Négyszögletes, vékony, fa eredetû lapokból készített dolgok sok fekete jellel

[Kvikveg]

En szeretem az ilyen kupacokat.
Bar bele se merek gondolni, hogy mi lesz ha koltozok... O_o

[Ramiz]

Nekem nem igazán hiányzik a papír mint adathordozó, mert kényelmetlen, nagy, nehéz, sok helyet foglal utazásnál, meg nem is vihetem magammal az összeset, és mi van ha pont egy olyanhoz támad kedvem ami épp nincs nálam? Vagy csak nem beszerezhető, még antikváriumban sem?

Nekem megfogni kényelmesebb a papír, mint bármi más (az e-tinta cuccok tényleg szemkímélőek, végre...), és tényleg nagyobb a térben elfoglalt helyét tekintve több kötet könyv, de egy nyaralásra vitt regény nem feltétlenül (és nem kell félni, hogy eltörik vagy megsérül a képernyője). Sokat tényleg szar vinni vele, és ezért kell nekem is Kindle mielőbb - de pl regényből általában egy is elég egy unalmas munkahelyi napra vagy egy orvosi rendelőben való várakozásra.

És akkor még nem is említettem az olyan "hiányosságokat" amikre az átlag papír-felhasználó nem is gondolna. Pl. papír könyvben nincs kereső. Meg beépített szótár. Meg nem tudod változtatni a betűméretet. Meg a betűtípust. Meg nem tudsz egyszerűen jegyzetet hozzáfűzni. (Lehet hogy ez csak az én egyéni betegségem, de szerintem aki könyvbe kézzel beleír az abban a bizonyos special hell-ben fog rohadni az idők végezetéig.) Stb...

Igen, ez is igaz, szakirodalomhoz nagyon jó a kereső, a betűméret változtatás az apróbetűs függelékhez stb. Átlagos regényhez nem kell. A beleírást én sem mindig szerettem, és ritkán is csinálom, de azért látom a másik oldalát, a személyes, intim jellegét, és ma már izgalmasnak tartom, ha egy antikvár könyvből más (talán 20-30 éve papírra vetett) gondolatait így ismerhetem meg, lopva...

Viszont további előnye a könyvnek: kölcsön tudod adni "csak úgy" (akkor is, ha a másik fazonnak nincs ebookja, vagy épp nincs nála, vagy nincs nálatok pendrive, laptop, formátum-basztató szoftver stb). Zsebre tudod vágni a buszon. (Pl a zsebkiadású Rejtő-regényeket.) Szépen mutat a polcon, "ez a tíz kedvenc könyvem itt". Nem veszik el, ha véletlenül kitörölsz egy rossz könyvtárat vagy elromlik a vincsid.

[frozenstein]

Ma megérkezett Pratchett-től a The Amazing Maurice and his Educated Rodents és a Snuff. Ezzel végre megvan mind a 39 Discworld regény angolul.
Bár olvasásban még csak a 17-nél tartok. Jó ez az Interesting Times, régen volt már Rincewind.

[Ramiz]

Dominak és másoknak:
http://www.buzzfeed.com/nman/best-story-book-ever-287x

[Ramiz]

Cyberpunkok:
Steal These Books!

[Próféta]

Brandon Sanderson: Warbreaker (...-2009)

Középkorias hegyikirályságos, varázskardos, elkényeztetetthercegnős, akarataellenérekülföldiuralkodóhozhozzámennikényszerítős, zsoldosos, emberekközöttélős görögpanteonos antropomorf hedonista istenséges, zombihadsereges, dzsungeles-kikötős egzotikusvárosállamos, koldusos és prostituáltas, halvaszületett csecsemőket nemző örökéletű mutáns zsarnokos, kifinomult művészeti és kulturális életes, komplexmachinálós-ezerkilencszáznyolcvannégyes-politikaiösszeesküvéses fantasy regény. Változatos, sokrétű, remek karaktereket felvonultató, az érem mindkét oldalát megmutató, könnyed, izgalmas, humoros és meglepő. A Wheel of Time sorozatot poszthumusz befejező író (aki mellesleg Pat Rothfuss cimborája) tollából. Ingyen.

Bár nem tartozik az általam ismert legjobb könyvek közé, de határozottan üdítő olvasmány volt. Pár kifejezetten emlékezetes dolog: egy isten, aki nem hisz a saját vallásában. Egy Kool Kard, aki beszél. Két zsoldos, mindkettő hatalmas arc Egy üdítően szokatlan mágiarendszer (kivételesen nem egy veleszületett, megmagyarázhatatlan képességről van szó). 

Jó pont, hogy az egész könyv "termékminta" jelleggel ingyen elérhető, hogy kedvet csináljon az író többi művéhez. Mi több, a regény születési folyamatát nyomon lehet követni, mert régebbi változatok is elérhetőek, a különféle átalakítások indoklásával. Sőt, minden egyes fejezethez elérhető némi szerzői jegyzet, ami sokat elárul az írás folyamatáról. Sajnos a történet néhány hátsó, rejtett mozzanatáról, ill. pár titokzatos szereplő mozgatórugóiról is csak ilyen jegyzetek formájában szerzünk tudomást - Sanderson elpanaszolta, hogy nem lehetett értelmesen beleépíteni ezeket a regénybe; és bár élvezhető ezek nélkül is a mű, de az lett volna igazán szép, ha nem lett volna mit elmagyarázni.

Minthogy ebook formájában ingyen letölthető, a telefonomon olvastam el. Meglepő módon nem volt szokatlanul fárasztó a háttérvilágításos LCD kijelző. Mármint a szememnek. Az akksinak, annak igen.

[Fazék]

mivel a régiónkban nem megvásárolható, így egy jóbarátom ezt a könyvet keresné nem teljesen legális e-book formában:
http://www.amazon.com/Who-Gets-Promoted-Doesnt-Why/dp/1580088201/ref=pd_sim_b_9

tudtok segíteni? szokásos piratebay, isohunt, ilyesmi köröket lefutottam, de egyelőre nem jutottam eredményre. thx.

[Cloud]

Andy McNab->Battlefield 3-Az orosz

Barátnőtől kaptam karácsonyra, kíváncsi vagyok milyen könyv...Régen olvastam utoljára normális könyvet. (bár ez inkább ciki)

[Próféta]

normális könyvet

Egy számítógépes játék folytatásának folytatásának frencsájzát kiegészítő kísérőregény az normális?   
Mármint ne érts félre, én is olvastam anno Warcraft könyvet (és élveztem is!), de nem ezeket hívnám normálisnak

[Nakedape]

normális könyvet

Egy számítógépes játék folytatásának folytatásának frencsájzát kiegészítő kísérőregény az normális?   
Mármint ne érts félre, én is olvastam anno Warcraft könyvet (és élveztem is!), de nem ezeket hívnám normálisnak

szintén olvastam én szintén hasonló típust is, de azért nekem is ez jutott eszembe
viszont aztán arra gondoltam, minden viszonyítás kérdése, meg karácsony van meg ilyenek 

[Zsiga]

normális könyvet

Egy számítógépes játék folytatásának folytatásának frencsájzát kiegészítő kísérőregény az normális?   
Mármint ne érts félre, én is olvastam anno Warcraft könyvet (és élveztem is!), de nem ezeket hívnám normálisnak

Főleg hogy Andy McNab egy egészen szar író.

[kikuchiyo]

Tegnap betértem egy könyvesboltba (félreértés ne essék, a kocsmába mentem igazából, csak betértem pár percre melegedni), és belelapoztam a Wise Man's Fear magyar kiadásába. Nyilván pár oldal alapján nem lehet megalapozott ítéletet alkotni, de amit láttam, az alapján nem tetszik a fordítás. És most nem az olyan megoldhatatlan feladatok nem kielégítő megoldását rovom fel a fordítónak, mint az "I need you to breathe for me" csavarosan kettős jelentése, amely a magyar változatban az egyik jelentés-sajátállapotba billent be (ill. lehet, hogy a másik előfordulási helyen meg más volt), hanem azt, hogy a szöveg döcögős, nem jó ritmusú, mert túl szolgaian követi az eredetit. Pár helyen megakadt a szemem olyan megoldáson, ahol a fordító mintha nem értette volna az eredetit [spoiler]Elodin "how come you've become enshaedn?" mondatából az lett, hogy "honnan lett enshaedn-ed?"[/spoiler]. Az egyetem épületeinek beceneveit meg sem próbálta magyarul visszaadni a fordító. A "patient, cut-flower sound of a man waiting to die"-t nem néztem, de gyanítom, az se lett valami ügyes a látottak alapján.

Egyszóval, csalódás vagyok.

[Próféta]

"I need you to breathe for me" csavarosan kettős jelentése, amely a magyar változatban az egyik jelentés-sajátállapotba billent be

Legalább a szavak számát sikerült megőrizni?

Mondjuk szerintem nincs értelme hibáztatni a fordítót, mert eleve reménytelen a vállalkozás. Hogy magyarázod meg, hogy a "lakáj" szó a "zártalan" torzított alakja? Az sem nyilvánvaló, hogy a versikéket le lehet-e jól fordítani:

A tinker's debt is always paid:
Once for any simple trade.
Twice for freely-given aid.
Thrice for any insult made.

BTW most olvasom újra az első könyvet, ez volt a próbavásárlás a Kindle-ön.

[kikuchiyo]

"I need you to breathe for me" csavarosan kettős jelentése, amely a magyar változatban az egyik jelentés-sajátállapotba billent be

Legalább a szavak számát sikerült megőrizni?

Már elfelejtettem, pontosan hogy volt, de stimmelt és hét szó volt.
Valószínűleg nem teljesen rossz a fordítás, biztosan nem Little Brother-szintű, csak éppen nem kapja meg ugyanazt az olvasó, mint az eredetitől.

[kikuchiyo]

"Kis lépés egy embernek" rovatunk következik:

Végigolvastam életem első japán nyelvű könyvét! 

Igaz, hogy tovább tartott, mint bármi, amit eddig olvastam, mondhatni szégyenletesen sokáig, főleg ahhoz képest, hogy valójában nem is volt hosszú. De akkor is.

[Ramiz]

Grat! Japánul volt?

[Kvikveg]

"Kis lépés egy embernek" rovatunk következik:

Végigolvastam életem első japán nyelvű könyvét! 

Igaz, hogy tovább tartott, mint bármi, amit eddig olvastam, mondhatni szégyenletesen sokáig, főleg ahhoz képest, hogy valójában nem is volt hosszú. De akkor is.

[Nakedape]

tha Sagas of icelanders

nno, izland óta próbálok Saga-kat olvasni, több kevsebb odafigyeléssel, sebességgel

persze nem vagyok Kiku így nem izlandiul, bár az  egyik könyvet kiküldte a bookdepository dánul angol helyett, de azt is feladtam.

szóval ugye, mer az utileírásban is említettem, hogy a vulkánok és gleccserek földjeként eléggé hatott rám, mint az igazi "songs of ice and fire" meg ugye azt is, csak mondják, hoyg romlik,be sincs fejezve, tehát olvassunk mást. Azaz Izalndi Saga-kat. A cselekmények persze nem Izlandra korlátozódnak,  hanme sokszor Norvégia, illetve az északi emberek elég kozmopoliták voltak, lsád normannok angliába, meg Normandia franciaországban, meg Grönland, ja meg amerika, de mondjuk azt még nem olvastam.

Amúgy az európai kultúrkör legkorábbi(?) nem verses eposzai, azaz első regények ősei tulajdonképp. Szereplő közt meg sokszor max ilyen kisnemesek vannak, szóval hős harcos meg minden, de dolgozik a farmon, tehát nem artúr, meg trisztán, meg király szent és egyéb.

Nos  azt kell mondjam, hogy RR Martint valamelyest pótolja, mert ezen szereplők is sokat  tudnak szívni, erőszak is van és meglepetészerű halál is

na de mik a hátrányok ?
- a csaták néha szépen le vannak írva, de sokszor csak az odament, lecsapta fordulattal. Fantasy ponyván felnőve okozhat hiányérzetet
- nyelvezete sokszor nehezebb
- telefonkönyv kezdés és telefonkönyv fejezetek , azaz sok sok név kapcolat és felsorolás, sokszor ömlesztve
[spoiler]

There was a man named Ulf, son of Bjalf, and Hallbera, daughter of Ulf the fearless; she was sister of Hallbjorn Half-giant in Hrafnista, and he the father of Kettle Hæing. Ulf was a man so tall and strong that none could match him, and in his youth he roved the seas as a freebooter. In fellowship with him was one Kari of Berdla, a man of renown for strength and daring; he was a Berserk. Ulf and he had one common purse, and were the dearest friends.

But when they gave up freebooting, Kari went to his estate at Berdla, being a man of great wealth. Three children had Kari, one son named Eyvind Lambi, another Aulvir Hnuf, and a daughter Salbjorg, who was a most beautiful woman of a noble spirit. Her did Ulf take to wife, and then he too went to his estates. Wealthy he was both in lands and chattels; he took baron's rank as his forefathers had done, and became a great man. It was told of Ulf that he was a great householder; it was his wont to rise up early, and then go round among his labourers or where his smiths were, and to overlook his stalk and fields, and at times he would talk with such as needed his counsel, and good counsel he could give in all things, for he was very wise. But everyday as evening drew on he became sullen, so that few could come to speak with him. He was an evening sleeper, and it was commonly said that he was very shape strong. He was called Kveldulf.

Kveldulf and his wife had two sons, the elder was named Thorolf, the younger Grim; these, when they grew up, were both tall men and strong, as was their father. But Thorolf was most comely as well as doughty, favoring his mother's kin; very cheery was he, liberal, impetuous in everything, a good trader, winning the hearts of all men. Grim was swarthy, ill-favoured, like his father both in face and mind; he became a good man of business; skilful was he in wood and iron, an excellent smith. In the winter he often went to the herring fishing, and with him many house-carles.

[/spoiler]ha meg lustán csak a nevek elejét olvasnánk el belefutunk a Thor név viszonylagos népszerűségébe azaz példanevek egy Sagaból
Thorolf
Thorarin
Thora
Thorstein
Thorir
Thorarin
Thorvald
Thorunn
Thorbjorn
Thorkel

egyéb különbség: nincsenek belső monológok, gondolatok, a személyiségeket a kapcsolatokból tettekből lehet megismerni



És akkor vannak előnyok?
bár be kell valljam, a cselekményekre sokszor részben vagy alig is emlékszem, de van amikor rendesen átjöna hangulat. ÉS rengeteget lehet tanulni belőle, akkori viszonyokról, bosszúk, pénzváltságok, Norvégia központi hatalmasítása, befolyás és terjeszkedés, meg tudatosul, hogy a Viking az nem nép hanem foglakozás, azaz a szereplők telenek valahol, nyáron meg mennek vikingkedni. Egyéb politika:öröklödés, száműzés, kitaszítás  és egyebek


egyéb jellemző: egész ritkán Fantasy csak egy troll itt egy félóriás amott, egy kis átok, egy kis jóslás, de inkább migt mint magic, stabil szófordulatok ,"és barátságban váltak el" "és itt töltötte a telet" " sokrahivatott ifjú volt"

megemlítenék két szereplőt, mindegyiknek van saját saga-ja
az egyikük talán a leghíresebb alakok egyike (jó Vörös Erik pl nem ér) Egil Skallagrimsson tulajdonképp Bárd/Skald volt verssel is szépen. Ez persze nem akdályozza meg, hogy embereket gyilkojon, cstában győzzön le, adott esetben sokat egyszerre, adptt esetben mérgezve leitatva (mindenki részegen fetreng már, ő még kért,  aztán meg akarták ölni, de nem sikerült. méltán szolgálja neve Izland egyik nagy? alkohol gyárát? [spoiler][/spoiler]

google mondhat róla eleget, itt egy gyerekkori játék inkább

Egil was matched to play against a boy named Grim, son of Hegg, of Hegg-stead. Grim was ten or eleven years old, and strong for his age. But when they played together Egil got the worst of it. And Grim made all he could of his advantage. Then Egil got angry and lifted up the bat and struck Grim, whereupon Grim seized him and threw him down with a heavy fall, and handled him rather roughly, and said he would thrash him if he did not behave. But when Egil got to his feet, he went out of the game, and the boys hooted at him.
        Egil went to Thord and told him what had been done. Thord said:
        'I will go with you, and we will be avenged on them.'
        He gave into his hands a halberd that he had been carrying. Such weapons were then customary. They went where the boys' game was. Grim had now got the ball and was running away with it, and the other boys after him. Then Egil bounded upon Grim, and drove the axe into his head, so that it at once pierced his brain. After this Egil and Thord went away to their own people.

Másik anti hős Grettir the strong, azaz elvileg a legerősebb Izlandi.  Ő kevésbé volt szerencsés, sokat szívatták, de ő maradt legtovább életben törvényen kívűl helyezve tán azt hiszem 19 évig, utolsó években ott, ahol a mi a lundákat láttuk
Aztán  mikor megölik, fejpénzért, ugye nyilvánvaló, hogy csak azért tudják megölni, mert feketemágiázták, hiszen erős, tehát a gyilkosa fejpénz helyett kap egy jó kis törvényen kívűl helyezést vagy száműzetést.

[kikuchiyo]

Elkezdtem olvasni a NHK ni youkosou! könyvet [spoiler]eredetiben.[/spoiler]
Egyrészt érdekelt, hogy miben különbözik a sorozattól, másrészt meglepően rövid, így van esélyem nem évek, hanem hetek alatt elolvasni.

A sztori eddig ugyanaz, mint a sorozatban, már amennyire emlékszem az utóbbira. A hangulat az, ami különbözik. Az NHK anime, hiába volt a főszereplője egy ezerféle jellemhibával terhelt hikikomori, akinek ráadásul semmi se jött össze, mégis hajlamos volt egy kissé elbagatellizálni a dolgot. Mintha ez a hikikomorulás olyan jópofa dolog lenne, és bár nem egy dologban magunkra ismerhetünk a sorozatbeli Satou-kunban, azért nevetni is tudunk rajta (vagy vele együtt).
Ez a jópofaság hiányzik teljesen a könyvből, helyette maró, keserű öngyűlölet van Satou részéről. Persze lehet, hogy csak én nem értem a szöveg nüanszait, és valójában gúny van a főszereplő hosszú kétségbeesés-rohamainak leírása mögött, de csak azt figyelembe véve, hogy a könyvbeli Satou iszik és drogozik, valamint nem rajzolt lolikkal tölti meg a számítógépét a riasztóan hitelesen ábrázolt egyhetes pornóletöltés-derbi alatt, továbbá Yamazaki egy alkoholista elmebeteg, látszik, hogy a sorozatban jelentősen tompítottak a szereplőkön és a cselekményen egyaránt.

Jó, meg érdekes, de eléggé megfekszi a gyomrom, ha sokat olvasok egyszerre belőle.

Vicces dolog: a tabbed browsing, mint fantasztikus technikai újítás, és a végső fegyver Satou-kun pornóhadjáratában. 2002-es a könyv.

Más: Cory Doctorow: Scroogled

Avagy mi lenne, ha a Google gonosz lenne?

A szerző szokásos témái kerülnek elő a szokásos paranoiájával előadva.
Az az érdekes benne, hogy minden egyes lépés logikus és plauzibilis, éppen ezért olyan kényelmetlen a novella végére előálló rémkép a mindent megfigyelő, gonosz titkosszolgálatokkal összejátszó Google-ről.

[spoiler]Azt mostanában tényleg elkezdték feszegetni, hogy a Google személyre szabja a kereső találatait a bejelenkezett felhasználóknak, azok feltételezett (vagy az összegyűjtött keresőszavak alapján kikövetkeztetett) ízlése vagy világnézete szerint. Doctorow a novellát 2007-ben írta, vagy ez a téma már akkor is napirenden volt, csak én nem tudtam róla, vagy a szerző ennyire előrelátó.

Viszont ha feltételezzük, hogy a Google gonosz, akkor miért hisszük el, hogy a kereső-találatoknak ezt a manipulációját, vagy az összes egyéb adatgyűjtést csak akkor végzi, ha a felhasználó be van jelentkezve? Hiszen a kijelentkezés után, de ugyanarról az IP-ről, ugyanarról a böngészőről, ugyanazzal a billentyűleütés-karakterisztikával érkező keresések feltehetően ugyanattól a személytől származnak. Sőt, ha én Google lennék és gonosz, és azt látnám, hogy valaki kijelentkezik a Gmailből csak azért, hogy rákeressen az "al-qaida nuke langley osama" szavakra, azt csak még gyanúsabbnak találnám.[/spoiler]

Ebben a novelláskötetben lehet elérni, persze ingyen vagy tetszőleges önkéntes adomány fejében.

[Ramiz]

Ez a Google-s dolog érdekel, az izlandi sagák meg durvának tűnnek, főleg a "gyerekjáték".

Én most belezúgtam Neil Gaiman-be (nem is tudom, miért csak most, az Amerikai Istenek annak idején eléggé megfogott, meg a Coraline film is frankó), néha van egy-egy fura csavar vagy zökkenő a könyveiben, ami miatt nem mondom, hogy echte zseniálisak, de azért nagyon élveztem őket, marha jók, sőt zseniálisak, ezekkel végeztem elmúlt napokban:
- Sosehol (kurvajó, dark, meg minden, Londonba akarok menni)
- Anansi fiúk (még kurvajobb, pók akarok lenni)

Ezek hatására is, meg talán kicsit a kiskapu-nyitási/zárási/beljebb hajtási/szél megfújta, megmozdult-ási pánikom miatt, meg mert hülye vagyok, és alulfejlett az önkritika-mirigyem, mindegy, szóval elhatároztam, hogy könyvet írok. Csak nagyon kevés embernek mondom el (köztük nektek, mert Ti Mind Egyéniségek Vagytok), mert tudom, hogy baromi nehéz lesz, meg könnyen lehet, hogy szar lesz, és feladom, vagy nem adom fel, de szar lesz, és az még szarabb, vagy, ami a legszarabb, utólag olvasva jövök rá - vagy mások figyelmeztetnek rá, ami a legszarabbnál is még szarabb kicsit -, hogy túl sokat tettem belőle, kvázi loptam bele a kedvenceimből, ami részben normális, normális vagy haver?, iksz iksz í század bazmeg!, poszt-posztmodern, anyámkínnya, Van Goghra is hatottak már az ókori görögök is, szóval, de hát mégis, oké, hogy csak szűrő vagyok, és az engem ért hatások alapján stb, azaz nem vagyok már kulturális fehér lap, ahogy megszülettem, no de ha a rajtam átszűrődő Ojjektumok, amiket végül e-papírra vetek, nem tartalmaz eleget belőlem valamilyen mágikus módon, akármit is jelentsen a "belőlem" szó, akkor mégiscsak ugye belebuktam, kvázi lepattantam a valóságról, amire merőlegesen lőttem pedig rakétámat és benne ennenmagamat.

Szóval az a kérdésem, hogy - habár ez nyilván még a jövő zenéje - érdekel-e valakit annyira a szarom, hogy amikor már némileg összeállt (de azért még fos!*), megnézi és kritikával is illeti akár.


* : Híres színházi kritikus megnézi a fiatal rendező által dirigált színdarab főpróbáját. Az idegesen megy oda hozzá, miután a függöny legördül, véleményére várva: -  Nos? - Az öreg veszi kalapját, kifejezéstelen arccal készülődik: - Fos. - A rendező összetörik, a kritikus távozóban, utánaszól azért még maradék reményét összeszedve: - De ha majd összeáll? - Akkor még lehet szar.

[kikuchiyo]

Ez a hozzászólás be fog kerülni a rekordok könyvébe azzal, hogy még sosem törték le valakinek az írói ambíciót ilyen gyorsan és véglegesen:

Már a viccet is elírtad. Úgy végződik, hogy "Szar még lehet belőle."

Egyébként szívesen elolvasnám.

[Kvikveg]

Ez a hozzászólás be fog kerülni a rekordok könyvébe azzal, hogy még sosem törték le valakinek az írói ambíciót ilyen gyorsan és véglegesen:

Már a viccet is elírtad. Úgy végződik, hogy "Szar még lehet belőle."

Egyébként szívesen elolvasnám.

En is szivesen olvasnam.

[Próféta]

Frederik Pohl: Gateway (1977)

Pszichoanalízis. A díványon fetrengő milliomos playboy nem könnyíti meg, hogy az őt gyötrő különös bűntudatot megérthessük. Szinte harapófogóval kell kihúzni belőle, de végül szépen lassan feltár pár mozaikdarabot előéletéből. A reménytelen szegénységben eltöltött fiatalkoráról, az orosz rulett szintjén kockázatos kincsvadászatokról, a bizalmatlanságról, párkapcsolatról, túlélőhorrorról, bűzről és irritáló személyiségekről, agresszióról, egy tragédiáról és a hirtelen meggazdagodásról. IN SPACE!

Újabb klasszikus, agyondíjazott ős-scifi bepótolva. Érdekes könyv volt, helyenként izgalmas is, de szerintem egy fél év múlva nem sokra emlékszem majd belőle.

Szóval az a kérdésem, hogy - habár ez nyilván még a jövő zenéje - érdekel-e valakit annyira a szarom, hogy amikor már némileg összeállt (de azért még fos!*), megnézi és kritikával is illeti akár.

Erre nem biztos, hogy a fórumos tevékenységed egyik legnehezebben olvasható hozzászólásával célszerű felkérni minket De amúgy hogyne, majd megpróbálok időt szakítani rá. Az a mini-novellád (hogy hívják az ilyet? karcolat?) is egész jó volt, amit még régen mutattál.

[Nakedape]

de szerintem egy fél év múlva nem sokra emlékszem majd belőle.

ezt
most
majdnem
elhittem

[Fazék]

még kb 120 oldal van a Fall of Hyperion-ból.
alig várom, hogy befejezzem (jövő hét végére már talán össze is jön), hogy elolvashassam, hogy miért is olyan jó ez és előzménye.
mert nekem egyelőre nem sikerült rájönnöm az olvasása közben.
kínszenvedés haladni vele

[Ramiz]

Ez a hozzászólás be fog kerülni a rekordok könyvébe azzal, hogy még sosem törték le valakinek az írói ambíciót ilyen gyorsan és véglegesen:

Már a viccet is elírtad. Úgy végződik, hogy "Szar még lehet belőle."

Egyébként szívesen elolvasnám.

Drunken posting, it's awwwright... Szerintem így is vicces volt! Amúgy tényleg írok! Majd meglátjátok!!!

[Nakedape]

[Acchan]

 

[noriko]

Haruki Murakami: Kafka on the Shore

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Eddig egy könyvet olvastam Murakamitól, ami nem tetszett igazán, úgyhogy kissé félve kezdtem neki ennek a könyvnek. A valósággal összemosódó szürrealista álom/szellemvilág erősen Neil Gaimanra emlékeztetett, a történet első fele lebilincselő volt és elvarázsolt a stílusa. Már már félve vártam, hogy mit fog kihozni ebből az egészből történet szinten. [spoiler=Hit or flop?]Nakata történetét és karakterét végig élveztem, de Kafkáé a könyv kb második felétől már sok volt nekem. Kafka és Oshima intellektuális elmélkedései is idegesítettek egy ponton túl, és a sok zenei utalás. Olyan érzésem volt, mintha Murakami így próbálná fitogtatni filozófiai és nyugati zenetudását az olvasó felé. "Oh look I read this too and I can talk about it in depth in a matter of fact way. Be amazed at my great intelligence." -.- Viszont Nakata és a macskák tényleg jó volt. Ezért a vegyes érzések.[/spoiler] Tetszett? Nem tetszett? Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ajánlanám-e. Neil Gaiman olvasóknak talán megér egy próbát.

[kikuchiyo]

Haruki Murakami: Kafka on the Shore

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban.

Olyan érzésem volt, mintha Murakami így próbálná fitogtatni filozófiai és nyugati zenetudását az olvasó felé.

Nem vagy egyedül ezzel a benyomással: a japán kritikusok többsége hasonlóan vélekedik Murakamiról. Sokan egyenesen irodalmi blöffnek tartják a könyveit.

Én asszem az összes magyarul megjelent könyvét olvastam, és még párat azokon kívül is. A legutolsó könyvében (1Q84) már én is azt éreztem néhány ponton, hogy igazuk van ezeknek a kritikusoknak (nagyon túl van írva, egyharmadát el lehetett volna hagyni). Ugyanakkor néhány korábbi könyve, mint pl. a Wind-up Bird Chronicle és főleg a Hard-boiled Wonderland and the End of the World, nagyon tetszett.