Álmok

[katz]

Minden olyan hely az, ahol jól érzem magam álmomban. És ez elég gyakran elõfordul...

Az egy dolog. Én is jól érzem magam vadászat közban, vagy amikor legyakok 1000 monsztát egy kardvágással, de attól még nem válik kedvenc hellyé a csatatér és határozottan jól esik utánna megpihenni és élvezni az otthon melegét.

Az elmúlt héten volt egy kis szabadidõm, ezért van még egy történetem/álmom. Arról szól hogyan lettem Ragadozó. Szerepel benne Blimp is és Ramiz, mint fõgonosz. Persze csak a nevek ugyan azok és az sokkalta véresebb. Érdekel vkit?

[Xipe]

Az egy dolog. Én is jól érzem magam vadászat közban, vagy amikor legyakok 1000 monsztát egy kardvágással, de attól még nem válik kedvenc hellyé a csatatér és határozottan jól esik utánna megpihenni és élvezni az otthon melegét.

Az elmúlt héten volt egy kis szabadidõm, ezért van még egy történetem/álmom. Arról szól hogyan lettem Ragadozó. Szerepel benne Blimp is és Ramiz, mint fõgonosz. Persze csak a nevek ugyan azok és az sokkalta véresebb. Érdekel vkit?

miaz, engem mar ki is hagytal belole?

[Djinn]

Az egy dolog. Én is jól érzem magam vadászat közban, vagy amikor legyakok 1000 monsztát egy kardvágással, de attól még nem válik kedvenc hellyé a csatatér és határozottan jól esik utánna megpihenni és élvezni az otthon melegét.

Az elmúlt héten volt egy kis szabadidõm, ezért van még egy történetem/álmom. Arról szól hogyan lettem Ragadozó. Szerepel benne Blimp is és Ramiz, mint fõgonosz. Persze csak a nevek ugyan azok és az sokkalta véresebb. Érdekel vkit?

Engem nagyon érdekel!!!!  Az elõzõ is nagyon tetszik  

[Meske]

Az egy dolog. Én is jól érzem magam vadászat közban, vagy amikor legyakok 1000 monsztát egy kardvágással, de attól még nem válik kedvenc hellyé a csatatér és határozottan jól esik utánna megpihenni és élvezni az otthon melegét.

Ebben van valami, csakhogy én nem szoktam csataterekrõl álmodni.

[Xipe]

Ebben van valami, csakhogy én nem szoktam csataterekrõl álmodni.

en meg nem emlekszem az almaimra, ha pedig igen akkor meg jobb ha nem emlekszem rajuk.

[katz]

Engem nagyon érdekel!!!!  Az elõzõ is nagyon tetszik  

Egye fene

miaz, engem mar ki is hagytal belole?

Én az álmaimat írom le, legalábbis részben az a történetek alapja. Részben. Általában egy kicsit erõsebben fog a tollam íráskor bizonyos részeknél. Ilyen lesz a következõ történetben a kivégzés.
Álmaim egy 10 000-1 000 000 éves korszakot ölelnek fel amelyben csak Isten és én vagyok az egyetlen közös pont. Csak az elsõ 4-5 000 évében szerepelnek Predátorok s te is csak ebben a szegmensben szerepelsz, de szerintem ki fogok tudni találni egy-két plusz történetet is ebbõl az érából.
Még csak 3 története írtam le az álmaimból, de legalább 15-20-nak már megvan a címe és hogy mibõl ered (ha akarod ezt el tudom árulni) csak le kéne firkantani a sztorikat. Ahhoz pedig 3-4 óra egybefüggõ szabadidõ kellene darabonként. Majd folyamatosan adogatom...


A most következõ történetben több helyen is szerepel öncélú erõszak, ami károsan hathat a kiskorúak fejlõdésére illetve az érzékeny lelki világú emberek idegállapotára (a történet a nyugalom megzavarására alkalmas), szóval mindenki képzeljen a sarokba egy 18-as karikát. De, hogy ne érje szó a ház elejét Cenzurázni is fogok. A történetben szerepel egy Blimp, illetve egy Ramiz nevû karakter. Ezek semmilyen kapcsolatban nem állnak élõ személyekkel, csupán kitalált karakterek, de ha vki úgy érzi ez sérti az õ személyiségi vagy egyéb jogait, jelezze és megváltoztatom a neveket. A saját álmaimben általában nem használok neveket, ezért kénytelen voltam választani ezeknek a figuráknak egyet.

[katz]

en meg nem emlekszem az almaimra, ha pedig igen akkor meg jobb ha nem emlekszem rajuk.

Én emlékszem rájuk. Lehet attól vagyok ilyen...

[Xipe]

rendben, en is varom a torteneteidet.
pici Off: Nemere Istvan: A terido Istenei c. konyv, ajanlom olvasasra.

[Djinn]

Egye fene

A most következõ történetben több helyen is szerepel öncélú erõszak, ami károsan hathat a kiskorúak fejlõdésére illetve az érzékeny lelki világú emberek idegállapotára (a történet a nyugalom megzavarására alkalmas), szóval mindenki képzeljen a sarokba egy 18-as karikát. De, hogy ne érje szó a ház elejét Cenzurázni is fogok. A történetben szerepel egy Blimp, illetve egy Ramiz nevû karakter. Ezek semmilyen kapcsolatban nem állnak élõ személyekkel, csupán kitalált karakterek, de ha vki úgy érzi ez sérti az õ személyiségi vagy egyéb jogait, jelezze és megváltoztatom a neveket. A saját álmaimben általában nem használok neveket, ezért kénytelen voltam választani ezeknek a figuráknak egyet.

Hûûû! Elõkészítem az ölelõpárnám és a macim (Alfréd) is, ha ilyen félelmetes lesz. :eeek:

[katz]

- Tedd meg! Tedd meg és teljesítem egy kívánságod! - Figyelt engem! Tudom. Éreztem magamon a tekintetét és éreztem, ahogy az agyam legmélyére hatolnak fürkészõ szemei. Tudtam, hogy látja a gondolataim, ezért nem is igazán lepett meg különösebben az, hogy hallom a hangját ott belül. A többiek csak rémülten bámultak ki a fejükbõl. Még mindig a sokk hatása alatt voltak, s nem tudták mitévõk legyenek. Néhányan a katonákat lesték, amennyiben katonának lehet nevezni ezeket az ocsmány, undorító szörnyeket. Volt ott minden: farkasember talpig páncélban és akkora karddal, mint õ maga; varacskosdiszó fejû röfögõ, kígyófarkú szõrös lény mázsás baltával a vállán; homárszerû nyálladzó ragacsos izé és más hasonló ocsmányságok. A varacskosdisznó épp egy 8-10 éves forma kislányt akart magáévá tenni, de megunta a gyerek állandó nyavíkolását és széttépte apró cafatokra, mintha áldozata nem lenne több egyszerû rongybabánál. Miután lecsillapodot, elkezdte fölzabálni a maradékokat. Erre még pár szörny sietett oda. A malacfejû magának akarta az egészet, ezért jó összekaptak. Kinyírt egyet közülük, mire a többinek hirtelen elment az étvágya és szétszéledtek. A malacfejû visszatért a vacsijához.
- Tedd meg és teljesítem egy kívánságod! Tudod-e már mit kívánsz? - a sátáni kacajától néha még most is borsódzik a hátam. Azóta eltelt rengeteg idõ. Részt vettem számtalan vadászaton, a halálba küldtem milliónyi katonát, egész bolygók lakosságának lemészárlására adtam parancsot. A Világegyetem sok táján aggattak rám ilyen neveket, mint: Véreskezû Mészáros, Nyúzó, Halálhozó, A Hentes, Belezõ, de azt hiszem én még így is semmi vagyok Ramizhoz, ehhez az emberformájú, de semmi emberséggel nem rendelkezõ démonhoz képest. Hosszú életem során csak egyvalakivel találkotam aki gonoszságban hozzá mérhetõ, de nem mernék megesküdni, hogy a kettõ nem egy és ugyan az volt.
- Ha valaki mutat nekem valami olyat amit még nem láttam, teljesítem egy kívánságát. De ha nem nyeri el tetszésemet a mutatványa... jaj a lelkének! - Néhány próbálkoztak, de ugyan mit mutathattak volna egy ilyen kortalan démonnak? Vajh mi az, amit hosszú élete folyamán még nem láthatott? Az ami a kegyvesztettekkel lett, elrettente a többit s még a remény szikrája is kihalt belõlük, hogy élve, egy darabban kikerülnek innen. Mostanra már a legtöbbjük azért imádkozott, hogy gyors és legfõképp fájdalommentes halála legyen. Fájdalommentes halál. Ostobák. A hálál mindig fájdalmas. Csak egy fájdalmasabb dolog van nála, az élet. Vajon miért hagyott bennünket még mindig élve? Amíg meg nem szólalt a fejemben a hangja el sem tudtam képzelni. Aztán megvilágosodtam. Rám várt. Én voltam köztük az egyetlen aki fel tudott volna mutatni valami látványosat.
- Tudod-e már mit kívánsz? - Azt amit tenni, akarok gyorsan eldöntöttem. 5 évig szolgáltam a légióban, ebbõl hármat a fekete kontinens véres és brutális polgárháborúiban. Ott minden napos volt az erõszak, az utakat végig karóra tûzött fejek szegélyezték. Dúlt a háború s közben tombolt a járvány. Ha valaki túlélte az egyiket, elvitte a másik. Mint a fejlett civilizált világ katonái igyekeztünk kimaradni mindenbõl. Hivatalosan békefenntartóként küldtek minket oda, de a helyieknek mi csak céltábla voltunk. Érdekelte is õket a béke. Aki úgy érezte, puskájával el bír találni egy csûrt, az már nyugodtan lövöldözött ránk is. Nekik nem a béke fenntarói voltunk, hanem a hajdan volt rabszolgatartó birodalom képviselõi. És õk végre szabadságot akartak. Mintha vajmi köze is lett volna a szabadsághoz annak amit csináltak. Egy napon az anyaország megunta, hogy fiai a hazától oly távol nem csinálnak mást csak meghalnak a semmiért (de lehet, hogy a koporsók szállítási költségét és az özvegyi nyugdíjjakat sokalta), ezért elrendelte csapatai kivonását. A mi egységünk is kapta feladatául Mbantaku repterének biztosítását. Ezzel természetesen miénk lett volna a kétes értékû dicsõség: az utolsó békefenntartó egység amely elhgyta a Szmanzari Köztársaságot (Köztársaság! Nevetnem kell. Inkább adtam volna neki a Bantu-niggerek anarchikus törzsközössége címet). Lett volna, ha az utolsó elõtti felszálás során le nem lövik néhány föld-levegõ rakétával a lázadók vagy a kormánycsapatok (ki tudja?) a szállítógépet. A vezérkar, a veszélyes helyzetre hivatkozva leállítatta a légihídat, de természetesen ígéretet kaptunk, hogy amint lehetõség kínálkozik rá kihoznak bennünket. Már meg is kezdték a tárgyalásokat az érintettekkel. Hát persze. Elég régóta voltam már katona, hogy tudjam ez mit is jelent. Mi a légió vagyunk, nem a hadsereg. A mi dolgunk az, hogy a katonák és a rendõrök helyett elvégezzük a piszkos munkát. Lázadások leverése, tüntetések, szakszervezeti megmozdulások erõszakos feloszlatása otthon. Népírtás, falvak, városok teljes megsemmitíse, a lázadozo lakosság megkínzása, tizedelése és a hatalmas nemzeti konszernek érdekeinek mind hatékonyabb védelme itt, a volt gyarmatokon. Alja melót természetesen csak az alja népre bíznak. Az általános légiós amnesztia miatt volt köztünk minden. Anyagyilkos, pedofil, pszichopata, tudathasadásos örült. Az egyszerû zsebesek meg csalók itt pitiáner senkiknek számítottak. Itt gyûlt össze a társadalom legalja, mint amilyenné én is váltam azután a brutális gyilkosság után. Csupa selejt, amelyekben csak egy a közös. Feláldozhatóak. Csak egymásra számíthattunk. Így tehát ott maradtunk százegynéhányan egy volt gyarmati reptéren, minimális tartalékokkal s jelentõs túlerõben lévõ csapatokkal körülvéve. A legközelebbi biztos pont a Takrit erõd majd 2800 km-re északra a sivatag kellõs közebén. Csupán egy szinte áthatolhatatlan dzsungel állt elõttünk tele vérszomjas ragadozókkal mérges kígyókkal, pókokkal és rengeteg taposóaknával. Mi az nekünk!? Mi vagyunk a légió! Mi semmitõl sem félünk! Hát persze... Közülünk már sokan szembenéztek a halállal. Volt olyan aki a villamosszékben döntött úgy, mégis inkább a légiót választja. Azt hiszem a kiképzés elõ heteiben halt meg. Elpösszent a kezében egy kézigránát. Hmm. Nem jött be. Legalább megpróbálta. A kitörés nem ment minden zökkenõ nélkül, de sikerült. Sajnos a dzsungelben megsebesültem, amikor az elõttem lévõ srác úgy döntött repül egyet. Aknára lépett. Kis híjján engem is magával vitt. Egyszer, úgy az út három negyede felé megpihentünk. Már mindenki a célra gondolt. Rég elhagytuk azt a koszfészek országot és már éreztük orrunkban a sivatag száraz, meleg levegõjét. Este volt. A sebem még lüktetett a fájdalomtól, de már jobban éreztem magam. Behúzodtam egy fa gyökerei közé és épp készültem lepihenni, amikor valami megtámadott bennünket. A támadó láthatatlanul érkezett meg. Pont a tábor kellõs közepén tünt fel. Nem használt semmi mást csak a karján lévõ pengéket és a hosszú, kétélû dárdáját. Két szakasznyi légiós még csak sebet sem tudott ejteni rajta. Mind meghaltak. Miután kivégzett mindenkit, láthatóvá vált. Még soha nem láttam hozzá hasonló teremtményt. Hatalmas volt. Az ezred egyik tagja egy atomtemetõ mellett nõtt fel. Ritka ostoba egy fickó volt, de a 2,5 méteres magasságához tartozó 2 mázsányi izom gyakorlatilag legyõzhetetlenné tette Blipmet. Képes volt fölemelni egy teherautót és a mutáció miatt olyan vastag volt a bõre, hogy megfogta a kisebb kaliberû lövedékeket. Egy 15 éves fekete kisfiú lötte szét páncéltörõ gránattal. A ránk lesujtó Vadász még Blipmnél is egy teljes fejjel nagyobb volt. Egy két lábon járó, rasztahajú izomtömeg. Úgy vágta szét a társaimat, mintha kenyeret szelne, majd miután végzett mindegyikkel, puszta kézzel tépte le a fejüket. Megcsonkította õket. Vitt haza emléket a vadászatról. Nem tudom pontosan mit éreztem akkor, iránta. Félelmet? Tiszteletet? Csodálatot? Szerelemet? Láttam valamit amirõl tudtam, egy magasabbrendû létforma. Ilyesmit érezhet a kutya az ember iránt. Olyan, mintha Istennel találkoztam volna. Csak annyit tudtam, hogy olyan akarok lenni, mint Õ. Egy Predátor akinek semmi nem számít a világon. A cél szentesíti az ezközt, de a Ragadozó célja maga az eszköz. Az ölés, a vadászat. A Predátor azért él, hogy vadásszon és legyõzze a prédáját. Amikor elment valahogy sikerült elvánszorognom az erõdig. Kész csoda volt. Felépültem, leszereltek és ismét a társadalom egy "normális" tagja lettem. Senki sem kérdezte a múltam vagy hogy mi is történt velem a seregben és ez így jó is volt. Nem kérdezet senki és nem is mondtam volna el senkinek azt, amit azon az éjszakán láttam, de soha, soha egyetlen pillanatra sem felejtettem.
- Tedd meg és teljesítem egy kívánságod! Tudod-e már mit kívánsz?
- Vadász akarok lenni! - bukott ki a számon. Ugyan mi mást kívánhattam volna.
Odamentem a párhoz. Ott ültek nem messze Ramiz elõtt. Elõvettem a hadseregbõl szervált bajonettem és belevágtam a férfiba. Túlélte. Pont, ahogy akartam. Túlélte, de már nem tudott harcolni. Csak nézte bamabán az eseményeket és próbálta a kezével betapasztani a tüdején levõ sebet. A szájából egyre erõteljesebben csorgó habos vér nem hagyott kétséget afelõl, hogy hamarosan bevégzi. Nincs végzet, csak ha bevégzed jutott eszembe a régi mondás és önkéntelenül is elmosolyodtam. A nõ talán a 8. hónapban lehetett. Szinte föl se fogta mi történik. Próbált a férjéhez jutni, de ellöktem. Amikor odafordultam hozzá, meglátta a mosolyt az arcomon és egy pillanatra belenézett a szemembe. Felsikoltott. Menekülni próbált, de én ott áltam közte és a többi ember között akik vérmérséklettõl függõen rémülten vagy élvezettel nézték a jelenetet, de persze egyiknek sem volt elég vér a pucájában, hogy beavatkozzon. Én álltam az egyik oldalon, a másikon pedig Ramiz szörnykatonái gyönyörködtek a látványban. Kihúzta a késem a férfibõl és reflexszerûen beletöröltem a ruhájába. Ki tudja, milyen fertõzést hordozhat. Letérdeltem a nõhöz és felvágtam a hasát, vigyázva, ne menjen túl mélyre a kés. Benyúltam a résen ami az egyik oldalátol a másikig ért és kivettem belõle a gyereket. Felsírt. Miközben ott bömbölt a csecsemõ a piszkos, hideg kövön, a köldökzsinórjával megfolytottam az anyját. Belenéztem az asszony szemébe és amikor a csillogás átadta helyét a üres sötétségnek, a halálnak befejeztem. Ráléptem a visító poronytra és egyetlen mozdulattal széttapostam. Olyan érzés volt, mintha egy nagy rakás híg trágyába léptem volna. Éreztem, ahogy szétloccsan és a véres húscafat, ami egykoron a piciny teste volt, undorító kocsonyás masszaként ragad a bakancsom aljára. Beletöröltem a trutymót a nõ ruhájába, majd felvettem a késem. A férj torkát aki végignézte az egészet egyetlen nyisszantással vágtam át. Hagytam, hogy a vére végigfolyjon a kezemen és élveztem a melegét. A halál tüze. Végre ismét ölhettem. Miért? - kérdezte a férfi szeme. Azért, hogy teljesüljön az álmom. Ezért az álomért pedig minden feláldozható. Minden és mindenki. Felnéztem Ramizra. A démon el volt ragadtatva a tettemtõl. Hát igen, ilyet tényleg nem sokat láthat egy embertõl. Ha még egyáltalán embernek számítok én. Annyira élvezte az akciómat, hogy hatalmas elragadtatásában, produkcióm alatt megerõszakolt egy kislányt s közben a feltépett torkából itta a vérét.
- Tetszett. Teljesítem a kívánságod, de elõtte le kell gyõznöd az egyik katonámat. - mutatott a malacfejûre. A disznógyík meg sem várta a mondandó végét, hatalmas bárdjával, már rontott is felém. Elkezdtem futni felé, de mielõtt lecsaphatott volna a baltával, átbukfenceztem hordó lábai közt, s a háta mögé kerültem. Megfordult, de túl lassú volt, akkorra én már a hátán teremtem. Jobb kezemmel belevágtam a késem a nyaka közepébe és miközben a ballal húztam hátra a fejét addig a jobbal toltam elõre a kést, hogy minnél elõbb kifingjon. Lassan átázott a ruhám a malacból kiömlõ vértõl. Valóságos szökõkúttá vált. Legalább 20 liter vére volt. Nem hallottam mást csak a disznógyík halálsikolyát és Ramiz kacaját. Nevetett és ahogy a varacskosdisznó lassan összecsuklott alattam, éreztem valami megváltozik bennem. Lassan a levegõbe emelkedtem és iszonyat fájdalom öntötte el testem. Valahogy kezdtem nagyobbá válni és erõsebbé. Valami mássá. Valami felsõbbrendûvé. Vadásszá. Hirtelen megszünt a fájdalom és amikor lepillantottam a testem helyett egy rücskös bõrû nagy karmú lényt láttam. Megtapintottam az arcom és éreztem, ez valami mesebeli szörny arca. Láttam az övemen a sisakot. Felvettem. Valahogy megváltozott a világ, mintha egyszerre mindent tudnék érzékelni. Végigtekintettem az embereken, akik félelemmel teljes csodálattal néztek vissza rám. Elõugrottak a pengék, meghosszabbítva karom s kezembe vettem a dárdám. Az enyémet! Le akartam tesztelni a felszerelést. Vadászni akartam! Egy ember fejét akartam a vértõl csöpögõ dárdám hegyére tûzni. Éreztem, a vágy elönti testem s a tudatom többé már nem is akar akadályt gördíteni a vérszomjam elé. Engedtem a csábításnak. Élveztem a düh tombolását.
Nem sok mindenre emlékszem mi történt akkor, csak arra mi történt utánna. Mikor újra magamhoz tértem a terem tele volt hullákkal. Még a plafonról is lógtak. Az élve maradtak kicsiny csoportja egy emberként reszketett az egyik sarokban és még a katonák is hátrább léptek, ha feléjük fordultam.
- Tetszel nekem. Tetszik amit csinálsz és tetszik ahogy csinálod. Hmmmm. Szeretnél vadászni? Ám legyen. - hirtelen egy négyszögletes nyílás jelent meg a földön. Belenéztem a hívogató sötétségbe, hatalmas mélység tárulkozott föl elõttem. A síri csöndet egy királynõ sikolya törte meg. Még soha nem láttam ilyen lényt, de tudtam mi az és szívemet elöntötte a nemes préda iránti vágy. Tudtam mit akar Ramiz és én is azt akartam. Vadászni. Mindörökké.

[katz]

Hú! Ez eltartott egy darabig. No hogy tetszik?
Ilyenek az álmaim. Illetve ez az egyik közepesen durva.
Ha ezek után valaki még mindig normálisnak hisz, ahoz személyesen fogom kirendelni a zubbonyos bácsikat.

[Djinn]

- Tedd meg! Tedd meg és teljesítem egy kívánságod! - Figyelt engem! .....

Mûvészien brutális és kegyetlen iromány. Nagyon jó! Gratulálok hozzá! Esetleg lesz folytatás? Most már kiváncsi vagyok többre is.  

De ugye ezt nem mind álmodtad? Azért az durva lenne.  :eeek:
Még jó, hogy végig velem volt a párnám  

edit: Én normálisnak hiszlek. Muszáj, ha hinni akarok magamban is.  :rotflol:

[Xipe]

szerintem ez eleg normalis.
csak folytasd.

[katz]

Mûvészien brutális és kegyetlen iromány. Nagyon jó! Gratulálok hozzá! Esetleg lesz folytatás? Most már kiváncsi vagyok többre is.  

A többinek csak a címe van még meg és hogy mi inspirált, le még nem írtam õket. Ha szeretnéd látni mi várható, akkor a címeket meg tudom mondani...

De ugye ezt nem mind álmodtad? Azért az durva lenne.  :eeek:

A kivégzés rész az álmomban csak egy pillanat, de a malaccal többet dolgozom és az álmom tart tovább is. Odalent az idegenek között, de az már részben egy másik történet kezdete.

Én normálisnak hiszlek. Muszáj, ha hinni akarok magamban is.  :rotflol:

Azt hiszem neked sem fogok többé hátat fordítani...

[Djinn]

A többinek csak a címe van még meg és hogy mi inspirált, le még nem írtam õket. Ha szeretnéd látni mi várható, akkor a címeket meg tudom mondani...

Persze, érdekel.  

Azt hiszem neked sem fogok többé hátat fordítani...

Á, én  nem vagyok veszélyes egyátalán.  
Úgy értettem, hogy mindenkinek vannak olyan dolgai, amit esetlg mások "nem-normálisnak" gondolnak. Sokszor mi magunk is ezt gondoljuk magunkról  :rotflol:

[Meske]

Szép kis történet, és nagyon gusztusos!
Szóval nekem is tetszett!

[katz]

Szép kis történet, és nagyon gusztusos!
Szóval nekem is tetszett!

Wow. Emberek, lassan kezdek félni tõletek...
Eddig azt hittem én vagyok a dilis, de most, hogy látom hová kerültem

[katz]

Persze, érdekel.  

Ezek már többé kevésbé kész történetek, bár van köztük olyan ami leírva csak pár sort tenne ki. Majd leírom õket. Az idõrendi címek mellett közlök egy rövid leírást is és hogy mibõl ered, mi alapján álmodtam.

A kezdet/Jövevények (légió + Jurassic Park:)): Milyen is voltam a valódi életemben. Minek születtem. Hogyan kerültem Ramiz színe elé.
Vadász születik
Sivatagi Patkány: Az átváltozás utáni elsõ pár évem a démonok és emberek között hánykolódva. Keresve önnön létem értelmét.
A következõ három egy egységet alkot és a Gyûrûk ura meg a Lodoss ihlette. (EDIT: a Waffen SS-t ki is felejtettem. Nem, nem az inspirált amit tettek a táborokban, hanem az ahogy egymáshoz viszonyultak. A bajtársiasság és a hûség)
Ein Volk: miként egyesítem az alattam szolgáló népeket
Ein Reich: hogyan szerzem meg a hatalmat és gyõzöm le Ramizt
Ein Führer: Hogyan válok a népem legyõzhetetlen vezéréve
A gyõzedelmes háború?: Népem elsõ, igazi megmérettetése
Fényes égbolt (Asimov, AvP): a bolygó a miénk, ideje tovább lépni. Újbóli találkozás a Vadászokkal
A vadászok: "A királyok kutyája vagy a kutyák királya" Hogyan és miért választom az alantasabb szerepet, cserbenhagyva népem, csak hogy teljesülhessen az álmom és utolsó kutyaként kezdjem újra életem
Watasi wa katz
A Föld hamis istenei
Tiltott gyümölcs (Halo, Csillagközi invázió és egyéb sci-fik): Hogyan válok el a vadászoktól és kezdek új életet az emberek(?) között
Ujjászületés (Asimov?): A humanoiddá válásom
A tábornok (Asimov): Az uralmam kiteljedése
Az örök szövetség (Asimov, Biblia): a népem felemelkedése
...
Fogságban: A pokol legmélyebb bugyraiban. Ide szeretek visszatérni idõnként, démonokat kaszabolni
A végsõ csata: Az egész történet lényegi részének lezárása. Végsõ küzdelem a gonosszal
...
Nyaralás (Sailor Moon, Inital D, Love Hina meg még egy rakat más anime a jelnkor anime Japánában): Na ez aztán a nagy katyvasz. Ebbõl még egy egész könyv is kijönne

[Xipe]

Wow. Emberek, lassan kezdek félni tõletek...
Eddig azt hittem én vagyok a dilis, de most, hogy látom hová kerültem

Fear the unknown capabilities of the human mind.

[Djinn]

A következõ darab amit hamarosan kaptok az a Sivatagi Patkány közvetlenül az elözõ történet után kezdõdik. Ehhez kellen pár név.
Konkrétan:
1 fõ nõi rabszolga/harcos/tolmács a Nemes Nép volt katonája aki a fogságomba esik
1 fõ nõi elf vadász. Hû bajtárs az elsõ pillanattól fogva
1 szépséges ifjú hercegnõ
1 gonosz báró
1 király, aki felismeri bennem a tábornokot
1 császár akinek roppantul nem tetszik démoni mivoltom és hatalmas erõm
2 démon
Lehet jelentkezni. Holnapig.

Jelenktkezni? Az mit jelent? Keressünk neveket vagy a saját nevünkkel jelentkezzünk?
Akkor én jelentkezem! :D Az enyémet felhasználhatod bármilyen szerepre.
Hûû! De ízgulok. Még sosem voltam név-szereplõ-válogatáson  

[katz]

Jelenktkezni? Az mit jelent? Keressünk neveket vagy a saját nevünkkel jelentkezzünk?
Akkor én jelentkezem! :D Az enyémet felhasználhatod bármilyen szerepre.
Hûû! De ízgulok. Még sosem voltam név-szereplõ-válogatáson  

Van pár karakterem aminek nincs neve. Ennyi.
Akkor majd te leszel az elf társam.

Edit: Na ez elég gáz lesz. Elkezdtem írni és már 5 oldalnál tartok (az elözõ 7,5 volt) és az 5-10 éves sztoriból, még egy nyamvadt nap se telt le. :eeek:
Ebbõl vmi hatalmas giga/mega/szupa post lesz. Csak legyen majd aki elolvassa...

[Meske]

Én is jelentkezem!
És akármilyen hosszú lesz, biztosan el fogom olvasni, max. csak idõbe telik.

[katz]

Én is jelentkezem!
És akármilyen hosszú lesz, biztosan el fogom olvasni, max. csak idõbe telik.

Ok, akkor a fõgonosz és az elf társ mellett már van egy hercegnõm is.

[Djinn]

Csak legyen majd aki elolvassa...

Én biztos elolvasom! Akármilyen hosszú is.  
edit: A "Meske" tényleg hercegnõs név  
edit2: Biztos nem gondoltad, hogy pont a lányok fogják elolvasni a mûveid ugye?   :rotflol:

[Meske]

edit2: Biztos nem gondoltad, hogy pont a lányok fogják elolvasni a mûveid ugye?   :rotflol:

Miért? Ezek olyan "lányos" történetek, nem?  :rotflol:

[Marfy]

Én is jelentkezem beírhacc démonnak vagy aminek akarsz,bár a nevem nem igazán hangzik démonian   .

[Damnatus]

Hali!

Szerintem katz folytasd az írások topicban, ott jobb helyen van!

Egyébként még mindíg nem álmodok úgy, mint régen. Néha összejön 1-1 álom, de reggeleim legtöbbjén még mindíg úgy kelek, hogy nem álmodtam semmit, vagy álmodtam, de nem tudok rá visszaemlékezni.

[katz]

Szerintem katz folytasd az írások topicban, ott jobb helyen van!

Nézõpont kérdése. Én ezeket álmodom és csak keveset teszek hozzá éber állapotban, de nekem mindegy hol van...

[Damnatus]

Hali!

Ez már több, mint egyszerû álomleírás! (elismerõ hangnemben)

[Animal]

Lehet jelentkezni. Holnapig.

Szia katz! Az én nevemet is nyugodtan használhatod bármelyik karakterhez, ha úgy gondolod, hogy megfelelõ.