Képregények (9M Klub)

[Lythis]

Azért kérdeztem, hogy melyik Varró. A másikat sajnos volt alkalmam megismerni valamennyire, és megijedtem, hogy rá hivatkozik mindenki.
Ramiz: ez most felhívás akart lenni, hogy vegyem meg?

[kikuchiyo]

Kikuchiyo: miért nem húztad le jól, ha nem tetszett? Erről szól a dolog...

Mer' má fáradt voltam este, azé...

Nem találok semmilyen elemet, ami ezt a kötetet kiemelkedővé tenné. Mondhatni, tisztesen középszerű. A rajzolása elég jó, egy konzisztens stílust tud végigvinni stílusbeli vagy minőségi törések nélkül, és van egy-két
hatásos megoldása, de azért nem egy Blame.

Az egész kötetben azt éreztem, hogy a meztelenség és az erotika öncélú és jórészt felesleges.


Revolutionist 1-2
Ez kifejezetten ellenszenves volt. A felsorakoztatott témák mind ismerősek voltak, de végig az volt az érzésem, hogy a szerzőnek kurvára fogalma sincs arról, amiről ír, illetve rajzol. Ő maga nyilván nem élt ilyen körülmények között, ezért nyilván csak másodlagos forrásokra támaszkodhatott, és ennek az lett az eredménye, hogy az egész hiteltelen lett. Csak átemel bizonyos elemeket, de hiányzik mögülük a kohézió és a láttató erő. Nem tudtam megállni, hogy olvasás közben folyamatosan ne hasonlítgassam össze más, hasonló tematikájú művekkel (pl. 1984, Sötétség délben, A mások élete), és úgy viszonyul hozzájuk, mint egy gimnazista olvasónapló a kötelező olvasmányhoz. Kommunizmus, ahogy azt a fiatal japán képregényrajzoló elképzeli.

Desert Witch
És ezt így hogy?^TM
Se füle, se farka. Egynek elment.

Takeyama's Life
A maga módján aranyos volt. A szokásostól eltérő irányból harapott bele egy lerágott csontnak számító témába. Pillanatképek egy vámpír hétköznapjaiból: ezúttal be is vált ez a slice-of-life jellegű megközelítés.

The Footmen Flee
Nem véletlen, hogy mindenkinek Kurosawa jutott eszébe erről, a mesternek van is egy filmje, amiben két kispályás senkiházi bukdácsol keresztül a japán történelem egy különösen véres epizódján. Konkrétan ugyanígy is kezdődik: a két főhős a csata után, hullák közt. Tetszett az elején az a két oldalas tabló, amire a szerző is panaszkodott, hogy megunta félúton. Utánérzésnek nem volt rossz.

Lehet kövezni.

BTW ajánlani lehet?

Van ugyanis egy jó kis poszt-apokaliptikus one-shot, az a címe, hogy Hotel (vagy vmi ilyesmi, rapidshiten fent van), kevesebb mint 100 oldal, érdemes elolvasni.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmet Shintaro Kago munkásságára, őt szokták egyes helyeken a mindfuck királyának nevezni. Ő is pártíz oldalas cuccokat szokott rajzolni, a legtöbbje nem worksafe, és jónéhány kifejezetten gyomorforgató, de ugyanakkor elgondolkoztató is.

[Próféta]

.Van ugyanis egy jó kis poszt-apokaliptikus one-shot, az a címe, hogy Hotel (vagy vmi ilyesmi, rapidshiten fent van), kevesebb mint 100 oldal, érdemes elolvasni.

Ez itt a fórumon is előkerült, valóban érdekes darab.

Eszembe jutott valami: távoli emlékeim szerint a Hellblazert szokták dicsérni. Valaki ismeri? Jó-e? Érdemes részeket beválogatni belőle? Vagy nézzük csak meg a filmfeldolgozást (nem láttam), pipáljuk ki az általános műveltségünk újabb ékkövét, és menjünk tovább?

[Manitu]

Van ugyanis egy jó kis poszt-apokaliptikus one-shot, az a címe, hogy Hotel (vagy vmi ilyesmi, rapidshiten fent van), kevesebb mint 100 oldal, érdemes elolvasni.

Ezt olvastam, tényleg remek darab. És még rapidshitig sem kell elmenni érte

[Ramiz]

... de azért nem egy Blame.

/thread, /9M Klub, /comics...

Az egész kötetben azt éreztem, hogy a meztelenség és az erotika öncélú és jórészt felesleges.

Öncélú? Talán. De az erotika sohasem felesleges.

Revolutionist 1-2

Nagyon örültem, hogy nem fojtotta meg a kellemes stílusban induló egyszerű történetet se drámával, se történelmileg hiteles vagy legalábbis konkrét adalékokkal. Annak is megvan a maga helye és fontossága, de nem egy ilyen "novelláskötetben", legalábbis számomra.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmet Shintaro Kago munkásságára, őt szokták egyes helyeken a mindfuck királyának nevezni.

Épp most töltök egy seinen (=felnőtt) manga pack-et, abban van Kago is bőven. Majd válogatunk belőlük a 9M-be.

Eszembe jutott valami: távoli emlékeim szerint a Hellblazert szokták dicsérni.

Terveim szerint mindenképpen lesz!

Most akkor Pride Of Baghdad, aztán legyen valami francia.

[kikuchiyo]

Amit a rapidsearch kidob a Prince of Baghdadra, az az?

[Ramiz]

Amit a rapidsearch kidob a Prince of Baghdadra, az az?

Szerintem jó eséllyel igen, méretre legalábbis egyezik az én verziómmal.

[kikuchiyo]

Egész érdekes eddig, ki is vágtam a kedvenc képemet:
[spoiler]

Ezzel fogom ezentúl végigtrollkodni az /s/-et. Epikus lesz.[/spoiler]

[Próféta]

Pride of Baghdad: Elolvastam. Nagyon jó volt. Megbeszélés mikor is? Délután?

[Ramiz]

Egész érdekes eddig, ki is vágtam a kedvenc képemet:
[spoiler]

Ezzel fogom ezentúl végigtrollkodni az /s/-et. Epikus lesz.[/spoiler]

"Epikus..." ( )


Egyik: az első postba beleeditáltam egy listát azokkal a képregényekkel, amiket kifejezetten kért valaki, a továbbiakban is nyugodtan szóljatok, ha eszetekbe jut valami, és úgy, mint eddig, sor fog rá kerülni (jó eséllyel még a saját eredeti listám előtt). Ezen kívül csak a változatosságot tartjuk szem előtt.

Másik: közben akkor szedjünk Hellblazer-t, az lesz vasárnapra. Mivel ez különálló, rövid sztorikból áll, kinézhetünk kicsivel többet, és mindenki annyit olvas, amennyit tud. De hosszú hétvége alatt talán mindenki végez ~360 oldallal. Ennyi lenne az általam "összeállított" válogatás: 01-03., 41-46., 134-139. szám. Azért pont így terveztem, mert az első három az eredeti írótól, Jamie Delano-tól származik, a második hatos (egy sztorit mesél el) Garth Ennistől (aki Alan Moore-hoz hasonlóan szintén európai (ír) képregényíró, most épp a The Boys-t olvasom tőle, elég durva szuperhős-gyűlölő történet... a leghíresebb amúgy a Preacher tőle), a harmadik hatost (ez is egy sztorit mesél el) pedig Warren Ellis írta (Transmetropolitan!!! ).

És így akkor belekóstolnánk három író háromféle Hellblazer-jébe. (Az író mindig fontosabb, mint a rajzoló, úgy érzem. Pedig fontos a látványvilág, meg minden, de akkor is az író határozza meg az egész képregény hangulatát. Meg a rajzoló hosszú sorozatok esetén sokszor valaki más stílusához igazodik.) Hellblazer szintén van t0rren1en, legalábbis én találtam nemrég, de ha valamelyik számot mégsem lelitek fel, akkor szóljatok és rapidshare-elek.

[Próféta]

Másik: közben akkor szedjünk Hellblazer-t, az lesz vasárnapra.

1. Nem valami franciáról volt szó?
2. Vagy közben mindenki leszedett már magának valami franciát, és az lesz mondjuk péntekre, és utána vasárnapra Hellblazer?
3. Ha így van, akkor nekem kicsit rohanós a tempó

[Ramiz]

Másik: közben akkor szedjünk Hellblazer-t, az lesz vasárnapra.

1. Nem valami franciáról volt szó?
2. Vagy közben mindenki leszedett már magának valami franciát, és az lesz mondjuk péntekre, és utána vasárnapra Hellblazer?
3. Ha így van, akkor nekem kicsit rohanós a tempó

1. Ööö, de igen. Csak gondoltam, elsőbbséget adok a kérésednek. De nekem mindegy, csak estig döntsük el. Addig is a Hellblazer-t azért lehet kezdeni szedni. XIII-at amúgy nem találtam t0rren1en.
2-3. Nem, annyira nem sietünk...

[kikuchiyo]

Pride of Baghdad

Ez egész jó volt. Ügyesen megmutatta azt a nem emberi nézőpontot ill. gondolkodásmódot, ahonnan ezek az oroszlánok vélhetően felfognák a világot (ill. a konkrét helyzetet), már ha tudnának gondolkodni és beszélni. A szövegben elrejtett apró poénok ("You don't look a gift horse in the mouth... eat it" stb.) is elősegítették ezt. Közben azonban mégis tudott tanulságokkal szolgálni az emberi olvasók számára is.

Sajnos nem tudta teljesen elkerülni a demagógiát, néhol kifejezetten szájbarágósra sikeredett (pl. a teknősös jelenet). A csúcsjelenetet a medvével meg nem is értettem, hogy miért került bele. Addig legalább valamennyire kötődött a valósághoz (olyan értelemben, hogy a történések és a szereplők megnyilvánulásai valóságos eseményekből ill. a valódi oroszlánok tulajdonságaiból transzformálódtak egy konzekvens elbeszélésbeli logika szerint), de az a jelenet teljesen elvitte a fantázia birodalmába. Kifejezetten disneys volt az a rész.

[Ramiz]

Az egész képregény érdekességét, akár a történetvezetést, akár a párbeszédeket és reakciókat tekintjük, az tette érdekessé, hogy az oroszlánok állati szempontok alapján, de emberi logikával döntenek, cselekszenek. Ez azonban nem akkora nagy ötlet, hogy üssön, a viccek pedig nekem nem jöttek be. Van egy olyan érzésem, hogy a politikai tartalom és a valóságalap miatt kapott díjat és ismertséget. Ettől függetlenül nem rossz, csak szerintem kevés egy kicsit.

Egyébként utólag visszaolvasva a szavazatokat rájöttem, hogy az első és a Próféta-féle harmadik tulajdonképpen ugyanaz. Ugyanis a szabályokban nem volt benne, hogy minden képregényt mindig el kell olvasni (nem is lett volna értelme)...

[kikuchiyo]

Az egész képregény érdekességét, akár a történetvezetést, akár a párbeszédeket és reakciókat tekintjük, az tette érdekessé, hogy az oroszlánok állati szempontok alapján, de emberi logikával döntenek, cselekszenek. Ez azonban nem akkora nagy ötlet, hogy üssön, a viccek pedig nekem nem jöttek be. Van egy olyan érzésem, hogy a politikai tartalom és a valóságalap miatt kapott díjat és ismertséget. Ettől függetlenül nem rossz, csak szerintem kevés egy kicsit.

Egyetértek.

Viszont eszembe jutott erről a képregényről a Wind-up Bird Chronicle c. Murakami regény egyik fejezete, ami a japánok által megszállt Mandzsúria fővárosában játszódik, akkor, amikor a kínaiak készülnek visszafoglalni a várost, és a visszavonuló japánok elrendelik, hogy az állatkertben lévő nagyragadozókat le kell lőni. Témájában kicsit hasonlít a képregényre, de sokkal sötétebb és cinikusabb.

Mielőtt a regénybe bekerült volna, önálló novellaként is megjelent, így külön is olvasható. Ha van rá igény, előkaparom.

[Próféta]

Én nem vagyok ennyire fanyalgós. Vagy mondhatjuk úgy is, igénytelenebb vagyok.

Persze nekem is feltűntek az olcsó kiszólások ("Animals!"), pláne amikor túl okosak voltak egy állathoz képest, de inkább csak színezéknek tűntek, sehol se volt igazán súlyuk. Ami jobban zavart, az az egész szárnyasoroszlános-medvés-wtf-palota.

De szerintem se ez a tetőpontnak szánt zavaró közjáték, se a "politika" nem tudja beárnyékolni a hangulatosan és izgalmasan tálalt történetet, a kedvelhető szereplőket, az egyediség híján is kimondottan szép és igényes látványvilágot, az ügyes beállításokat ("kommandós" oroszlánok a pacikra lesve), a jó párbeszédeket (nekem tetszettek...), és a számunkra oly furcsa perspektívából való mesélés nehéz feladatával sikeresen megküzdő, ügyes tálalást. Ez egy jobbféle állatmese, szerintem.

csak szerintem kevés egy kicsit.

Ezt én is éreztem... de jobban belegondolva ilyen feltételekkel több nem is nagyon lehetett volna.

[Rounin]

Pride of Baghdad.

Hö. Első gondolatom az volt, hogy embör, ez szép
Másodikra még mindig. (jó, lehet, hogy nem különleges, meg nem is egyéniséggel bíró rajzstílus, vagy bármi beleköthetőség akad, de nekem tetszik)
Persze, nem a rajzolón, hanem az írón múlik, mennyire lesz jó, de örültem neki, hogy itt láthatóan nem lesz az, mint a Sandman esetében. Tudniillik egyes kötetek során hányhatnékom volt a rajzolástól.

Tetszett az alapszituáció, a karakterek is. Aztán elkezdett az egész... túl emberi lenni. Az ajándék lovas szólásnál jött egy " ", aztán később, amikor meglátták a lovakat és NEM tudták, mik azok (akkor honnan jött a szólás? ) elkönyveltem egy " "-el.
Azon se lepődtem meg igazán, hogy Safa a horizontos jelenetnél nem arra hivatkozott, hogy eleget látott már, hanem arra, hogy Zill elbeszéléseiből nagyon jól tudja, milyen... Öhm, what?
(na meg gangbang? Sure.)

A teknősjó sokat tudott az emberek dolgairól, meg hogy valójában az olajért küzdenek. Wow... telepata mutáns teki

A macis jelenet látom, nem csak nekem szúrta a szemem. Ki se térek rá. (pályavégi boss?? )

Összességében jól indult ez, csak aztán túl... túl emberi lett az egész.
Kurz und gut: tetszett, csak többet vártam tőle. Jó alap, (nem annyira) aprócska ellentmondások és képzavarok.
Lehet, hogy fanyalgós vagyok és ezt nem rejtettem véka alá, de hadd szögezzem le: élveztem. (Ramiz & co.: nem úgy, kis hamis )

Wind-up Bird Chronicle c. Murakami regény egyik fejezete

Hömm, vagyis itt is az állatok szemszögéből mutatják be a történetet?

[Ramiz]

hadd szögezzem le: élveztem. (Ramiz & co.: nem úgy, kis hamis )

(na meg gangbang? Sure.)

[spoiler][/spoiler]

Akkor jövő hétre lesz a Hellblazer (addig is le lehet szedni), most hétvégéig pedig olvassuk el Enki Bilaltól a Nikopol-trilógiát (aki már olvasta, az választhat tőle valami mást és mesélhet a különbségekről ) és a linkelt francia toplistáról a Tintin Tibetbent. A Bilalból van egy normálisan seedelt t0rren1, a Tintinből csak egy vacak, ahogy leért nekem, rapidshare-elem (már szedem egy ideje). Igény esetén (lassú net, kifelé menő adatforgalmat figyelő koleszos hálózat stb) felteszem a Nikopolt is. De csak mert szörnyű rendes vagyok.

edit: fail LOL... [/t0rrent] tag-gel akartam lezárni az url linket...

[Rounin]

Akkor jövő hétre lesz a Hellblazer (addig is le lehet szedni), most hétvégéig pedig olvassuk el Enki Bilaltól a Nikopol-trilógiát

Hurr, ez jelentse azt, hogy vasárnap még legyen időm elolvasni, mert úgy néz ki, szombat estig gépnek még közelében sem leszek.

[Ramiz]

180 oldal, nagy képekkel, egy-másfél óra alatt végig lehet olvasni szerintem.

BTW mindkettő van megaupfail-en (search: Tintin, Bilal), de a Tintin.zip 500 megás...

[Rounin]

180 oldal, nagy képekkel, egy-másfél óra alatt végig lehet olvasni szerintem.

BTW mindkettő van megaupfail-en (search: Tintin, Bilal), de a Tintin.zip 500 megás...

Ráadásul Tintinből gyerekkori túladagolásom van, szerintem én őt mindenképpen passzolom. Kifordul a számból (szememből ) egy jó ideje.

[Ramiz]

Kérdés: akartok szuperhősös képregényeket is olvasni? Tudom, hogy furcsa a kérdés, mert egyrészt azok közt is vannak legendásak, némelyik már a fórumon is előkerült többször (Watchmen), másrészt mert az ázsiai képregényipar is kitermelt jópár "szuperhőst", ha el is térnek a nyugatiaktól. De azért felteszem a kérdést, mert tudom, hogy sokan (főleg a manga kedvelői közül) herótot kapnak egy testhezálló ruhát viselő, köpenyes fickó látványától. Viszont most, ahogy egyre többet olvasok képregényes témában, jövőbeli vendégeket keresve a 9M-nek, egy csomó érdekes cuccot találok. Persze nem is lenne muszáj a 9M témául választott képregényei közé sorolni őket, de attól még beszélhetünk róluk.

Most például a The Boys-t olvasom Garth Ennistől. Ez az észak-ír képregény-író rohadtul utálja a szuperhősöket, ez a sorozat arról szól, hogy a szuperhősök egoista, hedonista, felelőtlen, fékezhetetlen csürhe, akik ugyan néha megmentik a Földet (legalábbis ők biztosak ebben), de menet közben leszarják az embereket, a törvényeket. A "Fiúk" egy titkos csapat, akik a CIA támogatásával nemhivatalos utakon fékezik, nyomozzák és figyelik a hősöket ("supes", ahogy ők nevezik őket). Kicsit Watchmenes ízű történet (hiába, az mégiscsak fordulópont volt... Alan Moore-t pedig istenként tisztelik a szakmában), de sokkal durvább, perverzebb, elborultabb. Nem túl komoly, nem is hosszú, de tetszik.

A Punishernek is most álltam neki (a tökös Garth Ennis-félének... őrült ez a fasz ), sokkal jobb, mint számítottam. Esetleg írhatok pár szót erről is, ha érdekel valakit, bár még csak nemrég kezdtem el. Az Iron Man-t pedig elkezdtem szedni, még a film előtt kéne olvasni belőle néhány kötetet.

[spoiler][/spoiler]

edit: Tintin in Tibet rs

[Próféta]

Mi volt Fazék mester kedvence, valami dimenzióközi vagy milyen utazókról, ahonnan avatárja is volt egy ideig? Az ilyen szuperhősös, nem?
Amúgy köszi a TinTint. Bár kicsit... hmmm... érdekes a formátuma.

[Fazék]

Mi volt Fazék mester kedvence, valami dimenzióközi vagy milyen utazókról, ahonnan avatárja is volt egy ideig? Az ilyen szuperhősös, nem?

Exiles
marvel képregény. de sajnos eléggé ellaposodott, illetve folyton váltják az írókat/rajzolókat elég változó színvonalú...
én is már csak azért követem, mert Morph még mindig szerepel benne, amúgy össze-vissza cserélik folyamatosan a szereplőket, ahogy hullanak el, vagy nyugdíjba mennek...

[kikuchiyo]

Úgy tűnik, a Nikopol, mint feladvány el lett felejtve.

Elolvastam, vegyesek a benyomásaim.

Először is az tűnt fel, hogy a mangához szokott szememnek mennyire sűrűek a rajzok. A rajzoló határozottan nem csak szellős, vonalas rajzokat használt, hanem tömött, szinte rézkarc-szerű tablókkal töltötte ki az oldalakat. Tovább is tartott elolvasni, mint más, azonos oldalszámú képregényeket.
(Ezzel együtt azért sem a technikáját, sem a képek kompozícióját nem tartom annyira kiemelkedőnek.)

A sztori erősen kezd, de a második és még inkább a harmadik történettel egyre inkább átcsap abszurdba (7.3 a Python-skálán), ami visszamenőleg is azt az érzést váltotta ki belőlem, hogy az egésznek valahogy nincs súlya. Olyan, mint egy korai Dick-novella: egy kényelmesen megalkotott anti-utópista jövőben játszódik, őrülten kavarognak benne a sci-fi toposzok, mint pl. elnyomó fasiszta városállam, titokzatos idegenek rohangálnak mindenfelé, a főhős hibernálva tér vissza a világűrből... aztán a sztori nem fut ki sehova.

Nem volt azért rossz, de korszakalkotónak sem nevezném.

Kérdés, hogy a belőle készült filmet (Immortel, vagy mi a halál) érdemes megnézni?

[Próféta]

Nem lett elfelejtve, csak én pl. egyszerűen nem vagyok olyan nagyüzemi fogyasztó, a második részen vagyok csak túl.
Ami el lett felejtve, az a Tintin.

[Ramiz]

Egyik sem lett elfelejtve, legalábbis remélem! Viszont sajnos én csak holnap tudom véleményezni őket (megveszekedett erővel írom két napja a hétfői beadandót, szó szerint egész nap, és most nem szeretném a finisben feladni).

Jövő hétre akkor a korábban megbeszélt Hellblazerek legyenek a menün, aki ráér, többet haladhat, aki nem, kevesebbet, biztos nem lesz görcs. Utánára megint lehet javaslatokat bedobni (lehetne újra ázsiai). Amúgy a Pistás poén vészesen szar volt.

[Próféta]

Amúgy a Pistás poén vészesen szar volt.

Nem baj, rajta keresztül megismertem egy egész jó szájtot, az a fő.

A beadandóhoz meg kitartást! 

[Rounin]

Uh, én csak most végeztem a Nikopollal. Kicsit még emésztgetni kell, mielőtt normálisan tudok róla írni, de hát az alapító atya is késik, szóval engedélyezek magamnak ennyit én is.

[Ramiz]

Uh, én csak most végeztem a Nikopollal. Kicsit még emésztgetni kell, mielőtt normálisan tudok róla írni, de hát az alapító atya is késik, szóval engedélyezek magamnak ennyit én is.

(Ettől tartottam... )