Japán filmek és zenék

[Ramiz]

Kár, hogy Kakihara gondolom nem szerepel benne. (Asano Tadanobu rulez! )

[Manu]

Ejnye-bejnye... azok a nõõk!...

Hát igen. Az elõd elég magasra teszi a lécet ebben az esetben mindenféle retardált hülyeség téren(ami nem negatívum!), de lehet h nem is baj h ez kicsit mérsékeltebb lesz. Nagyon kíváncsivá tettél, és nem nagyon akarsz szakítani a szokásoddal, hogy minden egyes filmbemutató postod után újítanom kell a beszerzési listámat!

A listából a mostani pakkom remélem kipipál párat


Jah, ebben Asano nem szerepel, ráadásul az egyik fõszereplõ erõsen az õ utánérzése...

[Ramiz]

Jah, ebben Asano nem szerepel, ráadásul az egyik fõszereplõ erõsen az õ utánérzése...

Pedig belõle csak egy van... de annak az egynek sokféle arca...

[Ramiz]

Taste of Tea (A tea íze)

Nem mindennapi japán film egy nem mindennapi családról. Habár a filmnek története gyakorlatilag nincs, és cselekménye is alig, mégis élvezhetõ (amit eddig csak Aki Kaurismäki-tól és Jim Jarmusch-tól láttam). (A cselekményes és unalmas filmekben az indiaiak, a franciák és a magyarok a legjobbak , a cselekményes és izgalmasban a japánok és a koreaiak, a cselekményes, ám élvezhetetlenben pedig az amcsik. )
A házban, mely egy faluban van, nem messze egy nagyvárostól, együtt élnek a szülõk a nagypapával, két gyerekkel (egy fiú, egy lány) és a gyerekek fiatal nagybácsijával (õ Asano Tadanobu). A kedvenc szereplõm mindenképpen a hatalmas szemöldökkel, akut zene- és éneklésmániával, valamint enyhe szereplési vággyal megáldott nagypapa, végigröhögtem a jeleneteit... Asano profin hozza a szerepét, ami viszont kicsit túl szürke, kaphatott volna több helyet.
A film egyébként rövid történetekbõl áll, amik sorba fûzve jönnek, kisebb-nagyobb részben összekapcsolódva. A legérdekesebb történet mindenképpen Asano gyerekkori sztorija (tojáskeresés közben egy akkora tojást talál az erdõben, hogy nem tudja megállni amúgy is erõs késztetését, és rászarik, ám a nagy tojás valójában egy halott jakuza koponyája, aki emiatt félénken (és igen visszafogottan) kísérteni kezdi a gyereket: egy telitetovált, véres férfi egy nagy darab szarral a fején... szóval inkább vicces vagy groteszk, mint ijesztõ).
Az érdekes képi megoldások kellemesen üdítõen hatnak, lehetett volna több is belõlük. A "dalbetétek" viszont mind fekvõs poénok voltak...  nagyon elborultak tudnak lenni a japánok, ha akarnak. (Valahogy meg kéne szereznem a film egy-két "betétdalát", mint pl. "Miért vagy egy kicsi háromszög?" vagy "A hegy él" vagy "Szerelmem, a forró víz" (hasraütéssel kitalált címek a filmbeli dalokhoz)).
Egyszóval nincs semmi, ami kirívóan jóvá tenné a filmet, de olyan sem, ami miatt nem lenne élvezhetõ. A mérleg tehát a pozitív oldal felé billen.

[L.Mole]

RAMIZ:

Köszi szépen! Megvan mi lesz a következõ film amit megszerzek  

[Ramiz]

RAMIZ: Köszi szépen! Megvan mi lesz a következõ film amit megszerzek  

Ha eljössz meetre, le tudom írni, ha adsz dvd-t (írj pm-et, ha érdekel). (Ez egyébként bármilyen filmmel kapcsolatban érvényes, amit ajánlok, és megvan nekem. ))

[Manu]

Mi az, hogy nincs semmi a Taste of Tea-ben, ami kirívóan jóvá tennék a filmet? Amiket felsoroltál, mind kirívóan jóvá teszik...

Vital


Egy újabb Asano Tadabobu fõszereplésével kkészült film, ráadásul Shinya Tsukamoto, a Tetsuo - Ironman rendezõjétõl. A világ, az eszközök sokkal finomabbak, látszik, hoyg Tsukamoto azóta öregedett 17 évet, de nem is annyira kifejezõek, több teret engedenk a nézõnek. Asano természetesen megint egy újabb arcát mutatja meg, egy teljesen rendhagyó szerelmes filmben. Ugyan nem világrengetõ, de nagyon jó kis film.

[L.Mole]

Ha eljössz meetre, le tudom írni, ha adsz dvd-t (írj pm-et, ha érdekel). (Ez egyébként bármilyen filmmel kapcsolatban érvényes, amit ajánlok, és megvan nekem. ))

Köszönöm szépen, de mostanában se idõm, se energiám nem lesz ilyesmire.

[Ramiz]

Mi az, hogy nincs semmi a Taste of Tea-ben, ami kirívóan jóvá tennék a filmet? Amiket felsoroltál, mind kirívóan jóvá teszik...

Attól függ, mihez képest. Minden relatív... (ahogy Einstein mondta a miniszoknyákkal kapcsolatban: semmi sem elég rövid ). Én mindig a max-hoz mérek.
Viszont azt kifelejtettem a Taste of tea-vel kapcsolatban, hogy a film vége rendkívül jól eltalált és megható (nem azért, mert egyes érzelmeket "betámad" - egyáltalán nem erõszakos!!!), ilyen jót nem láttam több, mint egy éve (a Hana-bi (Tûzvirágok) óta), olyan gyönyörû volt, hogy szó szerint elsírtam magam...
Ja, és az animekészítõs rész is nagyon érdekes!!!

(...de mégis azt mondom, hogy a helyenkénti haloványság miatt nem kirívóan jó a film. )

[Ramiz]

Tetsuo: The iron man

Ez az alig több, mint egy órás fekete-fehér filmre álmodott rémálom majdnem tökéletesen lenyûgözõen hatott rám. A felénél azt hittem, hogy ez lesz az új ázsiai filmkedvencem - de a konklúziót majd a végén.
A Tetsuo a legrémisztõbb és legsokkolóbb modern technikai látomás, amit csak láttam. A képsorok értelmezhetõsége többsíkú, sok jelenetet egyfajta vizuális metaforaként lehet értelmezni. Gyönyörûen költõi és megrázó képsorokban követhetjük nyomon egy "átlagos üzletember" ("ordinary salaryman" - ez áll a trailerben) kálváriáját. Egy "átlagos üzletasszony" mellett ül egy állomáson, akivel furcsa dolgok történnek (amik elõrevetítik hõsünk leendõ sorsát): fém alkatrészek kezdenek kinõni belõle, mintha valamilyen techno-robottá kezdene válni, majd az eszét is elveszti, és üldözni kezdi a férfit. Azonban üldözésbõl már sokat láttunk, és akármilyen erõteljesek is a képsorok, ez mégis csak bevezetõ a filmhez. Sokkal sokkolóbb, amikor a férfit otthon látjuk a tükör elõtt, amint egy, az arcából kinõtt kis fémcsavarocskát vizsgálgat. Amikor piszkálni kezdi, véres sercenéssel tûnik el az arcáról. A tapasz azonban hamar újra dudorodni kezd, és más furcsaságok is történnek a testével...
A film a modern ember belülrõl fakadó, elidegenedéstõl való félelmeire épít. A férfi kezd elidegenedni a testétõl, saját magától, és ez egyike a legijesztõbb dolgoknak (amit Kafka és Lovecraft is remekül kihasznált, de a modernebb környezet is szolgáltat elég anyagot - gondoljunk csak a kiborgok test-cseréire vagy a klónozós, agyátültetõs stb történetekre). De ez az ember (csak ez???) az evéstõl, a szextõl, az embertársaitól, a kommunikációtól is eltávolodik, valaféle undorral vegyes félelelmmel figyel mindent, ahogy egyre jobban átalakítják testét a nem tudni, honnan és miért elõbukkanó, szerszámokra, mûszerekre, gépekre és robotalkatrészekre emlékeztetõ vasdarabok. De mintha az egész világ megváltozott volna: a barátnõje szájában fémhangokat kiadva csikorog a villa, a szexbõl egyfajta sokkoló technikai megerõszakolás lesz - ez a film egyik legerõsebb jelenete, a szerepek is felborulnak, a nõ erõszakol, de még csak nem is a saját emberi testével, a film következetes: a kiismerhetetlenül, irányíthatatlanul (kulcsszavak!) megelevenedõ vas ide is betör... de ebbõl a rémlátomásból a férfi még felébred, hogy egy felszabadult szeretkezésbe kezdjen a nõvel, de ezúttal sem harmonikus a dolog...
A filmben egyébként is gyakoriak a felébredések, amikor hirtelen látszólag minden rendben lesz... de ez a "látszólag" nagyon fenyegetõ, ráadásul minden csak az elõzõ rémálomhoz képest van rendben, a "normális", antropomorf emberi világhoz képest már régen nem. A valóság is bizonytalan, az idõérzék elmarad a testtel együtt, ahogy elõtör a vas. Persze abban sem lehet bízni: a férfi nem tudja irányítani az "új testét", mint ahogy a többi technikai eszköz sem kiismerhetõ: újra meg újra a tévé képernyõjét látjuk, torzított, rosszul fényképezett felvételeket látunk rajta ide-oda pörögni (pornó az erdõben, autós baleset - késõbb mindkettõ jelenet a helyére kerül), máskor csak zaj megy rajta sisteregve...
És innentõl a film felhagy a koherens szimbólumrendszer használatával és a költõi mélységû metaforákkal: megjelenik az "ellenség", akivel Tetsuo-nak természetesen meg kell küzdenie. Igaz, a küzdelem végeredménye az, hogy a két techno-démon egybeépül, majd száguldozni kezdenek az utcákon, világ-leigázási megalomán szándékkal, teljesen elveszte a valósággal való kapcsolatot, nevetségessé téve magukat - bár az üres utcákon száguldozó "tankot" fenyegetõnek is fel lehet fogni, aki tényleg uralkodik, de nekem mégsem sikerült beépítenem az addig olyan következetesnek tûnõ filmstruktúrába.
Ha a film egy kicsit következetesebb önmagához, azaz lehagyják a harcot, és valami logikusabb magyarázattal zárják le, egész biztos örök kedvencemmé vált volna. Így viszont nem tömjénezem a Tetsuo-t jobban, mint amit egy zseniális, izgalmas, sokkoló és mûvészi legenda megérdemel.

[Fazék]

Tetsuo: The iron man

Ez így mind nagyon szép, de igazán örülnék, ha adnál más támpontot is a filmmel kapcsolatban, mert ez alapján én nem találtam meg mirõl beszélhettél, csak egy sorozatot a témában, illetve egy-két hasonló nevû filmet, de egyiket se tudtam a Tetsuo névhez kapcsolni... Vszleg én vagyok a béna, de kérnék szépen egy link-et, vagy akármit

[Ramiz]

Ez így mind nagyon szép, de igazán örülnék, ha adnál más támpontot is a filmmel kapcsolatban, mert ez alapján én nem találtam meg mirõl beszélhettél, csak egy sorozatot a témában, illetve egy-két hasonló nevû filmet, de egyiket se tudtam a Tetsuo névhez kapcsolni... Vszleg én vagyok a béna, de kérnék szépen egy link-et, vagy akármit

Választékosan megfogalmazott kötekedésedre csak ennyit tudok felelni:  
www.imdb.com/akármi (ezt én már gyakrabban gépelem be, mint a google-t ), illetve Manu kedvence .

[Fazék]

Választékosan megfogalmazott kötekedésedre csak ennyit tudok felelni:  
www.imdb.com/akármi (ezt én már gyakrabban gépelem be, mint a google-t ), illetve Manu kedvence .

ööö azt hiszem megyek és fõbelövöm magam... a tetsuo-ra csak a kidobott személy találatokat néztem meg...  

[Manu]

Én nem merültem el ennyire a Tetsuo elemzésében, mint Ramiz, és Shinya Tsukamoto is szt mondta róla egy interjúban, hogy cyberpunk filmet akart csinálni (1988!!). Amiért én nagyon szeretem az a hihetetlen szuggesztivitás, érzelem/érzetátvitel, amivel ez a film szolgál. Gyakorlatileg érzem a csípõ fájdalmat, amikor kitépi azt a csavart, az energiát, a gyorsulást, a gépfarok fellációját. Verbálisan nem tudom mgközelíteni sem ezeket az érzéseket, de Tsuamoto sem tudta. A mondanivalót viszont Ramiz kiválóan megfogalmazta. Szerintem sokban rokon Sogo Ishii Electric Dragonjával, legalábbis az én megközelítése szerint. Mindkét film sejtenként zuzza a szinapszisokat és nervusokat az ember agyában, pont elég belõlük ezért egy-egy óra.

[kikuchiyo]

Ez a Tetsuo érdekesnek tûnik, de asszem inkább nem egész dvd-ként töltöm le...

[Ramiz]

Én nem merültem el ennyire a Tetsuo elemzésében, mint Ramiz, és Shinya Tsukamoto is szt mondta róla egy interjúban, hogy cyberpunk filmet akart csinálni (1988!).

Lehet, hogy csak azért mondta, hogy minél több ember megnézze. Azért annyira nem cyber... punknak lehet, hogy punk.

a gépfarok fellációját

Ezt a megfogalmazást, öregem... Pedig tényleg!

Mindkét film sejtenként zuzza a szinapszisokat és nervusokat az ember agyában, pont elég belõlük ezért egy-egy óra.

Fõleg ha az ember be van állva.

[Manu]

Ez a Tetsuo érdekesnek tûnik, de asszem inkább nem egész dvd-ként töltöm le...

Jah, az avi után én is beszerezetem és már Ramiz is azt nézte

[Manu]

Godzilla - Final Wars


Több okból is már rég kiványcsi voltam erre a filmre, de eddig még nem találtam, rendes rippet belõle, de hál' istennek most kijött DVD-n. Az elsõ, amit már többször is mondtam, aki szereti a japán filmet, az nem mehet el a szörnyek királya mellett, mivel 50 éve ott van a moziban. A második, hogy pont ez a film készült az 50. évfordulóra, s ezzel akarják lezárni törénetét. Harmadszor, Ryuhei Kitamura rendezte. Ehhez a mozihoz elvetemültnek kell lenni, kell egy bizonyos attitûd elfogadni, hogy minden modern CG-s trükktechnika ellenére (amibõl itt is sokat használnak), itt a kaijuk (óriás szörnyek), még mindig otromba gumiruhába öltözött emberek. Az egyetlen animált szörny benne az amerikai Godzilla, akit viszont a japán eredeti egy farokcsapással elpusztít (tipikus Kitamura poén). Godzilla amerikai hasonmásán kívül egyébként megküzd az 50 év alatt összegyült legnagyobb ellenfeleivel, kiket gonosz idegenek irányítanak, akik az un. X bolygóról jöttek, s elõször megpróbálnak beépülni közénk. Emellett Kitamura rengeteg '50-es évek beli B-mozi elemmel kápráztat el minket, egy kicsit a határán mozogva a komolyságnak és a poénnak. Aki Godzillát komolyan veszi, az ezt a filmet is annak fogja venni, aki nem, az meg símán jókat borulhat rajta. En az utóbbi csapatba tartozom, és mondom, elvetemültség kell hozzá...

[L.Mole]

Több okból is már rég kiványcsi voltam erre a filmre, de eddig még nem találtam, rendes rippet belõle

Végre valahára! Egyszer megvolt már ez a film (a moziban felvett kamerás verzió), de úgy döntöttem inkább kivárom, hogy jó minõségben élvezhessem végig. Idõközben megvettem DVD-n a Yonggaryt, mintegy hiánypótlónak, de borzalmasat csalódtam: Szinte az egész CG és az messze nem hozza azt a fílinget mint a "gumiszörnyek"  (õszintén szólva nekem semmilyen fílinget nem hozott).

Az egyetlen animált szörny benne az amerikai Godzilla, akit viszont a japán eredeti egy farokcsapással elpusztít  (tipikus Kitamura poén).

Ezt látnom kell, most rögtön!!!  És nem csak nekem! Higgye el nyugodtan mindenki: Van valami ezekben a Godzilla filmekben. Vagy csak én vagyok túl elvetemült?

Köszi Manu  

[Manu]

Végre valahára!...

SAA GOJIRA!!!

Köv. áldozat: Godzilla - Tokyo S.O.S. (2004)


Vibrator


Elõször is, ez a vibrátor nem AZ A vibrátor . A film alkotói itt (szerintem) a telefon rezgõ funkciójára gondoltak, bár tény, hogy van benne egy-két sikamlós jelent.
Érdekes a pontozás az imdb-n, sokan adtak rá 6-t meg 7-t, nyolcat szinte senki,  9-et pedig megint rengetegen. Én kilencet adtam, mégpedig azért, mivel kevéset beszélnek benne, kevés az akció, cselekvés, mégis sokat mond. Ez az amit én nagyon szeretek. Szépen folydogál a film, én meg néha úgy tútelítõdök érzelmekkel, hogy a kivülállónak, meg néha nekem is, teljesen érthetetlen részeknél jön rám valami sírásféle. Ez nem az, mint pl. a kóreai vagy anime drámáknál rájön az emberre, és görcsbe rándul a gyomra, hanem egyszerûen tele leszek valami szeretettel és kicsordul. A szeretet (nem pedig a szerelem) az alapmitívum.
A történet egy fiérfi és egy nõ pár napig tartó sajátos kapcsolata egy teherautóban utazva. Road movie. Imádom, ahogy fényképezve van. A fõszereplõ meg az a Nao Omori, aki Ichit játzsotta. Talán egyetlen negatívum, hogy az a szerep annyira hozzáragadt Naohoz, hogy a film elején nem tudtam komolyan venni a figuráját.

[Ramiz]

Vibrator

Talán egyetlen negatívum, hogy az a szerep annyira hozzáragadt Naohoz, hogy a film elején nem tudtam komolyan venni a figuráját.

Nagyon jól hanzik. A plakáton annyira azért nem zavaró a hasonlóság.

[Manu]

Nagyon jól hanzik. A plakáton annyira azért nem zavaró a hasonlóság.

Jah. elõször észre sem vettem, hogy õ az.

[Ramiz]

Jah. elõször észre sem vettem, hogy õ az.

Aztán hirtelen szörnyen zavarni kezdett?

[kikuchiyo]

Az elsõ kérdés, ami a nézõ eszébe ötlik a film megnézése után:
TE JÓ ÉG, MI A F*SZ VOLT EZ?!?

Az biztos, hogy még csak hasonlót sem láttam eddig.
Talán a már emlegetett Radírfejhez tudnám viszonyítani, azzal a különbséggel, hogy ezt egy pillanatig sem tudtam komolyan venni.

Hát nem tudom. Engem nem hatott meg különösebben.

[Ramiz]

Talán a már emlegetett Radírfejhez tudnám viszonyítani, azzal a különbséggel, hogy ezt egy pillanatig sem tudtam komolyan venni.

Nem is biztos, hogy kell. De elismered, hogy voltak leleményes megoldásai, igaz?

[kikuchiyo]

Persze, ilyen értelemben felülmúlhatatlan a film.

A Lain, FLCL, Texhnolyze és hasonlók ugrottak be a nézése közben, de azoknál sokkal elborultabb, durvább. Miután ezeket egymás után megnézi az ember és aztán rosszat álmodik - na olyan a Tetsuo.

Viszont a zenéje tetszett. Nincs ez meg valahol külön?

[Ramiz]

A Lain, FLCL, Texhnolyze és hasonlók ugrottak be a nézése közben, de azoknál sokkal elborultabb, durvább. Miután ezeket egymás után megnézi az ember és aztán rosszat álmodik - na olyan a Tetsuo.

A háromból kettõt láttam, az a kettõ viszont fent van a top 5 listámon. Ahogy a Tetsuo is igen elõkelõ helyen végezne a filmes toplistámon.

Viszont a zenéje tetszett. Nincs ez meg valahol külön?

Ha összefutsz vele (vagy az Electric Dragon 80.000 Volt zenéjével), szólj nekem is!

[Manu]

Tetsuo - Best film ever . A második része jobb pontszámot akpott az IMDB-n, mint az Ironman, de még nem mertem megnézni.

Sky High

Kitamura második legrosszabb filmje az Alive után, azonban megnézvén a DVD-n a verkfilmet, az az érzésem, hogy nem õmiatta nem jött át a feeling. Valamiért szeretem ezt a faszit, ahogy rendez, pedig ez, meg az Alive, meg lényegében az összes filmje nagy gagyi. (a kedvencem, a Versus gyakorlatilag egy yakuza-szamuráj-horror-zombie-komédia-akció-sci-fi). Mindenkinek vannak hibái . Mindenetre már az elején van egy akkora súlyos blõdség, amitõl minden jobbérzésû mozirajongó pánikszerûen kap a távirányító után, hogy leállítsa a lejátszást. A fõszereplõ csaj annyira hiteltelen, mintha a takarítónõt állították volna be (mondjuk jól néz ki), a fõgonosznak gykorlatilag semmi szövege, csak gonoszan vigyorog az egész film alatt, a történet meg annyi sebtõl vérzik, hogy a film negyedénél már nem is bosszant. Ami hiányzott a húzos zene, meg az afölé korreografált zseniális akciójelenetek. Ez utóbbikban bár látszott Kitamura keze, de nem jöttek össze valami jó. Azért én jól szórakoztam, de különösebben nem ajánlom senkinek.


Japanese Hell


Errõl a filmrõl azt olvastam, hogy extrém és bizarr horror és szexjelenetek vannak benne. Az elsõ öt perc után úgy nézet ki, hogy emellett erõsen low budget, tehát megnyugodtam, hogy tetszeni fog. Aztán jött egy váltás, és a filmbe bekerült egy egyórás betét, aminek történetileg nagyon kevés, dramaturgiailg azonban semmi köze nem volt a filmhez. Csak lestem, hogy ezek meg mit akarnak itt ezzel a szorival, meg hogy miért nem akar már véget érni. A történet lényegében annyi, hogy a pokol már túlságosan tele van, nem bírnak a zsúfoltsággal, ezért a fõdémon nõszemély be akar szervezni egy halandó csajszit prófétának, hogy a mennyekbe is kerüljön már valaki. Ez eddig ok: meghívja a csajt, megmutat neki egy pedofilt, meg annak büntetését (kb. 5 perc), aztán áttér egy gonosz szektára és ott marad. Egy óráig nézhetjük a legközhelyesebb, legbutább gonosz-szekta bemutatást, amit valaha láttam. A végén megint a pokolban vagyunk, ez az egyetlen elfogadható rész, meg az hogy látunk benne egy-két cicit megvillanni Az a low budget film, amin nevetnem kellett volna, de sajna nem ment. Isten mentsen mindenkit tõle...

[Ramiz]

Mindkettõ olyan film, hogy félig érdekesnek hangzott, de nem lett volna bátorságom megnézni. De te töröd az utat nekünk.

[L.Mole]

Némi késéssel, végre sikerült megnéznem a Taste of tea c. filmet   , és megfogalmazódott bennem valami, ami ilyen konkrétan azelõtt még soha. Nem a mondanivaló, hanem maga a film. Én imádtam, a párom végigszenvedte. Mások vagyunk, egyszerûen képtelenség olyat alkotni ami mindenkinek maradéktalanul tetszik, sõt az a jó ha meg sem próbálják. Minél több embernek akarnak a kedvére tenni annál kevesebb lesz egy alkotás (inkább kimarad minden, nehogy olyasmi maradjon benn ami nem tetszik valakinek). Szóval annak aki még esetleg nem látta: Egy próbát megér; Vagy tetszik, vagy nem. Persze ha valaki nem szereti az igencsak lassan kibontakozó, csendben folydogáló filmeket, az valószínûleg a "vagy nem" tábort erõsíti majd.

Kitamura második legrosszabb filmje az Alive után

Kitamura csinált olyan rossz filmeket, amik tényleg rosszak? Szégyen