam, hogy normálisan tudjak fogalmazni
Akkor javítom:
1953 The War of the Worlds (Byron Haskin): http://www.imdb.com/title/tt0046534/
2005 H.G. Wells' War of the Worlds (David Michael Latt): http://www.imdb.com/title/tt0449040/
2005 War of the Worlds (Steven Spielberg): http://www.imdb.com/title/tt0407304/

[kikuchiyo]

Errõl a Tesco gazdaságos 2005-ös verzióról most hallok elõször, de az IMDB rating alapján nem is maradtam le sok jóról...
A másik két verzióról pedig annyit, hogy minden érdemük ellenére nyomába se érhetnek a könyvnek. Az 1953-as film egy hidegháborús tanmese lényegében, a Spielberg-félérõl pedig egy kicsit bõvebben (másik fórumról kopizva):

Az egyik ok, amiért ez a film nehezen befogadhatónak tûnik, a következõ:

Amikor a nem is alaptalanul a mai értelemben vett sci-fi õsatyjának tartott H. G. Wells 1898-ban megírta a Világok háborúja címû könyvét, az abban foglaltak kerek, egységes egészet alkottak, kompatibilisak voltak a kor tudományos és technikai színvonalával. A Marson csatornákat láttak akkoriban, és mindenki természetesnek vette, hogy létezik (értelmes) élet a Földön kívül, ugyanakkor elfogadottá vált a darwini evolúció-elmélet, amelynek Wells is hívéül szegõdött. Mi van akkor -tette fel a kérdést-, ha ezek a nálunk fejlettebb értelmes lények, halódó bolygójuk beszûkült életterét elhagyva, le akarják igázni a mi világunkat? Végtére is a törzsfejlõdés során számtalanszor történt már hasonló. (Természetes kiválasztódás -ez a kifejezés többször is szerepel a könyvben. A darwinista szemlélet egyébként Wells más könyveiben is megjelenik - pl. az Idõgépben a társadalomra alkalmazza.) A könyv nem más, mint erre a kérdésre adott -részben tudományos, részben irodalmi- válasz.
A Marsról kilõtt, majd a Földre meteorként lezuhanó hengerszerû idegen testek megfeleltek az akkori tudományos szintnek, és a belõlük kibújó megállíthatatlan háromlábú gépezetek, az embereket és épületeket egyként hamuvá égetõ halálsugár az elsõ világháború haditechnikai forradalma elõtt nyilván legyõzhetetlennek, az emberiség akkori fejlettségi szintjéhez képest elérhetetlenül távolinak tûnhetett. És végül a befejezés, hogy ezek az oly hatalmas lények mégis áldozatul esnek a földi baktériumoknak, jól illeszkedik ebbe a képbe, hiszen a könyv szerint a Marson nem voltak baktériumok.

Ezzel szemben ha ezt a történetet modern környezetbe adaptáljuk, és úgy adjuk elõ, ahogy Spielbergék tették, a tudományos megalapozottság elvész. Azóta alaposan megváltozott a Naprendszerrõl és az Univerzumról alkotott képünk, tudjuk, hogy a Marson nem lehetnek ilyesféle fejlett élõlények. Távirányítású kisautók végeznek automatikus méréseket a Marson, és rádión visszaküldik az eredményeket - 100 évvel ezelõtt ez elképzelhetetlen volt, ma nyilvánvaló, hogy egy invázióra készülõ idegen faj elõbb szondákkal derítené fel a bolygót. És egyátalán mi szükség van a nehézkes, ormótlan háromlábú masinákra meg a halálsugárra? Ha csak a bolygóra van szükségük, sokkal egyszerûbb egy kisbolygót ütköztetni a célbolygóba - a nukleáris tél majd elvégzi az esetleges õslakók kiirtását. Vagy ha csak az embereket kell megölni, az építmények, ipari létesítmények, infrastruktúra megmaradása kívánatos? A neutronbombákat erre találták ki. Vagy az embereket rabszolgasorba akarják hajtani, tápláléknak vagy akármi másnak? Miért nem szennyezik az édesvízkészletet hormonokkal, vagy hajtanak végre közvetlen génmódosításokat? Pár generáció alatt engedelmes biomasszává változtatható az emberiség, csak ki kell várni.
Egyszóval a logika, a józan ész veszett ki a történet mögül, vagyis inkább túlhaladt rajta a keletkezése óta eltelt évszázad alatt. Másrészt a befogadó (olvasó avagy nézõ) ingerküszöbe is jóval magasabbra került - 100 éve a tripodok és halálsugarak puszta olvasása is csodálatot és borzongást váltott ki, ma pedig a film technikailag hibátlanul ábrázolt háromlábú halálgépezeteinek látványára csak vállat von az edzett nézõ, és annyit mond, hogy "HL2".

És van még egy ok, ami miatt mi, európai nézõk kissé értetlenkedve fogadjuk a filmet (és ugyanezen okból értékelik az amerikai kritikusok majdnem egyöntetûen pozitívan):
Valójában Spielberg ezzel a filmmel a 2001 szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak állít emléket, ezt a napot játssza újra. A sci-fi szüzsé csak egy keret, ami ennek a lényegi mondanivalónak az elrejtésére szolgál.
Vegyük sorjában.
A film egy átlagos amerikai dolgozó (hadd' ne mondjam "jómunkásember") kisszerû életének bemutatásával indul.
Aztán hirtelen, teljesen váratlanul bekövetkezik az elképzelhetetlen: valakik, egy embertelen hatalom megtámadja õket, egyenest a békés elõváros közepére csapva le. Fel sem tudják mérni, miféle erõ ez, csak az biztos, hogy gonosz, és az elpusztításukra tör. Hõsünknek menekülnie kell, tisztán a szerencsén múlik, hogy õ túléli, míg a körülötte lévõk meghalnak. A tripod kiemelkedését, majd TC menekülését mutató képsorok nagyon erõsen idézik a 9/11-rõl készült (és mindenki által ismert) médiaanyagokat. A kiemelkedést és a templom lerombolását messzirõl, távlati képen látjuk, akárcsak a repülõk becsapoódását a tornyokba. Aztán ahogy TC menekül, körülötte meghalnak az emberek, minden összetörik, és mindent sárgás por lep be, a kézikamerával felvett képek a torony leomlása után közvetlenül készített amatõr felvételeket idézik.
És a támadásnak nincs vége, újabb háromlábak tûnnek fel - ahogy azon a napon sem lehetett tudni, mikor lesz vége, és az egyre újabb áldozatokról szóló híradások is fokozták a kétségbeesést. Az az érzelem, ami leginkább kiül a film fõszereplõinek arcára, miközben menekülnek, a tehetetlen rémület, volt az ami hatalmába kerítette az embert szeptember 11-én.
Az egész filmet behálózzák ezek a nyilvánvaló utalások - a házukra zuhanó repülõgép, a fegyelmezetten menetelõ embertömeg a hídon (Spielberg maga is azt nyilatkozta, hogy a Manhattan Bridge-n vonuló tömeg látványa volt az, ami õt leginkább megragadta az akkori események közül), az égbõl hulló ruhák az erdõben, az üzenõfal az eltûnt hozzátartozók fényképeivel...

Egyszóval a film mint emlékmû - monumentális, mint sci-fi - középszerû (a fentebbi okok és más, itt nem részletezett átgondolatlanságok miatt).

[Ramiz]

Korrekt cikk, kivéve a végét (szerintem a "középszerû" erõsen jószándékú túlzás).