Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Kvikveg]

Esetleg nehezitesnek egy not kuldeni vissza. XD

Én olyan ifjúsági feldolgozását láttam, hogy tinicsaj ment vissza.

En fekete tinicsajosra emlekszem, de az az Egy jenki-nek volt az ifjusagi lemeszarlasa.

[Próféta]

Esetleg nehezitesnek egy not kuldeni vissza. XD

Én olyan ifjúsági feldolgozását láttam, hogy tinicsaj ment vissza.

En fekete tinicsajosra emlekszem, de az az Egy jenki-nek volt az ifjusagi lemeszarlasa.

Azt hiszem, ugyanarról beszélünk, bár a szereplő kinézete nem maradt meg.

[LiaLia]

L.Sprague de Camp: Lest Darkness Fall
Az időutazós művek...

Az időutazás egy formája akár, amikor felmerül az emberekben, hogy ha a saját személyes múltjukba visszamehetnének egy adott pillanatban, ugyanazt tennék-e ismét, mennyire alakulna másként az életük.
Másik időutazás-féle, amikor halálközeli élmények egy részében lepereg az illető előtt a saját életének a filmje, majd utána visszatér az életbe, és mit kezd majd azzal a tapasztalattal.

Nekem az szokott érdekes lenni, amikor az időutazó belekerül egy olyan helyzetben, amikor az adott időben ő már létezik ott, és akár messziről szemléli magát, vagy felmerül, hogy beleavatkozzon-e úgy, hogy már tudja, hogy mi fog történni.



Peter F. Hamilton: A földre hullt sárkány

Ez egy férfias hangvételű sci-fi akció regény. Történetesen a 2. kötet, de követhető és érthető volt így is, hogy nem olvastam az elsőt.

A távoli jövőben újabb és újabb bolygókat tesznek lakhatóvá az emberek, és az adott bolygó nyersanyagait és egyéb hasznosítható dolgait igyekeznek begyűjteni a szinte egyeduralkodóvá váló hatalmas szervezet, a Z-B számára. Már oly régóta foglalkoznak bolygók népesítésével, hogy a Föld - valamiféle őskövületként- egy bolygó csak a sok közül, ahol ráadásul vannak olyan emberek, akik meglepő módon a mesterséges életmód helyett inkább a természetesebbet részesítenék előnyben. Emellett sokan vannak akik már nem a Földön születtek, és számukra a bolygóköziség, az újabb és újabb bolygók meghódítása válik életcéllá.
Lawrence Newton is ilyen, aki a Z-B hadseregének kötelékében teljesít szolgálatot különféle bolygókon. Megbízatásai során találkozik az inkább hagyományokat követni akaró földiekkel. Résztvevője lesz olyan bevetésnek, ahol a betelepültek génmódosítással a lehető legjobban igyekeztek a bolygó légköréhez és élővilágához alkalmazkodni, amivel az emberi külsejük is nagymértékben megváltozott. Majd egy rejtélyes kincsnek vélt valami után kezd kutatni, ami a Lehullt Sárkány Templomának nevezett helyhez kötődik, de idővel rá kell jönnie, hogy ez jóval több annál, mint amit gondolt róla, és egész addigi élete teljesen új értelmet nyer.

A regényes, akciódús történetbe szinte észrevétlenül szövődnek bele a filozóf gondolatmenetek. A Föld nyersanyagainak egyre nagyobb kitermelése mihez vezethet. Meddig terjedhet az emberiség űrmeghódító képessége, ha közben a meghódított területek összeomlanak a túlzott mesterséges környezet miatt. A magát intelligensnek és ezzel együtt felsőbbrendűnek tekintő ember emberformája nem biztos, hogy a legtökéletesebb, sokkal nagyobb harmóniát biztosíthat az, ha az élőlények alkalmazkodnak az egyedi körülményekhez. Vajon hogyan viselkedhetnek azok az életformák, melyek megfigyelői, tanúi csak kozmikus történéseknek.
Mindemellett sajátos technikájú harcászatról, űrrepülőgép eltérítésről, és időkapuról is szó van, úgyhogy az akciókat kedvelők is találhatnak benne érdekességet.

[LiaLia]

Leonie Swann: Glennkill, Birkakrimi
[spoiler= A borítója][/spoiler]

Egy reggel a Glennwill falu szélén elterülő legelőn holtan találják George-t, a birkapásztor, hátában egy ásóval.
A nyáj birkái - akik mind külön egyéniségek, egytől-egyig külön nevet kaptak tőle, és amúgy rendszeresen szokott nekik felolvasni Pamela-regényeket - arra a megállapításra jutnak, hogy nincs rendjén ez, mert hogy "nem betegségben halt meg. Az ásó nem betegség." A maguk módján, az emberire hasonlító, de mégiscsak birkaészjárással, elkezdenek nyomozni az ügyben. Sorra lesik meg a falu tagjait, hallgatják ki a beszélgetéseket, miközben egyre gyanúsabb és furcsább dolgok derülnek ki a falu tagjairól.

Érdekes regény, bár klasszikus krimi, a birkaészjárás szórakoztató és időnként filozóf jellegűvé teszi, ahogy birkaszemszögből és birkaszokásokon keresztül lehet az embereket szemlélni.

Részlet belőle:
"Othello mesélt a különös kertről és George-ról, akit elástak egy ládában. A nyájon morajlás futott végig.
- Nekik nincs gödrük, de a halottakat nem hagyják csak úgy elenyészni. Úgy néz ki, mint egy kert, nem veteményeskert, de kert és nagyon takaros. És tudjátok, mi a neve ennek a kertnek? - Othello csillogó szemmel nézett körbe. - A kert neve Isten kertje!
A birkák döbbenten meredtek egymásra. Egy kert, amelybe halottakat ültetnek!"

[Nakedape]

And now I want to tell you about my late Uncle Alex. He was my father's kid brother, a childless graduate of Harvard who was an honest life insurance salesman in Indianapolis. He was well-read and wise. And his principal complaint about other human beings was that they so seldom noticed it when they were happy. So when we were drinking lemonade under an apple tree in the summer, say, and talking lazily about this and that, almost buzzing like honeybees, Uncle Alex would suddenly interrupt the agreeable blather to exclaim, If this isn't nice, I don't know what is. So I do the same now, and so do my kids and grandkids. And I urge you to please notice when you are happy, and exclaim or murmur or think at some point, If this isn't nice, I don't know what is.

[LiaLia]

Nancy Farmer: A Skorpióház

Az utóbbi évszázadban a biológia, orvostudomány és egyéb ehhez kapcsolódó tudományok fejlődése során olyan eljárásokat tökéletesítettek, melyeket ezelőtt sokkal inkább csak fantasztikumnak gondoltak elődeink.
Manapság a klónozás, a mesterséges megtermékenyítés, a létrejött emberi embriók tudatos szelekciója már nem csak kitaláció, hanem ennek bizonyos formáit már napjainkban is alkalmazzák. Ráadásul előfordult már olyan is, hogy egy családban ezért született meg egy következő gyerek, hogy az majd a genetikai hasonlóság miatt szervdonorja lehet az idősebb beteg testvérének. 
Mindez nem csak technikai, hanem nagyon sok etikai problémát is felvet. Mitől ember az ember, hol vannak az emberség határai, mennyire avatkozhat bele az ember a természetes folyamatokba, mennyire uralhatja az ember az amúgy természetes folyamatokat.

A regény egy távoli jövőben játszódik, ahol egy közös megegyezés alapján az Egyesült Államok határa mentén egy külön terület, az Ópiumország húzódik, és itt mint fő terményt, mákültetvényeket gondoznak és látják el a világ országait az ópiummal. Az ország irányítója az Alacrán família, ahol apáról fiúra száll ez a jól jövedelmező birodalom.
Matt klónként születik, az Alacrán birtokon nő fel ellenségek és barátok között. Sokáig nem tudja ki ő valójában, majd szenvedéseken keresztül érti meg lassacskán a klónok helyzetét, milyen életet is szántak neki.

Utópisztikus regény, ahogy bemutatja a vélt emberi mindenhatóságot, és hogy ez hogyan omlik össze, amikor egyesek nem hajlandóak behódolni, és mindent elkövetnek azért, hogy megőrizzék az emberi méltóságot.

[Kvikveg]

...
Az időutazós művek
...

Jut eszembe: Zsoldos Peter: Tavoli tuz
Ugyan nem idoutazos, de alapvetoen ugyanaz a tema.

[Kvikveg]

https://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=ujjaszuletes&ID=2093
Ki a frnc az a Dr. Nelhiebel József ??!

[SaiyaGin]

https://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=ujjaszuletes&ID=2093
Ki a frnc az a Dr. Nelhiebel József ??!

A gugli szerint Bp. 2. kerületi orvos.

[Ramiz]

I think I'll just leave this here:
http://stevemccurry.wordpress.com/2010/08/10/fusion-the-synergy-of-images-and-words/

[Nakedape]

I think I'll just leave this here:
http://stevemccurry.wordpress.com/2010/08/10/fusion-the-synergy-of-images-and-words/

[LiaLia]

I think I'll just leave this here:
http://stevemccurry.wordpress.com/2010/08/10/fusion-the-synergy-of-images-and-words/

[Ramiz]

Valérie Tasso: A szex antikézikönyve

A legjobb nem-regényszerű szexes könyv, amit eddig olvastam (az Astoriánál a Könyvudvarban lehet párszáz forintokért venni mindenféle erotikus könyvet), bár a Fallosz monológok is jó volt. Ha érdekel valakit, pár szemelvényt begépelhetek.


also:
Cory Doctorow: Kis testvér

A legjobb nem-William Gibson cyberpunk, amit olvastam. Gyakorlatilag jelen időben játszódik, mégis sokkal izgalmasabb és keményebb CP, mint száz Nejlonangyal meg hasonló jellegű szemét.

ehhez kapcsolódó hír:
http://www.instructables.com/community/ParanoidLinux/

[LiaLia]

Valérie Tasso: A szex antikézikönyve
Fallosz monológok

A monológok mennyiben hasonlatosak a Vagina monológok, Eve Ensler könyvének stílusára?

Amúgy a Rubicon mostani kiadásának a témája A szex és az erotika. Javaslom figyelmedbe

[Nakedape]

Valérie Tasso: A szex antikézikönyve
Fallosz monológok

A monológok mennyiben hasonlatosak a Vagina monológok, Eve Ensler könyvének stílusára?

Amúgy a Rubicon mostani kiadásának a témája A szex és az erotika. Javaslom figyelmedbe

mondjuk olvastam már jobb Rubicon számokat de ez is meg van ha kell

[Ramiz]

Valérie Tasso: A szex antikézikönyve
Fallosz monológok

A monológok mennyiben hasonlatosak a Vagina monológok, Eve Ensler könyvének stílusára?

Nem olvastam, de ez alapvetően nem is monológokból áll, hanem beszélgetésekből összefűzött elmélkedésekből. Szóval átjön néha a beszélő stílusa, de nincsenek élesen elválasztva a sztorik.

[motifator]

Douglas Adams: A kétség lazaca

This actually did happen to a real person, and the real person was me. I had gone to catch a train. This was April 1976, in Cambridge, U.K. I was a bit early for the train. I'd gotten the time of the train wrong.

I went to get myself a newspaper to do the crossword, and a cup of coffee and a packet of cookies. I went and sat at a table.

I want you to picture the scene. It's very important that you get this very clear in your mind.

Here's the table, newspaper, cup of coffee, packet of cookies. There's a guy sitting opposite me, perfectly ordinary-looking guy wearing a business suit, carrying a briefcase.

It didn't look like he was going to do anything weird. What he did was this: he suddenly leaned across, picked up the packet of cookies, tore it open, took one out, and ate it.

Now this, I have to say, is the sort of thing the British are very bad at dealing with. There's nothing in our background, upbringing, or education that teaches you how to deal with someone who in broad daylight has just stolen your cookies.

You know what would happen if this had been South Central Los Angeles. There would have very quickly been gunfire, helicopters coming in, CNN, you know. . . But in the end, I did what any red-blooded Englishman would do: I ignored it. And I stared at the newspaper, took a sip of coffee, tried to do a clue in the newspaper, couldn't do anything, and thought, what am I going to do?

In the end I thought, nothing for it, I'll just have to go for it, and I tried very hard not to notice the fact that the packet was already mysteriously opened. I took out a cookie for myself. I thought, that settled him. But it hadn't because a moment or two later he did it again. He took another cookie.

Having not mentioned it the first time, it was somehow even harder to raise the subject the second time around. "Excuse me, I couldn't help but notice . . ." I mean, it doesn't really work.

We went through the whole packet like this. When I say the whole packet, I mean there were only about eight cookies, but it felt like a lifetime. He took one, I took one, he took one, I took one. Finally, when we got to the end, he stood up and walked away.

Well, we exchanged meaningful looks, then he walked away, and I breathed a sigh of relief and sat back. A moment or two later the train was coming in, so I tossed back the rest of my coffee, stood up, picked up the newspaper, and underneath the newspaper were my cookies.

The thing I like particularly about this story is the sensation that somewhere in England there has been wandering around for the last quarter-century a perfectly ordinary guy who's had the same exact story, only he doesn't have the punch line.

Meg kéne szerezni valahonnan ezt a könyvet.

Edit: http://www.scribd.com/doc/23525904/Douglas-Adams-A-ketseg-lazaca-egy-utolso-stoppolas-a-galaxisban

[kikuchiyo]

Sajnos ez az egyetlen igazán jó sztori a könyvben - ami amúgy úgy állt össze, hogy a halála után feltúrták a fiókját, és az ott talált regénycsökevényhez hozzácsapták a korábban magazinokban meg itt-ott megjelent írásait. Az említett regénycsökevény ígéretesen kezdődik, de csak kezdődik és nem folytatódik, a többi írás nagy része meg egyszerűen érdektelen. Dícséri az Apple termékeket, beszól, hogy miért nincs egységes töltő a telefonokhoz és hasonlókhoz, ilyesmik.

[motifator]

Hmm, kösz az infót. Akkor inkább nem rontom el ennek a történetnek az emlékét a könyv többi részével.

[NLZ]

Sztem nem rontanád el, legalábbis én már semmire nem emlékszem belőle, igaz jópár éve olvastam. Ez az idézett részlet is mintha az egyik utikalauzból lenne ismerős.

[Próféta]

Sztem nem rontanád el

+1

Ha nem mint regényt akarod olvasni, hanem kicsit mint életrajz-féleséget, amellyel jobban megismerheted DNA gondolkodásmódját, akkor nem lesz semmi bajod attól, ha kezedbe veszed. A furán szerkesztett kötet címét adó, soha el nem készült harmadik Dirk Gently könyv pedig - ha az elejéről extrapolálni lehet - elég jó lett volna, a kicsit félresikerült másodiknál sokkal jobban indított.

legalábbis én már semmire nem emlékszem belőle

+1 mondjuk ez is igaz 

[Fazék]

Sztem nem rontanád el

+1

Ha nem mint regényt akarod olvasni, hanem kicsit mint életrajz-féleséget, amellyel jobban megismerheted DNA gondolkodásmódját, akkor nem lesz semmi bajod attól, ha kezedbe veszed. A furán szerkesztett kötet címét adó, soha el nem készült harmadik Dirk Gently könyv pedig - ha az elejéről extrapolálni lehet - elég jó lett volna, a kicsit félresikerült másodiknál sokkal jobban indított.

legalábbis én már semmire nem emlékszem belőle

+1 mondjuk ez is igaz 

innen is +1

vmikor a közeljövőben nekem is el kéne újra olvasnom

[Ramiz]

Szerintem is nagyon jó kis írás-gyűjtemény, egy csomó sztori be szokott ugrani belőle. Az például klasszik, ahogy Adams azon háborog, hogy minek műszaki szabványokat bevezetni, aminek a lényege az egységesség, ha mindenre van 5-6 féle szabvány, meg hogy mennyit szív az ember, ha Anglia és Amerika között utazgatna, és a számítógépét is szeretné használni.

[Próféta]

Még kint amikor elfogyott az otthonról hozott olvasnivaló, vettem és elolvastam egy német nyelvű könyvet.

Michael Ende: Die unendliche Geschichte (A végtelen történet, 1979)

Kezdetnek annyit, hogy eleddig csak a filmváltozatot ismertem, amely gyerekként nagyon tetszett. Néhány jelenet (pl. a két behunyt szemű szfinx, akik a kőkaput őrizték) máig élénken maradt meg bennem. A könyv ismeretében viszont azt kell mondanom, hogy a film egy rossz vicc. Egyrészt csak a sztori feléig jut el, körülbelül ahol a könyvben felrobban a Tojás, amely magában foglalja a Kezdetet és a Véget; ráadásul addig a pontig is elég sok lényeges elemet kihagy, pl. máris az imént említett mindfuck tojást Másrészt a kihagyásoknál komolyabb gond, hogy mit hagyott ki - a könyv második fele teljesen hiányzik, és ilyen formán pont a lényeg veszik el, az első félidő szinte csak az intro.

Akkor tehát a könyvről; először is mint a tárgyról. A fizikai kivitelezés alapján az embernek néha az az érzése, hogy Ende inkább dísztárgyat készített, mint könyvet. A szöveg két színnel van nyomva, attól függően hogy melyik világban játszódik épp a jelenet. Rajzok nincsenek, kivéve az egész oldalas rajzolt iniciálékat minden fejezet elején - nem mellesleg az egyes fejezetek iniciáléi szépen sorban következnek A-tól Z-ig. Sajnos a borító a modern kiadáshoz igazodik, az eredeti feltehetően igényesebb volt. Ende olyan megszállottsággal figyelt a könyv kompozíciójára, hogy állítólag (nem számoltam utána) a regénynek pontosan a középső betűjénél történik meg a nagy fordulat, az átlépés a történet első feléből a másodikba. (Gondolom a magyar fordító rémálma lehetett ez a munka... olvasta valaki magyarul?) A filmmel ellentétben ez a történet tényleg végtelen (sőt, transzfinit). Ráadásul a szerző neve meg azt jelenti németül, hogy Vég, szóval mind blown 

Aztán pár szót a tartalomról is; először ami tetszett. Ende legalább négy-öt baromira hatásos jelenetet tudott produkálni a könyvben, különösen néhány igen ütős párbeszédre gondolok itt. Ezen kívül le a kalappal a szerző képzelőereje előtt; egy-egy oldalon több és jobb ötlet volt, mint egy átlagos fantasy regényciklusban. Visszatérő mondata a "de ez már egy másik történet, és elbeszélésére más alkalommal kerül majd sor", és azóta pár író megpróbált önálló könyvvé kibontani egy-egy ilyen rügyet. Végül meg kell említeni Bastian utazását és jellemfejlődését, amely a könyv második felét adja, és különösen az utolsó negyedben érzelmileg is elég intenzív lesz. +1 ajándék lámpaernyő Bastiannak, amiért kifogásolta, hogy a nagy hősi elbeszélésekben sosincs benne, ahogy a bajnok vécére megy

Ami nem volt jó: a már sokat emlegetett felezőponttól nagyjából a háromnegyedig a történet fillernek érződik, unalmas. Minden fejezet fontos és később szerepe lesz, de mégis nehezen vonszoltam át magam rajtuk. Ez most így a fenti méltatás súlyával összevetve apróságnak látszik, de számomra nagyban csökkentette az élvezeti értéket. Ez az egy ok, amiért meg tudom érteni, hogy a megfilmesítést miért úgy csonkolták, ahogy.

Mesének mese, de felnőttként is találtam benne élvezni valót - főleg a már említett emlékezetes jeleneket. Ennek ellenére a könyv természetesen elsősorban gyerekeknek szól; míg vele ellentétben a Momó titokban a mesét olvasó szülőt szólítja meg.

[Kvikveg]

En alt isk vegefele kaptam a kezem koze es nem birtam letenni amig vegig nem olvastam. Mar nem emlekszem masnap mennyire voltam zombi.

[Ramiz]

Nagy könyv! (Fiatal korban.)

[NLZ]

+1, szerettem, mikor olvastam, de már csak foszlányok maradtak meg belőle.

[Próféta]

Patrick Rothfuss: The Name of the Wind (2007)
(könyv honlapja)

Jó könyv. Kezembe nyomták, elolvastam, és élveztem. Viszont nagyon nehezemre esik elmagyarázni, miért tetszett egyáltalán. Mi lehet a regény nagy titka? Talán az őszinte, de mégis cinkos szellemben elbeszélt kalandozások hangulata? A főhős élettörténetének fullasztóan komor vagy költőien szép pillanatai? A Femme Fatale vonzereje? Az egész történetet mesterien átszövő motívumok: vas, tűz, muzsika, a szél és persze a nevek hatalma? A törtető, zseniális, de mégis hiú és esendő főszereplő tragédiája? Talán a konzisztencia (az egész könyv úgy összeillik, hogy csak na)? Fogalmam sincs, de jó könyv volt, és a sztorinak ("The Kingkiller Chronicle") ez még csak a harmada.

Műfajilag elsősorban kalandregény. A szakmából kikopott hírhedt kalandor egy tehluhátamögötti kis falu kocsmájában, hosszas győzködés után, tollba mondja életrajzát, és felfedi az alakja köré szőtt mítoszok mögött rejtőző embert (mint ahogy az egész regény egyik fő motívuma a mítoszok mögötti valóságmag felkutatása). Az egymondatos változat "I trouped, traveled, loved, lost, trusted and was betrayed", az eggyel bővebb eresztés pedig három nap tömény mesélés, amelyből ez a kötet az első.

Másodsorban fantasy. Nem tudom, mitől számít egy fantasy jónak, de az biztos, hogy általában ennél sokkal igénytelenebbekkel találkoztam. Éppoly elegánsan lép át a mi világunkban lehetséges és a mesebeli határa között, amennyire titokzatosnak tűnnek a könyv világának szereplői számára olyan dolgok, amelyek számunkra természetesek. A fantasztikus elemeknek is logikus (sőt, szép!) fizikája, kémiája és biológiája van - aminek nincs külön levezetve a todománya, ahhoz is hozzáérzi ezt az olvasó; de a könyvbeli iskolázatlan átlagember számára épp annyira ködös mágia mondjuk a szimpatikus kötés jelensége, mint nálunk az önindukció. Olvasóként is csak azért látunk ennyi "tudományos" magyarázatot, mert a kalandok egy része történetesen az Egyetemen játszódik _{(meg mert a szerző egy geek, eredetileg vegyészmérnöknek készült, Joss Whedon pólóban pózol a honlapján és a legfelső blogbejegyzésében a Girl Geniust ajánlja)}. Hasonlítják is emiatt a Harry Potterhez, de szakkörre járó tizenkét évesek helyett inkább ruppótlan kollégisták alkoholizálására kell számítani - egy amúgy végig jóval komorabb, de nem humortalan világban.

A folytatás 2011-re van ígérve. Most várok.

[kikuchiyo]

Kösz az ajánlást, el fogom olvasni!

[Próféta]

Ha Stephen King horror/thriller munkásságával esetleg bátorkodnék egy próbát tenni, melyik az az egyetlen könyve, amellyel vegyvédelmi ruhában, bottal forgatva a lapokat esetleg merjek egy próbát tenni?

Filmes előéletem: megvolt a Stand By Me, a Green Mile és a Shawshank Redemption, ezek mind tetszettek. Viszont ami az író fő műfajába illik, arról nagyon negatívak a tapasztalataim. A langolierek minősíthetetlen volt, a mindenféle eltemetett ufós meg megvadult gyilkos vasalós filmek hírhedten gagyik és beléjük se mertem nézni. A Shining sem a szívem csücske, és csak az volt jó benne, ami nem Kingtől származott. Ezek után van még remény a számomra?