Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Bruce]

Évek óta szemezgettem ezzel a sorozattal, ám amikor először leemeltem a polcról, belenéztem a végébe. Na nem a sztori végkifejletét akartam tudni, inkább a könyvek végében fellelhető reklámanyag érdekelt: van-e folytatása a könyvnek. Volt. És nekem nem volt kedvem tűkön ülve várni a következő kötetet, mint egy Harry Potternél, hát vártam.

Aztán nemrég - úgy két hónapja - igen sok szépet és jót hallottam tőle Rounintól, és ami a lényeg, kiadták az összeset. Be is szereztem az első részt, majd egy hónapra rá még ötöt, persze a második részre még két hetet kellett várnom, hogy véletlenül se folytathassam. Tegnap pedig már az utolsó oldalakat olvastam.

Nah, de elég a szócséplésből! Miről is van szó? Egy hét részes sorozat, mely Rokuganban, egy  Japán és egyéb keleti mitológiákon alapuló birodalomban játszódik, melynek földjét szamurájok és nagyhatalmú sugendzsák járják. Azonban a Smaragd Birodalomként is ismert országot veszély fenyegeti: egy jóslat szerint Fu Leng, a gonosz isten feltámadásával eljő a világ vége, gonosz élőholtak és az Árnyvidék egyéb teremtményei lepik el a birodalmat... és ez ellen az egymással marakodó klánok nem tehetnek semmit. Mégis akadnak, akik megpróbálják - még ha ez a becsületükbe, vagy az életükbe is kerül.

A hét kötet nagyszerűsége pedig abban áll, hogy ezt az amúgy máshol már olvasott alaphelyzetet egy teljesen új világba helyezi, ahol teljesen - na jó, részben - mások a morális szabályok, mint amivel általában találkozni lehet. Nem hinném legalábbis, hogy egy MAGUS vagy Forgotten Realms könyvben bárki szeppukut hajtson végre, csak mert elveszített egy csatát És ezzel pedig a történet vezetesének teljesen új lehetőségeit villantja fel - amit ki is használ a sorozat.

A hét könyv Rokugan hét nagy klánjának nevét viseli címként (Skorpió, Unikornis, Daru, Főnix, Rák, Sárkány, Oroszlán) és mindegyik egy-egy klánnak a történetét meséli el, egymással nagyjából párhuzamosan. Így aztán előfordul, hogy ugyanazt a csatát több kötetben is láthatjuk, mindig más-más szemszögből, és bizony előfordul, hogy aki az előzőben még csak egy újabb áldozat volt, a következő könyvben már hűséges bajtárs, akinek a halála mélyen érinti az aktuális főhőst - vagy épp minket, és fordítva: akinek végig szurkoltunk, egy következő könyvben már mint az ellenséges csapatok vezére, és addigra bizony már nehéz mind neki, mind ellene szurkolni, még ha néha addigra tudjuk is, mi a csata vége... Ráadásul olyasmivel is találkoztam, amivel korábban nem - vagyis de, egyszer: J. Goldenlane Nester c. művében - a császári udvarban szőtt intrikák hatalmával akár seregek állíthatóak meg, csaták dőlhetnek el még a kezdetük előtt, politika, ármány, cselszövés, a valósággal ellentétben nagyon is élvezhető formában, olyan adalék ez, mely ugyancsak megdobaja a történet hangulatát. A könyvek amúgy nem mindig időrendben követik egymást, így előfordul hogy az egyik könyv korábban kezdődik, mint az előző véget ért, de ez nem válik zavaróvá. Sőt, csak még izgalmasabbá teszi, ahogy egy későbbi kötetben figyeljük olyan az eseményeknek a miértjét és hogyanját, melyek azelőtt csak kérdéseket szültek.

Mit is írjak még végszóként... talán annyit hogy a könyvek - bár nem egy író alkotása az összes - mindegyike elég... hmm... részletes. És itt nem csak egy palota leírására kell gondolni, bár ott is megfigyelhető, hanem a csatákra (is). Ha netalán véletlenül akadna olyan ember (bár kétlem, de azért szólok), aki annyira nem bírja a vért, hogy még olvasva se, az kerülje, mert egy-egy jelenetnél bizony repkednek a végtagok, és folyóként árad a vér... de mindenki másnak aki egy kicsit is szeret olvasni, kedveli a keleti mitológiákat és/vagy a fantasy-regényeket, az adjon neki egy esélyt. Onnantól úgysem fog tudni leállni.

[Dreamcleaver]

És ezt a Legend of the Five Rings sorozatot honnan lehet beszerezni? mert érdekelne, kösz.

[Ramiz]

Én az elsőt kezdtem el olvasni, mert arra mondták azt, hogy a legjobb, és elég szánalmasnak találtam ezt a konkrét országnak hiteltelen, kitalált országnak túl japánszerű helyszínt... Ha ilyesmire vágyok, inkább ténylegesen Japánban játszódó történelmi regényt olvasok. A fordulatok meg a karakterek pedig nagyon sablonosak voltak. Mondjuk lehet, hogy később ez változik, vagy csak én ábrándultam ki túlságosan a fantasy könyvekből. De hát ízlések és pofonok.

[Ramiz]

Tud valaki ezekről a nyulas történetekről bármit?

Kijöttek magyarul. Bookline-nál 1267.-ért vesztegetik.

[Bruce]

És ezt a Legend of the Five Rings sorozatot honnan lehet beszerezni? mert érdekelne, kösz.

Szerintem majdhogynem bármelyik szerepjáték könyvesboltban, de ha kényelmesebb/pechesebb vagy, akkor:
Alexandra ONLINE Könyváruház - Én innen rendeltem, de egy könyv hiányzott, bár azt meg boltban megtaláltam
Delta Vision Kiadó - Elméletileg innen is meg lehet rendeni, bár még nem próbáltam, de mivel ez a kiadó honlapja, valószínű hogy megvan mind. És bár a post írásának pillanatában a lap nem jön be, tegnap még működött, szóval no para.

Én az elsőt kezdtem el olvasni, mert arra mondták azt, hogy a legjobb, és elég szánalmasnak találtam ezt a konkrét országnak hiteltelen, kitalált országnak túl japánszerű helyszínt... Ha ilyesmire vágyok, inkább ténylegesen Japánban játszódó történelmi regényt olvasok. A fordulatok meg a karakterek pedig nagyon sablonosak voltak. Mondjuk lehet, hogy később ez változik, vagy csak én ábrándultam ki túlságosan a fantasy könyvekből. De hát ízlések és pofonok.

Még szép, hogy japánszerű, elvégre mint írtam, azon alapszik Méghozzá nem is kicsit, és nem is csak a regények erejéig: anno Rounin felvilágosított, hogy a világ már régóta létezik, kártya és szerepjáték formájában... be kéne szerezni, de abból még nincs magyar kiadás... Amúgy megjegyzem, a világ nem japánszerűbb, mint amennyira a többi európaszerű, már ha érted mire gondolok.
És mintha azt is írtam volna, hogy a sablonos felvezetést korántsem sablonos történetvezetés követi. Ha javasolhatom, adj neki még egy esélyt, egy-két könyv erejéig, bár ha az első rész hangulata ennyire nem tetszett, akkor lehet hogy a többi sem fog... Eh, mindegy, te tudod. Nem erőszak a habostorta. Nekem tetszett. A többi így járt

[Ramiz]

Tudtam a kártyajátékról meg a szerepjátékról, de szerintem ez is csak azt támasztja alá, hogy nem volt céljuk a reálisság, a hitelesség, csak kiválasztottak pár "látványos" japán dolgot (fegyverek, páncélok, berendezési tárgyak, szertartások), és írtak köré hagyományos játékokat meg egy csomó tucatfantasy regényt.

Amúgy megjegyzem, a világ nem japánszerűbb, mint amennyira a többi európaszerű, már ha érted mire gondolok.

Értem, mire gondolsz, de az európaszerű környezet azokhoz a fantasy könyvekhez nem véletlenszerűen kiragadott dolgokként szolgál, de ez nem is tűnik fel, hiszen sokkal mélyebben bennünk van az európai kultúra, mint azt tudatosan észrevennénk. Viszont a japán kultúrát nem ismerjük, nem ismerhetjük annyira mélyen, és azok az írók sem, akik ezeket a könyveket szerzik. Nagyon jellemző, hogy mindig csak a leglátványosabb dolgokat ragadják ki, megszórják a szöveget japán szavakkal (mert a függelék az okosss dolog, különben is ilyen szavakat, hogy szeppuku meg tatami, mindenki ismer), és kész. Sok ilyesmi jellegű gagyi-japánsággal találkozni, és idegesítő, mert eltorzítja az amúgy a kultúrára mélységében nyitott, ténylegesen érdeklődő emberek nézőpontját is (ahogy az amerikai írónők által tucatszámra írt gésás könyveket is rühellem nagyon). Ezért volt olyan kellemes csalódás Lian Hearn-nak Az Otoriak története című trilógiája. Lehet, hogy éppen csak jobban bejött a hangulata, de számomra az a könyv jelenti azt, hogy hogyan lehet japános hangulatot kelteni, és tényleg sok valódi, érdekes apróságot átadni, úgy, hogy közben mégsem azon görcsöl az olvasó, hogy ez most akkor Japán vagy nem? Szóval én inkább azt tudom ajánlani mindenkinek hasonló témában. Kicsit komolyabb. Szerintem.

[Bruce]

Értem, mire gondolsz, de az európaszerű környezet azokhoz a fantasy könyvekhez nem véletlenszerűen kiragadott dolgokként szolgál, de ez nem is tűnik fel, hiszen sokkal mélyebben bennünk van az európai kultúra, mint azt tudatosan észrevennénk. Viszont a japán kultúrát nem ismerjük, nem ismerhetjük annyira mélyen, és azok az írók sem, akik ezeket a könyveket szerzik. Nagyon jellemző, hogy mindig csak a leglátványosabb dolgokat ragadják ki, megszórják a szöveget japán szavakkal (mert a függelék az okosss dolog, különben is ilyen szavakat, hogy szeppuku meg tatami, mindenki ismer), és kész. Sok ilyesmi jellegű gagyi-japánsággal találkozni, és idegesítő, mert eltorzítja az amúgy a kultúrára mélységében nyitott, ténylegesen érdeklődő emberek nézőpontját is

Amennyiben nyitott és ténylegesen érdeklődő emberekről van szó, mint te vagy én, azok számára ezek a dolgok nyilvánvalóak. Épp ezért nem is tekintek rá többként, mint egy Japánra hajazó szerepjátékra, amihez írtak pár könyvet, de ez számomra bőven elég volt ahhoz, hogy a hangulata magával ragadjon, az általad említett hiányosságok ellenére is, elég ahhoz, hogy élvezettel olvassam végig mind a hét kötetet, és ha esélyem lesz rá a jövőben, akár még játszak is vele.

(ahogy az amerikai írónők által tucatszámra írt gésás könyveket is rühellem nagyon). Ezért volt olyan kellemes csalódás Lian Hearn-nak Az Otoriak története című trilógiája. Lehet, hogy éppen csak jobban bejött a hangulata, de számomra az a könyv jelenti azt, hogy hogyan lehet japános hangulatot kelteni, és tényleg sok valódi, érdekes apróságot átadni, úgy, hogy közben mégsem azon görcsöl az olvasó, hogy ez most akkor Japán vagy nem? Szóval én inkább azt tudom ajánlani mindenkinek hasonló témában. Kicsit komolyabb. Szerintem.

(Bocs hogy félbeszakítottam a mondtatot )
Gésás könyvekkel még nem kerültem közelebbi kapcsolatba, de látatlanban is meg merek kockáztatni annyit, hogy azok - már elméletileg - az igazi Japánban játszódnak. De legalábbis törekednek arra, hogy igazinak hasson, még ha ez nem is jön össze. Azonban a Legend of the Five Ring világa nem is akar igazinak hatni, szándékoltan emeli át azokat a dolgokat, melyek a kívülálló számára a hangulatot a legjobban át tudja adni. Ha valaki mélyebben, komolyabban ismeri a japán kultúrát? Ám tegye hozzá, tegye még érdekesebbé, még valószerűbbé, de ez nem volt eredetileg a cél - csak a hangulat, nem pedig a kultúra átadása. És ha valaki pedig ennek hatására kezd el érdeklődni a téma iránt, szerintem akkor előbb-utóbb neki is fel fog tűnni, hogy a Japán kultúra több annál, mint amit ezekből a könyvekből kiolvashat. Bár lehet hogy csak naív vagyok

[Ramiz]

Korrekt vélemény. Egyszerű ízlésbeli különbség.

[Bruce]

Korrekt vélemény. Egyszerű ízlésbeli különbség.

Viszont arra jó volt, hogy felkelse az érdeklődésemet az Otoriak törénete iránt

[Ramiz]

Viszont arra jó volt, hogy felkeltse az érdeklődésemet az Otoriak törénete iránt.

Akkor már csak ezért is megérte.

Anno ezt írtam az első kötetről:

Lian Hearn: Az Otoriak története
1. kötet: A fülemülepadló

Általában nem szeretem, ha egy "gaijin" Japánban játszódó regényt ír, még ha ismerheti is annyira a témát, hogy megbízható legyen, amit ír. De úgy gondolom, hogy a japán kultúra elég zárt, és nem szeretem az amerikaiak "akárhova megyünk, otthon vagyunk, mindenkit értünk" hozzáállását sem. Ez a könyv azonban úgy kezdődik, hogy az író kijelenti: bár a könyvben megjelenő ország kultúrájában, nyelvében, hangulatában Japánra emlékeztet és tulajdonképpen annak felel meg, a történelem nem az igazi szerinti, a különbséget pedig a földrajzi viszonyok és a városnevek is jelzik, amelyek szándékosan távolról sem felelnek meg a valóságnak. Ez elsülhetett volna rosszul is, ám engem megnyugtatott az a tudat, hogy bár egyrészt a könyv a történelmi Japán hangulatát árasztja, mégis fikció, és nem kell azon töprengenem - ami jelentősen rontaná az élményt és a beleélést -, hogy vajon mennyire valósághű a könyv.
Innentől pedig Lian Hearn nem hibázik: stílusa egyszerű, de hatásos és szép (alig néhány, szándékosan túlegyszerűsített mondat döccentett csak ki a kitűnő hangulatból), karakterei életszerűek és közelinek tűnnek, a cselekmény pedig nem sablonokra kiélezett, ezért érdekes ott is, ahol éppen nem egy izgalmas rész van. De ami a legjobban tetszett, azt nem tudom megindokolni, pedig végül is az vett rá, hogy ne tegyem le a kezemből, és nagyon hamar elolvassam, aztán pedig rögtön megvegyem a könyvet a következő kötettel együtt (a bookline.hu-n kényelmesen megrendelhető). Remélem, hogy a további két kötet is ugyanilyen jó lesz, és ajánlom mindeki figyelmébe, aki szeretne egy jó könyvet olvasni. A történetről szándékosan nem mondok semmit, legyen minden meglepetés.

És a másik két kötet is van ilyen jó, ezt most utólag hozzátehetem.
Angolul egyébként kijött a negyedik kötet is.

[Ramiz]

Megnyílt egy "IRL" bookline.hu könyvesbolt a Rákóczi úton. Nagyon szép választék van a polcokon is, még ha a fő profiljuk a rendelés is, és ami a legjobb, azokból a fajta könyvekből, amik engem és a korosztályomat/ismerőseimet legfőképpen érdekelheti, például volt majd' mindegyik Dick könyvből, ami Magyarországon kijött, Douglas Adams, de mittomén Wodehouse, Lem, Lovecraft, Frank Herbert is... Az idegennyelvű részleg is egész szép, William Gibson és Phillip K. Dick könyvek mindenütt, csak úgy csorgott a nyálam. Interneten viszont még így is megéri rendelni, a netes rendelés és a minimum három könyves akció együtt már sokat számít, pl a Battle Royale 3000 helyett 2300 volt... A Yojimbo-s nyulat magyarított képregényből is volt egyébként jópár, mint ahogy a Fekete-fehér magyar nyelvű képregény kiadványokból is vagy éppen szerepjáték-könyvekből (MAGUS, D&D, "Vámpír" stb.). Egyébként ez a Yojimbo nem drága (neten rendelve pláne nem) és marha jó, mindenkinek ajánlom.

Viszont a kezembe akadt egy olyan könyv is, ami elég furcsa volt. A címe "Manga". Több mint ötezer forintba kerül, de szerintem a felét sem éri meg: alig van benne szöveg, inkább csak fejezetek (kb ilyenek: "Cosplay", "Manga boltok", "Shonen Jump" stb.) és képek: részletek mangákból (nagyon kicsi, nem sztori-darab, tényleg csak kép, és általában hiraganákkal, tehát nem lefordítva) meg japánokról, amint mangát olvasnak, és egy-két konkrét manga ajánló. Ami a legbosszantóbb, ezek még csak nem is szép képek, hanem amolyan internetről összevadászott kisfelbontású képek A4-re torzítva (minden második látványosan pixeles!!!). Ledugnám a torkán leszívesebben, aki ilyen megír/kiad. Egyébként aki kicsit is érdeklődik a témában, az ennyit úgyis tud, ami ebben benne van, aki nem, az meg minek venné meg a könyvet? Az egyedüli lehetőség, amit el tudok képzelni, az az, hogy ajándéknak lehet venni a mangarajongó ismerősöknek - vagy éppen a mangát nem ismerő "tudatlan" embereknek. De semmiképpen nem teljesíti a célját szerintem. Nagyon remélem, hogy nem kapom meg karácsonyra vagy akármilyen más alkalomra senkitől, mert nehezemre esne látványosan örülni neki. (Egyébként ez a veszély kevéssé áll fenn, mert kevés családtagom olvas és még kevesebb vesz könyveket és még kevesebb vesz könyveket könyvesboltban. )

[Fazék]

november 20-an (hetfon, azaz ma) a www.bookstation.hu oldalon (es a boltjukban is) minden hasznalt konyvre 50%(!) kedvezmeny jar! tele vannak jo kis scifi, krimi, horror meg egyeb cuccokkal, szoval erdemes benezni.

ha lenne most pénzem...

[Ramiz]

Kár, hogy se William Gibson, se Raymond Chandler nincs, legalábbis a netes kereső szerint. Így most nem megyek el.

[Raggie]

Raymond Chandler: Farewell my lovely

Egyklasszikus noir-detektívregény Philippe Marlowe főszereplésével... Sötét, titkolózó szem és fültanúk, érdekelt milliomosok és alakoskodó feleségek kavalkádja,  több mint három leütéssel( ) és sok-sok hazárdjátékkal. Már maga a könyv hangulata annyira egyedi(ma már) ésmagávalragadó, hogy még ha semmiről sem szólna akkor is megérné elolvasni, de még szól is valamiről... nemis akármiről .

Mindenkinek ajánlom, de film-noir rajongóknak egyenesen kötelező!

[via_mala]

Gyerekek, behidalok ettől a bookline-tól. Ilyen brutális kedvezményekről nem is álmodtam eddig. 10% itt-ott sikerül megcsípni, de pl. most tépném a hajam, ha az a típus lennék, hogy a ma megvett új Stephen King könyvet itt 30%-kal olcsóbban tudtam volna beszerezni! 

És felhívnám a tisztelt publikum figyelmét arra is, hogy következő, általam régóta vadászott sorozatot újra elkezdte kiadni az Ulpius-ház kiadó: Eidzsi Josikava: A szamuráj útja (Muszasi 1.)
És 15% kedvezmény még erre is van. Khmm... antikváriumban ennél csak drágábban lenne, ha egyáltalán lenne!

[Fazék]

Gyerekek, behidalok ettől a bookline-tól. Ilyen brutális kedvezményekről nem is álmodtam eddig. 10% itt-ott sikerül megcsípni, de pl. most tépném a hajam, ha az a típus lennék, hogy a ma megvett új Stephen King könyvet itt 30%-kal olcsóbban tudtam volna beszerezni! 

És felhívnám a tisztelt publikum figyelmét arra is, hogy következő, általam régóta vadászott sorozatot újra elkezdte kiadni az Ulpius-ház kiadó: Eidzsi Josikava: A szamuráj útja (Muszasi 1.)
És 15% kedvezmény még erre is van. Khmm... antikváriumban ennél csak drágábban lenne, ha egyáltalán lenne!

ha a 15%-tól elájulsz, akkor javaslom figyelmedbe az Alexandra Online-t
mondjuk, ha csak ezt rendeled és a szállítási költséget is figyeljük, akkor "csak" 100 Ft-ot spórolsz a dolgon, de csak találsz még mellé egyéb rendelnivalót

[via_mala]

ha a 15%-tól elájulsz, akkor javaslom figyelmedbe az Alexandra Online-t
mondjuk, ha csak ezt rendeled és a szállítási költséget is figyeljük, akkor "csak" 100 Ft-ot spórolsz a dolgon, de csak találsz még mellé egyéb rendelnivalót

Grrr..., pont az Alexandrában költöttem tetemes összeget, és úgy nézem még 3000 Ft-ot spórolhattam volna így.

[Ramiz]

Nagyon jó cuccok vannak egyébként bookline-on, legalábbis a boltban Mazsival rendesen csorgattuk a nyálunkat...

[Ramiz]

Arkagyij és Borisz Sztrugackij : Piknik az árokparton / Sztalker

Az első írás ötletéből ugyanazon írópáros írt forgatókönyv-vázlatot Tarkovszkijnak, aki abból feldolgozott forgatókönyvvel csinált filmet. A készülési lánc három láncszeme közül az első kettőt ismerem még csak, a filmet nem láttam. A Piknik az árokparton egy erőteljes, ötletes, nagyon hangulatos írás, a klasszikus sci-fi hagyományait követi, Clarke és Lem hangvétele jut róluk az ember eszébe. Nem lőnék le semmilyen poént, nagyon jó könyv, a sci-fi rajongóknak mindenképpen ajánlott. A Stalker ezzel szemben az előző kisregény meggyalázott csontváza, belesűrítve a látványosabb ötletek, de a mondanivaló elsikkad, a karakterek nagyon vázlatosak és báboknak tűnnek, iszonyatosan kimódolt és elcsépelt frázisokat pufogtatnak, nincs benne semmi drámaiság. Ez után elbizonytalanodtam a filmet illetően... de azért adok neki egy esélyt.

[kikuchiyo]

Borítékolom, hogy nem fog neked tetszeni. Próbáld meg esetleg nem sci-fiként nézni, mert nem az. A címén kívül kb. semmi köze nincs a könyvhöz.

Szerk: Viszont ha tetszett Sztugackijék stílusa, akkor olvasd még el a Hétfő szombaton kezdődik és a Nehéz istennek lenni c. könyveiket.

[Ramiz]

Borítékolom, hogy nem fog neked tetszeni. Próbáld meg esetleg nem sci-fiként nézni, mert nem az. A címén kívül kb. semmi köze nincs a könyvhöz.

Nem is sci-fi-nek néztem volna, művészfilmek is jöttek már be nekem...

Szerk: Viszont ha tetszett Sztugackijék stílusa, akkor olvasd még el a Hétfő szombaton kezdődik és a Nehéz istennek lenni c. könyveiket.

Ámen. Amint hozzájutok.

[Ramiz]

Elkezdtem az eredeti Dexter-könyvet, és nagyon tetszik! Eddig úgy tűnik, hogy a sorozat pontosan a könyv mentén halad. A könyv sötétebb, mint a sorozat, több a Dexter-féle gonosz-őszinte kommentár (amivel például az első epizód kezdődik a sorozatban - az szó szerinti idézet) és tele van nagyon-nagyon cinikus és fekete humorral (ebből a sorozatba is bőven jutott, de a könyv még arra is rátesz pár lapáttal, csak A 22-es csapdájához tudnám így most hasonlítani, vagy esetleg Vonneguthoz, de ez utóbbinál kevésbé erőltetett, lazább). Az is érdekes, hogy Dexter sorozatgyilkos hajlamai itt kontrasztosabban elválnak hétköznapi énjétől, már-már skrizofén, tudathasadásos állapotot sugallva. Persze tud magáról, de a sötét énje (erre rengeteg szinonima van a könyvben, "the dark me", "the silent listener" és így tovább) mégis egy kicsit elkülönül magától.

[Pirula]

Zseniális, lendületes stílusban megírt tudományos-fantasztikus krimi! A fő cselekmény a XX. századi Franciaországban játszódik, de néha rövid kitérőket tesz a Ming-korabeli Kínába. Felépítését tekintve olyan mintha több különböző novellából állna, de értő olvasással felfedezhetjük a háttérben megbúvó bűvös koncepciót ami az egyes részekben is fel-felsejlik.
Röviden: létezik egy elit réteg akinek célja hogy a gyermekei minél jobb lehetőségekkel kezdjenek neki az életüknek. Gúzsba köti viszont a kezüket az Igazságosság ideológiája, mely az egyenlő esélyeket kívánja szolgálni. Az író mint nyomozó veti magát a parfümöktől és abszinttól terhes párizsi elit világába, kihallgatja beszélgetéseiket. Megfigyeli életüket, agya folyamatosan jegyzi a részleteket. Nem akarok lelőni minden poént, de végül összeáll a kép és igyekszik kipróbálni az elméletét a vidékről érkezett egyetemistákon is és egyre tekeredik önnön elmélete spiráljába, mely lassan kibontakozva bestiális hasonlóságot mutat saját sorsával.
Hatalom, pénz, a kizsákmányolók intrikája - mindez a '60-as '70-es évek színpadán bohém francia színekben! Letehetetlen!


És holnap zéházok belőle...

[Ramiz]

És holnap zéházok belőle...

Akkor még szerencse, hogy letehetetlen. Egyébként érdekesen hangzik.

[Pirula]

És holnap zéházok belőle...

Akkor még szerencse, hogy letehetetlen. Egyébként érdekesen hangzik.

Az csak a marketing.  Ez egy szociológiai tanulmánykötet.

[sirtomi]

És holnap zéházok belőle...

Akkor még szerencse, hogy letehetetlen. Egyébként érdekesen hangzik.

Az csak a marketing.  Ez egy szociológiai tanulmánykötet.

Cím alapján sejtettem, hogy itt valami nem stimmel, de a leírás alapján kedvet kaptam hozzá

[kikuchiyo]

Dexter, izé, Ramiz, ezt a könyet majd kölcsönkérném, ha vége a sorozatnak.

[Pirula]

És holnap zéházok belőle...

Akkor még szerencse, hogy letehetetlen. Egyébként érdekesen hangzik.

Az csak a marketing.  Ez egy szociológiai tanulmánykötet.

Cím alapján sejtettem, hogy itt valami nem stimmel, de a leírás alapján kedvet kaptam hozzá

Majd ajánlom magam a tanszéken féléves tantárgyi tematikákat írni, lehet hogy motiválná az emberkéket.
ON: Mostanában alig akad időm olvasni, pedig van egy pár könyv talonban.  Majd vizsgák után... remélem.

[sirtomi]

ON: Mostanában alig akad időm olvasni, pedig van egy pár könyv talonban.  Majd vizsgák után... remélem.

Nekem sincs sok időm. Van félbehagyott könyv is a polcomon és tegnap este már nagyon nézegettem, hogy olvasni kellene, de inkább befejeztem dolgaimat és lefeküdtem aludni. Jövőhéttől már kicsit több időm lesz

[Ramiz]

Én csak a tömegközlekedés során olvasok, no meg kajálás, fürdés közben, a wc-n, vásárlás közben stb., így kijön úgy legalább három óra naponta, azzal már lehet "haladni".