Japán filmek és zenék

[Lythis]

Manu, köszönöm a véleményezést, korrekt, és összeszedett volt - még ha kicsit elfogult is, habár a kedvenc mûveivel kapcsolatban mindenki az...
  Még ha bele is van zsúfolva a CP mûfajába, én nem tartom annak. Koszos szûk utcákat találni szinte bármelyik nagyobb városban, és a szociális különbségek is ottvannak. Felhõkarcolók nem annyira. Az elektromos buddha figurája nem hinném, hogy húdenagy új avllási párhuzam (arra ottvan a Deus-Ex -ben a prototypa AI, aki közli, hogy õ lesz az új isten, pusztán amiatt, hogy megfigyeli az embereket, és ezáltal többet tud róluk -> azthiszik, hogy omniszciens,,, ez megint mellékfonal, hagyjuk).
 Akárhogy próbálnak ebbe mûvészi dolgokat belezsúfolni, szerintem ez lényegileg nem több, mint 2 ember, akiket megráz a magas feszültség, és a végén egymásnakesnek. Ebbe mindenféle szellemi magasságokat és filozófiát belemagyarázni szerintem nem helyénvaló, de ez megintcsak kizárólagosan magánvélemény, és nem sárdobálásnak szántam.

[Kuroi Tenshi]

Szóval:

Szerintem itt inkább az volt a baj, hogy valami nagyon királyra számítottunk, ahogy Ramiz és Raggie beharangozták; ha elõre szóltok, hogy ez egy mûvészfilm lesz, másképp ülök hozzá.
Pl néhány kortárs mûvészeti vonulatnál mondanivalójukkal egyetértek, megértem miért tesznek ezt meg azt, de attól még nem kedvelem. Max megideologizált és átfilozofált mûvészkedésnek értékelem jórészét, de az biztos, hogy nem a falamon lógna.
Cyberpunk: kevéssé érzem annak. Benne van a széthulló világ képe (pl az öreg néni, aki az aranybuddha-maszkosnak áldoz - aa[SIZE="1"]aaaaaa[/SIZE]arigatou ), meg az a nagykabátos, telo-põrgetõs gyökér (de szörnyû volt az a telopörgetés-effekt ), aki végig telefonál, és csak a telefonba beszél, még akkor is, amikor vele jön végezni az a maszkos. De ezen túl nem sok cp van benne, egy átlag filmben több kosz, sikátor, felhõkarcoló, roncsember, stb. van.
A hüllõagyas rész elég kurtán-furcsán volt bebökve;
a 2 000 000 Volt > 80 000 Volt, tehát én > te rész elég béna volt;
bár ezen is túltesz az, hogy a feszültség az ütések számával összeadódik
Ja és elég lett volna azt csak így simán narrátor által közölni, hogy a gitárral "vezette le a feszültséget és az agressziót", nem kellett volna szegény közönséget evvel a szörnyû szenvedés végighallgatásával ingerelni

A képi világon és egy-két kósza cp-elemen kívûl viszont ebben a filmeben szvsz szinte semmi se volt. Se történet, se mondanivaló, se jellemfejlõdés, se értelem.

Mindez persze szigorúan csak szvsz értendõ, senkit nem akarok evvel megbántani

[Ramiz]

Ja és elég lett volna azt csak így simán narrátor által közölni, hogy a gitárral "vezette le a feszültséget és az agressziót", nem kellett volna szegény közönséget evvel a szörnyû szenvedés végighallgatásával ingerelni

Mi azt Manuval háromszor megnéztük, amikor elõször néztük a filmet.

[Kuroi Tenshi]

Mi azt Manuval háromszor megnéztük, amikor elõször néztük a filmet.

Ez már a perverzió kategóriába tartozik.
Nem is csak az enyhe, hanem a súlyos mazochista-perverz-õrült kategóriába...
Maradjatok szépen ahol vagytok, várjatok türelemmel, és ne ellenkezzetek a fehérköpenyes bácsiknak amikor szép kabátot adnak nektek, jó?

[Ramiz]

Nem is csak az enyhe, hanem a súlyos mazochista-perverz-õrült kategóriába...

Nem mondom, hogy nem...
Kérsz Godzilla filmeket? Azok is még nagyon jók, és ott a történetet is könnyû követni. (Csak onnan ugrottak be, hogy nálam az tartozott a fenti kategóriába, amit mondtál, amikor Manu elkezdte halomra nézni a Godzilla-filmeket... )

[Kvikveg]

Latom mindenkinek megvan a maga orultsege. :hahaha:

[Kuroi Tenshi]

nálam az tartozott a fenti kategóriába, amit mondtál, amikor Manu elkezdte halomra nézni a Godzilla-filmeket...

Jól van, nem ismerlek titeket

[Manu]

1. Ramiz, csak a magad nevében beszélj
2. Mûvészfilm nincs, filmmûvészet van
3. A cyberpunknak olvassatok egy kicsit utána (legalábbis ne annak, mivel azt csak az rpg-k, meg egyéb járulékos termékek ragasztották rá, hanem a filozófiájának)
4. Érdemes úgy nézni néha a filmeket, hogy olvasol a sorok között. Egy filmnél fontosabb legyen a hogyan, mint a mit... Eszközök, megformálás stb.
5. A naivság lehet néha szintén eszköz..

+1 Kvikvegnek igaza van. Pont azoktól nem számítottam erre a heves ellenreakcióra, akiket magukat is kivet a társadalom azért, amit szeretnek: Emberek, ti mániákus rajzfilmb*zik vagytok, vagy nem? - Nem, csak nem értenek meg minket....

Edit: Franc, még mindig nem kaptam negatív repet...

[Fazék]

Ja igen, ami bajom volt az Azumival: koncentráltam, de nem éreztem ki belõle, hogy nem veszi komolyan magát. így meg talán érthetõ, hogy nem tetszik

[Manu]

Ja igen, ami bajom volt az Azumival: koncentráltam, de nem éreztem ki belõle, hogy nem veszi komolyan magát. így meg talán érthetõ, hogy nem tetszik

Igen vékony az a határvonal bizony, de a gyakorlott szem észreveszi Ne mondd, hogy komolyan lehetett venni, mikor nekiront egy törékeny kiscsajnak egy egész hadsereg... Meg a látványt, ahogy kinéz a város a végén... Mindenestre Kitamura gyakran táncol ezen a pengeélen, az Alivenál, meg a Sky Highnál sajna le is bucskázik, pont a rossz oldalon...

Nem tudom ezek után merjek-e ajánlani, de persze, hogy merek. Zászlómra tûzöm a térítést, akár erõszakkal is. (úgyse olvassátok el)

After Life

Remélem Hirokazu Kore-eda neve mondd valakinek valamit, ha nem, akkor lehet utánnanézni a következõkenek: Nobody Knows (most adják a magyar mozik Anyátlanok címen), Distance, Maborosi, Without Memory. Az igazat megvallva ennek az embernek az eddigi összes filmje tetszett, pedig talán ilyennel még nem is találkoztam. Egyszerûen olyan finomsággal nyúl a témáihoz, mint porcelánbabákhoz, és ez süt is filmjeirõl.
Az After Life az a fajta film, ami az elsõ képkockával lebilincsel, mégha az egy sötét képernyõ is. Lerobbant épület, egyszerû emberek gyülekeznek, interjúra. Ez utóbbi alatt teljesen természetesen kijelentik, hogy az illetõ meghalt, és kiváncsiak lennének a legszebb emlékére, amit a halálba magával vinne. Az megkérdezetteket kivétel nélkül csak a második kijelentés teszi próbára, halálhírüket teljesen természetesen fogadják.
Hirokazuban azt szeretem, hogy valami félelmetesen megkapóan beszél alapvetõ dolglokról, mint pl. itt a halál. A helyszínek gyönyörûek, de nem azért, mert szines-szagos cukormázak, hanem azért, mert az õszi környezetben felrémlik, hogy talán én is voltam ott, leglábbis valami hasonló helyen, és ott nagyon jól éreztem magam. Hihetetlen nyugalom és természetesség árad minden egyes képbõl.
A filmben játszik egyik rejtett kedvencem is, Takejima Susumu. Hihetetlen az az arc. A fiatal színészek alakításával annyira nem voltam megelégedve, de az öregek nagyon magasra rakták a lécet, így elfogadható.
Nem utolsó sorban pedig rettentõ interaktív film, elgondolkodtatja a még arra képteleneket is saját múltjukról: Te mit vinnél magaddal? Tudsz választani? Olyan életet élsz?
Buddhista tanmese...

[Ramiz]

Nem tudom ezek után merjek-e ajánlani, de persze, hogy merek. Zászlómra tûzöm a térítést, akár erõszakkal is. (úgyse olvassátok el) (...) Az igazat megvallva ennek az embernek az eddigi összes filmje tetszett, pedig talán ilyennel még nem is találkoztam.

Ezt megkeserülöd , mert elkezdek tõled Kore-eda filmeket kunyizni, fõleg ha esetleg megoldható, hogy ne a múltkori íróval írd ki meg ha úgyis Pestre jössz. Addig is Raggie-t piszkálom, hogy írja át nekem a múltkori adagot, hátha azt szereti az LG dvd-lejátszóm.

[Manu]

Ezt megkeserülöd , mert elkezdek tõled Kore-eda filmeket kunyizni, fõleg ha esetleg megoldható, hogy ne a múltkori íróval írd ki meg ha úgyis Pestre jössz. Addig is Raggie-t piszkálom, hogy írja át nekem a múltkori adagot, hátha azt szereti az LG dvd-lejátszóm.

Mostmár tényleg félek bármit is ajánlani... Kezd a Distance-el, abba is Asano játszik... Mégha a film nem is tetszik, azért legyen valami értelme megnézni...

[Raggie]

Manu, Ramiz és Kvikveg mindent kimondott már amit ki akartam mondani.

Talán még annyit, hogy: "hát ezmegez annyi filmben van, hogy attól aztán igazán nem lesz ilyenmegolyan egy film" ---> minden stíluselem legalább ötvenféle stílusban szerepel. Ha csak különálló dolgokat nézünk még jó, hogy azt mondjuk, hogy az sok filmben is szerepel, de az összképet, az együttes feelinget kellene vizsgálni... nna mind1. A CP-be való besorolással egyet nem értõket is megértem végülis, mivel minden film olyan amilyen szemmel nézzük, ezt is biztosan lehet úgy nézni, hogy nem tûnik CP-nek, meg a Star Wars-t is lehet nem sci-fiként nézni, hanem mondjuk drámaként...

Nna nem mondok tovább hülyeségeket, mert már magamon is röhögnöm kell! :hahaha:

Nem tudom ezek után merjek-e ajánlani, de persze, hogy merek. Zászlómra tûzöm a térítést, akár erõszakkal is.

Jól teszed! Ez pont nem jött be sok embernek, de azért szvsz több olyan japán/ázsiai film van ami tetszeni is fog nekik!

Mindenkinek: Ez nehogy eltántorítson titeket az ázsiai filmektõl! Sõt! Inkább még intenzívebben faljátok õket, mert akkora változatosság uralkodik az ázsiai filmek körében, mint az európaiak álmaiban sem! (nem is beszélve a színvonalbeli különbségekrõl ). Egészen biztos vagyok benne, hogy hamar találni fogtok nektek tetszõ remekmûveket.

És ha már ennyire belejöttetek, akár el is nézhettek egy naggyok :király: fórumra, ami ezzel a témával foglalkozik: Ázsiafilm Fórum.

[Ramiz]

Mindenkinek: Ez nehogy eltántorítson titeket az ázsiai filmektõl! Sõt! Inkább még intenzívebben faljátok õket, mert akkora változatosság uralkodik az ázsiai filmek körében, mint az európaiak álmaiban sem! (nem is beszélve a színvonalbeli különbségekrõl ).

Vigyázz, mert a túlzásaidra egyesek nagyon érzékenyek.

[Raggie]

Vigyázz, mert a túlzásaidra egyesek nagyon érzékenyek.

Nefélj! Ez nem volt az!

[Ramiz]

De amennyiben megmondja valaki honnan lehet beszerezni ilyen filmeket (Lehetõleg ftp, vagy torent) szedek és nézek!

Nos? Belekezdtél már?

[thrall]

mától kezdve már senkinek/semminek nem hiszek. Megnéztem az Audition-t... ha az horror, akkor én egy fûben ugráló kisnyuszi vagyok -.- remélem a Suicide Manual jobb lesz

[Ramiz]

mától kezdve már senkinek/semminek nem hiszek. Megnéztem az Audition-t... ha az horror, akkor én egy fûben ugráló kisnyuszi vagyok -.- remélem a Suicide Manual jobb lesz

Mi volt a problémád vele egész pontosan? Egyébként ki mondta?

[thrall]

http://imdb.com/title/tt0235198/
ez. nembaj, most jön le a Cannibal Holocaust (az jó film... reméljük XD)
és a Suicide Manual-t nemtudjátok melyik torrentrõl tudom leszedni? (mininova-n sajnos nincs rajta)

[Manu]

...akkor én egy fûben ugráló kisnyuszi vagyok...

[Ramiz]

és a Suicide Manual-t nemtudjátok melyik torrentrõl tudom leszedni? (mininova-n sajnos nincs rajta)

Ide regelj, ha az, amit most keresel, nincs is fent, sok jó más igen.
Nagyobb torrent oldalak... én ezeket szoktam nézegetni.

De akkor sem értem ezt a nyuszis dolgot... akkor most miért nem tetszett?

[thrall]

De akkor sem értem ezt a nyuszis dolgot... akkor most miért nem tetszett?

Horrorfilmnek volt kiírva, és a végén volt valami olyasmi... számomra nemvolt valami nagy durr (bár,h a úgy néztem, volna, meg, hogy egy romantikus film, akkor ok lett volna)

[Feldin]

Ide regelj, ha az, amit most keresel, nincs is fent, sok jó más igen.
Nagyobb torrent oldalak... én ezeket szoktam nézegetni.

De akkor sem értem ezt a nyuszis dolgot... akkor most miért nem tetszett?

fss re még mindig nem lehet regelni...

[Manu]

fss re még mindig nem lehet regelni...

és állítólag a forgalomszámláló sem megy egy ideje

[Ramiz]

és állítólag a forgalomszámláló sem megy egy ideje

Ahá, akkor ezért nem rúgtak még ki!

[Ramiz]

Postman Blues

Újabb zseniális Sabu film! A Driver-t még nem tudtam illõ mértékben élvezni, mivel kissé szokatlan volt a stílusa, és utólag visszanézve jöttem rá, hogy milyen jó is volt. (Újra is fogom nézni.) A Postman Blues sok dologban hasonlít rá, és ezért most már rá tudtam hangolódni a film különös hangulatára.
A fõszereplõ, ugyanúgy, mint a Drive-ban, egy teljesen hétköznapi ember, hétköznapi munkával, aki azonban különös és megdöbbentõ helyzetekbe kerül, és emiatt lelkileg is megváltozik. Ebben a filmben is van egyfajta én-keresés a fõhõs részérõl, akit úgy ismerünk meg, hogy utálja a munkáját, unja az életét és nem találja a helyét a világban. A változatos, meglepõ csavarokal teli történet ott kezdõdik el, amikor az egyik barátjánál látogatást tesz, aki idõközben jakuza lett, és ezzel felkelti magára a rendõrség figyelmét. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a jakuza lakásában más-más okból kifolyólag a postástáskájába kerül egy levágott kisujj és egy csomag heroin. Innentõl kezdve pedig nincs megállás...
Nagyon érdekessé teszi a filmet a tragikus elemek és a komikus helyzetek állandó keverése. A bérgyilkos-verseny vagy a biciklis kamikaze jelenetei például eszméletlenül viccesek, könnyes szemmel nevettem végig õket. A humor és a drámaiság összefonódása, vagy inkább hullámzása (néha az egyik komponens erõsen megnõ, aztán megint a másik...) legalább olyan karakterisztikus és kitûnõ ízt ad a filmnek, mint Sabu másik jellemzõje: az, hogy a legegyszerûbb helyzetek, legkisebb gesztusok által is képes mélyebb gondolatokat sugallni, de ezt ügyes kézzel nagyon-nagyon óvatosan teszi, és így elkerüli a szájbarágás veszélyes csapdáját. Végül a remek színészek teszik fel a koronát a filmre. A történetben a jakuzán kívül egy kiöregedett, halálos beteg bérgyilkos és egy szintén rákos lány szerepel, valamint rengeteg pszihopata rendõr (amikor találnak egy kisujjat, rögtön azt kérdezik: "vajon mit csinált a többivel?"...). A történet alakulásáról nem is mondanék el többet, a meglepõ fordulatok, a növekvõ drámaiság és az utolsó pillanatig fel-felbukkanó, egyre feketébb humor olyan keveréket alkotnak, amit úgysem lehet visszaadni. Csak ajánlani tudom, és ezentúl Sabu neve elég lesz, hogy megnézzek egy filmet.

[Moha]

Keresem az alábbi 2 japán dráma sorozatot:
- Yume de aimashou
- Mariya (Maria)

Ha valakinek megvan, pls PM!

[Manu]

Keresem az alábbi 2 japán dráma sorozatot:
- Yume de aimashou
- Mariya (Maria)

Ha valakinek megvan, pls PM!

A legjobb JDorama lelõhely:

D-Addicts

[Ramiz]

Returner

Az ázsiai akció-sci-fiknél talán csak a Verdi operák nehezebben nézhetõek. Ez a Returnerre is igaz. Az olyan filmek, amik azt követelik a nézõtõl, hogy egy-két logikátlanságot elfogadjon, és ezután már logikusan történnek az események, gyakoriak, fõleg a sci-fik terén. De a Returnerben több logikai baki és indokolatlan történés-következmény van, mint ahány perc hosszú a film, és ezért nagyon furcsa nézni. Ezzel a töménységgel talán túl akarták terhelni és ki akarták ütni a nézõ logikai áramköreit, hogy utána már tényleg ne kelljen ilyeneken rágódnia. Vagy az is lehet, hogy elment a pénz a számítógépes effektekre, és a forgatókönyv megírását a takarító néni vállalta el. (A történet magja egyébként a Terminátorból van, a ruhák és a lövöldözések stílusa a Mátrixból, az ûrlények pedig az E.T.-bõl.)
Mert az viszont biztos, hogy a látvány csodaszép lett, az akciójelenetek is profin megcsináltak, az effekteket illetõen pedig a szokásos robbanásokon, ûrlényeken és ûrhajókon felül a pluszt a belassított jelenetek adták. Ezek nyilván a Mátrixból származnak, de annál jobban tetszettek, kicsit olyan hatásuk volt, mint a May Payne nevû játékban a belassítás. Egy olyan szerkezet szerepel a filmben, ami egy ember számára nagyon felpörgeti az idõt, a többiek számára nem. A nézõ pedig néha a külsõ szemlélõ idejében látja az eseményeket (nagyon gyorsan suhanó ember), néha pedig azéban, aki a szerkentyût viseli. A kedvenc jelenetem, amikor a fõszereplõ fickó egy pisztollyal lelõ öt-hat fegyveres ellenséget, úgy, hogy kerülgeti a golyókat, és bár az õ lövései is lassúak, de úgyis közelrõl adja le õket, így ahogy fut el köztük, utána látjuk a vérpamacsot feltûnni az ellenségek mellén-hátán, és csak akkor rogynak össze, amikor a szerkezet lejár.
Azonban a látványos jelenetek sem lettek volna elegendõek ahhoz, hogy ne bánjam meg, hogy megnéztem a filmet, ha nem lenne két dolog, ami többé-kevésbé megmenti a filmet. Az egyik a kedélyes, aranyos humor, amelyik segít elfogadni minden következetlenséget. A másik, hogy nagyon jól eltaláltak a karakterek. A fõszereplõ fickó a tipikus maszkulin japán macsó, bõrcuccokban, félhosszú hajjal, napszemüvegben. (Lásd: plakát és legofigura. ) Kicsit olyan, mint az Ultimate Versus fõhõsének gyengített kiadása, mert azért a nõkkel finomabban bánik. A kiscsaj (aki a jövõbõl jött megmenteni a Földet...) tulajdonképpen "tipikus" szereplõ: aranyos, huncut, vonzó, könnyen szerethetõ. A Wasabi "hõsnõje" ugrott be, de biztos sok filmben van még ilyen. Attól függetlenül nagyon jó kis karakter. (Érdekesség, hogy játszott a 9 soulsban is, illetve õ adta a Steamboy fõszereplõjének hangját.) A legjobb azonban mindenképpen a fõgonosz. Õ eszméletlenül "cool" fickó! Igazi nagymenõ, és nem is õrült, hanem csak elbûvölõen gátlástalan és perverz.
Õk azok, akik miatt mégis érdemes.

[Moha]

Tud valaki ajánlani valami jó romantikus drámát, lehetõleg movie formában?