Tudomány és Technika

[Zsiga]

Polgári célok (városok, gyárak stb.) ellen felesleges a 10 Mt-s bomba.

Kicsit félreérthetően fogalmazva, de én is erre gondoltam, mindenre elég 1-2-5Mt.

- Nem ugyanakkora sem az előállítási költség, sem a kész bomba mérete (számít, hogy mivel lehet célba juttatni) egy 100 kt-s ill egy 10 Mt-s bomba esetén. A fúzióból származó yield (hogymongyák eztet magyarul?) nagyjából arányos a beépített LiD mennyiségével. (Igaz, vannak skálázható bombák is.)

Egy hidrogénbomba árának 95%-át az indítótöltet teszi ki, ezért írtam hogy nagyságrendileg ugyanannyiba kerül egy 100kt-s mint egy jóval nagyobb.

- Abban a szcenárióban, ahol az egyik fél első csapást mér a másikra, nincs értelme ilyen óriási bombát bevetni polgári célpont ellen. Túl nagy az a terület, ami gyak. örökre használhatatlanná válik, és még nagyobb az, ami hosszú időre beszennyeződik. Ez pedig, ha az a cél, hogy az ellenség területét elfoglaljuk, és a lakosságát leigázzuk, nem kívánatos. Még az USA-ban sincs sok olyan célpont, ami elég nagy ahhoz, hogy egy db ilyen óriás bomba bevetését indokolná.

Végső csapás esetén nincs értelme azon gondolkodni hogy mi lesz utána, ugyanis semmi nem lesz utána... Elrettentésre viszont az a jobb ami "nagyobbat szól".
Az USA-ban azért vannak olyan helyek (pl. a keleti parton Boston környéke, vagy Chicago) ahol több mint 100km hosszú a sűrűn lakott, városi terület.

- Ha van olyan rakétatechnika, amely lehetővé teszi, hogy egy indítással sok (20-30) önálló manőverezőképességgel rendelkező robbanófejet juttasson a cél körzetébe, akkor célszerűbb ezt alkalmazni, és egyes egyedi célpontokra (gyárak, légelhárító központok és egyéb katonai ojjettumok, silók) kisebb robbanófejeket irányítani, mint egy nagy 20 Mt-s bombát ledobni, ami fekete üveggé éget mindent egy 10 km-es körben, és felgyújt mindent, ami 40 km-nél közelebb van.

Ha van esetleg néhány kivételes jelentőségű célpont, pl. az ellenség startégiai irányítóközpontja mélyen a föld alatt vagy hasonló, akkor lehet indokolt a szélsőséges teljesítményű hidrogénbombák alkalmazása.

Nem is vitattam a MIRV-ek létjogosultságát, "precíziós" támadásra tökéletes. De ezekbe sem 100-200kt-t tesznek, hanem 10*100-200kt-t...

[Kuroi Tenshi]

Persze ez egy extrém példa, de a legnagyobb bomba, amit valaha felrobbantottak (az oroszok Tsar Bomba névre keresztelt szörnyetege), bizony nem volt akárhogy szállítható. Egyetlen (lassú) repülőgéptípus állt rendelkezésre, ami szállítani tudta, és annak a rakterét is át kellett alakítani.
Eredetileg 100 Mt-sra tervezték, de aztán az utolsó pillanatban kicserélték az U238 köpenyeket ólomra, mert az eredeti konfigurációban kezelhetetlenül súlyos lett volna a kihullás. Így "csak" 50 Mt-s lett a robbanás.
Tehát az állításodat kiigazítandó: minél magasabb a fúzió által termelt energia részesedése az össz-hozamból, annál kevésbé szennyező a bomba. Mivel sok H-bombánál egy külső U238 köpenyt is alkalmaznak, amelyben a fúzióból származó gyorsneutronok hasadásokat váltanak ki, ez a design a keletkező nagy mennyiségű mérgező és hosszú felezési idejű hasadási termék miatt nem igazán nevezhető környezetbarátnak.

A H-bombánál azért van egy A-bomba, hogy a fúzió elindulásához szükséges hőmérsékletet elérjék. Onnantól kezdve viszont már csak a deutériumnak és lítiumnak van szerepe, az meg hélimmá válik. Amit mondasz, biztos így volt? nekem bűzlik.
Ólomköpeny csak a robbanás előtt kifelé sugárzás felfogására és a plutónium-tömbök szétválasztására, hogy ne érjék el a kritikus tömeget. Tehát ez már itt nem stimmel.
Másrészt, ha a plutóniumot kivesszük belőle, akkor nincs atombomba, ami indítsa a H-bombát.
Harmadrészt, a H-bombák energiájának nagyrásze a fúzióból származik, tehát attól, hogy csak az indító-atombomba erejét csökkentik, attól még nem feleződne meg a robbanóereje.

Amúgy az első H-robbantások sivatagokban voltak. Ott pedig lenne homok rendesen.

[Zsiga]

Persze ez egy extrém példa, de a legnagyobb bomba, amit valaha felrobbantottak (az oroszok Tsar Bomba névre keresztelt szörnyetege), bizony nem volt akárhogy szállítható. Egyetlen (lassú) repülőgéptípus állt rendelkezésre, ami szállítani tudta, és annak a rakterét is át kellett alakítani.
Eredetileg 100 Mt-sra tervezték, de aztán az utolsó pillanatban kicserélték az U238 köpenyeket ólomra, mert az eredeti konfigurációban kezelhetetlenül súlyos lett volna a kihullás. Így "csak" 50 Mt-s lett a robbanás.
Tehát az állításodat kiigazítandó: minél magasabb a fúzió által termelt energia részesedése az össz-hozamból, annál kevésbé szennyező a bomba. Mivel sok H-bombánál egy külső U238 köpenyt is alkalmaznak, amelyben a fúzióból származó gyorsneutronok hasadásokat váltanak ki, ez a design a keletkező nagy mennyiségű mérgező és hosszú felezési idejű hasadási termék miatt nem igazán nevezhető környezetbarátnak.

A H-bombánál azért van egy A-bomba, hogy a fúzió elindulásához szükséges hőmérsékletet elérjék. Onnantól kezdve viszont már csak a deutériumnak és lítiumnak van szerepe, az meg hélimmá válik. Amit mondasz, biztos így volt? nekem bűzlik.
Ólomköpeny csak a robbanás előtt kifelé sugárzás felfogására és a plutónium-tömbök szétválasztására, hogy ne érjék el a kritikus tömeget. Tehát ez már itt nem stimmel.
Másrészt, ha a plutóniumot kivesszük belőle, akkor nincs atombomba, ami indítsa a H-bombát.
Harmadrészt, a H-bombák energiájának nagyrásze a fúzióból származik, tehát attól, hogy csak az indító-atombomba erejét csökkentik, attól még nem feleződne meg a robbanóereje.

Amúgy az első H-robbantások sivatagokban voltak. Ott pedig lenne homok rendesen.

Valóban előfordult hogy raktak nem hasadó U238-t a H-bombákba, mert a fúzió energiája elég ahhoz hogy mégis hasadást indítson be benne, és így "ingyen" tudták mégtovább növelni a bomba erejét.

[Raggie]

Huh... nem is hittem, hogy ilyen heves bombaszakértői vitát fogok kirobbantani! ...

[kikuchiyo]

A H-bombánál azért van egy A-bomba, hogy a fúzió elindulásához szükséges hőmérsékletet elérjék. Onnantól kezdve viszont már csak a deutériumnak és lítiumnak van szerepe, az meg hélimmá válik. Amit mondasz, biztos így volt? nekem bűzlik.
Ólomköpeny csak a robbanás előtt kifelé sugárzás felfogására és a plutónium-tömbök szétválasztására, hogy ne érjék el a kritikus tömeget. Tehát ez már itt nem stimmel.
Másrészt, ha a plutóniumot kivesszük belőle, akkor nincs atombomba, ami indítsa a H-bombát.
Harmadrészt, a H-bombák energiájának nagyrásze a fúzióból származik, tehát attól, hogy csak az indító-atombomba erejét csökkentik, attól még nem feleződne meg a robbanóereje.

Amúgy az első H-robbantások sivatagokban voltak. Ott pedig lenne homok rendesen.

Etoo... nan no hanashi? 

Mert én nem az elsődleges atombombáról beszéltem, hanem arról, hogy a szilárd LiD-t tartalmazó másodlagos töltet van körülvéve U238-cal. Első közelítésben bármilyen nehézfém megfelelne, hiszen az elsődleges feladata ennek a köpenynek az, hogy egyben tartsa és összenyomja a fúziós töltetet. Az már egy "kellemes mellékhatás", hogy (az addigra persze elpárolgott) U238-ban a fúzió által termelt gyorsneutronok további hasadásokat hoznak létre.
Ez adott esetben az összes leadott energia feléért is felelős lehet.

Itten van egy móricka-ábra, ha nem sértelek meg vele.
Meg még egy.

Ja, és az első H-bomba tesztek egészen biztosan nem sivatagban votak - legalábbis az amerikaiak esetében nem.
Az összes légköri H-bomba tesztet csendes-óceáni atollokon végezték.
Az oroszok lehet, hogy egy-két tesztet szárazföldön végeztek - a marhák.

Ajánlom neked a köv. oldalt (bár biztos ismered): http://nuclearweaponarchive.org/
Van itt minden, többek között részletes leírás az összes kísérletről, képekkel, továbbá FAQ-ok és esszék.

[Kuroi Tenshi]

Mert én nem az elsődleges atombombáról beszéltem, hanem arról, hogy a szilárd LiD-t tartalmazó másodlagos töltet van körülvéve U238-cal. Első közelítésben bármilyen nehézfém megfelelne, hiszen az elsődleges feladata ennek a köpenynek az, hogy egyben tartsa és összenyomja a fúziós töltetet. Az már egy "kellemes mellékhatás", hogy (az addigra persze elpárolgott) U238-ban a fúzió által termelt gyorsneutronok további hasadásokat hoznak létre.
Ez adott esetben az összes leadott energia feléért is felelős lehet.

Itten van egy móricka-ábra, ha nem sértelek meg vele.
Meg még egy.

Ja, és az első H-bomba tesztek egészen biztosan nem sivatagban votak - legalábbis az amerikaiak esetében nem.
Az összes légköri H-bomba tesztet csendes-óceáni atollokon végezték.
Az oroszok lehet, hogy egy-két tesztet szárazföldön végeztek - a marhák.

Ajánlom neked a köv. oldalt (bár biztos ismered): http://nuclearweaponarchive.org/
Van itt minden, többek között részletes leírás az összes kísérletről, képekkel, továbbá FAQ-ok és esszék.

1.) Nem minden H-bomba felépítése azonos. Láttam már más szerkezetűt is.
2.) Néhány kisebb bombánál lehet a fele, de ebben az esetbe biztos nem. Nézd meg, hogy a szövegben, amit linkeltél, még ott is csak találgatnak, hogy mit is variáltak rajta ("the tertiary (and possibly the secondary) stage(s) was replaced by one(s) made of lead"). Ha az, amit mondasz, igaz lenne, akkor nem lett volna szükség H-bomba feltalálására, hiszen akkor csak az atom is le tudná adni a 100 felét, azaz 50Mt-t. Azonban nem így van. Már rég elfelejtettem a számokat, de ha jól tévedek, a legnagyobb tisztán fissziós bombák pár száz megatonnásak.
Másrészt, a feltételezhetően megmaradt első és harmadik lépcső ellenére a fúzió adta a hatóerejének 97%-át. Ha megduplázzuk a maradékát, az még mindig nem 50 Mt.
Sztem ez a leírás, ami ott van, messze nem teljes, és így nem megbízható forrás.

Amúgy: USA tesztelt bőven Nevadában H-t is, csak azt inkább föld alatt. Sztem az első H-bomba teszt is ott volt, max még mindig titkolják. Az a technológia  túl fontos és titkos volt számukra, minthogy hidegháborús légkörben kockáztassanak.
Szovjetek pedig az első H-bombát az archiv felvételek alapján sivatagban tesztelték.

[kikuchiyo]

1.) Nem minden H-bomba felépítése azonos. Láttam már más szerkezetűt is.

Jó neked - vagy ahogy vesszük -, én még egyetlen hidrogénbombát sem "láttam". 
Egyébként a kezdeti próbálkozásoktól eltekintve, a H-bombák elsöprő többsége (sztem 100%-a) ugyanazt az elrendezést alkalmazza: két vagy több fokozat, a második fokozat fúziós üzemanyagát az első fokozat által keltett sugárzás nyomja össze és melegíti fel.

2.) Néhány kisebb bombánál lehet a fele, de ebben az esetbe biztos nem. Nézd meg, hogy a szövegben, amit linkeltél, még ott is csak találgatnak, hogy mit is variáltak rajta ("the tertiary (and possibly the secondary) stage(s) was replaced by one(s) made of lead"). Ha az, amit mondasz, igaz lenne, akkor nem lett volna szükség H-bomba feltalálására, hiszen akkor csak az atom is le tudná adni a 100 felét, azaz 50Mt-t. Azonban nem így van. Már rég elfelejtettem a számokat, de ha jól tévedek, a legnagyobb tisztán fissziós bombák pár száz megatonnásak.

A "King" jelű kísérletben egy 500 kt-s tisztán fissziós bombát robbantottak. Úgy tudom, ez a legnagyobb.

Másrészt, a feltételezhetően megmaradt első és harmadik lépcső ellenére a fúzió adta a hatóerejének 97%-át. Ha megduplázzuk a maradékát, az még mindig nem 50 Mt.

Asszem egy kicsit kevered a dolgokat.
A Tsar Bomba esetében a "three stage" azt jelenti, hogy a második (fúziós) fokozat után beiktattak még egy (vagy több) fúziós fokozatot, amit a második fokozat gyújtott be.
Az energiamérleg a következő lehetett:
- első fokozat, Pu vagy U235 fissziós töltet, néhányszor 10 vagy kb. 100 kt.
- a második fokozat, LiD fúziós töltet, ólomköpeny, mondjuk 10 Mt. Ennek néhány %-a a "plutonium spark plug"-ból származhatott.
- harmadik fokozat(ok), az előzőhöz hasonló fúziós töltet, ólomköpeny, a maradék 40 Mt.

Ha az eredeti terveknek megfelelően U238 köpenyt kaptak volna a fúziós fokozatok, akkor az uránban kiváltott hasadások megduplázták volna a teljesítményt, így lett volna 20 + 80 Mt.
Az U238 önmagában mit se ér, a fúzióból származó neutronhozam szükséges a maghasadáshoz.

Amúgy: USA tesztelt bőven Nevadában H-t is, csak azt inkább föld alatt. Sztem az első H-bomba teszt is ott volt, max még mindig titkolják. Az a technológia  túl fontos és titkos volt számukra, minthogy hidegháborús légkörben kockáztassanak.

Bullshit.

Szovjetek pedig az első H-bombát az archiv felvételek alapján sivatagban tesztelték.

Ja.
Nem is egészséges arrafelé mászkálni.

[Kuroi Tenshi]

Jó neked - vagy ahogy vesszük -, én még egyetlen hidrogénbombát sem "láttam". 

jóvan, kötözködjél a magyar nyelv szófordulataival is

2.) Néhány kisebb bombánál lehet a fele, de ebben az esetbe biztos nem. Nézd meg, hogy a szövegben, amit linkeltél, még ott is csak találgatnak, hogy mit is variáltak rajta ("the tertiary (and possibly the secondary) stage(s) was replaced by one(s) made of lead"). Ha az, amit mondasz, igaz lenne, akkor nem lett volna szükség H-bomba feltalálására, hiszen akkor csak az atom is le tudná adni a 100 felét, azaz 50Mt-t. Azonban nem így van. Már rég elfelejtettem a számokat, de ha jól tévedek, a legnagyobb tisztán fissziós bombák pár száz megatonnásak.

A "King" jelű kísérletben egy 500 kt-s tisztán fissziós bombát robbantottak. Úgy tudom, ez a legnagyobb.

Gondolom a szövegkörnyezetből ki lehetett találni, hogy az utolsó sorban az csak elírás, és kilotonna.
Ilyen nap után te is össze-vissza beszélnél...

Asszem egy kicsit kevered a dolgokat.
A Tsar Bomba esetében a "three stage" azt jelenti, hogy a második (fúziós) fokozat után beiktattak még egy (vagy több) fúziós fokozatot, amit a második fokozat gyújtott be.
Az energiamérleg a következő lehetett:
- első fokozat, Pu vagy U235 fissziós töltet, néhányszor 10 vagy kb. 100 kt.
- a második fokozat, LiD fúziós töltet, ólomköpeny, mondjuk 10 Mt. Ennek néhány %-a a "plutonium spark plug"-ból származhatott.
- harmadik fokozat(ok), az előzőhöz hasonló fúziós töltet, ólomköpeny, a maradék 40 Mt.

Ha az eredeti terveknek megfelelően U238 köpenyt kaptak volna a fúziós fokozatok, akkor az uránban kiváltott hasadások megduplázták volna a teljesítményt, így lett volna 20 + 80 Mt.
Az U238 önmagában mit se ér, a fúzióból származó neutronhozam szükséges a maghasadáshoz.

A vitát indító postodban egyáltalán nem ezt írtad: "Eredetileg 100 Mt-sra tervezték, de aztán az utolsó pillanatban kicserélték az U238 köpenyeket ólomra, mert az eredeti konfigurációban kezelhetetlenül súlyos lett volna a kihullás. Így "csak" 50 Mt-s lett a robbanás."
Ez további részletek hozzátétele nélkül önmagában egy baromság. És én ezt vitattam.

Amúgy: USA tesztelt bőven Nevadában H-t is, csak azt inkább föld alatt. Sztem az első H-bomba teszt is ott volt, max még mindig titkolják. Az a technológia  túl fontos és titkos volt számukra, minthogy hidegháborús légkörben kockáztassanak.

Bullshit.

Mitől vagy ilyen biztos benne?

[kikuchiyo]

Ez további részletek hozzátétele nélkül önmagában egy baromság. És én ezt vitattam.

Mindegy, hagyjuk. Ugyanazt próbáltam magyarázni végig.

* kikuchiyo suxx at communication

^ Jé, ez ilyet is tud? De jó...

Amúgy: USA tesztelt bőven Nevadában H-t is, csak azt inkább föld alatt. Sztem az első H-bomba teszt is ott volt, max még mindig titkolják. Az a technológia  túl fontos és titkos volt számukra, minthogy hidegháborús légkörben kockáztassanak.

Bullshit.

Mitől vagy ilyen biztos benne?

Biztos nem vagyok benne, de az utóbbi időben elég sok fika érte az amerikai kormányt és társult intézményeit a nukleáris programmal kapcsolatban, többek között a katonákon végzett kísérletek miatt is, de a kísérleti telepek környezetében élők is tiltakoztak ill. kártérítést követelnek.
Egy ilyen légkörben nem bölcs dolog szerintem a kormány részéről titkolózni, vagy egyes kísérleteket letagadni.
És mivel nem (teljesen) hülyék, szerintem nem kamuznak, hanem megmondják az igazat, azaz közzéteszik a hiteles jegyzőkönyveket és listákat.
Ilyesmit hallottam én, tudomásom szerint.
Kérem kapcsojja ki.

[Ramiz]

Van valakinek digitális kamerához illesztőprogramja? Két program is jó lenne: sweetmovielife és MotionDV Studio. Amim van, az nem megy az XP-vel és most marhára nem akarok újrainstallálni... de még torrentet sem találtam a progikhoz. (Egyébként Canon a kamera, de lehet, hogy a szoftvernek ez mindegy.)

[Djinn]

A következő a helyzet:
Van pár darab VHS, amit nem volt egyszerű beszereznünk (DVD-n nem adták ki őket). Elvileg NTSC mind (japánból jöttek ide). Mivel baromira félek, hogy bajuk lesz, szeretném minnél hamarabb bedigizni őket. A kérdés az lenne, tud e valaki ajánlani vmi jó digitaliáló kártyát? Ezen a területen tök kuka vagyok, de nagyon fontos lenne. Multkor kaptunk kölcsönbe vmi ADS instant TV csada cuccot, de 2 nap póbálkozás után feladtam. Nem kezdem el elemezni, de nem vált be 
Valakinek ötlet? Tapasztalat? Légyszi!!! 

[Fazék]

A következő a helyzet:
Van pár darab VHS, amit nem volt egyszerű beszereznünk (DVD-n nem adták ki őket). Elvileg NTSC mind (japánból jöttek ide). Mivel baromira félek, hogy bajuk lesz, szeretném minnél hamarabb bedigizni őket. A kérdés az lenne, tud e valaki ajánlani vmi jó digitaliáló kártyát? Ezen a területen tök kuka vagyok, de nagyon fontos lenne. Multkor kaptunk kölcsönbe vmi ADS instant TV csada cuccot, de 2 nap póbálkozás után feladtam. Nem kezdem el elemezni, de nem vált be 
Valakinek ötlet? Tapasztalat? Légyszi!!! 

én is mostanában akartam foglalkozni ezzel a témakörrel, és ez az oldal egész jó kiindulópontnak tűnt számomra. de sztem ha nem akartok később is digitalizálással játszani, illetve nem sok videókazettáról van szó, akkor lehet hogy a helyetekben elvinném valahova, ahol ezzel foglalkoznak és 5-10e forintból "megússzátok", az alsóhangon 20-25e Ft-os kártyás és otthonszenvedés helyett. de ha akár már csak 4-5 videókazettáról is lenne szó, akkor sajnos tényleg olcsóbb kártyát venni.

[Djinn]

Az az igazság, viszonylag sok kazettáról van szó, tehát a megcsináltatós verzió kiesett. Szivességnek meg kicst nagy mivel tudtommal a dolog elég időigényes meg macerás.
Köszi mindkettőtöknek a választ, majd körülnézek jobban (eddig lusta voltam). Ha valamit sikerül összehoznom természetesen megosztom mindenkivel. 

[Fazék]

Az az igazság, viszonylag sok kazettáról van szó, tehát a megcsináltatós verzió kiesett. Szivességnek meg kicst nagy mivel tudtommal a dolog elég időigényes meg macerás.
Köszi mindkettőtöknek a választ, majd körülnézek jobban (eddig lusta voltam). Ha valamit sikerül összehoznom természetesen megosztom mindenkivel. 

tesztmagazinokban emlékezetem szerint a Pinnacle kártyákat/külső usb-s egységeket ajánlották, mint minőségi otthoni digitalizáló egységeket.

[Djinn]

tesztmagazinokban emlékezetem szerint a Pinnacle kártyákat/külső usb-s egységeket ajánlották, mint minőségi otthoni digitalizáló egységeket.

Pont ezt nézegettem. 
Még utánnanézek illetékes fórumokon, aztán belevágunk a dologba. (Megint vmi új, amit meg kell tanulni. Mindig van valami amit meg kell tanulni...)

[Zsiga]

tesztmagazinokban emlékezetem szerint a Pinnacle kártyákat/külső usb-s egységeket ajánlották, mint minőségi otthoni digitalizáló egységeket.

Pont ezt nézegettem. 
Még utánnanézek illetékes fórumokon, aztán belevágunk a dologba. (Megint vmi új, amit meg kell tanulni. Mindig van valami amit meg kell tanulni...)

Pinnacle tunert felejtsd el, hardverileg rendben vannak, de nem tudnak egy épkézláb drivert és szoftvert írni hozzá... Leadtek, Terratec, akármi, csak Pinnacle-t ne.

[Djinn]

Pinnacle tunert felejtsd el, hardverileg rendben vannak, de nem tudnak egy épkézláb drivert és szoftvert írni hozzá... Leadtek, Terratec, akármi, csak Pinnacle-t ne.

oh.
Ez pontosan mit takar? Úgy értem mi a gond vele konkrétan?

[Zsiga]

Pinnacle tunert felejtsd el, hardverileg rendben vannak, de nem tudnak egy épkézláb drivert és szoftvert írni hozzá... Leadtek, Terratec, akármi, csak Pinnacle-t ne.

oh.
Ez pontosan mit takar? Úgy értem mi a gond vele konkrétan?

Az első Pinnacle-tuneres topic amit találtam így hirtelen a PH!-n: http://prohardver.hu/f.php?mod=40&id=323102 Olvass bele, egészen biztos vagyok benne hogy nem sok jót írnak róla...

[Djinn]

Pinnacle tunert felejtsd el, hardverileg rendben vannak, de nem tudnak egy épkézláb drivert és szoftvert írni hozzá... Leadtek, Terratec, akármi, csak Pinnacle-t ne.

oh.
Ez pontosan mit takar? Úgy értem mi a gond vele konkrétan?

Az első Pinnacle-tuneres topic amit találtam így hirtelen a PH!-n: http://prohardver.hu/f.php?mod=40&id=323102 Olvass bele, egészen biztos vagyok benne hogy nem sok jót írnak róla...

Köszi majd beleolvasok. Meg a figyelmeztetést is köszi. 

[Cobra]

Esetleg még megoldás egy ViVo-s videókártya, csak ahhoz keríteni kell szoftvert, amivel be lehet digitalizálni az adást.

[Djinn]

Esetleg még megoldás egy ViVo-s videókártya, csak ahhoz keríteni kell szoftvert, amivel be lehet digitalizálni az adást.

Igen ezen gondolkodtam, de az jóval többe kerül. (vagy rosszul tudom??)  Mégha kéne egy új videókártya, de a jelenlegi tökéletesen üzemel...

[HVp213]

nekem egy Hauppauge WinTV PVR PCI II 350-em van (tv tuner) s meg vagyok vele elégedve a hozzá kapott driverrel s programokkal pöccre megy
bár videoval még nem kötöttem össze (most nincs is közelbe müködö ) de sztem azzal se lesz majd gond...


amikor még csak nézegettem a kártyákat nekem is felejtősnek mondták a pinacle-ket

[Cobra]

Attól függ milyen videókártyátok van jelenleg, illetve alatta milyen a gép. Használtan már elvileg lehet elég olcsón is kapni ViVo-s kártyákat (régebbiekből csak ATI-t szabad, abból is legalább 9000-eset). Újonnan szerintem kb 40e Ft lenne egy ViVo-s videókártya.

[Fazék]

Hmm. Akkor bocsi, én csak azért tippeltem hogy jó lehet a Pinnacle, mert Chip magazinban tesztgyőztes volt ebben az évben azt hiszem, de végülis ez pénzzel is megoldható, szóval úgy néz ki engem sikerült volna félrevezetniük

[Djinn]

nekem egy Hauppauge WinTV PVR PCI II 350-em van (tv tuner) s meg vagyok vele elégedve a hozzá kapott driverrel s programokkal pöccre megy
bár videoval még nem kötöttem össze (most nincs is közelbe müködö ) de sztem azzal se lesz majd gond...

Köszi, ennek majd utánnanézek.

Attól függ milyen videókártyátok van jelenleg, illetve alatta milyen a gép. Használtan már elvileg lehet elég olcsón is kapni ViVo-s kártyákat (régebbiekből csak ATI-t szabad, abból is legalább 9000-eset). Újonnan szerintem kb 40e Ft lenne egy ViVo-s videókártya.

Már mint mi függ ettől?  No mindegy azért leírom mim van. Abit R9600, IP4 3GHz, 1Gb RAM. OK, tudom, hogy már nem egy friss darab (már majdnem 2 éves), de nem akarok most költeni rá meg jelenleg tökéletesen megfelel. Egyedül az alaplappal vannak gondjaim (ASUS P4P800) már a megvétel pillanatától. Na mindegy ez nem tartozik ide.
Hasznákt cuccot nem akarok venni és én is 40 körül találtam újat szóval ez kiesett.

[Kraivan]

Tavaly volt a Discovery channel-en egy sorozat amit mindig hétfő éjfél körül adtak, és Szexualitás címen ment.

Nem tud valaki egy torrent-et ahol le lehetne szedni az egészet? Magyarul vagy angolul, de kellene az a sorozat. Iszonyat érdekes dolgokat soroltak fel benne.

Aki látta az tudja hogy jó kis ismeretterjesztő sorozat volt, aki nem az meg tudja meg. 

[Djinn]

Tavaly volt a Discovery channel-en egy sorozat amit mindig hétfő éjfél körül adtak, és Szexualitás címen ment.

Nem tud valaki egy torrent-et ahol le lehetne szedni az egészet? Magyarul vagy angolul, de kellene az a sorozat. Iszonyat érdekes dolgokat soroltak fel benne.

Aki látta az tudja hogy jó kis ismeretterjesztő sorozat volt, aki nem az meg tudja meg. 

Lehet, hogy nem ugyanaz a sorozat, de hátha mégis ez az. Másikról nem tudok.

[Kraivan]

Nagyon annak tűnik.
De valahogy foghíjas a sorozat.

De azért elkezdem tölteni.

Köszi. 

[Fazék]

Metal Storm 
szakértők, comment plíz.

[Cobra]

Ha jól emlékszem már tavaly láttam a cikket róla. Nem lenne rossz, csak irreálisan magas a lőszerigénye, plusz valószínűleg csak nagyon rövid ideig lehet üzemeltetni, mert nagyon hamar felhevül a cső. Számítógépvezérelt légvédelemnek tökéletes, máshol nem tudom elképzelni, hogy lenne bármi előnye a hagyományos fegyverekkel szemben.