Filmek (minden, ami nem japán)

[Feldin]

OK kösz, de már Kvikveg lemásolja nekem kövi meetre!
(várj csak, van játék is?? )

hajjaj. jó is csak én elakadtam

[kikuchiyo]

A tizedes meg a többiek

Látni kell. Fergeteges magyar háborús vígjáték a hatvanas évekbõl.
Zseniális, méltán szállóigévé vált szövegek ("az oroszok már a spájzban vannak!"), nagy színészek kivételes alakításai. 'nuffszed.  (thx Ramiz)

9/10

[Ramiz]

A tizedes meg a többiek
Látni kell. Fergeteges magyar háborús vígjáték a hatvanas évekbõl.
Zseniális, méltán szállóigévé vált szövegek ("az oroszok már a spájzban vannak!"), nagy színészek kivételes alakításai. 'nuffszed.  (thx Ramiz)
9/10

Kileeeeeenc?
Fogyasztási ajánlat: nézd addig, amíg egész nap a zenéjét nem fütyülöd és a szállóigévé vált mondásokat nem használod, és akkor betekintést nyerhetsz nemzetünk legnagyobb film-büszkeségének az igazi erejébe.

[Raggie]

A tizedes meg a többiek

Látni kell. Fergeteges magyar háborús vígjáték a hatvanas évekbõl.
Zseniális, méltán szállóigévé vált szövegek ("az oroszok már a spájzban vannak!"), nagy színészek kivételes alakításai. 'nuffszed.  (thx Ramiz)

9/10

Megtámogatva mégegyszer!
(meg a cigis jelenet is a kedvencem , meg a lakáj a kúriában )

[Kvikveg]

Megtámogatva mégegyszer!
(meg a cigis jelenet is a kedvencem , meg a lakáj a kúriában )

Albert:
- Az oroszok.
*oltozes*
...
- Bocsanat uraim tevedtem, a nemetek.
*oltozes*
...
- Bocsanat uraim tevedtem, megis az oroszok...
*meredt pillantasok a tarsasagtol*
- Na Albert, dontse mar el!

Az meg egy kulon tanulmany, ahogy Albert kinez a kukucskalon.

- Es hogy szolitottak magat?
- Az ur es a kedves felesege Albertnek, ugy velte a Dezso tulsagosan kozonseges egy komornyiknak... a kuzin meg ven majomnak... :hahaha:

[Ramiz]

- Az oroszok.
*oltozes*
...
- Bocsanat uraim tevedtem, a nemetek.
*oltozes*
...
- Bocsanat uraim tevedtem, megis az oroszok...
*meredt pillantasok a tarsasagtol*
- Na Albert, dontse mar el!

"Kétszer sohasem tévedek."

De még kedvenc részem pl az is, amikor a nemzeti érzelmû fickó, aki sosem öltözködik, magával sakkozik, meg amikor ott kimennek a szobából a katonák, Albert lenyomja a kitöltött felest.

[kikuchiyo]

a Good night, and Good luck c. filmet.

Arról szól, hogy egy Edward R. Murrow nevû tévés személyiség hogyan szállt szembe az Amerika-ellenes Bizottság paranoid vezetõjével, McCarthy szenátorral. Nem sokat tudtam erõl a korról (az Oppenheimer-eseten kívül), tehát ilyen értelemben érdekes és bevilágító volt, de mint film nem volt kiemelkedõ. Jól visszaadta a korabeli élõ tévéadások hangulatát, és az egész film a hitelesség illúzióját kelti azzal, hogy teljes egészében fekete-fehérben forgatták. Az archív anyagok jól illeszkednek a fikciós elemekhez, bár egy kicsit talán túl sokat használtak belõlük. Valahogy az egész egy jól megcsinált iparosmunkának tûnik számomra, és az sem segít, hogy az eleje-vége gyakorlatilag keretbe foglalja a filmet, és a szánkba rágja a tanulságot, hogy milyen rossz is a félelem légkörében élni, és hogy milyen rossz is, hogy a televízió  elszigeteli és elhülyíti az embereket, és hogy a (mostani) kormányzat a tévét a saját hatalmának növelése érdekében használja ki.
A fõszerepet játszó David Strathairn (most láttam elõször) nagyon jó, Oscar-esélyes, de a második leghangsúlyosabb szereplõ George "rosszdoktor" Clooney -- egyben a film rendezõje -- nem tudott túllépni azon a szinten, hogy "Helló, én G. C. vagyok, a nagy sztár, tök jól mutatok a vásznon, nem?"

Összességében egy rendes, burkoltan Bush et al.-ellenes film, a közelmúlt történelme iránt érdeklõdõknek ajánlható.

[Mirror]

Nem tudom, szerintem ez a "szûz - nem szûz" téma tipikusan amcsi túllihegett kérdés... (ld. még: bármelyik gagyi tinivígjátékukat). Eleve túl nagy hangsúlyt fektetnek rá, másrészt meg kínos, szégyellnivaló dolognak tartják a szûzességet, pedig az kincs: mert csak egyszer lehet elveszteni.
(A japánok hozzáállása sokkal egészségesebb. )

hát mi se a hatalmas szellemi mondanivaló végett néztük (az nem vót), hanem, mert szórakoztató volt, ahogy az idióták mindenféle "jóóó" tanáccsal látták el hõsünket, vagy az idióta választék bemutatása...

Egyedül ezzel értek egyet. Az enyém az, hogy akármilyen jól van megcsinálva egy film (==> nem kell megnéznem!), nem érdekel egy olyan nemzettõl, aki ilyeneket mûvel. Pláne hogy renngeteg patrióta és "a harc az egyetlen megoldás a minket nem tisztelõ gyaurokkal szemben" filmet csináltak/csinálnak közben.

azért ennyire nem kellene általánosítani...

Good night, and Good luck: még csak most jött be a moziba?! még szeptemberbe' olvastam az interjút G. C.-vel a klotyón... Amúgy mögnézném, egyszerûen azért, mert érdekel mit hoztak ki a sztoriból

[Mirror]

Egyedül ezzel értek egyet. Az enyém az, hogy akármilyen jól van megcsinálva egy film (==> nem kell megnéznem!), nem érdekel egy olyan nemzettõl, aki ilyeneket mûvel. Pláne hogy renngeteg patrióta és "a harc az egyetlen megoldás a minket nem tisztelõ gyaurokkal szemben" filmet csináltak/csinálnak közben.
[\QUOTE]
azért ennyire nem kellene általánosítani...

[Ramiz]

The War Game

1966-ban a BBC tévécsatorna készített egy dokumentumfilmet, amely egy gondolatkísérletet végez: mi történne, mire lehetne számítani egy Nagy-Britannia és Oroszország közti atomháború (kölcsönös atomcsapások) esetén? A film sok tényt közöl és rengeteg aprólékosan megvizsgált eseményt ismertet, amelyek nagy valószínûséggel megtörténnének a valóságban. A film készítése során a Hirosimát és a Nagaszakit ért atomcsapáson kívül tanulmányozták Drezda, Darmstadt és Hamburg bombázását is, hiszen nem csak konkrétan az atomrobbanással foglalkozik a film, hanem a háborús viszonyokat megszégyenítõ, a különféle készletek hiányából adódó gondokat, pszihológiai és lelki problémákat, rendfenntartási nehézségeket, érdekes és ijesztõ jelenségeket (például egy bombázás során létrejött hatalmas tûz által keletkezett talajközeli szél elérheti a 100 km/h-s sebességet is, amivel az embereket egyszerûen odaszippantja a tûzhöz). Persze az atomrobbanással kapcsolatos tények is megdöbbentõen hihetetlenek. Egyszerûen felfoghatatlan...
A film nagyrészt a száraz dokumentumfilm stílusánál marad, azonban közben különféle jeleneteket eljátszanak a képernyõn. Természetesen jónéhány olyan rémisztõ, a maga teljes egészében talán felfoghatatlan dolgot mutatnak, amitõl az ember határozottan úgy érzi, mintha egy hatalmas marok szorítaná a torkát (én legalábbis egyre nehezebben kaptam levegõt a szerencsére alig egyórás film alatt...), de a szokásos ellenvetésnek - ez csak hatásvadászat, a nézõ együttérzésére játszik - ezúttal nincs helye, mert végig érezni, hogy ez a film még így is nagyon messze van a valóság "embertelen" - persze éppen az ember által elõidézett - hihetetlen, felkavaró kegyetlenségétõl, másrészt pedig ezek a jelenetek is angolosan visszafogottak és tényszerûek. (Például a halottak azonosításának problémáját is logikusan járják körül, példákat hozva a múltból, hogy összegyûjtötték a halottak jegygyûrûit vödrökbe és azokban turkálhattak az aggódók, hátha megtalálják házastársuk gyûrûjét.)
És a filmben elhangzó minden egyes egyszerû ténnyel és következtetéssel új értelmet nyer az a közhely, hogy ennek a háborúnak csak vesztesei lennének... (Az atomháború a "gyõztes nélküli háború".)
A The War Game elkészítése óta a hidegháború réme már elmúlt, de az tény, hogy egyre több kisebb ország építi meg a maga atomfegyvereit, és az emberi természet nem változott (Kennedy és Hruscsov alatt sem sokon múlott az atomháború kitörése...). Ez a film durvább, mint bármilyen horrorfilm. Aki ismeri a Dr Strangelove-ot vagy a Falloutokat, az feltétlenül nézze meg, hogy tisztába jöjjön a valósággal is, valamint mindenki, aki szeretné tudni, hogy mi történhetett Hirosimában és Nagaszakiban. És aki szeretné tudni, hogy mi történhet még velünk.

THX to kikuchiyo!

[kikuchiyo]

The War Game
...
A film készítése során a Hirosimát és a Nagaszakit ért atomcsapáson kívül tanulmányozták Drezda, Darmstadt és Hamburg bombázását is, hiszen nem csak konkrétan az atomrobbanással foglalkozik a film, hanem a háborús viszonyokat megszégyenítõ, a különféle készletek hiányából adódó gondokat, pszihológiai és lelki problémákat, rendfenntartási nehézségeket, érdekes és ijesztõ jelenségeket (például egy bombázás során létrejött hatalmas tûz által keletkezett talajközeli szél elérheti a 100 km/h-s sebességet is, amivel az embereket egyszerûen odaszippantja a tûzhöz)...

OFF pontosabban arról van szó, hogy nem kell atombomba egy város teljes lerombolásához, egy "ügyesen" szervezett támadás hagyományos bombákkal is hasonló mértékû rombolást képes végezni. Egy lokalizált tûzfészekben az égési hõmérséklet egy bizonyos határt nem halad meg, mert a tûz oldalról szívja be a hideg, oxigénben gazdag levegõt. De ha az egész város ég, akkor az egymásba érõ tûzfészkek nem tudnak honnan hideg levegõt beszívni, csak a városon kívülrõl. Így az égés hõmérséklete sokkal magasabb lesz, a pusztítás pedig teljes. A szövetségesek éppen ezt érték el pl. Drezda bombázásánál: az elsõ hullámban támadó repülõgépek nagy erejû rombolóbombákkal szórták meg a várost, ami rengeteg éghetõ törmeléket termelt, valamint elzárta a mentõalakulatok és a tûzoltók útját, illetve bezárta az embereket az óvóhelyekre,  majd a második hullámban gyújtóbombákat vetettek be, ami egy összefüggõ lángtengerré változtatta a várost, elõidézve a fent leírt tûzvihar nevû jelenséget. Ajánlott irodalom: Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd.

OFF OFF

[Ramiz]

a szakszerû magyarázatot!

Citizen Dog

A  Citizen Dog, egy 2004-es thai film, az egyik legjobb romantikus vígjáték, amit valaha láttam (mondjuk nem láttam nagyon sokat). Abszolút nem szokványos stílusú, a helyszínek nagyon színesek, a karakterek nagyon egyediek, sok az abszurd humor és a meglepõ történés. Rengeteg jó ötlet van benne és hatalmas hangulata van, legfõképpen a remekül passzoló zenéknek és a jó színészeknek hála (a fõszereplõ srác Hlynur-ra emlékeztet a 101 Reykjavíkból, és legalább akkora arc ).
Egyetlen bajom az, hogy úgy voltam ezzel a filmmel, mint az Amélie csodálatos életével: gyönyörû szép, szívmelengetõ és jó nézni, de még az Ichi the Killer-szerû filmeknél is jobban el van rugaszkodva a valóságtól, mert erõszakot és õrületet rengeteget látok a világban, de optimista lelkesedést, meseien tiszta szerelmet és happy endet nagyon ritkán... De ez csak egy apróság, ettõl még igazi kitûnõ filmélmény, és a legjobb, hogy nem nyálas és nem is erõszakos, így tényleg bárkinek ajánlható. (Az egy-két abszurd, morbid vicc miatt talán a fiatalabb korosztályokat kivéve.
A thai nyelv pedig szép.

[Feldin]

a szakszerû magyarázatot!

Citizen Dog

A  Citizen Dog, egy 2004-es thai film, az egyik legjobb romantikus vígjáték, amit valaha láttam (mondjuk nem láttam nagyon sokat). Abszolút nem szokványos stílusú, a helyszínek nagyon színesek, a karakterek nagyon egyediek, sok az abszurd humor és a meglepõ történés. Rengeteg jó ötlet van benne és hatalmas hangulata van, legfõképpen a remekül passzoló zenéknek és a jó színészeknek hála (a fõszereplõ srác Hlynur-ra emlékeztet a 101 Reykjavíkból, és legalább akkora arc ).
Egyetlen bajom az, hogy úgy voltam ezzel a filmmel, mint az Amélie csodálatos életével: gyönyörû szép, szívmelengetõ és jó nézni, de még az Ichi the Killer-szerû filmeknél is jobban el van rugaszkodva a valóságtól, mert erõszakot és õrületet rengeteget látok a világban, de optimista lelkesedést, meseien tiszta szerelmet és happy endet nagyon ritkán... De ez csak egy apróság, ettõl még igazi kitûnõ filmélmény, és a legjobb, hogy nem nyálas és nem is erõszakos, így tényleg bárkinek ajánlható. (Az egy-két abszurd, morbid vicc miatt talán a fiatalabb korosztályokat kivéve.
A thai nyelv pedig szép.

fú, ezt is kérem
HA romantikus és neked tetszett akkor nekem nagyon fog!

[Ramiz]

fú, ezt is kérem
HA romantikus és neked tetszett akkor nekem nagyon fog!

Jah, mert én nagyon kritikus vagyok ilyen ügyben.
Egyébként valószínûleg jó sokszor megnézték a készítõk az Amélie csodálatos életét.

[Mirror]

The War Game

Az olvasás közben épp a Fallout jotott eszembe... merre érhetõ el az ominózus mû??

Ha már bepostoltam, akkor két film:
Fûrész
Nos, én az Üvegbigis kettõre szavaztam, de nem jött össze, mert én voltam az egyedülni, aki korábban már látta ezt a beteg celluloidzagyvaságot. Így aztán nekem kellett szólni, hogy mikor ne parázzanak a leányaim (rájöttem, hogy horrort, meg ilyen pszichopata marhaságokat csak egy falkányi csajjal éri meg nézni...akkor egész mókás...). A végén a poén elég jó, a papírformák is teljesülnek (a fekete zsaru meghal), de a film nekem túl elmebetegre sikerült. Az operatõri-hangmérnöki munka ezt csak megerõsíti. Valahogy lelkiismeretfurdalásom volt nézni, ahogy az áldozatok szenvednek... Csak azt nemtom, miért készült ebbõl még egy rész, fõleg azért, mert elméletileg az lesz a hétfõ esti program ( ). bosszantó részletek persze voltak: amikor a zsaruk felfedezik a pszichopata tanyáját, nemtom mit kellett vacakolni: bumm-bumm, bele a tárat és megspórolják a bíróság meg a kóter költségét az adófizetõ állampolgároknak...

Postás    
Ezt Ramiz juttatta az eszembe. Jó, sokan lehúzták, mint egy újabb nyálas amcsi filmet, amiben Kevin Costner ismét megmenti a világot. Ráadásul épp a Waterworld után készült. Így aztán jókora idõvel késõbb láttam a Postmant, és az eleje/vége kivételével elég jó volt. Bár, lehet, hogy azért, mert éppen javában Fallout 2-ztem, szóval érdekes volt a téma filmrevitele. Némileg jobban tetszett, mint a Mad Max 2, fõleg, hogy a szövegkönyv is hosszabb volt. Szóval, ha valaki elõkapja leporolásra a jó öreg Fallout sorozat egyik példányát, akkor ajánlott hozzá. Amúgy nem, mert Ft nélkül túlságosan patriótás-usamerikás...

[Ramiz]

Az olvasás közben épp a Fallout jotott eszembe... merre érhetõ el az ominózus mû??

Nálam. Nemtom. Kikuchiyotól kaptam. Lehet, hogy van neten. Ha érdekel, csinálok torrentet belõle.

Szóval, ha valaki elõkapja leporolásra a jó öreg Fallout sorozat egyik példányát, akkor ajánlott hozzá. Amúgy nem, mert Ft nélkül túlságosan patriótás-usamerikás...

A Fallout meg éppen nem patriótás, szóval talán mégsem passzol annyira.

[kikuchiyo]

Társasággal néztem moziban, hiba volt.
Egy közepesen rossz filmre számítottam, de amit láttam, az nem is film volt, hanem valami zavaros katyvasz.
Legalább öt történetszál (olajcégek, arab hercegek, terroristának álló olajmunkások, korrupt ügyvéd az alkoholista apjával, na meg dagadt és szakállas Dzsordzsklúni, mint CIA-ügynök), aminek semmi köze egymáshoz, külön-külön még értelmük se nagyon volt, komolyan, mintha valaki összetépett volna több különbözõ forgatókönyvet, és véletlen sorrendben rakta volna össze a lapokat. Színészi alakítások sem voltak, mert ugye film sem volt, csak néhány ismert és kevésbé ismert színész nézett ki a fejébõl.
Rohadtul nem értem, hogy mi 7.2 ezen az IMDB-n ill. négy csillag Ebertnél, ez a filmnek álcázott izé nézhetetlen, két és fél óra elpazarolt idõ.

Kerüljétek.

[Ramiz]

Bullet In The Head

John Woo filmjei közül van jó néhány remek darab, mind a pre-hollywoodi korszakából. Nagyon jellemzõek rá a végletesen ábrázolt érzelmek, a nagyon tiszta jellemek (jószívû bérgyilkos, önfeláldozó barát stb) és a pátosszal túltelített jelenetek. Ebben a filmben is van jó néhány olyan rész, ami egyes nézõknél valószínûleg leveri a biztosítékot. Azonban mindenképpen érdemes egy esélyt adni John Woo stlílusának, mert ami azt illeti, én is meglehetõsen érzékeny vagyok a túlságosan megható és túlcsorduló érzelmekkel teli filmjelenetekre, mégis élvezhetõnek találom Woo filmjeit. Nem tudom, mi az oka, talán a jó szemmel beállított kameraállások és tûzpárbajok, talán a lelkes színészek vagy az a naiv ártatlanság, ahogy a legnagyobb hülyeségeket is elõadják néha (a legkülönfélébb logikai hibákra és ésszerûtlenségekre és valótlanságokra kell gondolni), de ahogy a nézõ mégis érzi, hogy ez nem számít, mert ez a jelenet mégis olyan szép...

A Bullet In The Head három barátról szól, akik minden kalandban benne vannak, felelõtlenül és vadul élvezik az életet, miközben körülöttük Hong Kong egyre zûrösebbé válik. Egy balul sikerült bunyó után menekülniük kell. Vietnamba mennek, egy egyszerû csempészési melót kéne végrehajtaniuk, de megint balszerencséjük van, nem sikerül a dolog. Ezután további kalandokba keverednek, végül háborús körülmények között küzdenek pénzért, a túlélésért és a barátságukért, és nem sikerül mindet megtartaniuk...

A film hangulata meglehetõsen komor, a harcjelenetek véresek, a háborús rész a végén pedig kifejezetten erõs és brutális, jól eltalált hangulatú, hasonlóan más háborús filmekhez, ebben a részben is sok nagyon emlékezetes képsor van, egy jó darabig nem fogom tudni elfelejteni néhányukat...
Emiatt, a jól megkoreografált akciójelenetek és a túlságosan erõltetettre vettségük ellenére mégis hatásos és magukkal ragadó érzelmek miatt merem ajánlani a filmet azoknak, akik kíváncsiak rá, de kissé tartanak tõle. Akiknek a többi John Woo film, például A Bérgyilkos (The Killer) bejött, azok úgysem fogják kihagyni. A többiek inkább kerüljék el.

Megjegyzés a végére: az alternatív befejezés sokkal jobb, de hát az eleganciát itt is feláldozta Woo még némi látványos akcióért és drámáért.

-----
Ui.: elõzõ posthoz: hogy én George Clooney-t  hogy utálom... majdnem annyira, mint Ben Afflecket.

[Mirror]

Nálam. Nemtom. Kikuchiyotól kaptam. Lehet, hogy van neten. Ha érdekel, csinálok torrentet belõle.


A Fallout meg éppen nem patriótás, szóval talán mégsem passzol annyira.

a torrentet még meggondolom (némi egyezetetést igényel a (hurka)tõtõgép körül...)

Nem passzol annyira, de szerencsére a fíling azért megvolt (bár hiányoztak a kétfejû bocik, meg a szupermutánsok a gatelinggel... továbbá, nem volt kis éjféli ásás a temetõben, hogy elõteremtsék a Wick-szabadításra valót... és Bozart se loptak benne... és, nem aprították ki az összes bandát New Renoban /máskor ennél a résznél fogyott ki a bozár-skulóm, így kénytelen voltam aknavetõzni utána... /) nos, szóval, a fíling azért nagyjából megvolt...

Ben Affleck-et én csak a Dogma miatt bírom... láttam egyáltalán másban?!
Volt egy rossz érzésem ezzel a filmmel kapcsolatban, mert még a Köd elõtt láttam az intróját - melóról csak akkor nézek filmet, ha Jim Carrey van benne (ld: Dick és Jane trükkjei, azt jól összehozták:)), én spec a Da Vinci Kódot várogatom... Az Ice Age 2 mellett...

[Ramiz]

A Nekromantik címû híres-hírhedt filmet látta valaki? Most szedem, de még nem tudom, hogy meg merjem-e nézni. Mindenesetre a "beteg filmek" gyûjteményembe feltétlenül kell.

[Mirror]

A Nekromantik címû híres-hírhedt filmet látta valaki? Most szedem, de még nem tudom, hogy meg merjem-e nézni. Mindenesetre a "beteg filmek" gyûjteményembe feltétlenül kell.

hm... ha a nyolcvanas években készült, akkor elõfordulhat, hogy megfelelõ helyre kerül... én akkoriból láttam vallami horror-félét, na azon jókat borultunk... hm... az  imdb elég beteg tartalmat hozott ki róla (és tippem bevált, tényleg a nyolcvanas évek...)

[Manu]

Bushinsaba

Középxar koreai horror, lepedõbe bugyolált fekete hosszú hajú lánykával, de ennél azért több: 1. a horrorisztikus élményeket fokozandó anyuci is kísért, így a film háromnegyedénél már azt sem tudtam, melyikük épp mit akar megbosszulni, és egyáltalán melyikük is valójában, mivel a hajuk stílusosan az arcukba lógott, és ruházatukban sem akartak nagyon különbözni egymástól 2. a hasonszõrû, tucatnyi ázsiai horrorral ellentétben itt a kísértetek meg is szólalnak, és mondanak egy-két kísértetiesen okos mondatot

Untold Scandal

Szintén koreai, de történelmi film, rengeteg intrikával, gyönyörû díszletekkel, ruhákkal, és nagyon jó színészi játékkal. Sajnos félálomban néztem, és a körülményes korabeli fogalmazás miatt nem fogtam mindenhol, úgyhogy muszály újranéznem, de nem bánom.


A World Without Thieves

Semmi különös, kínai romantikus vígjáték, drámai elemekkel. Se pozitívumot, de negatívumot nem tudok írni, viszont aki szereti ezt a stílust, annak biztos nagyon tetszeni fog.

[kikuchiyo]

Ez az Untold Scandal egész pontosan meliyk korban játszódik?

Más: Star Wreck

Amatõr finn Star Trek- és Babylon 5-paródia.
Ahhoz képest egész tûrhetõ a látvány és néhol a poénok elérik a közepes szintet is, nagyon bájos az egész a maga bumfordiságában, de 100 perc talán egy kicsit sok belõle.

Hasonló mûfajban (Star Trek-paródia) sokkal jobb az "igazi film" Galaxy Quest, szellemesebb és van értelmes(ebb) története is, és még a Sigourney Weaver is jól néz ki benne , vagy ami mindent üt, az a Futurama, abban is van Star Trek-utalás bõséggel (Zap Brannigan rulez:)).

[Fazék]

Hasonló mûfajban (Star Trek-paródia) sokkal jobb az "igazi film" Galaxy Quest, szellemesebb és van értelmes(ebb) története is, és még a Sigourney Weaver is jól néz ki benne

Gwen DeMarco: Fred, you had a part people loved. I mean, my TV Guide interview was six paragraphs about my BOOBS and how they fit into my suit. No one bothered to ask me what I do on the show.
Fred Kwan: You were... umm, wait...
Gwen DeMarco: I repeated the computer, Fred.

szerk: jesszusom! csak most hogy pár quote-ot újraolvastam a filmbõl ugrott be Sir Alexander Dane stílusa és hogy tökre mintha Alan Rickman lenne és már össze is kapcsoltam a kettõt hát ezért volt olyan jó az a karakter is

[Ramiz]

Secret Cinema
Nem tudom, hogy ki ajánlotta ezt az oldalt, de sokáig elkerülte a figyelmemet, hogy micsoda rejtett kincsesbánya is ez, mert ázsiai filmekre kerestem rá, és abból kevés van itt (egy-két klasszikus, mint például a Tetsuo, a Pornographers vagy pár Kurosawa film). De mindenféle régi és sehol fel nem lelhetõ gyöngyszemek bõséggel vannak itt, és a legtöbbet seedelik is, valamint van reseed request is, tehát igazán érdemes keresgélni, nem rákereséssel, hanem kutatodással (kb 500 film van fent, az még nem olyan sok, pláne ilyen kulturáltan csoportokra bontva). Most viszont, hogy küszöbön áll a bannolásom az FSS-rõl és az ADC-rõl is , körülnéztem itt, és: lásd fent. Le vagyok nyûgözve. A leginkább a sok régi amerikai film noir és thriller ragadott meg, valamint amit most gyorsan el is kezdtem szedni: régi Coen film, amit még nem ismertem (Miller's Crossing) - márpedig a régi Coenek nagyon jók! (Véresen egyszerû, Fargo) -, Terry Gilliamtól a Time Bandits (szereplõk között: Sean Connery és John Cleese!) és a nácis Disney rajzfilm (betiltott). De még van rengeteg gyöngyszem.
Kikuchiyo, ha még nem ismerted ezt az oldalt, vesd rá magad!

[Kvikveg]

Miller's Crossing magyarul a Halal keresztutjan cimen ment, egyik kedvenc klasszikus-maffias filmem.

Sir Alexander Dane  - jajj, nem o nyavalygott, hogy  o Shakespeare-ben jatszott, es ott sirt az oltozoben a szokasos modon?
Meeg, amikor kiparkolnak a hajoval, de ferdere sikerul, es mindenki donti a fejet? Meeeg... :D:D

[kikuchiyo]

RAmiz: asszem én ajánlottam...

[Ramiz]

Ramiz: asszem én ajánlottam...

!!!

[SIZE="1"](Nézz be a könyves topikba is majd. )[/SIZE]

[kikuchiyo]

Ha már a klasszikus filmeknél tartunk, nincs meg valakinek az M - Egy város keresi a gyilkost c. film, vagy valami forrása nincs hozzá?
Ez Fritz Lang (Metropolis) elsõ hangosfilmje, már nagyon régóta meg szeretném nézni.

[Raggie]

Nem egy nagy szám, de azért pár szót érdemel. Egy idõben odavoltam minden Vietnami/II. VH-s és annál frissebb háborús filmekért. Akkor sikerült ezt is listára vennem és most sikerült meg is néznem. Téma: Kambozsa a vietnami háború alatt/után(inkább után asszem), az ott uralkodó viszonyok és a nagyhatalmak szerepe mindebben. Természetesen az egész történet egyszerû emberek szemszögébõl mutatja be a borzalmakat, és a rettegést abban a háborúban amit az ultra Maoista szakadár vörös-kmerek(tehát az oroszok által felfegyverzett szerencsétlenek) a Kambodzsai köztársasági hadsereg ellen vívnak(tehát az amcsik által fegyverrel telepumpált szerencsétlenek ellen). A film nagy pozitívuma, hogy (részben)igaz történetet mesél el, és tényleg nem foglal állást egyik bagyhatalmi pólus mellett sem, hanem mindkettõ ellen szól, a mitsem tudó egyszeri parasztemberek mellett. Emiatt még nem lenne jó(csak ezer amerikai propaganda filmnél külömb ). Ami a legmélyebb hatást tette rám az a fényképezése(olyan naplementék és város-snittek vannak benne, hogy szinte besz*rtam!), egy a sok film közül ami tényleg ki tudott nálam fejezni bonyolultabb mondanivalót az operatõri munka által a kövön ülõ véres, síró kisgyereknél. Egyébként nem nagy sztori: egy New Yorki újságíró dolgozik Kambodzsában, igyekezve minél többet közölni az eseményekbõl a nagyviággal és van egy helybeli segédje. Természetesen a frontvonal közeledtével menniük kéne, de nem mennek és ezzel hadifogságba kerülnek, de a francia követség megmenti õket menedékjoggal. Innen nem mondom tovább, mert várható fordulatot vesz a történet...