Kötetlen beszélgetések (régi Offtopic stílusban)

[Ramiz]

Azért ez is abszurdisztán, hogy az összes plakátról/reklámból félmeztelen emberek vigyorognak ránk, de 4 fal között nem lehet beszélni arról, hogyan folyik a szex. Vagy legalábbis hogyan kéne folynia, ne adj isten beszélni a nemi szervekről és azok működéséről. Kíváncsi vagyok, itt mi a helyzet. Mindjárt írok is egy szavazást a topicjában.

Egész nyugati világra jellemző, és tényleg gáz.

[Acchan]

kevesebb arviz lenne amiatt, hogy a gatak nincsenek rendben

Évente kétszer (tavasz, ősz) van árvíz, ha jók a gátak, ha nem. Ez már évezredek óta így működik kis hazánkban. Az más, h nem mindig jut el az árvíz másod- vagy harmadfokig.

Nem mondtam, h ne fizessenek a felelősök, csak annyit bátorkodtam megjegyezni, h először minden károsultnak legyen tető a feje fölött, takarója, kajája, mérjék fel a károkat, tegyék legalább minimálisan élhetővé a községeket, aztán mehet a számonkérés. Amíg azt sem tudják, mit kezdjenek magukkal, nem is tudnak hol aludni, addig hiába nyomnak a markukba pénzt. Azt egy szóval sem mondtam, h ne nyomjanak a kezükbe pénzt.

Neked lehet, hogy másodlagos, a közvetlen érintetteknek viszont valószínűleg nagyon is jól esne az igazságszolgáltatás.

OK, biztosan nagyon félreérthetően fogalmaztam, de azért talán ennyire mégsem...

Mi egy kicsit elorebb nezunk. A megelozes fele.

Hajrá. Ez ugyanolyan meddő dolog, mint a hálapénz vagy a protekció téma.
[spoiler]De ezzel persze nem azt mondom, h a felelősség áthárítása, hálapénz fizetése/elfogadása/elvárása, vagy a protekció jó dolog - mielőtt még ezért is leszúrtok.[/spoiler]

[Flaser]

Apropó gátak - a Bős-nagymarosi vízlépcsőnek lett volna egy ilyen funkciója is, tudniillik megfogná a lezúduló víz egy jó részét. Csak ezt senki se szokta megemlíteni, helyette megy a hőbörgés, hogy "így" ökokatasztrófa meg "úgy" ökokatasztrófa (...meg azt se említi senki, hogy az egykori tiltakozást szervezők között hány embernek volt az ártérben illegálisan épített nyaralója).

[kikuchiyo]

kevesebb arviz lenne amiatt, hogy a gatak nincsenek rendben

Évente kétszer (tavasz, ősz) van árvíz, ha jók a gátak, ha nem. Ez már évezredek óta így működik kis hazánkban.

Ez az, ami nem teljesen igaz.

Egészen az 1870-es évekig, amikor a nagy folyamszabályozások elkezdődtek, a rendszeres árvizek minden évben elöntötték az ártereket - többezer négyzetkilométert. Az emberek tudták is, hogy melyek ezek a területek, nem is építkeztek oda, nem használták mezőgazdasági célra sem, legfeljebb elrejtőztek néha a dús ártéri erdőkbe, ha úgy hozta a szükség.
Azonban az a hit, hogy az ember uralhatja és saját céljaira megváltoztathatja a természetet, a folyók szabályozásának gondolatát a döntéshozók fejében elültette, a népesség növekedése pedig az árterek hasznosítását egyenesen szükségessé tette.

Ezért a folyók kanyarulatait levágták és a folyók mellé gátakat építettek. Ez azzal a haszonnal is járt, hogy a folyók hajózhatóvá váltak. (Itt a Tiszáról van elsősorban szó, de a kisebbekre is részben érvényes).

Azonban azzal nem számoltak, hogy az a vízmennyiség, ami korábban nyugodtan szétterülhetett azon a hatalmas ártéren, most egy szűk, sokkal nagyobb emelkedésű csatornába kényszerült. Persze, hogy időnként a gátak nem bírták a nyomást, és átszakadtak - a víz ekkor igazából a saját régi területét foglalta vissza, és nem törődött azzal, hogy közben oda egész városok
költöztek. De az emberek ezt úgy fogták fel, hogy a víztől meg kell védeni magukat és a tulajdonukat, és tovább magasították a gátakat - ezzel tovább súlyosbították a problémát. Az árvizek korábban nem tapasztalt hevességéhez egyébként az is hozzájárul, hogy a vízgyűjtő terület erdeit jórészt kiirtották, így a hirtelen lehulló csapadék vagy elolvadó hó gyorsan a folyó alsó szakaszába jut.

Kisebb méretben ugyan, de ugyanaz játszódott le, mint amit a kínaiak csináltak a Sárga-folyóval. Évszázadokon át építették a gátat, a folyó pedig csak rakta le a hordalékát a szűk mederben, erre válaszul az emberek tovább magasították a gátakat.
Az eredmény, hogy egyes helyeken a vízszint ma 14 méterrel van a környező földek fölött. Egy-egy különösen nagy árvízkor pedig az egész folyó kitör a gátak közül és teljesen új medret keres magának, közben elpusztítva többmillió embert.

[Kvikveg]

Kb en is igy tudtam. Az mindig meglepett, hogy kvazi arterre epitkeztek, vagy hogy oda egyaltalan kiadtak epitesi engedelyt. Marmint ami nem a regi arter hanem jelenlegi biztonsagi zona gatszakadas esetere vagy mi.

[Acchan]

Egészen az 1870-es évekig, amikor a nagy folyamszabályozások elkezdődtek, a rendszeres árvizek minden évben elöntötték az ártereket - többezer négyzetkilométert. Az emberek tudták is, hogy melyek ezek a területek, nem is építkeztek oda, nem használták mezőgazdasági célra sem, legfeljebb elrejtőztek néha a dús ártéri erdőkbe, ha úgy hozta a szükség.

Arra céloztam kizárólag, h minden évben van kétszer, és ez független az emberektől. Ez inkább a hóolvadás és esőzések függvénye volt mindig is. Ezt is csak azért mondtam, mert az árvíz nem azt jelenti, h mindent elönt a víz: az első fok, ami ellen nem is védekeznek komolyabban, szintén árvíz, ahogy a katasztrófaturisták mekkája, a rendes homokzsákolós is az.
Az természetesen igaz, h miattunk okoz ilyen nagy károkat, mert nekünk muszáj az ártérre építkezni, erdőt irtani, szántóföldeket a folyók mellé létesíteni, etc.

Gátőrcsaládból származom amúgy, szóval ezekkel azért tisztában volnék. 

Kb en is igy tudtam. Az mindig meglepett, hogy kvazi arterre epitkeztek, vagy hogy oda egyaltalan kiadtak epitesi engedelyt. Marmint ami nem a regi arter hanem jelenlegi biztonsagi zona gatszakadas esetere vagy mi.

Gondolom, sokaknak jó kis üzlet eladni ilyen telkeket.

[Flaser]

Ad B: Víztározó erőmű - annekünk nem kell, me WC csésze!

Mindegy, hogy ez azon kevés megoldások egyike amivel a megújuló energiaforrásokat be lehet emelni a jelenlegi rendszerbe, ill. az sem, hogy pl. magas vízállás idején föl lehet tölteni, majd év közben főleg ereszteni.

Tudniillik, az áram már csak olyan, hogy nem lehet eltenni befőttbe. Ha fogyasztják termelni kell - s pont *akkor* kell termelni! - ha meg nem fogyasztják nem lehet termelni. A szél/nap stb. erőművek nagy problémája, hogy akkor termel ha fúj a szél vagy süt a nap, nem akkor amikor kell. Na egy víztározó erőmű azért jó, mert ilyenkor "megeheti" ezt az áramot a tározót töltve szivattyúkkal, majd vissza-adja amikor igény van rá, turbinát hajtva a leeresztett vízzel...

...de ezt a levegő munkacsoportnak, a sok méregzöldnek és a "WC csésze!!!" tömegnek lehet magyarázni.

[LiaLia]

Ad B: Víztározó erőmű - annekünk nem kell, me WC csésze!
...de ezt a levegő munkacsoportnak, a sok méregzöldnek és a "WC csésze!!!" tömegnek lehet magyarázni.

Víztározó erőműnél azt el tudom fogadni, hogy mint megújuló energiaforrás lényeges lehet, merthogy a többi bányászott, felszínre hozott energiahordozókból nincs korlátlan mennyiség és merülnek ki a készletek.
Viszont emellett természetvédelmi területeket, tájakat szabdalnak fel, a létesítés érinti a környéken lakókat is.

Áradásokkal kapcsolatban a kikuchiyo felől leírtak mellett, hogy át lettek alakítva a  medrek, és közben a kivágott erdők, földek sem úgy funkcionálnak már, mint régen, plusz dolog még szerintem, hogy pl. idén is hatalmas mennyiségű csapadék volt, és a nagyobb vízmennyiséget kellett a medreknek elbírnia.

[NLZ]

Ad B: Víztározó erőmű - annekünk nem kell, me WC csésze!
...de ezt a levegő munkacsoportnak, a sok méregzöldnek és a "WC csésze!!!" tömegnek lehet magyarázni.

Víztározó erőműnél azt el tudom fogadni, hogy mint megújuló energiaforrás lényeges lehet, merthogy a többi bányászott, felszínre hozott energiahordozókból nincs korlátlan mennyiség és merülnek ki a készletek.
Viszont emellett természetvédelmi területeket, tájakat szabdalnak fel, a létesítés érinti a környéken lakókat is.

Kb hasonló fasz dumával tiltakoznak a szélerőművek ellen is. Mint ha az jobb lenne, mint ami helyette van.

[Cobra]

Szélerőművel is inkább az a baj, hogy Magyarországon csak nagyon kevés helyen van állandó, nem túl erős szél. Szélcsendben vagy  viharban meg nem termelnek áramot.

[LiaLia]

Ad B: Víztározó erőmű - annekünk nem kell, me WC csésze!
...de ezt a levegő munkacsoportnak, a sok méregzöldnek és a "WC csésze!!!" tömegnek lehet magyarázni.

....
Viszont emellett természetvédelmi területeket, tájakat szabdalnak fel, a létesítés érinti a környéken lakókat is.

Kb hasonló fasz dumával tiltakoznak a szélerőművek ellen is. Mint ha az jobb lenne, mint ami helyette van.

Újraolvastam amit írtam, és sehogy se látom benne, hogy nemiszervekről írtam volna

Szélerőművel is inkább az a baj, hogy Magyarországon csak nagyon kevés helyen van állandó, nem túl erős szél. Szélcsendben vagy  viharban meg nem termelnek áramot.

Szélerőmű errefelé tényleg nem nagyon lehet. Mo-n geotermikus energiában gondolkodnak még.

[.Attila]

http://index.hu/belfold/2010/10/22/uj_felsooktatasi_torveny/
Ezt én egy jó kezdeményezésnek tartom.

[Member]

Azzal egyetértek, hogy 2 alkalommal lehessen felvenni egy tárgyat, de hogy egy félévben is összesen 2 vizsga legyen belőle? Jó, én 1x buktam, nem érintene, de azért ezt már kicsit erősnek érzem.
A másik pont pedig a felvételi. A jelenlegi kormányzásra jellemző, hogy pár lényeges pont felett elsiklanak: Pl. aki mondjuk 15 éve érettségizett, az mostantól újból kell, hogy érettségizzen, két tárgyból emelten?

[.Attila]

Nem két vizsgaidőpont, hanem egy félévben kétszer mehetsz el vizsgázni egy tárgyból.

[Member]

Nem két vizsgaidőpont, hanem egy félévben kétszer mehetsz el vizsgázni egy tárgyból.

Így értettem, na.

[.Attila]

És ezzel mi a gond? Hagyni kéne valakit 5ször hagyni vizsgázni?
Az egyetlen probléma, ami felmerülhet, az az, hogy sok tanár igazságtalan buktat tömegeket, ezt is vizsgálni kéne. Abban viszont semmi rosszat nem látok, hogy egy tárgyból egy félévben csak kétszer lehessen menni vizsgázni. Az talán erős, hogy egyből ki is csapjuk az egyetemről, ha ez két félévben nem sikerül, de legalább kezdődik valami szigorítás, mert ami most van (gyakorlatilag előbb-utóbb mindenki megkapja a papírt, ami így értéktelenné válik), az nem pálya.

[Xzone]

Szerinem itt a BME-n már most is csak kétszer lehet vizsgázni egy tárgyból egy félévben. És esetleg az összes tantárgyad közül az egyiknél megpróbálhatod harmadszor is (még talán külön fizetni is kell érte).

[.Attila]

Igen, félévente egy dékáni engedéllyel lehet másodszor is pótvizsgázni. Legalábbis így volt még 2-3 évvel ezelőtt.

[Member]

Az egyetlen probléma, ami felmerülhet, az az, hogy sok tanár igazságtalan buktat tömegeket, ezt is vizsgálni kéne.

Ez a PROBLÉMA.

[kikuchiyo]

Az egyetlen probléma, ami felmerülhet, az az, hogy sok tanár igazságtalan buktat tömegeket, ezt is vizsgálni kéne.

tömegeket

Már eleve itt a probléma.

Az odáig rendben van, hogy az állam tömegképzésként képzeli el az egyetemi képzést. Az már kevéssé van rendben, hogy a mostani finanszírozási rendszer (fejpénz) miatt az egyetemnek érdeke minél több (potenciálisan alkalmatlan) hallgatót felvenni. Az pedig semennyire sincs rendben, hogy ennek a hatalmas tömegnek a rendes képzésére sem az emberi, sem a technikai feltételek nincsenek meg.

Egy 500 fős évfolyammal, mint amilyen pl. progmaton van, mit lehet kezdeni? A fele összeadni sem tud, azokat azért tényleg ki kell szórni, hogy később legalább színlelni lehessen, hogy valamennyire értelmes szinten leadják a tananyagot. Most jártam az ELTÉn, egy közelebbről meg nem nevezett tanszék egyik doktoranduszával szokott dolgom lenni. Mutatta a zh-kérdéseket: "Hány cm az átmérője egy 1 literes gömbnek?" A középiskola első osztályában ordítva verte volna szét a fejemen a matekkönyvet a tanár, ha nem tudok egy ilyenre válaszolni 3 másodpercen belül, ezek meg elvileg egyetemisták.

Ennyi - és ilyen színvonalú - embert viszont nem lehet szeretettel, egyenként mérlegelve vizsgáztatni - innen jön aztán a benyomás, hogy "sok tanár igazságtalanul buktat tömegeket".

[Darkstar]

Valamelyik nap futottam rá egy kimutatásra az egyetemi lemorzsolódásról. Elte proginfon 3 vagy négy év alatt ÖSSZ a hallgatók ~6%a végzett. És ez bsc

gy 500 fős évfolyammal ... mit lehet kezdeni?

Ezért jó, hogy mi skm-en vagyunk 15en, ill néhány spm-el összevont órán 35en

[Makos]

Mutatta a zh-kérdéseket: "Hány cm az átmérője egy 1 literes gömbnek?" A középiskola első osztályában ordítva verte volna szét a fejemen a matekkönyvet a tanár, ha nem tudok egy ilyenre válaszolni 3 másodpercen belül, ezek meg elvileg egyetemisták.

A probléma ott kezdődik hogy a középiskolák színvonala is 0.

[Kvikveg]

Azzal egyetértek, hogy 2 alkalommal lehessen felvenni egy tárgyat, de hogy egy félévben is összesen 2 vizsga legyen belőle? Jó, én 1x buktam, nem érintene, de azért ezt már kicsit erősnek érzem.
A másik pont pedig a felvételi. A jelenlegi kormányzásra jellemző, hogy pár lényeges pont felett elsiklanak: Pl. aki mondjuk 15 éve érettségizett, az mostantól újból kell, hogy érettségizzen, két tárgyból emelten?

A szigoritassal magaval egyetertek, de azert a masik oldalt is megnezhetnek. Es indulo szakoknal azert nem artana valami engedmeny, en meg emlekszem nalunk milyen rumli volt.
Eddig is 2 alkalom volt/felev. Vizsga, uv.

[Member]

Annyiban valóban korrekt, hogy anno voltak seggek, akik buktak 2x és harmadjára megkapták a négyest, más meg elsőre a kettest, és az előbbi kicsit jobban járt, pedig hát ki csinálta jobban?

[Próféta]

Annyiban valóban korrekt, hogy anno voltak seggek, akik buktak 2x és harmadjára megkapták a négyest, más meg elsőre a kettest, és az előbbi kicsit jobban járt, pedig hát ki csinálta jobban?

+1
Mondjuk nálunk, ha a kettes már megvolt, még kérhettél és általában kaptál lehetőséget javítani.

Amit a törvény megszüntetne: volt nekünk BME infó ötéves képzésben egy szigorlatunk másodév végén. A jelenlegi szabályozással visszaélve egyesek azt csinálják, hogy megtanulták húsz tételből mondjuk a két-három legkönnyebbet (de őket is csak olyan szintre, hogy valamekkora eséllyel görbüljön), aztán addig járnak vizsgára, amíg valamelyik szerencsés tételt nem húzzák. Félévenként próbálkozhatnak kétszer, de minden félévben fel lehet venni a szigorlatot, így nyolcad-kilencedéves korukra valahogy mákkal meglesz nekik. Még három-négy tárggyal eljátsszák ugyanezt. Belsős értesülés szigorlatoztatást is csináló havertől: még mindig rengeteg (nem ritkán énelőttem kezdett) srác van benn a rendszerben, aki félévenként kétszer vagy háromszor bemegy erre az elvileg másodév végi szigorlatra, teljesen felkészületlenül, bukni. Mindezt úgy, hogy már gyakorlatilag kifutott a képzésünk, az utolsó évfolyam is egy év ráhagyással lediplomázhatott.

No nem arról van szó, hogy az illető tématerület ismerete nélkül nem lenne ember az ember, de azért ezekről az egykori diáktársaimról sejthetjük hogy mennyire linkek és igényesek. Sokan nem azért maradtak így le, mert részmunkában dolgozniuk kellett az egyetem mellett, hanem mert buliztak meg lusták meg hülyék meg leszarják. És - ha a 20+1 félévből nem futnak ki - még egyszer diplomájuk lesz egy olyan egyetemen, amelynek kb. tíz-tizenöt éve még presztízse is volt. Milyen jó, hogy nem építőkaron vagyok, mert akkor most félhetnék, ki tervezi majd a hidat alám meg a tornyot fölém.

sok tanár igazságtalan buktat tömegeket, ezt is vizsgálni kéne.

Persze ez is igaz. Csak sajnos fogalmam sincs, hogy lehet erre kategorikus megoldást adni.

[Ramiz]

Lehetne szigorúbb az egyetemi képzés, meg lehet jobban szórni, de előbb én hadd fejezzem be!

[Kvikveg]

Lehetne szigorúbb az egyetemi képzés, meg lehet jobban szórni, de előbb én hadd fejezzem be!

[Member]

Próféta: Ők már gondolom költségtérítésen vannak, ha apuci-anyuci ennyire gyík, hát fizesse a borsos féléveket.
Amúgy gyanús, hogy nekik kapcsolatok árán már előre ki van adva az állás, azért linkek ennyire.

[Próféta]

Próféta: Ők már gondolom költségtérítésen vannak

Valahogy úgy. Bár a szigorlat nulla kredit, azt talán megengedhetik maguknak

[Ramiz]

BASSSZKI!!! Azon az MTV-n (angol), amin anno Beavis és Butthead ment, egy lázadó számok összeállítás (Jackass top 50) közben mit látok reklámszünetben?... Szcientológia reklámot...