Hardver/Szoftver vegyes topic

[NLZ]

A HD7000es széria feltételezhetően 2011 Q4-ben gyün, szal emiatt nem kell aggódnod.

[Cloud]

Most hogy jóárasították a 5850-et (30K) lecseréltem a 3850-emet.
Elvileg jó üzletet csináltam, gyak kíváncsi vagyok hány nap múlva verem a fejem a falba hogy "zomg, várok még egy picit és sokkal jobb vétel lett volna xy kártya"

Jó kis kártya ez. GTA IV fullon simán megy, míg régi kártyám még a monitor felbontását sem bírta fos beállításokon.
Régi kártyánál is halkabb, már csak azért is mert normálisan szabályozza a ventillátor forgását.
Eddig

Ítt vetted?


http://www.pixmania.hu/hu/hu/10250647/art/sapphire-technology/radeon-hd-5850-xtreme-1-gb-gddr5-pci-express-2-1-11162-15-20g.html


Én inkább örülök a most megvett GTX465-nek.

[White SeeD]

Nem, innen:
http://electrobox.hu/main.php?l=hu&m=0&p=6&search_params=&prods_filter_order=price&prods_filter_direction=desc&prods_filter_manfgroup_id=494&pfi=776&bt=pdlist&pi=134203&ck=0
(Igaz mivel elárasztották őket megrendeléssel megemelték az árat, mikor én rendeltem 30K volt)

Korrektül és olcsón pikpakkpontban 5 munkanap alatt kihozták.
Igaz gari csak 1 év, fungarian cég, így ha gond lenne lehet menni hozzájuk.

[NLZ]

A HD7000es széria feltételezhetően 2011 Q4-ben gyün, szal emiatt nem kell aggódnod.

Najó, lehet ezt benéztem.
http://prohardver.hu/hir/radeon_hd_7000_amd_nyaron_jon.html

[Cloud]

Én majd arra leszek kíváncsi hogy mi lesz a nevük a kártyáknak ha pár év múlva jön mondjuk a 9950-9970-9990.

[Nakedape]

10010?

[NLZ]

HDX1990

[Cloud]

10010?

[Kuroi Tenshi]

Én majd arra leszek kíváncsi hogy mi lesz a nevük a kártyáknak ha pár év múlva jön mondjuk a 9950-9970-9990.

Radeon 9xxx széria? Már kikerültek a speckóik a netre, sőt, nem csak
a neveik, de már a képeik is kinn vannak a neten... 8 éve...

[Fazék]

óvazze... már vagy fél órája kutakodok, hogy mi a franc az a dvi-m kábel, mert dvi-a dvi-d dvi-i -ről már hallottam, de dvi-m -ről még nem...

kb ennyi időbe telt, míg leesett, hogy azt az -m et csupán rosszul írják, az (m) lenne helyesen vagyis kép nélküli jelzésként, hogy 'male' az a csatlakozó...
argh.

a dvi-hdmi kábel vásárlással kapcsolatban merült föl a kérdés, mert azt mondta az eladó, hogy dvi-m kábelt tud rendelni holnapra, 2400 huf nettó. már az árat is sokalltam érte, de a dvi-m miatt is bizonytalan voltam, hogy az meg miabúbánat

egy kérdés: azt írják, hogy dvi-d single link csatlakozós kábel az "csak" 60Hz-en 1920x1200-as felbontásig alkalmas.
ami végülis pont elég számomra lévén a tv max felbontása 1920x1080, de csak érdeklődésképpen kérdezem, mert akármilyen dvi-d - hdmi kábelt néztem, mindegyiken a single link-es tűset találok csak a képeken.

szerk: mégis csak találtam egy ezressel drágább, azt hiszem inkább olyat veszek, még ha jelenleg szükségtelen is

szerk2: vagy ez a dual link single link tök fölösleges téma?

[Cobra]

Ha nem tervezel FHD-nál nagyobb felbontású monitort/TV-t a közeljövőben, akkor felesleges a Dual Link.

[Fazék]

eh. LG tv tulajdonosként megútáltam a DTS hangsávokat (a belső média lejátszója nem tud mit kezdeni a DTS hangsávval )

olyanokat olvastam, hogy scene release-ekben kvázi előírják mostanában az AC3-as hangot, hogy DTS-t mellőzzék.

egyáltalán milyen szintű minőségi különbség van AC3 és DTS között? mint 192kbps mp3 és cd között, vagy nincs is észlelhető különbség?

[Cloud]

http://logout.hu/cikk/ac3_vs_dts_vs_lossless_teszt/bevezetes_hangformatumok.html

Úgy néz ki hogy nagyon botfülü vagyok, különbséget nem veszek észre dts és ac3 között. 

[Flaser]

eh. LG tv tulajdonosként megútáltam a DTS hangsávokat (a belső média lejátszója nem tud mit kezdeni a DTS hangsávval )

olyanokat olvastam, hogy scene release-ekben kvázi előírják mostanában az AC3-as hangot, hogy DTS-t mellőzzék.

egyáltalán milyen szintű minőségi különbség van AC3 és DTS között? mint 192kbps mp3 és cd között, vagy nincs is észlelhető különbség?

Az égegyadta világon semmi különbség nincs, de egyébként mindkét formátum igen szar kódolással dolgozik ami zabálja a sávszélességet/processzoridőt. Olyannyira, hogy még avval is jobban jársz ha sima FLAC-ba átkódolod az hangsávot, pedig az veszteség mentes így elvileg pazarló. Az anime rip-ek 90% (már ahol az encodar tudja a dolgát) nem véletlenül használ AAC-t vagy FLAC-et a hangsávra.

PS.: Te sem hallod a 192kbps (na jó, 224kbps) CBR mp3 és a CD közt a különbséget. Úgy is megtudod mondani, hogy melyik-melyik, hogy valaki más váltogat a számok között? Na látod (ill. hallod... izé nem hallod). Bármi más csak audiofil baromság, dupla vak kísérletek bizonyítják, hogy az elég magas bitrátájú kódolás megkülönböztethetetlen az eredetitől.

[Fazék]

PS.: Te sem hallod a 192kbps (na jó, 224kbps) CBR mp3 és a CD közt a különbséget. Úgy is megtudod mondani, hogy melyik-melyik, hogy valaki más váltogat a számok között? Na látod (ill. hallod... izé nem hallod). Bármi más csak audiofil baromság, dupla vak kísérletek bizonyítják, hogy az elég magas bitrátájú kódolás megkülönböztethetetlen az eredetitől.

heh. pont azt akartam írni, hogy 192kbps cbr mp3 és CD között azért szoktam érezni különbséget, de persze ez is lehet bőven betudható a rossz beállításokkal készített rip-eknek...

illetve olyat is tapasztaltam már, hogy jobban hangzott az mp3 rip, mint az eredeti cd

de ezek nyilván egyedi esetek

szerk: ja és ebben az esetben még inkább le a DTS-sel, rohadt Iron Man 2-ből egyetlen 1080p-s (6+ GB-os) verziót találtam, amiben nem DTS hang van...

[Cloud]

DTS nélkül én nem is láttam még HD verziót.

[Fazék]

DTS nélkül én nem is láttam még HD verziót.

akkor nem sok HD verzióval találkoztál idáig, mert a HD filmjeim nagy része AC3 hanggal bír

[Fazék]

csak hogy ne a help topic-ot spam-eljem:

2 nap és 10 órányi Bart's Stuff Test futtatás eredménye:
+1650 hibás szektor
+1019 gyenge szektor

ugyebár ez volt a BST előtti állapot:

A lemez önteszt során talált 10961 hibás szektort.
A szektorok javításának számából ítélve a lemez állapota több lépcsõben romlott.
A lemez felületén található 2966 gyenge szektor, mely(ek) késõbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).

[NLZ]

És a gyári teszt szerint még mindig hibátlan?  Olyat lehetne, hogy teleírod nagydarab fileokkal (pl videók), akár ismételve, csinálsz róluk hash-t, rátekersz vmi nem destruktív tesztet, aztán leellenőrzöd, hogy ugyanaz-e még a hash. Mert ha megint nő a hibás szektorszám, de a fileok hibátlanok maradtak közben, akkor akár az is lehet, hogy a vinyó smartja hibbant csak meg. Ami mondjuk fura lenne.

[Fazék]

yup. dell diagnostics továbbra is hibátlannak nyilvánítja a vinyót.
csak azt nem értem, hogy ha a vinyó smart-ja hülyült meg, akkor a többi program ami szintén nézi a smart adatokat miért nem szól ugyanígy, hogy gebasz van? vagy ennyire okosak, hogy áh, hát a smart meghülyült nincs itt semmi gond, ne is idegeljük a gazdát?

ezt a nagy file teleírás + hash próbát megejtem majd hétvégén

[Darkstar]

Oh, Microsoft, u so crazy
WIN again

[Cloud]

Oh, Microsoft, u so crazy
WIN again

Ő, mi is a lényeg?

[Darkstar]

Nanami-chan kapott egy testvért.


http://msdn.microsoft.com/ja-jp/windowsazure/claudia00_01

http://msdn.microsoft.com/ja-jp/windowsazure/claudia01_01

etc etc

[Próféta]

Member kifejezett kérésére itt folytatom, bár szerintem nem tökéletes a téma fedése. Kifejezetten kódertopik ugyan van egy, de a help bórdon.

Tegye fel a kezét az az IT-s, aki szeret ilyen diagramokat meg folyamatábrákat rajzolni, vagy esetleg nagyon hasznosnak gondolja őket...

.o/
Hasznosnak gondolom őket, a maguk felhasználási területén. A szeret - nem szeret pedig egyszerűen nem szempont.

És egy komplex programhoz mégis mekkora folyamatábra kell?
Egy egyszerű programot szerintem meg lehet oldani nélküle, egy bonyolult esetében meg szvsz hamar átláthatatlan lenne.

Akkor amit nem tanították meg nektek, az az absztrakció.
Véletlenül se a program elemi lépéseit kell lerajzolni (Control Flow Graph); annál kétségtelenül gyorsabb a forráskód (+ jobb IDE támogatás van rá), és a CFG generálható belőle, ha valamilyen furcsa okból szükséged lenne rá. A folyamatábra rajzolgatásának sokkal magasabb absztrakciós szinten van értelme, az üzleti logika lépésekre bontásához. Esetleg az egyes lépéseit külön diagramon még finomabb lépésekre bonthatod (finomítás / refinement =  az absztrakció ellentéte). Ha az egyes csomópontok már annyira egyszerűek, hogy különösebben hosszú tervezgetés nélkül meg tudod írni rá a kódot, akkor pont ott kell abbahagyni És igen, a grafikus modellek egy fontos célja a kommunikáció - ha az egész feladatot nem egy, hanem 30 ember oldja meg együtt, akkor szükség lehet rá Sőt, a legabsztraktabb változatában talán arra is alkalmas, hogy a "buta" közgazdász is megértse, ld. BPM

Edit: Összefoglalva én általánosságban úgy vagyok vele, hogy egy "nem túl elegáns", de működő megoldás sokkal jobb, mint egy elméleti síkon tökéletes, de gyakorlatban nem létező.

Tény, de ehhez kellett egy csekély előfeltevést tenni: hogy azt a nem túl elegáns megoldást sikerüljön elsőre olyan jól megoldani, hogy ne kelljen a háromnegyedénél tervezési hibákba futni és újrakezdeni, valamint a különböző kollégák által fejlesztett részek is kapásból összepasszoljanak   Sajnos ezzel szemben gyakori tapasztalat, hogy a kód első 90%-a az idő és költségvetés első 90%-át viszi el, a kód maradéka pedig az erőforrások második 90%-át Természetesen az éremnek van másik oldala is, tervezni csak az tudhat jól, akinek némi érzéke van a megvalósításhoz is.

Mondjuk ha többségében ilyen melód van, akkor le lehet vonni a következtetést: szarul vannak megszervezve ott a dolgok, különben nem lenne ennyi "most azonnal" melód.

Nem feltétlenül. Kétségtelenül van olyan projekt, ahol van mondjuk 30 megrendelő, és hetente többször futnak be a különböző (valamint természetesen egymásnak ellentmondó) igényeik, amelyeket ASAP ki kell elégíteni. Tervezni kvázi nem érdemes, mert a követelmények túl gyorsan változnak. Még az is előfordulhat, hogy a menedzsment végzett valami hozzávetőleges költség-haszon elemzést egy másfajta ügymenet / fejlesztési módszertan alkalmazásáról (megfizetnék-e az ügyfelek, ha jobban karbantartott kódunk lenne és ritkábban jönne elő bug?), de a fenti okok miatt ennél maradt.

Az, hogy a matek infószakon utálatos, szar dolog, na azzal mélységesen egyetértek!

Vitatkoznék vele, én szerettem

Két praktikus érvem van mellette: egyrészt teher alatt nő a pálma, formázza az ember agyát az absztrakt, fegyelmezett gondolkodásra, amíg még fiatalok és alakíthatóak vagyunk Az általános / középiskolai mateknak is jelentős részben ez a célja.

A másik: igen is van számos olyan részterülete az IT-nek, ahol ilyen-olyan mateknak nagy hasznát veheti az ember. Például itt van a régen "mesterséges intelligencia", később "soft computing", manapság leginkább "business intelligence" buzzworddel eladott tématerület. ^{Adatot bányászol egy kicsit, aztán betolod gyorsan R-be vagy Matlabba és építesz rá entrópia alapján hasító döntési fát vagy betanítasz egy neurális hálót Ide mindenképpen kell a matekos alapozás, hogy aztán (némi gyakorlás után) készségszinten érezzed, mikor nem Spearman-korrelációt érdemes használni, mely problémákra lesznek jók a kernelgépek, és hogyan működik egy rejtett Markov-modell.} Mélységesen irigylem azokat, akik értenek ehhez; nem mellesleg gyakran csillagászati fizetésért vonulnak állásba De beszélhetnék az irányítástechnikásokról is (robotika FTW), akik a két szabadsági fokú gömbcsuklókat hatalmas mátrixokkal forgatva teszik Ljapunov-stabil pályán az asztalra a poharat. Vagy azokról, akik tételbizonyító eszközökkel igazolják, hogy az atomerőmű vezérlőszoftvere hibamentes és biztonságos. Ez mind nyilván egy-egy nisé, de léteznek és matek kell hozzá

Viszont tényleg nem kell "mindenkiből kriptográfust képezni", szóval tökre igazatok van az alapproblémában: nálunk (BME) jó főiskolai programozóképzés és egyetemi szintű szoftvermérnök képzés helyett valami két szék között a pad alatt dolog volt, amit a BSc/MSc felbontás csak még tovább rontott.

Arról nem is beszélve, hogy állami szervezet lévén szociális foglalkoztatottság is van ám. Már nekünk is a kelleténél több fizikát kellett tanulnunk (én persze élveztem, de nem a hobbijaim kielégítésére van az egyetem), és megtanítottak minket nyákot gyártani meg erősítőt tervezni, csak tudnám minek. Viszont most a kétlépcsős képzésben a Gazdasági és Társtudományi Kar kilobbizta, hogy csomó kötelező órát adhassanak az infós palántának, mint Üzleti jog meg Szociológia meg Pedagógia meg Számvitel meg Befektetések, csupa elengedhetetlen infós tárgy 

amúgy igen hasznos lehet, én simán nem használtam így a programjaimat evolúciós algoritmussal szoktam alakítani beleírok valamit (mutálok), azt nézem mi jön ki. a szelekció tudatos

Wat? Ez hogy megy, tudsz róla még írni? És please használj több vesszőt meg pontot!

Ha már a gépi tanulásról van szó, Nakedape metodikája tulajdonképpen ki van találva és működik, csak borzasztó hatékonytalan (durván rücskös az a fitnessz tájkép): genetikus programozás

[Moha]

Akkor amit nem tanították meg nektek, az az absztrakció.

True. Amúgy is a - jelenlegi munkahelyemen is használt - IT tudásom 80%-át autodidakta módon tanultam, csak a maradék 20% a suli.

Tény, de ehhez kellett egy csekély előfeltevést tenni: hogy azt a nem túl elegáns megoldást sikerüljön elsőre olyan jól megoldani, hogy ne kelljen a háromnegyedénél tervezési hibákba futni és újrakezdeni, valamint a különböző kollégák által fejlesztett részek is kapásból összepasszoljanak

Eddig jórészt egyedül csináltam minden projektet. A mostani helyen is három IT-s közül egyedül én tudok programozni (kisfőnök mondjuk ért a PHP-hez), ergo ha én értem a saját koncepciómat, akkor nincs gond. Nem azt mondom, jó lenne nagy csapatban valami nagyobb projekten dolgozni, de errefelé kevés lehetőség van, minden nagy cég a fővárosban keres ilyen embereket.

Az, hogy a matek infószakon utálatos, szar dolog, na azzal mélységesen egyetértek!

Vitatkoznék vele, én szerettem

Mazochista!

Én anno nagy ambíciókkal mentem az egyetemre, hogy végre azt tanulhatom, amit szeretek (merthogy középsuliban IT osztály voltunk ugyan, de a programozó irányt nem indították a végén, mert kedves ig.helyettes lebeszélt egy csomó embert róla, aztán nem volt elég jelentkező). Ehhez képest azzal szembesültem, hogy kapásból van 3 matek tárgy, amiből csak egynek volt köze is az IT-hez (mat.log, nem mellesleg az ment is), a többit (t.i. Analízis) fel sem bírtam fogni. Akkor még volt felvételi, én programozásból írtam. Az volt a baj, hogy voltak a szakon olyanok, akik zéró infós tudással mentek oda és a tananyag is ahhoz igazodott, pedig azért egy szintet meg kellett volna követelni szerintem.
Szóval én azt hittem, hogy programozómatematikus szakra megyek, de kiderült, hogy ez igazából programozómatematikus szak volt.

Különben én tisztelem azokat, akik IT területen belül lehorgonyoznak egy ponton és azt tökélyre fejlesztik. Nálam az a helyzet, hogy sok minden érdekel, foglalkoztat (programozás, web rendszerek, hálózatok, hardware, stb). Értek kicsit ehhez is, ahhoz is, de semmiben nem vagyok igazán profi. Van viszont bennem egy késztetés, hogy "nincs megoldhatatlan feladat" és ha valamit elsőre nem is tudok, hogy oldjak meg, addig nem nyugszom, amíg így vagy úgy, de meg nem oldom. És a munkahelyeken eddig ez bejött.

[Próféta]

Van viszont bennem egy késztetés, hogy "nincs megoldhatatlan feladat" és ha valamit elsőre nem is tudok, hogy oldjak meg, addig nem nyugszom, amíg így vagy úgy, de meg nem oldom. És a munkahelyeken eddig ez bejött.

Ámen.

[Fazék]

há!

végre tök egyszerűen tudok dts hangsávval és beépített felirattal ellátott mkv-kat is nézni a tv-m médialejátszójával!
csak annyit kell tenem, hogy mkvextractgui segítséggel kimentem a dts hangsávot és a feliratot is, a feliratot odateszem szépen a film mellé fájlnév megfelelően, ezután a dts hangsávot dts2ac3 segítségével átkonvertálom, majd mkvtoolnix-szel lecserélem az eredeti videóban a dts hangsávot ac3-asra. alig 2-3 perc művelet fájlonként

[Fazék]

ez a Nokia E51-es továbbra is az egyik legjobb telefon választásom volt.

3 éve szolgál hűségesen és olyan eséseket élt túl, hogy sztem ilyenre még a direkt strapabíró képességgel felvértezett telefonok sincsenek hitelesítve.

tegnap pl zebra, látom villogni kezd a zöld. még átérek, nekiállok futni. kb a zebra közepén telefon kiesik a zsebemből, valami lehetetlen módon a lábam _elé_ kerül (igen, futás közben), azzal a lendülettel bele is rúgtam egy nagyot, végig az aszfalton, padkán megpattan föl a járdára, ott oszlopnak, attól is kap egy pofont, majd elcsúszik még két métert a járdán.
és pár karcolással megúszva az egész.

és még ilyenek tömkelege előadva az évek során, ami merényletek (vélhetően) a fém háznak köszönhetően épségben tartották a telefont

namármost a fent leírtak miatt nem is merek ennél "okosabb" telefont venni, mert azoknak tuti sikerülne az első ilyen balesetnél összetörnöm az "egész telefonos" kijelzőjét

[Cobra]

Nekem meg a 2,5 éves SE T700-am akkuja 1 hete már nem hajlandó 3 napnál tovább ellátni a feladatát (előtte bő 1 hett tudott). Régen legalább 3 évet kibírtak az akkuk komolyabb teljesítményvesztés nélkül.

[Cloud]

Bezzeg most.     Ok, fejlődnek a telefonok, meg nagy kijelző, meg érintőkijelző, meg gps, wifi,öreganyámvalaga, de nyomkodás nélkül épp hogy 1, vagy 1,5 napot bír ki nálam is a Blade...(nyomkodással még kevesebbet persze)

szerk:

Jaj,tudom mi jön most: Cloud meg egy új telefon....