Tudomány és Technika

[Ramiz]

Azon szoktam még elfilózni szívesen, hogy az ûrharcok hogyan néznének ki a jövõben, ugyanis még nem láttam olyan filmet, animét vagy könyvet, amiben ez élethûen meg lett volna oldva. Szerintem egyáltalán nem lesz ûrharc. Rengeteg fûtõanyag vagy bármilyen formában tárolt energia kell a gyorsításhoz/lassításhoz, egyszerûen nem érné meg! Az ûrhajók áráról nem is beszélve. A lézerek és más energiafegyverek pedig egyelõre, a mai korlátaink között értelmetlenek: nagyon gyengék, és könnyû õket kivédeni (egy gáz- vagy porfelhõvel).

[Flaser]

Mecha:

1) Még soha, senki nem épített Mecha-t, így kategorikusan kijelenteni a fejlesztési, építési költségérõl bármit értelmetlen. A "kitérõ", manõverezõ képességét firtatni szintúgy.

Egy csapat egyetemista, ugyanakkor nekikezdett. Itt a honlapjuk:

http://www.mechaps.com/

Pár "apróság" a projectrõl:
-A mecha elsõsorban ún. "proof of concept" vagyis megvalósíthatósági tanulmány.
-NEM FEGYVERPLATFORM! Elsõsorban logisztikai/építõipari alkalmazásra számítnak.
-Közvetlen mechanikus meghajtást használnak, nem hidraulikát. Az erõforrás egy jól megtermett benzinmotor. (Baromi "olcsó")
-A Segwayben is használt lézer-giroszkóp* lesz a gép hardware-"lelke".
-A fejlesztés oroszlánrésze a terepfelismerõ szoftver és az azzal összekapcsolt "mesterséges reflex" rutinok lesznek. Ez a része a specifikációnak titkos és csak a befektetõk tekinthetik meg, de valami mesterséges neurális-háló lesz a program kulcsa.
(Nem, ez nem Cyberpunk, hanem egy programozási megoldás, ahol egy idegrendszer mûködését próbálják modellezni.)

*Ez a relativitás hatásait használja ki, ugyanis a gyorsuló rendszerben a fény a külsõ megfigyelõnek látszólag frekvencia csúszik. (Mint a vöröseltolódás a csillagászatban.)

2) A Mecha létjogosultsága, mint élvonalban bevethetõ fegyverplatform:

A hordozható páncél hatékonysága ill. a fegyverzet mérete a gép magasságával arányosan csökken. Ez minden szárazföldi fegyverplatformra igaz, a tolókocsis nagypapától a harckocsin át a mechig.

Egy átlagos tank kb. embermagasságú, mert így még képes a gyalogságnak fedezetet adni. A jövõ harckocsiaji, lehet, hogy ennél is alacsonyabb lesznek.

a) Az anime-mech mint harcieszköz
Ebbõl hamar kitûnhet, hogy az anime-ban bemutatott, embernél nagyobb mech-ek mint komoly fegyverplatformok, mind életképtelenek:

Óriási célfelületet kínálnak fel.
A másik lényeges momentum, hogy a páncél annál, hatékonyabb, minnél ferdébb a várható támadásra. Egy lapos jármû páncélja nagyon ferde ami 200-400%-al növeli a páncél hatékonyságát, mert a ferdén érkezõ lövedék így 2x-4x annyi páncélon kell átrágja magát a küzdõtérig, mint a páncél tényleges vastagsága.
Egy magas platformon képtelenség alkalmazni ezt a technikát, így még azonos vastagságú (és a humanoid mech, sokkal nagyobb felületû!) páncél mellett is csak fele vagy negyed akkora védelmük lenne mint egy hagyományos jármûnek.

Sokkal kissebb kaliberû fegyvereket tudnak csak hordozni, mivel a fegyver visszarúgása ilyan magasságban sokkal nagyobb nyomatékkal jár.
A visszarúgás mentes, rakéta rendszerek ugyanakkor rendkívül drágák és sokkal hatékonyabb második vonalbeli tüzérségi egységeken alkalmazni õket.

b) "A kemény valóság"

A korábban említett elõnyök hátrányok jelentõs része ugyanakkor mind a tank ill. mech javára, nonszensz. feltételezéseken alapulnak:

-A mech egy-pilótás irányítása rendkívüli mértékû automatikát ill. mûszerezettséget igényel. Ugyanevvel egy harckocsi is ellátható.
-A mech rendelkezhet ugyanakkora felület/súly aránnyal mint egy harckocsi tömegtõl függetlenül. (Valószínû, hogy BIGFOOT becenév nem lesz olyan ritka az elsõgenerácíós mechek között.)
-A modern tankok hihetetlen terepakadályokat tudnak leküzdeni. Egy lépcsõn röhögve fölhajtanak, ha elég széles (ha nem akkor is, de ekkor az épületet és viszik magukkal.).
A kifejezetten tankelleni árkokon kivül szinte mindennel meg tudnak birkózni, s az ilyen árkok is csak addig érnek valamit, amíg be nem robbantja õket egy utász csapat. (A tankcsapdák jelentõs része nem áthatolhatatlan akadály! Idõveszteség, amit vérrel kell megfizetni.)
-Az észlelhetõség/célfelület megállapítások ésszerûtlenek. Mindig mérlegelni kell, hogy mihez képest. Mekkora és mennyire hatékony páncélja ill. fegyverzete van az egységnek.
Senkit sem érdekel, ha egy harckocsi 50m-rõl tökéletes célpont, ha 1km-rõl nehéz észrevenni és ilyen távolságban a páncélzata az ellenség fegyvereinek zömét (nem a tüzérségi szõnyegbombázást!) semlegesíti és a saját ágyúja még mindig halálos fegyegetést jelent.

c) A KATONAI mech:

Def. - Mecha: Olyan jármû amely elsõdleges vagy másodlagos helyváltoztató rendszerként az élõlényekhez hasonló nem körkörös mozgású meghajtást használ.

Követelmények: Minnél nagyobb még mobil tûzerõ, gyors karbantartást/tankolást/lõszerezést biztosító szerkezet; igénytelenség és strapabiróság.

A fent felsorolt követelmények közel minden katonai jármû sajátjai, de fontossági sorrendüket az õket bevetõ ország katonai doktrinája szabja meg.
Egy további fontos tényezõ az ár, elõállítás nyersanyag és munkaidõ követelménye továbbá az gyártás ipari bonyolultsága.

Létjogosultság
Nem tudni ugyanakkor, hogy a mecha-szerkezet milyen hatással van az egység mobilitására ill. páncélozhatóságára.
Kérdéses, hogy egyáltalán mi indokolja a mecha bevetését mint harctéri egység.

A biztosan elõrelátható elõny az egység megnövelt akadályleküzdõ képessége és a gyalogsághoz sokkal közelebbi rugalmassága egyenetlen terepviszonyok között (városi ostromok ill. meredek hegyi vagy erdõs terep.)
A kérdés, hogy a mecha milyen árat fizet ezért a rugalmasságért.
További kérdés, hogy mi az ideális egyensúly, a méret, gyárthatóság, tûzerõ és védelem terén.

Harci Szerep
A mai hagyományos katonai erõk jelenleg három szárazföldi fegyvernemre támaszkodnak: Harckocsik, Gyalogság és Tüzérség. Ezek mindegyike egy jól körülhatárolható és egyedi feladatkörrel rendelkezik a hadviselésben, s egyformán nélkülözhetetlenek akárcsak a légitámogatás vagy a hírszerzés.

A közvetlen élvonalban ugyanakkor csak a Gyalogség és a Harckocsik harcolnak.
Hagyományosan a harckocsik szerepe éket verni az ellenség védelmi vonalába, s az így nyitott résen a gépesített gyalogsággal együtt betörve a szárnyak felöl felszámolni az ellenséget.
A gyalogság szerepe aztán a már megszerzett területek megszállása és megtartása.
A II. VH-óta ugyanakkor már nemegyszer vált a "frontmodel" teljesen elavultá, de a szereposztás maga - támadó/elõretörõ harckocsik, védekezõ/megszálló gyalogság - a dinamikus, decentralizált hadviselésben is hatékonynak bizonyult.

Élvonalbeli avagy Csata-Mech:
A csatamech ebbe a képbe lép be.
A mecha fegyverplatform. Feladata a harcvonalba eljutattni és ott manõverezéssel a fegyverrendszereinek optimális körülményeket fenntartani, továbbá az elõrenyomulás során a többi harctéri egységgel lépést tartani.

Rugalmasabb a harckocsinál, de ugyanúgy képtelen a gyalogság szerepét ellátni mint a tank.
Képes lépést tartani a tankokkal és folytatni tudja az elõrenyomulást ott is, ahol a tankok elakadnának, fenntartva a támadás lendületét és még a gyilkos városi belharcokban vagy a bozótharcban is képes (ha korlátozottan is de a tanknál sokkal jobb hatékonyabban) támogatni a gyalogságot.

A csatamechg követelményei
Ebben, a többletképességei köré szervezet szerepben, a csatamech ugyanúgy igényel tankvadász ill. páncéltörõ fegyverzetet mint a harckocsi; de vele ellentétben sokkal kisebb kaliberü fegyverzet is elegendõnek fog bizonyulni, hisz elsõdleges bevetési területe azok a területek ahol a hagyományos páncélzott haderõ képtelen hatékonyan harcolni.
Mindenkép rendelkeznie kell majd gyalogság elleni fegyverzettel mind az önvédelem, mind a támogató szerepe folytán.
Akárcsak a harckocsik állandó légi támogatást, de legalábbis fedezetet igényel majd.

A csatamech kisebb lesz a tanknál, hogy mozgékonyságát kihasználhassa.
Szerkezetében ugyanakkor a lehetõ legjobban próbál majd a harckocsira hasonlítani:
-A mecha meghajtás mellett kerekes vagy lánctalpas elsõdleges vagy másodlagos meghajtás
-Alacsony profil, döntött páncélzás
-Forgatható fegyvertorony / Csak dönthetõ nagy kaliberû fegyver a tankvadász modelleken
-A korlátozott alkalmazás miatt, a jármûveken a hagyományos fegyverekhez képest túl drágának tartott "eldobható" rakétarendszerek is alternatívát nyújthatnak a korlátozott tankvadász szerepkörben. (A mech feladata továbbra is az elõrenyomulás fenntartása nehéz/lehetetlen terepviszonyok mellett és a gyalogság támogatása, a tankvadász szerepkör provizorikus.)

A tüzérségi avagy Támogató-Mech:
A tüzérség a modern hadseregek legerõsebb és leghatékonyabb fegyverneme. Bevetését elsõsorban sebezhetõsége, az ezáltal behatárolt mobilitás és a felderítés határozza meg.
Villámháborúk és rajtaütések ide vagy oda, semmi sem okoz akkora veszteséget mint egy tüzérségi csapás - megfelelõ elõkészítés esetén, még a veszteség ill. a visszavágás bárminemû lehetõsége nélkül!

Akárcsak a csatamech, a támogatómech is a többletképességei köré szervezett feladatkört lát el. Ahogy a csatamech átveszi a tanktól az áttörés és támogatás feladatokat a lehetetlen terepen, úgy veszi át a támogatómech a tüzérségi támogatást a hagyományos tüzérségtõl.

A mech feladata ilyenkor elsõsorban nem a harc, hanem a tüzérségi fegyver szállítása - bármilyen terepen, igencsak kellemetlen perceket okozva az ellenfélnek aki arra számított, hogy a hegyi terep megakadályozza majd a tüzérség bevetését ill. a légvédelmébe kényszerítené az ellenfél támadó repülõgépeit.

A támogatómech követelményei:
A csatamechhel ellentétben a támogatómech minimális páncélzattal rendelkezik, és a hordozott fegyverrendszertõl függõen igen nagy méretû is lehet.
Az észlelhetõség is a páncélzás törvényei folytán ugyankkor ez a mech is, a bevetés leszámítva (amikor "kibontja", " felállítja" fegyvereit), alacsony lesz és a földhöz fog lapulni.

[sirtomi]

Mecha:

1) Még soha, senki nem épített Mecha-t, így kategorikusan kijelenteni a fejlesztési, építési költségérõl bármit értelmetlen. A "kitérõ", manõverezõ képességét firtatni szintúgy.

Baromi érdekes amiket írtál, a honlapot is lekezdtem nézegetni.

De ez az elsõ kijelentésed elég érdekes. Értelmetlen a tulajdonságait és mindent firtatni, erre te is ezt teszed, vagy akiktõl idéztél Na mindegy, a honlapot átnézegetem, érdekel a téma.

[Flaser]

Baromi érdekes amiket írtál, a honlapot is lekezdtem nézegetni.

De ez az elsõ kijelentésed elég érdekes. Értelmetlen a tulajdonságait és mindent firtatni, erre te is ezt teszed, vagy akiktõl idéztél Na mindegy, a honlapot átnézegetem, érdekel a téma.

Ha megnézed én EZEKET nem firtattam.
Nem mondtam, hogy milyen bonyolult, drága vagy gazdaságos egy mecha-t kifejleszteni ill. gyártani.
Szintúgy nem firtattam, hogy mit tudna jobban csinálni egy harckocsinál - a KATONAI MECHA részben ezt nem is firtattam.
(Erre csak az anime-mecha résznél tértem ki, hogy demonstráljam, hogy az ILYEN (magas, humanoid) mecha, miért nem lesz soha katonai eszköz.)

Amirõl ugyanakkor írtam, az elsõsorban egy mecha lehetséges szerepe azok z "egyedi képességek" alapján amik a hagyományos fegyverplatformokkal összehasolított teljesítmény mellett is léteznének.
Végül ehhez a szerepkörhöz igazítva leírtam egy-két követelményt és ésszerû kompromisszumot ami a már létezõ, kipróbált technológiákat átültetné ebbe a fegyvernembe.

A lényeget kiemelve: a *kategorikus* kijelentéseket a felsorolással kapcsolatban nem tartom megalapozottnak. A mobilitás terén, nem magát az akadályleküzdõ képességet vagy a végsebességet vitatom, hanem az 1001x elmondott "mechapárti" védelmet, miszerint a mecha "félre tud ugrani" a tankok elõl.

[Ramiz]

Érdekes, átgondolt írás! (Tök jó, hogy ennyi intelligens ember jár erre a fórumra! Mi mindenrõl el tudtok beszélgetni... )

[kikuchiyo]

Gonosz megjegyzés: az animékben látott mechák azért emberformájúak, mert így jól el lehet õket adni akciófiguraként a célközönségnek számító gyerekeknek.

Egyébként terveztek rovarszerû, soklábú lépegetõ robotokat többek között a Mars (vagy a Föld hasonló típusú, ember által nem megközelíthetõ vidékei, pl. vulkánok kráterei) vizsgálatára, azonban a projektek nem nagyon jutottak túl a tanulmány-fázison.

Persze ebben az esetben egészen mások a követelmények, mint a harci mechánál, de a fõ gond az volt, hogy a lépegetõ jellegû robotok sokkal több mozgó alkatrészt tartalmaznak, és az irányításuk is sokkal bonyolultabb, mint a hagyományos, kerekeken guruló változatoké. Ez a két ok szinte kizárja az ilyen felépítésû robotok automatikus felderítõként való alkalmazását:

A Marsra minden egyes kilogramm eljuttatása dollárszázezrekbe kerül, és a berendezésnek útközben jelentõs gyorsulásokat kell elviselnie, leszállás után magát automatikusan "ki kell csomagolnia", a repülési konfigurációból át kell alakítania magát a felszíni üzemhez, azután pedig hiba nélkül kell mûködnie hónapokig. Márpedig minél több a mozgó alkatrész, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik meghibásodik, javításra pedig nincs lehetõség.

Az irányítás bonyolultsága pedig azért jelent gondot, mert a rádiójel a Marsig tipikusan több perc alatt ér el, tehát a teljes távirányítás ki van zárva, az egységnek képesnek kell lenni a környezete felmérésére, és ennek alapján a mozgást érintõ döntések automatikus meghozására. Az irányítást végzõ számítógép kapacitása viszont korlátozott, egyrészt a limitált energiafelvétel miatt, másrészt azért, mert a mostoha sugárzási környzet miatt csak kisebb teljesítményû, alaposan tesztelt processzorok "radiation hardened" változatait használhatják.

Ezen felül egyéb aggodalmak is vannak, pl. lehet, hogy egy lépegetõ robot bizonyos terepeken jobban boldogul, mint egy kerekes, de ha az egyik lába beszorul egy szûk hasadékba, az a küldetés végét jelentheti.

[katz]

2) A Mecha létjogosultsága, mint élvonalban bevethetõ fegyverplatform:

A hordozható páncél hatékonysága ill. a fegyverzet mérete a gép magasságával arányosan csökken. Ez minden szárazföldi fegyverplatformra igaz, a tolókocsis nagypapától a harckocsin át a mechig.

Mert? A könnyebb észlelhetõség nincs arányban a gyengébb páncélvédettséggel vagy a tûzerõvel.

Egy átlagos tank kb. embermagasságú, mert így még képes a gyalogságnak fedezetet adni. A jövõ harckocsiaji, lehet, hogy ennél is alacsonyabb lesznek.

A te közeledben 2,5-3 méteres emberek élnek
1. A nyugati tankok azért olyan magasak, mert így fér el benne kényelmesen a töltõ-kezelõ, aki minden egyes lövésnél kézzel tölti az ágyut. A keleti tankok meg azért olyan alacsonyak, mert automata töltögépet használnak, igy elhagyhatják a 4. embert és igy olyan kicsire épithetik a tankot amennyire csak tudják.
2. Nem tom hallotál e már az aktiv védelmi eszközökrõl? Én nem szeretnék egy tank 50 méteres körzetén belül lenni, amikor az kilõ egy repeszgránátot a felé közeledõ rakétára.
Ez a "tank, csupán mint gyalogság segitõ eszköz" gondolat már a II vh elején elavult.

A jövö harckocsiainak mérete meg attól függ, h lesz e benne ember vagy sem.

A másik lényeges momentum, hogy a páncél annál, hatékonyabb, minnél ferdébb a várható támadásra. Egy lapos jármû páncélja nagyon ferde ami 200-400%-al növeli a páncél hatékonyságát, mert a ferdén érkezõ lövedék így 2x-4x annyi páncélon kell átrágja magát a küzdõtérig, mint a páncél tényleges vastagsága.
Egy magas platformon képtelenség alkalmazni ezt a technikát, így még azonos vastagságú (és a humanoid mech, sokkal nagyobb felületû!) páncél mellett is csak fele vagy negyed akkora védelmük lenne mint egy hagyományos jármûnek.

Tanultál geometriát?
200%-os hatékonyságnövekedés 60fokban döntött páncélnál van, 400% meg75 fokban döntöttnél. Kicsit irreális amit irtál nem gondolod?
Azt javaslom tanulj egy kis matematikát és nézz utánna a neten az aktiv (pl.:ARENA) és passziv (pl.: ERA) védelmi rendszereknek, mielõtt ilyen témákban irogatsz.

A kifejezetten tankelleni árkokon kivül szinte mindennel meg tudnak birkózni, s az ilyen árkok is csak addig érnek valamit, amíg be nem robbantja õket egy utász csapat.

Ahogy azt Móricka elképzeli.
Egy kellõen kiépített védelem több napig képes feltartóztatni az elõrenyomuló tankokat, s mig az utászok az ut járhatóvá tételén dolgoznak, addig ezernyi módon lehet szórni az ellenség fejére az áldást, jelentõsen csökkentve annak a harcértékét és morálját.

(A tankcsapdák jelentõs része nem áthatolhatatlan akadály! Idõveszteség, amit vérrel kell megfizetni.)

Az utászok többsége nem szerett ellenséges tüzérségi tûznél árkot berobbantani/áthidalni...


Eddig volt kedvem foglalkozni a postoddal, a többi része is hasonló hibákkal tüzdelt...
Az alapgondolataid nagy része jó, csak hiányzik mögüle a kellõ nagyságú tudás.

[Flaser]

Mert? A könnyebb észlelhetõség nincs arányban a gyengébb páncélvédettséggel vagy a tûzerõvel.

A te közeledben 2,5-3 méteres emberek élnek
1. A nyugati tankok azért olyan magasak, mert így fér el benne kényelmesen a töltõ-kezelõ, aki minden egyes lövésnél kézzel tölti az ágyut. A keleti tankok meg azért olyan alacsonyak, mert automata töltögépet használnak, igy elhagyhatják a 4. embert és igy olyan kicsire épithetik a tankot amennyire csak tudják.

Ott a pont. A nyugati tankok tényleg nagyobbak. (Más kérdés, hogy a világ legtöbb tankja a szovjet doktrínát követi.)

Mindenesetre én nem tartom a tervezés csúcsának az Ambrams-ot, különösen mivel az árából (a tovább-fejlesztett chobbam páncéljának karbantartásáról nem beszélve, amit pár évente teljes generálozni kell) egy teljes szakasz szovjet/orosz tank rendelhetõ.

2. Nem tom hallotál e már az aktiv védelmi eszközökrõl? Én nem szeretnék egy tank 50 méteres körzetén belül lenni, amikor az kilõ egy repeszgránátot a felé közeledõ rakétára.
Ez a "tank, csupán mint gyalogság segitõ eszköz" gondolat már a II vh elején elavult.

Drága katz!
Szerinted mi a fenéért nem alkalmaz minden hadsereg reaktív páncélzatot?
Továbbá légy szíves elolvasni a postot - már ott leírtam, hogy a harckocsi elsõdleges feladata a harcvonal megbontása, betörés a hátországba és az ellenség felgöngyölítése a szárnyak felõl.

A gyalogság támogatása tényleg nem a tank elsõdleges szerepe - ez a páncélzott csapatszállító dolga. A probléma, hogy nem minden országnak van ilyen ill. ostromnál nemegyszer a tank kénytelen ellátni a szerepet.
Pl. Vietnamban a Sherman mivel a Bradlay teljességgel alkalmatlan volt erre.

Mielõtt Discoveryn ill. Wikipedian edzõdött katonai rekeszizmaiddal rámgördíted bölcsességed igéit olvass te is utána a témának.
Pl. Földi Pál - Tankkönyv.

A jövö harckocsiainak mérete meg attól függ, h lesz e benne ember vagy sem.

A további automatizáció ezt tényleg lehetõvé teszi.
A fennt említett ok ugyanakkor továbbra is létezik....másrészt tûnjön már fel, hogy én is azt írtam, hogy a jövõ tankjai valószínüleg még kisebbek lesznek.

Tanultál geometriát?
200%-os hatékonyságnövekedés 60fokban döntött páncélnál van, 400% meg75 fokban döntöttnél. Kicsit irreális amit irtál nem gondolod?
Azt javaslom tanulj egy kis matematikát és nézz utánna a neten az aktiv (pl.:ARENA) és passziv (pl.: ERA) védelmi rendszereknek, mielõtt ilyen témákban irogatsz.

Kedves katz, ismételten mondom, te is olvass utána.
Tudod mennyire döntött az általad említett Ambrams front páncélja?
85 - azaz NYOLCVAN-ÖT fokban.

Ahogy azt Móricka elképzeli.
Egy kellõen kiépített védelem több napig képes feltartóztatni az elõrenyomuló tankokat, s mig az utászok az ut járhatóvá tételén dolgoznak, addig ezernyi módon lehet szórni az ellenség fejére az áldást, jelentõsen csökkentve annak a harcértékét és morálját.

Az utászok többsége nem szerett ellenséges tüzérségi tûznél árkot berobbantani/áthidalni...

Ismét ott a pont.
A lényeg a tankok mozgékonyságának demonstrálása lett volan, de ebbe nem kellett volna belekeverni a védelmi rendszereket.

Eddig volt kedvem foglalkozni a postoddal, a többi része is hasonló hibákkal tüzdelt...
Az alapgondolataid nagy része jó, csak hiányzik mögüle a kellõ nagyságú tudás.

Így a végére további civakodás helyett inkább arra kérlek, hogy adj meg egy-két forrást, hátha mégis én vagyok az amatõr hozzád képest.
Hol, kitõl, mir érdemes olvasni?

[katz]

(Más kérdés, hogy a világ legtöbb tankja a szovjet doktrínát követi.)

Tényleg? Az oroszokról koppintott kinai tankok és a teljesen más körülményekre tervezett Merkevák kivételével mindenütt nyugati típusú tankokat terveznek. Csak nézz utánna a most rendzserben álló tankoknak

Mindenesetre én nem tartom a tervezés csúcsának az Ambrams-ot, különösen mivel az árából (a tovább-fejlesztett chobbam páncéljának karbantartásáról nem beszélve, amit pár évente teljes generálozni kell) egy teljes szakasz szovjet/orosz tank rendelhetõ.

Az M1 az egyik legrosszabb nyugati tank. Gyenge a pánzélzat, megbizhatatlan a gázturbina, etc.
A legjobb nyugati tankok a Leopard 2A5 és a Challenger 2
Az egyik legjobb tank pedig szvsz a Merkava 4

Áránál pedig ne a T-72-t vedd alapul, mert azt alapból olcsó tömegtanknak tervezték.

(a tovább-fejlesztett chobbam páncéljának karbantartásáról nem beszélve, amit pár évente teljes generálozni kell)

Ezt a Blikkben olvastad?

Drága katz!
Szerinted mi a fenéért nem alkalmaz minden hadsereg reaktív páncélzatot?

Ahh...
A reaktiv páncélzat orosz fejlesztés. Anno a T-55-ösökön jelent meg. Az arab-Izraeli háborúk során a zsidók is zsákmányoltak pár ilyet és látva az ERA remek képességeit õk is gõzerõvel fejlesztésekbe kezdtek. Már már az összes Izraeli páncélos el van látva ERA védelemmel és többek közt a Raphael cégnek hála már az M1-re is fel lehet szerelni ilyen kiegészitõ páncélzatot. (ugye látod azokat a nagy kockákat a tank oldalán) Mint ahogy gõzerõvel szerelik fel az Irakban állomásozó Bradley-ket is ERA kazettákkal.
Szóval a nyugat is fejleszti szépen a maga reaktiv páncélzatát, meg az aktiv védelmét is, csak van jó pár év lemaradása.

Továbbá légy szíves elolvasni a postot - már ott leírtam, hogy a harckocsi elsõdleges feladata a harcvonal megbontása

Jepp

betörés a hátországba

Ez a kommandósok feladata. Egy tank gyalogosfedezet nélkül gyakorlatilag halott.

és az ellenség felgöngyölítése a szárnyak felõl.

Ez meg a könnyõ lövészek és egyéb gyors mozgású egységek feladata.

A gyalogság támogatása tényleg nem a tank elsõdleges szerepe - ez a páncélzott csapatszállító dolga. A probléma, hogy nem minden országnak van ilyen ill. ostromnál nemegyszer a tank kénytelen ellátni a szerepet.

Te azt mondod, h lehet hogy egy ország vesz 2milla$ egy tankot, de nem telik egy 3-500k$-os lövészpáncélosra? Ugye ezt te sem gondolod komolyan?

ill. ostromnál nemegyszer a tank kénytelen ellátni a szerepet.

Tüzérség, légierõ, kézi páncélétörõ rakéták, gránátosok! Mind, mind olcsobb, mint a tank!!!

Pl. Vietnamban a Sherman mivel a Bradlay teljességgel alkalmatlan volt erre.

Azt elhiszem!
Tudod miért?
Tessék pár adat:
Vietnámi háború (amcsi részvétellel): 1960-1971
Kóreai háború: 1950 jun 27-1950 júl 27
M4Shermann rendszerbõl kivonva: 1950-es években
M47Patton rendszerbe állítva: 1951
M48 Patton rendszerbe állítva: 1952
M60Patton rendszerbe állítva: 1960

M2/M3Bradley (lövészpáncélos) rendszerbe állítva: 1980-as évek elején

Nézzük a tényeket. A Sherman utoljára a Kóreai háborúban játszott jelentõsebb szerepet, azután gyakorlatilag eltünt a hadsereg rzenáljából és helyét a modernebb M47-M48 típusok, illetve késõbb az M60 vette át, melyek a Vietnámi háborúban is szolgáltak. A Bradleynek még az ötlete is csak jóval vietnám után született...
Kicsit összemosodtak benned a dolgok nem?

Mielõtt Discoveryn

Amerikai szutyok, tele ferditésekkel és szubjektiv dolgokkal. Rühellem.

Wikipedian

Nem rossz dolog, de nem szoktam nézegetni, pláne nem haditechnikai témában

Mielõtt Discoveryn ill. Wikipedian edzõdött katonai rekeszizmaiddal rámgördíted bölcsességed igéit olvass te is utána a témának.
Pl. Földi Pál - Tankkönyv.

Ez igy
Kiszólt a lyuk a gödörbõl. Amire csak extra ráadás, hogy egy sima, 440 forintos puhafedelû könyvet adsz meg nívós referenciaként :hahaha:

Pl. Földi Pál - Tankkönyv.

Itt van a polcon. Egyszer olvastam. Tûrhetõ szinvonalú.

A további automatizáció ezt tényleg lehetõvé teszi.
A fennt említett ok ugyanakkor továbbra is létezik....másrészt tûnjön már fel, hogy én is azt írtam, hogy a jövõ tankjai valószínüleg még kisebbek lesznek.

Bocs, kiakadtam az "embermagasságú tank" résznél

Kedves katz, ismételten mondom, te is olvass utána.
Tudod mennyire döntött az általad említett Ambrams front páncélja?
85 - azaz NYOLCVAN-ÖT fokban.

Ez neked a függõlegestõl számítva 85 fok? Ugye nem a tank testét nézted?

Ismét ott a pont.
A lényeg a tankok mozgékonyságának demonstrálása lett volan, de ebbe nem kellett volna belekeverni a védelmi rendszereket.

A tank önmagában életképtelen eszköz. Ha nincs mellette gyalogság és lövészpáncélos, akkor a harcértéke konvergál a nullához, ugyanis túl könnyen megsemmisithetõvé válik az ellenséges gyalogsággal, légierõvel szemben (mint ahogy szinte megszünt létezni az iraki páncélos haderõnem is)

A tank nagyon mozgékony, amig nem találja szembe magát egy sziklás tereppel, vagy egy túl meredek lejtõvel, mint ahogy szivtak ezzel a problémával eleget az oroszok Afganisztánban.

Így a végére további civakodás helyett inkább arra kérlek, hogy adj meg egy-két forrást, hátha mégis én vagyok az amatõr hozzád képest.
Hol, kitõl, mir érdemes olvasni?

Legolcsobb és legkönnyebben elérhetõ: globalsecurity.org + a középiskolás történelemkönyveid, h tisztába kerülj a fontosabb idõpontokkal
E mellett, ha komolyabban érdekel a téma, akkor ne 500 forintos puhafedelûeket tekints referenciának, hanem 10+k-s haditechnikai lexikonokat.

[Ramiz]

Kérdés: valaki otthon van digitális videokamerákban? Mire érdemes figyelni, melyik tulajdonságóak legyenek döntõek? Több 10 ezer forintnyi eltérések vannak árakban, mikor nem látok különbségbeli eltérést.
Az alábbi típusok közül - vagy általában - mi alapján érdemes dönteni?

Panasonic NV-GS 17
Panasonic NV-GS 21
Panasonic NV-GS 27

Sony DCR-HC 17
Sony DCR-HC 19
Sony DCR-HC 22
Sony DCR-HC 24

[Yakumo]

Szóval: Technikai érdekességként mutatnék valami érdekeset. Nos már akinek az lesz. 

A Honda által kifejlesztett !4-ütemű! fűkaszáról lenne szó, ami nagy szerencsénkre (és szükség által megvásárolva) került a kezünk közé.

Előzménynek annyit, hogy én már dolgoztam ilyen gépekkel több évig (3) ,de ugye eddig kivétel nélkül minden ilyen gép 2 ütemű motorral készült. EDDIG! És itt van a technikai bravúr, amit a Honda talált ki.
Nos miért kellett eddig minden ilyen gépnek 2üteműnek lennie? Nos aki nem látott volna ilyet annak prezentálásként és magyarázatként szolgáljon ez a kép^^
A kétütemű gépnek (motornak) nem kell külön motorolajzás, vagyis az adalék olajat a benzinnel keverve kell az üzemanyag tartályba tölteni (keverék benzin) tudjátok, mint a Trabantnál pl. vagy egy motoros kétütemű fűnyírógépbe. (aki ezt vágja, az ne nézzen most, hogy én MEKKORA egy okos vagyok^^)
Főként egy ilyen fűkaszánál fontos, hogy bármerre elforgathassuk és dönthessük.
Ez egy 4 ütemű motornál lehetetlen. (volt eddig!) Mert ott külön olajtartály van és ha megdöntjük otthon a 4ütemű fűnyíronkat, akkor befolyik az olaj a motorba és már vihetjük is a szervízbe.
De a Honda most kitalált egy teljesen úszóbólyás olajteknőt, amit bármerre forgathatsz (360 fokban), nem engedi be a motorba az olajat ÉS közben is áramlik az olaj!

Miért is jó ez?

2ütem előnyei: nagyobb erőt lehet kihozni belőle (lóerő) viszont élettartama tücsökfing egy 4ütemű motorhoz képest és büdös! (magas károsanyagkibocsátás).
sok szerelést igényel, alkatrészek, motorrészek egy idő után rendre gallyra mennek.

4ütem ezzel szemben: ennek az ellenkezője. Tehát egyetlen gyengéje a kevesebb lóerő. Na de a Honda sem egy hülye, így ma volt szerencsém kipróbálni és valóban érezhetően gyengébb, de nem kell sz*rrá pörgetni és alacsony fordulaton is van nyomatéka. (Nm) Ezért a nyomaték-többlet pótolja a lóerőhiányt. Így ugyanúgy haladsz vele, mint egy 2ütemű Stihl géppel mondjuk. És nem fulladsz meg tőle, könnyebb is, halkabb is, tartósabb is (3 év garit adnak rá! Stihl-nél: 0 év, naná 2ütemre én se adnék. )

Itt van még 2 kép a motorról. 1.  2.

Remélem azért valakit érdekelt a szövegelésem.

Honda Forever! 

[Xipe]

Szóval: Technikai érdekességként mutatnék valami érdekeset. Nos már akinek az lesz. 

A Honda által kifejlesztett !4-ütemű! fűkaszáról lenne szó, ami nagy szerencsénkre (és szükség által megvásárolva) került a kezünk közé.

Előzménynek annyit, hogy én már dolgoztam ilyen gépekkel több évig (3) ,de ugye eddig kivétel nélkül minden ilyen gép 2 ütemű motorral készült. EDDIG! És itt van a technikai bravúr, amit a Honda talált ki.
Nos miért kellett eddig minden ilyen gépnek 2üteműnek lennie? Nos aki nem látott volna ilyet annak prezentálásként és magyarázatként szolgáljon ez a kép^^
A kétütemű gépnek (motornak) nem kell külön motorolajzás, vagyis az adalék olajat a benzinnel keverve kell az üzemanyag tartályba tölteni (keverék benzin) tudjátok, mint a Trabantnál pl. vagy egy motoros kétütemű fűnyírógépbe. (aki ezt vágja, az ne nézzen most, hogy én MEKKORA egy okos vagyok^^)
Főként egy ilyen fűkaszánál fontos, hogy bármerre elforgathassuk és dönthessük.
Ez egy 4 ütemű motornál lehetetlen. (volt eddig!) Mert ott külön olajtartály van és ha megdöntjük otthon a 4ütemű fűnyíronkat, akkor befolyik az olaj a motorba és már vihetjük is a szervízbe.
De a Honda most kitalált egy teljesen úszóbólyás olajteknőt, amit bármerre forgathatsz (360 fokban), nem engedi be a motorba az olajat ÉS közben is áramlik az olaj!

Miért is jó ez?

2ütem előnyei: nagyobb erőt lehet kihozni belőle (lóerő) viszont élettartama tücsökfing egy 4ütemű motorhoz képest és büdös! (magas károsanyagkibocsátás).
sok szerelést igényel, alkatrészek, motorrészek egy idő után rendre gallyra mennek.

4ütem ezzel szemben: ennek az ellenkezője. Tehát egyetlen gyengéje a kevesebb lóerő. Na de a Honda sem egy hülye, így ma volt szerencsém kipróbálni és valóban érezhetően gyengébb, de nem kell sz*rrá pörgetni és alacsony fordulaton is van nyomatéka. (Nm) Ezért a nyomaték-többlet pótolja a lóerőhiányt. Így ugyanúgy haladsz vele, mint egy 2ütemű Stihl géppel mondjuk. És nem fulladsz meg tőle, könnyebb is, halkabb is, tartósabb is (3 év garit adnak rá! Stihl-nél: 0 év, naná 2ütemre én se adnék. )

Itt van még 2 kép a motorról. 1.  2.

Remélem azért valakit érdekelt a szövegelésem.

Honda Forever! 

csak egy baj van.
nincs kereke es ulese.

[sirtomi]

Nem is tudtam, hogy a 2ütemű motorokból több lóerőt lehet kihozni. Ez nekem új volt
De ha belegondolok lehet benne valami, mert a 2ütemű Warthburgunk 900ccm -es motorral is megy egész jól még megpakolva is, csak lassan gyorsul

[Cobra]

Nem rossz, bár szerintem itt nem az olajkörforgás biztosítása volt a fő gond, hanem a hozzá szükséges berendezések ilyen kis méretre összesűrítése.

[Yakumo]

Nem is tudtam, hogy a 2ütemű motorokból több lóerőt lehet kihozni. Ez nekem új volt
De ha belegondolok lehet benne valami, mert a 2ütemű Warthburgunk 900ccm -es motorral is megy egész jól még megpakolva is, csak lassan gyorsul

125cm3-s motort felhúznak 50 valahány lóerőre. lásd: Talmácsi a MotoGP-ben és társai.

Cobra: a miniatürizálás sosem okozott gondot a japánoknak. Nem ez volt a "probléma" ,hanem valóban a 360 fokban való elforgatás lehetősége. Eddig ez 45 fok dönthetőség volt. Maximum.

[Tutegal]

Nem is tudtam, hogy a 2ütemű motorokból több lóerőt lehet kihozni. Ez nekem új volt
De ha belegondolok lehet benne valami, mert a 2ütemű Warthburgunk 900ccm -es motorral is megy egész jól még megpakolva is, csak lassan gyorsul

125cm3-s motort felhúznak 50 valahány lóerőre. lásd: Talmácsi a MotoGP-ben és társai.

Cobra: a miniatürizálás sosem okozott gondot a japánoknak. Nem ez volt a "probléma" ,hanem valóban a 360 fokban való elforgatás lehetősége. Eddig ez 45 fok dönthetőség volt. Maximum.

A 360 fokos dönthetőséget már jó régen (majd 100 éve) megoldották, pl. repülőgép motorok 
Nézz meg mondjuk egy Rotax UL repülőhöz való motort.
A Honda nagy ötlete csak az, hogy egy pofátlanul egyszerű, ettől olcsó megoldást használt fel 

[Yakumo]

Nem is tudtam, hogy a 2ütemű motorokból több lóerőt lehet kihozni. Ez nekem új volt
De ha belegondolok lehet benne valami, mert a 2ütemű Warthburgunk 900ccm -es motorral is megy egész jól még megpakolva is, csak lassan gyorsul

125cm3-s motort felhúznak 50 valahány lóerőre. lásd: Talmácsi a MotoGP-ben és társai.

Cobra: a miniatürizálás sosem okozott gondot a japánoknak. Nem ez volt a "probléma" ,hanem valóban a 360 fokban való elforgatás lehetősége. Eddig ez 45 fok dönthetőség volt. Maximum.

A 360 fokos dönthetőséget már jó régen (majd 100 éve) megoldották, pl. repülőgép motorok 
Nézz meg mondjuk egy Rotax UL repülőhöz való motort.
A Honda nagy ötlete csak az, hogy egy pofátlanul egyszerű, ettől olcsó megoldást használt fel 

Oké! És valóban olcsóbb is. Kösz a teljes felvilágosítást! Akkor csak a motoros fűkaszákra igaz, hogy ez az első ilyen 4ütemű.

[Raggie]

Most találtam ezt a videót és kicsit elgondolkodtam a haditechnikán...  BOMBS OVER BAGDAD (ottlevő katonák csinálták a felvételeket meg tudósítók)

Pl a két perc körül levő szétnyílósbombák milyen durvák már!! Tiszta sci-fi hangulat! (minden valamire való űrhajócsatában van egy ilyen rakéta)

(a vége felé a menetelős-puskarakosgatós résznek meg tisztára Acéllövedék hangulata van!

[Kuroi Tenshi]

Most találtam ezt a videót és kicsit elgondolkodtam a haditechnikán...  BOMBS OVER BAGDAD (ottlevő katonák csinálták a felvételeket meg tudósítók)

Pl a két perc körül levő szétnyílósbombák milyen durvák már!! Tiszta sci-fi hangulat! (minden valamire való űrhajócsatában van egy ilyen rakéta)

Nem az ottlévő katonák csinálták. Ezek főleg fegyverkísérleti felvételek.
Hát igen. Aki 30-40 éve nem követi figyelemmel a haditechnika fejlődését, annak tényleg meglepő és scifi lehet

[Raggie]

Hát azért ne mondd már, hogy 30 éve volt már ilyen szétnyílós bomba! 

Az lehet, hogy kisérleti felvételek.

[Ramiz]

Hát nemtom, ezek a csúcsszuper modern repcsik már gyerekkorom Top Gun-jaiban sem voltak újdonságszámba menő dolgok. Egyébként látványos a mix. Csak nem szabad elfelejteni, hogy ez mind arra való, hogy embereket öljenek vele.

[Kuroi Tenshi]

Hát azért ne mondd már, hogy 30 éve volt már ilyen szétnyílós bomba! 

30 éve már voltak többrobbanófejes icbm-ek, ahol a robbanófejeknek egyenként beprogramozott céljaik lehettek.

http://en.wikipedia.org/wiki/MIRV

Az amit te ott szétnyílós bombának láttál, az tulajdonképpen egy területlefogó tank-elhárító akna-szóró. Rakétában rakás akna van, amint a rakéta szétnyílik, ezek hagyományos gravitációs bombához hasonlóan működnek (bár ejtőernyővel fékezik őket), így egy nagyobb területen végeznek puszítást.

MLRS-nek is több robbanófeje van, és az se mai konstrukció

Edit: Nyugi, katz távollétében se maradtok fegyverb*zi nélkül

[Cobra]

Jó felvételek. Raggie nem olyan meglepők ezek a fegyverek, egy B2-es egymaga le tud romolni egy közepes falut konvencionális fegyverzettel is. 1-2 extrábbal (nem nukleáris) meg egy városból se sok marad. Amerikaiaknak biztos van 1-2 olyan rakétája/bombája, amit nem hoztak nyilvánosságra.

[Kuroi Tenshi]

Jó felvételek. Raggie nem olyan meglepők ezek a fegyverek, egy B2-es egymaga le tud romolni egy közepes falut konvencionális fegyverzettel is. 1-2 extrábbal (nem nukleáris) meg egy városból se sok marad. Amerikaiaknak biztos van 1-2 olyan rakétája/bombája, amit nem hoztak nyilvánosságra.

Biztosan. Mindkét oldalnak.
A legnagyobb termonukleáris, amit icbm-be építettek, és bevallották, egy 25 Mt-ás volt... Hiroshimánál és Nagasakinál csak 20 Kt volt...

[kikuchiyo]

Hozzá kell ehhez tenni, hogy katonai szempontból nincs különösebb értelme az ilyen óriási erejű hidrogénbombáknak.

A nagyobb, stratégiainak nevezett robbanófejek is tipikusan a 300 kt-s tartományban voltak.

[Kuroi Tenshi]

Hozzá kell ehhez tenni, hogy katonai szempontból nincs különösebb értelme az ilyen óriási erejű hidrogénbombáknak.

A nagyobb, stratégiainak nevezett robbanófejek is tipikusan a 300 kt-s tartományban voltak.

Tényleg? Rakás megatonnás készült. ICBMként és repülőről ledobható bombaként egyaránt.
A 70es és 80as években a legtöbb egyrobbanófejes, de néhány MIRV ICBM is megatonnás volt; a NATO gravibombáinak nagyrésze is.
Értelmük csak a "psychological warfare" szintjén volt. A legtöbb egymás silóira volt célozva.

[Zsiga]

Hozzá kell ehhez tenni, hogy katonai szempontból nincs különösebb értelme az ilyen óriási erejű hidrogénbombáknak.

A nagyobb, stratégiainak nevezett robbanófejek is tipikusan a 300 kt-s tartományban voltak.

Ez így egy kicsit távol áll a valóságtól. Az ugye egyértelmű hogy a harctéren bevetendő nukleáris fegyverek a lehető legkisebb erejűek, hogy minél kisebb távolságról biztonságosan bevethetőek legyenek. De hogy a polgári célok vagy pl. megerősített, földalatti katonai létesítmények ellen párszáz kt-s bombákat használjanak, amikor az előállítási költsége egy 100kt-s és egy 10Mt-s hidrogénbombának szinte ugyanannyi? Persze nem a 10Mt+ a jellemző (de csak azért, mert túl nagy), hanem kb. 1, amennyiben egy robbanófejes fegyverről beszélünk. Egy 1Mt-s bomba már jó eséllyel elintéz akármit, míg egy hiroshimai-méretű apróság csak közvetlen találat esetén tud megsemmisíteni egy jól megépített rakétasilót.

[kikuchiyo]

Polgári célok (városok, gyárak stb.) ellen felesleges a 10 Mt-s bomba.
- Nem ugyanakkora sem az előállítási költség, sem a kész bomba mérete (számít, hogy mivel lehet célba juttatni) egy 100 kt-s ill egy 10 Mt-s bomba esetén. A fúzióból származó yield (hogymongyák eztet magyarul?) nagyjából arányos a beépített LiD mennyiségével. (Igaz, vannak skálázható bombák is.)
- Abban a szcenárióban, ahol az egyik fél első csapást mér a másikra, nincs értelme ilyen óriási bombát bevetni polgári célpont ellen. Túl nagy az a terület, ami gyak. örökre használhatatlanná válik, és még nagyobb az, ami hosszú időre beszennyeződik. Ez pedig, ha az a cél, hogy az ellenség területét elfoglaljuk, és a lakosságát leigázzuk, nem kívánatos. Még az USA-ban sincs sok olyan célpont, ami elég nagy ahhoz, hogy egy db ilyen óriás bomba bevetését indokolná.
- Ha van olyan rakétatechnika, amely lehetővé teszi, hogy egy indítással sok (20-30) önálló manőverezőképességgel rendelkező robbanófejet juttasson a cél körzetébe, akkor célszerűbb ezt alkalmazni, és egyes egyedi célpontokra (gyárak, légelhárító központok és egyéb katonai ojjettumok, silók) kisebb robbanófejeket irányítani, mint egy nagy 20 Mt-s bombát ledobni, ami fekete üveggé éget mindent egy 10 km-es körben, és felgyújt mindent, ami 40 km-nél közelebb van.

Ha van esetleg néhány kivételes jelentőségű célpont, pl. az ellenség startégiai irányítóközpontja mélyen a föld alatt vagy hasonló, akkor lehet indokolt a szélsőséges teljesítményű hidrogénbombák alkalmazása.

(Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy bárkinek is hidrogénbombát kéne alkalmaznia...)

[Kuroi Tenshi]

Valójában méretbeli különbség nem annyira nagy. Mindegyiket célba lehet juttatni valahogy, rakétával vagy repülővel.
A területek nem válnak örökre használhatatlanná - ld a régi kísérletek helyén se üveggé összeolvadt homoktenger van, pedig robbantottak h-bombát felszínen is. Amúgy a H-b sokkal kevésbé sugárzó, mint az A-b.
A MIRV miatt is hagyták abba a bazinagy robbanófejeket. Az a 3-12 robbanófej meg arra is jó, hogy légvédelmi rendszerekkel ne lehessen olyan könnyen megsemmisíteni, mint egyetlen célpontot.

Mint mondtam, ezek a bazinagy H-bombák inkább csak elrettentőek, vagy eltorzult és őrült elmék "ha én nem nyerhetek, akkor senki se!" felkiáltású perverziói voltak.

[kikuchiyo]

Persze ez egy extrém példa, de a legnagyobb bomba, amit valaha felrobbantottak (az oroszok Tsar Bomba névre keresztelt szörnyetege), bizony nem volt akárhogy szállítható. Egyetlen (lassú) repülőgéptípus állt rendelkezésre, ami szállítani tudta, és annak a rakterét is át kellett alakítani.
Eredetileg 100 Mt-sra tervezték, de aztán az utolsó pillanatban kicserélték az U238 köpenyeket ólomra, mert az eredeti konfigurációban kezelhetetlenül súlyos lett volna a kihullás. Így "csak" 50 Mt-s lett a robbanás.
Tehát az állításodat kiigazítandó: minél magasabb a fúzió által termelt energia részesedése az össz-hozamból, annál kevésbé szennyező a bomba. Mivel sok H-bombánál egy külső U238 köpenyt is alkalmaznak, amelyben a fúzióból származó gyorsneutronok hasadásokat váltanak ki, ez a design a keletkező nagy mennyiségű mérgező és hosszú felezési idejű hasadási termék miatt nem igazán nevezhető környezetbarátnak.

Az úgymond felszíni H-bomba kísérleteket legtöbbször kis szigetek, vagy víz fölött végezték. Általában a sziget nagy része eltűnt, és jókora kráter keletkezett a tengerfenéken.
Egy hasonló robbantás mondjuk New York közepén bizony teljesen felperzselné Manhattant és környékét.

De az igaz, hogy ezek az óriásbombák (mint ahogy végső soron az egész nukleáris arzenál is) elrettentő célzattal épültek. Lásd még: MAD (Mutually Assured Destruction). Ajánlott film: Dr. Strangelove (persze biztos láttad már.)