Írások

Started by Ramiz, 2004-02-26, 13:57:47

Previous topic - Next topic

Sumire

Olykor azt hiszem,
hiányzol. - Mint virágnak
a lehullt szirmok.

Fénymarék

Hulló falevél

Hulló falevél
Múló szenvedély
Felkapja a szél
Tovább repítené

Tovább repítené
Igen, ha tehetné
Múló mulandó
Szellő unszoló

Szenvedő szenvedély
Át vált szerelemmé
Változás szele kél
Hozza szerelmét

Múló szenvedély
Hulló falevél
Felkapja a szél
S hozza szerelmét.
    *   *   *

Csillag a távolban

Látom a távolban
Látom a hó olvad
Megindul az élet
Megindul az ének

Látom a távolban
Látom a víz csillan
Csillan a Kisszirom
Csillan a horizont

Horizont mi csillanó
Napkorong mi lebukó
Fény mi múlandó
Csillag mi látható

Sápadtan kigyullad
Gyönyöröm eláraszt
Olthatatlan tűz ég
Olthatatlan, elemészt

Láthatatlan csillagok
Bíbortalan napkorong
Láthatatlan horizont
Hagyhatatlan csókok

Madár mi csicsereg
S a hold is felsejlett
Csókodért epedek
Mindig tűzben égek

Látom a távolban
Látom a tűz gyullad
Megindul s nyaldos
Lángcsóva mi illatos

Vörösen felizzik
Vörösen elmúlik
Hajnal hasadó
Mámor csillanó

Hulló falevél
Futó reménység
Hulló izgalom
S érzem illatod

Elhozza a szél
Mi jő s felkél
Felkél csend ellen
Jő s hozza szerelemem.

Fénymarék

Ez egy régebbi versem de azért megosztom veletek :D
Persze csak ha érdekel  :hehe:
Ha nem hát így jártatok :)

Harc a sorssal

Dacos lélek dacos szív
Fejet hajtás mit segít?
A szívet hajtja erős, s hit
Miképpen a sors veszít

Legyőzni mit nem lehet
Hajtja dacos szíveket
Létezik az ellenség?
Vagy kergeted és nem leléd?

Mi nem létezik ott van ám
Ezt nem hiszi a tudomány
Sors kegyeltje figyelj most
Te döntesz, hogy feladod

Vagy tovább futhatsz utadon
S kergetheted sorsodat.
Megkaptad a kegyelmet
De mi mardossa szívedet?

Egyszer kaptad meg mit kértél
De nem volt elég az mit kaptál.
Tovább mentél s kergetted,
Hogy adja vissza mit elvett.

Kérted jövőd s megkaptad
Így nem vitt el a kárhozat
Cserébe elvette múltadat
És múlt nélkül jövő nem marad

Ez ördögi kör magába szív
Kijönnél, de nincs ki segít
Magad harcolsz s feladod
Ám utólag mindig folytatod

Dacos lélek dacos szív
Fejet hajtás mit segít?
A szívet hajtja erő s hit
És legvégül a sors veszít!


Kérem a véleményeket :)
Tudom hogy szerettek szóval csak körmöljetek :D  :angyali:

:bsd: gonosz vagyok? szerintem ez inkább aranyos...:)

Ramiz

Ahogy olvastam, a rövid sorok miatt automatikusan olyan mondóka-szerűen ritmizáltam. Ez véletlen vagy szándékos vagy bennem lenni hiba? :)
12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!! 12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!! 12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!!

Fénymarék

Quote from: Manny Calavera (Ramiz) on 2006-05-02, 02:45:27
Ahogy olvastam, a rövid sorok miatt automatikusan olyan mondóka-szerűen ritmizáltam. Ez véletlen vagy szándékos vagy bennem lenni hiba? :)
életemben.eddig.két.versnél.volt.szándékos
a.legelső.vers.amit.írtam
szted.mi.lett.a.sorsa?
egy.kritikus.mondat-adrágalátós.anyukámtól.és.kuka
a.másik.pedig.azóta.is.a.felénél.tart
:)
valahogy.magától.nem.íródik
ennyit.a.szerkesztésről.:)
nya.lépek.tanulni
wáá.naon.nehéz.napom.lesz
szorítsatok
U.i.:a.válasz.akérdésedre.azthiszem.innentől.egyértelmű

Ramiz

Oké. :) Szerintem ez esetben használj hosszabb sorokat. Bár ez talán csak az én ferde ízlésem szerint van így. Egyébként jók.
12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!! 12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!! 12 OZ MOUSE, 12 OZ MOUSE!!!

Fénymarék

#1956
Quote from: Manny Calavera (Ramiz) on 2006-05-02, 18:12:38
Oké. :) Szerintem ez esetben használj hosszabb sorokat. Bár ez talán csak az én ferde ízlésem szerint van így. Egyébként jók.
oylanok is akadnak
ha hosszú sort szeretnéééél.:)
ezeket semmiképp nem írom át
:)
amúgy
thx

Fénymarék

Ez is egy régi versem...látom nem írtok be
Így én írok :P

Öröm nélkül

A fájdalom sokszor oly erőteljes
Túl sok érzés fölött győzedelmes
Markolja szívem mely kicsordul fájdalmában
Szorítja lelkem mely megszökne kínjában.

Ilyenkor elvész az öröm mosoly szádon fagy
Mellyel elmúlna minden fájdalom,bánat
Mikor szükséged van-e meleg forrásra
Épp akkor indul végleg apadásnak

Mire megmarkolnád  a csepp örömet mi megmaradt
Már a késői pokolban találod magadat
Azt gondolnád elkaptad a percet, mégis újjaid  között kipereg
Akár a sivatag homokszemjei melyek, ha tehetik megszöknek.

Öröm nélkül az emberek nem tudnak meglenni
Ezért tesznek érte hogy érezhessenek,
Örömet mely nélkül az élet nem élet                                     
Belülről csordogáló megfoghatatlan melegséget.

-hmm egyelőre ennyi :)
Egyébként most nézem, hogy azon felül hgy elég szabad lett ez a vers...
Gyorsban befejeztem :) úgyértem ide még lehetett volna írni, de lényeg ott van
:) legalábbis akkor ez volt alényeg hogy kiírjam magamból hogy szar az élet
na mind1 régen volt
:)

Bandita ^^

Nagyon kreativ a társaság, megkellhogy mondjam, ezért is félve postolom be egyik kis gondolatomat... mindjárt... :smile:
Én is szoktam írogatni, de inkább kisebb novellákat, eszmefuttatásokat a dolgokról, ez is ilyennek indult.... Szerintetek?

6 óra... A hanyagul félrehúzott függöny mögül néhol átsejlik a napfény, megvilágítva a levegőben pajkosan táncoló porszemeket. Úgy érzem csak lebegek. Órákig el tudnám nézni ezt a látványt. Olyan nyugodt, csendes, békés minden. Egyszerre érzek egy fajta kellemes fáradtságot, és mégis olyan erő tölt el, hogy legszívesebben... Hmmmm... Közelebb megyek az ablakhoz, és egy picit félrehúzom a sötétítőt. A beszökő napfényre valami megmozdul mögöttem... Egy lány fekszik az ágyban... Elsőre nem ismertem meg... Nem mindennapi látvány tárult elém. Szinte már-már mesébe illően gyönyörű volt. Ahogy a takaró gyengéden körbefogta derekát, éppen hogy eltakarva öt. Ahogy a hosszú szőke haja fátyolként omlott vállára, és az itt-ott beszűrődő fénysugarak egy lágy szellő hatására végigsimogatták testének miden porcikáját. Szinte levegőt sem tudtam venni. Teljesen megigézett a látvány. Mintha egy angyal feküdt volna ott. Szárnyai a be beszűrődő napsugarak... és miközben megigézve figyeltem öt, észre sem vettem, hogy felébredt. Gyönyörű kék szemével rám nézett, és mint mikor a szírének dala elcsábítja a legtapasztaltabb tengerészt, az az egy pillantás elég volt, hogy teljesen és végleg beleessem. Nem tudtam megszólalni sem. Ő pedig csak mosolygott, felöltözött, majd lassan kisétált az életemből...
"Van nagyobb sötétség annál, mint ami ellen harcolunk. Ez az eltévelyedett lélek sötétsége. Mi ezt a háborút nem hatalmak és elvek ellen vívjuk, hanem a káosz és a reménytelenség ellen. A test halálánál rosszabb a remény, az álmok halála. Ezért sohasem adhatjuk meg magunkat. A jövő itt van körülöttünk az átalakulás pillanataira vár, hogy újjászülethessen a megvilágosodásban. Senki nem ismeri a jövőt, vagy hogy hová vezet majd, csak annyit tudunk, hogy mindig fájdalommal születik meg."

Toplák

Húúú rég voltam már fennt, vissza kell már térnem, kezdjük itt, mert ez szerintem az emberekről legtöbbet mutató rész, és hát egy fórumon a másik megismerése is a lényeg, de most ez tök mind1... tehát a véleményezés...

Újabbtól a régebbi felé mert beíráskor úgy könnyebb :D

Ez a kis szösszenet/gondolat/novellácska vagy nem tudom h nevezted, ez naon el lett találva :) őszinte gratuláció érte! ahogy olvastam, télleg átéltem ami írtál. Valahogy ez az egyszerűség és a meseszerűség finom, de mégis velős keveréke, nagyon "oda lett rakva" nagyon tetszett, hogy nem lehet megérteni, de fel lehet fogni. (na ez így most ölég komplikált, hát ki is fejtem...) tehát felfogja az agy a képeket, és mint egy diavetítésnél, pörgeti őket hosszas egymásutánban, de teljesen nem lehet mégsem megérteni, ezzel is hajtva az olvasót, hogy mindig kérdezzen, hogy mindig olvasson vissza, hogy elgondolkodjon rajta. Ha egy gonosz hasonlatot akarnék mondani, olyan mint filmet nézni a "legalizáljuk" felvonuláson. Emiatt engem ez nagyon megfogott grat érte de nagyon :)

No azután jött aaaaaa... ha memóriám nem csal a Boldogság nélkül című vers. Hát ezzel már komolyabb bajban vagyok. és erről nem te tehetsz, egyszerűen más mentalitású vagyok, ezért én nem tudom átérezni a fájdalmát annak, hogy elhagy az öröm, mert... nos mert túl dilis és optimista vagyok hozzá... De aztán elolvasom az utsó versszakot, és akkor gyorsan megnyugszom, mert ott mégis magamra ismerek, hogy "Örömet mely nélkül az élet nem élet" és itt viszont mégis fordul a kocka, azt mondom száz százalékig egyet értek vele! (nem azt mondom, hogy mást mondanál az első háromban mint a negyedikben, hisz nem függ az első három a negyediktől.) Összesítve, tetszik. de ha adhatok egy tanácsot (persze én is nyilván kaphatnék ezret vagy még többet) próbáld kerülni a túl monumentális klisé képeket. Persze mindenki köztük én is imádom használni őket :D de magamnál is tudom, hogy le kell szoknom róla. Próbálj az egyszerűbb képekbe rejteni a nagyságokat. gondolok olyanra mint pl...

Újra kezdem majd
Ezt a régi dalt
Melyben elmondom
Hogy a vágy mely mart
Melyet össze csak
Egy dallam tart
De benne nem találhatsz
Hamis zajt
A szerelem
Mer én, egyszerűen szeretem őt.

Jó ez most nagyon öntelt és egoista és stb stb volt hogy saját szövegemet rakom be, de ebben végülis megfogalmaztam ezt is, "nem kell semmi kiemelkedő mód arra hogy megfogalmazzam amit akarok, csak kimondom, szeretlek"  tehát remélem érted mire akarok kilyukadni... ha meg nem azt is megértem :)


A másik vers (emlékeim szerint Harc a sorsal) az, habár abban is jellemző a nagy szavak használata, ott egyszerűen jól áll :) ez nekem személy szerint sokkal jobban tetszik mint a másik, és ellentétben Ramiz kolegával engem pont a rövid sorok miatt fogott meg, szerintem, ahogy olvastam magamban, ad egy kis pattogós ütemet ami remekül illik a vers témája és hangulata alá, egy elszánt lázadó aki bepörgött attól, ami neki rendeltetett... az nem fog hosszan barokkos mondatokban beszélni, hanem a harc heve épp ezt a velős tömör stílust hozza elő.  Szóval és tettel, szerintem ez kurta jó lett  :)

most már úgy illik h én is hassak alkossak gyarapítsak vmit... nem is tom... mondjuk leírom azt a szöveget, amelyből idéztem a szignacsörömbe, és most ezzel fel is rúgom amit tanácsoltam, mert ez is nagyon túl efektezett és epic :D

(ja és bocsi h csak dalszövegeket pakolok fel, de ez a "munkám" :D)

Mese

Lehetett volna más
Egy happy end, vagy egy újabb folytatás
Ahol a gonosz földön, könnyel a szemében
Meglakol, és a lemenő fényben,
A főhős, ha vérzik is nem tér el
A hitétől, hogy a földünkön, a végére
A rémálmoktól félszegen
Egy mesebeli tájra ébredjen.

Ahol az örömünkből száz csoda válhat
De a tünemények csak tervben állnak
Hisz a Föld nem büszke kastély, egy Tüske-vár
Körülöleli egy mérges ingovány
Benne a gomba bomba robban
Egyedül maradok az uradalomban
A lidércfények erdejében,
És fohászkodok, hogy más lehessen

Nem mese ez, gyermek. Nem a képzelet
Élő rémek szövik az életet.
Nem mese ez, de remélem az álmom,
Hogy jobb legyen, még megtalálom.

Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Nem mese ez, gyermek. Nem a képzelet
Élő rémek szövik az életet.
Nem mese ez, de remélem az álmom,
Hogy más legyen, még megtalálom.

Előre nézz!
Várd a változást!
Kiálts fel!
Kérd hogy, legyen más.

Nem mese ez, gyermek. Nem a képzelet
Ilyen lett ez a füstös gépezet
Nem mese ez, de remélem az álmom,
Hogy más legyen, még megtalálom.
Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Toplák

Ezt a jelenlegi egyetlen drága vezérlő csillagomnak írtam és azt akarom lássa ország világ milyen birka vagyok :)

Egyedül voltam, néma jég koporsóban
Se tűz, se láng, se fénysugár
Királyként, nemesen, tiszteletben, örök csendben
Örök trónon az éj talált rám

És feküdtem hosszú éveket
Nem volt idő, nem volt táj
Csak jég volt és némaság
És csend trónuson csend király.

E csendbe boruló örök percben,
Mikor már nem mozdul a szív
A némaságból, fel az égbe
Éreztem: Egy hang visszahív!

Fátyolos ez a szólam,
De hallani mégis oly jó,
Fülembe súgja, ,,jöjj velem"
Madárnyelven, vagy ott se volt?

Hallani véltem: ,,jöjjek! ,,Jöjjek!"
De nem tudtam, hogy honnan szólt
Mennytől pokolig bejártam mindent
De választ senki nem adott

Óh az a szó, az a hívó parancs
Szárnyon jött, vagy a szél fújta tán?
Vagy csak holmi gondolatban
Lelkem szólt, és fülem hallá?

Nem! Az nem lehet!
Égen a csillag, sem oly biztos,
Mint a tény, hogy e galambbúgás
Csodától jött, biztosított.

Utolsó erőm, míg vérem csörgedez
Szabad a gazda! Feláldozom, ha kell
Csak adjon választ ördög angyal:
Ki segített néma lelkemen?

És erőm fogytán, de egy tavaszi reggelen
Egy tündér-tarka réten, virágok füvek erdejében
Szívem titkos szegletében, megláttam őt
Királyból csavargóként, de elértem.

Őrület volt ez? Vagy csak rajongás?
Ha rá nézek, tudom egyik sem
Nem lánc, nem ostor, de előre hajt
Igen, ez a szerelem...
Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Bandita ^^

Respect. Mivel a költészethez nem értek, mást nem fűznék hozzá.... De nagyon tecc...
"Van nagyobb sötétség annál, mint ami ellen harcolunk. Ez az eltévelyedett lélek sötétsége. Mi ezt a háborút nem hatalmak és elvek ellen vívjuk, hanem a káosz és a reménytelenség ellen. A test halálánál rosszabb a remény, az álmok halála. Ezért sohasem adhatjuk meg magunkat. A jövő itt van körülöttünk az átalakulás pillanataira vár, hogy újjászülethessen a megvilágosodásban. Senki nem ismeri a jövőt, vagy hogy hová vezet majd, csak annyit tudunk, hogy mindig fájdalommal születik meg."

Toplák

Quote from: Bandita ^^ on 2006-05-19, 21:23:35
Respect. Mivel a költészethez nem értek, mást nem fűznék hozzá.... De nagyon tecc...

Rövid precíz és velős hozzászólás :D  annál inkább megköszönöm :)

naon jól esett köszi :) (de télle :))
Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Fénymarék

Az utolsó könnycsepp


A tenger susogása lágyan megérintett. A távolban csillogott a végtelenség. A türkiz gyöngyszemek egymásba olvadtak. Hívogatólag duruzsolt a fülembe, dallama lelkemig hatolt. Lelki szememmel látni véltem, ahogy boldogan ismét megérinthetjük egymást, akár a régi szeretők. Éreztem hűs érintését, végtelen tekintetét, édes csókját, teljes egészét.
Mélázásomból egy barátom ébresztett. A csillogó mélység otthont nyújtott neki, örök helyet, ahol gondtalanul élhet. Mikor még megtehettem sokat voltam vele a mélység felszínén s legalján egyaránt. Együtt játszottunk a tágas habok között. Gyönyörűséges érzésekkel, csodás szeretettel. Felnéztem az égre és a nap hirtelen felpofozott. A vakító fény a szemembe vágott, ösztönösen becsuktam a szemem és futásnak eredtem. Egyre jobban szétterjedt előttem a mélység, a távolban megpillantottam, ahogy a madarak eleségre vadásznak. Gyorsabbra vettem a tempót, már-már repültem a széllel. ,,Minél hamarabb, csak gyorsan, csak gyorsan." Szélsebesen vágódtam a hideg vízbe. Kezemmel elkezdtem lökni magam, lábammal segítettem az előrejutást, csak úsztam, úsztam és úsztam.
Hirtelen rám telepedett egyfajta távoli nyugalom. Minden megnyugodott. Most nem hallottam kedvesem suttogó hívását, már nem éreztem kisbarátom közelségét. Úgy éreztem, lassan eltűnik minden. Eljött a sötétség, mely lassan körém settenkedett, majd mikor lankadt a figyelmem, teljesen körbevett. ,,Magába szív." Könnycseppem összeolvadt életem gyöngyszemével, lelkem összeolvadt szerelmemmel.





Toplák köszi...
most nincs időm kifejteni a dolgokat
ezért csak meggköszönöm előző véleményedet....
Ja és itt van egy újjabb írásom :P

Fénymarék

Quote from: Toplák on 2006-05-19, 20:37:54
Ezt a jelenlegi egyetlen drága vezérlő csillagomnak írtam és azt akarom lássa ország világ milyen birka vagyok :)

Egyedül voltam, néma jég koporsóban
Se tűz, se láng, se fénysugár
Királyként, nemesen, tiszteletben, örök csendben
Örök trónon az éj talált rám.......................


Nagyon.tetszett.eza.versed..:)
eddig.ezt.tetszett.a.legjobban

Látszik.rajata.hogynem.eröltetett
csakúgyjött."vénából".....
szépen.levezeted...és.valahogy.megfogott.a.mód.:D
elnézést...iylenkor.az.játszódik.lebennem.hogy.túl.jóóó
még.értékelni.sem.tudom.kellőképpen

a.legtöbb.fogalom.ezerféleképpen.levezethető...alegtöbb.érzés.annyira.összetett.hogy....éléetemvégéig.sem.fogom.minden.leírt.formáját....látni
persze.ahány.ember-annyi.gondolat
"annyiféleség"
ezért.legszívesebben.örökké.ízlelném.az.élet.kisded.örömeit....
legszíveebben.örökké.tapasztalnék..újjabb.dolgokat..és.látnék.újjabb.műveket.másmás.kézből
hmmm.az.örökké.talán.túlzás...
de.mostmár.nem.vonom.vissza..;)



Toplák

Hűha hűha irulok pirulok :)

Köszönöm a méltató szavakat :)

de nem érdemlem meg a túl jó jelzőt :)
Ha nagyot alkottam volna, akkor igent mondott volna a leány :)

dehát... ilyen az én formám :D

Nos igen... ez az örök háborúm a magyar tanárral, amikor kijelentem h szerintem a XY mű ezt jelenti, mondja h nem hanem azt, én meg erre mondom, hogy magának de nekem nem és ezen megsértődik, én meg kiröhögöm :D

Ezért örülök nagyon hogy megfogott a mű, hogy átérezted, hogy nem csak fejjel értetted mit kéne jelentenie, hanem számodra belül is kialakult egy "megértett mondanivaló" Ez a legnagyobb elismerés amit csak kaphatok. köszönöm :)

Ami meg azt illeti ne is vond vissza... ahogy szoktam mondani két lmagas ugró lécet ugyan olyan nehéz átugrani, de ha magasabbal megszenvedsz akkor vele együtt jön az alacsonyabb is... azaz... túlozz nyugodtan! Kergess hatalmas, elérhetetlennek tűnő álmokat, és akkor a földi üres, egyszerű szükségletek maguktól jönnek, és még csak tenni se kell értük. :)

de ez csak a buta mentalitásom ennek semmi köze nincs ehhez a topichoz ezért bocsesz :)

Az utolsó könnycsepp című szösszenetednél egy hatalmas felismerés (aztán lehet csak fantazma) jelent meg lelki szemeim előtt... Te szereted Gárdonyit... csak mert rá jellemzőek a tömör rövid ám de nagyon jól és könnyen elképzelhető mondatok. úgy hogy minden mondat külön álló egy-egy képet alkot, alig kapcsolódik egyik a másikhoz, de az egész mégis egy kerek egészet alkott... naon nehéz így jól írni, h ne legyen unalmas... te vagy rengeteg Gárdonyit olvastál, vagy zsigerből jön, minden estre neked naon jól megy! Grat hozá :)

Rövid leszek de velős... Nagyon tetszik!

egyszerű, nem túl extravagáns szavakkal alkottál olyan "érzelem-emlék képeket" amik szerintem minden szép érzékkel rendelkezőhöz eljut aki elolvassa... Gratulálok mégegyszer. :)


a következő mívem kis magyarázatra szorul... két szereplő egymás melett elbeszélése történik benne... a verse és a bridge az a halál gondolatai az öngyilkosságról, a refrén meg maga az öngyilkos utolsó gondolatai... nem kell mondanom, hogy az én véleményem az a nagy kaszás hozzáállása lesz. olvassátok éééééés előre szólok ez egy nagyon régi kezdő művem de megtartottam mert nagyon tetszett :D


A halál dolga

Mondd, mért álljam ki, százak baját?
Mondd, mért helyettük kell vívnom százegy csatát.
Mondd, mért tétovázok, mire várok én?
Mondd meg, miért maradnék, a föld rejtekén?

Mondd meg, mért éltem én egyedül magányos életem?
Mondd meg, mért féltem én? Csak bennem van félelem?
Mondd, mért fáj az, ha szívedben nincs fájdalom?
Mért csak én szenvedek? Miért? Oh nem tudom...

Itt állok én ezen a kikacagott Földgolyón
Hogy miért is lett így, már rég nem tudom
Odafent száz angyal vár, de még maradnom kell
Hisz csak azt hallom, hogy búcsúzik a földi ember...

Körülölel a halál
És az ajkam csókra vár
Halvány lelkem zálogán

Körülölel a halál
És a szívem ritmusán
Táncot jár...

Vigyél már!

Mondd meg, mért félnek engem, az úr angyalát?
Mondd meg, mért félik ők, az isten szavát?
Mondd meg, mért hívnak mégis? Miért akarják
Mondd meg, mért várják ők, a fekete nagy kaszást?

Mondd meg, miért vinném el, kit nem vár túlvilág?
Mondd meg, miért lássam én, hogy sír száz barát?
Mondd meg, miért én tegyem? Miért ragadjam el?
Mondd meg. Oh, Uram! Mondd, miért kell?

Itt állok én ezen a kikacagott Földgolyón
Hogy miért is lett így, már rég nem tudom
Uram, válaszolj! Miért kell megtennem, miért nem lehetek boldog?
Emlékszem már az okára. Mert ezért vagyok.

Körülölel a halál
És az ajkam csókra vár
Halvány lelkem zálogán

Körülölel a halál
És a szívem ritmusán
Táncot jár...

Vigyél már!

Körülölel a halál
És az ajkam csókra vár
Halvány lelkem zálogán

Körülölel a halál
És a szívem meg-megáll
Elvisz már...


Nos ez nem egy boldog vers/dal... ez csak egy vélemény formálás...

Azért írtam mert szerintem egyetlen ajándék az égtől amiért télleg nem kellett semmit se tennünk az az élet... és szerintem aki ezt elveti magától (eseteg 80%-ban) agyilag, felfogásilag, és mentalitásra gyerek... nem tudja mit tesz... nem fogja föl mekkora ajándékot vet el magától... és bekell h valljam néha szánalommal vegyes sajnálatot érzek az ilyen emberek iránt... (természetesen nem a úgymond "érthető" 20 %.ról beszélek...)

de nem akarom senki kedvét elrontani és senkit magamra haragítani úgyhogy inkább nem írok több ilyet nyílvánosan.... de már ezt azért se szívom vissza én se :D

Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Fénymarék

Quote from: Toplák on 2006-05-24, 23:34:01
Hűha hűha irulok pirulok :)
az.jóó:...:)
Quote
...de nem érdemlem meg a túl jó jelzőt :)
Ha nagyot alkottam volna, akkor igent mondott volna a leány :)
ez.butság.nem.a.űvedtől.függött.a.lány.válasza...;)
tőleee.és.tőled....
a.személyetektől.nem."holmi"(elnézést.általánossgban.beszélek).vers.ráhatásától...
hozzáteszem.hogy.Szerintem,ezcsak.egyszubjektív-vélemény....
Quotedehát... ilyen az én formám :D
érdekes.forma.lehetsz..:D

QuoteNos igen... ez az örök háborúm a magyar tanárral, amikor kijelentem h szerintem a XY mű ezt jelenti, mondja h nem hanem azt, én meg erre mondom, hogy magának de nekem nem és ezen megsértődik, én meg kiröhögöm :D
mégjó.hogy.vanegyéni.véleményed...és.hogy.nem.hiszel.a..magyartanárnak.:D
najó.én.kedvelem.a.magyartanárom.és.adok.a.véleményére
viszont.hiába.elemzünk.egyegy.verset.olyan.biztosra...;)
remélem.érted.mire.célzok
QuoteEzért örülök nagyon hogy megfogott a mű, hogy átérezted, hogy nem csak fejjel értetted mit kéne jelentenie, hanem számodra belül is kialakult egy "megértett mondanivaló" Ez a legnagyobb elismerés amit csak kaphatok. köszönöm :)
örülök.hogy.abból.apárszóból.már.erre.következtettél..;)
és.nem.is.biztos.hogy.rosszul..:D
QuoteAmi meg azt illeti ne is vond vissza... ahogy szoktam mondani két lmagas ugró lécet ugyan olyan nehéz átugrani, de ha magasabbal megszenvedsz akkor vele együtt jön az alacsonyabb is... azaz... túlozz nyugodtan! Kergess hatalmas, elérhetetlennek tűnő álmokat, és akkor a földi üres, egyszerű szükségletek maguktól jönnek, és még csak tenni se kell értük. :)
oksa.a.túlzásra.azt.mondom.rendben
viszont.amagasálmokkergetésééére.hááát....

Quotede ez csak a buta mentalitásom ennek semmi köze nincs ehhez a topichoz ezért bocsesz :)
végülis.még.mindig.az."írások".a.téma
:D
bármennyire.is.egyéni...:P
QuoteAz utolsó könnycsepp című szösszenetednél egy hatalmas felismerés (aztán lehet csak fantazma) jelent meg lelki szemeim előtt... Te szereted Gárdonyit... csak mert rá jellemzőek a tömör rövid ám de nagyon jól és könnyen elképzelhető mondatok. úgy hogy minden mondat külön álló egy-egy képet alkot, alig kapcsolódik egyik a másikhoz, de az egész mégis egy kerek egészet alkott... naon nehéz így jól írni, h ne legyen unalmas... te vagy rengeteg Gárdonyit olvastál, vagy zsigerből jön, minden estre neked naon jól megy! Grat hozá :)
sajnos.azt.kell.írnom.hogy.nem.naon.ismerem.Gárdonyi.műveit
egyszerűen.így.alakultam.ki..:D
nemtudom.ha.naon.úgy.akarnék.írni.mennének.a.hosszú.összetett.mondatok
de.abból.lehet.hogy.érződne.az.hogy.nem.természetes.talán.egy.kicsit.eröltetett...
ezért.hagyom..hogy."jöjjön".és.nem.másítok.a.mondataimon
QuoteRövid leszek de velős... Nagyon tetszik!
köszönöm.....
jólesik.a.véleményed...


Quoteegyszerű, nem túl extravagáns szavakkal alkottál olyan "érzelem-emlék képeket" amik szerintem minden szép érzékkel rendelkezőhöz eljut aki elolvassa... Gratulálok mégegyszer. :)
mégegyszer
thx
:tezsvir:


aművedhez.még.nem.fűzök.véleményt...majd.ha.lesz.több.időm.átgondolni...
viszont.most.mint.általában..bekell.osztanom...a.perceimet
:)

Xipe

elolvasva.
grat.
in principio creavit Deus caelum et metal
You know the first time you get laid and you turn around and say "daddy, are you sure this is alright?".
_(๏̯͡๏)_

Fénymarék


Toplák

én is köszönöm Xipe csak mert nem tom kinek gratuláltál :D

minden esetre visszatérve... Mi a baj az elérhetetlennek tűnő álmokkal?
Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Fénymarék

#1970
Quote from: Toplák on 2006-05-26, 00:03:41
én is köszönöm Xipe csak mert nem tom kinek gratuláltál :D

minden esetre visszatérve... Mi a baj az elérhetetlennek tűnő álmokkal?
ú
[spoiler]nemoffolhatok[/spoiler]
háát...talán.anyi.hogy.elérhetetlen..:)
:)
namenek

Fénymarék

                                                                   
                                                         
Veszteség

Azthiszed te vagy a legnagyobb hatalom, ember vagy és ezért azthiszed jogosult  vagy gondolni, hogy a világ mit sem ér nélküled s hogy a természet felruházott téged a lehetőséggel, hogy gondolkozz. Azt hiszed hogy a gondolkozásra való hajlam egyenlő a feljebbvalósággal,az egyeduralommal.
Pedig a természet kifürkészhetetlen s te még mindig nem jöttél rá, hogy hol lakozik valójában a hatalom.
  Ember: túlságosan merész vagy, ha azthiszed a gondolkodás Erő.
Az evolúció "legalja" is tisztában van vele, hogy ki/mi az igazi Úr. Jöjj rá az amit te inteligenciának hívsz, mit sem ér ha nem jössz rá mi a kulcs s hol található hozzá a zár.


"Reménységes" hitvilág

Elhatárolódhat az álom a valóságtól?
Az emberek képesek határvonalakat húzni?

                                 "Álom vagy valóság sokszor nem tudom
                                  Érzem, látom, átélem de nem tudom
                                  Hogy ami a szemem elé tátrul vajon egy szépálom..."

  Séta egy tóparton, csók az ajakon, összeforr test-testtel találkozik lélek-lélekkel. Szem fénye megcsillan, lelked hirtelen elillan. Hiszed, látod, gondolod hogy mindez valóságosan, kézzel foghatóan megtörtént veled.
Hiszed hogy ez a mocsokkal, bűnnel teli világ létezik és azzal hogy benne élsz valóságossá tehető.
Sejted hogy valós a kézzelfogható és álom az elsuhanó köd.
Az emberi agy összetettsége lehetővé teszi, hogy halvány hiedelemben ringasd árva gyermekded lelked, lehetővé téve, hogy azthidd meghúztad kettéválasztásképp azt a számodra fontos vonalat...

...De vajon tényleg létezik e ez a vonal....

...Séta közben mikor úgy érzed minden olyan homályos és halványan dereng benned a tudat, hogy valami nem természetes, sejted hogy ez a világ kezd szétomlani s te egyszercsak lezuhansz a mélybe, olyankor mért van mégis biztonság érzeted...Talán mert legbelül tudod hogy ez "csak egy" álom, vagy sejted valóság és amikor a valóságból átröppensz az álomba tudod az álom az igazi világ.
Mindig úgyérzed nem lehet rossz a másik, vagy ha az egyik tényleg rossz, ott van a másik és reméled a rossz a hamis, a fájdalmas lehet az álom...

Talán amit átélsz, igazából nem éled át...talán...csak Hiszed amit hinni szeretnél.
   

Toplák

na majd egyszer a "kritkus-mindent-látó-elemzést-író" szememmel is végig olvasom, addig "csak" teccik :)

de már rég raktam fel mívt... és ezt azért teszem fel, mert kisvirag neve mellett megláttam azt, hogy vámpirok virága és emiatt eszembe jutott... vegyük úgy h csak neki rakom fel ;)

A Rózsa

Egy életen át halál,
Ez nekem a sorsom,
De el nem hervadok,
Virágzom a hanton,

Mert rózsa vagyok,
Vérvörös rózsa,
Szirmom a lelkem,
Tövisem a múzsa.

Növekszem a síron,
Engem le nem téphetsz,
Szakíts, ha bírsz!
Úgy se menekülhetsz.

Tövisem szúr meg,
Kicsordul a véred.
Gyökeremhez hull,
Ez tápanyag a földnek.

És növekszem addig,
Amíg majd egyszer,
Eljön a tél
És hó fedi be testem,

Várni a halált,
És egyben félni,
Vérszívóként
Így lehet csak élni.

Véremnek átka
Káin hagyatéka
Halálból élni.
Vadászok a jóra.

A prédám engem,
Meg nem láthat.
Mert sötétben járok,
Elkerül a nap.

Mire rám néz,
Elhozom a végét
Vagy rózsává teszem,
Vagy elveszti az esélyt.

Véremmel még
Élni hagyhatom
A kedvemtől függ,
Az én vadászatom!



ez az egyik fele a másik meg vmi amit te Fénymarék már félkészen láttál... nos elkészült és kellően búúúúúta és súúúta lett :D

Soha ne álmodj...

A szerelem öl mondta száz bölcs
Mert megismerték milyen a tőr,
Ami szívedbe tör. Belülről öl, mint
Rémálom, ami mindig gyötör.
És most kérded, ezt mért hozom fel?
Mi is a lényeg? Hibás a rendszer!
Hiszed, mindig szeretlek téged,
Hogy bilincs ez a kapocs, de a szíved téved

A szerelem öl, el kell, hogy bukjál
Ne bújj hozzám, és ne is szólj száj,
Hogy: várj! Így nem érhet véget
Utolsó sansz: beszéljük meg.
De a válasz: ,,nem!" Felém se nézz!
Ott az ajtó, futólépés!
Hisz nem hat már meg senki, semmi
Au revoir, bye-bye, vége, ennyi!

Mint barátok közt a konyhakés
Mint aranyszívnek az aranylövés
Mint tip-top lány a toplessben
Nem illünk össze, Kedvesem!

Mert hiába nézzük te és én,
Mások vagyunk, nincsen remény
És tudom hogy ez már förtelem
De kérlek, soha ne álmodj velem!

A szerelem öl, én gondoltam egyszer
Veled még elmegy egy-két szemeszter
Közben majd persze mondom nem egyszer
,,Szeretlek, szívem, te vagy a minden"
De, csak ha kell, mert az igazat vallva
Fagyos a szívem, mint a gleccser vájta lyuk,
Amiben hallgatjuk, hogy mi ez a dallam
Ágy rugók tán vagy a szív szólt alólam

Hogy barátok közt a konyhakés
Mint aranyszívnek az aranylövés
Mint tip-top lány a toplessben
Nem illünk össze, Kedvesem!

Mert hiába nézzük te és én,
Mások vagyunk, nincsen remény
És tudom hogy ez már förtelem
De kérlek, soha ne álmodj velem!


A szerelem öl, és a szerelemtől
Falra mászom ez egy ördögi kör
A szerelem öl, a szerelem hátrány
Szeressük egymást rugók hátán
A szerelem öl, a szerelem untat
Szerelmes filmen, szerelem a felirat
A szerelem öl, a szerelem öl
A szerelem öl, a szerelem öl
A SZERELEM ÖL!

Látod mivé lettünk...
Ezt nevezem pokoli létnek
Hogy néha bár, elvegyülünk
De soha semmi más sem kellett
Nézd!
Te a föld és én az ég
Te a zöld és én a kék
Te a fény és én a hangok
Te a víz és én a lángok.
Hát kérlek, soha ne álmodj...

Mint barátok közt a konyhakés
Mint aranyszívnek az aranylövés
Mint tip-top lány a toplessben
Nem illünk össze, Kedvesem!

Mert hiába nézzük te és én,
Mások vagyunk, nincsen remény
És tudom hogy ez már förtelem
De kérlek, soha ne álmodj velem!



na most ennyi


Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Pirula

#1973
Nyitott kertajtó

Egy tarka macska
nyávog az ablak alatt.
Kutyám jóllakott.

kisvirag

az első sor csak 4 szótag :hehe:
de egyébként cuki :D

Toplák: köszönöm szépen. az eleje nagyon jó, a végét viszont kicsit sutának vagy erőltetettnek érzem, azon még nem árt dolgozni :)
Az emberek azért magányosak mert falakat építenek hidak helyett.

Toplák

ezen én már soha az életben nem fogok dolgozni :)

cirka 3 éve írtam... már nem tudnék rajta változtatni...

De köszönöm az építő jellegű kritikát
Elrebegem a vágyamat
A bánatba fulladt álmokat
Hogy az ,,egyszer volt, hol nem voltból"
Jöjjön a jelen, és ne a múltból
Várjuk, vagy reméljük, a megoldást
Mert a múltba révedteknek a jövő csalódás

Pirula

Quote from: kisvirag on 2006-06-01, 16:57:26
az első sor csak 4 szótag :hehe:
de egyébként cuki :D
:eek: Basszus...
Sose fogok haikut írni tanulás közben, még ennyit sem tudok követni...
Javítom sebtibe'.

HVp213

milyen sors valo egy versnek?

fiok valo annak felejtés
mert csak fájdalom az és kétség
nincs benn egy szemernyi megértés



Pirula tanul

Tanulj gyermek s okosodj
mint a nemzet gyarapodj
mig tanárod csak korhol
üvegedböl csak kortyolj
"Aki tud, és tudja hogy tud, az veszélyes, tőle óvakodjatok! Aki tud, de nem tudja, hogy tud. Az bölcs, tőle tanuljatok. Aki nem tud és tudja, hogy nem tud. Az okos, őt tanítsátok! Aki nem tud és úgy tudja, hogy tud. Ő a hülye őt hagyjátok!"

Yakumo

Toplák: igen, ez még mindig jó. ;)
Vili: Pirulás: :lol: :jee: Egész jók. ;)

Pirula

Quote from: HVp213 on 2006-06-01, 21:35:00
Pirula tanul

Tanulj gyermek s okosodj
mint a nemzet gyarapodj
mig tanárod csak korhol
üvegedböl csak kortyolj
Ezt pediglen meg fogom mutatni mindazon tanároknak akik meg akarnak buktatni. :)