Kötetlen beszélgetések (régi Offtopic stílusban)

[Yakumo]

Hehe, igen az túlzás volt, mire olvastam a válaszodat már töröltem is. Kissé elragadtattam magam. Bocsánat.
Hát nem tudom, nekem egyes válaszok nagyon felületesnek tüntek. Az ilyen "Tudnék e embert ölni? Hát persze!" beszólások ki tudnak borítani.

Megértem az "indulataidat", de sztem itt senki nem (erősen remélem) kapásból jelentette ki, hogy tudna ölni "csípőből". Aki így tud ölni, (pl. megmondják neki kit és már teszi is) az már más kategóriába tartozik, ezt sztem mindannyian tudjuk.
Én is kifejtettem, hogy szélsőséges helyzetben tudnám megtenni csak, egyértelmű. És igen, ilyenkor nagy részben az ösztön hajtja az embert, de én el tudom képzelni milyen az amikor én "átváltozom" ilyen ösztönlénnyé.
Ennek ellenére nem hiszem, hogy amikor egy ember öl, az betudható lenne a "gonosznak". Az ember öl. És a felelősség is az övé.

-mégegyszer: a fenti szöveg rendkívül szélsőséges helyzetekben érvényes csak.  

[sirtomi]

1. Már tegnap elkezdtem olvasni a válaszokat. Érdekesek. Szerintem extrém helyzetben mindenki tudna ölni, nagyon kevés az olyan ember aki nem. Én is valószínűleg megtenném. Pár éve még kapásból rávágtam volna, hogy bármikor. Olyan szinten nem érdekeltek az emberek, talán a családtagokat és szeretteimet leszámítva. Egy kis egyetem vége felé előjövő depresszió mellékhatása
Családtagot nem hiszem, hogy bántanék, ahhoz az extrém helyzetnél is extrémebb kellene. Mondjuk megvédeném magam az biztos.

2. Öngyilkossághoz nagyon összekellene zuhannom. Vakság+süketség vagy a teljes bénulás már lehet hogy elég lenne hozzé, de egy végtag elvesztése ennyire nem törne össze. Nehéz lenne megbírkózni vele, de úgy is lehet jól élni

[Ramiz]

Nem tudom, hogy sajnájalak benneteket, vagy nevessek rajtatok.

Én már négy sor után tudtam, hogy röhögni fogok azon, amit írtál (a "lol"-nál)...

Már eleve az ölés témájának felvetését szerencsétlen ötletnek tartom, mivel szerintem egyikőtök sem (és én sem) rendelkezik kellő tapasztalattal, hogy érdembeli hozzászólást tudjon produkálni.

No és akkor? Annyi mindenről beszélgetünk itt a fórumon, óriásrobotoktól kezdve atombomba-készitésen és sportkocsikon át cosplayig meg bukkakéig, aztán mégsem sokat próbáltunk közülük.. (Legalábbis én nem. )

Fura, hogy sokan könnyedén odavágták "én tudnék ölni", Próbáltad már? Ja nem? Bocsesz, azt hittem igen.

Szóval te nem ismered magadat eléggé vagy nem vagy elég őszinte magadhoz ahhoz, hogy megmondd, te megtennéd-e, és ezért rögtön ugyanezt feltételezed rólunk is?

Szóval akkor csak elméleti síkon mozgunk lol.

Szóval te gyakorlatban szeretnél mindent csinálni, amiről beszélgetni akarsz, lol. Gondolkozz, ember! Nagyon unalmas beszélgetőpartner leszel!

Értelmes ember nagyon nehezen szánja rá magát egy másik ember életének kioltására.

Erre két dolgot mondanék, egyrészt kicsit rosszmájúan megjegyezném, hogy az első két szó által alkotott kifejezés eleve oximoron , másrészt felhivnám a figyelmedet, hogy ma is, most is, éppen amig ezt irom meg amig olvasod, emberek szazai (ezrei? tizezrei?) oltják ki egymás életét...

Arról beszélgetni meg, hogy miként cselekednék erős érzelmi felindulás vagy ösztön hatására, ugye nincs értelme, hiszen ezt csak akkor tudhatom meg, ha erős érzelmi felindulás vagy ösztön hatása alatt vagyok.

Voltál már erős érzelmi felindulás alatt, nem? Tudod, milyen érzés? Tudod, hogy mi az, amit még "józanon" is el tudsz képzelni, max nem tennéd meg, de érzed, hogy ha bekattansz, akkor meg tudnád tenni? Na látod, hogy ugye van értelme.

Én nem tudom, tudnék e ölni. Valószínűleg igen, de ahhoz végletesen kétségbeesett kell hogy legyek, és lehet, hogy még akkor sem. Érdekes felvetés lehet esetleg a bosszúvágy? Vajon mikor az ember bosszúból öl, azt még emberi mivoltában teszi, vagy akkor már elborult és az ösztönök vezérlik? Másik kérdés esetleg: vajon létezik a "gonosz"? Mikor egy ember eljut arra a pontra, hogy megöl egy másikat, akkor ki is öl?

Na itt estem le a székről... Eddig azt magyaráztad (kissé hülyegyerekeknek szánt stilusban, de ezt talán már csak én éreztem bele jól fejlett kisebbrendűségi komplexusom segitségével), hogy nincs értelme ilyesmiről beszélgetni, most pedig tök normálisan elmondod a véleményedet, sőt felvetsz egy újabb érdekes aspektust... Akkor mi értelme volt a postod eddigi részének?
(Tipp: ügyelj a sorrendre (think ==> post) és olvasd vissza, amit irtál, pláne ilyen hosszú postoknál és vitás ügyekben.)

[Apatilos]

Mivel nem vagyok vallásos és keményen materilaista vagyok nemigen lenne lelkiismeretfurdalásom.

ezzel azt mondtad, hogy csak vallasos embernek van lelkiismeretfurdalasa a gyilkossagtol.

[Selmo]

Mivel nem vagyok vallásos és keményen materilaista vagyok nemigen lenne lelkiismeretfurdalásom.

ezzel azt mondtad, hogy csak vallasos embernek van lelkiismeretfurdalasa a gyilkossagtol.

Nem, ezzel azt mondta, hogy nincs lelkiismeretfurdalása olyan dolgok miatt, hogy pokol, meg purgatórium, meg halál utáni büntetés, meg ölni tilos, mert benne van a nagykönyvben. Ha valakit le kellene gyilkolnia, akkor ilyenek miatt nem fájna a feje.

A legtöbb esetben, erre csak extrém szituációkban képes, ahol már nem az ész, hanem az ösztön dominál, pl. anya ösztöne, hogy megvédje gyermekét vagy  a túlélés ösztöne.

És itt kezdődik a különbség a hirtelen felindulásos esetek és a gyilkosság között. Az egyiknél nem vagy észnél, a másiknál pontosan tudod mit akarsz. Persze tegyük hozzá, hogy az első esetben vagy egy fegyver kell, vagy erőfölény.
Én meg azt mondom, hogy ha már ölni kell, azt csak tiszta fejjel, amikor az ember tényleg át tudja gondolni, hogy ezek után mennyire változik meg az élete, hogy az első héten remegni fog a keze, minden rendőr látványára megfagy a gyomra, és hogy egy életre figyelnie, bujkálnia kell, kerülnie a feltűnést, mert a gyilkosság elévülési ideje, nem kevés.
Az extrém háborús helyzetet, meg most nem tárgyalnám, azt kéne lelőni elsőnek, aki háborúzni akar, de ez már szvsz.

[Apatilos]

Nem, ezzel azt mondta, hogy nincs lelkiismeretfurdalása olyan dolgok miatt, hogy pokol, meg purgatórium, meg halál utáni büntetés, meg ölni tilos, mert benne van a nagykönyvben. Ha valakit le kellene gyilkolnia, akkor ilyenek miatt nem fájna a feje.

az o szovegere reagaltam, a reakciot is tole varom, nem mastol. legfeljebb leirja ugyanezt. a valaszod nem allja meg a helyet, figyelj oda jobban a mondatara. nem irt semmi olyat, amiket te felsoroltal. inkabb mintha azt irna: "nem vagyok vallasos, tehat nincs lelkiismeret-furdalasom ilyesmi miatt".
White SeeD: ha nem igy ertetted, akkor kerlek fogalmazd at, mert en igy ertelmezem.

Én meg azt mondom, hogy ha már ölni kell, azt csak tiszta fejjel, amikor az ember tényleg át tudja gondolni, hogy ezek után mennyire változik meg az élete

ha mondjuk megeroszakoljak a lanyodat, neked lenne tiszta fejed atgondolni?

Az extrém háborús helyzetet, meg most nem tárgyalnám, azt kéne lelőni elsőnek, aki háborúzni akar, de ez már szvsz.

ha kikergetnenek az orszagbol, ahol elsz, vagy idegenek vonulnak be es valtoztatjak meg az eletedet, es eroszakkal tennek, te biztosan nem haboruskodnal?

[Selmo]

ha mondjuk megeroszakoljak a lanyodat, neked lenne tiszta fejed atgondolni?

Bizony. Hogy az illető nagyon csúnyán halna meg, - vagy számára sokkal rosszabb történne - miközben nekem bombabiztos alibim lenne az tuti, még ha évekig is kellene terveznem. Maradjunk annyiban, hogy nem vagyunk egyformák, egyesek gyűlölettel telve, mások hideg fejjel.

ha kikergetnenek az orszagbol, ahol elsz, vagy idegenek vonulnak be es valtoztatjak meg az eletedet, es eroszakkal tennek, te biztosan nem haboruskodnal?

Hol írtam, hogy nem háborúskodnék? Csupán nem akarok belemenni a háború szociális vonzatába.

[sirtomi]

Én meg azt mondom, hogy ha már ölni kell, azt csak tiszta fejjel, amikor az ember tényleg át tudja gondolni, hogy ezek után mennyire változik meg az élete

ha mondjuk megeroszakoljak a lanyodat, neked lenne tiszta fejed atgondolni?

Ilyenen már gondolkodtam és szerintem lenne elég tiszta fejem hozzá, hogy alaposan megtervezzem a halálrakínzását.

[Ramiz]

Nos úgy néz ki, kölcsön tudok kapni egy dobfelszerelést Mazsi egy haverjától meghatározatlan időre. Remélem sikerül is. Majd csinálok képeket, hogy kb milyen, ha elhoztam.

Más. Új felvetés?
Nekem van egy, szintén régi filózós témám, de lehet, hogy páratoknak kicsit túl gyerekes lesz.

Mi az a legvalószínűtlenebb dolog, ami egy tipikus fantasy vagy sci-fi animében, könyvben, filmben teljesen megszokott, nagyon alap dolog, azonban a valóságban valószínűleg nem létezik/létezhet, viszont ti minden kétséget kizáróan tapasztalnátok (látnátok, éreznétek stb.), hogy megtörténik - és ezek után nem a saját elmeállapototokban kételkednétek, hanem hajlanátok rá, hogy elhiggyétek?
Példák: valaki, aki szupererővel/varázshatalmával repül; tudatától megfosztott zombi (hagyományos értelemben - nem élőhalott!) léte; Jedi erő vagy telekinézis-szerű "befolyásolhatom a világot" (van még Mátrixban meg ezer más helyen is, mindig kicsit másképp); telepátia; lovecrafti rémségek (valódi, látnoki álmokban vagy "élőben" látva); gondolkodó, értelmes robotok/droidok; vogonok vagy bármilyen más földönkívüliek; hosszúfülű és -combú elf lányokkal akciózó zöld csápos szörny stb.

Én, ha tényleg nem lenne olyan okom, ami miatt magamban kellene kételkednem, akkor szerintem aránylag könnyen elhinném, hogy vannak olyan dolgok, amikről soha nem hittem volna, hogy léteznek, no de hát mégis... nagy dolog.

[Zsiga]

Ha a saját szememmel látnám, és tudnám hogy nincs bennem semmi tudatmódosító (nem kevert valami hülye gombát a zöldembe... ), akkor elhinném, legyen az bármi.

[Rounin]

A felvetéshez: Ha a saját szememmel látnám, és tudnám hogy nincs bennem semmi tudatmódosító (nem kevert valami hülye gombát a zöldembe... ), akkor elhinném, legyen az bármi.

Hát, ha előttem valami Ctulhoo szerű izé materializálódna, talán felmerülne bennem, hogy talán kicsit meghasadt az ép(nek vallott) elmém. De úgy, hogy nincs bennem tudatmódosító és látom és sokadjára győződök meg arról, hogy igen, ébren kell legyek, akkor elhinném. Elvégre nincs olyan, ami ne lenne lehetséges, csak még példát nem láttunk rá :]

[Fazék]

Hát én folyamatosan farkasembereket és különféle szörnyeket képzelek el a sötét sarkokba, szóval ha egyet látnék tisztán, akkor életem hátralévő 2,54 másodpercében, azt hiszem elég szilárdan hinnék bennük

szerk: amúgy én csak a bizonyítékokat várom az ilyen természetfeletti dolgokra, készséggel képes lennék hinni bennük, amennyiben saját tapasztalat táplálná.

[Ramiz]

Hát én folyamatosan farkasembereket és különféle szörnyeket képzelek el a sötét sarkokba, szóval ha egyet látnék tisztán, akkor életem hátralévő 2,54 másodpercében, azt hiszem elég szilárdan hinnék bennük

Én alacsony, mélyen ülő szemű (eleve gyanús), összefüggéstelenül motyogó (démonidéző szövegek?), rongyos, szőrös arcú (farkasember? alakváltó?) alakokat szoktam látni hazafelé jövet, amint a bokrok tanyáznak.
edit: lehet, hogy tényleg ott vannak?

szerk: amúgy én csak a bizonyítékokat várom az ilyen természetfeletti dolgokra, készséggel képes lennék hinni bennük, amennyiben saját tapasztalat táplálná.

[Ramiz]

Lehet hogy most nagy bölcsességet osztok meg veled, de részegen is fel lehet ám szedni őket... 

Az a nagy baj, hogy naiv módon mindig arra vágyom, hogy engem szeressenek, ne az alkohol vagy (talán majd később ahogy lesz) a pénzem vagy a státuszom döntsön (mert egyelőre azok sincsenek ). Persze lehet, hogy ez hülyeség, és tanulni kéne az állatvilágból, színes tollakkal ékeskedni felfújt beggyel stb., hiszen tökmindegy végül is, meg aztán magamért miért szeretne bárki is.

De ne kanyarodjunk el ilyen hamar az előző témától plz! Kíváncsi vagyok még pár véleményre.

[Selmo]

Hát 10+ évnyi RPG-vel a hátam mögött, én elég sok mindent elképzelhetőnek tartok és azt hiszem kevés dolog lepne meg. Bár lehet, hogy az első zombi kicsinálna, mert egyszerűen kiröhögném és nem elfuték előle. Mondjuk nekem leginkább a mágia hiányzik, hogy az elme hatalma mit sem ér. Mondjuk azért pár istent is szívesen látnék, akik bele-bele avatkoznának a hívőik dolgaiba, nem is beszélve egy szépségistennőről, aki megjelengetne néha.
Nade visszatérve a témára, párszor már elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha vámpírrá változtatnának, hogy a fenébe tudnék elrejtőzni a nap elől, meg hogyan lenne meg a napi véradagom. Asszem hamar kicsinálnám saját magam. Egy játékos amíg ezt nem vezeti le magában, szvsz elég hiteltelenül játssza az emberség ösvényét követő vámpírját, de ez már egy másik fórumra tartozik.

[Ramiz]

Na de visszatérve a témára, párszor már elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha vámpírrá változtatnának, hogy a fenébe tudnék elrejtőzni a nap elől, meg hogyan lenne meg a napi véradagom. Asszem hamar kicsinálnám saját magam.

Asszem én is, de előtte poénból végigrémisztgetném a vampire-ös ismerősöket, Lythisszel kezdve.

Egy játékos amíg ezt nem vezeti le magában, szvsz elég hiteltelenül játssza az emberség ösvényét követő vámpírját, de ez már egy másik fórumra tartozik.

Csak egy másik topikra! Élesszük fel a Vampire topiko(ka)t!

[Apatilos]

szerk: amúgy én csak a bizonyítékokat várom az ilyen természetfeletti dolgokra, készséggel képes lennék hinni bennük, amennyiben saját tapasztalat táplálná.

csak azt nem hitnek nevezik, hanem bizonyossagnak, es tudasnak.

[Fazék]

csak azt nem hitnek nevezik, hanem bizonyossagnak, es tudasnak.

így lenne ötösöm a lottón. éreztem, hogy remek odafigyeléssel, valaki ki fogja javítani azt a mondatomat, amit már nem volt kedvem kijavítani, miután már idézték is, mert reménykedtem, hogy ha eddig nem kötött vki bele ebbe az egy szóba, akkor talán mostantól se fog. tévedtem.
a bizonyosság kizárja a hitet, mert az már mást jelent. köszönjük, hogy ezt ismét megtudhattuk.

azért megpróbálnám megmagyarázni hogy mégiscsak jogosan használtam a hit szót:

amennyiben te találkoznál, akár csak egy nyamvadt farkasemberrel és túlélnéd, akkor nem kezdene benned a leghalványabb hit föléledni, hogy amennyiben egy ilyen lény létezéséről megbizonyosodhattál, nem elképzelhető-e, hogy szinte az összes többi mitológia, legendabeli, rémmesebeli szörny szintén létezik? és ezen esetben ismét nem bizonyosságról van szó, hanem hitről, hiszen ha az egyik természetfelettinek ítélt szörny létezik, semmi sem zárja ki, hogy a többi esetleg szintén létezhet, de mivel azokról nem rendelkezel bizonyítékkal a hit kategóriába tartozik. megfelel, uram?

[Ramiz]

Fazék, türelmes ember vagy... +1

Apatilos: már az elején felvetettem annak a sztem nagyon reális esélyét, hogy az ember kvázi "nem hisz a szemének", azaz magában kezd kételkedni. Tehát a tapasztalat nem zárja ki azt, hogy hitről legyen szó és ne bizonyosságról. Persze a matematikai logika szerint biztosan neked van igazad, de mi sajnos nem egy matematikailag tökéletes szabályrendszer terében élünk.

[Apatilos]

Fazék: ezt az al-udvarias, erzelmeskedo stilust ha nem tudod magad mogott hagyni, akkor ide ne irj. Ramiznak sikerult enelkul is reagalnia, neked sem esett volna nehezedre szerintem. a velemenyeteket elfogadom.

[Fazék]

Fazék: ezt az al-udvarias, erzelmeskedo stilust ha nem tudod magad mogott hagyni, akkor ide ne irj. Ramiznak sikerult enelkul is reagalnia, neked sem esett volna nehezedre szerintem. a velemenyeteket elfogadom.

tény, hogy volt egy kevés ál-udvariasság a hozzászólásomban, de ugyanakkor átszerkesztettem küldés előtt és próbáltam kiszűrni belőle, de ezt nehéz elkerülni, amikor valaki azt hiszi, hogy egy ilyen topic-ba sokkal nagyobb jogossága van, egy egy-mondatos fölösleges kötözködésnek, mint egy kicsit ál-udvarias, de sztem korrektül kifejtős hozzászólásnak.

[Ramiz]

De én csak azok után tudtam értelmesen reagálni, hogy Fazék elmondta a véleményemet...
No mindegy, lépjünk tovább, uraim.

Témafelvetés:
"Aranyszájú Szent János a testünket szarzsáknak nevezte..." (Ezt egy történelemkönyvben olvastam valami egyházi szövegben.)
Harmóniában a testünkkel?, avagy volt már, hogy undorodtál magadtól vagy nem szerettél a bőrödben lenni, esetleg mindig ez a helyzet?
Mennyire (lenne) fontos az egészséges életmód?
Ha kétszer ekkora lennél, akkor is érnél ugyanennyit szerinted, vagy rendszeresen vannak koplalós-hashajtós rohamaid, nehogy elhízz?
Mi a helyzet a káros szenvedélyekkel?
Stb.

[Member]

Nem mondhatnám, hogy szeretem magam. Nem tudok 66 kgnál fentebb mászni, akármennyire is szeretném, az alkarom és a lábam akár egy ált. sulis lányé. Káros szenvedélyek közül egyedül a dohányzás taszít (NEM ÍTÉLEM EL!!! Csak nem próbálnám ki), a light drogot, a koffeinizmust és a piálást még elfogadom egy bizonyos határig.

[Slayer_Ace]

Esténként futni járok, és az edzőteremben is gyakran megfordulok, úgyhogy gondolom az egészséges életmód egy kicsit teljesül...magamért nem vagyok különösebben oda...dohányzást, drogokat maximálisan elítélem, alkohol jöhet

[Darkstar]

Nálam az számít, hogy milyen illatú és töménységű a füst. 

[Ramiz]

Szóval az nem, hogy minek a füstje... Hmm, akkor egy szofival is be tudsz tépni? Kiráááály...

[Darkstar]

Jaaa, betépésről nem volt szó. Bár az illat nagyából azt is magában hordozza, hogy miről van szó.

[Apatilos]

az emberi test tisztasagat es erejet meg tudatos odafigyelessel is nehez (bar egyre inkabb lehetetlen) megorizni, miert jo tudatosan tenni az ellen, hogy ez sikeruljon?
a tudatmodosito szerek a nevukbol fakadoan ertelmetlenek, es rossz pelda barmifele revulesekrol beszelni, hogy "mar az indianok is hasznaltak...". nekik volt vele celjuk, a varosi/videki fiataloknak/oregeknek semmifele spiritualis tapasztalas nem all szandekukban, ez latszik mindennapi eletukon is. ezert aki idosebb koraban is hasznalja ezeket a szereket, az keptelen volt beismerni ezt, vagy elszakadni tole.
az italok egy resze minimalis mennyisegben hasznos is lehet, de azert a mennyiseggel vigyazni kell, napi 0.5+ liter mar sok lesz.
a dohanyzas pozitiv kovetkezmenyeirol nem nagyon hallottam meg, a negativakrol pedig tobbet mint amennyi eleg ahhoz, hogy ne gyujtsak ra soha.
az egyik legjobb az, amikor valaki boszen lazong, hogy "de csak kicsit jol akarja erezni magat". enelkul nem megy? erdekes, nekem nincs ra szuksegem, soha nem is volt. sot, sokaknak nincs. en szeretnem megorizni a tiszta tudatomat. ha jol tudom szellemi v. erzelmi v. testi gyengesegbol fakadoan jon ezeknek a hianyolasa, hozzaerto pszichologus ezt pillanatok alatt el is magyarazna. egyebkent nyugodtan erezze jol magat minden hasznalo, de ne masok karara (nyilvanos dohanyzas, buszmegallo, iroda). lassan ott tartunk, hogy mindenkire rakenyszeritik egy olyan dolog megtureset es elfogadasat, ami egyertelmuen a karara valik. es ne lehessen fiatalokat meghulyiteni ezekkel, egesz jo korhatar volna a 18. jo az ize valaminek, ezert csinaljak az emberek? annak tudataban, hogy mennyire karos? csak nyugodtan pusztitsak magukat, ha nekik megeri.

[Ramiz]

az emberi test tisztasagat es erejet meg tudatos odafigyelessel is nehez (bar egyre inkabb lehetetlen) megorizni, miert jo tudatosan tenni az ellen, hogy ez sikeruljon?

Fordítva: minden élelmiszert teletömnek vegyszerekkel, mit számít az a kis plusz, ami legalább tudatos és élvezetes?

a tudatmodosito szerek a nevukbol fakadoan ertelmetlenek

? Mi azon az "értelmetlen", hogy tudatmódosító szer?
Bár mindegy, úgysem LSD-zek.

a dohanyzas pozitiv kovetkezmenyeirol nem nagyon hallottam meg, a negativakrol pedig tobbet mint amennyi eleg ahhoz, hogy ne gyujtsak ra soha.

Nagyon célszerűen gondolkozol. A dohányosok nem azért dohányoznak egyébként, mert valamilyen pozitív következmény lebeg a szemük előtt, vagy legalábbis én ilyennel még nem találkoztam.

az egyik legjobb az, amikor valaki boszen lazong, hogy "de csak kicsit jol akarja erezni magat". enelkul nem megy?

De megy, és lehet, hogy menne akkor is, ha soha nem ennénk csokit meg zsíros kenyeret, esetleg lehetnénk vegák és absztinensek, ha tényleg egészségesebb... De mindezt minek, ha így élvezetesebb? Ha legalább biztos lehetne benne az ember, hogy egészségesen élve hosszú életet él! De egy szívroham vagy agyérgörcs bárkivel bármikor végezhet (jó, persze vannak kockázatnövelő tényezők), mint ahogy rákot sem csak a dohányosok kapnak és ők sem csak a tüdejükben.
Egyébként pedig nem olyan nagy dolog az élet maga, hogy fontosabb legyen a hossza, mint a minősége. Élvezzem, ha tudom, úgyis meghalok, nem igaz?

[Djinn]

Egészséges életmód szerintem nagyon fontos. Ettől függetlenül nem teszek meg mindent az ügy érdekében én sem. Persze esztétikai szempontok is vannak, de pl egészség, közérzet sokkal fontosabb szerintem. Igen ha kétszer ennyi kiló lennék, akkor sem érezném magam kevésbé értékesnek, de azért nagyon nem érezném magam jól a bőrömben (sokszor most sem.), tehát tenni kéne a dolog ellen. Tudom sokak szerint ez hülyeség, de az emberi értékeknek SEMMI köze a külsőhöz.

Dohányzást kipróbáltam kb 2-3 alkalommal, de (röviden és tömören) nem ízlik. Mivel nagyon érzékeny vagyok a szagokra ezért nem is bírom a füstöt elviselni. Természetesen nem ítélem el a dohányzást, mindenkinek (kiv. a hozzám közelállóknak) a magánügye, csak annyit várok el hogy legyenek tekintettel rám, ha szólok.
Ivás sem annyira az én műfajom, van egy két ital, ami ízlik, de annyira nem hogy utánnamenjek. Nem zavar, ha iszank, de a gusztustalan részegeket utállom.  Szerintem mindenkinek tudnia kéne, hogy mennyit bír hányás/verekesés/stb... nélkül és ott abbahagyni. Sajnos volt részem egy két csúnya és veszélyes  látványban, de inkább nem taglalnám. De ezt sem ítélem el, max a környezetemben nem tűröm meg. (ebbe az is beletartozik, hogy nem megyek oda, tehát nem lesz a környezetemben...)
Kábítószer az a kategória aminek a próbálgatását sem támogatom. Ez egy elég bonyolult téma, a lényeg, hogy ha közel is engednék vkit magamhoz, aki él ilyesmivel, azzal nem lennék túl elnéző és kíméletes. Sajnos ebben a témában is volt szerencsétlenségem látni egy két dolgot.
Szerencsejáték, mint káros szenvedély. Na ilyennel még nem találkoztam. Talán, amiatt mert itt erre a szenvedélyre nincs elég pénz. :XD
Netfüggőség viszont elg gyakori az ismeretség körében. Tartok tőle rám iy jellemző némileg.  És ez meglehetősen összefügg az egészséges életmód be nem tartásával, gondolom ezt sokan tapasztalták itt...

Előző témához:
Én is az a típus vagyok, aki csak a bizonyított dolgokat hiszi el teljesen. De pl a földönkívüliekben szinte kénytelen vagyok hinni, máscsak a méretek meg a valószínűség miatt. De csak szinte. 
Mivel elég sok időt töltöttem természetgyógyászok között, kénytelen vagyok olyan dolgokban hinni (mert láttam és tapasztaltam), amit többnyire kuruzslásnak neveznek. Pl a test energiáival való gyógyítás, vagy az akarattal való befolyásolása dolgoknak (más embereknek pl.). Ezeket is sokszor felhasználják könyvekben persze néha feltupírizva.
Sokszor gondolkodtam rajta, hogy vajon kell e legyen mindennek legalább egy kis valóságalapja, amit leírtak könyvekben? Pl mint tudjuk elég sok ronda emberkísérlet volt (van). És akkor még hol van, amiről nem tudunk... Szóval ezek alkalmával ki tudja, mik történtek, jöttek létre. MIlyen mutánsok, torzszülöttek.... Gondolom ezek mindenkinek megfordultak a fejében. De igazán csak akkor hinnék ilyen lényekben, ha bizonyítékaim lennének.

Asszem kicsit elszaladt velem a ló, meg lehet értelme sem volt sok... na mindegy ha vmi még eszembejut leírom.