Main Menu

Álmok

Started by Meske, 2004-08-30, 13:46:43

Previous topic - Next topic

kisvirag

Quote from: White SeeD on 2006-05-12, 12:01:33

:lol: Valaki túl sok akciófilmet néz manapság :D
idejét nem tudom, mikor láttam utoljára nem hogy filmet, de akár TVt is...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Necrid^

Tegnap vmi nagybaromságot álmodtam, pár napja elkeztem a "shenmue"-t vmi nagyon fantasztikus RPG.
Az álmomban utazok hongkong-ba miútán megérkezek keztem keresni LAN DI ( fő gonosz bácsi), megyek és mindegyik sárkon áló ember kezdem kérdezni hol találom LAN DI-t de senki nem mond értelmeset. igy megyek és megyek a végen találom magam a "nyugati pályaudvaron" a vonat mellet ott szól nekem egy nagy oreg asszony hogy LAN DI találod a játékterembe a westendbe. igy gyorsan oda rohanok és ténleg ott látom LAN DI ul az egyik gépen játszik "Tekken4". oda megyek szólok neki hogy "Ryo" jón (fő csávó) felál röhög egy nagyot és megver agyon... árra sikerült felébredni :eek:
Sry For my Bad Hungarian. I'm Not Magyar!

Member

Érdekes volt, szinte mindent összemosott, ami az elmúlt 2 hétben történt.
Szóval egy kis csoport tagja voltam és mint a Haibane-knek, szürke szárnyaink voltak, és vmi hatalmas, fekete palota pályaudvarán voltunk kötelesek szerelni a magasfeszültségű vezetékeket. Arra a mondatra kifejezetten emlékszem, hogy "Gyorsvonat érkezik Debrecenből a 3-as vágányra, kérem, vigyázzanak.".
Aki dolgoztatott minket, Ceausescu volt (akinek a nevét normálisan leírni életemben nem tudtam), de úgy nézett ki, mint az Elfen Liedben az a faszi, aki vezette a diclonius kutatólabort. Szóval egy nap megelégedtem azzal, hogy itt kockáztatom az életem, és elkezdtem a falakat egy kanállal átvágni, hihetetlen sebességgel, aztán a palota oldalán elkezdtem egyre fentebb mászni, mire rájöttem, hogy vissza sehol sem tudok menni. Végül vhogy lejutottam (nem hinném, hogy leugrottam volna, mert külön gondoltam rá, hogy belehalhatok), ott lenn elkaptak vmi csórikák, hiába rúgtam, kabálóztam, utolértek és a főnök elé vittek (innen tudom, hogyan is nézett ki). Aztán nekivetettem magam vmi késekkel és itt lett vége.

kisvirag

na ezt tegnap éjjel álmodtam még ,csak nem tudtam befejezni, mert jött katz, és ne mvolt külső mikrofonom és a beépitett mellett meg ha gépelek, olyan mintha a fején kopognék.

na ma éjjel több fura álmom is volt.
az első elejére már nem nagyon emlékszem, de valami háború volt, és én meg másik 4 lány fogságból menekültünk, vagy hogy ,de még francia területen voltunk, és spanyolhonba kellett átjutni a tenger felett, hogy már ne legyen gondunk, különben jönnek a portugál csunya bácsik, és mehetünk szépen vissza ahonnan jöttünk. namost, hogy jussunk át a tenger (nem egy túl nagy sáv, de azért mégis) felett?
volt egy jó játék, a városokban egyébként nem látszott h háború lenne, pedig tudtuk h van, az volt a lényege, hogy egy hatalmas, héliummal telt lufira aggattak rá, és akkor orr száldostál. persze a madzag vége rögzítve volt lenn, vagy tartotta valaki. mi kitaláltuk, hogy ezekkel el tudunk jutni ahova kell. öten mentünk, szereltük fel a hevedert magunkra, es a pasi helyett fogtam önállósítottam magam, pumpáltam az anyagot a gömbökbe. persze ötünk madzagját összekötöttük, hogy ne szakadjunk egymástól el. az volt a lényeg, hogy lassan lassan kellett kiengedni a héliumot a lufikból, így mentünk előrefele, és holmi csápolással meg tudtuk többékevésbé irányitani magunkat. oszlopok, autók és épületek között kanyarogtunk, utána pedig jött a tenger. persze ne mvolt elég a szufla, hogy kitartson a legvégéig, igy a tengerbe potyogtunk bele, de már barátságos partiőrség halászott ki minket :)

a másik meg ilyen X-men fantasi keverék volt. Azt hiszem, az öngyógyítás volt nekem is a speckóm, és itt is háboúban álltunk. egy iszonyú magas sziklafal tetején volt a bázisunk, és annak az aljában Magnetoék csapata mindenféle gépekkel, meg ilyen nagy mutáns szörnyekkel próbáltak utat vájni a falba felfelé. viszont én nem tudtam tenni semmit, mert meg voltam sebesülve. korábban egy nyíl lőtte át a vállamat, és nem voltam képes meggyógyítani, sőt, a seb, bár nem vérzett, tehát varas volt, de nem akart gyógyulni, egyébként láttam is, nem volt nagy seb, de folyamatosan éreztem, és fájt, mert a nyivessző, vagy azon valami, mágikus volt, és gátolta az én képességemet, meg azt, hogy meggyógyuljak, és éreztem, ahogy ez az anyag kering a véremben, és ez fájdalmat is okozott. nem volt erős, de elég kellemetlen. és emiatt gyenge voltam, kb feküdni tudtam, meg néha arrébb mászni, és nagyon kellemetlenüül éreztem magam, mert tudtam, ennek nem így kellene lenni, szükség lenne rám a harcban...

aztán a mai.
kicsit zavaros volt, ez most evezős féle. versenyen voltunk, és fura módon az előfutamok nem evezés, hanem futás volt. én csak poénbol indultam, gondoltam ugysem jutok sehova, Ági (az edzőm) úgyis sokkal jobb nálam, bár tudtam hogy az egyik csajt, ha ügyes vagyok, lenyomom, mert ő az elején ki szokta futni amgát és a végére nem marad neki. a pálya úgy nézett ki, hogy viszonylag meredeken felfelé kellett futni, kicsit a gerincen, majd vissza le a kiindulási ponthoz. na, a két lány, akik az elején szokták meghajtani, elindultak, és szép rendes tempóban utánuk, Ági si mögöttem akkor még. aztán Ági megelőzött, én meg kb mikor majdnem felértünk a csúcsra, rákapcsoltam, és nem tudom hogy hogy, de lefutottam mindenkit, és első lettem, kicsit meg is ilyedtem, mert nem akartam, még nem éreztem magam felkészültnek egy rendes versenyre. aztán mentem, és a csongrádiaknak gratuláltam én is, meg ők is nekem.
aztán meg a vízben úszkáltunk, de fura volt, a kikötőben hajók, és én nem mertem sehol sem megnézni, hogy leér e a lábam, mert féltem hogy valami gusztustalant ér a lábam (szörnyű érzés egyébként az a nyálkás iszapszerű, ami lenn tud lenni) és ott úszkáltunk, aztán jó, menjünk visszafele, de mondják, h ne másszak ki a vízből, mert megfázok, mert kinn hidegebb van, és tényleg, a víz melegebb volt (érzésre) mint a levegő.
aztán menjünk tusolni. két ilyen épület volt egymás mellett egyikre az volt irva, hogy king, a másikra meg gondolom h Queen, de ezt nem tudom megerősiteni. mi sikeresen bementünk először a srácokhoz, mert nem figyeltünk a feliratra :D
aztán bementünk jó helyre. ilyen törökös, keleti beütéssel volt berendezve, és úgy nézett ki, hogy 1 eurót kellett bedobni, és aztán ha megnyomtad a tusoló közepén a talajban lévő nagy réz gombot, akkor jött a víz egy percig. annyi volt a "szerencse", hogy nem folyamatosan jött a víz, meg nem a megnyomástól számitott egy percig, hanem amig nyomtad a gombot. ha elengedted, akkor megállt addig a számláló.
egy 5 eurós volt nálam, mondon csajoknak, nem tudjátok felváltani? mondják megnézik, és valami terembe mentünk le, ami a fürdő alatt volt, az is ilyen keleti módon berendezve. tudtak adni egy 50 centest, meg egy egy euróst, meg aztán találtak pénzeket, de olyan ritkafajtákat, látszott a hely gazdája pénzgyűjtő is, na onnan meglovasítottak még nekem 2 2 euróst. én meg közben találtam valami szappant, vagy valami hasonlót és szárazon azzal kentem be a bőröm. megyünk föl, nyomom a gombot, alátartom a kezem, hát valami iszonyatosan habzik az, amit magamra kentem, hajaj mondom, ez egy szép szivatás... igen ám, de ekkor még nem voltam levetkőzve, ekkor álltam neki, de elromlott a gombom, és vetkőzés közben is folyt a víz, és persze mire levetkőztem és aláálltam, épp elfogyott az 1 perc. akkor bedobtam a másikat, és akkor végülis le tudtam tusolni, igaz igen nagy mennyiségű hab keletkezett, bár nem annyi, amennyit várt volna az ember, hogy majd lesz.

Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

az éjjel megint álmodtam, és megint elfelejtettem, bár egy epizód megmaradt belőle.
vonaton utaztunk, nagyon hosszú vonatút volt, talán napokban mérhető, de huszonórában biztos. nagy sok csomagunk volt, de olyan 30-as évek stylban, régi bőrtáskaszerűség, nem a mai utazótáskák. meg vlaami szőrös hátizsákom, vagy állatom is volt... és elaludtam a vonatúton, valami csoporttal utaztunk, de nem emlékszem közülük olyanra, akit valóban ismernék. szóval elaludtam, és arra ébredtem fel, hogy megáll a vonat, és a többiek nagy része már leszállt, emrt át kellett szállni... persze katz is aludt, én ráztam föl, mert a többiek nem szóltak volna nekünk... alig bitruk összekapni a csomagunk, és leugrani a vonatról, az már csukta is az ajtaját és ment tovább. ezen a vonaton kényelmesen volt helyünk, végig tudtunk nyúlni, de olyan volt belül, mint a metró, mármint az ülések elhelyezkedését illetően, csak fapados, meg bársonyboritásu, az is olyan oldschool. a másik viszont az a rendes vonatberendezésű volt, és rengetegen voltak, és nem tudtunk leülni... azt hiszem, a vonatok kívül zöldek voltak, belül pedig biztos volt vörös, és a padok pedig nyers fa színűek voltak...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

megint csak foszlányok maradtak meg...
de valami nagy ház volt, amolyan villaszerű... és nagy szobám volt, de valamiért ki volt pakolva...
és ott volt a sok unokaöcsi hugi, mert családi banzai volt...
ültünk az egyik kanapén, illetve valamiért álltunk... akkor kisebbik nővérem nekem támaszkodott, de ugy h teljes testtel a falnak szorított, én emg mondtam neki, hogy ne, mert fulladok, ő meg azt hitte, csak hülyülök, meg ugyan már, mit. de akkor valahogy kijöttem onnan, nekitámaszkodtam a szekrénynek, és kapkodtam levegő után, elég kellemetlen volt,szinte sípolt a tüdőm ahogy levegőt próbáltam juttatni bele... aztán meg nővérem nagy levegőt vett, és elkezdett szájon át lélegeztetni, de vagy nem jól csinálta, vagy nem tudom, de az sem volt jó, köhögni kezdtem, és kapkodni továbbra is a levegőt. végülis aztán normalizálódott.

utána volt valami olyan, hogy a srácok pakoltak be a szobámba vissza, ilyen agyag meg nemtom milyen szobrokat... én meg mondtam nekik, hogy csak tegyék le, majd inkább én elpakolom, mint ők, mert annak nem lesz jó vége...
aztán meg mentem fel, volt valami nagy terem, előtte ivócsap, és akkor Péter unokaöcsém elszerencsétlenkedett valamit, és félig elöntötte az emeletet egy sávban a víz... gratuláltam neki és a kezébe nyomtam a felmosót..
aztán meg füst volt, azt hittük ég valami (ekkor a hely már inkább koli volt, mint ház), és láttuk, hogy egyik szobából jön a hatalamas füst, mentünk oda, de mire odaértünk, abbahagyta, és semmi sem volt megégve, de a füstakármit sem találtuk, mert akkorra rájöttünk, hogy valaki szórakozott, és nem is égett semmi, csak ilyen füstbombát vagy mit tett a szobába... igen ám, de bár nem találtuk azt a kis akármit, amiből jött a füst, viszont nagyon jól tudtuk, hogy ki az az egy ember, aki hozzáférhetett a szobához, és lehet ilyenje... mentünk is hozzá, de aztán nem tudom mi volt...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Meske

Ném is olyan rég olyan tök jót álmodtam, hogy már tudom is, hogy mi lesz a következő regényem! :D (Az elsővel is haladok most már, mert újra van időm írni... :)) Már sok tervem van, hogy milyen regényeket fogok még írni, de mostmár kettő is álomból készül majd. :D
Ez utóbbi olyan hosszú, hogy még csak röviden sem próbálom elmesélni, mert nem tudnám, meg a fejemben már megvannak a különböző fejezetek a regényhez, már csak le kéne írni, na meg a másikat befejezni...

Egyébként mostanában nem szoktam olyan érdekeseket álmodni... De ez az egy olyan hosszú és izgalmas volt, hogy tuti regény lesz belőle. Egyébként egy-két eleme már régebbi álmaimban is benne voltak. :)

The secret to concentration is the acceptance of endless distractions.

kisvirag

az utóbbi időben rengeteget álmodtam, de legtöbbjére nem emlékszem, mert mindig szinte riadtam.
de talán érdemes szemezgetnem abból, amire emlékszem :)

12 órás Magus játék után hajnali 5 körül zuhantam barátném ágyába. persze kinn hamarosan elkezdtek füvet nyirni, beszélgetni, locsolni, meg valami épitkezésszerűt művelni.
nah, ezek kicsit beépültek az álmomba.

ott is mindenféle pasik dumáltak az ablak alatt, trágár módon, és egyébként is, azok a bunkó fajták voltak. felkeltem, kimásztam az ablakon, de akkor még nem láttam, hogy a másik oldalán a háznak dumálnak, és egy kissrácot, a testvérét meg a nagypapájukat próbáltam kioktatni, hogy nem kellene ilyen hangosan, aztán rájöttem hogy nem ők voltak, elnézést kértem, de a hangom rekedt és nagyon halk volt.
aztán visszamásztam az ablakon, miközben barátném valami teát reklámozott nagyban az ablakba felbámuló embereknek, amit én kivettem a kezéből és megittam.
aztán visszafeküdtem, de ekkorra már nagyon irritálóak voltak a dumáló faszik. kinéztem az ablakon, épp a szomszéd házba dobáltak be molotovkoktélszerűségeket, mert megtudták, hogy ott egy olyan srác lakik, aki korábban volt "nyomozó" olyan ember, aki egy ügyben a rendőrségnek segített. szóval oda dobálták be. aztán jött egy babakocsit toló kismama, azt meg felbuktatták, meg rámásztak. na ezt megelégeltük. kinyúltam az ablakon, berántottam az egyik cingárabb faszit, hozzávágtam a szemközti falhoz, majd kihajitottam az ablakon :D
ekkor emiatt egy nagydarabb majdnem szumobirkozo méretű egyén lépett be, hogy akkor vele kezdjek ki ha már ilyen kedvemben vagyok. tudtam mi az egyetlen pont, ahol meg tudom fogni... na most ez amilyen nagydarab volt, olyan kicsi :D
de azért kiboxoltam a heréinél fogva az ablakon :)
akkorra jött a rendőrség és szépen elvitte a csapatot :)

az előtte lévő álmom is valami harcolós volt, de arra nem nagyon emlékszem.
illetve volt két "rémálmom" is az utóbbi időben, ami két komoly félelmemet jelenitette meg előttem. az egyik az, hogy lekésem a repülőm, a másikhoz túl sok magánéleti adalékot kellene elmesélnem, amit nem szeretnék.
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

no
mint mondtam, mostanában mindig alkotok :)
kicsit zavarosak, ezért nem biztos, hogy mindig értelmes lesz amit írok.
nézzük a ma éjszakait.

Valami házban voltunk, ahol egy házaspár lakott. elég scifi szerű volt az egész, és mint kiderült , a harmadikon van egy szoba. namost onnan előkerült valami műanyagzabáló kisfiúnak kinéző alien, aki ha az útjába álltak, csúnya dolgokat tudott művelni. namost a házban szinte minden műanyagból volt, igy muszáj volt harcolni ellene. eleinte nem is tudtunk erről a micsodáról, hogy ki ez mi ez, mert a házaspár elhallgatta. aztán mikor szembekerültünk vele, akkor végre előszedte a cuccokat, és elmondták, hogy miről van szó. az a lényeg, hogy ezek az izék nem gonoszak (még egy prospektus is volt róluk) csak vissza akarnak változni az igazi alakjukba, ami egy nagy fekete műanyag tipliszerűség, és hogy igazábol mi vagyunk a hibásak, amiért ilyen alakba kellett kerülniük. a faszi mutatott is egy dobozban 4-5 ilyen tiplit, akiket már visszasegítettek. és hogy így teljesen ártalmatlanok.
aztán adott nekünk egy túlméretezett svájcibicskaszerűt. 10 lövedék volt benne, ami hatásos ez ellen az izé ellen, meg kihajtható toll, meg még pár hasznos szerszám. aztán elindultunk a nyomába. sajnos felébredtem, így nem tudom mi lett a vége, de biztos elkaptuk :D

aztán tegnap...
megihlethetett Xipe LOLba linkelt korcsolyás muvija, mert azt álmodtam, hogy valami korcsolyaversenyre bejutottam, és hogy ott bénázok össze vissza. iszonyúan ideges voltam, remegett a kezem, alig birtam megcsinálni a gyakorlatokat, nem tudtam, hogy mikor mit is kellene csinálnom. aztán egy csaj segített, mert látta mennyit bénázom. viszont az tény, hogy álmomban még igy is jobban ment a korizás, mint egyébként. mármint, tudok korcsolyázni, de ilyen figurákat, meg hátrafele menni, ilyeneket nem :) na az itt ment :)

aztán utána volt egy másik (hajnal 6 körül mostanában mindig felébredek, hogy ki kell mennem)
abban valami beach szerűségen jártunk, a kirakodósoknak pálmafalevéltetejű pavilonjaik voltak, meg bambuszból a rudak, na és itt voltunk, katz, én, meg asszem nővéremék, talán anyuék is. katz bement valami kaszinószerűségbe, én meg nem tudtam, hogy miért meg micsinál, mert nem szólt. aztán utána szerettem volna menni, de nem engedtek be... aztán mikor legközebb arra jártam, és valami két méter környékére megközelitettem a bejáratot, hogy bekukucskáljak, hátha látom, akkor az egyik biztonságiőr szépen tarkón vágott, leütött, hogy már megmondta, hogy ne ólálkodjak itt, nem mehetek be...
aztán volt valami, arra nem emlékszem, és az a ház kihalt lett, de többen is voltunk benn, és át kellett volna mennem egy függőhídon, ami a házikóban volt (az is bambuszstyle), de nagyon rozogának tűnt, akkor elindultak inkább akik a túloldalt voltak, és leszakadt ez a híd, de a csajok szépen leugráltak a lenn álló pasik kezébe és a ruhák alatt meglebbent az a táncos/korcsolyás ruha... aztán katz meg kiment, megint a tipikusan nem ő volt, de ő volt, meg én sem én voltam, de én voltam érzés (ergo, egyikünk sem úgy nézett ki, mint a valóságban) én meg utána, akkor ő elkezdett futni, én utána, dombokon, meg nehéz terepen keresztül, elég kifullasztó volt, aztán az egyik dombtető után megállt, és mondta, hogy kiváncsi volt, utána megyek-e, illetve egyáltalán birom-e majd a terepet, és hogy valamiért titkolnunk kell, hogy nekünk közünk van egymáshoz, de ott már biztonságban vagyunk, a domb aljában volt egy patak, lementünk  oda, aztán nem részletezem, és aztán visszamentünk a városba :)
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

kisvirag

no megint itt vagyok :)
tegnap délután nagy szervezkedés ment játékostársaimmal az ügyben, hogy holnap nálam lesz a játék.
Azt hiszem, ez ihlette a mai álmom.

Itthon voltam, vártam a többieket. többször csöngettek, mindig valami ismerős (vagy valójában nem tudom ki, de álmomban ismerős) jött, egyre többen, mind mind játszani, merthogy halották hogy játék lesz, meg hogy ráadásul aznapra verseny lett hirdetve, szóval jöttek. beengedtem őket, és vártam Animát, a mesélőnket, főleg, mert hogy igaz hogy jöttek egy csomóan sok lány is volt köztük) de egyikük sem azért, hogy meséljen, vagy nem is tudott volna. én meg gondban voltam, hiszen mi most életutat játszunk, de ha verseny, akkor egy este lemesélhető kaland kell és hátizé... Anima nagyon nem akart jönni, végül felcsörgettem, mire azt mondta, hogy hát igazábol elment a  kedve a mai naptól, és nem is akart jönni, dehát jólvan, akkor jön. mire ideért már sötét volt, de ugye annyi embernek nem lehetett egyszerre mesélni, behivta az első 4-5 embert, a többiek kinn a kapunk előtt álltak sorba. mikor az első kaland majdnem véget ért, mondta, hogy menjek ki és kérdezzem meg, hogy ki az, akinek még karaktere sincs, és akkor csináljunk nekik a többiekkel. jó kimentem, kérdeztem, valami 8-9 jelentkeztek (a kinn ácsorgok fele kb) és akkor mondtam a másik felének, hogy jó, akkor most álljanak neki, és csinálják meg a többiek karakterét :)

a többi sajnos homályos és nem tudom szavakba önteni, pontosan mi is volt...
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Meske

Vajon miért van az, hogy nekem mostanában olyan álmaim vannak, amiket már régen is megálmodtam?  :3x3:

A mai nap is egy ilyen álmom volt. Régen is szinte hajszál pontosan ugyan így álmodtam meg, kivéve, hogy most volt egy elég hosszú repülős szakasz is, vagyis az, hogy én, meg még két társam repültünk.

Röviden a történet:

Egy bankrabló voltam, s volt két társam is, s volt egy velünk ellenszenves banda is, akiknek a mi zsákmányukra fájt a foguk. Azt taláéltam ki, hogy úgy lehet a legegyszerűbben ellógni előlük, ha a legszigorúbban őrzött börtönbe szökünk be, ahol ők utánunk jönnek, őket elfogják, lecsukják, mi meg a világ másik felére mehetünk.Régen ez úgy történt, hogy átmásztunk a keritásen, s futottunk, de most ehelyett repültünk, s olyan magasra mentünk, hogy már ne is láthassanak... Csak az volt a gáz, hogy még így is megtaláltak, így egy kis csetepatéval lehetett eldönteni a dolgot, viszont pechemre a másik banda vezetője egy jól megtermett, köpcös pasi volt, akit nehezen lehetett volna lenyomni. Egyszerű botokkal mentrünk egymásnak, de mindekettőnké ripityára tört, de sajnos, hogy hogy végződött, arra már nem emlékszem...

The secret to concentration is the acceptance of endless distractions.

kisvirag

na ássuk elő ezt a topicot

ezt nem most álmodtam. ezt azon az éjjelen álmodtam, illetve már hajnalban, mikor legutóbb katz visszarepült olaszba.

az elejére már nem emlékszem, de talán volt valami esemény, amin voltunk, nem tudom. Nővéreméknél voltunk, és egyre közelebb jött az az időpont, hogy indulni kellene a repülőhöz. estefelé volt. katz gyorsan összeszedte a holmiját, kicsit kapkodni kellett, mert késében voltunk, mingyárt jött a busz. katz már készen volt, nekem még el kellett mennem WCre, amikor bekanyarodott a busz. mondtam neki, menjen ki, állitsa meg, én addig gyors elszaladok Wcre. katz kiment, én elintéztem amit kellett, és mentem utána. viszont a buszon nem volt rajta, ahogy végigjártam az egészet. viszont volt ott két másik busz leparkolva.
ezután kicsit zavaros az egész, nem tudnám pontosan leírni, de a lényeg az volt, hogy mindketten meghaltunk, viszont az egyikünknek elintézetlen ügye maradt a másikkal (forditva nem, szoval kicsit fura volt), ezért meg kellett találnia a másikat, hogy lerendezhesse... nem mondhatom, hogy ki-ki volt, mert egyszerre voltam mindkettő és egyik sem... végül egy terhes nő pocakjában, már egy új, kicsi testhez kötődve találtam meg a másikat, belékaroltam, húztam magam felé, és közben zokogtam, hogy mennyire szeretem, és hogy ez így nem lehet...
zokogva ébredtem.
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Rounin

#762
Részlet:

Lábamputációra készülő középkori orvosként az altatást 15 kilós kalapáccsal végeztem (melléütöttem, hogy elájuljon az ijedségtől :wtf:) de végül láb helyett a fejtetőt vágtam le egy orvosi szikével és csipesszel egy kapálózó, böszme, fekete bogarat rángattam ki az agyából... közben a páciens felébredt és sikongatott. Nyam.

Részlet vége^^

Asuka III

Hmm álmos topik király :) jó ijesztőek is vannak itt ahogy látom...
Kérdés: szoktatok mindenféle mitológiai meg fantazi lénnyel álmodni? Amik pl szerepjátszás vagy rajzolgatás közben este előjönnek és álmotokban visszatér?!

Rounin

Sárkányokkal elég gyakran, de ez nem csoda, lévén eléggé bolondja vagyok szerencsétleneknek. De álmodtam már egyszarvúval, pegazussal, küklopsszal, gólemekkel, ogrékkal, goblinokkal, etc etc etc is..

Sőt, mutáns rákkal is, ami háztömb méretű volt.

kisvirag

jeah, végre nem felejtettem el, főleg mert most egész jót álmodtam :)

szóval a világ fura volt. tekintve, hogy mindenféle fenevadak, mutáns majdemberméretű cicuskák mászkáltak benne mindenfelé.arról nem szólt a fáma, hogy hogyan szaporodtak el vagy kerültek oda, de régóta voltak, és voltak normális emberek, meg voltak a vadászok. A történet során kiderült, hogy a normális embereket _általában_ nem bántják, de ennek ellenére sok félelmet meg kárt csinálnak, és ezért is irtjuk őket. én is egy vadászcsapat tagja voltam (kicsit azért megvolt az MMORPG gildes feeling). Volt egy csodás kétcsövű vadászpuskám, és este volt, mászkáltam, mikor előkerült először egy kiscica-tigris/jaguár (jaj, egyébként baromi édes volt). utána persze az anyja is. céloztam lőttem. találtam, de nem döglött meg, pedig elméletileg szívtájékon találta. akkor közelebb jött, volt egy kis dulakodás, végül a pofááján az orránál is sikerült meglőni. ekkor már feküdt, rángatózott, de még mindig élt. tölteni akartam, de valami nem volt rendben a tölténnyel, szerencsétlenkedtem, és közben sikeresen előkerült apuci/nagy farkas, már nem is tudom. szóval a futást választottam. az egész egyébként egy nagy épületben játszódott, aminek egymás mellett három hatlamas ajtó/kapu kijárata volt, ahova lépcső vezetett le, na én a legszélsőn kifutottam, és becsuktam a kaput, reménykedve hogy nem jön utánam. nem is jött, de sikeresen elhagytam a fegyveremet is. nagyszerű gondoltam... másnap visszamentem, és a környéki csapatoknál kezdtem el puhatolózni, hogy nem látták e a fegyverem, mert mikor visszamentem már nem volt ott, és elég szégyen volt elhagyni egyébként. rengeteg sok szép vadász és egyéb puskát láttam (némelyik kicsit futurisztikus/fantasztikus volt) sőt, kardokat is, meg azt is sikerült kipuhatolni, hogy "konkurencia" jött, azaz idegen vadászok próbálnak betörni a mi területünkre. sajnos a fegyverem nem találtam meg, aztán elmondtam az enyéimnek, hogy mi történt, meg mit láttam. és egyébként ezen a beszélgetés során derült ki, hogy ha valaki vadásszá válik, azt onnantól az állatok megérzik, és ezért nem lehetünk onnantól biztonságban azzal, hogy úgymond "normális" azaz fegyvertelen embernek adjuk ki magunkat.
ennyi :)
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Fénymarék

#766
Quote from: kisvirag on 2006-10-19, 12:37:12
jeah, végre nem felejtettem el, főleg mert most egész jót álmodtam :)

szóval a világ fura volt. tekintve, hogy mindenféle fenevadak, mutáns majdemberméretű cicuskák mászkáltak benne mindenfelé.arról nem szólt a fáma, hogy hogyan szaporodtak el vagy kerültek oda, de régóta voltak, és voltak normális emberek, meg voltak a vadászok. A történet során kiderült, hogy a normális embereket _általában_ nem bántják, de ennek ellenére sok félelmet meg kárt csinálnak, és ezért is irtjuk őket. én is egy vadászcsapat tagja voltam (kicsit azért megvolt az MMORPG gildes feeling). Volt egy csodás kétcsövű vadászpuskám, és este volt, mászkáltam, mikor előkerült először egy kiscica-tigris/jaguár (jaj, egyébként baromi édes volt). utána persze az anyja is. céloztam lőttem. találtam, de nem döglött meg, pedig elméletileg szívtájékon találta. akkor közelebb jött, volt egy kis dulakodás, végül a pofááján az orránál is sikerült meglőni. ekkor már feküdt, rángatózott, de még mindig élt. tölteni akartam, de valami nem volt rendben a tölténnyel, szerencsétlenkedtem, és közben sikeresen előkerült apuci/nagy farkas, már nem is tudom. szóval a futást választottam. az egész egyébként egy nagy épületben játszódott, aminek egymás mellett három hatlamas ajtó/kapu kijárata volt, ahova lépcső vezetett le, na én a legszélsőn kifutottam, és becsuktam a kaput, reménykedve hogy nem jön utánam. nem is jött, de sikeresen elhagytam a fegyveremet is. nagyszerű gondoltam... másnap visszamentem, és a környéki csapatoknál kezdtem el puhatolózni, hogy nem látták e a fegyverem, mert mikor visszamentem már nem volt ott, és elég szégyen volt elhagyni egyébként. rengeteg sok szép vadász és egyéb puskát láttam (némelyik kicsit futurisztikus/fantasztikus volt) sőt, kardokat is, meg azt is sikerült kipuhatolni, hogy "konkurencia" jött, azaz idegen vadászok próbálnak betörni a mi területünkre. sajnos a fegyverem nem találtam meg, aztán elmondtam az enyéimnek, hogy mi történt, meg mit láttam. és egyébként ezen a beszélgetés során derült ki, hogy ha valaki vadásszá válik, azt onnantól az állatok megérzik, és ezért nem lehetünk onnantól biztonságban azzal, hogy úgymond "normális" azaz fegyvertelen embernek adjuk ki magunkat.
ennyi :)

egész jó film..izé álom :D
mostanában nem emlékszem az álmaimra, de szoktak hasonlók lenni...
elszoktál gondolkodni azon h vajon mit jelenthet egy-egy álmod?
Hiszen a bennünk mélyen lejátszódó dolgok többnyire alvás közben "törnek elő".

kisvirag

sokszor egyértelmű, hogy egy-egy elem valamilyen aznap vagy a közelmúltban látott film/kép/történet/esemény miatt van, de hogy miért pont úgy áll össze, amilyen mennyiségben álmodok, már belefáradtam elgondolkozni rajta.
valami oka biztos van, hogy úgy, én mondjuk az álmot egyfajta adatfeldolgozásnak, eseményfeldolgozásnak tartom, amihez az ember agya hozzáteszi a saját elképzeléseit is. :)
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Fénymarék

Quote from: kisvirag on 2006-10-19, 21:24:57
sokszor egyértelmű, hogy egy-egy elem valamilyen aznap vagy a közelmúltban látott film/kép/történet/esemény miatt van, de hogy miért pont úgy áll össze, amilyen mennyiségben álmodok, már belefáradtam elgondolkozni rajta.
valami oka biztos van, hogy úgy, én mondjuk az álmot egyfajta adatfeldolgozásnak, eseményfeldolgozásnak tartom, amihez az ember agya hozzáteszi a saját elképzeléseit is. :)
Hát igen, nem rossz szemszög.
Nem tudom, én mindig úgy gon dolok rá, mint a legbensőbb érzéseink megmutatkozása, másszóval az álomvilágban előjön a tudatalatti munklkodása...amiben persze benne van egy közelmúltban látott film feldogozása meg egyéb más dolgok is.

Hétvégén valami furcsa háborúról álmodtam.
Osztálytársaimmal egy hivatalos helyen voltunk, hivatalos papírt töltettünk ki (csak tudnám minek és h mit)....aztán hirtelen átváltott a kép arra h körülöttem páran épp páncélba öltöznek meg a  fegyvereiket igazgatják, mindanyian fiatalok voltunk, már akiket én láttam.
Nekem valami kis könnyű kardom volt, elég rövid pengével...és nagyon szerettem a kezemben tartani, elég hülyén hangozhat de így volt, élveztem az izgalmat ami uralma alá vett. Azt nem tudom h gyilkoltam e, de valószínű hiszen emlékszem h kint voltam a csatatéren, és hullák is rémlenek. A következő kép már az h páran bent vagyunk egy épületben, és nem találom akardomat, erre egy férfi fiókokat kezdett el kihúzdosni, és ott kereste a kardot amit hiányoltam...
Nem lett meg, és nem indultam a következő csatában végetért az álom.

Ma éjjel meg vámpírokkal álmodtam. Már nem emlékszem a részletekre de annyiban biztos vagyok h muzsáj volt  a vámpírokkal szövetkeznem különben nem éltem volna túl az éjszakát. Az egyik vámpírt megkedveltem és furcsa módon ő is folyamatosan védelmezett, a társai ferde szemmel néztek rám és nem akartak elfogadni (ami persze érthető, inkább eledelnek akartak látni). Amint utólag kiderült csak azért hagytak életben mert ez a különös alak aki megfogott bennem valamit, rábeszélte őket h hagyjanak életben mert szükségük van rám h túléljék az éjszakát. Elég zavaros de annyi biztos h tényleg megmentettem őket valamilyen úton módon, csak a részletekre már nem emlékszem. (amint ezt már írtam)
Miután megmentettem őket, éreztem h kicsit oldódik a feszültség, itt ért véget. Megszakadt és folytatódott máshogy.
Az a vámpír és én egymásba szerettünk (tudom érdekes, de ez csak egy álom), és valahogy szát válltak útjaink, volt egy klán akivel rivalizáltak, de legfőképpp a klánból egy vámpírral, akinek tudomására jutott h én ios a színen vagyok.
Így aztgondolta h elég nagy bosszú ha elrabol, játszadozik egy kicsit majd megöl.
Heh elrabolt, de megpróbáltam elszökni, ami sikerült is de csak azért mert jót mulatva hagyta. (h játszadozhasson egy kicsit a zsákmányal)
Útközben útolért...és furcsa módon elkezdtem hozzá bezsélni, megkérdeztem: Hogy uyge nyertem ezzel egy kis időt az életemből?
Erre ő bólintott és felébredtem.

Angellore

Hm. Tetszenek az álmaid.:)
Én általánosságban az álmokat nem tudományosan közelítem meg. Én csak élvezem, hogy elvisznek egy teljesen más világba... Persze néha elgondolkodok, hogy ez most mi a fene volt, de sosem ástam bele magam olyan nagyon a méályükbe., Szerintem személyre szabott, hogy kinek egy tárgy/elem/szín mit is jelképez, hiszen mindannyiunkban más előzmények vannak.
"A halál nem szomorú. A szomorú az, hogy a legtöbb ember nem is él igazán."

Fénymarék

#770
Quote from: Angellore on 2006-10-30, 22:56:25
Hm. Tetszenek az álmaid.:)
Én általánosságban az álmokat nem tudományosan közelítem meg. Én csak élvezem, hogy elvisznek egy teljesen más világba... Persze néha elgondolkodok, hogy ez most mi a fene volt, de sosem ástam bele magam olyan nagyon a méályükbe., Szerintem személyre szabott, hogy kinek egy tárgy/elem/szín mit is jelképez, hiszen mindannyiunkban más előzmények vannak.
Értem :) Én is élvezem ;)
Nem feltétlenül tudományos módon közelítem meg, csak elgondolkodtató.
Hát egen, én szeretek oda elmenekülni, mármint az álomvilágba, akár rossz álom van soron akár jó, de legalább az az én világom és nem ez.
És szerintem sokan vannak még ezzel így.

U.I: nekem meg a hajad tetszik :P irígylésre méltó :) (bocsi ezt muszáj volt)

Edit: Jah és ma éjjel annyi b*romságot összeálmodtam h az már észveszejtő :D
Túl megsült melegszendvicsekről, meg valami nagyon finom fánkról amiből nekem nem jutott :( szip-szip, meg hasonlók, ráadásul reggel iszonyat gyomorfájással ébredtem :D (hát nem drága a kis hasikám? :S)

Fénymarék

Quote from: White SeeD on 2006-10-31, 11:23:38
Én most csk egyik álomtöredékemre emlékszek.
A tenyeremen egyszer csak megjelent egy daganat.
ami aztán elkezdett nőni és lüktetni. Mikor annyira megnőtt, hogy a bőr már átlátszó volt akkor látszott csak hogy iylen lárvaszerű izé és arra ébredtem hogy szétrobbantotta a tenyerem...
Francnak kellett anno spektrumot nézni.. Ott a csiga járt így a hernyóval, csak ott a totálcsiga szétrobbant.
Brr, még belegondolni is borzasztó :morci:
áú te szegéény :)
hát egen a spektrumnak vannak horrorisztikus oldalai is :D úgytűnik :P
sz*r egy álom az tény, de nézd a jó oldalát :)----> nem történt meg valójában :)

Syttha

Nektek szoktak visszatérő (rém)álmaitok lenni?

Nekem kettő van - az egyik, amikor vissza kell menni a gimnáziumba, mert elfelejtettek valamilyen órát megtartani nekünk, és ez csak mostanra derült ki. Úgyhogy újra órára kell járni, és tanulni, ahova persze nem tudok soha sem beérni, még csak anyagot se tudok szerezni. Aztán eljön a vizsga ideje, és én még mindig úgy állok ott, hogy fogalmam sincs, mit kellett volna tanulnom, nemhogy arról, miből kellene vizsgázni... Mondjuk még nem tudtam meg, mi lesz a vizsgából, addigra sikerült felébrednem.

A másik ilyen visszatérő álom, hogy buszon utazom, iskolába/munkába menet. A busz viszont nem arra megy, amerre mennie kellene, vagy éppen nem áll meg, csak száguld tovább - esetleg egyszerűen nem lehet rajta jelezni a leszállást, csak rendkívül bonyolult módon, és engem egyre jobban idegesít, hogy hogyan lehet végre lejutjni a buszról. Aztán végül mindig felébredek, többnyire anélkül, hogy megoldanám a kérdést....

Angellore

Nekem is van kettő, de ezek nem teljesen azonosak, inkább csak témáűra.
Az egyikben mindig vonatozok/vonatoznék, csak nem sikerül felszállni, vagy leszállni. Mondjuk ilyen elég rég nem volt már. A másik sokkal kellemesebb.:)
Koncerten vagyok, de mindig elég fura a dolog. Ma pl. hintaszékben headbangeltem Sear Bliss alatt, és alig voltunk (megint). De mókás volt.Szeretek koncetekről álmodni.:) Előtte meg barátnőmmel bezabáltunk egy csomó túrórudit, meg megittunk egy csomó sört.:) Meg valami kissrác nekemadott valami zenekaros pulcsit, amin nem is tudtam elolvasni, hogy milyen zenekar, de teljesen jól nézett ki. Ott örültem magamnak nagyban, hogy jujj de jó, megint van egy meleg pulcsim. :rotfl:
"A halál nem szomorú. A szomorú az, hogy a legtöbb ember nem is él igazán."

Szacsi

Az álmaim 70%ban arról szólnak, hogy valaki ki akar nyírni  :frown:

Vagy pedig tömény hülyeségek. Ilyenek voltak pl:
-zebramintás iskolatáska (biztos Győzike miatt :ejj:)
-korláton felfelé csúszás, csigalépcsőnél
-viccet mesélő aligátor  :wtf:
-bezombult csivava (van egy csivavám...és aznap azt hiszem Holtak hajnalát néztünk -_-)

Jah meg egyszer álmodtam egy vukival is, akin keménykalap volt és befeküdt a fürdőkádamba o_O

sunyi

Egy régebbi álmom: Hatalmas völgyben állok karddal a kezemben, hol gyalog, hol lovon, körülöttem pedig a bajtársaim és az ellenséges sereg. Háború van. Azt hiszem én vagyok a vezér. Az ég sötét, néhol vöröset is fel lehet fedezni benne. Mindent vér borít, aprítjuk egymást.. Egyik pillanatról a másikra, a fölényből legyőzötté válok, elborít a sokaság. Pánikroham tör ki rajtam, majd sikerül kivergődni valahogy. Olyan az egész érzésre, kinézetre, mintha valami töménytelen fekete masszán egyensúlyoznál, és az egyensúlyt akarnád megtartani benne. És megölnek, de újjáéled az egész. Újra és újra, néha testetlenül.
/loving a precious person ^^/

Zsiga

Tegnap azt álmodtam hogy elaludtam. Aztán mivel már úgyis tökmindegy volt, visszafeküdtem és aludtam tovább. :D

Tycho

nekem egy visszatérő motívum szokott lenni az álmaimban, amitől a hideg futkos a hátamon:
megyek valahová a városban, vagy történik valami... legyen bármilyen szituáció ami előfordulhat és nem annyira szürreális, hogy azt mondd, hogy éppen nem  történhetne meg valakivel az utcán... szóval, mondjuk megyek az egyetem felé és cigarettázok, és hirtelen elkezdek elemelkedni a földtől, egyre magasabbra... néha tudom irányítani és repülni kezdek, vagy esetleg le is tudok ereszkedni a földre újból ( ez a legritkább :eek: ) de legtöbbszö meg csak egyszerűen elemelkedek és repülök fel fel fel, akár fejjel lefele lógva is... ez már millió-egy féle álmomban előfordult velem, a helyszínek teljesen változóak, ahogy az is hogy mi történik mielőtt elkezdődik ez a felrepülés... és általában olyan 80 méter magasan lehetek, amikor felébredek arra hogy már kiugrok szinte az ágyból annyira rossz... van valaki másnak is ilyen visszatérő motívum, ami egy bármiféle álomban váratlanul megjelenhet?

Szacsi

Nálam csak olyan van nagyon gyakran, hogy valaki meg akar ölni. Hát nem valami kellemes érzés.

Ez pedig valamivel ritkábban, de annál idegesítőbb: nagyban megy az álom, mindegy, hogy épp mi történik, de hirtelen olyan érzésem van, hogy zuhanok, egyre gyorsabban, végül fölébredek és összerándulok, mint egy idegbeteg o_O Na ezt a dolgot ki nem állhatom.

Zanador

#779
Nálam van mótivum is, egész álom ismétlődés, 2-3 olyan világ, amibe rendszeresen belekerülök és ott játszódnak az álmok, és történet folytatás is.. Ezért is szeretek nagyon álmodni, de sajnos mostanában megint elég ritkán sikerül (az utóbbi hónapban szinte egyszer se).
Visszatérő motivum pl amikor csak simán megyek haza, fel a lépcsőházban, aztán megszólal egy harang (erre a hangra allergiás lettem azóta), és onnantól nem tudom mi történik, de azt igen, hogy félek, és nem tudok kikerülni az álomból, se felébredni, se továbbmenni benne, se elfutni (egyszer megpróbáltam. az lett belőle, hogy órákat ültem egy sarokban, mire valaki fölébresztett).
Álomismétlődésre példát nem tudok mondani, de néha rájövök, hogy ezt már egyszer álmodtam. Akkor vicces, ha még menet közben derül ki, és onnantól tudom mi fog történni. :)
Világból 2 nagyobb van, és azt hiszem 2 kisebb. Az egyik nagyobban játszódott is egy hosszú történet, amit le akarok irni, csakhogy előbb a lustaságommal kell megközdenem (nagyonsok oldal lesz, még ha összecsapom is, és ennek még a töredékét se irtam soha).

edit:
Szacsi: ilyenem nekem is van. ki nem állhatom, mert sokáig tart ébredés után mire elmúlik a hatása.
Following the tracks of an angel.
Csak az életét hosszabbitja meg az aki ébren tölti az éjszakáit.
A pohár lehet félig tele, de a tár mindig félig üres...